Interpretations of Divine CommandmentsInterpretationes divinorum mandatorum
col. 1359–1360page 168 of 200
PG 106:1359ἀπηγορευμένας πράξεις τισὶν ὑποτάσσομενοι προ φάσει ὑπακοῆς, καὶ ἐκκοπῆς θελημάτων, τῷ δια δόλῳ, καὶ τοῖς ἐν πόλεσι δημοσίοις παρεικάζονται, οὐκ ἐκφεύξονται δὲ τὸ κρῖμα τοῦ Θεοῦ, οὔτε οἱ ὑπακούοντες, οὔτε οἱ ἐπιτάττοντες, ἀλλ' ἕκαστος δώ σει δίκας κατὰ τὰς πράξεις αὐτοῦ. γ. Ερμηνεία τῶν θείων· ἐντολῶν τοῦ Κυρίου ἐν ἐπιτομῇ, ἔκ τε τοῦ Χρυσοστόμου, καὶ ἑτέρων δια φόρων Πατέρων κεφάλαια συντείνοντα εἰς τὰς αὐτὰς ἑρμηνείας· καὶ ὅτι ὁ διὰ τὴν ἀρετὴν πάσχων κακῶς παρὰ τῶν ἀνθρώπων οὗτος μακαριστὸς, ὁ δὲ δι' αὐτὸ τὸ κακὸν πάσχων πανάθλιος· καὶ ὅτι οὐ δυνατὸν τὸν ἐν ἀρετῇ ζῶντα παρὰ πάντων ἀκούειν καλῶς· καὶ ὅτι οἱ θέλοντες παρά πάντων ἐπαίνους, οὗτοι πᾶσιν ἀρέσκειν σπουδάζουσι· καὶ ὅτι ἐκ τούτου γνωρίζεται ὁ ψευδοδιδάσκαλος, καὶ ὁ ψευδοπροφήτης ἐκ τοῦ μὴ διδάσκειν ἐκ τῶν θείων Γραφῶν, ἀλλ᾽ ἐκ τῆς αὐτοῦ καρδίας πρὸς τὰς ἑκάστου ἐπιθυμίας. δ. Περὶ ἀποταγῆς· καὶ ὅτι κακὸν ἡ ἐπιβλαβής ὁμόνοια, καὶ κρεισσόν ἐστι διαχωρίζεσθαι τῶν τοιού των καὶ ὅτι ἐπικίνδυνον ἀποκείρειν τοὺς γυναῖκα καὶ τέκνα ἔχοντας, ἢ ἄλλως πῶς ἀδιαφόρως τοῦτο ποιεῖν, καὶ πῶς χρὴ πάντας τοὺς τοιούτους δέχεσθαι ἐν μοναστηρίοις· καὶ ὅτι μέγαν κίνδυνον ἔχει, καὶ ὁ διδοὺς, καὶ ὁ λαμβάνων, καὶ ὁ συνευδοκῶν διὰ χρη μάτων τὰς εἰσδοχὰς γίνεσθαι παρὰ τὸ ταῖς θείαις δοκοῦν Γραφαῖς· καὶ ὅτι τὴν μοναδικὴν πολιτείαν, ἄλλως πῶς οἱ Πατέρες οὐ δέχονται, εἰ μὴ κατὰ τὴν νομοθεσίαν τῶν ἀσκητικῶν τοῦ μεγάλου Βασιλείου. ε'. Περὶ ἀποταγῆς δούλων· καὶ ὅτι οἱ τοὺς τοιούτους δεχόμενοι ἀδιακρίτως, καὶ παρὰ τὰς θείας Γραφάς, " ἢ παρὰ γνώμην τῶν ἰδίων δεσποτῶν ἀποκείροντες, τῆς κοινωνίας χωρίζονται, καὶ ἀναθεματίζονται παρά τῶν θείων κανόνων, οἱ δὲ δοῦλοι κατὰ τοὺς ἔξωθεν νόμους ἀναδουλοῦνται, ἐὰν μὴ τὴν ἄσκησιν, καὶ τὴν ἀκριβὴν πολιτείαν τῶν ἁγίων μετέρχονται. ς'. Περὶ τῶν ἀναχωρούντων ἀπὸ ἀδελφότητος· καὶ ὅτι ὁ διὰ σαρκικὴν ἀνάπαυσιν, ἢ διὰ προκοπήν κοσμικὴν ἀπὸ ἀδελφότητος ἀναχωρῶν, λίαν ἀπόβλητος ἐστι παρὰ τῷ Θεῷ, καὶ ἀρνητὴς τοῦ ἐπαγγέλματος· καὶ ὅτι οἱ θεῖοι κανόνες τους τοιούτους, καὶ τοὺς ἀναδεχομένους αὐτοὺς, τῆς κοινωνίας χωρίζουσι καὶ ὅτι οἱ διὰ τὸν Θεὸν ἄλλοτε ἀλλαχοῦ ἑλκόμενοι, καὶ ἀναχωροῦντες ἐπαινετοί, καὶ οὐ χωρίζονται τῆς ἀδελφότητος, ὅτι οἰκονομίαν πληροῦσιν. ζ. Περὶ διαφορᾶς σκανδάλων· καὶ ὅτι τὸν ποιοῦντα ἐντολὴν Θεοῦ, ἡ παραδόσεις ἁγίων Πατέρων, οὐ χρὴ τὴν πράξιν καταλιμπάνειν διὰ τοὺς σκανδαλιζομέν νους· καὶ ὅτι ἡ εἰρήνη, καὶ ἡ εὐχὴ τὸν ἄξιον μὴ εὐ ροῦσα, επιστρέφει πάλιν πρὸς τὸν ἀποστέλλοντα ταῦτα, οὕτω καὶ ἡ κατάρα επιστρέφει πάλιν ἐπὶ τὸν ἀδίκως σκανδαλισθέντα καὶ καταρώμενον. η'. Περὶ διδασκάλων διαφορᾶς· καὶ ὅτι φοβερὸν τὸ κρίμα τοῦ διδασκάλου, ἐὰν παρὰ τὰς ἐντολὰς τοῦ Θεοῦ διδάσκῃ· καὶ ὅτι πείθεσθαι τούτοις δεῖ ἐκ τῶν Θείων Γραφῶν διδάσκουσι. Θ'. Περὶ διαφορᾶς ὀργῆς, καὶ θυμοῦ εὐλόγου τε καὶ ἀλόγου· καὶ ὅτι οὐ πάντοτε συμφέρει τὸ μὴ ὀργίINTERPRETATIONES DIVINORUM MANDATORUM.
ἀπηγορευμένας πράξεις τισὶν ὑποτάσσομενοι προ- prohibitas actiones aliquibus subjecti praetextu
φάσει ὑπακοῆς, καὶ ἐκκοπῆς θελημάτων, τῷ διαδόλῳ, καὶ τοῖς ἐν πόλεσι δημοσίοις παρεικάζονται,
οὐκ ἐκφεύξονται δὲ τὸ κρῖμα τοῦ Θεοῦ, οὔτε οἱ
ὑπακούοντες, οὔτε οἱ ἐπιτάττοντες, ἀλλ' ἕκαστος δώσει δίκας κατὰ τὰς πράξεις αὐτοῦ.
γ. Ερμηνεία τῶν θείων· ἐντολῶν τοῦ Κυρίου ἐν
ἐπιτομῇ, ἔκ τε τοῦ Χρυσοστόμου, καὶ ἑτέρων δια
φόρων Πατέρων κεφάλαια συντείνοντα εἰς τὰς αὐτὰς
ἑρμηνείας· καὶ ὅτι ὁ διὰ τὴν ἀρετὴν πάσχων κακῶς
παρὰ τῶν ἀνθρώπων οὗτος μακαριστὸς, ὁ δὲ δι' αὐτὸ
τὸ κακὸν πάσχων πανάθλιος· καὶ ὅτι οὐ δυνατὸν τὸν
ἐν ἀρετῇ ζῶντα παρὰ πάντων ἀκούειν καλῶς· καὶ ὅτι
οἱ θέλοντες παρά πάντων ἐπαίνους, οὗτοι πᾶσιν
ἀρέσκειν σπουδάζουσι· καὶ ὅτι ἐκ τούτου γνωρίζεται
ὁ ψευδοδιδάσκαλος, καὶ ὁ ψευδοπροφήτης ἐκ τοῦ μὴ
διδάσκειν ἐκ τῶν θείων Γραφῶν, ἀλλ᾽ ἐκ τῆς αὐτοῦ
καρδίας πρὸς τὰς ἑκάστου ἐπιθυμίας.
δ. Περὶ ἀποταγῆς· καὶ ὅτι κακὸν ἡ ἐπιβλαβής
ὁμόνοια, καὶ κρεισσόν ἐστι διαχωρίζεσθαι τῶν τοιούτων καὶ ὅτι ἐπικίνδυνον ἀποκείρειν τοὺς γυναῖκα
καὶ τέκνα ἔχοντας, ἢ ἄλλως πῶς ἀδιαφόρως τοῦτο
ποιεῖν, καὶ πῶς χρὴ πάντας τοὺς τοιούτους δέχεσθαι
ἐν μοναστηρίοις· καὶ ὅτι μέγαν κίνδυνον ἔχει, καὶ ὁ
διδοὺς, καὶ ὁ λαμβάνων, καὶ ὁ συνευδοκῶν διὰ χρημάτων τὰς εἰσδοχὰς γίνεσθαι παρὰ τὸ ταῖς θείαις
δοκοῦν Γραφαῖς· καὶ ὅτι τὴν μοναδικὴν πολιτείαν,
ἄλλως πῶς οἱ Πατέρες οὐ δέχονται, εἰ μὴ κατὰ τὴν
νομοθεσίαν τῶν ἀσκητικῶν τοῦ μεγάλου Βασιλείου.
ε'. Περὶ ἀποταγῆς δούλων· καὶ ὅτι οἱ τοὺς τοιούτους
δεχόμενοι ἀδιακρίτως, καὶ παρὰ τὰς θείας Γραφάς, "
ἢ παρὰ γνώμην τῶν ἰδίων δεσποτῶν ἀποκείροντες,
τῆς κοινωνίας χωρίζονται, καὶ ἀναθεματίζονται παρά
τῶν θείων κανόνων, οἱ δὲ δοῦλοι κατὰ τοὺς ἔξωθεν
νόμους ἀναδουλοῦνται, ἐὰν μὴ τὴν ἄσκησιν, καὶ τὴν
ἀκριβὴν πολιτείαν τῶν ἁγίων μετέρχονται.
ς'. Περὶ τῶν ἀναχωρούντων ἀπὸ ἀδελφότητος· καὶ
ὅτι ὁ διὰ σαρκικὴν ἀνάπαυσιν, ἢ διὰ προκοπήν
κοσμικὴν ἀπὸ ἀδελφότητος ἀναχωρῶν, λίαν ἀπόβλη
τός ἐστι παρὰ τῷ Θεῷ, καὶ ἀρνητὴς τοῦ ἐπαγγέλματος· καὶ ὅτι οἱ θεῖοι κανόνες τους τοιούτους, καὶ
τοὺς ἀναδεχομένους αὐτοὺς, τῆς κοινωνίας χωρίζουσι·
καὶ ὅτι οἱ διὰ τὸν Θεὸν ἄλλοτε ἀλλαχοῦ ἑλκόμενοι,
καὶ ἀναχωροῦντες ἐπαινετοί, καὶ οὐ χωρίζονται τῆς
ἀδελφότητος, ὅτι οἰκονομίαν πληροῦσιν.
ζ. Περὶ διαφορᾶς σκανδάλων· καὶ ὅτι τὸν ποιοῦντα
ἐντολὴν Θεοῦ, ἡ παραδόσεις ἁγίων Πατέρων, οὐ χρὴ
τὴν πράξιν καταλιμπάνειν διὰ τοὺς σκανδαλιζομέν
νους· καὶ ὅτι ἡ εἰρήνη, καὶ ἡ εὐχὴ τὸν ἄξιον μὴ εὐροῦσα, επιστρέφει πάλιν πρὸς τὸν ἀποστέλλοντα
ταῦτα, οὕτω καὶ ἡ κατάρα επιστρέφει πάλιν ἐπὶ τὸν
ἀδίκως σκανδαλισθέντα καὶ καταρώμενον.
η'. Περὶ διδασκάλων διαφορᾶς· καὶ ὅτι φοβερὸν τὸ
κρίμα τοῦ διδασκάλου, ἐὰν παρὰ τὰς ἐντολὰς τοῦ
Θεοῦ διδάσκῃ· καὶ ὅτι πείθεσθαι τούτοις δεῖ ἐκ τῶν
Θείων Γραφῶν διδάσκουσι.
Θ'. Περὶ διαφορᾶς ὀργῆς, καὶ θυμοῦ εὐλόγου τε καὶ
ἀλόγου· καὶ ὅτι οὐ πάντοτε συμφέρει τὸ μὴ ὀργί
obedientiæ, et abnegationis voluntatis, diabolo, et
his qui publice vivunt in urbibus assimilantur, non
effugient Dei judicium, neque obedientes, neque
jubentes, sed quisque dabit poenas secundum suas
actiones.
3. Explanatio divinorum mandatorum Domini in
compendio, et ex Chrysostomo et aliis diversis
Patribus capita conferentia in istas explanationes:
et quod ille qui ob virtutem male patitur ab bominibus beatissimus est, qui autem ob ipsum malum
patitur miser est: et quod impossibile est illum
qui in virtute degit ab omnibus bene audire: et
quod exquirentes ab omnibus laudes, hi omnibus
placere student: et quod ex eo cognoscitur falsus
doctor et falsus propheta, cum non doceat ex divinis Scripturis, sed e proprio suo corde secundum
cujusque voluntates.
4. De professione religiosa: et quod malum est
noxia unanimitas, et melius est a talibus separari;
et quod periculosum est tondere hos qui uxorem
et liberos habent, vel aliter quoquo modo indiscriminatim id agere, et quomodo oportet omnes tales
recipere in monasteriis; et quod magno periculo
se exponit et dans et recipiens et permittens ob
pecunias admissiones fieri contra divinarum Scripturarum sententiam: et quod monasticæ vitæ
rationem, nullo alio modo Patres accipiunt, nisi
secundum constitutiones asceticas magni Basilii.
5. De professione religiosa servorum: et quod
illi qui tales recipiunt indistincte, et contra divinas -
Scripturas, et contra sententiam propriorum dominorum tondent, a communione separantur et anathematizantur divinis canonibus, servi autem secundum externas leges rursum servituti mancipantur, nisi vitam asceticam, et rectam sanctorum vitie
rationem amplectantur.
6. De discedentibus a fraternitate: et quod ille
qui propter carnalem quietem, vel mundanam ntilitatem a fraternitate discedit, multum apud Deum
contemptibilis est, et promissione privatus; et quod
divini canones tales homines, et eos qui recipiunt
illos, a communione separant; et quod hi qui
propter Deum aliter alio trahuntur, et discedentes
laudantur, neque a fraternitate separantur, quia
divinum propositum complent.
7. De differentia scandalorum: et quod observantem Dei legem et traditiones sanctorum Patrum,
non oportet agendi rationem derelinquere ob illos
qui scandalizantur; et quod pas, et oratio dignum
non inveniens, rursum revertitur ad illum qui hæc
emittit, ita et maledictio revertitur rursus ad hunc
qui injuste scandalizatur et maledicit.
8. De doctorum differentia: et quod tremendum
est doctoris judicium, si contra Dei leges doceat;
et quod obedire illis oportet qui secundum divinas
Scripturas docent.
9. De differentia ira, secundum rationem et contra rationem: et quod non semper expedit non
Распознавание текста
col. 1361–1362page 169 of 200
PG 106:1361ζεσθαι, ἀλλ᾽ ὅταν ὁ καιρὸς καλή. Πολλάκις γὰρ τρι φάσει πραύτητος εμπίπτομεν εἰς τὰς παγίδας τοῦ διαβόλου, καὶ χωριζόμεθα ἀπὸ τοῦ Θεοῦ, πότε τ τάχα δικαίῳ θυμῷ χρώμενοι τοῦ πρέποντος ἔξω πορευόμεθα. ε. Περὶ λοιδορίας, καὶ παντοίας ὕβρεως, καὶ ἀργολογίας· καὶ ὅτι οὐ μόνον διὰ φόνον, καὶ πορνείαν, καὶ μοιχείαν, εἰς γέενναν εμπεσούμεθα, ἀλλὰ καὶ διὰ λοιδορίας, καὶ τὰς παρ' ἡμῖν φαινομένας εὐτελεῖς ύβρεις, ἀλλ' ὅμως οὐκ ἴση ἡ κόλασις· καὶ ὅτι ἔνεπεν τοῦ ἐκδικεῖν ἑαυτὸν, ἢ ἐπὶ μηδενὶ προσήκοντι, ε δεῖ λοιδορεῖν, ἢ ὑβρίζειν τινὰ, ἀλλ' ἔστι καὶ τούτες διαφορὰ καθὰ καὶ τῷ δικαίῳ θυμῷ· καὶ ὅτι ὁ ἁπλῶς χλευάζων τινά, τῆς κοινωνίας χωρίζεται. ια΄. Περὶ τοῦ διαλλάττεσθαι τῷ πλησίον, καὶ ἐὰ πολλῶν τρόπων ποιεῖσθαι τὰς καταλλαγάς· καὶ ὅτι τὸ κατὰ Θεὸν λυπεῖν τινα, σωτηρίας ἐστὶ πράξει νον, καὶ ἀνέγκλητός ἐστιν ὁ λυπήσας, ὁ δὲ λυπηθείς ἀπολογήσασθαι χρεωστεί, καὶ διορθώσασθαι. ιβ. Περὶ συγκαταθέσεως τῆς πορνείας, καὶ τῶν Ιδιωμάτων αὐτῆς· καὶ ὅτι ἐκ τοῦ ἀναιδῶς βλέπειν γυναῖκας, καὶ συνδιαιτάσθαι αὐταῖς, καὶ ἐκ πολλῶν ἑτέρων αἰτιῶν ἐπέρχονται ἡμῖν τὰ πάθη· καὶ ὅτι έλα ἐπίσκοπος, ἢ μοναχὸς διάγει ξενιζόμενος, ἡ οἰκεία επισκεπτόμενος πράγματα, οὐ χρὴ παρείναι γι ναῖκας, ἀλλ' οὐδὲ εἰς καπηλεῖον εἰσιέναι τούτους ἐν τέταλται χωρίς τινος ἀνάγκης, ἢ θεωρίαις, καὶ ἰτ ποδρομίαις σχολάζειν· καὶ ὅτι οἱ λαϊκοὶ παίζοντες, ὀρχούμενοι ἐν ταῖς μνήμαις τῶν ἁγίων, τῆς τῶν Χριστιανῶν χωρίζονται τάξεως. οὐκ ιγ'. Περὶ μοιχείας καὶ πορνείας· καὶ ὅτι οὐκ ἀαίκ δυνόν ἐστιν ἀνδρὶ χωρίζεσθαι ἀπὸ τῆς αὐτοῦ συμβίου ἐκτὸς λόγου πορνείας· καὶ ὅτι ὁ μὲν ἀνὴρ πυρηνο μένην γυναῖκα ἀπολύει, ἐὰν δὲ μὴ ἀπολύσῃ, ὑπόκειται τῷ ἐγκλήματι, ἡ δὲ γυνὴ πορνεύοντα ἄνδρα είχ ἀπολύει, ἀλλὰ χρὴ τὰς παρὰ τοῦ ἀνδρὸς ἐπερχομένας σωματικές θλίψεις ὑποφέρειν· καὶ ὅτι ὁ κληρικός τοιούτῳ τινὶ ἐγκλήματι περιπεσὼν καθαιρεῖται, καὶ οὐκ ἔτι ἔχει ἀνάκλησιν· καὶ ὅτι οὐ δεῖ Χριστιανός ἐπιγαμβρεύειν προς αἱρετικούς· καὶ ὅτι τοὺς ἀρτά ζοντας γυναίκας οἱ θεῖοι νόμοι ἀφορίζουσιν, οἱ δὲ συνευδοκοῦντες, εἰ μὲν κληρικοὶ εἶεν, καθαιρούνται εἰ δὲ λαῖκοὶ, ἀφορίζονται. ιδ΄. Περὶ ὅρκου καὶ διαφορᾶς ψεύδους· καὶ ὅτι ὅρκου παράβασις, καὶ ψεῦδος κατὰ δίκαιον λόγον γίνεται, ὅταν χωριζώμεθα ἀπὸ τοῦ Θεοῦ διὰ τούτων. ιε'. Περὶ ἀνεξικακίας καὶ ἀπροσπαθείας· καὶ ὅτι τὸ μὴ ἀποδοῦναι κακὸν ἀντὶ κακοῦ, καὶ τὸ εὐεργετεῖν τοὺς ἐπηρεάζοντας Χριστιανοῦ ἴδιον· καὶ ὅτι οἱ Έλκοντες τοὺς ἐπηρεάζοντας εἰς δικαστήρια, υπό κεινται τοῖς τοῦ Χριστοῦ νόμοις, καὶ τῆς κοινωνίας τῶν θείων μυστηρίων ἀποστερούνται· καὶ ὅτι τοὺς ἱερεῖς τύπτοντας πιστὸν, ἢ ἄπιστον ἄνθρωπον, ο θεῖοι νόμοι καθαιροῦσι· καὶ ὅτι τοὺς μοναχούς το πτοντας οιονδήποτε ἄνθρωπον, ἀφορίζουσιν οἱ θεα νόμοι τῆς κοινωνίας· καὶ ὅτι κωλύουσι τοὺς μὴ προς εχειρισμένους εἰς πόλεμον ἔχειν, ἢ ἀνεῖσθαι ἐτὶς πολεμικά, εἰ μὴ μικρὰ μαχαίρια μὴ ἐνεργοῦντα εἰςiraaci, sed quando tempus postulat Saepe enim ζεσθαι, ἀλλ᾽ ὅταν ὁ καιρὸς καλή. Πολλάκις γὰρ τρι
mansuetudinis prætextu cadimus in laqueos diaboli, et a Deo separamur; aliquando autem celeriter justam iram suscipientes extra convenientem
viam ambulamus.
40. De injuria, et qualicunque contumelia, el
oliosis verbis; et quod non solum ob homicidium.
foruicationem et adulterium in gehennam incidemus, sed etiam ob injurias, et quæ spud nos videntur viles contumelias, sed tamen non aequalis
ut eastigatio; et quod vindicandi se gratia, vel in
nulla re conveniente, non oportet injuriis vel contumeliis impetere aliquem, sed est in eo differentia
ut in ira justa; et quod illa qui immerito convitiatur alicui, a communione separatur.
11. De rixa cum proximno, et per multos modos facienda reconciliatione: et quod propter Deuin
aliquem alligere, salutis est procuratio, et irreprehensibilis est qui aflixit, qui autem afflictus est
excusari debet et corrigi.
12. De consensu in fornicationem, et cjus proprietatibus: et quod ex impudico mulierum aupectu, et conversatione, et ex aliis multis cau➤is in
nos incurruut passiones; et quod ubi episcopus
aut monachus degit hospitio recepus, aut propria
inspectaus negotia, non oportet adesse mulieres,
sed non intrare in tabernas illis præcipitur sine
quadam necessitate, vel spectaculis et hippodromiis
interesse; et quod laici ludentes aut saltantes in
commemorationibus sanctorum, a Christianorum
numero separantur.
15. De adulterio et fornicatione: et quod non
sine periculo est viro separari a sua conjuge præter rationem fornicationis; et quod vir quidem
fornicatam uxorem dimittit, si vero non dimiserit subjicitur reprehensioni, uxor autem fornicantem virum non dimittit, sed debet corporales qui
e viro cveniunt augores sufferre; et quod clericus
tali quadam culpa offendens deponitur, et non jam
habet appellationem; et quod non oportet Christianos conjugiis misceri cum hæreticis; et quod eos
qui mulieres rapiunt divinæ leges excommunicant;
qui autem consentiunt, si quidem clerici fuerint,
deponuntur; si autem laici, separantur.
14. De juramento, et mendacii differentia: et
quod juramenti violatio, et mendacium juxta ratione fit, quando per haec a Deo jubemur.
15. De patientia et aversione: et quod non reddero malum cum malo, et benefacere nocentibus
Christiani proprium est; et quod trahentes eos
qui nocent id tribunalia, subjiciuntur Christi legibus, et a communione divinorum mysteriorum
privantur; et quod sacerdotes fidelem vel infidelem
hominem caedentes divinæ leges deponunt; et quod
monachos cædentes qualemcunque hominem, separant leges divinæ a communione; et quod prohibent hos qui non ad id deputati sunt in bellum
habere vol emere arnia bellica, præter parvos gladios now ad bellum aptos; et de differentia homiφάσει πραύτητος εμπίπτομεν εἰς τὰς παγίδας τοῦ
διαβόλου, καὶ χωριζόμεθα ἀπὸ τοῦ Θεοῦ, πότε τ
τάχα δικαίῳ θυμῷ χρώμενοι τοῦ πρέποντος ἔξω
πορευόμεθα.
ε. Περὶ λοιδορίας, καὶ παντοίας ὕβρεως, καὶ ἀργολογίας· καὶ ὅτι οὐ μόνον διὰ φόνον, καὶ πορνείαν,
καὶ μοιχείαν, εἰς γέενναν εμπεσούμεθα, ἀλλὰ καὶ διὰ
λοιδορίας, καὶ τὰς παρ' ἡμῖν φαινομένας εὐτελεῖς
ύβρεις, ἀλλ' ὅμως οὐκ ἴση ἡ κόλασις· καὶ ὅτι ἔνεπεν
τοῦ ἐκδικεῖν ἑαυτὸν, ἢ ἐπὶ μηδενὶ προσήκοντι, ε
δεῖ λοιδορεῖν, ἢ ὑβρίζειν τινὰ, ἀλλ' ἔστι καὶ τούτες
διαφορὰ καθὰ καὶ τῷ δικαίῳ θυμῷ· καὶ ὅτι ὁ ἁπλῶς
χλευάζων τινά, τῆς κοινωνίας χωρίζεται.
ια΄. Περὶ τοῦ διαλλάττεσθαι τῷ πλησίον, καὶ ἐὰ
πολλῶν τρόπων ποιεῖσθαι τὰς καταλλαγάς· καὶ ὅτι
τὸ κατὰ Θεὸν λυπεῖν τινα, σωτηρίας ἐστὶ πράξει
νον, καὶ ἀνέγκλητός ἐστιν ὁ λυπήσας, ὁ δὲ λυπηθείς
ἀπολογήσασθαι χρεωστεί, καὶ διορθώσασθαι.
ιβ. Περὶ συγκαταθέσεως τῆς πορνείας, καὶ τῶν
Ιδιωμάτων αὐτῆς· καὶ ὅτι ἐκ τοῦ ἀναιδῶς βλέπειν
γυναῖκας, καὶ συνδιαιτάσθαι αὐταῖς, καὶ ἐκ πολλῶν
ἑτέρων αἰτιῶν ἐπέρχονται ἡμῖν τὰ πάθη· καὶ ὅτι έλα
ἐπίσκοπος, ἢ μοναχὸς διάγει ξενιζόμενος, ἡ οἰκεία
επισκεπτόμενος πράγματα, οὐ χρὴ παρείναι γι
ναῖκας, ἀλλ' οὐδὲ εἰς καπηλεῖον εἰσιέναι τούτους ἐν
τέταλται χωρίς τινος ἀνάγκης, ἢ θεωρίαις, καὶ ἰτ
ποδρομίαις σχολάζειν· καὶ ὅτι οἱ λαϊκοὶ παίζοντες,
ὀρχούμενοι ἐν ταῖς μνήμαις τῶν ἁγίων, τῆς τῶν
Χριστιανῶν χωρίζονται τάξεως.
οὐκ
ιγ'. Περὶ μοιχείας καὶ πορνείας· καὶ ὅτι οὐκ ἀαίκ
δυνόν ἐστιν ἀνδρὶ χωρίζεσθαι ἀπὸ τῆς αὐτοῦ συμβίου
ἐκτὸς λόγου πορνείας· καὶ ὅτι ὁ μὲν ἀνὴρ πυρηνο
μένην γυναῖκα ἀπολύει, ἐὰν δὲ μὴ ἀπολύσῃ, ὑπόκειται
τῷ ἐγκλήματι, ἡ δὲ γυνὴ πορνεύοντα ἄνδρα είχ
ἀπολύει, ἀλλὰ χρὴ τὰς παρὰ τοῦ ἀνδρὸς ἐπερχομένας
σωματικές θλίψεις ὑποφέρειν· καὶ ὅτι ὁ κληρικός
τοιούτῳ τινὶ ἐγκλήματι περιπεσὼν καθαιρεῖται, καὶ
οὐκ ἔτι ἔχει ἀνάκλησιν· καὶ ὅτι οὐ δεῖ Χριστιανός
ἐπιγαμβρεύειν προς αἱρετικούς· καὶ ὅτι τοὺς ἀρτά
ζοντας γυναίκας οἱ θεῖοι νόμοι ἀφορίζουσιν, οἱ δὲ
συνευδοκοῦντες, εἰ μὲν κληρικοὶ εἶεν, καθαιρούνται
εἰ δὲ λαῖκοὶ, ἀφορίζονται.
ιδ΄. Περὶ ὅρκου καὶ διαφορᾶς ψεύδους· καὶ ὅτι
ὅρκου παράβασις, καὶ ψεῦδος κατὰ δίκαιον λόγον
γίνεται, ὅταν χωριζώμεθα ἀπὸ τοῦ Θεοῦ διὰ τούτων.
ιε'. Περὶ ἀνεξικακίας καὶ ἀπροσπαθείας· καὶ ὅτι
τὸ μὴ ἀποδοῦναι κακὸν ἀντὶ κακοῦ, καὶ τὸ εὐεργε
τεῖν τοὺς ἐπηρεάζοντας Χριστιανοῦ ἴδιον· καὶ ὅτι οἱ
Έλκοντες τοὺς ἐπηρεάζοντας εἰς δικαστήρια, υπό
κεινται τοῖς τοῦ Χριστοῦ νόμοις, καὶ τῆς κοινωνίας
τῶν θείων μυστηρίων ἀποστερούνται· καὶ ὅτι τοὺς
ἱερεῖς τύπτοντας πιστὸν, ἢ ἄπιστον ἄνθρωπον, ο
θεῖοι νόμοι καθαιροῦσι· καὶ ὅτι τοὺς μοναχούς το
πτοντας οιονδήποτε ἄνθρωπον, ἀφορίζουσιν οἱ θεα
νόμοι τῆς κοινωνίας· καὶ ὅτι κωλύουσι τοὺς μὴ προς
εχειρισμένους εἰς πόλεμον ἔχειν, ἢ ἀνεῖσθαι ἐτὶς
πολεμικά, εἰ μὴ μικρὰ μαχαίρια μὴ ἐνεργοῦντα εἰς
Распознавание текста
col. 1363–1364page 170 of 200
PG 106:1363πόλεμον· καὶ περὶ διαφορᾶς φόνων, εκουσίων καὶ ἀκουσίων· καὶ ὅτι τῆς ψιλῆς πορνείας ἐπιτίμιον, ὁ ἀκούσιος φόνος. ις΄. Περὶ ἀκακίας καὶ ἀφελότητος· καὶ ὅτι ἀκα κία ἐστὶ τὸ μὴ περί τινος κακόν λυγίζεσθαι, φρόνιμον δὲ εἶναι εἰς τὸ ἀγαθὸν, καὶ ὅτι ἀγαθὴ πανουργία ἐστὶν, ὅταν τις τοῦτο πρὸς ἀγαθὸν ποιῇ· καὶ ὅτι τὸ τοιοῦτον φρόνησις, καὶ οἰκονομία ἀγαθή· καὶ ὅταν τοῦτο μὴ ἔχωμεν, εἰς πολλὰ κακὰ περιπίπτομεν. ιξʹ. Περὶ ὑπακοῆς, καὶ ὅτι οὐ δεῖ ἐκλαμβάνειν τὸ ὄνομα τῆς ὑπακοῆς ἀλόγως εἰς τὸ ὑπακούειν τῷ δια βόλῳ, ἀλλὰ προσέχειν ἐν ἀκριθείᾳ ταῖς θείαις Γρα φαῖς, καὶ εἰδέναι ποία ἐστὶ τοῦ Θεοῦ ὑπακοὴ, ποία τοῦ ἀντικειμένου· καὶ ὅτι δύο ὑπακοαί εἰσι, καθώς είρηται, καὶ ἐὰν μὴ προσέχωμεν, ἐμπεσούμεθα τοῖς τοῦ διαβόλου δικτύοις. τη'. Περί θελημάτων οἰκείων, καὶ ἀλλοτρίων καὶ ποῖον θέλημά ἐστιν ἀγαθὸν, καὶ ποῖον τοῦ ὑπεναντίου καὶ ὅτι τὰ κατὰ σαρκικὴν ἀνάπαυσιν γινόμενα, ἡμέ τερα θελήματά εἰσι, τὰ δὲ μὴ τοιαῦτα, ἀλλὰ κατὰ τὸ θέλημα τῶν θείων Γραφών γινόμενα, ταῦτά εἰσι τοῦ Θεοῦ· καὶ ὅτι οἱ ἐν τοῖς μοναστηρίοις, ἢ ἐν ταῖς τῶν κοσμικῶν ὑποταγαῖς μὴ προσέχοντες, πολλά προ φάσει ὑποταγῆς, καὶ ὑπακοῆς, καὶ ἐκκοπῆς θελημά των προκόπτουσιν, ἢ μᾶλλον εἰπεῖν, τῷ διαβόλῳ, καὶ τοῖς ἔργοις αὐτοῦ ὑποτάσσονται· καὶ ὅτι διὰ τῶν ἀμελεστέρων οἱ σπουδαῖοι πίπτουσιν. ιθ'. Περὶ ἀγαθοῦ θελήματος, ὅτι ὁ ποιῶν αὐτὸ οὐ παρέρχεται ἄνευ θλίψεως· καὶ ὅτι, όταν μετά προ θυμίας αὐτὸ διέρχηται, οὐκ αἰσθάνεται τῆς θλίψεως, ὅταν δὲ ψυχρανθῇ τῆς προθυμίας, τότε καὶ τῆς θλί ψεως αἰσθάνεται· καὶ περὶ τῶν ἀλλοιώσεων τῶν πολλῶν τῶν ἀκολουθουσῶν τῇ διανοίᾳ, καὶ ἐν τῇ εὐχει δοκιμαζομένων· καὶ περὶ ἐπιγνώσεως τοῦ θελήματος τοῦ Θεοῦ. κ. Περὶ ἐλεημοσύνης, καὶ πῶς χρὴ ταύτην ποιεῖν καὶ ὅτι τὸν μὴ ἔχοντά τι, οὐ δεῖ μεριμναν, καὶ φρον τίζειν, ἀλλὰ μόνα παρέχειν τὰ παρ' αὐτῷ εὑρισκόμενα· καὶ περὶ τοῦ παραβάλλειν ἀλλήλοις· καὶ ὅτι οὐ χρὴ τοὺς μοναχούς προφάσει ελεημοσύνης διδόναι τι τοῖς κατὰ σάρκα ἰδίοις, ἀλλὰ ξένοις, πτωχοῖς, καὶ ἀναπήροις· καὶ ὅτι οὐ χρὴ τοὺς ἀκτήμονας μοναχούς, ἐκ τοῦ ἔργου αὐτῶν, ἢ καὶ ἀπὸ ἄλλων τρόπων διδόναι τινὶ ἔχοντι τὰς χρείας αὐτοῦ, ἀλλὰ χωλοῖς, καὶ τυ φλοῖς, καὶ ἐστερημένοις· καὶ ὅτι οὐ δεῖ προφάσει ἐλεημοσύνης διδόναι τινὰ ἐν μοναστηρίῳ κτήματα καὶ τοὺς τῶν ἀκτημόνων, καὶ ἐσταυρωμένων τῷ κόσμῳ τὴν ἐπωνυμίαν ἔχοντας εἰς ταῦτα πάλιν καθώ έλκειν, ἐπεὶ κινδύνῳ ὑπόκειται· καὶ ὅτι ὁ κληρικὸς τόχους ἀπαιτῶν, ἢ μὴ διδοὺς τοῖς ἐνδεέσι καθαιρεῖται, κα'. "Οτι κρεῖσσόν ἐστιν εἰς τοὺς πένητας διανέμειν τὰ χρήματα, ἢ προσφέρειν αὐτὰ ἐν ἐκκλησίαις, καὶ καλλωπίζειν αὐτάς· καὶ ὅτι μόνα τὰ ἀναγκαῖα προσφέρειν χρὴ ἐν ταῖς ἐκκλησίαις, τὰ δὲ λοιπὰ καταναλίσκειν εἰς τοὺς πένητας· καὶ πόσον μέτρον χρὴ διδόναι τῶν ἰδίων χρημάτων· καὶ ὅτι οἱ μοναχοί ὑπόκεινται διδόναι ἐλεημοσύνην, ὅταν καὶ αὐτοὶINTERPRETATIONES DIVINORUM MANDATORUM.
πόλεμον· καὶ περὶ διαφορᾶς φόνων, εκουσίων καὶ cidiorum, voluntariorum et non voluntarioriam, ct
ἀκουσίων· καὶ ὅτι τῆς ψιλῆς πορνείας ἐπιτίμιον, ὁ quod meræ fornicatiouis valorem habet involuntar.
ἀκούσιος φόνος.
rium homicidium.
ις΄. Περὶ ἀκακίας καὶ ἀφελότητος· καὶ ὅτι ἀκακία ἐστὶ τὸ μὴ περί τινος κακόν λυγίζεσθαι, φρόνιμον
δὲ εἶναι εἰς τὸ ἀγαθὸν, καὶ ὅτι ἀγαθὴ πανουργία
ἐστὶν, ὅταν τις τοῦτο πρὸς ἀγαθὸν ποιῇ· καὶ ὅτι τὸ
τοιοῦτον φρόνησις, καὶ οἰκονομία ἀγαθή· καὶ ὅταν
τοῦτο μὴ ἔχωμεν, εἰς πολλὰ κακὰ περιπίπτομεν.
ιξʹ. Περὶ ὑπακοῆς, καὶ ὅτι οὐ δεῖ ἐκλαμβάνειν τὸ
ὄνομα τῆς ὑπακοῆς ἀλόγως εἰς τὸ ὑπακούειν τῷ δια
βόλῳ, ἀλλὰ προσέχειν ἐν ἀκριθείᾳ ταῖς θείαις Γραφαῖς, καὶ εἰδέναι ποία ἐστὶ τοῦ Θεοῦ ὑπακοὴ, xal
ποία τοῦ ἀντικειμένου· καὶ ὅτι δύο ὑπακοαί εἰσι,
καθώς είρηται, καὶ ἐὰν μὴ προσέχωμεν, έμπεσού -
μεθα τοῖς τοῦ διαβόλου δικτύοις.
τη'. Περί θελημάτων οἰκείων, καὶ ἀλλοτρίων καὶ
ποῖον θέλημά ἐστιν ἀγαθὸν, καὶ ποῖον τοῦ ὑπεναντίου·
καὶ ὅτι τὰ κατὰ σαρκικὴν ἀνάπαυσιν γινόμενα, ἡμέ
τερα θελήματά εἰσι, τὰ δὲ μὴ τοιαῦτα, ἀλλὰ κατὰ τὸ
θέλημα τῶν θείων Γραφών γινόμενα, ταῦτά εἰσι τοῦ
Θεοῦ· καὶ ὅτι οἱ ἐν τοῖς μοναστηρίοις, ἢ ἐν ταῖς τῶν
κοσμικῶν ὑποταγαῖς μὴ προσέχοντες, πολλά προφάσει ὑποταγῆς, καὶ ὑπακοῆς, καὶ ἐκκοπῆς θελημά
των προκόπτουσιν, ἢ μᾶλλον εἰπεῖν, τῷ διαβόλῳ,
καὶ τοῖς ἔργοις αὐτοῦ ὑποτάσσονται· καὶ ὅτι διὰ τῶν
ἀμελεστέρων οἱ σπουδαῖοι πίπτουσιν.
ιθ'. Περὶ ἀγαθοῦ θελήματος, ὅτι ὁ ποιῶν αὐτὸ οὐ
παρέρχεται ἄνευ θλίψεως· καὶ ὅτι, όταν μετά προθυμίας αὐτὸ διέρχηται, οὐκ αἰσθάνεται τῆς θλίψεως,
ὅταν δὲ ψυχρανθῇ τῆς προθυμίας, τότε καὶ τῆς θλί
ψεως αἰσθάνεται· καὶ περὶ τῶν ἀλλοιώσεων τῶν
πολλῶν τῶν ἀκολουθουσῶν τῇ διανοίᾳ, καὶ ἐν τῇ
εὐχει δοκιμαζομένων· καὶ περὶ ἐπιγνώσεως τοῦ
θελήματος τοῦ Θεοῦ.
κ. Περὶ ἐλεημοσύνης, καὶ πῶς χρὴ ταύτην ποιεῖν·
καὶ ὅτι τὸν μὴ ἔχοντά τι, οὐ δεῖ μεριμναν, καὶ φρον
τίζειν, ἀλλὰ μόνα παρέχειν τὰ παρ' αὐτῷ εὑρισκό
μενα· καὶ περὶ τοῦ παραβάλλειν ἀλλήλοις· καὶ ὅτι
οὐ χρὴ τοὺς μοναχούς προφάσει ελεημοσύνης διδόναι
τι τοῖς κατὰ σάρκα ἰδίοις, ἀλλὰ ξένοις, πτωχοῖς, καὶ
ἀναπήροις· καὶ ὅτι οὐ χρὴ τοὺς ἀκτήμονας μοναχούς,
ἐκ τοῦ ἔργου αὐτῶν, ἢ καὶ ἀπὸ ἄλλων τρόπων διδόναι
τινὶ ἔχοντι τὰς χρείας αὐτοῦ, ἀλλὰ χωλοῖς, καὶ τυφλοῖς, καὶ ἐστερημένοις· καὶ ὅτι οὐ δεῖ προφάσει
ἐλεημοσύνης διδόναι τινὰ ἐν μοναστηρίῳ κτήματα·
καὶ τοὺς τῶν ἀκτημόνων, καὶ ἐσταυρωμένων τῷ
κόσμῳ τὴν ἐπωνυμίαν ἔχοντας εἰς ταῦτα πάλιν καθώ
έλκειν, ἐπεὶ κινδύνῳ ὑπόκειται· καὶ ὅτι ὁ κληρικὸς
τόχους ἀπαιτῶν, ἢ μὴ διδοὺς τοῖς ἐνδεέσι καθαι
ρεῖται,
κα'. "Οτι κρεῖσσόν ἐστιν εἰς τοὺς πένητας διανέ
μειν τὰ χρήματα, ἢ προσφέρειν αὐτὰ ἐν ἐκκλησίαις,
καὶ καλλωπίζειν αὐτάς· καὶ ὅτι μόνα τὰ ἀναγκαῖα
προσφέρειν χρὴ ἐν ταῖς ἐκκλησίαις, τὰ δὲ λοιπὰ
καταναλίσκειν εἰς τοὺς πένητας· καὶ πόσον μέτρον
χρὴ διδόναι τῶν ἰδίων χρημάτων· καὶ ὅτι οἱ μοναχοί
ὑπόκεινται διδόναι ἐλεημοσύνην, ὅταν καὶ αὐτοὶ
16. De simplicitate et candore: et quod simplicitas est non cogitare malum de aliquo, prudentem autem esse in bonum, et quod bona est fraus,
quando aliquis ea in bonum utitur; et quod talium
ratio prudentia et administratio bona est; et quando illis non utimur, in multa mala decidimas.
47. De obedientia, et quod non oportet adhibere
nomen obedientiæ sine ratione ad indicandum
obedientiam diabolo, sed parere in rectiturline
divinis Scripturis, et scire quæ sit Deo obedientia,
el quæ adversario: et quod duæ sunt obedientiæ
sient dictum est, et nisi pareamus, cademus in diaIoli retia.
48. De voluntatibus propriis et alienus, et que
voluntas sit bona, et quæ sit adversarii: et quod
quæ secundum carnalem delectationem funt, no«
stræ voluntates sunt, quæ autem non hujusmodi,
sed secundum divinarum Scripturarum nulom
fiunt, Dei voluntates sunt; et quod illi qui in monasteriis, vel in mundi subordinatia statibus non
olediunt, multum prætextu subordinationis obedientiæ et abnegationis in propriis voluntatibus proficiunt, aut melius loquendo, diabolo et operibus
ejus subjiciuntur, et quod per ea quæ negliguntur.
ferventes cadunt.
19. De bona voluntate, quam qui facit non sine
difficultatibus versatur: et quod, quando cum ardore illam susceperit, difficultatem non sentit,
quando autem ab ardore defecerit, tunc difficultatem sentit; et de mutationibus multarum rerum
quæ engitationi insequuntur, et in oratione prohantur; et de cognitione voluntatis Dei.
20. De eleemosyna et quomodo oportet illam
facere: et quod non aliquid habentem non oportet
anxium et sollicitum esse, sed sola præstare quæ
apud se inveniuntur; et de mutuis relationibus;
et quod non oportet monachos 'prætextu eleemosyuæ dare aliquid his qui secundum carnem
proximi sunt, sed advenis, egenis et debilibus;
et quod non oportet paupares monachos, ex opere
suo, vel etiam alio modo dare illi qui habet suas
necessitates, sed claudis, cæcis, et nudatis: et
quod non oportet prætextu eleemosyne dare aliquas monasterio possessiones; el eos qui pauperum et crucifixorum mundo nomen habent ad ista
rursus adducere, quoniam periculum subest; et
quod clericus usuras exigens, vel non dans egentibus deponitur.
21. Quod melius est in egeuos bona distribuere,
quam illa in ecclesias largiri, et eas adornare:
et quanta mensura oportet dare propria bona, et
quod monachi subjiciuntur ad dandam eleemosynam
quando et ipsi ab aliis accipiant et exerceant, et
ad aliis opem ferendam quando et ipsi ab aliis
opem recipiant; et quod in tempore eleemosyne
Распознавание текста
col. 1365–1366page 171 of 200
PG 106:1365παρ' ἑτέρων λαμβάνωσι, καὶ ἐργάζονται, καὶ ἑτέρα βοηθεῖν, ὅταν καὶ αὐτοὶ παρ' ἑτέρων βοηθώντα καὶ ὅτι ἐν καιρῷ ἐλεημοσύνης οὐ δεῖ περιεργάζεσαι πιστούς, καὶ ἀπίστως, ἀλλὰ πάντας ἐλεεῖν. κβ'. Περὶ τῶν ποιούντων ἐλεημοσύνην ἐξ ἀδικίας ὅτι οὐ μόνον οὐκ ἐξευμενίζονται τὸ θεῖον, ἀλλὰ καὶ παροξύνουσιν ἐὰν μὴ ἀποστῶσι τῆς ἀδικίας· καὶ οἱ χτίζοντες ἐκκλησίας καὶ μοναστήρια ἐξ ἀδικία, τῷ αὐτῷ ὑπόκεινται κρίματι, καὶ ὁ κτίσας μοναστήριον, τῷ κατὰ τὸν τόπον ἐπισκόπῳ ὀφείλει διαίνει τὴν κυριότητα, καὶ ὁ μὴ οὕτως ποιῶν εὐθύνεται. ἡ κγ'. Ὅτι ἐὰν σκοπῷ τοῦ δοῦναι τοῖς πτωχοίς εί χρήματα τῶν πλουσίων σκορπίζη τις, οὐχ ἁμαρτάνει καὶ ὅτι ἔστι καὶ ἑτέρα ὁδὸς πολλάσεις τῶν τείς ων ἐλεημόνων, οἱ ὅταν θεάσωνται πένητα, οὐ δύνανται αὐτὸν ἀποπέμψαι κενόν· μηδὲν δὲ ἴδιον ὅλως κεκτημένοι, ἀπὸ ἑτέρων πόνων οικονομοῦσιν αὐτὸν, ἢ τὸ ἀλλότρια λαμβάνοντες φανερώς, ἢ καὶ κρυφίως, π αὐτῶν ἁπτόμενοι τῶν ἀνατεθειμένων Θεῷ· καὶ ὅτι τὰ ἀφιερωμένα Θεῷ, παρὰ τὴν ἀναγκαίαν τῆς ὑπε ηρεσίας χρείαν ὄντα, έξεστιν εἰς πένητας, καὶ είχα λώτους καταναλίσκειν, μόνον μετά πνευματικής επα θέσεως γινέσθω, μήπως τὸ ἀγαθὸν καταπλήξη εἰς πονηρόν. κι'. Περὶ ἀγάπης καὶ φιλανθρωπίας, καὶ πῶς δὲν ἀγαπᾶν τὸν πλησίον· καὶ ὅτι προφάσει ἀγάπη; ἐχ πίπτομεν διὰ τῆς σαρκικῆς ἐκ τῆς πνευματος ἀγάπης· καὶ ὅτι οὐ δεῖ ἐσθίειν ἐν ἐκκλησίαις τη φάσει ἀγάπης, ἢ καθεύδειν ἐν αὐταῖς ἄνευ ἀνάγκης καὶ ὅτι ἐάν τις ᾖ καθ' ὑπερβολὴν ἀγαπητός, καὶ ἐξ αὐτοῦ κατὰ ψυχήν βλαπτώμεθα, ἢ καὶ ἐξ ἄλλων, χρ. εὐθέως κόπτεσθαι ἐξ αὐτῶν· καὶ ὅτι οὐκ εἰς τὰ ἐν θρώπινα καθήκοντα, ἀλλὰ κατὰ σκοπὸν τῆς πρὸς Θεὸν εὐαρεστήσεως δεῖ ἀγαπᾶν τὸν πλησίον. κι'. Ὅτι οὐ δεῖ κακοποιεῖν, ἢ μισείν οιονδήποτε ἄνθρωπον, εἴτε ἀσεβῆ, ή αἱρετικὸν, η Έλληνα, ή όλως ἁμαρτωλόν, ὅταν ἄγῃ καιρὸς, καὶ οὐκ ἔχωμεν τι ἐξ αὐτῶν βλάβος. Ἐν τούτῳ γὰρ μιμούμεθα τὸν θεόν ὅταν δὲ ψυχικὸν ἔχωμεν βλάβος, ἢ ἐκ τῆς ἀσθενείας ἡμῶν, ἢ ἄλλως πως, τότε κατὰ ἀνάγκην φύγωμεν ἀπ' αὐτῶν, οὐχ ὡς μισοῦντες ἀνθρώπους, ἀλλὰ τὴν λύμην υφορώμενοι, ἵνα μὴ ἡ αὐτῶν φιλία και γένηται παρανομίας ἡμῖν κατὰ τὸν πάλαι ορατή, καὶ οἱ θέλοντες προφάσει θεοσεβείας διεκδικεῖν τὸν Θεόν, οἰκεῖα πάθη πληροῦσι· καὶ ὅτι τὸ στενάζει ὑπὲρ αἱρετικῶν, καὶ εὐεργετεῖν αὐτοὺς, τοῦτό ἐπι διόρθωσις ἀληθής. απο κς. Οτι δεῖ μᾶλλον ὑπερεύχεσθαι τῶν ἀσεβῶν, αἱρετικῶν τε, καὶ Ἑλλήνων, καὶ πάντων τῶν ἀμερ τωλῶν, καὶ μὴ ἐπαρᾶσθαι αὐτοῖς. Τοῦτο γὰ ποιοῦντες, ἑαυτούς τε εὐεργετοῦμεν, καὶ τὸν θεὸν μιμούμεθα· καὶ ὅτι οὐ δεῖ εὔχεσθαι ὑπὲρ αἱρετ κῶν τελευτησάντων, ἀλλ' ἔτι ζώντων χρὴ ὑπερείς σθαι, ὅπως δὲ αὐτοῖς μετάνοιαν ὁ Θεὸς εἰς τὸ ἐπί στρέψει ἀπὸ τῆς πλάνης, καὶ κατὰ Θεὸν ζη» τούτι γὰρ ὁ Θεὸς θέλει. κζ'. Ὅπως χρὴ τὴν ἐλεημοσύνην ποιεῖν, καὶ τὸ σαλπίζειν, ὥσπερ οἱ ὑποκριταί· καὶ ὅτι κριτιnon oportet acceptionem liabere delium aut indi- παρ' ἑτέρων λαμβάνωσι, καὶ ἐργάζονται, καὶ ἑτέρα
delium, sed omnium misereri.
29. De facientibus eleemosynam ex injustitia:
quod non solum non propitium sibi Deum faciunt
sed iratum magis si non ab injustitia recedant;
e↳ qui ædificant ecclesias et monasteria ex injustitia, eodem subjiciuntur judicio, et qui dicavit
monasterium, episcopo loci debet dominium deferre, et qui non ita agit reprehenditur.
23. Quod si proposito dandi egenis bona divitum
aliquis dissipaverit, non peccat: et quod est et alia
saepius via perfecta eleemosynæ in his qui, cum
viderint indigentem, non possunt illum dimittere
vacuum; qui autem nihil omnino possident, ab
alis laboribus illum dispensant, sive aliena sumentes palam aut clam, sive aliquid suscipientes
chorum quæ sunt Deo oblata; et quod illa quæ
Deo sunt consecrata, et quæ sunt ad necessarium
Ininisterii usum, licet in egentes et captivos insumere, solum cum rationabili dispositione flat, ne
førte bonum in malum evadat.
24. De dilectione et benevolentia: et quod occasione dilectionis decidimus per carnalem dilectionem e spirituali, et quod non oportet comedere in
ecclesiis prætextu dilectionis, vel dormire in illis
sine necessitate; et quod si quis sit supra nodum
βοηθεῖν, ὅταν καὶ αὐτοὶ παρ' ἑτέρων βοηθώντα
καὶ ὅτι ἐν καιρῷ ἐλεημοσύνης οὐ δεῖ περιεργάζεσαι
πιστούς, καὶ ἀπίστως, ἀλλὰ πάντας ἐλεεῖν.
κβ'. Περὶ τῶν ποιούντων ἐλεημοσύνην ἐξ ἀδικίας
ὅτι οὐ μόνον οὐκ ἐξευμενίζονται τὸ θεῖον, ἀλλὰ καὶ
παροξύνουσιν ἐὰν μὴ ἀποστῶσι τῆς ἀδικίας· καὶ οἱ
χτίζοντες ἐκκλησίας καὶ μοναστήρια ἐξ ἀδικία,
τῷ αὐτῷ ὑπόκεινται κρίματι, καὶ ὁ κτίσας μοναστή
ριον, τῷ κατὰ τὸν τόπον ἐπισκόπῳ ὀφείλει διαίνει
τὴν κυριότητα, καὶ ὁ μὴ οὕτως ποιῶν εὐθύνεται.
ἡ
κγ'. Ὅτι ἐὰν σκοπῷ τοῦ δοῦναι τοῖς πτωχοίς εί
χρήματα τῶν πλουσίων σκορπίζη τις, οὐχ ἁμαρτάνει
καὶ ὅτι ἔστι καὶ ἑτέρα ὁδὸς πολλάσεις τῶν τείς ων
ἐλεημόνων, οἱ ὅταν θεάσωνται πένητα, οὐ δύνανται
αὐτὸν ἀποπέμψαι κενόν· μηδὲν δὲ ἴδιον ὅλως κεκτη
μένοι, ἀπὸ ἑτέρων πόνων οικονομοῦσιν αὐτὸν, ἢ τὸ
ἀλλότρια λαμβάνοντες φανερώς, ἢ καὶ κρυφίως, π
αὐτῶν ἁπτόμενοι τῶν ἀνατεθειμένων Θεῷ· καὶ ὅτι
τὰ ἀφιερωμένα Θεῷ, παρὰ τὴν ἀναγκαίαν τῆς ὑπε
ηρεσίας χρείαν ὄντα, έξεστιν εἰς πένητας, καὶ είχα
λώτους καταναλίσκειν, μόνον μετά πνευματικής επα
θέσεως γινέσθω, μήπως τὸ ἀγαθὸν καταπλήξη εἰς
πονηρόν.
κι'. Περὶ ἀγάπης καὶ φιλανθρωπίας, καὶ πῶς δὲν
ἀγαπᾶν τὸν πλησίον· καὶ ὅτι προφάσει ἀγάπη; ἐχ
πίπτομεν διὰ τῆς σαρκικῆς ἐκ τῆς πνευματος
ἀγάπης· καὶ ὅτι οὐ δεῖ ἐσθίειν ἐν ἐκκλησίαις τη
φάσει ἀγάπης, ἢ καθεύδειν ἐν αὐταῖς ἄνευ ἀνάγκης
dilectus, et ex eo in anima damnum accipiamus c καὶ ὅτι ἐάν τις ᾖ καθ' ὑπερβολὴν ἀγαπητός, καὶ ἐξ
vel ex aliis, oportet statim ex his abscidi; et quod
non ob humanas considerationes, sed ob propositum Deo complacendi oportet diligere proximum.
25. Quod non oportet Indere vel odisse qualemcunque hominem, sive impium, sive hæreticum,
sive ethnicum, sive admodum peccatorem, quando
tempus postulaverit, et non habuerimus ex iis ullum damnum. In hoc enim Deum imitamur: cum
autem spirituale damnum habuerimus, sive ex nostra infirmitate, sive alio quovis modo, tunc pro
necessitate fugiamus ab eis, non quasi homines
olerimus, sed quod sordes evitamus, ne corum amicitia nobis occasio fiat transgressionis at olim in
Israel, et qui volunt religionis prztextu Deum vindicare, proprias passiones satiant; et quod super
hæreticos dolere et illis benefacere, id est, vera
dilectio.
26. Quod oportet polius precari pro impiis, hareticis, ethnicis, et omnibus peccatoribus, et non
illis maladicere; hoc enim facientes, nobis ipsis
benefacimus, et Deum imitamur; et quod non oportet
precari pro hæreticis vita defunctis, sed pro adhuc
viventibus precari oportet, ut illis det pœnitentiam
Deus ad divertendum ab errore, et secundum Deum
vivendum, id enim vult Deus.
27. Quomodo oportet eleemosynam facerc, neque
tuba canere, ut hypocritæ: et quod satius est beneαὐτοῦ κατὰ ψυχήν βλαπτώμεθα, ἢ καὶ ἐξ ἄλλων, χρ.
εὐθέως κόπτεσθαι ἐξ αὐτῶν· καὶ ὅτι οὐκ εἰς τὰ ἐν
θρώπινα καθήκοντα, ἀλλὰ κατὰ σκοπὸν τῆς πρὸς
Θεὸν εὐαρεστήσεως δεῖ ἀγαπᾶν τὸν πλησίον.
κι'. Ὅτι οὐ δεῖ κακοποιεῖν, ἢ μισείν οιονδήποτε
ἄνθρωπον, εἴτε ἀσεβῆ, ή αἱρετικὸν, η Έλληνα, ή όλως
ἁμαρτωλόν, ὅταν ἄγῃ καιρὸς, καὶ οὐκ ἔχωμεν τι ἐξ
αὐτῶν βλάβος. Ἐν τούτῳ γὰρ μιμούμεθα τὸν θεόν
ὅταν δὲ ψυχικὸν ἔχωμεν βλάβος, ἢ ἐκ τῆς ἀσθενείας
ἡμῶν, ἢ ἄλλως πως, τότε κατὰ ἀνάγκην φύγωμεν
ἀπ' αὐτῶν, οὐχ ὡς μισοῦντες ἀνθρώπους, ἀλλὰ τὴν
λύμην υφορώμενοι, ἵνα μὴ ἡ αὐτῶν φιλία και
γένηται παρανομίας ἡμῖν κατὰ τὸν πάλαι ορατή,
καὶ οἱ θέλοντες προφάσει θεοσεβείας διεκδικεῖν τὸν
Θεόν, οἰκεῖα πάθη πληροῦσι· καὶ ὅτι τὸ στενάζει
ὑπὲρ αἱρετικῶν, καὶ εὐεργετεῖν αὐτοὺς, τοῦτό ἐπι
διόρθωσις ἀληθής.
απο
κς. Οτι δεῖ μᾶλλον ὑπερεύχεσθαι τῶν ἀσεβῶν,
αἱρετικῶν τε, καὶ Ἑλλήνων, καὶ πάντων τῶν ἀμερ
τωλῶν, καὶ μὴ ἐπαρᾶσθαι αὐτοῖς. Τοῦτο γὰ
ποιοῦντες, ἑαυτούς τε εὐεργετοῦμεν, καὶ τὸν θεὸν
μιμούμεθα· καὶ ὅτι οὐ δεῖ εὔχεσθαι ὑπὲρ αἱρετ
κῶν τελευτησάντων, ἀλλ' ἔτι ζώντων χρὴ ὑπερείς
σθαι, ὅπως δὲ αὐτοῖς μετάνοιαν ὁ Θεὸς εἰς τὸ ἐπί·
στρέψει ἀπὸ τῆς πλάνης, καὶ κατὰ Θεὸν ζη» τούτι
γὰρ ὁ Θεὸς θέλει.
κζ'. Ὅπως χρὴ τὴν ἐλεημοσύνην ποιεῖν, καὶ τὸ
σαλπίζειν, ὥσπερ οἱ ὑποκριταί· καὶ ὅτι κριτι
Распознавание текста
col. 1367–1368page 172 of 200
PG 106:1367ἐστιν ἀγαθοποιεῖν τινα, κἂν μήπω τέλειος ᾖ· ἀλλ᾽ ἔστιν ὑπὸ κενοδοξίας έλκεσθαι, ἢ ἀμελεῖν τῆς ἑαυτοῦ σωτηρίας, καὶ μᾶλλον ὅταν καὶ ἑτέροις ἡ ὠφέλεια χρησιμεύῃ. χη'. Περὶ προσευχῆς, καὶ πῶς χρὴ εὔχεσθαι· καὶ ότι τῷ νήφοντι δυνατόν ἐστιν ἐν παντὶ τόπῳ καὶ ἐν παντὶ ἔργῳ πάντοτε ἀδιαλείπτως προσεύχεσθαι· καὶ ὅτι τὸν κακώς πράττοντα, καὶ πατέρα καλοῦντα τὸν Θεὸν ἐν τῇ εὐχῇ, ὁ καταχθόνιος ὁ τῶν κακῶν δημιουργός υἱὸν κέκτηται, καὶ πατὴρ ἐκείνου ἐστίν. κθ'. Τύπος προσευχῆς, καὶ διαγωγὴ ἀναχωρητῶν καὶ ὅτι ἀνάρμοστα τούτοις τὰ ἐν ταῖς ἐκκλησίαις ψαλλόμενα, είτε ἦχοι, είτε τροπάρια· καὶ ὅτι ὁ δίχα χειροτονίας τοῖς τοιούτοις ἐγχειρῶν, ὑπόκειται τῷ ἐγκλήματι. λ'. Τύπος προσευχῆς τοῖς ἐν συνοδίᾳ, καὶ διαγωγῇ τῶν ἐν ἐκκλησίαις συναγομένων· καὶ ὅτι οὐχ ἁρμό ζει τοῖς συναγομένοις τὰ τῶν ἀναχωρητῶν πράτ τειν, ὡς οὐδὲ ἐκείνοις τὰ τούτων, ἀλλὰ κατὰ δίκαιον λόγον τῇ ψαλμῳδία κεχρήσθαι, μὴ μέντοι πρὸς κραυγὴν ἐκβιάζεσθαι τὴν φύσιν, ἀλλὰ σεμνῶς, καὶ κατὰ τὰ θεῖα λόγια εὐλαβῶς· καὶ ὅτι τοὺς μὲν ἱερεῖς ψάλλοντας ἀνοίκεια, καὶ μὴ τετυπωμένα παρὰ τῶν θείων Πατέρων, ἢ ἀναγινώσκοντας ἐπ' ἐκκλησίας, οἱ θεῖοι κανόνες καθαιροῦσι, τοὺς δὲ λοιποὺς ἀναθεματίζουσι· καὶ ὅτι οὐ χρὴ ἐν παντὶ τόπῳ τὴν θείαν προσκομιδὴν ἐκτελεῖν· καὶ ὅτι οὐ χρὴ κατα φρονεῖν τῶν συνάξεων, καὶ χωρὶς εὐλόγου αἰτία; ἀπολιμπάνεσθαι. λα'. Περὶ τῶν μετὰ εὐχῆς ἐν ὁδῷ ὁδευόντων, ἢ ἑτέρῳ εἰῳδήποτε πειρασμῷ περιπιπτόντων· καὶ ὅτι οὐ δεῖ μόνῃ τῇ εὐχῃ θαῤῥεῖν, καὶ καταφρονητικῶς διακείσθαι, κἂν ἅγιος ᾖ, ὁ ὑπὲρ αὐτοῦ εὐχά μενος, ἀλλὰ καὶ τὴν παρ' ἑαυτοῦ πᾶσαν σπουδήν εἰσφέρειν· καὶ ὅτι χρὴ τὸν πειρασμόν φεύγειν, όταν κίνδυνος ψυχικὸς ἐξ αὐτοῦ προσδοκᾶται, καὶ ὁ μὴ οὕτως ποιῶν ὑπόκειται τῷ ἐγκλήματι· καὶ ὅτι ἐλπὶς ματαία ἐστὶν, ὅταν μὴ προαγωνιζόμεθα ἐπὶ τῷ ἔργῳ τοῦ Θεοῦ· καὶ περὶ διαφοράς μαρτύρων, καὶ ὁμολογητῶν· καὶ ὅτι κἂν ἀθλῃ τις, οὐ στεφανοῦται ἐὰν μὴ νομίμως ἀθλήσῃ, κατὰ τὸν θεῖον δηλονότι 'Απόστολον· καὶ ὅτι οἱ φυλάσσοντες ἅπερ ὡμολόγησαν, ἢ ἐν τῷ θείῳ βαπτίσματι, ἢ ἐν τῇ μου ναδικῇ πολιτεία, ὁμολογηταὶ καλοῦνται. λβ'. Ὅτι ὁ εὐχὴν παρά τινων ἐπιζητῶν αὐτὸς δὲ ἀμελῶν, οὐδὲν ὠφελεῖται, κἂν ἅγιος ᾖ ὁ εὐχόμενος καὶ ὅτι οἱ μὴ καλῶς, καὶ κατ' ἀξία, βιοῦντε;, οὐκ ὠφελοῦνται ἐκ τοῦ ἁγίου βαπτίσματος, ὡσαύτως οὐδὲ οἱ μοναχοὶ ἐὰν μὴ κατ' ἀξίαν τοῦ σχήματος που λιτεύσαιντο, οὕτως καὶ οἱ τινας ἰδιοποιούμενοι τῶν ἁγίων οὐκ ὠφεληθήσονται πλέον τῶν ἄλλων, καὶ κολασθήσονται, οἱ μὲν πιστοὶ πλεῖον τῶν ἀπίστων, οἱ δὲ μοναχοὶ πλεῖον τῶν κατὰ κόσμου, οἱ δὲ ιδιοποιούμενοί τινας πλεῖον τῶν μὴ εἰδότων παρά τινών τι ἀγαθόν· ὅτι ἀφορμὴν σωτηρίας έχοντες οὗτοι πάντες, τῇ ἑαυτῶν ἀπροσεξία, καὶ τῇ πο νηρᾷ προαιρέσει, ἑαυτοὺς τῇ κολάσει παρέδωκαν καὶ ὅτι ὁλίνος λίαν ἐστὶ τῶν σωζομένων ὁ ἀριθμὸς,INTERPRETATIONES DIVINORUM MANDATORUM.
ἐστιν ἀγαθοποιεῖν τινα, κἂν μήπω τέλειος ᾖ· ἀλλ᾽ facere alicui, et si nondum perfetus sit; sed est
ἔστιν ὑπὸ κενοδοξίας έλκεσθαι, ἢ ἀμελεῖν τῆς a vana gloria attrahi, et negligere suam salutem,
ἑαυτοῦ σωτηρίας, καὶ μᾶλλον ὅταν καὶ ἑτέροις ἡ et præsertim quando aliis utilitas profuerit.
ὠφέλεια χρησιμεύῃ.
χη'. Περὶ προσευχῆς, καὶ πῶς χρὴ εὔχεσθαι· καὶ
ότι τῷ νήφοντι δυνατόν ἐστιν ἐν παντὶ τόπῳ καὶ ἐν
παντὶ ἔργῳ πάντοτε ἀδιαλείπτως προσεύχεσθαι· καὶ
ὅτι τὸν κακώς πράττοντα, καὶ πατέρα καλοῦντα
τὸν Θεὸν ἐν τῇ εὐχῇ, ὁ καταχθόνιος ὁ τῶν κακῶν
δημιουργός υἱὸν κέκτηται, καὶ πατὴρ ἐκείνου
ἐστίν.
κθ'. Τύπος προσευχῆς, καὶ διαγωγὴ ἀναχωρητῶν·
καὶ ὅτι ἀνάρμοστα τούτοις τὰ ἐν ταῖς ἐκκλησίαις
ψαλλόμενα, είτε ἦχοι, είτε τροπάρια· καὶ ὅτι ὁ δίχα
χειροτονίας τοῖς τοιούτοις ἐγχειρῶν, ὑπόκειται τῷ
ἐγκλήματι.
λ'. Τύπος προσευχῆς τοῖς ἐν συνοδίᾳ, καὶ διαγωγῇ
τῶν ἐν ἐκκλησίαις συναγομένων· καὶ ὅτι οὐχ ἁρμόζει τοῖς συναγομένοις τὰ τῶν ἀναχωρητῶν πράτ
τειν, ὡς οὐδὲ ἐκείνοις τὰ τούτων, ἀλλὰ κατὰ δίκαιον
λόγον τῇ ψαλμῳδία κεχρήσθαι, μὴ μέντοι πρὸς
κραυγὴν ἐκβιάζεσθαι τὴν φύσιν, ἀλλὰ σεμνῶς, καὶ
κατὰ τὰ θεῖα λόγια εὐλαβῶς· καὶ ὅτι τοὺς μὲν
ἱερεῖς ψάλλοντας ἀνοίκεια, καὶ μὴ τετυπωμένα παρὰ
τῶν θείων Πατέρων, ἢ ἀναγινώσκοντας ἐπ' ἐκκλησίας, οἱ θεῖοι κανόνες καθαιροῦσι, τοὺς δὲ λοιποὺς
ἀναθεματίζουσι· καὶ ὅτι οὐ χρὴ ἐν παντὶ τόπῳ τὴν
θείαν προσκομιδὴν ἐκτελεῖν· καὶ ὅτι οὐ χρὴ καταφρονεῖν τῶν συνάξεων, καὶ χωρὶς εὐλόγου αἰτία;
ἀπολιμπάνεσθαι.
28. De oratione et quomodo oportet orare: et
quod vigilanti possibile est in omni loco, et in omni
opere ubique sine intermissione orare; et quod
male agenteni, et patrem vocantem Deum in oratione, subterraneus malorum auctor filium obtinet, et illius pater est.
29. Regula orationis, et institutio anachoretarum:
et quod discordantia ab illis quæ in ecclesiis psalluntur, sive lynni, sive troparia, et quod ille qui
sine ordinatione talibus se immiscet subjicitur
culpa.
λα'. Περὶ τῶν μετὰ εὐχῆς ἐν ὁδῷ ὁδευόντων, ἢ
ἑτέρῳ εἰῳδήποτε πειρασμῷ περιπιπτόντων· καὶ
ὅτι οὐ δεῖ μόνῃ τῇ εὐχῃ θαῤῥεῖν, καὶ καταφρονητικῶς διακείσθαι, κἂν ἅγιος ᾖ, ὁ ὑπὲρ αὐτοῦ εὐχάμενος, ἀλλὰ καὶ τὴν παρ' ἑαυτοῦ πᾶσαν σπουδήν
εἰσφέρειν· καὶ ὅτι χρὴ τὸν πειρασμόν φεύγειν,
όταν κίνδυνος ψυχικὸς ἐξ αὐτοῦ προσδοκᾶται, καὶ ὁ
μὴ οὕτως ποιῶν ὑπόκειται τῷ ἐγκλήματι· καὶ ὅτι
ἐλπὶς ματαία ἐστὶν, ὅταν μὴ προαγωνιζόμεθα ἐπὶ
τῷ ἔργῳ τοῦ Θεοῦ· καὶ περὶ διαφοράς μαρτύρων,
καὶ ὁμολογητῶν· καὶ ὅτι κἂν ἀθλῃ τις, οὐ στεφα
νοῦται ἐὰν μὴ νομίμως ἀθλήσῃ, κατὰ τὸν θεῖον
δηλονότι 'Απόστολον· καὶ ὅτι οἱ φυλάσσοντες ἅπερ
ὡμολόγησαν, ἢ ἐν τῷ θείῳ βαπτίσματι, ἢ ἐν τῇ μου
ναδικῇ πολιτεία, ὁμολογηταὶ καλοῦνται.
λβ'. Ὅτι ὁ εὐχὴν παρά τινων ἐπιζητῶν αὐτὸς δὲ
ἀμελῶν, οὐδὲν ὠφελεῖται, κἂν ἅγιος ᾖ ὁ εὐχόμενος·
καὶ ὅτι οἱ μὴ καλῶς, καὶ κατ' ἀξία, βιοῦντε;, οὐκ
ὠφελοῦνται ἐκ τοῦ ἁγίου βαπτίσματος, ὡσαύτως
οὐδὲ οἱ μοναχοὶ ἐὰν μὴ κατ' ἀξίαν τοῦ σχήματος που
λιτεύσαιντο, οὕτως καὶ οἱ τινας ἰδιοποιούμενοι τῶν
ἁγίων οὐκ ὠφεληθήσονται πλέον τῶν ἄλλων, καὶ
κολασθήσονται, οἱ μὲν πιστοὶ πλεῖον τῶν ἀπίστων,
οἱ δὲ μοναχοὶ πλεῖον τῶν κατὰ κόσμου, οἱ δὲ
ιδιοποιούμενοί τινας πλεῖον τῶν μὴ εἰδότων παρά
τινών τι ἀγαθόν· ὅτι ἀφορμὴν σωτηρίας έχοντες
οὗτοι πάντες, τῇ ἑαυτῶν ἀπροσεξία, καὶ τῇ πο
νηρᾷ προαιρέσει, ἑαυτοὺς τῇ κολάσει παρέδωκαν·
καὶ ὅτι ὁλίνος λίαν ἐστὶ τῶν σωζομένων ὁ ἀριθμὸς,
30. Regula orationis his qui in concentu et consuetudine sunt congregatorum in ecclesiis: et quod
non convenit congregatis quæ sunt anachoretarum
facere, ut his non convenit quae illorum sunt agere,
sed secundum justam rationem psalmodia uti, non
tamen ad clamores naturæ violentiam faciendo, sed
decenter, et pie secundum divina præcepta; et quod
sacerlotes quidlem psallentes insuela, et quæ non
sunt instituta a sanctis Patribus, vel legentes in
ecclesiis, divini canones deponunt, cæteros autem
anathematizant; et quod non oportet in omni loco
divinum cultum peragere; et quod non oportet contemnere congregationes et sine rationabili causa
omittere.
31. De his qui cum orationc iter suscipiunt, aut
alia qualicunque tentatione versantur: et quod non
oportet sola in oratione confidere, et segniter immorari, etsi sanctus fuerit qui pro se oraverit, sed
etiam omnem ex se fervorem afferre necesse est; et
ηuod oportet tentationem fugere, quando periculum spirituale ex hac oritur, et qui non ita agit
subjicitur culpæ; et quod spes vana est, quando non
toti incumbimus ad opus Dei; et de differentia
martyrum et confessorum; et quod si quis certaverit, non coronatur nisi legitime certaverit, secundum divini Apostoli evidentem doctrinam; et
quod hi qui servaut quæ confessi sunt, vel in divino
baptismale, vel in nouastica institutione, coufessores vocantur.
32. Quod ille qui orationem ab aliquibus expetit,
ipse autem minime curat, nihil utilitatis percipit,
etiam si sanctus sit qui orat: et quod illi qui non
recte nec bene vivunt, nullam utilitatem percipiunt
e sancto baptismate, quemadmodum nullam etiam
monachi, nisi secundum status obligationem conversati sint, ita quicunque sanctos sibi attribuunt
Bon majorem quam alii utilitatem percipient, et
punientur, fideles quidem magis quam infideles,
mouachi autem magis quam sæcularis, et qui sibi
aliquus attribuunt magis quam illi qui non noverunt ab aliquibus quidquam boni; quod occasionein
salutis habentes omnes isti, sua incuria et mala
intentione, sc castigationi exposuerunt; et qual
Распознавание текста
col. 1369–1370page 173 of 200
PG 106:1369καθὼς καὶ ὁ Κύριος ἀπεφήνατο λέγων, ὅτι πλατεία, καὶ εὐρύχωρος ἡ ὁδὸς ἡ ἀπάγουσα εἰς τὴν ἀπώλειαν, καὶ πολλοί εἰσιν οἱ εὑρίσκοντες αὐτὴν, στενή δὲ 4 πύλη, καὶ τεθλιμμένη ἡ ὁδὸς ἡ ἀπάγουσα εἰς τὴν ζωὴν, καὶ Ὀλίγοι εἰσὶν οἱ εἰσερχόμενοι δι' αὐτῆς καὶ πάλιν εἴρηκεν, Ὀλίγοι οι σωζόμενοι· καὶ ὅτι εἶ μὴ κατὰ τὸ ἁρμόζον λέγοντες τὸν Θεὸν φιλάνθρωπην εἶναι, καὶ μὴ κολάζειν τινὰ, μᾶλλον δὲ Χριστιανών, καὶ ἐκ τούτου τὴν ἁμαρτίαν μὴ βουλόμενοι εκεί. πτειν, ἀλλὰ ἀδεως πορευόμενοι, τὸν Κύριον ψεύστην ἀποκαλοῦσιν. λγ. Περὶ ἀνθρωπαρεσκίας, καὶ ὑποκρίσεως· καὶ ὅτι οὐ δεῖ ἀγωνίζεσθαι πρὸς τὸ ἀρέσκειν ἀνθρώποις, ἀλλὰ τῷ Θεῷ· καὶ ὅτι τὸν σκοπὸν ζητεί ν Θεὸς εἰ δι' αὐτὸν, ἢ δι᾽ ἀνθρώπους εργάζῃ καὶ ἐπι τὸν πρῶτον λογισμὸν ὁ Θεὸς βλέπει, καὶ κατ᾿ τὰ τὸν παρέχει τὰς ἀμοιβάς· καὶ ὅτι τοὺς τὸ μωρὶς κατὰ τὸν μέγαν Συμεών, καὶ 'Ανδρέαν ἐπιτηδεύοντας, οι θείοι νόμοι ἀποδοκιμάζουσι, καὶ παντάτες νῦν τὰ τοιαῦτα κωλύουσιν. λδ'. Περὶ ἀκτημοσύνης, καὶ ὅτι τὸ περισπάται ἐν τοῖς προστάγμασι, τοῦ Κυρίου οὐκ ἔστι μετεωρισμός ἄλογος, ἀλλὰ σπουδὴ ἐν Κυρίῳ· καὶ ὅτι ἡ μοναχική πολιτεία τῆς τελείας ἀκτημοσύνης ἔχει τὴν ἐπαγγ λίαν· καὶ ὅτι κρεῖσσόν ἐστι πελάζεσθαι τὴν μονα χόν, ἕνεκεν τῆς κατὰ Θεὸν ἀκτημοσύνης, ή δεδέσθα καθήμενον διὰ τὰς ὅλας· καὶ ὅτι τοῦτο ζητεῖ ὁ Θεός παρὰ τῶν μοναχῶν, ἵνα τὴν τελείαν ἀποτέ κρωσιν τοῦ κόσμου, καὶ τὴν ἀκτημοσύνην κατὰ τὰς επαγγελίας αὐτῶν, καὶ ὁμολογίας φυλάξωσι, καὶ διὰ τοῦτο διὰ πολλῶν τρόπων ὁ ἀντικείμενος παρά τοὺς κοσμικούς τοῖς μοναχοῖς προσφέρει τὰ γρή ματα πρὸς ἄρνησιν τοῦ ἑαυτῶν ἐπαγγέλματος. λε'. Ὅτι οὐ χρὴ τὸν διδάσκαλον φιλοχρήματ εἶναι, ἀλλ᾿ ὥσπερ δωρεὰν ἔλαβε τὴν χάριν τοῦ θείτο Πνεύματος, δωρεὰν καὶ μεταδιδότω· καὶ ὅτι ἐκ τῶν μαθητῶν χρὴ διοικεῖσθαι ἐν ταῖς ἀναγκαίαις χρείας, καὶ μὴ ζητεῖν περισσά· καὶ ὅτι ὁ τρυφῶν, καὶ ἐν ἀνέσει καὶ ἀμελείᾳ διάγων διδάσκαλος, οὐδὲ αὐτῆς τῆς ἀναγκαίας χρείας, ἢ τῆς τιμῆς ἐστιν ἄξιος· καὶ ότι σφόδρα κατακρίνονται, καὶ τῆς τῶν Χριστιανών μερίδος ἀλλοτριούνται οἱ λαμβάνοντες, καὶ οἱ τιμ έχοντες ὑπὲρ χειροτονίας τι παρὰ τὸ ταῖς θείαις δυν κοῦν Γραφαῖς, ὡσαύτως κἂν τοῖς μοναστηρίοις παρά τῶν ἀποκειρομένων οἱ ἀποκείροντες· καὶ ὅτι μείζον τῆς τῶν πνευματομάχων αἱρέσεως ἐστι τοῦτο· καὶ ν τούτοις συνευδοκοῦντες εἰ μὲν κληρικοὶ είεν, παρέ τῶν θείων κανόνων καθαιροῦνται, εἰ δὲ λαϊκοί, μονάζοντες, ἀναθεματίζονται, ἀφοριζόμενοι της κοινωνίας. λς'. Ὅτι βλαβερά ἐστιν ἡ συνομιλία τῶν μονα χῶν μετὰ τῶν κοσμικῶν· καὶ ὅτι οὐ πάντα τὰ διδύ μενα ἡμῖν παρά τινων χάριν ἀγάπης, ἐκ τοῦ Θεο εἰσιν, ἀλλὰ παρὰ τοῦ ἀντικειμένου προς δελεασμόν, καὶ πλάνην ἡμῶν· καὶ γὰρ αὐτὴ ἡ ἀλήθεια οὐ μόνον τοῖς μοναχοῖς, ἀλλὰ καὶ πᾶσι Χριστιανοῖς στενὴν καὶ τεθλιμμένην παρέδωκε τῆς μελλούσης ἀπολαύσεως τὴν ὁδόν· ὅθεν καὶ λόγον διδόασιν οἱ λαμβάνοντές τ χάριν ἀγάπης, καὶ χρεῶσταί εἰσιν ὑπερεύχεσθαι τῶνOPUSCULA MORALIA INCERTE ÆTATIS.
pareas admodum est salvatorum numerus, sicut et καθὼς καὶ ὁ Κύριος ἀπεφήνατο λέγων, ὅτι πλατεία,
Dominus ostendit dicens, quod lata et spatiosa via
est quæ ducit ad perditionem, et multi sunt qui
inveniunt eam, arcta autem porta et angusta via
quæ ducit ad vitam, et Pauci sunt qui intrant per
eam; et iterum dixit, Pauci sunt qui salvantur; et
quod illi qui contra fas dicunt Deum benignum esse,
et non punire quemquam, imprimis Christianum,
et ideo peccatum non volunt amovere, sed secure
ambulant, Dominum mendacem vocant.
33. De voluntate placendi hominibus et hypocrisi et quod non oportet studere ad placenduir
hominibus, sed Deo; et quod propositum exquirit
Deus an propter illum utrum propter homines agatur; et quod primam intentionem intuetur Deus, et
secundum illam retribuit mercedem; et quod illos
qui stultitiam, secundum magnum Simeonem et
Andreamn, acquirunt, divinæ leges reprobant, ct
omnibus modis nunc talia prohibent.
34. De paupertate, et quod non distrali a curis,
Domini non est irrationabilis superbia, sed fervor
in Domnino: et quod monastica institutio perfecla
paupertatis promissionem habet; et quod melius est
monachum fieri paupertatis secundum Deum gratia,
quam ligari immobilem per materialia; et quid id
exquirit Deus a monachis, ut perfectam mundi ab
negationem, et paupertatem secundum ipsius promissiones et consilia servent, et ob eam rem multis
modis adversarius per sæculares nonachis profert
bona ut abouant quæ sibi factæ sunt promis -
slories.
85. Quod non oportet doctorem lucri cupidum
esse, sed sicut gratis accepit gratiam divini SpiriIas, gratis aliis condonet: et quod ex discipulis
oportet expetere necessaria, et non quærere superflza; et quod ille doctor qui in voluptatibus, mollitie
et incuria degit, non ipsis necessariis mercede
dignus est; et quod admodum condemnantur, et a
Christianorum officio aversantur qui accipiunt vel
præbent aliquid pro ordinatione, contra quod in
sanctis Scripturis legitur, quemadmodum et in monasteriis qui tondent ab his qui tondentur; et quod
scelus istuct majus est haeresi, adversarium Spiritus, et qui his consentiunt, si clerici quidem fuerint,
a divinis canonibus deponuntur, si vero laici vel
monachi, anathematizantur, communione separati.
36. Quod noxia est conversatio monachorum cum
sæcularibus: et quod non omnia quæ nobis dantur ab
aliquibus charitatis gratia, ex Deo sunt, sed ex
adversario ad ruinam et errorem nostrum; etenim
veritas ipso non solum monachis, sed etiam omnibns Christianis arctam et angustam tradidit future gloriæ viam; unde rationem debent qui accipiunt aliquid charitatis gratia, et debitores sunt
orationum pro đamtibus; et quod non licet omning
καὶ εὐρύχωρος ἡ ὁδὸς ἡ ἀπάγουσα εἰς τὴν ἀπώλειαν,
καὶ πολλοί εἰσιν οἱ εὑρίσκοντες αὐτὴν, στενή δὲ 4
πύλη, καὶ τεθλιμμένη ἡ ὁδὸς ἡ ἀπάγουσα εἰς τὴν
ζωὴν, καὶ Ὀλίγοι εἰσὶν οἱ εἰσερχόμενοι δι' αὐτῆς·
καὶ πάλιν εἴρηκεν, Ὀλίγοι οι σωζόμενοι· καὶ ὅτι εἶ
μὴ κατὰ τὸ ἁρμόζον λέγοντες τὸν Θεὸν φιλάνθρωπην
εἶναι, καὶ μὴ κολάζειν τινὰ, μᾶλλον δὲ Χριστιανών,
καὶ ἐκ τούτου τὴν ἁμαρτίαν μὴ βουλόμενοι εκεί.
πτειν, ἀλλὰ ἀδεως πορευόμενοι, τὸν Κύριον ψεύστην
ἀποκαλοῦσιν.
λγ. Περὶ ἀνθρωπαρεσκίας, καὶ ὑποκρίσεως· καὶ
ὅτι οὐ δεῖ ἀγωνίζεσθαι πρὸς τὸ ἀρέσκειν ἀνθρώ
ποις, ἀλλὰ τῷ Θεῷ· καὶ ὅτι τὸν σκοπὸν ζητεί ν
Θεὸς εἰ δι' αὐτὸν, ἢ δι᾽ ἀνθρώπους εργάζῃ καὶ ἐπι
τὸν πρῶτον λογισμὸν ὁ Θεὸς βλέπει, καὶ κατ᾿ τὰ
τὸν παρέχει τὰς ἀμοιβάς· καὶ ὅτι τοὺς τὸ μωρὶς
κατὰ τὸν μέγαν Συμεών, καὶ 'Ανδρέαν ἐπιτηδεύοντας,
οι θείοι νόμοι ἀποδοκιμάζουσι, καὶ παντάτες
νῦν τὰ τοιαῦτα κωλύουσιν.
λδ'. Περὶ ἀκτημοσύνης, καὶ ὅτι τὸ περισπάται ἐν
τοῖς προστάγμασι, τοῦ Κυρίου οὐκ ἔστι μετεωρισμός
ἄλογος, ἀλλὰ σπουδὴ ἐν Κυρίῳ· καὶ ὅτι ἡ μοναχική
πολιτεία τῆς τελείας ἀκτημοσύνης ἔχει τὴν ἐπαγγ
λίαν· καὶ ὅτι κρεῖσσόν ἐστι πελάζεσθαι τὴν μονα
χόν, ἕνεκεν τῆς κατὰ Θεὸν ἀκτημοσύνης, ή δεδέσθα:
καθήμενον διὰ τὰς ὅλας· καὶ ὅτι τοῦτο ζητεῖ ὁ
Θεός παρὰ τῶν μοναχῶν, ἵνα τὴν τελείαν ἀποτέ
κρωσιν τοῦ κόσμου, καὶ τὴν ἀκτημοσύνην κατὰ τὰς
επαγγελίας αὐτῶν, καὶ ὁμολογίας φυλάξωσι, καὶ
διὰ τοῦτο διὰ πολλῶν τρόπων ὁ ἀντικείμενος παρά
τοὺς κοσμικούς τοῖς μοναχοῖς προσφέρει τὰ γρή
ματα πρὸς ἄρνησιν τοῦ ἑαυτῶν ἐπαγγέλματος.
λε'. Ὅτι οὐ χρὴ τὸν διδάσκαλον φιλοχρήματ
εἶναι, ἀλλ᾿ ὥσπερ δωρεὰν ἔλαβε τὴν χάριν τοῦ θείτο
Πνεύματος, δωρεὰν καὶ μεταδιδότω· καὶ ὅτι ἐκ τῶν
μαθητῶν χρὴ διοικεῖσθαι ἐν ταῖς ἀναγκαίαις χρείας,
καὶ μὴ ζητεῖν περισσά· καὶ ὅτι ὁ τρυφῶν, καὶ ἐν
ἀνέσει καὶ ἀμελείᾳ διάγων διδάσκαλος, οὐδὲ αὐτῆς
τῆς ἀναγκαίας χρείας, ἢ τῆς τιμῆς ἐστιν ἄξιος· καὶ
ότι σφόδρα κατακρίνονται, καὶ τῆς τῶν Χριστιανών
μερίδος ἀλλοτριούνται οἱ λαμβάνοντες, καὶ οἱ τιμ
έχοντες ὑπὲρ χειροτονίας τι παρὰ τὸ ταῖς θείαις δυν
κοῦν Γραφαῖς, ὡσαύτως κἂν τοῖς μοναστηρίοις παρά
τῶν ἀποκειρομένων οἱ ἀποκείροντες· καὶ ὅτι μείζον
τῆς τῶν πνευματομάχων αἱρέσεως ἐστι τοῦτο· καὶ ν
τούτοις συνευδοκοῦντες εἰ μὲν κληρικοὶ είεν, παρέ
τῶν θείων κανόνων καθαιροῦνται, εἰ δὲ λαϊκοί,
μονάζοντες, ἀναθεματίζονται, ἀφοριζόμενοι της
κοινωνίας.
λς'. Ὅτι βλαβερά ἐστιν ἡ συνομιλία τῶν μονα
χῶν μετὰ τῶν κοσμικῶν· καὶ ὅτι οὐ πάντα τὰ διδύ
μενα ἡμῖν παρά τινων χάριν ἀγάπης, ἐκ τοῦ Θεο
εἰσιν, ἀλλὰ παρὰ τοῦ ἀντικειμένου προς δελεασμόν,
καὶ πλάνην ἡμῶν· καὶ γὰρ αὐτὴ ἡ ἀλήθεια οὐ μόνον
τοῖς μοναχοῖς, ἀλλὰ καὶ πᾶσι Χριστιανοῖς στενὴν καὶ
τεθλιμμένην παρέδωκε τῆς μελλούσης ἀπολαύσεως
τὴν ὁδόν· ὅθεν καὶ λόγον διδόασιν οἱ λαμβάνοντές τ
χάριν ἀγάπης, καὶ χρεῶσταί εἰσιν ὑπερεύχεσθαι τῶν
Распознавание текста
col. 1371–1372page 174 of 200
PG 106:1371διδόντων· καὶ ὅτι οὐκ ἔξεστιν ὅλως τοῖς μοναχοῖς, ἢ τοῖς κατὰ κόσμον κληρικοίς σχολάζειν όλως τοῖς τοῦ κόσμου πράγμασιν ἢ πακτεύειν κτήματα· καὶ ὅτι οἱ θεῖοι κανόνες ἐπιτιμῶσι τοῖς φροντισταῖς τῶν τοιούτων, ἐπιμένοντας δὲ τῇ ἀπαθείᾳ καθαιροῦσιν. λή. Οτι οὐ δεῖ κατηγορεῖν τινων, ἕνεκεν τῆς ἀναγκαίας πρὸς τὸ ζῆν χρείας, καὶ πρὸς τοὺς λέο γοντας, ὅτι καὶ αὐτοὶ οἱ διδάσκαλοι παραβαίνουσι τὰς ἐντολὰς τοῦ Θεοῦ διὰ τὸ ἔχειν αὐτοὺς μετὰ πά σης ἀκριβείας τὰ χρειώδη τοῦ σώματος· καὶ τί τὸ πρέπον ἔνδυμα Χριστιανοῖς· καὶ περὶ διαίτης, καὶ φορεσίας τῶν πρεπόντων μοναχοῖς, καὶ ἡγουμένοις ἱερεῦσί τε καὶ ἀρχιερεῦσι· καὶ ὅτι οὐ χρὴ τοὺς τοιούτους ἱματίοις ἐξαλλάσσεσθαι, καὶ ἄλλα μὲν ἔχειν πρὸς ἔνδειξιν ἀπαντῆς, ἄλλα δὲ οἶκος καθεζομένους, ἄλλα κοινῇ, καὶ εὐτελεί στολῇ πάντῃ κεχρῆσθαι, καὶ μήτε ἐσχηματισμένῃ, μήτε παρὰ τὴν ἀναγκαίαν χρείαν πολυτίμῳ παρεκτὸς τῆς ἱερατικῆς καὶ ὅτι τοιαύτας τροφάς, καὶ ἐνδύματα χρὴ ἔχειν τὸν Χρι στιανὸν οἷα κατὰ τὸν τόπον, ἐν ᾧ παροικεῖ τὸ κοινὸν τοῦ λαοῦ, καὶ οἱ πτωχοὶ πάντες κατὰ τὸ ἑκά στον επάγγελμα, ἐσθίουσί τε καὶ ἐνδύονται, καθὼς καὶ ἡ ἐνανθρώπησις τοῦ Κυρίου ἡμᾶς ἐδίδαξεν. λή. Περὶ πλούτου, καὶ πενίας, καὶ πῶς δὴ γνωρίσομεν τὰ τοιαῦτα, εἰ ἐκ Θεοῦ εἰσιν, ἢ ἐξ ἐνεργείας τοῦ ἀντικειμένου· καὶ ὅτι ὁ ἐξ ἀδικίας πλοῦτος οὐκ ἔστιν ἐκ τοῦ Θεοῦ, καὶ ταῦτα μὲν τοῖς κατὰ κόσμον γνωρίζονται· τοῖς δὲ τὸν μοναχικὸν βίον μετιοῦσιν ἀνάρμοστόν ἐστιν ἐκ τούτων διακρίνεσθαι· τῶν γὰρ τοιούτων ἡ ἐπαγγελία τὴν τελείαν πτωχείαν καὶ ἀκτημοσύνην ἐπαγγέλλεται ἐν πάσαις ταῖς Γραφαῖς. λθ'. Περὶ τοῦ μὴ ἀκρίτως κρίνειν τὸν πλησίον, καθώ ἅπερ οἱ ὑποκριταί, φαρισαῖοι, καὶ γραμματεῖς. Καὶ γὰρ μεστοὶ τῶν κακῶν ὄντες ἐκεῖνοι, ἐπ' ἐλαχίστοις ἦσαν σφοδροὶ ἐξετασταὶ κατὰ τῶν ἑτέρων, ἀλλ' ὅτε τις καθαρεύει τῶν κακῶν, τότε δεῖ κρίνειν τοὺς ὑπ' αὐτὸν μέντοι, οὐ μὴν τοὺς ἔξωθεν· καὶ ὅτι κακῶς νενοίκασί τινες τὸ ῥητὸν τοῦ Κυρίου, εμπορευόμενοι δὲ τὰ χρήματα διὰ τῶν ἀνοήτων, καὶ ἐπιζημίων μετανοιών, λέγουσιν, ὅτι οὐ δεῖ κρίνειν τινὰ, καὶ τοῖς αἱρετικοῖς ἐκ τούτου συναρίθμιος γένονται. μ'. Ὅτι οὐ δεῖ κρίνειν τοὺς ἱερεῖς εἴτε δικαίως ή ἀδίκως, ἡ ἐξετάζειν αὐτούς. Εἴ τι γὰρ σφαλῶσι, κριθήσεται παρὰ τοῦ Θεοῦ, καὶ ἐλεγχθήσεται, καὶ ἐν τῷ νῦν αἰῶνι, καὶ ἐν τῷ μέλλοντι, ἢ καὶ ὑπὸ τοῦ μείζονος ἱερέως· καὶ ὅτι ὁ μὴ κατ' ἀξίαν διάγων, οὐκ ἔστιν ἱερεύς· καὶ ὅτι οὐ χρὴ σκανδαλίζεσθαι περὶ τὰ τελούμενα διὰ τὴν φαυλότητα τοῦ ἱερέως καὶ ὅτι οὐ πάντας χειροτονεῖ ὁ Θεὸς, διὰ πάντων δὲ ἐνεργεῖ, διὰ τὸ σωθῆναι τὸν λαόν· καὶ ὅτι ἐκ τοῦ προσεθίζειν ἡμᾶς καταφρονεῖν τῶν ἱερέων, κατα φρονοῦμεν καὶ τοῦ Θεοῦ. μα'. Περὶ προχειρίσεως ἐξουσιῶν, καὶ ὅτι οὐ πά σας μὲν τὰς ἐξουσίας προχειρίζεται ὁ Θεός, διὰ πασῶν δὲ ἐνεργειῶν· καὶ ὅτι προχειρίζεται πολ λάκις καὶ ἀναξίους ὁ Θεὸς, καὶ οἱ μὲν ἄξιοι, ὡς ἄξιοι προχειρίζονται, οἱ δὲ ἀνάξιοι πρὸς παιδείαν πάλιν τῶν ἁμαρτανόντων· καὶ ὅτι τῷ αὐτῷ τρόπῳ κατὰ δικαίαν κρίσιν Θεοῦ παραδιδόμεθα ἐν τοῖς ἔθνεσι, ο πουINTERPRETATIONES DIVINORUM MANDATORUM.
διδόντων· καὶ ὅτι οὐκ ἔξεστιν ὅλως τοῖς μοναχοῖς, ἢ monachis, vel excularibus clericis vacare negotiis
τοῖς κατὰ κόσμον κληρικοίς σχολάζειν όλως τοῖς τοῦ
κόσμου πράγμασιν ἢ πακτεύειν κτήματα· καὶ ὅτι οἱ
θεῖοι κανόνες ἐπιτιμῶσι τοῖς φροντισταῖς τῶν
τοιούτων, ἐπιμένοντας δὲ τῇ ἀπαθείᾳ καθαιροῦσιν.
λή. Οτι οὐ δεῖ κατηγορεῖν τινων, ἕνεκεν τῆς
ἀναγκαίας πρὸς τὸ ζῆν χρείας, καὶ πρὸς τοὺς λέο
γοντας, ὅτι καὶ αὐτοὶ οἱ διδάσκαλοι παραβαίνουσι
τὰς ἐντολὰς τοῦ Θεοῦ διὰ τὸ ἔχειν αὐτοὺς μετὰ πάσης ἀκριβείας τὰ χρειώδη τοῦ σώματος· καὶ τί τὸ
πρέπον ἔνδυμα Χριστιανοῖς· καὶ περὶ διαίτης, καὶ
φορεσίας τῶν πρεπόντων μοναχοῖς, καὶ ἡγουμένοις
ἱερεῦσί τε καὶ ἀρχιερεῦσι· καὶ ὅτι οὐ χρὴ τοὺς
τοιούτους ἱματίοις ἐξαλλάσσεσθαι, καὶ ἄλλα μὲν ἔχειν
πρὸς ἔνδειξιν ἀπαντῆς, ἄλλα δὲ οἶκος καθεζομένους,
ἄλλα κοινῇ, καὶ εὐτελεί στολῇ πάντῃ κεχρῆσθαι,
καὶ μήτε ἐσχηματισμένῃ, μήτε παρὰ τὴν ἀναγκαίαν
χρείαν πολυτίμῳ παρεκτὸς τῆς ἱερατικῆς καὶ ὅτι
τοιαύτας τροφάς, καὶ ἐνδύματα χρὴ ἔχειν τὸν Χρι
στιανὸν οἷα κατὰ τὸν τόπον, ἐν ᾧ παροικεῖ τὸ κοινὸν
τοῦ λαοῦ, καὶ οἱ πτωχοὶ πάντες κατὰ τὸ ἑκά
στον επάγγελμα, ἐσθίουσί τε καὶ ἐνδύονται, καθὼς
καὶ ἡ ἐνανθρώπησις τοῦ Κυρίου ἡμᾶς ἐδίδαξεν.
λή. Περὶ πλούτου, καὶ πενίας, καὶ πῶς δὴ γνωρί
σομεν τὰ τοιαῦτα, εἰ ἐκ Θεοῦ εἰσιν, ἢ ἐξ ἐνεργείας
τοῦ ἀντικειμένου· καὶ ὅτι ὁ ἐξ ἀδικίας πλοῦτος οὐκ
ἔστιν ἐκ τοῦ Θεοῦ, καὶ ταῦτα μὲν τοῖς κατὰ κόσμον
γνωρίζονται· τοῖς δὲ τὸν μοναχικὸν βίον μετιοῦσιν
ἀνάρμοστόν ἐστιν ἐκ τούτων διακρίνεσθαι· τῶν γὰρ
τοιούτων ἡ ἐπαγγελία τὴν τελείαν πτωχείαν καὶ
ἀκτημοσύνην ἐπαγγέλλεται ἐν πάσαις ταῖς Γραφαῖς.
λθ'. Περὶ τοῦ μὴ ἀκρίτως κρίνειν τὸν πλησίον, καθώ
ἅπερ οἱ ὑποκριταί, φαρισαῖοι, καὶ γραμματεῖς. Καὶ
γὰρ μεστοὶ τῶν κακῶν ὄντες ἐκεῖνοι, ἐπ' ἐλαχίστοις
ἦσαν σφοδροὶ ἐξετασταὶ κατὰ τῶν ἑτέρων, ἀλλ' ὅτε
τις καθαρεύει τῶν κακῶν, τότε δεῖ κρίνειν τοὺς ὑπ'
αὐτὸν μέντοι, οὐ μὴν τοὺς ἔξωθεν· καὶ ὅτι κακῶς
νενοίκασί τινες τὸ ῥητὸν τοῦ Κυρίου, εμπορευόμενοι
δὲ τὰ χρήματα διὰ τῶν ἀνοήτων, καὶ ἐπιζημίων
μετανοιών, λέγουσιν, ὅτι οὐ δεῖ κρίνειν τινὰ, καὶ τοῖς
αἱρετικοῖς ἐκ τούτου συναρίθμιος γένονται.
μ'. Ὅτι οὐ δεῖ κρίνειν τοὺς ἱερεῖς εἴτε δικαίως ή
ἀδίκως, ἡ ἐξετάζειν αὐτούς. Εἴ τι γὰρ σφαλῶσι,
κριθήσεται παρὰ τοῦ Θεοῦ, καὶ ἐλεγχθήσεται, καὶ
ἐν τῷ νῦν αἰῶνι, καὶ ἐν τῷ μέλλοντι, ἢ καὶ ὑπὸ τοῦ
μείζονος ἱερέως· καὶ ὅτι ὁ μὴ κατ' ἀξίαν διάγων,
οὐκ ἔστιν ἱερεύς· καὶ ὅτι οὐ χρὴ σκανδαλίζεσθαι
περὶ τὰ τελούμενα διὰ τὴν φαυλότητα τοῦ ἱερέως·
καὶ ὅτι οὐ πάντας χειροτονεῖ ὁ Θεὸς, διὰ πάντων δὲ
ἐνεργεῖ, διὰ τὸ σωθῆναι τὸν λαόν· καὶ ὅτι ἐκ τοῦ
προσεθίζειν ἡμᾶς καταφρονεῖν τῶν ἱερέων, καταφρονοῦμεν καὶ τοῦ Θεοῦ.
μα'. Περὶ προχειρίσεως ἐξουσιῶν, καὶ ὅτι οὐ πά
σας μὲν τὰς ἐξουσίας προχειρίζεται ὁ Θεός, διὰ
πασῶν δὲ ἐνεργειῶν· καὶ ὅτι προχειρίζεται πολ
λάκις καὶ ἀναξίους ὁ Θεὸς, καὶ οἱ μὲν ἄξιοι, ὡς ἄξιοι
προχειρίζονται, οἱ δὲ ἀνάξιοι πρὸς παιδείαν πάλιν
τῶν ἁμαρτανόντων· καὶ ὅτι τῷ αὐτῷ τρόπῳ κατὰ
δικαίαν κρίσιν Θεοῦ παραδιδόμεθα ἐν τοῖς ἔθνεσι,
ο
sæcularibus vel possessiones pacisci; et qued divini
canones reprehendunt hos qui talibus student, et
perseverantes in indifferentia deponunt.
37. Quod non oportet aliquos incusare, ob vilz
recessaria, et ob eos qui dicunt, quod et ipsi doctores violant Dei præcepia in eo quod habeant casi
omni securitate quæ utilia sunt corpori: et quodvam
convenit esse Christianorum indumentum: et de
victu et vestitu convenientibus monachis, et præsulibus sacerdotibus et pontifcibus; et quod non opore
tet tales vestes confundere, sed alias quidem habere
ad ostensionem publici cultus, alias autem domi
sedentes, sed communi et simplici toga semper uti,
neque exornata, neque præter necessarium usi
pretiosa, excepla sacerdotali; et qued talem victum
et vestem habere debet Christianum, qualem in
loco ubi degit, commune plebis; et egeni omnes
secundum cujusque promissionem edunt et vestiuntur, sicut incarnatio Domini uos edocuit.
38. De divitiis, et paupertate, et quomelo που
gnoscemus ista an ex Deo sint, vel ex operatione
adversarii: et quod divitiæ quæ ex injustitia sunt a
Deo non sunt, et hæc quidem sæcularibus nota sunt;
his autem qui monasticam vitam proftentur in«lecens est per hæc discerni; nam talium promissio
perfectam paupertatem et mendiciiatem pollicetur
in omnibus Scriptoris.
39. De non judicando temerarie proximo, ut bypocritæ, pharisæi, et scribæ. Etenim referti malis
cum essent isti, in minimis erant contra alios diligentes exactores; sed quando aliquis mundus est a
malis, tunc debet judicare quidem hos qui sibi subsunt; non autem eos qui foris sunt: et quod male
intellexerunt quidain dictum Domini, negotiantes
autem bona per insanam et funestam conversionem, dicunt quod non oportet judienre quemquam,
indeque bæreticorum participes funt.
40. Quod non oportet judicare sacerdotes, sive
juste, sive injuste, vel de illis exquirere. Si quid
enim offenderint, judicabitur a Deo, et condemnabitur in hoc praesenti sæculo et in futuro, vel
majore quodamn sacerdote: et quod ille qui recte
non degit, non sacerdos est; et quod non oportet
scaudalizari propter ea quæ fiunt ob nequitianı sacerdotis; et quod non omnes ordinat Deus, per omnës alitem operatur ad salvandum populum, et quod
assuescomio ad contemnendum sacerdotes, Deum
ipsum contemnimus,
41. De procuratione dignitatum, et quod non
omnes dignitates procurat Deus, sed per omnes
operationes procurantur: et quod elevat sæpins
Deus indignus, et digni quidem ut digni elevantur,
indigni autem ad correctionem peccantium;
quod eodem modo secundum justum Dei judiciem
tradimur in gentibus, et de diversitate modorum
Распознавание текста
col. 1373–1374page 175 of 200
PG 106:1373καὶ περὶ διαφοράς τρόπων εγκαταλείψεως· καὶ ὅτι οὐδὲ τῶν αὐτοῦ, ἀνακτόρων, καὶ ἀναθημάτων φείδε τα: ὁ Θεός. Ο μβ'. Περὶ θείων κριμάτων· καὶ ὅτι οὐδεὶς τοῦ 1 ἀποφυγεῖν δύναται, καθὼς ὁ Κύριος ἀπεφήνατο λέ γων, ότι ο Ἐν ᾧ κρίματι κρίνετε, κριθήσεσθε 1 και ὅτι πάντα ὁ θεὸς ἐφορᾷ, κἂν δόξῃ πρός καιρόν μέχρι θυμεῖν, καὶ μὴ ἐπεξέρχεσθαι. μγ'. Περὶ τῶν ποιοῦντων σημεία, καὶ προφητευόντων καὶ ἐνυπνιαζομένων κατά συγχώρησιν θεον καὶ ὅτι οὗ δεῖ βλέπειν, εἰς τὰ τοιαῦτα, καὶ ἐκ την των ἁγίους ἔχειν τους πράσσοντας, ἀλλ᾽ εἰς πίστιν ὀρθὴν, καὶ ἐργασίαν τῶν ἐντολῶν Θεοῦ· καὶ ὅτι πολλοὶ τῶν πιστῶν ἐξώλη βίον ἔχοντες, σημεία και τέρατα ἐτέλεσαν, καὶ ἐπιτελοῦσι, καὶ ἀποκαλύψεις καὶ προφητείας ἐλάλησαν, πλανῶντες, καὶ πλατύ μενοι· σκοπὸς γὰρ τοῦτο τῶν δαιμόνων, ἵνα διὰ τῶν σημείων ἀποπλανήσωσι πολλούς, ὅπως ταῖς πη ραῖς αὐτῶν πράξεσιν ἀκολουθήσωσι, καὶ αἱρετικοὶ δὲ πολλάκις τῷ αὐτῷ τρόπῳ σημεία ἐπιτελοῦσι, ὡς παρὰ τῶν δαιμόνων ενεργούμενοι διὰ τὴ συστήσει τὴν ἑαυτῶν αἵρεσιν· ἀλλὰ κἂν πιστὸν ἢ ἄπιστεν ἐν ἀσκήσει σωματικῇ ὑπερβαλλούσῃ ἴδωμεν, ἡ ἐν ἐρή μῳ κατοικοῦντα, ἡ Γραφῶν ἐπιστήμην πολλήν έχοντα, Η αυτοσχεδίως συντάττοντα τας Γραφάς, μὴ ταύτα; πρώην εἰδότα, ἡ σωμάτινος χρόνῳ πολλῷ μὴ διαφθαρὲν, ἢ ἑτερόν τι τοσοῦτον, οὐ χρὴ πλανάσθαι, καὶ νομίζειν τούτους ἁγίους· εἰ γὰρ μὴ προϋπάρχουσιν ἐν αὐτοῖς δρώμεναι αἱ τῶν ἐντολῶν τοῦ Κυρίου ἐργασίαι, καὶ αἱ δωρεαὶ τοῦ Πνεύματος αἱ παρὰ τὸ Αποστόλου ἀπηριθμημέναι, καὶ παντάπασι μισήσουν τὴν κενὴν δόξαν τοῦ κόσμου τούτου, ὑπὸ δαιμόνων ἐνεργοῦνται, ἢ παραχωρούνται οἷς οἶδε Θεὸς κρίμα. σιν. μδ'. Οτι καλὸν, καὶ εὐαπόδεκτον τῷ Θεῷ τὸ ἐργά ζεσθαι· καὶ ὅτι ἐκ τοῦ μὴ ἐργάζεσθαι, πολλοί εί πλῆθος άμαρτημάτων ἐκκλίνουσι, καὶ εἰς διαφέρει αἱρέσεις· καὶ ὅτι χρὴ ἐξακριβοῦν τοῦτο, μήπως γίν νηται ἡμῖν πρόφασις ἁμαρτίας διὰ τὸ παρὰ τὸ θέλημα τῶν Γραφῶν τοῦτο μετέρχεσθαι· καὶ ὅτι ὁ δυνάμει νος, καὶ μὴ ἐργαζόμενος, ὡς πλεονέκτης κρίνεται παρὰ τῷ Θεῷ· καὶ ὅτι καὶ οἱ διδάσκαλοι, καὶ οἱ προ εστῶτες, καὶ αὐτοὶ οἱ ἀρχιερεῖς μετὰ τοῦ πνευματικοῦ ἔργου, καὶ αἰσθητοῦ ἄπτονται συντείνοντος εἰς θεοσέβειαν. Επείπερ διπλοῦς ὁ ἄνθρωπος αισθητ τε καὶ νοητὸς, καὶ χρὴ τὴν αὐτοῦ ἐργασίαν είναι διπλοῦν. με'. Περὶ, οίαι τέχναι τῷ ἐπαγγέλματι τῶν μονα χῶν ἁρμόζουσι· καὶ ὅτι ταῦτα τοὺς μοναχούς όρ μόζει εργάζεσθαι, ὅσα μήτε τῇ τετυπωμένη την ὡρῶν ψαλμωδία, ἢ τῇ εὐχή, μηθ' ὅλως τῇ κατὰ Θεὸν λατρείᾳ ἐμποδίζουσι, κατάγοντα εἰς ἐλάττωμα τι ψυχικόν. μς'. Πῶς χρή τινα πωλεῖν καὶ ἀγοράζειν, ἵν μὴ προσκρούσῃ Θεῷ· καὶ ὅτι τοῦτο ίδιον Χριστιανών, τὸ ζημιοῦσθαι μᾶλλον, ἢ ζημιοῦν ἐν ταῖς πραγματ τείαις· καὶ ὅτι τοὺς ἐν ταῖς ἐκκλησίαις πραγματείας ποιοῦντας, ἢ μοναχούς, ἢ λαϊκούς, οι θείοι κανόνες τῆς κοινωνίας ἀφορίζουσιν, ὡσαύτως καὶderelictionibus; et quol non ex oblatis et consecratis καὶ περὶ διαφοράς τρόπων εγκαταλείψεως· καὶ ὅτι
sibi utilitatem accipit Deus.
οὐδὲ τῶν αὐτοῦ, ἀνακτόρων, καὶ ἀναθημάτων φείδε
τα: ὁ Θεός.
42. De divinis judiciis: et quod nullus ea effugere potest, sicut Dominus declaravit dicens, quod
<In quo judicio judicaveritis, judicabimini; et quod
omnia Deus intuetur, etsi videatur ad tempus patienter sustinere, et non ulcisci.
43. De facientibus signa, et prophetantibus, et
visiones videntibus per Dei nutuin: et quod nou
oportet in talia aspicere, et ex iis sanctos habere
qui agunt, sed in fidem rectam et observationem
maudatorum Dei; et quod multi fidelium deplorabilem vitam habentes, signa et prodigia patraverunt, et nunc patrant, et revelationes, et prophetias locuti sunt, decipientes et decepti; propositum
enim illud est dæmonum, ut per prodigia in errorem multos adducant, quomodo malas eorum actiones comitentur; et hæretici sæpius eodem modo
signa perficiunt, tanquam a demonibus adjuti ad
sustinendam suam læresin; sed licet fidelem,
vol infidelem in exercitio corporis insolito viderimus,
vel in deserto incolentem, vel Scripturarum cognitionem magnam habentem, vel ex improviso Scripturas exponentem, quas antea non noverat, vel
corpus alicujus multum post tempus non corruptum,
vel aliud quid tale, non debemus in errorem incidere et eos sanctos reputare; si enim non exsistunt
prius in illis evidenter mandatorum Dei operationes, et dona Spiritus, quæ ab Apostolo enumeran -
tur, et non oderint vanam hujus mundi gloriam,
dæmonibus inspirantur, et reservantur his quæ
Deus scit judiciis.
44. Quod bonum est et Deo acceptum operarì:
et quod e non operando multi in poccata innumera
declinant et in diversas hæreses; et quod oportet
idexsequi, ne fiat nobis peccati occasio, per hoc quod
secundum Scripturarum sententiam accidit; et quod
qui potest, et non operatur, ut ambitiosus a Deo judicatur; et quod doctores etiam, et præsules et
pontifices ad spirituale et sensibile opus admoventur tendens in Dei cultum; siquidem duplex bomo
sensibilis et intelligens, et oportet illius operationem duplicem esse.
45. De artibus quæ promissioni monachorum
conveniunt: et quod illa decet monachos operari,
quæ neque præscriptæ horarum psalmodiæ vel orationi, neque omnino Dei cultui impedimentum afferant, ducendo in aliquod spirituale detrimentum.
46. Quomodo oportet aliquem vendere ut emere,
ne Deus offendatur: et quodfid Christianorum proprinın est lædi potius quam lædere in negotiationibus; et quod hos qui negotiationes in ecclesiis faciunt, sive monachos, sive laicos, divini canones a
Ο
μβ'. Περὶ θείων κριμάτων· καὶ ὅτι οὐδεὶς τοῦ 1
ἀποφυγεῖν δύναται, καθὼς ὁ Κύριος ἀπεφήνατο λέ
γων, ότι ο Ἐν ᾧ κρίματι κρίνετε, κριθήσεσθε 1 και
ὅτι πάντα ὁ θεὸς ἐφορᾷ, κἂν δόξῃ πρός καιρόν μέχρι
θυμεῖν, καὶ μὴ ἐπεξέρχεσθαι.
μγ'. Περὶ τῶν ποιοῦντων σημεία, καὶ προφη
τευόντων καὶ ἐνυπνιαζομένων κατά συγχώρησιν θεον
καὶ ὅτι οὗ δεῖ βλέπειν, εἰς τὰ τοιαῦτα, καὶ ἐκ την
των ἁγίους ἔχειν τους πράσσοντας, ἀλλ᾽ εἰς πίστιν
ὀρθὴν, καὶ ἐργασίαν τῶν ἐντολῶν Θεοῦ· καὶ ὅτι
πολλοὶ τῶν πιστῶν ἐξώλη βίον ἔχοντες, σημεία και
τέρατα ἐτέλεσαν, καὶ ἐπιτελοῦσι, καὶ ἀποκαλύψεις
καὶ προφητείας ἐλάλησαν, πλανῶντες, καὶ πλατύ
μενοι· σκοπὸς γὰρ τοῦτο τῶν δαιμόνων, ἵνα διὰ τῶν
σημείων ἀποπλανήσωσι πολλούς, ὅπως ταῖς πη
ραῖς αὐτῶν πράξεσιν ἀκολουθήσωσι, καὶ αἱρετικοὶ δὲ
πολλάκις τῷ αὐτῷ τρόπῳ σημεία ἐπιτελοῦσι, ὡς
παρὰ τῶν δαιμόνων ενεργούμενοι διὰ τὴ συστήσει
τὴν ἑαυτῶν αἵρεσιν· ἀλλὰ κἂν πιστὸν ἢ ἄπιστεν ἐν
ἀσκήσει σωματικῇ ὑπερβαλλούσῃ ἴδωμεν, ἡ ἐν ἐρή
μῳ κατοικοῦντα, ἡ Γραφῶν ἐπιστήμην πολλήν έχοντα,
Η αυτοσχεδίως συντάττοντα τας Γραφάς, μὴ ταύτα;
πρώην εἰδότα, ἡ σωμάτινος χρόνῳ πολλῷ μὴ διαφθα
ρέν, ἢ ἑτερόν τι τοσοῦτον, οὐ χρὴ πλανάσθαι, καὶ
νομίζειν τούτους ἁγίους· εἰ γὰρ μὴ προϋπάρχουσιν
ἐν αὐτοῖς δρώμεναι αἱ τῶν ἐντολῶν τοῦ Κυρίου ἐργασίαι, καὶ αἱ δωρεαὶ τοῦ Πνεύματος αἱ παρὰ τὸ
Αποστόλου ἀπηριθμημέναι, καὶ παντάπασι μισήσουν
τὴν κενὴν δόξαν τοῦ κόσμου τούτου, ὑπὸ δαιμόνων
ἐνεργοῦνται, ἢ παραχωρούνται οἷς οἶδε Θεὸς κρίμα.
σιν.
μδ'. Οτι καλὸν, καὶ εὐαπόδεκτον τῷ Θεῷ τὸ ἐργά
ζεσθαι· καὶ ὅτι ἐκ τοῦ μὴ ἐργάζεσθαι, πολλοί εί
πλῆθος άμαρτημάτων ἐκκλίνουσι, καὶ εἰς διαφέρει
αἱρέσεις· καὶ ὅτι χρὴ ἐξακριβοῦν τοῦτο, μήπως γίν
νηται ἡμῖν πρόφασις ἁμαρτίας διὰ τὸ παρὰ τὸ θέλημα
τῶν Γραφῶν τοῦτο μετέρχεσθαι· καὶ ὅτι ὁ δυνάμει
νος, καὶ μὴ ἐργαζόμενος, ὡς πλεονέκτης κρίνεται
παρὰ τῷ Θεῷ· καὶ ὅτι καὶ οἱ διδάσκαλοι, καὶ οἱ προεστῶτες, καὶ αὐτοὶ οἱ ἀρχιερεῖς μετὰ τοῦ πνεύματι
κοῦ ἔργου, καὶ αἰσθητοῦ ἄπτονται συντείνοντος εἰς
θεοσέβειαν. Επείπερ διπλοῦς ὁ ἄνθρωπος αισθητ
τε καὶ νοητὸς, καὶ χρὴ τὴν αὐτοῦ ἐργασίαν είναι
διπλοῦν.
με'. Περὶ, οίαι τέχναι τῷ ἐπαγγέλματι τῶν μονα
χῶν ἁρμόζουσι· καὶ ὅτι ταῦτα τοὺς μοναχούς όρ
μόζει εργάζεσθαι, ὅσα μήτε τῇ τετυπωμένη την
ὡρῶν ψαλμωδία, ἢ τῇ εὐχή, μηθ' ὅλως τῇ κατὰ
Θεὸν λατρείᾳ ἐμποδίζουσι, κατάγοντα εἰς ἐλάττωμα
τι ψυχικόν.
μς'. Πῶς χρή τινα πωλεῖν καὶ ἀγοράζειν, ἵν
μὴ προσκρούσῃ Θεῷ· καὶ ὅτι τοῦτο ίδιον Χριστιανών,
τὸ ζημιοῦσθαι μᾶλλον, ἢ ζημιοῦν ἐν ταῖς πραγματ
τείαις· καὶ ὅτι τοὺς ἐν ταῖς ἐκκλησίαις πραγμά
τείας ποιοῦντας, ἢ μοναχούς, ἢ λαϊκούς, οι θείοι
communione separant, quemadmodum ct coetus quί κανόνες τῆς κοινωνίας ἀφορίζουσιν, ὡσαύτως καὶ
Распознавание текста
col. 1375–1376page 176 of 200
PG 106:1375τὰς γινομένας πανηγύρεις μετὰ πραγματειῶν ἐν ταῖς τῶν ἁγίων μνείαις κωλύουσιν οἱ θεοφόροι Πατέ ρες· καὶ ὅτι χάριν κατανύξεως, καὶ προσευχῆς, καὶ ἀναγνώσεως τῶν θείων Γραφῶν, καὶ ὑπομνήσεως, καὶ ζήλου τῶν ἁγίων συνάγονται οι Χριστιανοί, οὐ μέντοι διά τινας ἐπιτηδεύσεις καὶ ἀγορασίας. μζ'. Περί, οίαι τέχναι τοῖς κατὰ κόσμον ατμό ζουσι· καὶ ὅτι ἡ ἰατρικὴ τέχνη, καὶ ἐν τοῖς κοσμικοῖς, καὶ ἐν τοῖς μοναχοῖς, οὐκ ἔστιν ἀπόβλητος, καὶ πῶς δεῖ αὐτῇ χρᾶσθαι καὶ ὅτι τινὲς προφάσει τῆς Ιατρικῆς μετέρχονται τὰς ἐπῳδᾶς, καὶ τὰ λεγόμενα φυλακτήρια, καὶ τὰ ὅμοια τούτων· καὶ ὅτι τινὲς ἄρκτους, καὶ ἕτερα ζώα περιάγουσιν ἐπὶ παιδιά, οὓς ἐπιστρέφοντας μὲν, καὶ μετανοοῦντας πρὸς χρό νον χωρίζουσι τῆς κοινωνίας, εμμένοντας δὲ τῆς τῶν Χριστιανῶν χωρίζουσι πίστεως. μη. Περὶ εὐνούχων διαφορά; καὶ πόθεν τοῦτο ἔλαβε τὴν ἀρχὴν· ἔτι δὲ καὶ περί τινων κατά φύσιν αὐτοῖς προσόντων, καὶ πότε δύνανται γενέσθαι κλη ρικοί· καὶ ὅτι οὐκ ἀπαλλάττονται τοῦ πάθους τῆς πορνείας, ἀλλὰ χειρόνως πολεμοῦνται· καὶ ὅτι οἱ κληρικοί τινας εύνουχίζοντες καθαιροῦνται, οἱ δὲ λαϊ καὶ τῆς κοινωνίας ἀφορίζονται. μθ'. Περὶ ταπεινώσεως· καὶ ὅτι οὐ τοὺς γινομένους ταπεινοὺς ἔνεκέν τινος ὑστερήσεως ὁ Κύριος μακαρίζει, ἀλλὰ τοὺς ἑκόντας, καὶ τρέμοντας τὰ λό για τοῦ Θεοῦ, καὶ ποίαν ταπεινοφροσύνην ὁ Λόγος διδάσκει· καὶ ὅτι ὅσον ἐστὶν ὁ ἄνθρωπος ἐν τῇ ἀμε λείᾳ, ἐπὶ ταύτην ἐπιβῆναι οὐ δύναται, διό τι οὐκ οἶδε τί παρ' αὐτοῦ ζητεῖ ὁ Θεὸς, καὶ ὡς τέλειος μέγα φρονεῖ, ὅτι μὴν καὶ περὶ πένθους, και πραότητος, καὶ δικαιοσύνης, καὶ ποῖος λέγεται καθαρὸς τῇ καρ δίᾳ· καὶ ὅτι τῶν μὲν τελείων ἐστὶ τὸ εἰρηνεύειν τοὺς μαχομένους, τῶν δὲ ἀσθενεστέρων τὴν ἰδίαν χαρ δίαν, καὶ τὴν τῶν αὐτοῖς κατὰ Θεὸν ἀγαπητῶν. γ. Οτι τὰς τοῦ Κυρίου ἐντολὰς προτιμᾶν δεῖ, ἐν δευτέρῳ δὲ τὰς τῶν ἀνθρώπων παραδόσεις· καὶ ὅτι οἱ τὰς ἐντολὰς τοῦ Κυρίου μὴ φυλάττοντες, σχολάζοντες δὲ εἰς τὰς τῶν πατέρων δῆθεν παραδόσεις, καὶ αὐτὸ τοῦτο κατὰ ἀνθρωπαρέσκειαν ἐργάζονται, ἔτι καὶ περὶ διακρίσεων ἐκ διαφόρων Γραφών συν ισταμένων, περὶ ὑποθέσεων τῶν ἐχουσῶν μὲν κατὰ τὴν λέξιν ἐν ὄνομα, διπλᾶς δὲ καὶ τριπλᾶς τὰς ὑπο ακυάς, οἷον ἡ ὑπακοὴ, καὶ τὸ θέλημα, καὶ ἡ ἁπλότης, καὶ ἡ φρόνησις, καὶ ἡ ἀκακία, ταῦτα πάντα διπλα; ἔχουσι τας διαφοράς, ήγουν σαρκικὴν καὶ πνευματικὴν· ἔτι δὲ καὶ περὶ δικαιοσύνης, καὶ ἁγιότητος, καὶ πῶς τοὺς ἔχοντας ταῦτα γνωρίσομεν. να'. Περὶ μετανοίας ἐκ τῶν θείων Γραφῶν μαρτυρίαι· καὶ πῶς δεῖ ἐξαγορεύειν καὶ μετανοεῖν. νβ'. Υποδείγματα περί μετανοίας, καὶ ἐξαγορεύσεως· καὶ ὅτι οὐ χρὴ τὰς κατὰ ἀνάγκην γινομέ μένα;, ἢ κατὰ οἰκονομίαν τινὰ πρόσκαιρον ἐξαγορεύσεις, καὶ συγχωρήσεις ἁμαρτιῶν, πάντοτε ταύτας εἰς μαρτυρίαν προφέρειν, ἀλλ' ὅταν πάλιν τοιοῦτος ἐπέλθῃ καιρός· καὶ ὅτι τὸ μὴ δόλως δέχεσθαι με τάνοιαν, ἢ πάλιν αλόγως φιλανθρωπεύεσθαι, καὶ ἄνευ ἐντολῆς τινός, ἡ καρπῶν μετανοίας, ἢ παρὰ τὰ παραδοθέντα παρὰ τῶν θείων Πατέρων συγχωρεῖν ἁμαρINTERPRETATIONES DIVINORUM MANDATORUM.
τὰς γινομένας πανηγύρεις μετὰ πραγματειῶν ἐν cum negotiationibus funt in commemorationibus
ταῖς τῶν ἁγίων μνείαις κωλύουσιν οἱ θεοφόροι Πατέ
ρες· καὶ ὅτι χάριν κατανύξεως, καὶ προσευχῆς, καὶ
ἀναγνώσεως τῶν θείων Γραφῶν, καὶ ὑπομνήσεως,
καὶ ζήλου τῶν ἁγίων συνάγονται οι Χριστιανοί, οὐ
μέντοι διά τινας ἐπιτηδεύσεις καὶ ἀγορασίας.
μζ'. Περί, οίαι τέχναι τοῖς κατὰ κόσμον ατμόζουσι· καὶ ὅτι ἡ ἰατρικὴ τέχνη, καὶ ἐν τοῖς κοσμι
κοῖς, καὶ ἐν τοῖς μοναχοῖς, οὐκ ἔστιν ἀπόβλητος, καὶ
πῶς δεῖ αὐτῇ χρᾶσθαι καὶ ὅτι τινὲς προφάσει τῆς
Ιατρικῆς μετέρχονται τὰς ἐπῳδᾶς, καὶ τὰ λεγόμενα
φυλακτήρια, καὶ τὰ ὅμοια τούτων· καὶ ὅτι τινὲς
ἄρκτους, καὶ ἕτερα ζώα περιάγουσιν ἐπὶ παιδιά,
οὓς ἐπιστρέφοντας μὲν, καὶ μετανοοῦντας πρὸς χρό
νον χωρίζουσι τῆς κοινωνίας, εμμένοντας δὲ τῆς
τῶν Χριστιανῶν χωρίζουσι πίστεως.
μη. Περὶ εὐνούχων διαφορά; καὶ πόθεν τοῦτο
ἔλαβε τὴν ἀρχὴν· ἔτι δὲ καὶ περί τινων κατά φύσιν
αὐτοῖς προσόντων, καὶ πότε δύνανται γενέσθαι κληρικοί· καὶ ὅτι οὐκ ἀπαλλάττονται τοῦ πάθους τῆς
πορνείας, ἀλλὰ χειρόνως πολεμοῦνται· καὶ ὅτι οἱ
κληρικοί τινας εύνουχίζοντες καθαιροῦνται, οἱ δὲ λαϊ
καὶ τῆς κοινωνίας ἀφορίζονται.
μθ'. Περὶ ταπεινώσεως· καὶ ὅτι οὐ τοὺς γινομέ
νοὺς ταπεινοὺς ἔνεκέν τινος ὑστερήσεως ὁ Κύριος
μακαρίζει, ἀλλὰ τοὺς ἑκόντας, καὶ τρέμοντας τὰ λό
για τοῦ Θεοῦ, καὶ ποίαν ταπεινοφροσύνην ὁ Λόγος
διδάσκει· καὶ ὅτι ὅσον ἐστὶν ὁ ἄνθρωπος ἐν τῇ ἀμελείᾳ, ἐπὶ ταύτην ἐπιβῆναι οὐ δύναται, διό τι οὐκ
οἶδε τί παρ' αὐτοῦ ζητεῖ ὁ Θεὸς, καὶ ὡς τέλειος μέγα
φρονεῖ, ὅτι μὴν καὶ περὶ πένθους, και πραότητος,
καὶ δικαιοσύνης, καὶ ποῖος λέγεται καθαρὸς τῇ καρδίᾳ· καὶ ὅτι τῶν μὲν τελείων ἐστὶ τὸ εἰρηνεύειν
τοὺς μαχομένους, τῶν δὲ ἀσθενεστέρων τὴν ἰδίαν χαρ
δίαν, καὶ τὴν τῶν αὐτοῖς κατὰ Θεὸν ἀγαπητῶν.
sanctorum prohibent sancti Patres; et quod compunctionis causa, et orationis, et lectionis Scripturarum, et memoriæ et imitationis sanctorum congregantur Christiani, non autem propter quaslibet
curas et negotiationes.
47. De srtibus quæ sæcularibus conveniunt: et
quod ars medicinæ, et in sæcularibus et in monachis non contemptibilis est, et quomodo oportet
illum exercere; et quod aliqui occasione medicinæ
adhibent incantationes et quæ dicuntur philacteria
et his similia; et quod aliqui ursos et alia animalia circumducunt educantes, quos conversos quidem et pœnitentes ad tempus separant a communione, perseverantes autem a fide Christianorum
separant.
γ. Οτι τὰς τοῦ Κυρίου ἐντολὰς προτιμᾶν δεῖ, ἐν
δευτέρῳ δὲ τὰς τῶν ἀνθρώπων παραδόσεις· καὶ ὅτι
οἱ τὰς ἐντολὰς τοῦ Κυρίου μὴ φυλάττοντες, σχολάζοντες δὲ εἰς τὰς τῶν πατέρων δῆθεν παραδόσεις,
καὶ αὐτὸ τοῦτο κατὰ ἀνθρωπαρέσκειαν ἐργάζονται,
ἔτι καὶ περὶ διακρίσεων ἐκ διαφόρων Γραφών συν
ισταμένων, περὶ ὑποθέσεων τῶν ἐχουσῶν μὲν κατὰ
τὴν λέξιν ἐν ὄνομα, διπλᾶς δὲ καὶ τριπλᾶς τὰς ὑπο
ακυάς, οἷον ἡ ὑπακοὴ, καὶ τὸ θέλημα, καὶ ἡ ἁπλότης,
καὶ ἡ φρόνησις, καὶ ἡ ἀκακία, ταῦτα πάντα διπλα;
ἔχουσι τας διαφοράς, ήγουν σαρκικὴν καὶ πνευματι
κήν· ἔτι δὲ καὶ περὶ δικαιοσύνης, καὶ ἁγιότητος,
καὶ πῶς τοὺς ἔχοντας ταῦτα γνωρίσομεν.
να'. Περὶ μετανοίας ἐκ τῶν θείων Γραφῶν μαρτυ
ρίαι· καὶ πῶς δεῖ ἐξαγορεύειν καὶ μετανοεῖν.
νβ'. Υποδείγματα περί μετανοίας, καὶ ἐξαγο
ρεύσεως· καὶ ὅτι οὐ χρὴ τὰς κατὰ ἀνάγκην γινομέμένα;, ἢ κατὰ οἰκονομίαν τινὰ πρόσκαιρον ἐξαγο
ρεύσεις, καὶ συγχωρήσεις ἁμαρτιῶν, πάντοτε ταύτας
εἰς μαρτυρίαν προφέρειν, ἀλλ' ὅταν πάλιν τοιοῦτος
ἐπέλθῃ καιρός· καὶ ὅτι τὸ μὴ δόλως δέχεσθαι με
τάνοιαν, ἢ πάλιν αλόγως φιλανθρωπεύεσθαι, καὶ ἄνευ
ἐντολῆς τινός, ἡ καρπῶν μετανοίας, ἢ παρὰ τὰ πα
ραδοθέντα παρὰ τῶν θείων Πατέρων συγχωρεῖν ἁμαρ48. De eunuchorun differentia, et unde illud
initium duxit; adhuc autem de quibusdam quæ
natura illic adsunt, et quando possunt fleri clerici:
et quod non eximuntur a passione fornicationis,
sed violenter impugnantur; et quod clerici aliquos
eunuchos facientes deponuntur, laici autem a communione separantur.
49. De humilitate: et quod non illos qui humiles
üunt propter quamdam inferioritatem Dominus beatos dicit, sed qui voluntate flunt et observatione
præceptorum Dei: et qualem humilitatem Verbum
docet; et quod quando homo in incuria jacet, ad
illam ascendere nequit, eo quod nescit quid Deus
ab eo petat; et quod perfectus magna sentit, adhuc
autem et de luctu, de mansuetudine, et justitia, et
qualis dicitur mundus corde; et quod perfectorum
est pacificare bellantes, debiliorum autem proprium
cor, et cor eorum quos ipsi propter Deum diligunt.
50. Quod Domini mandata præferre oportet, in
secundo autem loco hominum traditiones: et quod
¡¾¡ qui mandata Domini non servant, student alltem his quas vocant patrum traditionibus, et hoc
ipsum ut hominibus placeant agunt; adhuc etiam
de discriminibus quæ per differentes Scripturas
instituuntur, de subjectis quæ habent quidem in
legendo unam vocem, duplicem autem et triplicem
intelligentiam, ut intelligentia, voluntas, simplicitas,
prudentia, inuocentia, hæc omnia duplicem habent
differentiam, carnalem scilicet et spiritualem;
adhuc autem de justitia, et sanctitate, et quomodo
hæc habentes cognoscimus.
51. De poenitentia e divinis Scripturis testinonia: et quomodo oportet confiteri et pœnitere.
52. Exempla de penitentia et confessione: et
quod non oportet hæc quæ per necessitatem funt,
vel per institutionem quamdam opportunam confessiones et remissiones peccatorum, omnino in
testimonium adducere, sed quando iterum tale
tempus advenerit; et quod pœnitentiam fraudulenter, non accipere, vel rursus sine ratione bene
tractari, et sine aliqua prassione, vel pœnitentiæ
fructibus, vel contra traditiones sanctorum Patrum
Распознавание текста
col. 1377–1378page 177 of 200
PG 106:1377τίας, ἀμφίτερα εἰς αἱρέσεις ἐκκλίνουσι, τὰ μὲν εἰς τὴν τῶν Ναυατιανῶν, τὸ δὲ εἰς τὴν τῶν πεφυσιωμέν νων Μασσαλιανών. νγ'. Πῶς χρὴ μεταλαμβάνειν τῶν θείων μυστηρίων καὶ ὅτι φοβερὸν λίαν καὶ ἐπικίνδυνόν ἐστι τὸ ἀνα ξίως μεταλαμβάνειν· καὶ ὅτι ὁ ἀναξίως μεταλαμβάνων, ὑπὸ τοῦ Σατανᾶ καταπαίζεται, ώσπερ καὶ ὁ τῆς κοινωνίας ἑαυτὸν μακρύνων. νδ'. Ὅτι φοβερὸν, καὶ ἐπικίνδυνόν ἐστι τοῖς ἀσθε νέοι κατά ψυχήν δέχεσθαι τινας εξαγορείας· από ὅτι καὶ αὐτοὺς τοὺς δυνατούς καὶ πνευματικούς και σπᾷ τὸ τοιοῦτον εἰς πτῶσιν· καὶ περὶ διαφορᾶς τῆς τοιαύτης ἀναδοχῆς· καὶ πῶς ταῦτα μετέρχεσθαι χρή. νε΄. Οτι οὐ χρὴ ἄνευ ἱερέως τινὰ δέχεσθαι εξαι ρεύσεις· καὶ ὅτι ἀμελῶν οὗτος τοῦ λαοῦ καθαιρείται καὶ ὅτι οὐ δεῖ ἀπογινώσκειν τῶν μαθητευομένων. νς'. Περὶ ἐπιτιμίων, καὶ ἀφορισμῶν τῶν παρὰ τῶν ἱερέων διδομένων· καὶ ὅτι τὰ παρὰ τούτων δεδεμένα εὐλόγως οὐ λύονται ὑφ' ἑτέρου, εἰ μὴ τελευτήσει ὁ δήσας αὐτόν· καὶ ὅτι ἡ παράλογος ἐπιτίμησης οἱ δέδεται παρὰ τῷ Θεῷ, καθὼς καὶ ὁ μέγα; Διονύ πιος ὑπεμνημάτισε, καὶ ἕτεροι πλείονες· καὶ πάει εἰσὶν εὔλογοι, καὶ παράλογοι ἐπιτιμήσεις· καὶ δτι εἰ καὶ οὐ δέδεται παρὰ τῷ Θεῷ τὰ παραλόγως ἐπιτιμηθέντα, ἀλλ᾽ οὖν οὐδὲ ἐκδικεῖν ἑαυτὸν ὀφείλει ὁ τι ραλόγως ἐπιτιμηθείς, καὶ τῇ τοιαύτη προφάσει καταφρονητικώς, καὶ ἀλαζονικῶς πρὸς τοὺς ἐπι τιμώντας διακεῖσθαι, ἀλλὰ μετὰ πάσης παρακαλεῖν ταπεινότητος, καὶ εἰ οὐ δύναται τούτῳ τῷ τρόπῳ ἀνῦσαί τι, προσέρχεσθαι τοῖς μείζοσιν ἱερεῦσι, καὶ οὕτω παρ' αὐτῶν ἐκδικεῖσθαι κατὰ τὸν ἐν Σαρ δικῇ τεσσαρεσκαιδέκατον κανόνα· καὶ ὅτι ὁ τιμέ τὸ θέλημα τοῦ Θεοῦ ἐπιτιμῶν καταδικάζεται, νζ'. Περὶ ἑορτῶν, καὶ νηστειῶν, καὶ γονυκλικών τῶν κεκωλυμένων γίνεσθαι· καὶ ὅτι ἐπικίνδυνα ἐστι τὸ καταφρονεῖν τῶν τοιούτων· καὶ γὰρ ἀφορίζονται, καὶ ἀναθεματίζονται, καὶ τοῖς αἱρετικοίς την αριθμούνται παρὰ τῶν θείων κανόνων οἱ δίχα είνα γου αἰτίας τούτων καταφρονοῦντες· καὶ ἂν τ πρὸς ἀνατολὰς ὁρῶντες ευχόμεθα. νη'. Ερμηνεία συντεθεῖσα ἐκ τῶν θείων Γραφές περὶ τῶν ἑορτῶν· ὅτι οὐχ ἕνεκεν τρυφῆς, καὶ ἄρα γίας παρεδόθησαν, ἀλλὰ πρὸς διόρθωσιν καὶ ὀφε λειαν ψυχῶν· καὶ περὶ τῶν ἔξω τοῦ σώματος μον σμῶν, ἤτοι περὶ ῥεύσεως καὶ τῶν τοιούτων. νθ'. Διάκρισις, ήτοι ἑρμηνεία ἐκ τῶν θείων Γρα φῶν συντεθεῖσα, ποίῳ τρόπῳ καὶ πότε χρή τα παραδεδομένας νηστείας εἰς τὸ κοινὸν προφάσει ἐπι τῆς πατέρων καὶ ἀδελφῶν καταλύειν· καὶ ὅτι οἱ 55 παραδεδόμενας νηστείας διὰ Πνεύματος ἁγίου κατά λύοντες χωρὶς εὐλόγου αἰτίας ἢ ἀναγκαίου τιν πράγματος, συγκοινωνοῦσι ταῖς αἱρέσεσι των Μ σαλιανῶν. ξ'. Περὶ βρωμάτων καὶ πομάτων τοῖς μοναχή πρεπόντων, τοῖς τε ἀναχωρηταῖς, καὶ τοῖς ἐν συν όδοις· καὶ ὅτι ἄρτος καὶ ἅλας ἐστὶν ἡ βασιλική, εν τῆς τρυφῆς· καὶ ὅτι αἱ διὰ τῶν ἀρτυμάτων παρdimittere peccata, utrumque ad hæresim decimat, τίας, ἀμφίτερα εἰς αἱρέσεις ἐκκλίνουσι, τὰ μὲν εἰς
unum quidem ad Novatianorum hæresim, alterum τὴν τῶν Ναυατιανῶν, τὸ δὲ εἰς τὴν τῶν πεφυσιωμέν
autem ad hæresim natura mutatorum Massaliaνων Μασσαλιανών.
53. Quomodo oportet explicare Dei mysteria: et
quod timendum valde et periculosum est indigne
explicare; et quod ille qui indigne explicat, a Satana deluditur, quasi se ipsum a communione amovens.
54. Quod timendum et periculosum est infirmis
animo recipere aliquas confessiones: et quod firmos ipsos et spirituales id in ruinam adducit; et
de differentia talis depositi; et quomodo hæc adbibere oportet.
55. Quod non oportet sine sacerdote aliquem
confessiones recipere: et quod hac negligens a populo deponitur; et quod non oportet absolvere hos
qui docentur.
56. De pœnis et excommunicationibus a sacerdoLibus prolatis, et quod illa que per eas ligantur
legitime non solvuntur ab altero, nisi mortaus fueri qui ligaverit: et quod injusta poena mou ligetur a Deo, sicut magnus Dionysius memoravit, et
alii plures; el quales sunt justæ et injustæ pœnæ;
et quod etsi apud Deum non ligantur quæ injuste
prolatæ sunt sententiæ, sed tamen non debet se ipsum solvere qui injuste damnatus est, et tali prætextu contemptibiliter et superbe in ferentes sententiam se agere, sed cum omni humilitate aduomere, et si hoc modo non potest aliquid prodicere;
adire majores sacerdotes, et ita ab eis solvi secundum quartodecimum canonem Sardici coucilii; el
quod ille qui sententiam profert contra Dei voluntatem condemnatur.
57 De festis, et jejuniis, et genuflexionibus quæ
fieri præcipiuntur et quod periculosum est talia
despicere; etenim separantur et anathematizantur,
et cum hæreticis annumerantur divinis canonibus
–
νγ'. Πῶς χρὴ μεταλαμβάνειν τῶν θείων μυστηρίων
καὶ ὅτι φοβερὸν λίαν καὶ ἐπικίνδυνόν ἐστι τὸ ἀναξίως μεταλαμβάνειν· καὶ ὅτι ὁ ἀναξίως μεταλαμ
βάνων, ὑπὸ τοῦ Σατανᾶ καταπαίζεται, ώσπερ καὶ
ὁ τῆς κοινωνίας ἑαυτὸν μακρύνων.
νδ'. Ὅτι φοβερὸν, καὶ ἐπικίνδυνόν ἐστι τοῖς ἀσθε
νέοι κατά ψυχήν δέχεσθαι τινας εξαγορείας· από
ὅτι καὶ αὐτοὺς τοὺς δυνατούς καὶ πνευματικούς και
σπᾷ τὸ τοιοῦτον εἰς πτῶσιν· καὶ περὶ διαφορᾶς τῆς
τοιαύτης ἀναδοχῆς· καὶ πῶς ταῦτα μετέρχεσθαι χρή.
νε΄. Οτι οὐ χρὴ ἄνευ ἱερέως τινὰ δέχεσθαι εξαι
ρεύσεις· καὶ ὅτι ἀμελῶν οὗτος τοῦ λαοῦ καθαιρείται
καὶ ὅτι οὐ δεῖ ἀπογινώσκειν τῶν μαθητευομένων.
νς'. Περὶ ἐπιτιμίων, καὶ ἀφορισμῶν τῶν παρὰ τῶν
ἱερέων διδομένων· καὶ ὅτι τὰ παρὰ τούτων δεδεμένα
εὐλόγως οὐ λύονται ὑφ' ἑτέρου, εἰ μὴ τελευτήσει ὁ
δήσας αὐτόν· καὶ ὅτι ἡ παράλογος ἐπιτίμησης οἱ
δέδεται παρὰ τῷ Θεῷ, καθὼς καὶ ὁ μέγα; Διονύ
πιος ὑπεμνημάτισε, καὶ ἕτεροι πλείονες· καὶ πάει
εἰσὶν εὔλογοι, καὶ παράλογοι ἐπιτιμήσεις· καὶ δτι
εἰ καὶ οὐ δέδεται παρὰ τῷ Θεῷ τὰ παραλόγως έπιτι
μηθέντα, ἀλλ᾽ οὖν οὐδὲ ἐκδικεῖν ἑαυτὸν ὀφείλει ὁ τι·
ραλόγως ἐπιτιμηθείς, καὶ τῇ τοιαύτη προφάσει
καταφρονητικώς, καὶ ἀλαζονικῶς πρὸς τοὺς ἐπι
τιμώντας διακεῖσθαι, ἀλλὰ μετὰ πάσης παρακαλεῖν
ταπεινότητος, καὶ εἰ οὐ δύναται τούτῳ τῷ τρόπῳ
ἀνῦσαί τι, προσέρχεσθαι τοῖς μείζοσιν ἱερεῦσι, καὶ
οὕτω παρ' αὐτῶν ἐκδικεῖσθαι κατὰ τὸν ἐν Σαρ
δικῇ τεσσαρεσκαιδέκατον κανόνα· καὶ ὅτι ὁ τιμέ
τὸ θέλημα τοῦ Θεοῦ ἐπιτιμῶν καταδικάζεται,
νζ'. Περὶ ἑορτῶν, καὶ νηστειῶν, καὶ γονυκλικών
τῶν κεκωλυμένων γίνεσθαι· καὶ ὅτι ἐπικίνδυνα
ἐστι τὸ καταφρονεῖν τῶν τοιούτων· καὶ γὰρ ἀφορί
ζονται, καὶ ἀναθεματίζονται, καὶ τοῖς αἱρετικοίς την
qui absque justa causa hæc despiciunt; et quare αριθμούνται παρὰ τῶν θείων κανόνων οἱ δίχα είνα
ad orientem conversi oramus.
58. Expositio composita e divinis Scripturis de
festis quod non voluptatis gratia, et olii instituta
sunt, sed ad correctionem et utilitatem animarum;
et de his quæ extra corpus sunt pollutionibus,
nempe de Ouxu et similibus.
59. Distinctio, vel expositio e divinis Scripturis
constans, quonam modo, et quando oporteat
præscripta jejunia universaliter occasione occurrentia patruin et fratrum solvere: et quod illi qui
prescripta jejunia per Spiritum sanctum solvunt
sine legitima causa, vel necessario quodam casu,
communicant hæresibus Massalianorum.
60. De cibis et potibus monachis couvenientibus,
anachoretis, et his qui in synodis sunt, et quod panis et sal sunt regia via deliciarum: et quod illæ
quæ per pulmenta præter necessitatem fiunt aliγου αἰτίας τούτων καταφρονοῦντες· καὶ ἂν τ
πρὸς ἀνατολὰς ὁρῶντες ευχόμεθα.
νη'. Ερμηνεία συντεθεῖσα ἐκ τῶν θείων Γραφές
περὶ τῶν ἑορτῶν· ὅτι οὐχ ἕνεκεν τρυφῆς, καὶ ἄρα
γίας παρεδόθησαν, ἀλλὰ πρὸς διόρθωσιν καὶ ὀφε
λειαν ψυχῶν· καὶ περὶ τῶν ἔξω τοῦ σώματος μον
σμῶν, ἤτοι περὶ ῥεύσεως καὶ τῶν τοιούτων.
νθ'. Διάκρισις, ήτοι ἑρμηνεία ἐκ τῶν θείων Γρα
φῶν συντεθεῖσα, ποίῳ τρόπῳ καὶ πότε χρή τα
παραδεδομένας νηστείας εἰς τὸ κοινὸν προφάσει ἐπι
τῆς πατέρων καὶ ἀδελφῶν καταλύειν· καὶ ὅτι οἱ 55
παραδεδόμενας νηστείας διὰ Πνεύματος ἁγίου κατά
λύοντες χωρὶς εὐλόγου αἰτίας ἢ ἀναγκαίου τιν
πράγματος, συγκοινωνοῦσι ταῖς αἱρέσεσι των Μ13
σαλιανῶν.
ξ'. Περὶ βρωμάτων καὶ πομάτων τοῖς μοναχή
πρεπόντων, τοῖς τε ἀναχωρηταῖς, καὶ τοῖς ἐν συν
όδοις· καὶ ὅτι ἄρτος καὶ ἅλας ἐστὶν ἡ βασιλική, εν
τῆς τρυφῆς· καὶ ὅτι αἱ διὰ τῶν ἀρτυμάτων παρ
Распознавание текста
col. 1379–1380page 178 of 200
PG 106:1379τὸ δέον τροφαὶ ἀπόβλητοι εἰσι· καὶ ὅτι φύσει ἡ τῶν ἀνθρώπων τροφὴ παρὰ τοῦ Δημιουργοῦ ωρίσθη, οία καὶ τοῖς ζώοις, ο χόρτος τῆς γῆς δηλονότι, καὶ τὰ σπέρματα· καὶ ὅτι καιροῦ ποτε εὐλόγου συμπε σόντο;, εἰς δόξαν Θεοῦ μεταλαμβάνειν χρὴ τὸν βου λόμενον ἀπὸ πάντων ὅσα τοῖς μοναχοῖς ἀφώρισται, ξα'. Περὶ βρώσεως καὶ πόσεως τῶν ἐν τοῖς κοι νοσίοις διαγόντων, ἔτι δὲ καὶ περὶ ἀναχωρητῶν· και ὅτι οὐ δεῖ γογγύζειν ἕνεκεν βρώσεως, ἡ ἀποσχίζεσθαι τῆς τραπέζης τῶν ἀδελφῶν, καὶ ἕτερα ἐπιζητεῖν τὰ ἡδύτερα καὶ εὐχρηστότερα· καὶ ὅτι ἄρτο; καὶ σπέρματα εκπληρώσει τὴν χρείαν τοῦ σώματος, καὶ ὕδωρ τὴν δίψαν τῷ ὑγιαίνοντι· καὶ ὅτι καιροῦ ποτε εὐλόγου συμπεσόντος, εἰς δόξαν Θεοῦ μεταλαμβάνειν τὸν βουλόμενον τυροῦ, καὶ ὡοῦ, καὶ ἰχθύος, καὶ τῶν τοιούτων, καὶ ὅσα τοῖς μοναχοῖς ἀφώρισται. ξβ'. Περὶ βρώσεως καὶ πόσεως τῶν κατὰ κόσμον βιωτικῶν· καὶ πῶς δεῖ τρέφεσθαι Χριστιανούς· καὶ ὅτι σπέρματα, καὶ χλόην ἐξ ἀρχῆς ἐνομοθέτησεν ὁ Θεὸς τοὺς ἀνθρώπους ἐσθίειν καὶ ὅτι ἡ κρεωφαγία καὶ ἡ οινοποσία μετὰ τὸν κατακλυσμὸν ἐπεισῆλθε τῷ βίῳ, καὶ τοῖς κατὰ κόσμον ἐν καιρῷ ἀναγ καίῳ ταῦτα ἀπόβλητα. ξγ. Περὶ χειροτονίας, καὶ καθαιρέσεως κληρικῶν καὶ ὅτι οἱ παρὰ τοὺς ὡρισμένους χρόνους χειροτονηθέντες καθαιροῦνται, καὶ ὁ κύβοις σχολάζων, καὶ μέθαις κληρικός καθαιρεῖται, ὁ δὲ λαϊκὸς ἀφορίζεται καὶ ὅτι ἡ ἀπὸ τῆς ἀρχιερωσύνης εἰς τὴν μοναχικὴν τάξιν ἐλθὼν, οὐκ ἔτι ἱεράτευσε· καὶ περὶ διαφόρων ὑποθέσεων· καὶ ὅτι ἐν πνεῦμα ἐνήργησεν εἰς τε τὰς τοπικές, καὶ εἰς τὰς οἰκουμενικὰς συνόδους· καὶ χρὴ ἕως αἰῶνος τούς Χριστιανούς τοὺς θείους αὐτῶν φυλάττειν κανόνας. Ερμηνεία τῶν ἐντολῶν τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ, λόγος διαλαμβάνων περὶ τῆς ὑποθέσεως τοῦ βιβλίου. Αὐτὴ ἡ βίβλος τὰς τοῦ Κυρίου μὲν ἐνω τολὰς, καὶ τὰς τούτων ἑρμηνείας περιέχει, συναρ μοζούσας δὲ ταύταις καὶ ἐξακολουθούσας ομοίως, καὶ τὰς τῶν ἁγίων Πατέρων διδασκαλίας συμπεριείληφεν, ἕκαστον ἐκ θατέρου λαμβάνον τὴν ἀφορμὴν κε φάλαιον φέρουσα, καὶ ὥσπερ τις χρυσόπλοκος σχοί νος διὰ λέγων, καὶ μαργαριτῶν τιμίων ἐξυφασμένη. Τοῖς δὲ φιλομαθέσι πολλὰ καὶ ἄλλα πολλαχόθεν ἔξεστιν ἐξευρείν. Ὥσπερ ξένοι χαίρουσι πατρίδα ἐμβλέψαι, οὕτω και οι γράφοντες βιβλίου τέλος.INTERPRETATIONES DIVINORUM MANDATORUM.
$382
τὸ δέον τροφαὶ ἀπόβλητοι εἰσι· καὶ ὅτι φύσει ἡ τῶν menta, contemptilitia sunt; et quod natura hom
ἀνθρώπων τροφὴ παρὰ τοῦ Δημιουργοῦ ωρίσθη, οία
καὶ τοῖς ζώοις, ο χόρτος τῆς γῆς δηλονότι, καὶ τὰ
σπέρματα· καὶ ὅτι καιροῦ ποτε εὐλόγου συμπε
σόντο;, εἰς δόξαν Θεοῦ μεταλαμβάνειν χρὴ τὸν βουλόμενον ἀπὸ πάντων ὅσα τοῖς μοναχοῖς ἀφώρισται,
ξα'. Περὶ βρώσεως καὶ πόσεως τῶν ἐν τοῖς κοι
νοσίοις διαγόντων, ἔτι δὲ καὶ περὶ ἀναχωρητῶν· και
ὅτι οὐ δεῖ γογγύζειν ἕνεκεν βρώσεως, ἡ ἀποσχίζεσθαι
τῆς τραπέζης τῶν ἀδελφῶν, καὶ ἕτερα ἐπιζητεῖν τὰ
ἡδύτερα καὶ εὐχρηστότερα· καὶ ὅτι ἄρτο; καὶ
σπέρματα εκπληρώσει τὴν χρείαν τοῦ σώματος, καὶ
ὕδωρ τὴν δίψαν τῷ ὑγιαίνοντι· καὶ ὅτι καιροῦ ποτε
εὐλόγου συμπεσόντος, εἰς δόξαν Θεοῦ μεταλαμβάνειν
τὸν βουλόμενον τυροῦ, καὶ ὡοῦ, καὶ ἰχθύος, καὶ τῶν
τοιούτων, καὶ ὅσα τοῖς μοναχοῖς ἀφώρισται.
ξβ'. Περὶ βρώσεως καὶ πόσεως τῶν κατὰ κόσμον
βιωτικῶν· καὶ πῶς δεῖ τρέφεσθαι Χριστιανούς· καὶ
ὅτι σπέρματα, καὶ χλόην ἐξ ἀρχῆς ἐνομοθέτησεν
ὁ Θεὸς τοὺς ἀνθρώπους ἐσθίειν
καὶ ὅτι ἡ κρεωφαγία καὶ ἡ οινοποσία μετὰ τὸν κατακλυσμὸν ἐπεισ
ἦλθε τῷ βίῳ, καὶ τοῖς κατὰ κόσμον ἐν καιρῷ ἀναγ
καίῳ ταῦτα ἀπόβλητα.
ξγ. Περὶ χειροτονίας, καὶ καθαιρέσεως κληρικῶν·
καὶ ὅτι οἱ παρὰ τοὺς ὡρισμένους χρόνους χειροτο
νηθέντες καθαιροῦνται, καὶ ὁ κύβοις σχολάζων, καὶ
μέθαις κληρικός καθαιρεῖται, ὁ δὲ λαϊκὸς ἀφορίζεται·
καὶ ὅτι ἡ ἀπὸ τῆς ἀρχιερωσύνης εἰς τὴν μοναχικὴν
τάξιν ἐλθὼν, οὐκ ἔτι ἱεράτευσε· καὶ περὶ διαφόρων
ὑποθέσεων· καὶ ὅτι ἐν πνεῦμα ἐνήργησεν εἰς τε τὰς
τοπικές, καὶ εἰς τὰς οἰκουμενικὰς συνόδους· καὶ
χρὴ ἕως αἰῶνος τούς Χριστιανούς τοὺς θείους αὐτῶν
φυλάττειν κανόνας.
Post paginam ♂, caput primam ita
Ερμηνεία τῶν ἐντολῶν τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ
Χριστοῦ, λόγος διαλαμβάνων περὶ τῆς ὑποθέσεως
τοῦ βιβλίου. Αὐτὴ ἡ βίβλος τὰς τοῦ Κυρίου μὲν ἐνω
τολὰς, καὶ τὰς τούτων ἑρμηνείας περιέχει, συναρ
μοζούσας δὲ ταύταις καὶ ἐξακολουθούσας ομοίως, καὶ
τὰς τῶν ἁγίων Πατέρων διδασκαλίας συμπεριείλη
φεν, ἕκαστον ἐκ θατέρου λαμβάνον τὴν ἀφορμὴν κεφάλαιον φέρουσα, καὶ ὥσπερ τις χρυσόπλοκος σχοίνος διὰ λέγων, καὶ μαργαριτῶν τιμίων ἐξυφασμένη.
Ultimum desinit: Τοῖς δὲ φιλομαθέσι πολλὰ καὶ
ἄλλα πολλαχόθεν ἔξεστιν ἐξευρείν.
num esca a Creatore præscripta est, sicuti et ani·
malibus, terræ fenum evidenter et semina; et quod
tempore opportuno contingente, in gloriam Dei
oportet accipere volentem ab omnibus, quanta monachis permittuntur.
61. De cibo et potu eorum qui in cœnobiis
degunt, et eliam de anachoretis: et quod non oportet murmurare propter cibum, vel discedere a mensa
fratrum, et alia exquirere jucundiora et dulciora;
et quod panis et semina satiabunt necessitatem
corporis, et aqua sitim bene valenti; et quod tempore legitimo contingente, in gloriam Dei oportet
accipere volentem caseum, ova, piscem, et similia,
quanta monachis permittuntur.
62. De cibo et potu eorum qui in mundo vivunt:
et quomodo debent ali Christiani; et quod semina,
et herbam a principio instituit Deus ab hominibus
manducari; et quod carnis esus, et vini potus post
diluvium in mundum intraverunt, et his qui in
mundo sunt in tempore necessario ista reficienda
sunt.
63. De ordinatione, et depositione clericorum:
et quod illi qui præter statuta tempora ordinati sunt
deponuntur, et qui talis et ebrietatibus vocat clericus deponitur, laicus autèm separatur; et quod ille
qui a statu sacerdotali in monasticum ingreditor,
jam non ministerio sacro vacat; et de diversis subjectis; et quod unus spiritus inspiravit in localibus et in generalibus synodis; et oportet Christianos
canones divinos earum observare.
incipit, præfixo rubris litteris titulo:
Expositio mandatorum Domini nostri Jesu
Christi, sermo tractans de subjecto libri. Hic fiber
Domini mandata, et horum explicationes compleclitur, adaptatas his et consectarias simul, et sanetorum Patrum doctrinas continet, præferens quodque caput e singulis Patribus titulum sumens ot
sicut catena ex auro fabricata et lapidibus et margaritis adornata.
Sciendi cupidis multa et alia aliunde omnino
exquirere licet.
In ultima tandem paginæ ora, fugicntibus ferme litteris hæc scripta sunt:
Ὥσπερ ξένοι χαίρουσι πατρίδα ἐμβλέψαι, οὕτω
και οι γράφοντες βιβλίου τέλος.
Sicut perigrini gaudent patriam inspicere, ita et
scribentes libelli finem.
Распознавание текста
col. 1381–1382page 179 of 200
PG 106:1381ΑΠΟΦΘΕΓΜΑΤΑ ΑΓΙΩΝ ΘΕΟΦΟΡΩΝ ΠΑΤΕΡΩΝ *. 528: ἴσθι ὅτι καὶ Ἱπποκράτης ὁ Κῶος, Ἱερεμίου. - Δεῦτε καὶ ἐμβάλωμεν λίθον εἰς τὸν ἄρτον αὐτοῦ, καὶ ἐκτρίψωμεν αὐτὸν ἀπὸ γῆς ζώντων. Ἰδοὺ τὸν οἶκον Ἰούδα ἐκβάλωμεν ἐκ μέσου αὐτῶν. Βασιλείου. — Τοῖς μὲν εὐτελεστέροις καὶ ἀναγ καίοις πρὸς τὸ ζῆν μέχρι τῆς χρείας προσδιατρίψε μεν, καὶ ἐν τούτοις τὸν κόρον ἐκκλίνοντες· τῶν πρὸς ἡδονὴν καθόλου ἀπεχώμεθα. Τοῦ Χρυσοστόμου. Ἡ εὐτέλεια καὶ ἡ λιτότης ὑγείας μήτηρ ἐστὶν, ὅθεν ἰατροὶ Απορίη τροφής, ὑγείη, φασίν· εἰ δὲ ἔνδεια μήτηρ ὑγείας, εύδηλον ότι ή πλησμονή μήτηρ νόσων ἐστίν. Γρηγορίου τοῦ Θεολόγου. Κύρος πατέρ ὕβρεως Μὴ οὖν γλυκανθήτω σοι φάρυγξ, οὗ και τασύρεται πᾶν τὸ διδόμενον. Αθανασίου. — Κόρος τῇ σαρκὶ σκιρτήματα έμ ποιεῖ καὶ φρυάγματα· ἐγκράτεια δὲ αὐτὴν ὑπωπιάζει καὶ δουλαγωγεί. Γρηγορίου Νύσσης. - Οὔτε γὰρ ἀθληταῖς ἐν ἀγών νος καιρῷ λυσιτελὴς ὁ κόρος ἐστὶν, οὔτε τοῖς ἀσκη ταῖς ἀγωνιζομένοις ἀε!. Κυρίλλου. — Η ἀληθὴς ἐγκράτεια οὐκ ἀσιτία ἐστὶ παντελής· τοῦτο γὰρ τοῦ σώματος έκλυσι ἀλλὰ κόρου ἀποφυγή. Σάβα. -- Ο ἀγαπῶν τὸν Θεὸν ἀγγελικόν βίον 9:07 ἐπὶ τῆς γῆς, νηστεύων, ψάλλων, ἀγρυπνῶν, προσει χόμενος. Εὐθυμίου. — Μισθὸς τῆς ἐγκρατείας ἡ ἀπάθεια ἡ δὲ ἀπάθεια τίκτει τὴν διάκρισιν· ἡ δὲ πλησίον Ο άγει Θεοῦ. Παύλου τοῦ Θηβαίου. - Οὐ τὰ βρώματα κακά, ἀλλ' ἡ γαστριμαργία· οὐδὲν γὰρ τῶν τοῦ Θεοῦ και κὸν, ἀλλ' ἡ παραχρησις ἁμαρτία. Αντους. Οὐ δεῖ φοβεῖσθαι τὰς προσβολὰς τῶν δαιμόνων· εὐχαῖς γὰρ καὶ νηστείαις καὶ τῇ εἰς τὴν Κύριον πίστει πίπτουσιν εὐθὺς ἐκεῖνοι, Αρσενίου. — Ο ξύλα επιστοιβάζων πυρὶ αἱρε ᾧ πάντες εἴκουσιν, ἔφη τὴν ὑγίειαν διατηρεῖσθαι τη ἀκορίῃ.ΑΠΟΦΘΕΓΜΑΤΑ
ΑΓΙΩΝ ΘΕΟΦΟΡΩΝ ΠΑΤΕΡΩΝ *.
APOPHTHEGMATA
SANCTORUM THEOPHORORUM PATRUM.
(Ex Anecdotis J. Fr. Boissonade, tom. I, p. 109.)
Jeremiæ. Venite et mittamus lapidem in panem
ejus, et eradamus eum de terra viventium. Ecce
domum Juda tollamus de medio eorum.
Basilii. — Rebus quidem modestioribus et necessariis ad vivendum usque ad utilitatem inhæreamus,
etiam in his satietatem evitantes: rebus vero quæ
ad voluptatem sunt omnino abstineamus.
Chrysostomi. Moderatio et frugalitas sanitatis
mater est, unde medici: Insatietas cibi, sanitas, dicunt. Si vero abstinentia mater sanitatis est, patet
satietatem morborum esse matrem.
Gregorii Theologi. - Satietas conviciorum pater:
non igitur tibi suave erit guttur, quod devastat
omnia quæ dantur.
Athanasii. Satietas carnem efficit lascivientem
et recalcitrantem; temperantia autem illam mortificat et subjicit.
Gregorii Nysseni - Neque enim athletis in certaminis tempore utilis est satietas, neque ascetis
certantibus semper.
Cyrilli. Vera temperantia non abstinentia est
completa; illud enim corpus debilitat, sed satietatem evitat.
Saba.
Qui amat Deum angelicam vitam vivit
in terra, jejunans, psallens, vigilans, orans.
Euthymii. Merces temperantiæ passionma
quies; hæc autem perfectionem generat, quæ propius ducit ad Deum.
Pauli Thebaei. - Non cibi mali sunt, sed intenperantia: nullum enim Dei operum malum, sed
abusus peccatum est.
Autis. Non oportet metuere dæmonum im.
petus: orationibus enim et jejuniis et fide in Dominum statim isti decidunt.
Arsenii. — Qui ligna in igne congerit flammain
* codice regio 1650, pag. 201, 1 seqq.
Jerem. xi, 19, cum varietate.
Respiciuntur Hippocratis Epid. vi, 4, 20. Isidorus Pel. v, 528: ἴσθι ὅτι καὶ Ἱπποκράτης ὁ Κῶος,
Ἱερεμίου. - Δεῦτε καὶ ἐμβάλωμεν λίθον εἰς
τὸν ἄρτον αὐτοῦ, καὶ ἐκτρίψωμεν αὐτὸν ἀπὸ γῆς
ζώντων. Ἰδοὺ τὸν οἶκον Ἰούδα ἐκβάλωμεν ἐκ μέσου
αὐτῶν.
Βασιλείου. — Τοῖς μὲν εὐτελεστέροις καὶ ἀναγ
καίοις πρὸς τὸ ζῆν μέχρι τῆς χρείας προσδιατρίψε
μεν, καὶ ἐν τούτοις τὸν κόρον ἐκκλίνοντες· τῶν
πρὸς ἡδονὴν καθόλου ἀπεχώμεθα.
Τοῦ Χρυσοστόμου. Ἡ εὐτέλεια καὶ ἡ λιτότης
ὑγείας μήτηρ ἐστὶν, ὅθεν ἰατροὶ Απορίη τροφής,
ὑγείη, φασίν· εἰ δὲ ἔνδεια μήτηρ ὑγείας, εύδηλον ότι
ή πλησμονή μήτηρ νόσων ἐστίν.
Γρηγορίου τοῦ Θεολόγου. Κύρος πατέρ
ὕβρεως Μὴ οὖν γλυκανθήτω σοι φάρυγξ, οὗ και
τασύρεται πᾶν τὸ διδόμενον.
Αθανασίου. — Κόρος τῇ σαρκὶ σκιρτήματα έμποιεῖ καὶ φρυάγματα· ἐγκράτεια δὲ αὐτὴν ὑπωπιάζει καὶ δουλαγωγεί.
Γρηγορίου Νύσσης. - Οὔτε γὰρ ἀθληταῖς ἐν ἀγών
νος καιρῷ λυσιτελὴς ὁ κόρος ἐστὶν, οὔτε τοῖς ἀσκη
ταῖς ἀγωνιζομένοις ἀε!.
Κυρίλλου. — Η ἀληθὴς ἐγκράτεια οὐκ ἀσιτία
ἐστὶ παντελής· τοῦτο γὰρ τοῦ σώματος έκλυσι
ἀλλὰ κόρου ἀποφυγή.
Σάβα. -- Ο ἀγαπῶν τὸν Θεὸν ἀγγελικόν βίον 9:07
ἐπὶ τῆς γῆς, νηστεύων, ψάλλων, ἀγρυπνῶν, προσει
χόμενος.
Εὐθυμίου. — Μισθὸς τῆς ἐγκρατείας ἡ ἀπάθεια·
ἡ δὲ ἀπάθεια τίκτει τὴν διάκρισιν· ἡ δὲ πλησίον
Ο άγει Θεοῦ.
Παύλου τοῦ Θηβαίου. - Οὐ τὰ βρώματα κακά,
ἀλλ' ἡ γαστριμαργία· οὐδὲν γὰρ τῶν τοῦ Θεοῦ και
κὸν, ἀλλ' ἡ παραχρησις ἁμαρτία.
Αντους. Οὐ δεῖ φοβεῖσθαι τὰς προσβολὰς τῶν
δαιμόνων· εὐχαῖς γὰρ καὶ νηστείαις καὶ τῇ εἰς τὴν
Κύριον πίστει πίπτουσιν εὐθὺς ἐκεῖνοι,
Αρσενίου. — Ο ξύλα επιστοιβάζων πυρὶ αἱρε
ᾧ πάντες εἴκουσιν, ἔφη τὴν ὑγίειαν διατηρεῖσθαι τη
ἀκορίῃ.
Sunt illa prima verba in Greg. Naz. Oral.
xvii, pag. 275; reliqua non reperi.
Распознавание текста
Apophthegmata of the Holy FathersApophthegamata SS. Patrum
col. 1383–1384page 180 of 200
PG 106:1383φλόγα· ὁ δ' ἐμπιπλῶν τὴν γαστέρα τὴν πυρκαϊὰν τῶν παθῶν ἐξανάπεει. Εφραίμ. - Μέγιστον καλὸν ἡ ἐγκράτεια. Η μὲν ἀδδηφαγία καταλύει, ἡ δὲ ἐγκράτεια οἰκοδομεί. Παχώμ. - Μοναχός ἐστιν ὁ τῶν ὑλικῶν τὸν νοῦν ἀποχωρίσας, δι' ἐγκρατείας, καὶ ἀγάπη;, καὶ προσευχῆς προσκαρτερῶν τῷ Θεῷ. Ἰωαννικίου. Κόρος βρωμάτων πορνείας πα τήρ· θλίψις δὲ κοιλίας ἁγνείας πρόξενος. Θεοδοσίου τοῦ κοινοβιάρχου. — Τὸ κρατεῖν ὅλης γαστρός, κρατεῖν ἐστι τῶν παθῶν. Τοῦ τῆς Κλίμακος. - Κοιλίας κόρος ἐξήρανε πηγάς· αὕτη δὲ ξηρανθεῖσα ἐγέννησεν ὕδατα. Ἰσιδώρου τοῦ Πηλουσιώτου. -- Μοναχέ, μὴ πέσῃ πῦρ ἐπὶ σὲ τὸ ἐκ τῆς τρυφῆς· καὶ οὐκ ὄψει τὸν ἥλιον 5 τὸν τῆς δικαιοσύνης τὸν ἄδυτον. Μαξίμου. Νηστεία, καὶ ἀγρυπνία, καὶ προσ ευχὴ, καὶ μετάδοσις, φύσει καλά· ἀλλ' ἐὰν διὰ κενοδοξίας γίνωνται, οὐ καλά. Ἰωάννου τοῦ Δαμασκηνοῦ. – Ωσπερ ύβριστῇ πώλῳ χαλινὸν, ἐπενέγκωμεν τῇ σαρκὶ τὴν ἐγκράτειαν. Νείλου. Οὐκ ἔστιν ἁμαρτία τὸ πρὸς βραχὺ προσ ελθεῖν τῇ καθ᾿ ἡμέραν τροφῇ κατά καιρόν· χρὴ δὲ, μετὰ τὴν χρείαν τοῦ σώματος, εἰς οὐρανὸν ἀναπέμπειν το φρόνημα. Τοῦ Στουδίτου. — Την νηστείαν, ὡς φύλακα άγ νείας καὶ μητέρα ἀπαθείας τιμῶντες, ἀδελφοὶ, ἐκ πόθου ἀσπασώμεθα. Ἰωσήφ. - Νηστεία καθαρά μακρυσμὸς ἁμαρτίας, ἀλλοτρίωσις παθῶν, ἀγάπη πρὸς Θεόν, προσευχῆς ἐμέλεια. Θεοφάνους. -- Ο ὑπωπιασμὸς τοῦ σώματος καὶ η δουλαγωγία ὑπ᾽ οὐδενὸς ἄλλου τοσοῦτον, ὡς ὑπὸ τῆς ἐγκρατείας, κατορθούνται. Τοῦ Γραπτού. – Εγκράτεια ἐστὶν ἐμπαθείας ἀναίρεσις, παθῶν ἀλλοτρίωσις, ζωῆς πνευματικῆς ἀρχή. Νικολάου. Μὴ ἀπατῶ, μοναχέ, ὅτι ἔνι σωθῆναι, ἡδονῇ καὶ κενοδοξία δουλεύοντα. Γρηγορίου τοῦ θαυματουργού. - Νηστεία, καὶ ἀγρυπνία, καὶ κόπος, οὐκ ἐῶσιν αὔξειν τὴν ἐπιθυμίαν. Γνωμικόν. — Ψυχὴ γὰρ ἀεὶ ἀνθρωπίνων αἱμά των διψώσα, τοῖς τῶν προτεθυμένων οὐ κορέννυται πτώμασιν. Γνωμικόν. - Πέφυκε γὰρ τὸ ἀνθρώπινον οὐχ οὕτω ταῖς παρελθούσαις τιμωρίαις ἀσφαλίζεσθαι, ὡς ταῖς ὁρωμέναις σωφρονίζεσθαι, καὶ τῶν φθασάντων ὑπάρχει βεβαίωσις ἡ τῶν ἑστηκότων συμφώνησις. Γνωμικόν.· Οἶδεν ἀνδρὸς ἀρετὴν αἰδεῖσθαι καὶ πολέμιος. Αθανασίου. Οὐκ ἔστιν ἡ πρόγνωσις αἰτία τοῦ μέλλοντος ἔσεσθαι, ἀλλὰ τὸ μέλλον ἔσεσθαι αἴτιόν ἐστι τῆς προγνώσεως· οὐ γὰρ τῇ προγνώσει έπεται τὸ μέλλον, ἀλλὰ τῷ μέλλοντι ἔπεται ἡ πρόγνωσις.φλόγα· ὁ δ' ἐμπιπλῶν τὴν γαστέρα τὴν πυρκαϊὰν concipit; qui ventrem satiat passionum furnaceut
τῶν παθῶν ἐξανάπεει.
Εφραίμ. - Μέγιστον καλὸν ἡ ἐγκράτεια. Η
μὲν ἀδδηφαγία καταλύει, ἡ δὲ ἐγκράτεια οἰκοδομεί.
Παχώμ. - Μοναχός ἐστιν ὁ τῶν ὑλικῶν τὸν νοῦν
ἀποχωρίσας, δι' ἐγκρατείας, καὶ ἀγάπη;, καὶ προσευ
χῆς προσκαρτερῶν τῷ Θεῷ.
Ἰωαννικίου.
incendit.
Ephren.
Maximum bonum est temperantia.
Intemperantia quidem ciborum dissolvit, temperantia autem ædificat.
Pacomii. Monachus est qui a materialibus
mente se eximit, per temperantiam et dilectionem
et orationem perseveras in Deo.
Joannicii.
Κόρος βρωμάτων πορνείας πατήρ· θλίψις δὲ κοιλίας ἁγνείας πρόξενος.
Θεοδοσίου τοῦ κοινοβιάρχου. — Τὸ κρατεῖν ὅλης
γαστρός, κρατεῖν ἐστι τῶν παθῶν.
Τοῦ τῆς Κλίμακος. - Κοιλίας κόρος ἐξήρανε
πηγάς· αὕτη δὲ ξηρανθεῖσα ἐγέννησεν ὕδατα.
Ἰσιδώρου τοῦ Πηλουσιώτου. -- Μοναχέ, μὴ πέσῃ
πῦρ ἐπὶ σὲ τὸ ἐκ τῆς τρυφῆς· καὶ οὐκ ὄψει τὸν ἥλιον 5
τὸν τῆς δικαιοσύνης τὸν ἄδυτον.
Μαξίμου. Νηστεία, καὶ ἀγρυπνία, καὶ προσ
ευχὴ, καὶ μετάδοσις, φύσει καλά· ἀλλ' ἐὰν διὰ κενοδοξίας γίνωνται, οὐ καλά.
Ἰωάννου τοῦ Δαμασκηνοῦ. – Ωσπερ ύβριστῇ
πώλῳ χαλινὸν, ἐπενέγκωμεν τῇ σαρκὶ τὴν ἐγκράτείαν.
Νείλου. Οὐκ ἔστιν ἁμαρτία τὸ πρὸς βραχὺ προσελθεῖν τῇ καθ᾿ ἡμέραν τροφῇ κατά καιρόν· χρὴ δὲ,
μετὰ τὴν χρείαν τοῦ σώματος, εἰς οὐρανὸν ἀναπέμπειν το φρόνημα.
Τοῦ Στουδίτου. — Την νηστείαν, ὡς φύλακα άγ
νείας καὶ μητέρα ἀπαθείας τιμῶντες, ἀδελφοὶ, ἐκ
πόθου ἀσπασώμεθα.
Ἰωσήφ. - Νηστεία καθαρά μακρυσμὸς ἁμαρτίας,
ἀλλοτρίωσις παθῶν, ἀγάπη πρὸς Θεόν, προσευχῆς
ἐμέλεια.
Θεοφάνους. -- Ο ὑπωπιασμὸς τοῦ σώματος καὶ
η δουλαγωγία ὑπ᾽ οὐδενὸς ἄλλου τοσοῦτον, ὡς ὑπὸ
τῆς ἐγκρατείας, κατορθούνται.
Τοῦ Γραπτού. – Εγκράτεια ἐστὶν ἐμπαθείας
ἀναίρεσις, παθῶν ἀλλοτρίωσις, ζωῆς πνευματικῆς
ἀρχή.
Satietas ciborum fornicationis pater,
ventris autem compressio puritatem præstat.
Theodosii cœnobiarctri. Vincere totum ventrem
est vincere passiones.
Joannis Climaci.- Ventris satietas siccavit fontes;
venter autem siccatus produxit aquas.
Isidori Pelusiotæ.- Monache, ne cadat in te ignis
qui est e voluptate: et non videbis solem lunc justitiæ inaccessum.
Maximi. Jejunium, vigilia, oratio, eleemosyna,
natura sunt bona; sed, si ob vanam gloriam Kant,
non sunt bona.
Joannis Damasceni. Sicut violenta equo frenum,
ita carni imponanus temperantiam.
Nili. - Non est peccatum breviter vacare quotidiano cibo secundum tempus: oportet antem, post
corporis refectionem, in celum mentem immittere.
Studitæ. Jejunium, ut custodem puritatis et
matrem passionum quietis honorantes, fratres, ex
amore amplectamur.
Josephi. - Jejunium parum peccati amotio, passiomum exsilium, dilectio in Deum, orationis attentio.
Theophanis. Mortificatio corporis et subjectio
per nihil aliud tantum, quantum per temperantiam,
procurantur.
Grapti. Tern perantia est turbationis ablatio,
passionum exsilium, vitæ spiritualis principium.
Νικολάου.
Nicolai.
· Μὴ ἀπατῶ, μοναχέ, ὅτι ἔνι σωθῆναι,
Ne decipiaris, monache, quod possit
ἡδονῇ καὶ κενοδοξία δουλεύοντα.
salvari qui voluptati et vanæ gloriæ servit.
Gregorii Thaumaturgi. — Jejunium, vigilia, labor
non sinunt crescere concupiscentiam,
Γρηγορίου τοῦ θαυματουργού. - Νηστεία, καὶ
ἀγρυπνία, καὶ κόπος, οὐκ ἐῶσιν αὔξειν τὴν ἐπιθυμίαν.
Γνωμικόν. — Ψυχὴ γὰρ ἀεὶ ἀνθρωπίνων αἱμάτων διψώσα, τοῖς τῶν προτεθυμένων οὐ κορέννυται
πτώμασιν.
Γνωμικόν. - Πέφυκε γὰρ τὸ ἀνθρώπινον οὐχ
οὕτω ταῖς παρελθούσαις τιμωρίαις ἀσφαλίζεσθαι, ὡς
ταῖς ὁρωμέναις σωφρονίζεσθαι, καὶ τῶν φθασάντων
ὑπάρχει βεβαίωσις ἡ τῶν ἑστηκότων συμφώνησις.
Γνωμικόν.· Οἶδεν ἀνδρὸς ἀρετὴν αἰδεῖσθαι καὶ
πολέμιος.
Αθανασίου. Οὐκ ἔστιν ἡ πρόγνωσις αἰτία τοῦ
μέλλοντος ἔσεσθαι, ἀλλὰ τὸ μέλλον ἔσεσθαι αἴτιόν
ἐστι τῆς προγνώσεως· οὐ γὰρ τῇ προγνώσει έπεται
τὸ μέλλον, ἀλλὰ τῷ μέλλοντι ἔπεται ἡ πρόγνωσις.
Joann. Clim. p. 205.
PATROL. GR. CVI.
Gnomicum. Mens enim semper humanum sanguinem sitiens primarum victimarum immolationibus non satiatur.
Gnomicum. — Natura huinanum est non tantum
praeteritis ponis præmuniri, quantum præsentibus
sapientiorem feri, et præteritorum confirmatio ext
prasentium concentus.
Gnomicum.
inimicus.
Novi viri virtutem revereri vel
Athanasii. — Non est præscientia causa ejus quod
futurum est, sed quod futurum est causa est præscientia; non enim præscicntiam sequitur futurum,
sed futurum sequitur præscientia. Minime igitur præ44
Распознавание текста
col. 1385–1386page 181 of 200
PG 106:1385Οὐδαμῶς οὖν ἡ προγινώσκων αἰττός έστι τοῦ μέλλον. τος ἔσεσθαι. Ωστε οὐχ ὁ Χριστός αίτιος τῆς προ δοσίας, ἀλλ' ἡ προδοσία αἰτία τῆς τοῦ Χριστοῦ προ γνώσεως. Καὶ ἐπὶ τοῦ Διαβόλου, καὶ ἐπὶ τοῦ πρωτ τοπλάστου ὁ αὐτὸς λόγος, ἔτι δὲ καὶ ἐπὶ τοῦ Πέτρου. Τρυτάνῃ ἔοικε τὸ τῆς ψυχῆς βουλευτήριον και έχει δὲ ταύτην ὁ νοῦς ἡγεμονεύειν λαχών· καὶ οἶς ἂν τύχῃ προσθέμενος, ἀνάγκη κλίνειν τὰ τῆς διανοίας ἐκείνοις ζυγά. Τῶν ἁμαρτημάτων τὰ μὲν εἰσι προαιρετικά, το Ιδίᾳ συγκαταθέσει γινόμενα, τὰ δὲ ἀπροαίρετε κατά λήθην, τυχὸν ἢ βίαν γενόμενα. Συμβαίνει δὲ διὰ τοῦ στόματος πολλάκις ἁμαρτάνειν, ἢ κατὰ πρόληψιν, ήγουν ἀκρατῆ καὶ πρόγλωσσον ἕξιν, ἢ κατὰ ἄγνοιαν, ἀλλ' οὐ κατὰ προαίρεσιν· οὐδεὶς γὰρ ἐπὶ τοσοῦτον ἀνοία; ἐλθεῖν βούλεται, ὡς ἐν οἰκείᾳ θελήσει έφεσχε λεῖν. αξίαστος, ἀβοήθητοι μένουσι, 50. ἁγιασμός τρισσός, 20. άδης τι, 97. αδιάδραστα κακά, 29. ἀδιάστατος συνάφεια, 99. ἀκρίζων τῷ χρώματι, 104. ἀθήλυντος ἡδοναίς, 51, 54. αθόλωτος προσευχή, 113. αἱματεκχύσεις Ρ. 41, αἱματεχν σίας, Α. Β. αἱμοχαρής δράκων, 50. ακαριαίῳ (ἐν), 28. ἀκαριαίῳ (ἐν) καιρῷ 82. ἀκατάληπτος ἀγγέλοις, 21. σκατάλληλοι βίοι, 71. ἀκρογωνιαίος λίθος, 49. ἀλεξίπονος ὀφθαλμιώσι, 104. ἀλληλουχίαν διακόπτειν, 105. ἄλλος ἐξ ἄλλου γέγονε, 98. ἀλλοτρίωσις πρὸς τοὺς κακ., θ. ἅμα τῷ π. Πνεύματι 18, Α. σὺν τῷ. ἀμετανοήτως ἐξαμαρτάνειν, 82. ἀμέτοχος Πνεύματος, 1. ἀμέθυσος 105, ἀμφιασθήσεται γύμνωσις, 17. ἀμφιβάλλειν περὶ τοῦ πλ., 41. ἀναγωγικὴ τῶν κάτω, 89. ἀναγωγικοὶ τῶν ἡμ. προσευχῶν, 69, ἀνάθεμα δισσῶς νοεῖται, 108. ἀνακαινιζομένη διὰ τοῦ Πνεύματος, 35, ἐπὶ τὸ φαιδρότερον, 90. ἀνακαίνισις ἡ διὰ Χρ., 25. ἀνακαινισμὸς ἐπὶ τὸ βέλτιον, 98. ἀναλλοίωτος 88. ἀναπέμπειν τῷ Θεῷ ὑμνῳδίαν, 66. ἀναπέμπεσθαι τῷ Θεῷ οἶνον, 85. αναπεμφθήσεται τῷ Θεῷ εὐχα ριστία, 32. ἀναπτύξαι, εἰ ἀνάπτυξιν ποιεῖσθαι, 1, 11. ἀνάρμοστος τῇ γεννήσει, 49. ἀνδρίαν ἀνδρείαν Δ., 20. ἀνδροκτασίαι, 56. ἀνδρωθεὶς δι' ἡμᾶς, 20. ἀνείλιξις τῶν βιβλίων 28, ἀνει λισις, ἀνείλησις. ἀνένδοτον (τὸ) τῆς κακίας, 55. ἀνενεργησίᾳ τῶν προπατόρων, 53. πρὸς ἀνενεργησίαν τῆς κακίας, 88. ἀνεξαλείπτως ἐγγραφές, 46. ἀνεπίβατος ἡδονῆς, 7. ἀνέφικτος ἡμῖν, 19. ἀνηκόους γενέσθαι της, 42. ἀνόνητα ἐμβοήσαντες, 84. ἀνόνητα θρηνεῖν, 71. ἀντιδιαστελλομένη τοῖς, 73. ἀντικαταστάντες (οι) αὐτῷ, 92. ἀνυπαρξία της κτίσεω;, 98. ἀνύποιστος ἀπειλή, 43. ἀνυπομόνητοι (οι) θανάτου, 57. ἀπεικός, ἀπειλεῖν πρὸς τὰς κολάσεις, 27. ἀπείραστοι ἀπείρατοι Α, 88. ἀπεκδέχεται τὴν ᾿Αποκάλυψιν, 90. ἀπεμφαίνον 36. ἀπό πιο ὑπό, 42. ἀπόβλητος τοῦ νυμφῶνος, 73. ἀπογνωστέα, 16. ἀποδημήσας ἐκ τῆς σαρκός, 21. Αποκάλυψις 5. ἀποκαραδοκία τῆς κτίσεως, 96. ἀποκλάζειν ἐποκλάζειν Α. 27. ἀπόκρυφα μυστήρια, 55. ἀποκτένεσθαι ριο ἀποκτείνεσθαι ἀποκτέννεσθαι 41. 'Απολλύων, ἀπομακρόθεν Α. ἀπὸ μ., 85. απονεμητικὴ ἑκάστῳ τῶν, 71. ἀπόξεσι; ει ἀπόξυσις, Ν., 98. ἀποστροφὴν (την) ἔχουσιν εἰ; γῆν, ἀπόφασις ἀπότομος, 10. ἀποφυγὴ ἀπάτης, 46. ἀραρὸς καὶ πάγιον, 71. ἄρδην (εἰ;) ἀπολέσθαι, 96. ἀρέμβαστος προσευχή, 116. ἄρχου ριο άρκτου Α., 55. ἀρμολογεῖται ἐξ ἁγίων Ν., 19. ἁρμοσταὶ τῆς συναφείας, 86. ἄρνησις τῆς προτέρας κακίας, ἀρτιγενεῖς (οί) τῇ πίστει, 104. ἀρχὴ τῆς κτίσεως, 16. ἀρχηγὸς τῆς ζωῆς, 60. ἀρχιερατικός θρόνος, 9. ἀρχικὰ ὀνόματα, 89. ἀρχιστρατήγῳ ἀγγέλων, 52, ἀρχῆς οὐδὲν πρεσβύτερον, 110, άσθμα, ἀστὴρ πρωϊνός, 111. ἀστρον κάλλος, 81. ἀσχάλλοντας δεινοίς, 70. ἀσωμάτους δυνάμεις, 112. ἀξίως ποιμαίνεσθαι, 53. αυτήκοος οι αυτόπτης, 110. αυτοαγιωσύνη, 15. αὐτοουσιώδης αλήθεια, 15. ἀφεγγὴς ἡλίῳ, 70 ἀφιοῦσι 46. ἄχρι διασταλῆναι, Ν. 67, ἄχρι τοῦ οὐρανοῦ, 81, Δ. μέχρι. Αχρή οὐ μορφωθῇ, 49 Δ. ἄχρις αν με ἀγυρώδεις άνθρωποι, 40. ἀψηλάφητος ἀνθ. λογισμοίς, αψίνθιος ἀστήρ Ν. 36. αψοφητὶ ἀνοίγεται, 28. βακχεία ειδωλολατρείας, 61. βασάνου τόπος. καὶ τῶν ταῦ. δί.INDICES IN ANDREAM CÆSARIENSEM.
sciens auctor est ejus quod futurum est. Inde non Οὐδαμῶς οὖν ἡ προγινώσκων αἰττός έστι τοῦ μέλλον.
Christus auctor fuit proditionis, sed proditio causa
fuit prescientiz Christi. Es in diabolo, et in primo
homine eadem ratio est, adhuc autem et in Petro.
Trutinæ simile est animi deliberatio; pertinet
autem ad mentem sorte liuuc ducere; et quibus forte
se applicuerit, necesse est his colla submittere intelligentiam.
τος ἔσεσθαι. Ωστε οὐχ ὁ Χριστός αίτιος τῆς προ
δοσίας, ἀλλ' ἡ προδοσία αἰτία τῆς τοῦ Χριστοῦ προ
γνώσεως. Καὶ ἐπὶ τοῦ Διαβόλου, καὶ ἐπὶ τοῦ πρωτ
τοπλάστου ὁ αὐτὸς λόγος, ἔτι δὲ καὶ ἐπὶ τοῦ Πέτρου.
Τρυτάνῃ ἔοικε τὸ τῆς ψυχῆς βουλευτήριον και
έχει δὲ ταύτην ὁ νοῦς ἡγεμονεύειν λαχών· καὶ οἶς
ἂν τύχῃ προσθέμενος, ἀνάγκη κλίνειν τὰ τῆς διανοίας
ἐκείνοις ζυγά.
Τῶν ἁμαρτημάτων τὰ μὲν εἰσι προαιρετικά, το
Ιδίᾳ συγκαταθέσει γινόμενα, τὰ δὲ ἀπροαίρετε κατά
λήθην, τυχὸν ἢ βίαν γενόμενα. Συμβαίνει δὲ διὰ τοῦ
στόματος πολλάκις ἁμαρτάνειν, ἢ κατὰ πρόληψιν,
ήγουν ἀκρατῆ καὶ πρόγλωσσον ἕξιν, ἢ κατὰ ἄγνοιαν,
ἀλλ' οὐ κατὰ προαίρεσιν· οὐδεὶς γὰρ ἐπὶ τοσοῦτον
Peccatorum alia quidem sunt voluntaria, propria
intentione facta, alia aulem involuntaria per oblivionem, fortuitum casum aut violentiam facta. Evenit
antern ore sapius peccare, vel per præsumptionem,
id est per intemperantiam oris et loquacitatem, vel
per ignorantiam sed non per voluntatem. Nemo enim
ad Luntum dementia venire vult, ut propria volun• ἀνοία; ἐλθεῖν βούλεται, ὡς ἐν οἰκείᾳ θελήσει έφεσχε
tale cavilletur.
λεῖν.
INDEX VERBORUM ET PHRASEON
NOTABILIORUM
Quæ in Andreæ Cæsariensis Commentario in Joannis Apocalypsin reperiuntur.
et Q Christus quomodo, 6, 110,
αξίαστος, non cogens, 17.
ἀβοήθητοι μένουσι, 50.
ἁγιασμός τρισσός, 20.
άδης τι, 97.
αδιάδραστα κακά, 29.
ἀδιάστατος συνάφεια, 99.
ἀκρίζων τῷ χρώματι, 104.
ἀθήλυντος ἡδοναίς, 51, 54.
αθόλωτος προσευχή, 113.
αἱματεκχύσεις Ρ. 41, αἱματεχν·
σίας, Α. et Β.
αἱμοχαρής δράκων, 50.
ακαριαίῳ (ἐν), N. ad, 28.
ἀκαριαίῳ (ἐν) καιρῷ 82.
ἀκατάληπτος ἀγγέλοις, 21.
σκατάλληλοι βίοι, 71.
ἀκρογωνιαίος λίθος, 49.
ἀλεξίπονος ὀφθαλμιώσι, 104.
ἀλληλουχίαν διακόπτειν, 105.
ἄλλος ἐξ ἄλλου γέγονε, 98.
ἀλλοτρίωσις πρὸς τοὺς κακ., θ.
ἅμα τῷ π. Πνεύματι 18, Α. σὺν τῷ.
ἀμετανοήτως ἐξαμαρτάνειν, 82.
ἀμέτοχος Πνεύματος, 1.
ἀμέθυσος N. ad, 105,
ἀμφιασθήσεται γύμνωσις, 17.
ἀμφιβάλλειν περὶ τοῦ πλ., 41.
ἀναγωγικὴ τῶν κάτω, 89.
ἀναγωγικοὶ τῶν ἡμ. προσευχῶν, 69,
ἀνάθεμα δισσῶς νοεῖται, 108.
ἀνακαινιζομένη διὰ τοῦ Πνεύμα
τος, 35, ἐπὶ τὸ φαιδρότερον, 90.
ἀνακαίνισις ἡ διὰ Χρ., 25.
ἀνακαινισμὸς ἐπὶ τὸ βέλτιον, 98.
ἀναλλοίωτος Christus, 88.
· ἀναπέμπειν τῷ Θεῷ ὑμνῳδίαν, 66.
ἀναπέμπεσθαι τῷ Θεῷ οἶνον, 85.
αναπεμφθήσεται τῷ Θεῷ εὐχαριστία, 32.
ἀναπτύξαι, εἰ ἀνάπτυξιν ποιεῖ
σθαι, 1, 11.
ἀνάρμοστος τῇ γεννήσει, 49.
ἀνδρίαν pro ἀνδρείαν Δ., 20.
ἀνδροκτασίαι, 56.
ἀνδρωθεὶς δι' ἡμᾶς, 20.
ἀνείλιξις τῶν βιβλίων 28, ἀνει
λισις, f. pro ἀνείλησις.
ἀνένδοτον (τὸ) τῆς κακίας, 55.
ἀνενεργησίᾳ τῶν προπατόρων, 53.
πρὸς ἀνενεργησίαν τῆς κακίας, 88.
ἀνεξαλείπτως ἐγγραφές, 46.
ἀνεπίβατος ἡδονῆς, 7.
ἀνέφικτος ἡμῖν, 19.
ἀνηκόους γενέσθαι της, 42.
ἀνόνητα ἐμβοήσαντες, 84.
ἀνόνητα θρηνεῖν, 71.
ἀντιδιαστελλομένη τοῖς, 73.
ἀντικαταστάντες (οι) αὐτῷ, 92.
ἀνυπαρξία της κτίσεω;, 98.
ἀνύποιστος ἀπειλή, 43.
ἀνυπομόνητοι (οι) θανάτου, 57.
ἀπεικός, absimile vero, 56.
ἀπειλεῖν πρὸς τὰς κολάσεις, 27.
ἀπείραστοι pro ἀπείρατοι Α, 88.
ἀπεκδέχεται τὴν ᾿Αποκάλυψιν, 90.
ἀπεμφαίνον N. ad 36.
ἀπό πιο ὑπό, 42.
ἀπόβλητος τοῦ νυμφῶνος, 73.
ἀπογνωστέα, damn., 16.
ἀποδημήσας ἐκ τῆς σαρκός, 21.
Αποκάλυψις quid, 5.
ἀποκαραδοκία τῆς κτίσεως, 96.
ἀποκλάζειν pro ἐποκλάζειν Α. 27.
ἀπόκρυφα μυστήρια, 55.
ἀποκτένεσθαι ριο ἀποκτείνεσθαι
scu ἀποκτέννεσθαι etiam A., 41.
'Απολλύων, angelus abyssi, 40.
ἀπομακρόθεν Α. pro ἀπὸ μ., 85.
απονεμητικὴ ἑκάστῳ τῶν, 71.
ἀπόξεσι; ει ἀπόξυσις, Ν., 98.
ἀποστροφὴν (την) ἔχουσιν εἰ; γῆν,
redibunt in t., 93.
ἀπόφασις ἀπότομος, 10.
ἀποφυγὴ ἀπάτης, 46.
ἀραρὸς καὶ πάγιον, 71.
ἄρδην (εἰ;) ἀπολέσθαι, 96.
ἀρέμβαστος προσευχή, 116.
ἄρχου ριο άρκτου Α., 55.
ἀρμολογεῖται ἐξ ἁγίων Ν., 19.
ἁρμοσταὶ τῆς συναφείας, 86.
ἄρνησις τῆς προτέρας κακίας,
abnegatio, 69.
ἀρτιγενεῖς (οί) τῇ πίστει, 104.
ἀρχὴ τῆς κτίσεως, 16.
ἀρχηγὸς τῆς ζωῆς, 60.
ἀρχιερατικός θρόνος, 9.
ἀρχικὰ ὀνόματα, 89.
ἀρχιστρατήγῳ ἀγγέλων, 52,
ἀρχῆς οὐδὲν πρεσβύτερον, 110,
άσθμα, halitus, 64,
ἀστὴρ πρωϊνός, 111.
ἀστρον κάλλος, 81.
ἀσχάλλοντας δεινοίς, 70.
ἀσωμάτους δυνάμεις, 112.
ἀξίως ποιμαίνεσθαι, 53.
αυτήκοος οι αυτόπτης, 110.
αυτοαγιωσύνη, 15.
αὐτοουσιώδης αλήθεια, 15.
ἀφεγγὴς ἡλίῳ, 70
ἀφιοῦσι Nol. ad 46.
ἄχρι διασταλῆναι, Ν. 67, ἄχρι τοῦ
οὐρανοῦ, 81, Δ. μέχρι. Αχρή
οὐ μορφωθῇ, 49 Δ. ἄχρις αν με
ἀγυρώδεις άνθρωποι, 40.
ἀψηλάφητος ἀνθ. λογισμοίς,
αψίνθιος ἀστήρ Ν. εd 36.
αψοφητὶ ἀνοίγεται, 28.
βακχεία ειδωλολατρείας, 61.
βασάνου τόπος. καὶ τῶν ταῦ. δί.
Распознавание текста
col. 1387–1388page 182 of 200
Index Verborum et Phraseon
PG 106:1387βδελυκτὸν βρῶμα 16, Α. βδελυρόν, βεβαιόπιστοι (οί), 74, 68. βελτιωθέντες κατά τι, 98, ταῖς πληγαίς, 25. Βηρύλλιος βήρυλλος, 104. βιβλαρίδιον οι βιβλιάριον βιωτικῷ κλύδωνι βραβεία νίκης, 52. βρυχᾶται λέων, 42. βρυγμός βρυχηθμός, 43. γενεαλογήσας τὸν Χριστόν, 20. γενεσιάρχης πάντων. 23. γνώμη, γόμος ἐμπόρων, 82. γούν οὖν Α., 9. γνώμην γνησίαν εἰσφέρειν ἀν τί, 111. γυμνασίας (ἐν) λόγῳ, 59. δέ δειλιαν τόν, φοβεῖσθαι, 61. δεκαήμερος θλίψις, 10. δεσποτεία τῶν οὐρανίων, 20. Δεσποτικὸν (το)λόγιον, 94. δευτερεύων του προτέρου, 43, τοῦ Σατανά, 55. δηλονότι δηλαδή Α., 18. διάβολος διαίτησις μετὰ τῶν ἀμ., 81. διακοπὴ τῆς ἁμαρτίας, 84. διαπόντιος ἀποδημία, 104. διαπρύσιον ήχησαν, 7. διαπρύσιος ὑμνολογία, 86, ύμν ῳδία, 59. διασάφησις τῶν ἀδήλων, 43. διαύγεια λίθου, 102. διδασκαλικοίς ήθεσι, 2. διδασκαλικός λόγος, 17. διδαχὴ Βαλαάμ, 11. διηγήματα ψυχωφελή, 69. διηκονήσαντο, 84. δοκιμαστὴς τῶν ἐκπεπτ., 25. δυνάμεις ἀσωμάτους, 112. δυναμωθῆναι δι' ἀγγέλων, 30. δώσῃ δῷ, 34. εβδοματική βασιλεία, 55. ἑβδοματικός αριθμός, 103. εβδοματικοῦ ἀριθμοῦ, 4. εβδοματική περίοδος, 6, εβδοματικῷ χρόνῳ, 47. ἐγγύτης πρός, 66. ἐγγύτης (ή) τῆς κολάσεως, 54. ἐγκαταλέξαι ἡμᾶς τοῖς Ν., 60. ἐγκαταπαίζεσθαι, 50. ἐγχειρίσαι τοῖς ὑπὲρ ἐμέ, Α. ἐγχειρῆσαι, 1. Εδραία στάσις ἐν πίστει, 68. ἑδραίωμα τῆς Ἐκκλησίας, 15. εἰδωλικοί ναοί, 91. εἰδωλολατρεία εἰκονίζεται διὰ τοῦ χρυσολίθου, 104, εικονίζουσα ἐκεῖνον, 61. εἰλεῖσθαι εἰς γῆν, 54. εἰλικρινὲς (τὸ) τῆς πίστεως, 42. εἰλικρινής συνάφεια, 86. εἰλικρινή πίστιν έχοντες, 57. εἰλικρινώς πιστεύοντες, 35. ελιτάρια εἰσέρπει τοῖς ἀνθρ., 59. εἰσηγήσεις πονηραί, 41. εἰσοικίζεσθαι τῇ καρδίᾳ, 50. ἐκθύμως εὐθ. Α., 61. Ἐκκλησία, 69. Εκκριτοι (οί), ἐκλαμβάνεται ἐπὶ κολάσεως, εκλαμβανομένη ἐπί τι καλῷ καὶ ἐπὶ κακῷ, 27. Έκλειψις ᾠδῶν, 84. εκνευρωθείς,77, Α., εκνευρισθείς. ἐκπομπὴ εἰς γέενναν, 90, εἰς ἀπώ λείαν, 112. ἐκτενῶς ἱκετεύειν, 79. εκφόρια τῆς γῆς, 36. ἐκχεθείς, 67. ἐλθέτω ἡ βασιλεία σου, 111. ἐλλαμφθείημεν ἀκτῖσι, 13. ἔλλαμψις θεία, 3. ελευθεριάζοντες τῆς ἀπωλείας, 92. ἐμπορευόμενοι ἐν θαλάσση, 83. εμπράκτους ποιήσωμεν τὰς Θεοῦ ευεργεσίας, 100. ἔμπυρο; ἀγάπη, 34. ἐμφανιζόμενοι τοῖς ἀνθρ. 32. Εμφυτος κακία, 70. ἐν ἐν καθ', 20. ἕνα καὶ μόνον, 71. ἐνάγειν πρὸς ἐπίγνωσιν, 26. ἐναέριοι ἄρχοντες, 52. ἐναπαρτιζόμενος εἰς τήν, 79. ἐναρέτως πολιτευόμενοι, 51. εναρμόνιος δοξολογία, 22. ἑορτή, ἐναυγάζονται τὴν γνῶσιν, 20. Ενδειξις τῆς ὑπομονῆς, 11. ένδειξιν (εἰς) ότι, 76. ἐνδιαθέτως λέγειν, 54. ἐνδόμησις τοῦ τείχους, 105, ἐνθρονίζεται αὐτοῖς, 18, Α., ένθρο γιάζεται. ἐνθρονιζόμενος τούτοις, 96: Δ., ἐνθρονιαζόμενος. Ενιαία θεότης, 85. ἑνιαῖον θέλημα, 90. ἐνοπτρίζονται αὐτὰ νοερώς, 27. Ενσαρκος οικονομία, 25, ἐνσημήνασθαι τῇ διανοίᾳ, 43. ἐξαγγελεὺς τῆς πατρ. σοφίας, 88. ἐξείληπται εἰς τὸν Χρ. ἔξοδος τοῦ σώματος, ἐξουδενωμένοι, εἰ ἐξουδενημένοι ἐξουθενημένοι, 48. ἐπ' αὐτὸν γράψω τὸ ὄνομα, 15, Δ., ἐπ' αὐτῷ. ἐπαγρυπνεῖν τῷ ἀγαθῷ, 72. ἐπακολούθημα τῆς ἀσεβείας, 61. ἐπαλγεῖν τοῖς πίπτουσι, 28. ἐπιφάνεια τοῦ Κυρίου, 1. ἐπιφορὰ τῶν παιδειών, 84. ἐπιφοραί οδυνηραί, 39. ἐπιχαρής πόρνη, 76. ἐπίχειρα τῶν πεπραγμένων, 6. ἐποκλάζειν τοῖς γινομένοις, 27. επομβροῦσα αὐτοῖς μάστιγας, 29, κολάσεις, 49. ἐπουρανίου πόλεως Ἱερουσαλήμ, ἐργασίαν παρέχειν εις τι, 50. ἔργον (εἰς) ἐξενεγκεῖν τὰ βουλεύματα, 70. ἔργον ἡμῖν εὐχῆς, ἑρμηνευταὶ 93. ἑρπυστικὸν πρὸς ἡδονάς, 72. Ερχόμενος (δ), 4, 30, 3. ἐσκοτωμένην εσκοτισμένην, Α., ἐσταλμένος νυμφικῶς, 67. ἑστήκοντες έστηκότες, Α., 19, ἐστολισμένος νυμφικῶς, Ν., 67. ἕτοιμος πρὸς ἀγαθότητα, 70. εὐαγγελικὸν (τό) κήρυγμα, 94. εὐαγγελίσαι τοὺς ἐπὶ γῆς, Ν, 60. εὐαγγελισμός, 4. εὐαρεστίαν προσάγειν, 22. εὐγνωμόνως φέρειν. 37. εὐδοκία 39. εὐηγγέλησε 45 εύηχον κήρυγμα, 7. εύηχος δοξολογία, 29. εὐθυβόλως εἴρηται, 55. εὐθύμως ἀντιτάξασθαι, 61. εὐκολία, 18. εὐκταία φωνή, 42. εύληπτα γράμματα, 21. εὐόλισθο; πρὸς ἁμαρτίαν, 24. εὐπαράδεκτον αὐτὸν ποιήσας, 90. εὐποιία, εὑρεσιλόγους καὶ πονηρούς, 12. εὐχαριστίαν ἀναπέμπειν τῷ Θεῷ, εὐχαρίστως δέχεσθαι, 57, φέρειν. Ζ ζωοδῶρος Ν., 101. ζωοποίησις ἐκ νεκρῶν, 93. Η ἡλιοπρεπές φῶς, 42. Ηλιου ημιώριον Αν (δ), 4, 30, οι 5. Ηλιοῦ Ηλίου, 95, Α., Ηλιού. Ανεωγμένος εἰ ἀνεωγμένος, Ν. ἐπανάληψις ἑτέρου, 5, των προτέήπια φάρμακα, 101, Α., ἤπια, ρων, 93. ἐπαοδοί, ἐπειράσθησαν θείας ὀργῆς Ρ. 26, επειράθησαν. ἐπεισαγωγὴ ἑτέρου, 5. επέλευσις, 29. έως ήγουν Ρ. 7, 38, 40, Ρ. 87, Θαβωρίῳ βρει, 5, Ρ. Θα βορίῳ. θανατοῦσαι (αι) ἔννοιαι, 93. θεαρχική Τριάς, 4. ἐπὶ ιβ' θρόνους καθίσειν, 17, Δ., θεαρχικαὶ αὐγα!, 20. θρόνων, επιβάται ἐπιδώμια λύθρα, 91. ἐπιγνωμοσύνη, 70. ἐπιλησμοσύνη 50, Δ., ἐπιλησμονή, Επιστομίζειν ταύτην, 12. Επιστρεπτικαί μάστιγες, 26. Επιτεταμένως κολάζειθαι, 38. θεία συγχώρησις, θεϊκὴ ὑπόστασις, 4, 5, εμφάνεια, θελητής (δ) ἐλέους, 69, 100. Θεολόγος Ιωάννης, 1, 2, 17. θεομιμήτως, 53, 61.INDICES IN ANDREAM CÆSARIENSEM.
βδελυκτὸν βρῶμα 16, Α. βδελυρόν,
ut 9.
βεβαιόπιστοι (οί), 74, 68.
βελτιωθέντες κατά τι, 98, ταῖς
πληγαίς, 25.
Βηρύλλιος A. pro βήρυλλος, 104.
βιβλαρίδιον οι βιβλιάριον N. ad
βιωτικῷ κλύδωνι per o mega et
A., 83.
βραβεία νίκης, 52.
βρυχᾶται λέων, 42.
βρυγμός pro βρυχηθμός, 43.
γενεαλογήσας τὸν Χριστόν, 20.
γενεσιάρχης πάντων. 23.
γνώμη, animus, 76.
γόμος ἐμπόρων, nerees, 82.
γούν pro οὖν Α., 9.
γνώμην γνησίαν εἰσφέρειν ἀντί, 111.
γυμνασίας (ἐν) λόγῳ, N. ad 59.
δέ pleonast. in redditione, 100.
δειλιαν τόν, pro φοβεῖσθαι, 61.
δεκαήμερος θλίψις, 10.
δεσποτεία τῶν οὐρανίων, 20.
Δεσποτικὸν (το)λόγιον, 94.
δευτερεύων του προτέρου, 43, τοῦ
Σατανά, 55.
δηλονότι pro δηλαδή Α., 18.
διάβολος unde dictus, 55.
διαίτησις μετὰ τῶν ἀμ., 81.
διακοπὴ τῆς ἁμαρτίας, 84.
διαπόντιος ἀποδημία, 104.
διαπρύσιον ήχησαν, 7.
διαπρύσιος ὑμνολογία, 86, ύμνῳδία, 59.
διασάφησις τῶν ἀδήλων, 43.
διαύγεια λίθου, 102.
διδασκαλικοίς ήθεσι, 2.
διδασκαλικός λόγος, 17.
διδαχὴ Βαλαάμ, 11.
διηγήματα ψυχωφελή, 69.
διηκονήσαντο, ministrarunt, 84.
δοκιμαστὴς τῶν ἐκπεπτ., 25.
δυνάμεις ἀσωμάτους, 112.
δυναμωθῆναι δι' ἀγγέλων, 30.
δώσῃ pro δῷ, 34.
εβδοματική βασιλεία, 55.
ἑβδοματικός αριθμός, 103.
εβδοματικοῦ ἀριθμοῦ, 4. A.et P.
itemque mus v. 15, εβδοματική
περίοδος, sic 6, εβδοματικῷ
χρόνῳ, 47.
ἐγγύτης πρός, afinitas. 66.
ἐγγύτης (ή) τῆς κολάσεως, 54.
ἐγκαταλέξαι ἡμᾶς τοῖς Ν., 60.
ἐγκαταπαίζεσθαι, illudi, 50.
ἐγχειρίσαι τοῖς ὑπὲρ ἐμέ, Α. pro
ἐγχειρῆσαι, 1.
Εδραία στάσις ἐν πίστει, 68.
ἑδραίωμα τῆς Ἐκκλησίας, 15.
εἰδωλικοί ναοί, 91.
εἰδωλολατρεία per si diphth. etiam
A. et Bau., 61.
εἰκονίζεται διὰ τοῦ χρυσολίθου,
104, εικονίζουσα ἐκεῖνον, 61.
εἰλεῖσθαι εἰς γῆν, 54.
εἰλικρινὲς (τὸ) τῆς πίστεως, 42.
εἰλικρινής συνάφεια, 86.
εἰλικρινή πίστιν έχοντες, 57.
εἰλικρινώς πιστεύοντες, 35.
ελιτάρια pro libris, 28.
εἰσέρπει τοῖς ἀνθρ., 59.
εἰσηγήσεις πονηραί, 41.
εἰσοικίζεσθαι τῇ καρδίᾳ, 50.
ἐκθύμως pro εὐθ. Α., 61.
Ἐκκλησία, templum 69.
Εκκριτοι (οί), selecti eximii, 55.
ἐκλαμβάνεται ἐπὶ κολάσεως, accipitur pro intelligitur, 67.
εκλαμβανομένη ἐπί τι καλῷ καὶ
ἐπὶ κακῷ, 27.
Έκλειψις ᾠδῶν, 84.
εκνευρωθείς,77, Α., εκνευρισθείς.
ἐκπομπὴ εἰς γέενναν, 90, εἰς ἀπώ
λείαν, 112.
ἐκτενῶς ἱκετεύειν, 79.
εκφόρια τῆς γῆς, 36.
ἐκχεθείς, N. ad 67.
ἐλθέτω ἡ βασιλεία σου, 111.
ἐλλαμφθείημεν ἀκτῖσι, 13.
ἔλλαμψις θεία, 3.
ελευθεριάζοντες τῆς ἀπωλείας, 92.
ἐμπορευόμενοι ἐν θαλάσση, 83.
εμπράκτους ποιήσωμεν τὰς Θεοῦ
ευεργεσίας, 100.
ἔμπυρο; ἀγάπη, 34.
ἐμφανιζόμενοι τοῖς ἀνθρ. 32.
Εμφυτος κακία, 70.
ἐν ἐν καθ', singula, 20.
ἕνα καὶ μόνον, anum solum, 71.
ἐνάγειν πρὸς ἐπίγνωσιν, 26.
ἐναέριοι ἄρχοντες, N. ad 52.
ἐναπαρτιζόμενος εἰς τήν, 79.
ἐναρέτως πολιτευόμενοι, 51.
εναρμόνιος δοξολογία, 22. ἑορτή,
ἐναυγάζονται τὴν γνῶσιν, 20.
Ενδειξις τῆς ὑπομονῆς, 11.
ένδειξιν (εἰς) ότι, 76.
ἐνδιαθέτως λέγειν, 54.
ἐνδόμησις τοῦ τείχους, 105,
ἐνθρονίζεται αὐτοῖς, 18, Α., ένθρογιάζεται.
ἐνθρονιζόμενος τούτοις, 96: Δ.,
ἐνθρονιαζόμενος.
Ενιαία θεότης, 85.
ἑνιαῖον θέλημα, 90.
ἐνοπτρίζονται αὐτὰ νοερώς, 27.
Ενσαρκος οικονομία, 25,
ἐνσημήνασθαι τῇ διανοίᾳ, 43.
ἐξαγγελεὺς τῆς πατρ. σοφίας, 88.
ἐξείληπται εἰς τὸν Χρ. acceptum
seu intellectum est de Chr. 5.
ἔξοδος τοῦ σώματος, exitus e corpore, 24, 62.
ἐξουδενωμένοι, εἰ ἐξουδενημένοι
seu ἐξουθενημένοι, N. ad, 48.
ἐπ' αὐτὸν γράψω τὸ ὄνομα, 15, Δ.,
ἐπ' αὐτῷ.
ἐπαγρυπνεῖν τῷ ἀγαθῷ, 72.
ἐπακολούθημα τῆς ἀσεβείας, 61.
ἐπαλγεῖν τοῖς πίπτουσι, 28.
ἐπιφάνεια τοῦ Κυρίου, 1.
ἐπιφορὰ τῶν παιδειών, 84.
ἐπιφοραί οδυνηραί, 39.
ἐπιχαρής πόρνη, 76.
ἐπίχειρα τῶν πεπραγμένων, 6.
ἐποκλάζειν τοῖς γινομένοις, 27.
επομβροῦσα αὐτοῖς μάστιγας, 29,
κολάσεις, 49.
ἐπουρανίου πόλεως Ἱερουσαλήμ,
ἐργασίαν παρέχειν εις τι, 50.
ἔργον (εἰς) ἐξενεγκεῖν τὰ βουλεύματα, 70.
ἔργον ἡμῖν εὐχῆς, optandum nobis, 84.
ἑρμηνευταὶ citati, 93.
ἑρπυστικὸν πρὸς ἡδονάς, 72.
Ερχόμενος (δ), 4, 30, et 3.
ἐσκοτωμένην pro εσκοτισμένην, Α.,
ἐσταλμένος νυμφικῶς, 67.
ἑστήκοντες pro έστηκότες, Α., 19,
ἐστολισμένος νυμφικῶς, Ν., 67.
ἕτοιμος πρὸς ἀγαθότητα, 70.
εὐαγγελικὸν (τό) κήρυγμα, 94.
εὐαγγελίσαι τοὺς ἐπὶ γῆς, Ν, 60.
εὐαγγελισμός, 4.
εὐαρεστίαν προσάγειν, 22.
εὐγνωμόνως φέρειν. 37.
εὐδοκία Dei quid, 39.
εὐηγγέλησε N., ad 45
εύηχον κήρυγμα, 7.
εύηχος δοξολογία, 29.
εὐθυβόλως εἴρηται, 55.
εὐθύμως ἀντιτάξασθαι, 61.
εὐκολία, levitas, 18.
εὐκταία φωνή, 42.
εύληπτα γράμματα, 21.
εὐόλισθο; πρὸς ἁμαρτίαν, 24.
εὐπαράδεκτον αὐτὸν ποιήσας, 90.
εὐποιία, benefcentia, 9.
εὑρεσιλόγους καὶ πονηρούς, 12.
εὐχαριστίαν ἀναπέμπειν τῷ Θεῷ,
εὐχαρίστως δέχεσθαι, 57, φέρειν.
Ζ
ζωοδῶρος Ν., ad, 101.
ζωοποίησις ἐκ νεκρῶν, 93.
Η
ἡλιοπρεπές φῶς, 42.
Ηλιου ultiina circumflexa etiam
A., 67, at., 68, idem A., 'Hλta,
more Dorico.
ημιώριον nigst. quid, 36.
Αν (δ), 4, 30, οι 5.
Ηλιοῦ pro Ηλίου, 95, Α., Ηλιού.
Ανεωγμένος εἰ ἀνεωγμένος, Ν. ad
ἐπανάληψις ἑτέρου, 5, των προτέ- ήπια φάρμακα, 101, Α., ἤπια,
ρων, 93.
ἐπαοδοί, incantatores, 46.
ἐπειράσθησαν θείας ὀργῆς Ρ. 26,
melius A. επειράθησαν.
ἐπεισαγωγὴ ἑτέρου, 5.
επέλευσις, adventus, 29.
aspir.
έως pro ήγουν Ρ. 7, 38, 40, Ρ. 87,
P. 105.
Θαβωρίῳ βρει, 5, Ρ. Θα βορίῳ.
θανατοῦσαι (αι) ἔννοιαι, 93.
θεαρχική Τριάς, N., ad, 4.
ἐπὶ ιβ' θρόνους καθίσειν, 17, Δ., θεαρχικαὶ αὐγα!, 20.
θρόνων, gen. co
επιβάται mystice qui, 41.
ἐπιδώμια λύθρα, 91.
ἐπιγνωμοσύνη, agitio, 70.
ἐπιλησμοσύνη 50, Δ., ἐπιλησμονή,
· Επιστομίζειν ταύτην, 12.
Επιστρεπτικαί μάστιγες, 26.
Επιτεταμένως κολάζειθαι, 38.
θεία συγχώρησις, Dei permissio,
θεϊκὴ ὑπόστασις, 4, 5, εμφάνεια,
θελητής (δ) ἐλέους, 69, 100.
Θεολόγος Ιωάννης, 1, 2, 17.
θεομιμήτως, 53, 61.
Распознавание текста
col. 1389–1390page 183 of 200
PG 106:1389θεομιμήτως οἰκτείρειν, 38. θεόπνευστος βίβλος, 112. θεοποιηθεὶς παρ' αὐτῶν, 67. θεοπρεπείς φωναί, 5. θεοπτική δύναμις, 20. θεόσδοτος δύναμις, 92. κοιλάδες, 38. κολλούριον, Νοι. 47, 4. κοσμική δυναστεία, 28. κρατύνει ἡμ. ὑπόληψιν, 56. κρυσταλλίζουσα ίασπις, 101. χτένεσθαι: ἀποκτένεσθαι. Θεοσδότω δυνάμει, 8, κτηνώδεις άνθρωποι, 41. Θεοδότῳ. θεοσημείαι, 23. θεοστιβοῦς ἐδάφους, 19. θεμελιωταὶ τῆς Ἐκκλησίας, 102. θεσμῳδεῖ περὶ μελλόντων, 24. θεσμῳδεῖ περὶ μελλόντων, 49. θηλυμανείς άνθρωποι, 41. Θυστηρα Θυάτειρα Ρ. 6, θύϊνον ξύλον, 82. θυμιατήριον, 34. αὐτήν Ιατρεύειν, 18. ἰδίωμα ἀποστολικῆς ψυχῆς, 110. ίδρυσις, 48. Ιεράρχης μεσίτης, 35. ἱκετείαν Ικεσίαν Α. 65. ἵνα ἵνα φαίνωσιν αὐτήν, φαί νωσιν ἐν αὐτῇ, 106. Ιουδαίζοντες ἐν κρυπτώ, 15. Ιρις πολυχρώματος, 112. ἴσα ποτῷ, ἰσάγγελοι ἄνθρωποι, 52, 89, 113. ισοσθενὴς τῷ Πατρί, 4. Ιστοριακῷ εἴδει Ιστορικῷ, Α. ἰσχυρὸς τῇ πίστει, 51. Κ καθάρσιον πῦρ, 36. καθιστών, καθόλου τῆς τῆς καθ' όλης τῆς γῆς, Δ., 84. καθύπερ καθ' ύπαρ Ρ. 2. κακοῦν τοὺς πλησίον, 57. κακωτικαὶ πληγαί, 101, καίπερ καίτοι Α., 26. καλλίνικοι μάρτυρες, 14. κανονιζόμενα (τα μή), 112. καρδιακαὶ ὀδύναι, δι. κατὰ τὸ ψαλμικὸν λόγιον, 71, 54. καταδικάζεσθαι θανάτῳ, 100. κατάθεμα 108. κατακερματίζειν εἰς, 85. καταλάμπειν, 8. κατάλληλον ἑκατέρῳ, 99. καταλλήλως έκαστος τῆς οἰκείας δυνάμεως, 85. καταλλήλως ἑκάστῳ δοθήσεται, καταμέμφεσθαι, 9. κτηνοπρεπώς υποκύπτειν, 25. κυκλόθεν τοῦ θρόνου, 18, Α., κύκλωθεν. κύκλωθεν, 20, Δ. γίνω κυκλόθεν. κυνοκτονία νεκροποιοί πράξεις, 97. νευροῦσθαι, 68. νευρούμενα πρὸς τοῦτο, 96, νῷ ἐν) λαβεῖν νυχτοφαούς σελήνης, 49. νυμφεύεσθαι οἰκείῳ αἷματι, 101, νυμφικῶς ἐσταλμένοι, 67. ξύλον, ἐνικῶς, ἀντὶ ξύλα, 108. λαμπροφορούντων 32. λαμπρυνόμενον πυρί, 17. λειτουργική δύναμις, 54, 63. λειτουργικὸν θυσιαστήριον, 69. ἐπὶ λέξεως εἰρηκώς οὕτως, 23, 28. λῆξις, λῆξις ἡ εἰς τὸ κρείττον, 98. ληξιν (πρὸς τὴν μακαρίαν) ὁδηγοῦσα, 112. λήξεως τευξόμενοι τῆς πρώτης, λιβανωτός, Λόγος (ὁ Θεός), 17. Λόγος τοῦ Θεοῦ, 88. λυτρούμενος ἡμᾶς κολάσεων, 60. λυτρωτὴς ἡμῶν, 96. λυχνίαι οι λύχνοι, 8. μαχάρις (ω), 1. μακάριος κ. Ιωάννης, 29, 32. μακροθυμεῖ τοῖς, Ν. 36. μαρτυρῆσαι ἀντὶ τοῦ διαμαρτύρασθαι, 111. μαρτυρία ήγουν ὁμολογία εἰς Χριστόν, 87. μαρτυρία (ή) τοῦ Ἰησοῦ, μαρτυρικά σφάγια, 24. μαρτυρικῶς διηγωνισμένοι, 31. μάσησις τῶν γλωσσών, 70, Α., μάσσησις, στ. μαστοῖς μαζοις Ρ. 6, 7. Α. μαζοῖς εἰ μαστούς. μάχη διὰ λόγου, 18. μεγαλόπολις (ή) 84. μεγαλουργός Θεός, 96. μεγιστάνες (οι) τῆς γῆς, 84. μελῳδὸς ὁ θεῖος, 98. μερικώς, 84. μεσότοιχον τοῦ φραγμού, 23. μεσότης μεσιτεία, 61. μεσουράνημα, 38. μεσουρανήματι (έν), 60. μεσουράνισμα που μεσουράνημα καταστρηνιῶσα τῶν δεομένων, 81. μεταποίησις ἐκ φθορᾶς εἰς ἀφθαρ κατάσχεσις τοῦ κτηθέντος, 111. κατατομή σαρχῶν, 80. κατείδωλος πόλις, 10. κατεξουσιάζειν τῆς γῆς, 29. κατηγλαϊσμένος ἀρεταῖς, 104. καυματιζόμενοι καῦμα μέγα, 69. Καυστήρσι καυτήρες Δ. 55, καυτήρας καυ στῆρας, 37. καύσων, 33. κάτοχος πνεύματι, 6. σίαν, 43. μετεωροπορεῖν εἰς τὴν ἔρημον, 54. μοιχικῶς μίγνυσθαι τῇ καρδίᾳ, μόρφωσιν (κατὰ) αὐτοὺς μορφοῦσα τοῦ Χριστοῦ, 49, μόρφωσιν εὐς σεβείας περικείμενοι, 42. μυστηρίων (τῶν φρικτών) ή προσ φορά, 5. μυστικώς εωραμένα, 1. κεραμικά σκεύη, 13, Δ., κερα- Μωσέως ριο Μωϋσέω; Λ., 63. μεικά Δημῷ ἄγχειν, 47. κήρυγμα διδασκαλικόν, 15. κλήσεις, δεήσεις, 35. Μωση στο Μωϋση Α., 4. καὶ ἀμήν, δ. ὁ δὲ δέ, οδηγούμεθα ἐκ τῆς ἀκολουθίας, 75. οἰκειοῦσθαι, οικονομία θεία, 81. ὀλιγοῦσθαι, 72. ολοκαρπώσεις λογικαὶ καὶ πνευματικαὶ, 69, 3. ὁμοούσιος τῷ Πατρί, 4. ὁμοτρόποις (τοῖς) προσχωρείν, 7. ουραία κίνησις, 50. Π παγκόσμιος Βαβυλών, 78, Κα παγκοσμίῳ συντελείᾳ, 25. παιδείαι, παιδευτικαὶ μάστιγες, Η. παλαιβάσκανος, 59. παλιγγενεσία, 14. πάμφορος πάσης ἀρετῆς, 51. παναρμόνιος εορτή. Ν., 86. πανδαισία ἀγαθῶν, 86. πανελεήμων Θεός, 57, '92 111, παντελεήμων και παραδείγματι παραστῆσαι ἀκρί βειαν, 105. παραθέσει τῆς ἀληθείας, 46. παρακατιών, 6 7, 89. παραπικραίνοντες τὸν θεόν, δ παραπετασμάτων συνολκή, δι παράστασις, παράτασις τοῦδε τοῦ βίου, 91. παρατροπὴ τῆς εὐθείας ὁδοῦ, παρ' αὐτῶν δοξαζόμενος, 70, 4. ὑπ' αὐτῶν. παραχαρακτῶν (τῶν) θείων Γρα φῶν κατάρα, 112. παρέλευσις, παρεμβολή, οι παρεμβάλλειν κα κλῳ, πατρικαὶ φωναί, 5. πατρικὴ δόξα, 5. πατρικῶς παιδεύεσθαι, 67. πειρασθῆναι τῆς θείας οργής 9, πειραθῆναι. πελεκίζειν, πεντηκοντάρχους δύο, 95. πεπυρακτωμένη θ. Πνεύματι, 13 πεπυρωμένον χρυσίον, 17, 2. περιαίρεσις τῆς θύρας, 18. πέτασθαι πέτεσθαι Α.. 20. πιστότερον, πλησίος 6, Ν. 31. πλουτούντες φωτισμὸν λύχνοι, δ ποδηγοῦσα τὸν ἀναγινώσκοντα, 1. ποδήρης ἐσθής, 6. πολιτεύεσθαι ὁσίως. 66. πόλις, οι πολίται, 98. πολίτευμα (τὸ ἐπὶ γῆς ἔχειν, τ πολυάριθμος πληθύς, 75, 115. πολύγνωμον πλήθος, 89. πολυκύμονος θαλάσσης, 55. πολυπλατιασμὸς τοῦ σπόρου, διοθεομιμήτως οἰκτείρειν, 38.
θεόπνευστος βίβλος, 112.
θεοποιηθεὶς παρ' αὐτῶν, 67.
θεοπρεπείς φωναί, 5.
θεοπτική δύναμις, 20.
θεόσδοτος δύναμις, 92.
INDICES IN ANDREAM CÆSARIENSEM.
κοιλάδες, valles, 38.
κολλούριον, Νοι. ad 47, 4.
κοσμική δυναστεία, 28.
κρατύνει ἡμ. ὑπόληψιν, 56.
κρυσταλλίζουσα ίασπις, 101.
χτένεσθαι: vise ἀποκτένεσθαι.
Θεοσδότω δυνάμει, 8, A., etiam al. κτηνώδεις άνθρωποι, 41.
scr. Θεοδότῳ.
θεοσημείαι, miracula, 23.
θεοστιβοῦς ἐδάφους, 19.
θεμελιωταὶ τῆς Ἐκκλησίας, 102.
θεσμῳδεῖ περὶ μελλόντων, 24.
θεσμῳδεῖ περὶ μελλόντων, 49.
θηλυμανείς άνθρωποι, 41.
Θυστηρα pro Θυάτειρα Ρ. 6,
itemque in sequentibus ter.
θύϊνον ξύλον, 82.
θυμιατήριον, thuribulam 34.
pro
αὐτήν
Ιατρεύειν, sanare, 18.
ἰδίωμα ἀποστολικῆς ψυχῆς, 110.
ίδρυσις, sessio, 48.
Ιεράρχης μεσίτης, 35.
ἱκετείαν Ικεσίαν Α. 65.
ἵνα cum indicat. modo, 58.
ἵνα φαίνωσιν αὐτήν, ubi A., φαίνωσιν ἐν αὐτῇ, 106.
Ιουδαίζοντες ἐν κρυπτώ, 15.
Ιρις πολυχρώματος, 112.
ἴσα ποτῷ, veluti potum, 76.
ἰσάγγελοι ἄνθρωποι, 52, 89, 113.
ισοσθενὴς τῷ Πατρί, 4.
Ιστοριακῷ εἴδει pro Ιστορικῷ, Α.
ms. 2.
ἰσχυρὸς τῇ πίστει, 51.
Κ
καθάρσιον πῦρ, 36.
καθιστών, constituens, 46.
καθόλου τῆς τῆς pro καθ' όλης
τῆς γῆς, Δ., 84.
καθύπερ pro καθ' ύπαρ Ρ. 2.
κακοῦν τοὺς πλησίον, 57.
κακωτικαὶ πληγαί, 101,
καίπερ pro καίτοι Α., 26.
καλλίνικοι μάρτυρες, 14.
κανονιζόμενα (τα μή), 112.
καρδιακαὶ ὀδύναι, δι.
κατὰ τὸ ψαλμικὸν λόγιον, 71, 54.
καταδικάζεσθαι θανάτῳ, 100.
κατάθεμα quid, 108.
κατακερματίζειν εἰς, 85.
καταλάμπειν, illustr., 8.
κατάλληλον ἑκατέρῳ, 99.
καταλλήλως έκαστος τῆς οἰκείας
δυνάμεως, 85.
καταλλήλως ἑκάστῳ δοθήσεται,
καταμέμφεσθαι, N. ad 9.
κτηνοπρεπώς υποκύπτειν, 25.
κυκλόθεν τοῦ θρόνου, 18, Α., κύ
κλωθεν.
pro κύκλωθεν, 20, Δ.
γίνω κυκλόθεν.
κυνοκτονία instituitur, 26.
νεκροποιοί πράξεις, 97.
νευροῦσθαι, confirmari, 68.
νευρούμενα πρὸς τοῦτο, 96,
νῷ ἐν) λαβεῖν mente complecti,
νυχτοφαούς σελήνης, 49.
νυμφεύεσθαι οἰκείῳ αἷματι, 101,
νυμφικῶς ἐσταλμένοι, 67.
ascri- ξύλον, ἐνικῶς, ἀντὶ ξύλα, 108.
λαμπροφορούντων multitudo, 32.
λαμπρυνόμενον πυρί, 17.
λειτουργική δύναμις, 54, 63.
λειτουργικὸν θυσιαστήριον, 69.
ἐπὶ λέξεως εἰρηκώς οὕτως, 23, 28.
λῆξις, sors, sortitio, 65.
λῆξις ἡ εἰς τὸ κρείττον, 98.
ληξιν (πρὸς τὴν μακαρίαν) οδηγούσα, 112.
λήξεως τευξόμενοι τῆς πρώτης,
λιβανωτός, thuribulum, 34, 21.
Λόγος (ὁ Θεός), 17.
Λόγος τοῦ Θεοῦ, Christus, 88.
λυτρούμενος ἡμᾶς κολάσεων, 60.
λυτρωτὴς ἡμῶν, 96.
λυχνίαι οι λύχνοι, 8.
μαχάρις (ω), 1.
μακάριος κ. Ιωάννης, 29, 32.
μακροθυμεῖ τοῖς, Ν. ad 36.
μαρτυρῆσαι ἀντὶ τοῦ διαμαρτύρασθαι, 111.
μαρτυρία ήγουν ὁμολογία εἰς
Χριστόν, 87.
μαρτυρία (ή) τοῦ Ἰησοῦ, testimonium Jesu perhibitum, 92.
μαρτυρικά σφάγια, 24.
μαρτυρικῶς διηγωνισμένοι, 31.
μάσησις τῶν γλωσσών, 70, Α.,
μάσσησις, gemnino στ.
μαστοῖς pro μαζοις Ρ. 6, sic infra,
7. Α. μαζοῖς εἰ μαστούς.
μάχη διὰ λόγου, 18.
μεγαλόπολις (ή) N. ad 84.
μεγαλουργός Θεός, 96.
μεγιστάνες (οι) τῆς γῆς, 84.
μελῳδὸς ὁ θεῖος, 98.
μερικώς, ex parte, 84.
μεσότοιχον τοῦ φραγμού, 23.
μεσότης pro μεσιτεία, 61.
μεσουράνημα, 38.
μεσουρανήματι (έν), 60.
μεσουράνισμα που μεσουράνημα
A., 60, 61.
καταστρηνιῶσα τῶν δεομένων, 81. μεταποίησις ἐκ φθορᾶς εἰς ἀφθαρκατάσχεσις τοῦ κτηθέντος, 111.
κατατομή σαρχῶν, 80.
κατείδωλος πόλις, 10.
κατεξουσιάζειν τῆς γῆς, 29.
κατηγλαϊσμένος ἀρεταῖς, 104.
καυματιζόμενοι καῦμα μέγα, 69.
Καυστήρσι pro καυτήρες Δ. 55,
idem rursus καυτήρας pro καυστῆρας, 37.
καύσων, aestus, 33.
κάτοχος πνεύματι, 6.
σίαν, 43.
μετεωροπορεῖν εἰς τὴν ἔρημον, 54.
μοιχικῶς μίγνυσθαι τῇ καρδίᾳ,
μόρφωσιν (κατὰ) αὐτοὺς μορφοῦσα
τοῦ Χριστοῦ, 49, μόρφωσιν εὐς
σεβείας περικείμενοι, 42.
μυστηρίων (τῶν φρικτών) ή προσφορά, 5.
μυστικώς εωραμένα, 1.
κεραμικά σκεύη, 13, Δ., κερα- Μωσέως ριο Μωϋσέω; Λ., 63.
μεικά diphth.
Δημῷ ἄγχειν, 47.
κήρυγμα διδασκαλικόν, 15.
κλήσεις, δεήσεις, N. ad, 35.
Μωση στο Μωϋση Α., 4.
καὶ ἀμήν, δ.
N
ὁ δὲ in redditione, rac. δέ, 100.
οδηγούμεθα ἐκ τῆς ἀκολουθίας, 75.
οἰκειοῦσθαι, sibi attribuere, 81.
οικονομία θεία, 81.
ὀλιγοῦσθαι, mini 72.
ολοκαρπώσεις λογικαὶ καὶ πνευμα
τικαί, 69, 3.
ὁμοούσιος τῷ Πατρί, 4.
ὁμοτρόποις (τοῖς) προσχωρείν, 7.
ουραία κίνησις, 50.
Π
παγκόσμιος Βαβυλών, 78, Κα
παγκοσμίῳ συντελείᾳ, 25.
παιδείαι, castigationes,
παιδευτικαὶ μάστιγες, Η.
παλαιβάσκανος, 59.
παλιγγενεσία, resurr., 14.
πάμφορος πάσης ἀρετῆς, 51.
παναρμόνιος εορτή. Ν., 86.
πανδαισία ἀγαθῶν, 86.
πανελεήμων Θεός, 57, '92 111,
sed in A. παντελεήμων hoc και
παραδείγματι παραστῆσαι ἀκρί
βειαν, 105.
παραθέσει τῆς ἀληθείας, 46.
παρακατιών, inferius, 6 et 7, 89.
παραπικραίνοντες τὸν θεόν, δ
παραπετασμάτων συνολκή, δι
παράστασις, assistentia, 25.
παράτασις τοῦδε τοῦ βίου, 91.
παρατροπὴ τῆς εὐθείας ὁδοῦ,
παρ' αὐτῶν δοξαζόμενος, 70, 4.
ὑπ' αὐτῶν.
παραχαρακτῶν (τῶν) θείων Γραφῶν κατάρα, 112.
παρέλευσις, praeteritio, 96,
παρεμβολή, οι παρεμβάλλειν κα
κλῳ, castris ciugere, 95.
πατρικαὶ φωναί, 5.
πατρικὴ δόξα, 5.
πατρικῶς παιδεύεσθαι, 67.
πειρασθῆναι τῆς θείας οργής 9,
8, P. at. A., rectius πειραθή
ναι.
πελεκίζειν, securi ferire, 92.
πεντηκοντάρχους δύο, 95.
πεπυρακτωμένη θ. Πνεύματι, 13
πεπυρωμένον χρυσίον, 17, 2.
περιαίρεσις τῆς θύρας, 18.
πέτασθαι pro πέτεσθαι Α.. 20.
πιστότερον, credibilius, 31.
πλησίος 6, Ν. ad 31.
πλουτούντες φωτισμὸν λύχνοι, δ
ποδηγοῦσα τὸν ἀναγινώσκοντα, 1.
ποδήρης ἐσθής, 6.
πολιτεύεσθαι ὁσίως. 66.
πόλις, οι πολίται, 98.
πολίτευμα (τὸ ἐπὶ γῆς ἔχειν, τ
renam vitam degere, 33.
πολυάριθμος πληθύς, 75, 115.
πολύγνωμον πλήθος, 89.
πολυκύμονος θαλάσσης, 55.
πολυπλατιασμὸς τοῦ σπόρου, διο
Распознавание текста
col. 1391–1392page 184 of 200
PG 106:1391πολυσχεδοῦς κακίας, 88, πολυσχιδούς. συγκαταβατικῶς, 108. πολυτάραχος θάλασσα, 55. πολυχρώματος Τρις, 112. πολυτίμοις Α. πολυτιμήτοις, πολύτιμο. πολύφορος καρπός, 31, σπόρος, 59. πολυωνύμως προφέρεσθαι, 86. πορνεία ἡ ἐκ Θεοῦ, 75, ἡ ἐκ τῶν θείων ἐντολῶν, 82. πορφυρίζων τῇ μορφή. 105. πορφυροῦ καὶ βύσσου, 89, Α. πορ φύρας. εἰ πολυτίμητος λίθος, ποταμηδὸν ἐκχέειν, 54. ποταμοφόρητον αὐτὴν ποιήσῃ, 54. προαναρπαζόμενοι διὰ τῆς, 15. προαναφώνησις, 58. πρόδρομα κολάσεων, 57. προηγούμενοι αλλήλων, 87. προθέσει ζεούσῃ, προκαταρκτική αιτία, 16. προοδοποιῶν αὐτῷ, 57. προπάτορες, πρόριζος ανασπωμένη, 61, Δ., πρόρριζος, προσέτι δὲ καί, 68 προσκυνήσουσιν αὐτῷ, 56, Α. προσκ. αὐτόν. προσμαρτυρεῖ αὐτοῖς μέριμναν, 102, προσμεμαρτύρηται τῷ 15. προσπαλαίσας τῷ Χριστῷ, 54. προστοιχειωθέντες, προσυπακούεται τούτοις τό, 83. προτύπωσις τύπου, 99. προτελειωθέντες ἅγιοι, 26. προφήτις, 12. πυρα πυρρού Α. 24. πυρός Α. ν. 28 40 οι Α. 104. πύρωσις ἐν γεέννῃ, 53. ῥάβδον ῥέδαι, οχήματα, 83. βήσει Ελληνική Απολλύων, 40. ῥῆσις ἀποστολική, 79. διπῇ ὀφθαλμοῦ, 60. ῥίζα, γένος, 111. ροή φύλλων, 107. ῥομφαία δίστομος, 7, 10, 88. Σ σαββατισμός αιώνιος, 6. σαλπιστῶν φωνή, 84. συγκοινήσητε ταῖς ἁμαρτίαις, 81, συγκοινωνήσητε. συγχωρούμενος επάγειν, 37. συλλειτουργοὶ ἀνθρώποις γενήσον συμμνημονευόμενοι αὐτῇ, 4. συμπάθειαν ἔχειν, 28. συμπαρεκτείνεται τῷ μέτρῳ, 60. συμφαιδρύνεται τοῖς ἁγίοις, 50. συμφθειρομένους αὐτῇ, 12. συναίσθησις θεάρεστος, 69. συναυλίζεσθαι τοῖς ἁγίοις, 35. συνάφεια ή προς Χριστόν, 86. συνδιατριβῆς (τῆς) ἀποῤῥίψαι, 52. σύνδρομος τῇ ζωῇ θάνατος. 50. συνελὼν ἐν ὀλίγῳ πάντα, 112. συνεργία Χριστοῦ κτήσασθαι, 88. συντασσόμενοι τῷ ᾿Αντιχρ., 79. συντριμμῷ (ἐν) καρδίας ἱκετεύειν, σύστημα (τ) τῶν δικαίων, 86. σύστοιχος τῷ κόσμῳ, 53. σφύζουσα οδύνη, 61. ὑπομονητικόν (τό) ὑμῶν, 12, 112. υπόνοια, 98. ὑποσποραὶ διαβολικαί, ὑποσπαρέντες τῷ σίτῳ, 11. ὑποσπορά, Ν. 41. ὑποστάσει θεϊκῇ, 5. ὑπόστασις θεϊκή, 4. υποστροφή, 100. ὑφειμένως κολάζεσθαι, 38. φαρμακείαι καὶ πορνείαι, 41. φαρμακία, 84. φαρμακοί, 46. φειδοῦς ἀξιωθέντες, 42. φειδοῦς ἀξιῶν τὸν Φαραώ, 71. φθάζειν φθάνειν 64. φιλάμαρτος πληθύς, 76. φιλοθεῖα τῶν ἀγγέλων, 81. φιλόχριστοι βασιλεῖς, 78. φλογμῷ ἡλίου καυματίζεσθαι, 68. φόβητρα ἐκ Θεοῦ, 35. φονική γνώμη, 76. φοινικών φονικόν Δ., 57. σχέσεις καὶ ἰδιότητες ἑκάστης ὑπὸ φυλακὴ τῆς διδαχῆς, 12. στάσεως, 5. σωματικός θάνατος, 93. ταλανίζειν, Τειτάν Τιτάν, 59. τάττεσθαι σὺν ἡμῖν, 74. τελείωσις τῶν ἁγίων, 26. τελευτἂν εἰς οὐ δέον, 52. τετρακτύς τριαδική, 102. τεραστίων ἐργάτης, 58. τετραπέρατος οἰκουμένη, 103. τέτρασι τέσσαρσι Α., τιμωρητικαί δυνάμεις, 84, μάστιγες, 37, 67. τοίνυν τομωτέρα μαχαίρας, 7. τῷ τόπῳ (ἐν) γενόμενοι, το τηνικαῦτα Β. τὸ τηνικαῦτα. τριαδική τετρακτύς, 102. τρισάγιος ὕμνος, 5. τρισυπόστατος θεότης, 4, 20, 85. τροπάσηται μεν τροπώσηται, Ν. τροπικῶς λέγεται, 11. τροπολογήσαντες έκαστα, 27. τροπολογουμένη δι' αἰσθητῶν, 35. τροπολογούμενοι ἐκ., 39. συγχώρησιν (κατὰ θείαν), τροπούμενος τοὺς δαίμονας, 52. σκότωσις ἀέρος, 39. συλλειτουργός. 1. σκύλευσις του είδου, 23. σμαραγδίζει ή ίρις, 18. σμαραγδίνῳ ὁμοία, 18. Σμύρναν Σμύρνην Δ., 6. Σολομώντειον λόγιον, 18. Σοφίζει ὁ Θεός, 1. σοφίζεται, 32. σπουδαῖον (τὸ) ἐν εὐποιίαις. 112. στρατηγούμενα ὑπὸ διαβόλου ἔθνη, στρηνιάσαντες μετ' αὐτῆς, 82. στύλοι τῆς Ἐκκλησίας, 15. τρυγίας 5. οἶνος, Ν., 92. ὕελος ύαλος Ν., 103 υλική υπόστασις, 5, 88. ὑμνολογία τῶν οὐρανίων, 86. ὑμνῳδία διηνεκής, 20, ὑμνῳδία τῷ Θεῷ ἀναπεμπομένη, 66, ὑμνῳ δία τῶν ἁγίων, 59. ὑπερβατόν, ὑπερνικῶν τὸ ἀστρ. σέλας, 81. υποβεβηκότες (οί) τῇ πονηρία, 89. υποβεβηκώς οι επιβάτης, 41. ὑποκύπτει τῷ, 61. ὑπόληψις, 84. φύλαρχοι, 19. φύλαρχοι ιβ' των Εβρ., 51, 105. φύλλων ροή, 107. φωστηρικὸν κάλλος, 81. φωταγωγήσαντες (α) τὰ ἔθνη. 92. φωτισμὸς ὁ ἐκ Θεοῦ, 15, τοῦ Χρι στοῦ, 13. χαιρεσίκακοι, 84. χαλκολίβανος, τί, 7. χαλκολίβανος 11. χαμερπής πολιτεία, 57. χαρακτηριστικοὶ τῆς νίκης, 52. χαρακτηριστικών (ἧς) τὸ τάλαντον, χειμὼν ἁμαρτίας, 107. χιλιαρχῶν σάρκες, 89, Λ. χιλιάρχων. χιλιετίας χρόνος, 94. χλοηφοροῦν σπέρμα, 18. χλωρίζουσα τὴν χρόαν, 105. χορηγός Πνεύματος, 13, 87. χρηματίζειν, 66. χρῆσις, 4. χρήσεις, 2. χρησμωδηθέντων (των) γνῶσις, 46. Χριστοκτόνοι Ἰουδαίοι, 28. Χριστομιμήτως, 55, 89. χρονικόν διάστημα, 37. ψαλ μικῆς βίβλου, 14. ψαλμικὸν λόγιον, 61, 53. ψαλμωδός 63, 82, 107. ψιλόν όνομα πίστεως, 13. ψυχικαι (αι) στολαί.Γ. της 4., 73. ψυχικά τραύματα, 104. ψυχικός θάνατος, 40. ψυχωφελή διηγήματα, 69. Ο ὠνη τούτων, 82, Α. ὤνησις ώριμος σίτος, 40, 63. ὡς οὐκ ὤφειλε, 29.πολυσχεδοῦς κακίας, 88,
πολυσχιδούς.
INDICES IN ANDREAM CÆSARIENSEM.
q. e. συγκαταβατικῶς, 108.
πολυτάραχος θάλασσα, 55.
πολυχρώματος Τρις, 112.
πολυτίμοις Α. pro πολυτιμήτοις,
πολύτιμο.
N.,
πολύφορος καρπός, 31, σπόρος, 59.
πολυωνύμως προφέρεσθαι, 86.
πορνεία ἡ ἐκ Θεοῦ, 75, ἡ ἐκ τῶν
θείων ἐντολῶν, 82.
πορφυρίζων τῇ μορφή. 105.
πορφυροῦ καὶ βύσσου, 89, Α. πορφύρας.
εἰ πολυτίμητος λίθος,
ποταμηδὸν ἐκχέειν, 54.
ποταμοφόρητον αὐτὴν ποιήσῃ, 54.
προαναρπαζόμενοι διὰ τῆς, 15.
προαναφώνησις, prædictio, 58.
πρόδρομα κολάσεων, 57.
προηγούμενοι αλλήλων, 87.
προθέσει ζεούσῃ, fervido animi
proposito, 17, sic 15.
προκαταρκτική αιτία, 16.
προοδοποιῶν αὐτῷ, 57.
προπάτορες, primi parent., 53.
πρόριζος ανασπωμένη, 61, Δ.,
πρόρριζος,
προσέτι δὲ καί, 68:
προσκυνήσουσιν αὐτῷ, 56, Α.
προσκ. αὐτόν.
προσμαρτυρεῖ αὐτοῖς μέριμναν,
102, προσμεμαρτύρηται τῷ 15.
προσπαλαίσας τῷ Χριστῷ, 54.
προστοιχειωθέντες, prius iuformati seu instituti, 77.
προσυπακούεται τούτοις τό, 83.
προτύπωσις τύπου, 99.
προτελειωθέντες ἅγιοι, 26.
προφήτις, 12.
πυρα pro πυρρού Α. et P. 24. sic
πυρός Α. ν. 28 et 40 οι Α. 104.
πύρωσις ἐν γεέννῃ, 53.
P
ῥάβδον d circumflexo A., 71.
ῥέδαι, οχήματα, 83.
βήσει Ελληνική Απολλύων, 40.
ῥῆσις ἀποστολική, dictum, 79.
διπῇ ὀφθαλμοῦ, 60.
ῥίζα, γένος, 111.
ροή φύλλων, 107.
ῥομφαία δίστομος, 7, 10, 88.
Σ
σαββατισμός αιώνιος, 6.
σαλπιστῶν φωνή, 84.
συγκοινήσητε ταῖς ἁμαρτίαις, 81,
et Bau., συγκοινωνήσητε.
συγχωρούμενος επάγειν, 37.
συλλειτουργοὶ ἀνθρώποις γενήσον
7×1, 32.
συμμνημονευόμενοι αὐτῇ, 4.
συμπάθειαν ἔχειν, 28.
συμπαρεκτείνεται τῷ μέτρῳ, 60.
συμφαιδρύνεται τοῖς ἁγίοις, 50.
συμφθειρομένους αὐτῇ, 12.
συναίσθησις θεάρεστος, 69.
συναυλίζεσθαι τοῖς ἁγίοις, 35.
συνάφεια ή προς Χριστόν, 86.
συνδιατριβῆς (τῆς) ἀποῤῥίψαι, 52.
σύνδρομος τῇ ζωῇ θάνατος. 50.
συνελὼν ἐν ὀλίγῳ πάντα, 112.
συνεργία Χριστοῦ κτήσασθαι, 88.
συντασσόμενοι τῷ ᾿Αντιχρ., 79.
συντριμμῷ (ἐν) καρδίας ἱκετεύειν,
σύστημα (τ) τῶν δικαίων, 86.
σύστοιχος τῷ κόσμῳ, 53.
σφύζουσα οδύνη, 61.
ὑπομονητικόν (τό) ὑμῶν, 12, 112.
υπόνοια, opinio, 98.
ὑποσποραὶ διαβολικαί,
ὑποσπαρέντες τῷ σίτῳ, 11.
ὑποσπορά, Ν. ad 41.
ὑποστάσει θεϊκῇ, 5.
ὑπόστασις θεϊκή, persona, 4.
υποστροφή, reversio N., 100.
ὑφειμένως κολάζεσθαι, 38.
φαρμακείαι καὶ πορνείαι, 41.
φαρμακία, N. ad, 84.
φαρμακοί, venefici, 46.
φειδοῦς ἀξιωθέντες, 42.
φειδοῦς ἀξιῶν τὸν Φαραώ, 71.
φθάζειν pro φθάνειν Bavar., 64.
φιλάμαρτος πληθύς, 76.
φιλοθεῖα τῶν ἀγγέλων, 81.
φιλόχριστοι βασιλεῖς, 78.
φλογμῷ ἡλίου καυματίζεσθαι, 68.
φόβητρα ἐκ Θεοῦ, 35.
φονική γνώμη, 76.
φοινικών pro φονικόν Δ., 57.
σχέσεις καὶ ἰδιότητες ἑκάστης ὑπὸ φυλακὴ τῆς διδαχῆς, 12.
στάσεως, 5.
σωματικός θάνατος, 93.
T
ταλανίζειν, miserum prædicare,
Τειτάν pro Τιτάν, 59.
τάττεσθαι σὺν ἡμῖν, 74.
τελείωσις τῶν ἁγίων, 26.
τελευτἂν εἰς οὐ δέον, 52.
τετρακτύς τριαδική, 102.
τεραστίων ἐργάτης, 58.
τετραπέρατος οἰκουμένη, 103.
τέτρασι pro τέσσαρσι Α., 23,etiam
A. et B., 68.
τιμωρητικαί δυνάμεις, 84, μάστι
γες, 37, 67.
τοίνυν initio periodi, 93.
τομωτέρα μαχαίρας, 7.
τῷ τόπῳ (ἐν) γενόμενοι, cum ad
eum locum venerimus, 70.
το τηνικαῦτα conjuncte A., 95, at
Β. et P. divise τὸ τηνικαῦτα.
τριαδική τετρακτύς, 102.
τρισάγιος ὕμνος, 5.
τρισυπόστατος θεότης, 4, 20, 85.
τροπάσηται μεν τροπώσηται, Ν.
ad, 55.
τροπικῶς λέγεται, 11.
τροπολογήσαντες έκαστα, 27.
τροπολογουμένη δι' αἰσθητῶν, 35.
τροπολογούμενοι ἐκ., 39.
συγχώρησιν (κατὰ θείαν), Deo con- τροπούμενος τοὺς δαίμονας, 52.
cedente, 41.
σκότωσις ἀέρος, 39.
συλλειτουργός. 1.
σκύλευσις του είδου, 23.
σμαραγδίζει ή ίρις, 18.
σμαραγδίνῳ ὁμοία, 18.
Σμύρναν pro Σμύρνην Δ., 6.
Σολομώντειον λόγιον, 18.
Σοφίζει ὁ Θεός, 1.
σοφίζεται, docetur, 32.
σπουδαῖον (τὸ) ἐν εὐποιίαις. 112.
στρατηγούμενα ὑπὸ διαβόλου ἔθνη,
στρηνιάσαντες μετ' αὐτῆς, 82.
στύλοι τῆς Ἐκκλησίας, 15.
τρυγίας 5. οἶνος, Ν., 92.
r
ὕελος pro ύαλος Ν., 103
υλική υπόστασις, 5, 88.
ὑμνολογία τῶν οὐρανίων, 86.
ὑμνῳδία διηνεκής, 20, ὑμνῳδία τῷ
Θεῷ ἀναπεμπομένη, 66, ὑμνῳ
δία τῶν ἁγίων, 59.
ὑπερβατόν, schema gramm., 52.
ὑπερνικῶν τὸ ἀστρ. σέλας, 81.
υποβεβηκότες (οί) τῇ πονηρία, 89.
υποβεβηκώς οι επιβάτης, 41.
ὑποκύπτει τῷ, adorat, 61.
ὑπόληψις, opinio, 84.
φύλαρχοι, si patr. 19.
φύλαρχοι ιβ' των Εβρ., 51, 105.
φύλλων ροή, 107.
φωστηρικὸν κάλλος, 81.
φωταγωγήσαντες (α) τὰ ἔθνη. 92.
φωτισμὸς ὁ ἐκ Θεοῦ, 15, τοῦ Χρι
στοῦ, 13.
χαιρεσίκακοι, 84.
χαλκολίβανος, τί, 7.
χαλκολίβανος myst., 11.
χαμερπής πολιτεία, 57.
χαρακτηριστικοὶ τῆς νίκης, 52.
χαρακτηριστικών (ἧς) τὸ τάλαντον,
quam denotat talentum. 75.
χειμὼν ἁμαρτίας, 107.
χιλιαρχῶν σάρκες, 89, Λ. χιλιάρ
χων.
χιλιετίας χρόνος, 94.
χλοηφοροῦν σπέρμα, 18.
χλωρίζουσα τὴν χρόαν, 105.
χορηγός Πνεύματος, 13, 87.
χρηματίζειν, mandare jub., 66.
χρῆσις, dictum, 4.
χρήσεις, dicta, 2.
χρησμωδηθέντων (των) γνῶσις, 46.
Χριστοκτόνοι Ἰουδαίοι, 28.
Χριστομιμήτως, 55, 89.
χρονικόν διάστημα, 37.
ψαλ μικῆς βίβλου, 14.
ψαλμικὸν λόγιον, 61, 53.
ψαλμωδός 63, 82, 107.
ψιλόν όνομα πίστεως, 13.
ψυχικαι (αι) στολαί.Γ. της 4., 73.
ψυχικά τραύματα, 104.
ψυχικός θάνατος, 40.
ψυχωφελή διηγήματα, 69.
Ο
v, 4, 16, et 5, 6 v xaló hv, 68,
ὠνη τούτων, 82, Α. ὤνησις: ilidemque, 83.
ώριμος σίτος, 40, 63.
ὡς οὐκ ὤφειλε, utinam non, 29.
Распознавание текста
col. 1393–1394page 185 of 200
In Andreæ Cæsariensis Commentario in Apocalypsin memorabilium.
Abha pater, ill.
Abbacuc citatur, 64.
Abbadon Area, 40.
Abgarus rex Edessæ, 105.
Abominationes quid, 76.
Abortus Ecclesiæ qui, 50.
Abrahamismus myst., 27 86.
Absinthium myst. quid, 37,
Abyssus judiciorum Dei, 36. Abyssus tropice vita bu
mana, 77. Abyssus dæmonib. formidabilis, 91. Ex abysso
ascensura bestia, 77. Abysso denuntiatur ariditas et de
sertio, 98.
Accusator humani generis, diabolus, 53.
Adorandus Deus, 60. Adorantur dæmones, 41, 53. Etiam
martyres, 92. Adorari angelus recusat, ut soli Deo de
bitum, 87. Adoratur Antichristus ut Deus, 56. Quod
velator gravissime, 61.
Adversa quib. coronarum et gaudio: um materiam præ
beant, 38.
Ægri chirurgias quamvis acerbas patienter ferunt, 37.
Egyptus spiritualis, 46.
Eream thus, myst., 7, 11.
Aeris imperium diabolo datum. 52. Aeris obscuratio, 38.
Estus quid signif. myst., 33. Estu torquentur ho
mines, 69.
Afflictio universalis sub finem sæculi, 74. Afictiones
æquo animo accipiendæ, 37.
Agnus septicornis, 23. In monte Sioneo stans, 59, 32.
Agnus victor, Dominus dominorum, rex regum, 79.
Propter nos jugnlatus, 106. Per ejus sanguinem seu no
men victus diabolus, 53. Agni nuptiæ myst., 86. Uxor,
101. Comites et asseciæ, 60.
Alæ aquila myst., 51, 27. Alæ senæ quat, aiim., 20.
Albatum incedere, 14.
Alius ex alio factus, 98.
Alleluia quid, 85.
Altare aureum, 34, 55. C‹rleste, 40, 47. Myst., 45, 09.
Altaris cornua quatuor, 40.
Amen quid signif., 5, 85.
Amethystus mysticus, 105.
Anagoge, et Anagogica contemplatio, 1.
Anathematis nomen bifariam usurpatur, 108.
Andreas apostolus, Carbunculus, 104.
Angeli a sanctis judicandi qui, 18. Angeli aspectu for
midabiles etiam piis hominib., 32. Angeli aves tropice
dici, 89. Quo ciɓo utantur, ibid. Angeli duodecim_præ
cellentiores apostolis adjutores dati, 101. Angeli Eccle
siarum gubernationi præpositi, 4, 8. Electis ministerio
mittuntur, ad preces et sacrificia eorum ad Deum per
ferendas, 69. Angeli etiam infimi ordinis, diabolum virib.
superant, of Et visu et auditu formidabiles, 43. Missi
excidendis impiis Hierosolymorum habitatorib., 35. Angeli
exterminatores parcunt divini vultus lumine signatis, 59.
Angeli generis bumani amantes, 115, Humiliter et mo
deste de se sentiunt, 87, Ignea natura sunt, 50. In unam
cum piis Ecclesiam coibunt, 32. Lino et lapide puro in
duti,66. Medentur hominibus, modo lenioribus, modo
acriorib. pharmacis, 101. Misericordes et humani ut
Deus, 38, 53. Compatiuntur hominib., 44. Piorum castra
cingunt, 93. Præfecti elementis, 68. Punitores, 35, 39.
Hoc sensu, equi mystice nominantur, 64. Flagella inhi
bere jubentur, 30. Angeli quatuor ad Euphratem alliga
ti, 40. Per quatuor mundi plagas dispositi, 29. Sanctorum
virtutes sæpe ignorant, 29. Angeli septem castigandis
et puniendis hominib., 34. Angeli septem cæteris emi
nentiores, 6, 19. Angeli septem totidem phialas aureas
ira Dei plenas accipiunt, 68. Angel sepiem tubarum
sunrum clangore pœnas hominib. immittentes, 55. An
geli superiores inferioribus præcipiunt, 64. Angeli testes
citati, 4. Tubas in manib. habentes, 33. Vebiculi vice
Domino sunt ut nubes, 65.. Ut bominum conversione
gaudent, ita eorum exorbitatione tristantur, 69. Ut
mediatores homines et hominum preces secum in cœle
stia subvehunt, sanctos etiam Christo in occursum ra
pturi, 89. Angelorum auxilio sanctis opus est maxime
in tentationib., 30. Angelorum nomina, 40. Angeles
adorari non vult, 110. Angelus abyssi, 40. Angelus an
gelis lætitiam denuntiat, 89. Angelus angelo clamans,
quid?signif., 63. Angelus aquis præfectus, 68. Angelus
Babylonis ruinam prædicens, 61, 80. Angelus cuique suus
datus. 69, 102. Angelus cum thuribulo aureo altari astans,
34. Angelus ex altari egrediens, ignis potestatem ha
bens, 64. Angelus fideles confirmat ne Antichristum sus
cipiant, 61. Angelus fortis, præco Det, 21. Gloria sua
terram illustrať, 80. Joanni scortatricis civitatis ever
siones ostendit, 75. In sole stans omanes volueres couro
cat, 89. Judicium in propinquo esse prænuntiat, 42, 60.
Jurat per Deum vivum, 43. Angelus magni consilii,
Christus, 63. Angelus mediator seu interpres inter Dem
et homines, 35,61. Angelus pœnis infligendis, 38. Ange
his visionem mysticam Joanni exponit, 76. Angelus viten
amaritudinis vindemians, 63.
Angelica potestates aliæ aliis superiores, 41. Ema
splendor, 81. Angeliol ordines gradib. distincti, ¿5. Co
lorum administrationi a Deo præpositi, 8. Item terra,
52. Circum cherubos et xxiv seniores thronum Dei cir
cumsistunt, 52. 42. Creaturis præpositi, alius ali, 61.
Cum deitatis personis cur aliquando nominentur, 4.
mones debellant, 52. Dum peccatores castigant, scopes
quem habeant, 35.
Animæ justorum in manu Dei, 97. Animæ mortuæ, J.
Animalia quatuor mystica, 25. Christi thronum cir
cumstantia, 19, 20. Com XXIV seniorib. proma Deum
adorant, 83. Septem angelis septem phialas ira Dei ple
nas tradunt, 66. Animal primum loquitur, 23. Secundum,
24. Tertium, ibid. Quartum, 23.
Annus domini acceptus, 107. Anni duo et dimidius,
54, 56. Anni tres et dimidius myst., 51.
Antichristus e trib. Dan., 31, 72. Antichristi nomen
cur non expresse significatum, 59. Post antichristum sub
latum, supererunt adhuc aliqui vivi, 90. Antichristus
diabolo instructur omni potentis, 56. Admiratione si le
tum orbem percel'et, ibid. Belialis instinctu et ope tol
orbem conturbabit, 92. Unde proditurus, 41. Antichristos,
bestia, 72. mari ascendens, 57, 92. Ex abraso
cendens, 46. Brevi temporis spatio dominabitur. 61.
Capitur cum pseudoprophets præsursore suo, 90. Can
slum se esse quomodo probare nitatur, 46. Divinitaten
sibi per pseudoprophetam astruet, 58. In temple Dei
sedebit, 93. Autichristus, octavus, idemque unus e septem
79. Antichristus omnem diaboli efficaciam sortleler, 16
Omnem potentiam a sui temporis regib. accipit, 79.
Ope alque auxilio diaboli Christi abnegationem molitur,
77. Persecutione omnium maxima sæviturus est, 17. ht
initio regni sui, 45. Pro Deo se venditabit, 95.
christus pseudopropheta, et diabolus, at operibus, se
et nominib. communionem inter se habent, 92 Anti
christus pseudopropheta ntetur præcursore, al Christos
Joanne Baptista, 58. Antichristus quos devicturus sit,
quos non, 56. Antichristus Romanum imperium insta
rare simulabit, 85. Sævit, 30. Sanctos devicturus le
tumque orbem sibi ceu Deo subjecturas, 56. Salaa
in se fert ad hominum perniciem, 77. Turpitudinem gle
ris sibi statuet, 59. Veniet ut imperator Romanus, 19.
Ut rex Romanorum, 55.
Antiochus Antichristi typus, 51.▲ Machabais vietus, J.
Ejus machinamenta, 27.
Antypas martyr., 10, 11.
Antipater th. citatur, 96.
Antonius diabolum ut eluctatus, №5, 51.
Apocalypseos accurata notitia soli Deo perspecta est, 2
Quid, 5. Argumentum, ibid. Apocalypseas liber sanctus et
divinitus inspiratus, 112. Apocalypseus summa brevis, 113.
Apocalypsin Joanni apostolo adscribunt etiam veteres, 1.
Christo quomodo data, 3. De rebus partim præsentibus,
partim futuris agit, 49. Lectores et auditores quales re
quirat, 5. Non statim impletur, 44. Quo stylo scripta, 2
Apollonium [per] locuti dæmones, 58.
Apostasia quo tempore potissimum regnatura, 59.
Apostoli a gentibus occisi, at prophetæ a Judæis, 81.
Babylonis excidio lætari jubentur, ibid. Conciliatores com
col. 1395–1396page 186 of 200
Index Rerum
PG 106:1395εὐλογητός,INDICES IN ANDREAM CÆSARIENSEM.
nubli inter Ecclesiam et Chr., 86. Duodecim præcellentium angelorum ministerio adjuti, 101. Ecclesiæ fondatores, 102. Sant xu patriarcharum loco, 31, 19. Per xtt
menses mystice significati, 107. Sunt fundamenta muri
Ecclesiam cingentis, 102, 105. Fundamenta veta Ecclesix et pedes Christi, 23, 105. Porte Ecclesiæ, 101. Primas in piorum coetu obtiuent, 48. Sollicitudinem_susm
de fidelium salute quo documento testificati, 102. Eorum
successores, martyres et doctores Ecclesiæ, 24. Potestas
significata, 23, 24.
Apostolica doctrina aperta omnibus, 106, 111. Apostolice sementis fertilitas mystice significata, 59.
Apothecæ cœlestes, 40, Ad recipiendas pietatis segetes, 63.
Aqua mystice quid, 37. Aqua instar fluvii a dracone
contra mulierem eructata, 54. Aqua vitæ gratis, 99, 111.
Aqua vivæ fluvii myst., 53. Aqua in sanguinem vertent
dæ, 46. Aque locuta, 58. Aqua, populi et turbæ multa,
8). Aquæ supercolestes, 86. Aquarum fontes vertentar
in sanguinem, 68. Aquarum multarum vox myst., 7,
Aquila mystica, 20. Loquitur, 25.
Arhaces Assyriis regnum adimit, 78.
Arbitril libertatem Christus non cogit, 100.
Arbores locuta, 58.
Arcæ visio quid signif., 48.
Arcana non communicantur nisi familiarissimis ei
fidiss., 60.
Ariani orthodoxos gravissime persecuti, 77.
Armagedon, seu Harmagedon, 73.
Armenii adversum Romanos insurgunt, 26.
Arundo mensoria ex auro, 102. Virgæ similis, myst., 45.
Ascende huc, myst., 18.
Aser quid signif., 30.
Aspidum fel pro vino, 64.
Assyrii regni metropolis el catastrophe, 78, 10.
Auditio et visio spiritalis idem sunt, 6, 10.
Auditores qui beati, 3.
Auris spiritualis, 9.
Aurum igui probatum, myst., 17. Aurum purum simile
vitro paro. 103. Auro cinctí pectus, 66. Auneum poculum
abominationis plenum myst., 76.
Avaritia, Idololatria est, 42.
Aves ab angelo convocantur, 89. exsorum carnib.
saturatæ, 90.
Babylon magna quæ, 61. Babylon mystica, mari vicina,
83. Mater meretricum et abominationum terræ. 76. In
memoriam venit ante Deum, 74. Ruitura prædicitur, 61.
Cadit et desolatur, 81. Cur deteta, 81. Babylon confusa
variis vitæ distractionibus, 74. Babylon Petro apostolo
Roma dicta, 76 Quando plane corruitura, 61. Subita ruina
evertetur, 84. Tropice quid, 76. Babylon universale to.
tius orbis imperium, 79. Universalis, mundus sc., 83, 84,8%.
Babylonium imperium, 78. Leoninum, 35.
Baddin indutus, 29.
Balaam duplex, 11.
Baptismus, mare mysticum, 49. Mari Salomonis significatos, 102. Baptismum sordidis actionibus polluentes, 74.
Hartholomeus, Chrysolithus, 104.
Basilins th. citatur, 65, 96, 9².
Beati locis et gradib. distincti pro virtutum differentia,
27. Peccare amplius nequeunt, 71.
Beatitudinis futura bona quib.nominið designentur, 86.
Beelphegoris sacrificia, 11.
Re'far seu Belial, Sat., 92.
Bellica cades, 68
Bellum clades quas inf., 36. Bellum in cœlo inter
angelos et dæmonas, 52.
Benedictus, εὐλογητός, 59.
Benjamin quid significet, 31.
Beryllus mysticus, 104.
Bestia admiratione sui percellit totum orbem, 36.
Admirationi quibus futura, quibns non, 77. Capitur cum
pseudopropheta præcursore suo, 90. Coccinea, septem capita, et decem cornua gerens, 75. Bestia dicitur ut diaholus, sic etiam antichristus et pseudopropheta, 92.
Bestia cultores quas poenas incursuri, 61, 62. Bestia
plaga curata myst., 57. In bestiæ thronum effusa phiala,
regnum ejus obscuratur, 70. Bestia e mari ascendens,
37. Est antichristus, 92. terra ascendens, 57. Ex abysso
ascendens, 46. Bestia mystica diabolus, $2. Bestia quæ
erat, et non est, et rursus ex abysso ascensura est, 77.
Bestia septiceps e mari ascendit, 55.
Bibens derisionem instar aquæ, 78.
Blasphemant Deum æstu crucia'i homines, 69. Et impii,
in peccatorum pœnis, et non tanguntur pœnitentia, 70.
Blasphemia pro conversione in implts. ibid. Blasphemiæ
nomen in capitib. bestia septicipitis, 55. Ad blasphe
miam, non ad pœnitentiam se vertant leti grandine, 15
Bona eterna quib. nominibus significentur, 86. Bơnum
operandum nobis dum tempus est, 100. Bonus, Dei no
men, 88.
Botros terræ vindemiare jubetur angelus, 61.
Byssina vestis, myst., 86.
Cadere Babylon ut dicatur, 6f.
Cædium cruore inficientur et maria et flumina, 68.
Calamus virgæ similis, myst. 45.
Calcari mystice quid, 45.
Calculus albus. 11. Calculus bestiæ ad emptiones et
venditiones extenditur, 58.
Camo et freno coercere, 47. Camo et freno constringuntur impœnitentium maxillæ, 69.
Candelabra aurea, 8. Candelabra duo myst., 45. Candelebra septem, 6, 8. Candelabri motio, 9.
Canes projecta cadavera depasti, demum et ipsi cœduntur, 26. Per canes qui significentur, 111.
Cantica citantur, 65, 94. Canticum Agni, 66. Canticum
canticorum citatur, 27. Canticum Mosis, 66.
Cantio nova, 22. Cantio nova seu Carmen novum cœlestis Ecclesiæ, 60.
Cantus sanctorum et hymni, 60.
Capilli candidi, symbol., 7. Capili mullebres, myst., 39.
Capita septem bestiae coccinea, 75. Capita septem cum
decem cornib. diadematis, 55. Capita septem igneo dra
coni, 50. Capita VII et VII montes, 78. Caput unum bestise in mortem jugulatum, 56. Caput ut Ecclesia in terris
sic angelorum in cœlo Christus, 99.
Captivi dæmonum qui, 37.
Carbunculus myst., 104.
Carnalis motus omnis, Deo abominabilis, 90.
Carnes equorum et equitum avib. escá, 88. Carnium
comestio mystica, ibid.
Castigari, non paniri nos precemur, 67. Castigat Deus
quos amat, 47.
Castigatio æquo animo ferenda, 37. In hac vita saluta
ris, 33. beneficium, 85.
Castra sanctorum, Ecclesia, 93.
Casus impietatis, 47.
Catenis vinctus diab. myst., 91.
Cauda ignet draconis, 50. Caudæ equorum serpentinis
capitib. similes, 41.
Certant multi, coronam reportat unus e stadio, 71.
Chaldaicum imperium, 78.
Chalcedonius myst., 104.
Character bestiæ in manib. et froutib. subditorum, 58.
Quem in fronte aut manu accipientes igni et sulfuri aɖjudicantur, 61.
Cherubi diabolum ejiciunt, 32. Cherubos ascendit Dominus, 63.
Chiliastarum opinio ab Ecclesia rejecta, 94.
Choenix tritici et hordet, myst, 25.
Chordarum concentus myst., 6O.
Chorus idem, etsi persone nonnunquam mutentur, 83.
Christiani officiosi in publica calamitate, 26. Christiani
nomine, non re veris Christianis permixti, 74.
Christi potentia apparet dum angelos mittit, 111. Christi
regnum quibus designetur, 105. Christi signo pit ab implis
distinctis, 50 Ejus sponsa seu uxor, 99, 101. ProChristo passi thronis judicialib. ornantur, 92. Christus adventu suo reb.
omnib. novitatem impertiit, 23. Christus et Q, 6. Primus et ultimus, 10. Princip. et finis, 99, 110. Christus
apocalypsina a Deo quomodo accepisse dicatur, 3. Christus cibum suum vocabat Patris voluntatem, 89. Cum tidelibus suis que communicet, 17. Deitatis titulis deco
ratus, 5. Divinitatis suæ documenta que ediderit, 3.
Equo albo insidens cum angelico exercitu, 87. Fidelib.
illata mala, sibi illata esse interpretatur, 51. Forma, habitu et cultu quo se in Apocalypsi patefacerit, 6. Gentes
ferrea virga ut pascat, 51. Homini similis eur dicatur, 6.
Humano generi quæ beneficia contulerit, 5, 53. Jaspide
crystallizante et aliis ejusmodi cur denotetur, 101. In nobis formatur mystice, 49, 57 Leo Jude et radix Davidis,
21. Lignum vitae, 107. Magno cum terrore rediturus, 73.
Multis nominibus appellatur, 88. Neminem cogit, 17.
Nomen incognitum quod habeat, 88. Novo nomine suo
celebris in sanctis erit, 16. Passiónis vestigia, in corpore
sto exstare voluit, 22. Per Ecclesiam a dracone infestatur, 51. Potestatem a Patre quomodo acceperit, 13, 23.
Potestatem suam adversus dracouem asserit, 83. Christus Prophetarum Deus, 108. Quomodo rediturus, 5. Regnare quomodo dicatur, 86 Regnuin resumit quod ab
Initio possedit, 48. Christus verax et fidelis idemque juštus judex, fortis bellator, rex gloriosus, 87. Verbum Hei
Распознавание текста
col. 1397–1398page 187 of 200
unde dicatur, 88. Vicisse ut dicatur, 17. Christus unusquis
que fit per Christi participationem, 49. Christam se
esse probare nititur Antichristus, 46.
Chrysolithus myst., 104.
Chrysoprasus myst., 104., 105.
Cibo quo delectetur Deus, 17.
Cincti pectus auro, 66.
Cinctus lumborum, et Cinctus pectoris, 7.
Citharæ mysticæ, 22, 65.
Citharizantium vox myst., 59.
Civitas cœlestis, 99, cur ab angelo dimensa, non ab ho
mine, 102. Civitas coelestis, nova Hierosolyma, 61. Civi
tas Dei, nova Sion, 59. Civitas justorum extra impiorum
supplicia, 64. Civitas, ipsi cives, 98. Civitas magna in
Tres partes divisa, 73. Super reges terræ imperium ba
bens, 75. Regina regum, evertetur, 80. Civitas sacra,
myst, 45. Civitates gentium corruent, 71. Civitates nomina
ex re sæpenumero sortita, 76.
Claves mortis et inferni penes Christum, 8, 15. C.Iavis
Davidis. 14. Clavis inferni, ibid. Clavis Psalmorum et
Prophetiarum quæ, ibid. Clavis, signum potestatis, ibid.
Coccinea besua, myst., 76. Coccinea et purpurea ve
slis, myst., ibid.
Coelestia concinnum ordinem sortita, 23. Cœlesti vitæ
dediti non patiuntur se decipi, 58.
Cœli dorsum, 19. Fores aperta, myst., 18. In cœl¡ me
dio convocalse volucres, 89. Coeli medium, seu pɛroupá
vua, myst., 61. Cell natura crystaliina, 19. Cœli septem,
6. Celi septem totidem angelos administratores sortiti, 8.
Coelum ser, 50. Coelum aperiri quid myst., 48. Cœlum
apertum, mystice, 87. Cœlum, carlites, angell, 84. Cœe
lum clausum ne pluat, 46. Coelum fugit, mystice, 96. Cœ
lum libri more involvetur, 28. Coelum non abolebitur pe
nitus, sed evolutione renovabitur, ibid. Cœlum novum et
terra nova, 97, 98.
Coena Agui seu Christi, 86. Cœna Christi nuptialis, ibid.
Coena Dei magna, 89.
Conare cum suis Christus, ut dicatur, 17.
Cognitio agendorum e priorib. ad posteriores et infe
riores derivatur, 66. Cognitio futurorum et malorum Initio
dulcis post amara, 44.Cognitionis mensura distincta erit, 60.
Collyrium mysticum, 17.
Columnæ ignis mystica, 42. Columnæ in templo Dei
alleg., 49.
Concordiam quandoque fovet qui alioqui discordiæ au
ctor est. 80.
Confessio Christi martyrica, propheticum spiritum con
ciliat. 87. Confessionis merres, 15.
Confessores Christi, 50. Thronis consident, 92.
Conjugium mysticum, 86.
Conscientiæ testimonium conservandum illæsum, 96.
Constantini temporibus Christianismus florere cœpit
publice, 55.
Consummatio sanctorum, 26.
Conversatio cum impiis, fugienda, 81.
Conversionem (ad) hominum Deus utitur interdum
frenis et flagellis. 47. Conversionis varios modus adhibet
Deus, 100.
Cor firmatum at lapis, 53. Cor Pauli dilatatum, 102.
Cornua decem cum tolidem diadematis, 53. Cornua
decem draconis ignei, 50. Cornua decem, x reges, 79, 80.
Cornua duo agninis similia, 37. Cornua duo bestia e terra
ascendentis, ibid. Cornua septem agni, 22.
Corona signum regia potestatis, 63. Coronæ aureæ in
locustarum capitibus, 39, 50. Coronæ aureæ, myst., 19,
20. Victoriae auctori, 21. Ceronæ septem, seu corona se
plemplex, myst., 50.
Corpora prophetarum insepu'ta, 46, 50.
Cortinarum contractio in dicasteriis, 87.
Creaturæ principium seu primitia Christus, 16, 24.
Creature substantia non mutabitur, sed figura, 28. Crea
tura non abolebitur, sed renovabitur, 96, 97, 98.. Crea
tura ut flagella, sic et gaudia cum piís communia expe
ritur, 30.
Crucis forma in dispositione portarum cœlestis Hiero
solymæ, 102. Crucis seu Christs abnegationem per Anti
christum molitur Satanas, 77. Crucis luce per Spiritum f.
illuminati, tuti a morte, 39. Crucis signo fideles ab in
fidelib. distincti, 30.
Cubus quid, 103.
Currum bellicorum sonitus, 40.
Cyrillus Apocalypsin Joanni apostolo tribuit, 2. Citatur,
Cyrus Judæos restituit, 95.
Dæmon hominum conversione mæret, 69. Dæmones ab
angelis debellantur, 52. Adorantur, 41. Alii ad alia ioca
damnati, ibid. Bellum hominib. faciunt, 39., 19 Deserta
consectantur, 81. Et se ipsis invicem et hominib. was
tur ministris et organis, 41. Humanis corporibus ceu in.
strumentis utantur, 70. Sunt ignem natura, ut
et angeli, 50. In abyssum ablegari deprecantur, 77, 91.
In bumanis corporib. flagellati, blasphemare un desi
nunt, 70. Judicantur a piis martyrib., 92. Locuti per imsa
gines, arbores, aquas, homines, mortuos, 58. Miracula
faciunt, 72. Sunt numero infiniti, 41. Post Christum inbe
manatum ligati, ex abyssi vinculis emittuntur, 38, 14.
Proclivi ad voluptates, 72. Eorum princeps Satan, 55. Sel
vuntur ad mundi gentes torbandas, 40, 45. Divinos hono
res sibi arrogant, 87. Vinci a nobis possunt ope Spiritus
divini, 71, 88. Eorum habitacula urbes everse, 81.
Dæmonicarum actionum coronæ, 50. Dæmonicorum xİ
zaniorum qui finis, 41, 48.
Damuatio implorum an fine caritora, 71.
Dan cur omissa in tribuum catalogo, 31, 40.
Daniel citatur, 43, 51, 74, 79, 90 Danielis consternatio,
Darius Judæos restituit, 95.,
David citatur, 21, 24, 52, 40, 87, 91, 92, 97, 98, 105,
107. 109. Davidis radix, Chr., 21. 22. Ejus tabernaculum
se instaurare gloriabitur Antichristus, 46.
Decem dierum affictio, pro paucorum, 10. 25, 50. De
cem myst. Dumerus, 65.
Decepti cum deceptoribus eodem involvantar exitio,
Deceptu faciles qui, 58.
Deitati competentes appellationes equaliter mi
que deitatis persona conveniunt, 5, 12. Destatis et homi
nitatis copulatio inconfusa in Chr., 12. Deitatis perse
modo præponuntur, modo postponuntur, 4, 36. Deitatis
tres hypostases sen persona mystice signif., M.
Dentes leonini, myst., 59, 55.
Derisionem bibens ut aquam, 76.
Desertum Ecclesiam recipiens, myst., 50, 51, 52, 51.
Desertum quid mystice, 73
Deus ad hæreditatem bonorum suorum diversis modis
nos invitat, 100. Deus adorandus, 110. Deus bonus qui
dem et misericors, sed idem etiam justus, 70, 71. Dur
verberal, simul plage medelam adhibet, 46. Glorifer
ab omnib. creaturis, 23. Neminem cogit, 17, 26. (as
nosse dicatur, et quos ignorare, 45. Præsentiam sam
terrificis documentis ostendit, 55. Terribilem se præbet
fis qui patientia sua abutuntur, 19, 24. Timendus et g
rificandus, 60. Dei notitiam verbis confitentes, ei facis
negantes, 42. Dei requies in sanctis, 96.
Dextris manib. impressus bestia character, mystice,
Diabolus unde dictus, 53. Seductor mundi, 91. Disboñ
exercitus cur plurali numero dicti, 89. Ejus lapsus bryst
quid signif. 55. Diaboli libidinib. ministrantes, malarepor
tant præmia, 80. Diabolus aeris et terræ imperium
mitus sortitus, 52. Antichristo dabit omnes vires suas
56. Audaciam suam frustra ostentat. 91. Blasphemare
Deum quando maxime cœperit, 53. Conjicitur in lacum
ignis, 93, 96. Est draco igneus, 50. Draco magnus, 12
Ca·lo dejicitur, 37. Et ab angelis et a Christo debellatas,
52. Est humani generis accusator seu calumniator, 33.
Hostis simul et carnifex, 56, 41. Idem Satanas, in
Christi advento primum cognovit se ad abyssum esse
damnatum, 91. Est inferior quibusvis spiritibus ministran
tibus, 91. Inimicus et vindex, obsequentissimos ministres
suos modo fovet, mode evertit, et modo concordiam mod
discordiam inter eos alit, 80 Ligatus esse quib. arg
mentis cognoscatur, 91. Ligatus, post mille annos mod
cum solvetur, ibid. Magna cum exeandescentia in terram
descendit, 55.Calo cur ejectus, 52. Perpetuo igni torque
bitur, 55, Punitionis modum a Deo præscriptum habet,
37. Quomodo victus, 53. Quos facile capiat, 33. Sanguine
humano gaudet, 73. Sicut a (hristo sic etiam ab aposto
lis ejus confusus, et ut serpens ad terrestria damnatus,
Ecclesiam persequi aggreditur, 54.
Diademata decem in totidem cernibus, 55. Diademata
multa in Christi capite, mystice, 87. Diademata septem
in septem draconis ignei capitib., 50.
Die et nocte, 33,62.
Dies magua iræ Dei omnip. 72. Dies mains lenire, 5%
Dies mystice quid, 33, 61. Dies unus, myst., 82.
Diluvium Noelum, 64.
Diocletianus, Ecclesiæ persecutor, 75, 77.
Dionysis theol. citatur, 20, 43, 66,
Discipulos sui similes esse cupiunt magistri, 8.
Divitiæ mundane, paupertas sunt spiritalis, 16. Din
liæ spirituales, 10, 15. Veræ ubi quærenda, 17.
Doctores Ecclesiæ citantur, 26, 56, 45, 47, 50, 81, 91
Doctrina apostolica fideliter custodienda, 12
col. 1399–1400page 188 of 200
Dolor omnis cessabit, 99. Dolore pressis etiam lux
tenebrosa est, 59.
Dominica dies bonoranda, 6.
Dominicam oraculum citatur, 94.
Dominus dominantium Chr., 4. 88. Agnus, 79.
Domitianus, Eccles. perseq., 75.
Dona excæcant oculos, 17.
Draco ab Ecclesiæ persecutione non desistit, 34. Cum
angelis suis debellatus cœlo ejicitur, 52. Draconum et
aspidum fel pro vino, 64. Ut draco loquens bestia, 50.
Draco rutilos, myst., 24, 50. Septem capita, decem cor
nua totidemque diademata gerens, 92. Serpens antiquus
diabolus et Satanas, 52, 57, 91. Vires suas bestiæ dat, 56.
Dulcedo in amaritudinem vertitur, mystice, 44.
Duodecim apostoli, per portas xit designati 105.
Duodecies duodecim, 31, 103. Duodecies millenus fru
ctus Apostolica sementis, 59.
Duplum Babyloni reddi jubet Deus, 81.
Ecbatana, Medici regni sedes, 78.
Ecclesia a dracone perpetuo infestator, 51. Ecclesiæ
cœlestis hymni, 60. Ecclesia Christo nupta, 86, 101. Chri
stum per baptizatos gignit perpetuo, 31. fa eremum ut
fugiat, 51. In quatuor mundi plagis fixa, 95. Mystice si
gnificata, 49. Per Antichristum oppugnatur, 51. Post
Christi victoriam a diabolo iterum infestatur, 54. Tem
plum Dei mysticum, 45. Ecclesiæ fundatores apostoli,
102. Ejus luminare, Christus, 101. Ecclesiæ murus, Chri
stus, 101. Apostoli, 102, 103. Fundamenta, 105. Eccle
si populus masculus, 51, 54. Ecclesia una ex angelis
et hominibus, et caput ejus Christus, 23, 32, 99. Eccle
siæ portæ xii apostoli, 101. Ecclesiæ septem cur solas in
Apocalypsi compellate, 4. Ecclesiæ candelabra dictæ, 26.
Ecclesia loco mota, 9. Fugiunt, 74. Earum gubernatio
angelis demandata, 4, 8.
Electi socii regui Christi, 79.
Elementis præfecti angeli, 68.
Elias cum Enocho miracula edit, 68. Sub sæculi finem
prophetaturus, 45, 47. Lucifer dictus, 13.
Emptionib. (In) et venditionib. calculus bestia, 58.
Empti ex hominibus, 60. Empti de terra, 60.
Enoch. Vide Elias, 47.
Ens, seu Qui est, Qui erat, et Qui venturus est, 4, 29;
Ensis anceps, 7, 10. Ex Christi ore egrediens, 88. En
sis Dei myst., 90.
Ephesus archiepiscopali sede orbata, 9.
Ephesins Ecclesiæ significata, 8.
Ephraim vitula estro percita, et Ephraim columba
corde carens, 78. Tribus, 31.
Epiphanius citatur, 8, 18, 105.
Equi angeli panitores, 64. Equi feminarum amore fu
rentes, myst., 65. Equi mistice qui, 41. Equo albo insi
dens Christus myst., 87. Equorum et equitum carnes avib.
præda, 89. Equus niger, myst., 24, 25. Pallidus myst.,
25, 50. Rufus myst., 24.
Errantes cum lenitate corripiendi sunt, 25.
Erroris patefactores a diabolo et mundo interimuntur,
46. Error multipliciter inter gentes bacchatur, 42.
Esaia auris spiritalis addita, 9. Esaias citatur, 15, 19,
Evangelium æternum, 60, 61. Sagittæ contra Satanicam,
tyrann., 24. Evangelia et evangelista per quatuor ani
malia mystice signif., 20. Evangeliorum in quatuor terræ
plagas emissorum typus, 102. Evangelici verbi prosemi
minatores, 102. Evangelizatio quid, 44.
Euphrates magnus f. et alligati ei angeli, 40, 41. Per
eum diaboli satellitib. via facia, 113. Siccatur, 72.
Eusebius Histor. eccles. lib. IX, cap. vin, citatur, 26.
Exemplarium discrepantia indicata, 66, 14.
Exercitus coelestes Christum regem sequuntur,
Exercitus diabolo militantes, cur plurali numero, et
angelorum, singulari efferantur, 89. Exercitus idem, etsi
milites nonnunquam mutentur, 85.
Ezechiel citatur, 29, 35, 52, 66 91.
Facies angeli solis in modum fulgens, 42, 44. Faries
lucens in modum solis, 7. Facies quatuor mysticæ, 20.
Factum est, vox cœlest., 73.
Falce acuta instructus angelus, 63. Falx, mystice quid,
Feminina pro masculinis, 78.
Ficus myst., 27, 49. Ficuum calathi duo, 27.
Fides mortua, seu nomen solum habens, 14. Fides pio
Puin luna vocabulo mystice significata, 49. Operibus se
prodit, 42. Fidei doctrinam corde retinere debent qui
lingnæ farundia tueri non possunt, 12. Fidei thesauros
conservandus inviolatus. 15. Fide sincera constantique
patientia præditi, e vitæ libro haud delebuntur, 57.
Fideles judicabunt incredulos,. 13. Fideli cum infuțeli
nulla pars est, 53. Fidelium quisque angelum custodem
sortitus, 102.
Filio hominis similis Christus, 63. Filius perditionis. 94.
Flagella castigatoria, 46. Flagella hujus vitæ, pœnas
futura vita allevant, 34, 35. Impios non ad poenitentiam,
sed ad blasphemiam incitant, 70. Flagella partim punien
dis partim convertendis homin., 26. Flagella punitoria,
67. Flagellis visitat Deus etiam dilectos filios, 47.
Fluvius mundus e throno procedens, 106. Fluvii aquæ
vivæ, 7. Myst., 33. Fluvii cadaverum sanguine infecti, C8.
Aqua amarore inficiuntur, 36.
Folia ligni vita quid, 107.
Fons aquæ vivæ gratuitus, 99. Fontes aquarum verten
ur in sanguinem, 68.
Fores apertas in cœlo, myst., 18. Fores doctrinæ, aper
tæ, 15. Fores pulsat Christus, all, 17.
Fortunam stabilem sibi pollicentur impii, 82.
Frenum, mystice quid, 61. Freno coercere myst., 4″.
Ad Frenos usque inundans vinum, 64, 63.
Frigidus tepido melior, 16.
Fronte (In) Babylonis scriptum mysterium, 76. In fronte
inscriptio quid designet, 108 Frontes divini vultus lumi
ne signatæ in CXLIV, millibus, 59. Frontes piorum sign»n
tur, 29, 30. Frontibus impressus hestiæ character, my
stice, 58. In frontibus suis elect: habent nomen Agui el
Patris ejns, 59.
Frumenti choenix myst., 25.
Fuga se Antichristi sævitiæ multi subducent, 54. Fuga,
tropice præteritio, 96.
Fugit Ecclesia et Ecclesie proceres,
Fulgura, mystice quid, 73.
Fumus Babylonis in æternum ascendens, myst., 85.
Fumus e gloria Dei replet templum, 66. Fumus e puteo
abyssi, 38, 39. Fumus e suflitu mystici, 31, 47. Fumus
tormenti, mystice, 62.
Fundamenta xu e duodecim lapidibus pretiosis, 103.
Futura stabilia sunt: præsentia fluxa et caduca, 2. Fu
turorum cognitio grata quidem, sed cum acerbitate coor
juncta, 44.
Gabriel angelus ad Euphraten alligatus, 40
Gad quid signif., 50.
Gehennæ ignis an impiorum peccata expurget, 53. Ge
hennæ ignis fomitem congerentes, 37 Gehennæ igni.vivt
tradentur Antichristus et Pseudopropheta, 90. Gehennæ
supplicium, 55. Gehenna ignis, mors æterna, 93. Tetrica,
Gemitus omnis cessabit, 99.
Gemmis ornata mulier, mystice, 76.
Generum mutatio, sententiæ identitati nihil officit in
sancta Scriptura, 78.
Gentes per
idololatriam Satana mancipati, 77. In gentes
potestas datur strenuis Christi ministris, 13.
Gentiles politis concident, 74.
Gladius spiritus, 7. Gladio Satanico perituri, 57.
Gog et Magog a Satana concitantur, 94, 95. Seythicis
partibus prodituri, 72. Eorum concursus, 68.
Græcorum imperium, pardali significatum, 53,
Grando igni et sanguine mista, 35, 36. Talentaris ma
gnitudinis, 74.
Gratia Dei non in vanum accipienda, 100. Gratiarum
actio bonorum largitori debetur, 21. Ad Deum ex unanimo
et angelorum et hominum ore, 48. Gratiarum actio et
hymni ad Deum in cœlo, 66. Gratiarum actione perpetua
Deus a beatis celebrabitur, 32.
Gratis datur aqua vitæ, 100.
Gregorius Naz. citatur, 4, 5, 7, 8, 16. Gregorius Theo
logus Apocalypsin Joanni apostolo tribuit, 2.
Grex unus, una Ecclesia, 25.
Habitatio sanctorum lace vultus Christi illustratur, 87.
Habitatores terræ et maris qui mystice, 53.
Hæretici versuti sunt, 12.
Harmagedon, Hebr. quid, 72, 73.
Hebræi libris qualibus usi, 28.
Hierarchiæ cœlestes, 107.
Hierosolyma civitas magna, eademque in tres partes
divisa, 73. Hierosolyma nova cœlitus descendens, 16, 99,
101. Per Antichristum occupanda, 93. Superna seu cœ
lestis, 101. Velns, Sodoma et Ægyplus, 46. Hierosolyma
meretricis facies, 76. Hierosolymitani excidii cladem ef
fugerunt qui in Christum crediderunt, 30.
col. 1401–1402page 189 of 200
Hippolytus citatur, 55, 59, 78. Apocalypsin Joanni apo
stsło tribuit, 2.
Historia et litteralis scriptura, 1, 2.
Holocan la spiritalia, 69.
Homicide colestí Jérusalem excluduntur, 111.
Homo iniquitatis seu prævaricationis, 94. Homo late
rior, 9. Homo liberi quidem arbitrii, sed in peccatum pro
ni, 24. Homo, seu Hominis species, mystice, 20, 31. Ho
mínis consequuntur quæ per opera concupierunt, 89.
Hominum ministerio ad hominum exitium utuntur dæmo
nes, 41.
Hora una, mystice, 79. Hora una illatum judicium, 82.
Hordei choenix, mystice, 25.
Hostis ultimus, mors, 98.
Humihari a Deo, bonum est, 47.
Humilitas angelorum exemplo nobis commendata nec
non et Christi, 87. Humilitas victrix, 54.
Hunnica gentes, 94.
Hymui calestes, 21. Hymni sanctorum, 59.
Idola adorantur, 41.
Idololatra cœlesti Jerusalem excluduntur, 111.
Idololatria cessavit post diabolum ligatum, 91. Idolola
tria multiplex, 42.
Ignel ocult, myst., 11. Igneus draco, myst., 50.
Ignis coelitus a Deo missus devorat hostes, 98. Cœlitus
per præstigias deductus, 68. Ignis columna myst., 42.
Ignis cujusque opera probaturus, 65. Igni mistum mare
vitreum, 68. Ignis cum fumo se s.ilfore ex equorum ore
exiens, 41. Ignis natura duplici præditus, 65, 87. Ignis
punitorius e cœlo defusus, 35. Ignis purgatorius resurre
aionis tempore, 36. Ignis sanguine mistus, 35, 36. Igni
tentationum probatur Verbum doctrina, 17.
Ignorantiam suam confitens per angelum edocetur, 59.
Imaginem apostasiæ qui fortiter repudiarunt, thronis cum
Christo consident, 92. Imaginem et nomen bestiæ cordi
bus suts insculpentes, æterno supplicio torquebuntur, 61.
Imagines locuta, 58. Imago bestia in manibus et frou
tibus subditorum, 5%. Imago divina custodienda, 25.
Imperatores Christiani in nova Roma imperare cœpe
runi, 78.
Imperia præcipua quæ fuere, 78. Septem, 78,79. Impe
rium orbis, Babylon illa mystica, 85.
Impit an in gehenna ignis desistant a peccatis, et an
supplicii onem habituri sint, 70. An pœnæ infernalis finem
sortituri, 53. Impii in peccatorum pœnis Deumi blasphe
mant, 70.
Impadici in cœlestem Jerusalem non admittuntur, 111.
Indi Thomam apostolum sortiti, 104.
Infantes perfecta ætate ac statura resurrecturi, 86.
lafernum quid, 97. Iujicitur in lacum ignis, 96.
Inimicus lectus, 50.
Insulæ mystice quid. 28. Insula fugiunt, myst., 74.
Interpretes citati, 95.
Ira Christi venit, 48. Ira Del ut elibanus, 29. Iræ divi
ne flagel a ut grando depluentia, 29.
Irenæus Apocalypsin Joanni apostolo tribult, 2. Ire
næus citatur, 6, 8, 19, 20, 57, 79, 96. Irenæus libro v
adversus falsi nominis Gnosticos, 28.
Iris myst,, 18. Iris in capite angeli, 42.
Issachar quid signif, 51.
Israelis my tici tribus, 102. Principes myst., 105. Israe,
salvabitur post expletum gentilium numerum, 31.
Jacobus apost. citatur, 37, Jacobus Paulo fidelium mıl
titudinem sígnificat, 50. Jacobus, Sardonix myst., 104.
Jaspis crystallizans, 101. Mystica, 18, 103. Virib. quib.
polleat, 18. Eo structus murus, 103.
Jeremias citatur, 27.
Jezabel myst., 12.
Joannes Baptista Lucifer d., 13.
Joannes in Pathmon relegatus Apocalypsin scripelt, 6.
Leo mysticus, 20. Smaragdus mysticus, 104. Sub Apoca
Jypsens finem venturus, 41. Joannes, Theologus et Toni
tui filius, 17. Angelum adorare volens prohibetur, 110.
Job citatur, 50, 33, 58, 76. Jobi exemplo tentationes
per patientiam eluctati, 30.
Joel citatur, 36, 37.
Josaphati vallis, 38.
Joseph pro Ephraimo filio positus, 31. Quid signif., 31.
Josephus Hebr. citatur, 28.
Judæi christicidæ pœnas luunt, 28. Convertenter, 15.
Metu ad Christianismum accedentes, som infidelitatis
consilia clanculum forent, 74. Simulatitii non veri, 10.
Synagoga Satanæ, 10. Tandem salvi fent, 31. Judæi veri
qui, 10, 13.
Judas et Juda signif., 10, 50,
Judicantes seipsos non judicantur a Den, 37. Judicati
mortui, secundum opera sua, 97. Judicaturus quomodo
Christus, et quomodo sancti ejus, 18.
Judicii hora venit, 60. Judicium Christo a Patre da'em,
89. Judicium piorum de impiis judicat Deus, 84. Judicia
Del abyssus sunt. 36. Ne angelis quidem plene cognit»,
21. Veracia et justa, 68, 69, 85.
Julianus blasphemus, 53. Clandestimus Ecclesin perso
cutor, 77.
Jurat Deus per seipsum, angoli per Deum, 4.
Justi erunt ut angeli cœlestes, 94. Justi manD AN
in iniquitatibus extendunt, 71. Justorum cœtus cum ca
litum coetu Deum prædicat, 86.
Justinus martyr citatur, 83, 91.
Justitia Dei a bonitate non disjungenda est, 71.
Laborem sua consequuntur præmia, 9.
Lacryma omnis a piorum oculis abstergetur, 99. Lary
mis pœnitentiæ eluenda peccati stola, 67. Lacrymis elvere
sordes, 25.
Lacus ignis, mors secunda, 97, qui ad eum damnati,%,
100. Lacus ir Dei magnus, 68. Illum calcat Christus, 89.
Lætari malorum interitu quo pacto debeamus, $1
Lætitia et lætantium sedes in cœlo, 87.
Lampades ante thronum Christi ardentes, 19. Lam
pades semper lætas habere, 73.
Lapis angularis Christus, 99. Lapis molaris mysi,
81, 56. Lapide pretioso ornata mulier, un, 76
Lapide puro induti angeli, 66. Lapides ignei, myslice.,
52. Lapides pretiosi fondamenta civitatis celestis,
103. Lapides sancti volvuntur super terra, 99, 15.
Laudare Deum jubentur parvi æque ac magni, 85.
Lavacrum regenerationis mysticum, 106.
Lazurion, color, 104.
Lectio quæ beata, 3.
1.ectum [in] conjicere, 12.
Legalis pædagogía, t.
Leo mysticus, 20, 29. Loquitar, 23. Leo e tribu
Juda, 21. Et leo ex Basane, 15. Leonial deales,
myst., 59. Leonino ore bestia martua, 55, 51. Leonis
rugitui similis vox angeli, myst., 45. Leonum capita,
Levi quid signif., 51.
Levitica tribus eximia, 31.
Libellus ori dulcis, stomacho et interanels amatus, H.
Libellus, seu Parvulus liber, myslice quid, 43.
Liber æternum viventium, 77. Liber Apocalypses
sanctus et divinitus inspiratus, 112. Liber obsignals,
myst., 21. Liber vitæ apertus, 97, 57. Libri apertu
mystice, 97. Libri deglatillo mystica, 44. Libri evoluun,
et involute chart pro libris, 28, 22. Libro prophetia
nihil apponendum aut auferendum, †12. la Nbro vitæ q
nou scrípti, ad lacum ignis damnati, 98. Liberorum et
servorum carnes avibus esca, 89.
Lignum vitæ Christus, 107. Lignum vitæ, myst., 9.
Linguam contra Deum acuentes, 70. Linguas suas pra
dolore mandunt in cruciatu impit, 70, 27.
Lino puro induti angeli, 66.
Litteralis historia, 1, 2.
Locusta mystica, 38, 41, 35. Scorpionum more bo
mines iciunt. 39. Earum rex, 40.
Lot fugiendo fugit, 81.
Luca Evangelium mystice significatam, 20.
Lucernæ aures, 8.
Lucifere coelo dejectus, 37. Lucifert duo, 13.
Lumen cognitionis oleo quo nutriator, 45.
Luminare calestis Hierosolymise seu Ecclesie, 101.
Luminaria mundi, myst., 27. Luminarium tertia pars
obscuratur, 57, 44.
Luna in sanguinem vertetur, 27. Luna sad Ecclesix
peaibus, myst., 49, 50. Lunæ tertia pars obscuratur,;
Lupi myst., tollen:ar, 53. Lupina rapacitas agnino vel
lere tecta, 57.
Macedonici imperil conditor Alexander,
Maclato similis agnus, 22.
Magia graviter punit, 84.
Magistratus mali, civitatom ruina, 81.
Magni et parvi Deum laudare jubentur, myst., 83
Stantes in conspectu Domini, 97, 23. Magal et porvi qui,
48. Magnorum et parvorums carnes avibus esca, 89. Magnus
Dionysius citatur, 108.
Magog quid signif., 94.
col. 1403–1404page 190 of 200
Mala piis illata sibi illata interpretantur vindices po
testates, 81.
Malitiæ septem seu vitia, 50.
Mammons servientes, 48.
Manasses quid signif., 30.
Manna occultum, 11.
Mansiones multæ apud Deum, 60.
Manus ad Deum tollunt justi et sancti, 26.
Marci Evangelium mystice significatum, 20.
Margarita duodecim. quid, 105. Margaritis ornata mu
lier, myst., 76.
Mare myst., quið, 36.
Baptismus, 49.
Mare non erit amplius, 98. Mare æneum Salomonis,
myst.. 102. 32 Mare versum in sanguinem velut mortui,
68, 10. Mare, vita humana, 83. Mare vitreum, 65, 58.
Myst., 19. Maris habitatores, myst., 53. Mari vitæ bu‐
mana qui dediti, miserı, 54.
Marina clades, 56.
Maria virgo, myst sign., 49.
Martyres defuncti miraculis pollent, et adorantur, 92.
Martyres et confessores Christi thronis judicialibus et re
gils cum Christo consident, 92, 35. Martyres ultionem
sanguinis sul poscunt, 26, 40. Martyrum sacrificia, 24.
Martyrum sanguis per totum orbem ut in Persica Baby
bone, sie in utraque Roma effusus, 77, 83.
Martyrica fortitudo novissimis temporib. elucencet, 32.
Martyrica sacrificia Deo in Christo immolantur, 51.
Masculus Dei populus, 51. Partus, myst., 49. 51.
Mater fornicationis Babylon, 76.
Matthæus, topazius myst., 104. Matthæi Evangelium
mystice significatum, 20.
Matthias mystice amethystus, 105.
Maximianus imp. persecutor, 26.
Medela carni nostræ non est a facte iræ Dei, 67.
Mediator inter Deum et homines sacerdos, 35.
Medietas in fide locum non habet, 16.
Mendacium veritatem imitari nititur, 58.
Menses quinque, myst., 38, 39, 40. Menses XLII my
stice, 45, 56.
Mensura hominis, 103.
Mercatores plangent Babylonem, 83.
Meretrix illa magna et venusta quæ, 7%, 76. Babylon.
83. Ejus judicium Joanni ostenditur, 75.
Messis mystice quid, 63.
Methodius Apolypsin Joanni apostolo tribuit, 2. Cita
tur, 25, 49, 20, 50, 51, 55.
Methodius in sermone de Resurrectione, 96.
Metropolis coelestis, quid, 67, 80.
Melui qui debeat, qui non, 61.
Michael angelus ad Euphratem alligatus, 40. Cum an
gelis suis draconem debellat, 52, 28.
Militantes Christo in mando a Sutana infestantur, 53,
Mille annos cum Christo regnant martyres et cæteri
pli, 92, 94. Mille annos ligatus diabolus, qua signif.,
91, 93. Mille, myst. numerus, 50, 64, 103. Millia
MDCCXII, stadia xπm, 105.
Mine humanitate temperata, 11.
Monarchie septem, 78, 45.
Monitiones proverbiales, 2.
Mons magnus, myst., 56. In montem magnum a spi
ritu subvectus Joannes, myst., 101. Montes diffugiunt,
myst., 74. Montes mystice quid, 28. Montes septem,
myst., 78, 37. montib. obrui tegique, qui cupiant, 29.
In montium speluncis abdunt se pil, 54, 74.
Morientes in Domino, beati a nunc, 62, 39. Morientia
membra excitanda et corroboranta, 14.
Mors abolebitor, 99. Deo non est facta, 98. Aliis
fur, aliis quies. 14. Mors communis, et mortis genus pe
culiare, 90. Mors contemni cur debeat, 10. Mors duplex,
10, 90, 93, 52. Mors impiorum solatii expers, 83. Prena
futuræ initium, 95. Mors in ignis lacum conjicitur, 90, 98.
Mors optatur et quæritur, nec invenitur, 39, 17. Mors
guld, 97. Ultimus hostis, 98. Mors secunda quæ, 47, 93,
97. Mors secunda, lacus ardens igni et sulfure, 100. Mors
vilam Apostolis peperit, 51. Mortis bora incerta, 14.
Mortis opera facere, 97. Morti certissimæ se objiciunt qui
resipiscere nolunt, 12.
Mortificantes actiones corporis, 93.
Mortui duum generum, 98. Mortui fallax seu præsti
glosa resuscitatio, 57. Mortui judicati secundum opera
sua in Dei libris exarata, 97. Mortui per spiritum vitæ
resurgunt, 47. Mortui restituantur a mári et inferno, 97.
Mortuorum primogenitus Christos, 4. Mortuorum resurre
elionem Petrus mortui excitatione ostendit, 58. Per mor
tuos locuti dæmones, 58. Mortuus et vixit, 10.
Moses Deo familiaris, 15. Mosis canticum, 66, 15.
Mulier aquilinis alis in desertum avolat, 51. Bestim
coccines insidens, 75, 56. Mulier sole amicta, myst.,
Multiplicatio numeri myst., 31.
Mundi consummatio ab angelis et sanctis summopere
desideratur, 26, 65. Ejus consummatio incerta est, 14.
Quam graves aptecedent afflictiones, 37 Mundus ignis
ceu diluvio repurgabitur, 96. Nec abolebitur, sed reno
vabitur, 96.
Murus Ecclesiæ myst., 102. Murus jaspide structus,
Musici conticescent, 81.
Mysteria noctis appellatione significata, 33. Mysterium
in fronte Babylonis scriptum, 76. Mysteriorum divinorum
cognitio an pari mensura post resurrectionem omnibus
tribuenda, 60, 31.
Mysticæ visiones, 1.
Narrationes animæ utiles citantur, 69.
Naturæ duæ in Christo, 12.
Nave filius Josua, 8.
Nauta et Nauticam exercentes plangent Babylonem,
Nephthali quid signif.. 30.
Neutra pro masc
et fem., 78.
Nicolaite turpes, 11. Eorum hæresis, mystica Jezabel,
12. Turpitudo, 9, 30.
Ninive, Assyrii regni sedes, 78.
Nomen Agni et Patris ejus in frontib. electorum, 59.
Et cordibus impressum, 108. Nomen Antichristi cur non
expresse significatum, 59. Nomen blasphemiæ in capítih.
bestiæ septicipitis, 53. Nomen Christo soli cognitum, 87,
88. Nomen idem alia et alia ratione diversis tribuitur, 13.
Nomen novum Christi q., 16. Nomen nudum non sufficit,
13. Nomen vesti et femori inscriptum, 88. Nomina civi
tatib. ex re sæpe indita, 76. Nomina multa et varia Deo
tribuuntur, 88. Nomina tribuum spiritualis Israelis,
Nosse aliquem quo sensu dicatur Deus, 15. Nosse Deus
quos dicatur, et quos ignorare, 45.
Nova creature, nova terra, novi homines, 25. Nova
erunt omnia, 99.
Nox, mystice quid, 53, 62, 18.
Nube amictus angelus, 43, 43. Nubes, dominicum vehi
culam, Enochum et Eliam in cœlum revehet, 47. Quales
Christum comitaturæ in glorioso reditu, 5. Ut Dominica
ascensionis ita et sauctorum assumptionis vehiculum, 17.
Nubi insidet Christus, et qualis ea, 63, 12.
Nudilas pudibunda, 72, 73. Nuditas spiritalis, 16.
Numerus bestia calculatus, 59.
Nuptiæ Agni, myst., 86.
Obsignatio vocis tonitruum, mystice quid sign., 43.
Occulta rerum patescunt, 43.
Octava dies myst., 31. Octavus, idemque unus e septem,
Ocull flammei et ignei Christo mystice tributi, 87.
Oculi ut flamma ignis, 7, 11. Ocult septem Agni myst.,
22. Oculis multis præditæ animantes, 19.
Ortoramenta Christi, 31.
Oleo quo alatur cognitionis lumen, 45. Oleum compas
sionis, 25. Oleum lædi retatur, myst. 23. Oleum nutrit
et illustrat smaragdum, mystice, 101.
Olivæ duæ mysticæ, 45.
Omnipotens, Christus dicitur, 5.
Opera bona e pits cogitationib proficiscantur, 22. Ope
rum finis coronatur, non principium, 14.
Operari quando possimus et debeamus, 3.
Oriens, diversa signif., 13.
Os magna et blasphema loquens, 55. Os, mandatu:n,
mystice, 81, 72.
Palmarum frondes in manib., 52.
Papias Apocalypsin Joanni apostolo tribuit, 2. Citatur,
Paradisus, mystice quid, 86.
Pardali similis bestia, 55.
Parturiens fugit, myst., 49.
Parvi æque ac magni Deum laudare jubentur, myst.,
85. Parvi ætate ac statura, magni seu perfecti resurgent,
85. Parvi et magni qui, 48. Parvi et magni stautes in
conspectu Domini, 97, 29. Parvi qui, mystics. 89.
Pascere et ducere, myst. quid signif., 33.
Pastor Christus, 88.
Patientia sanctorum, 62.
Pater absque corporea uota se visendum exhibet, 18.
col. 1405–1406page 191 of 200
PG 106:1405ὀχήματα, 83.INDILES IN ANDREAM CÆSARIENSEM.'
Patres citanter, 52. Patrum vocibus discedere veretur
Andreas, 5.
Patriarcharum nomina allegorice interpretata, 50.
Paulus citatur, 4, 22, 25 27, 31, 51, 57, 42, 49, 52, 65,
69, 75, 80, 0,941, 94, 95, 96, 98. Paulus pro Ecclesiis
quam sollicitus fuerit, 1029. Sapphirus myst., 104.
Paupertas carnis, divitiæ spiritus, 10. Paupertas in spiritalib. opib, 16.
Pax mundi dirimi quando cœpta, 21.
Peccare. Per quæ quis peccat, per eadem et punitur, 61.
Peccatum exosum redditur poenarum acerbitate, 39,
70. Peccatum gustu dulce, at concoctione amarum, 44.
Parens acerbitatis et poense, 70. Mortem parit, 40. Ejus
merum, dulce potu, 76. Peccati morbo quæ divinitus adhibeantur remedia, 35. Peccati præmiuin, plagæ, 67.
Peccata Babylonis usque ad cœlum glutinata, 81.
Pectus auro cincti, 66.
Pedes Christi, 7. Pedes ignel, alter in terra, alter in
mari positus, 43.
Pergamensi Ecclesiæ significata, 10.
Persarum imperium ursinum, 55.
Persecutio omnium masima sub Antichristo. 27.
Persecutoribus quæ imprecanda divinitus, 26.
Persia, martyrum suppliciis insignis, 77.
Persici imperii conditor Cyrus, 78.
Personarum mutatio, rem ipsam non mutat, 85. personis ad personas transitio, 81.
Pes alter in terra, alter in mari ab angelo positus, 42.
Pestis et fames, 26.
Petrus apost. citatur, 13, 76. Petrus, jaspis myst., 103.
Petrus Simonis Magi præstigiosas fraudes redarguit,
Pharaone duriores, 75.
Phialæ mysticæ, 22. Phialæ effusio, myst., 67. E'Tusio
primm, 67. Secundæ, 68. Tertiæ, 68. Quartæ, 69. Quintæ,
70. Sexta, 72. Septima, 73.
Philadelphiensis Ecc.esise significata, 14.
Philippus, Sardius myst., 103.
Pietas larvata, 42. Pietatis seges matura in cœlestes
apothecas defertur, 63.
Pii ante tentationum incursus angelorum ope rohorantur, 30. Eorum castra cinguntur a multis angelis, 95.
Piorum ordines tres, 48.
Page a Deo ratio immittuntur, 25. Plage curatio
myst., 57, Plage quem in finem» Deo immittantur, 25.
Plage medicamentum Deo adhibetur, 46. Plage septem
sub mundi consummationem per totidem angelos infliFerda, 65, 67. P agas terræ infligentes prophetæ, 46.
Plagis alienis moniti, nec e peccatis resipiscentes, gravius postea punientur, 42.
Plectrum Spiritus sancti, 66.
Poculum iræ Dei implentes impii, 64. Poculum meri et
impermisti vini, myst., 61. Plenum abominationis, myst.,
76. Poculi effusie, myst. 67. Poculi punitorii exhaustio,
61. Poculo que miscuit, duplum Babyloni misceri jubet
Deus, 81, 82.
Pirna, beneficii species, 85. Pœna impiorum an æterna
futura, 70. An habitura finem, 53. Pœna impiorum quaie
sanctis gaudium affera), 84, 85. Puena in hoc sculo, allevat pœnam futuri sæculi, 34, 35, 67, 69, 81. Piena peccatorum æterna, ut et justorum gaudia, 62. Pœnam sibi
attrahentes puniri vult Deus, 89. Pœnæ infernalis et
modi et loci diversi, 98. Pœnæ impiorum, etsi nonnihil
forte mitigentur, æternæ tamen erunt, 85. Pœnæ impios
in blasphemiam, non in pœnitentiam vertunt, 75. Pœnæ
nunc ocius, nunc tardius a Deo infliguntur, 36. Pœnæ
propinquitate diabolus effuriatur, 54. Pœnæ divinitus
hominibus immitantur, 57. Pernarum differentia et gradus
erunt, ut dignitatum cœlestium, 60. Pœnarum locus extra
civitatem Dei, 64. Pœnas graviores qui luituri apud inferos, 62.
Pænitentia inutilis apud inferos, 71. Ad pœnitentiam sæpe cogit Deus homines, 70. Non ad pœnitentiam
sed ad blasphemiam se vertunt icti grandine, 75.
Pomis desiderii orbata, 83. 12.
Populus masculus, myst., 51, 54.
Portae duodecim quid designent, 105. Porte in quadratam figuram digestæ, 10%. Per portas non clausas
apostolica doctrina omnibus patens significatur, 106,
Potestas Christo Dei asserta, 53.
Præmia factis suis digna cuique tribuentur, 57.
Prastigiis omnia sua peraget pseudopropheta, 58.
Prason Christi mortem designat, 105.
Preces sanctorum sæpe implis et sceleratis prenas divinitus accersiverunt, 34. Suffitus Deo, 34, 59, 52. Precibus assiduis Deo adh:creates, 31, Precibus 1. bor `m ro1408
munerari, 2. Precibus Mosts flexus Deus parcit Pharaoni,
Primitiæ Dei et Agni, 60.
Primogenitus mortuorum, 1.
Primus et ultimus Christus, 10, 93. Prima abierunt,
Princeps hujus seculi Satanas, 53. Princeps mundi ja
dicatus est, 52. Princeps regum, 4, 49. Principes terre,
myst., 23.
Principium creaturæ, Christus, 16. Principium et finis
Christus, 99.
Procle virgo, 49.
Propheta Babylonis excidio lætari jubentor, 84. 6.
Prophetarum Deus Christus, 108. Prophetarum libri
mulias adhuc nhscuritates habent, 1. Prophetaran
prædicationes qui aversantur, easdem cum occisoribas eorum pœnas luent, 68, Eorum vaticinia ante muadi consummationem implebuntur omnia, 44. Prophetiæ veteris
testamenti pleræque de Christi primo tantum advectu
egere, 1. Propheticus spiritus ex confessione Christi, 8%.
Prophetiæ dotes ettam in fine sæculi interpersecutiones,
68. lis dollb. ornantur multi ob fidei constantiam, 68.
Proverbiales monitiones, 2.
Psalmi citautur, 53, 61, 65, 71, 39, 16, 39, II, 19,
Pseudochristus sævit, 28. Veneficorum ef majorak
omnium clarissimus erit, 46. Ejus prodromus pseudopro
pheta præstigiis omnia peraget, 58.
Pseudopropheta, bestia, 72. Bestia e terra ascendens,
57, Capitur, 90, 15. In propria persona ventures, 57.
Viam Antichristo muniturus, 57.
Pueri resurgent adulta ætate ac statura, §.
Punire Deus mirabiliter potest, ut serval sape nirabiliter, 82.
Purpurea vestis, mysl., 76.
Puteus abyssi, myst., 38.
Quadrate urbs, 105.
Q
Quatiam adhuc semel et terram et cœlum, 73.
Quatuordecim, myst. num., 105.
R
Radix Davidis, 21, 22, 111.
Rami palmarum in manibus, 32
Ranis similes spiritus, 72.
Raphael angelus, 40.
Rapi quomodo dicantur sancti, 51.
Rationale sacerdotis, 103.
Reddi Babyloni duplum jubet Dominus, 81.
Redemptio Christus, 88.
Regenerati a diabolo infestantur perpetuo, 51, 11.
Regeneratio per aquam:l spiritum, 49. Ejus lavacnic
mysticum, 106.
Reges x, seu x cornua, 79. Reges septem, 78, 34. Reges
terræ, myst., 23, 29. Reges terræ, el Reges civitatem
qui, 83.
Regnare Christus quomodo dicatur, 86.
Regnum caeleste, myst., 86. Regnum Christi per aurum designatur, 103. Regnum Deo assertum, 53. Regon
divinum, sanctorum videlicet, omnes gentiles politias
abolebit, 74. Regnum idem perpetuo, etiamsi personas
aut locum mutet, 85. Regnum mundi universale, mystica
Babylon, 77, 85. Regnum resumit Christus quod
initio possedit, 48. Regnum universale totius orbis miagna illa meretrix, 75. Regua septem præcipua. 78, 79.
Reprehensiones lenitatis oleo temperande sunt, 25.
Resurrectiones duæ, 93, 94. Resurrectio prima que,
Revelatio divina duplex fere, 3.
Rex regum Agaus, 79. Chr., 4, 88, 51.
Ruede. ὀχήματα, 83.
Roma an magna illa meretrix, 75, 36, 6. Roma Baby on
Petro apostolo dicta, 76. Pro mystica illa Babylone a
veterib doctorib. habita est, 84. in nova Roma quoque
persecutiones fidelium, 77.
Romani, ferrea Christi virga, 51 Romanum imperium
instauraturum se simulabil Antichristus, 85. Romani
perit conditor Augustus; in nova Rom", Constantinus,
Romani impp. Christianos persecuti, 15. Romanum in
perium divisione velut jugulatum instaurabitur, 56.
Ruben quid significat, 30.
Rutilus draco myst., 50.
S
Sabbatismus futuri sæculi, 6. Sabbatismus sanctorum,
Распознавание текста
col. 1407–1408page 192 of 200
Saccus cilicinus, 27. Saccis amicti, mystice, 45.
Sacerdotes Dei et Christi, 93. Sacerdos mediator inter
Deum et hominem, 35.
Sacerdotium verum post resurrectionis diem, 51.
Sacrificium Christianum quod, 5. Sacrificia Christiano
rum rationalia et spiritualia ac viva, 69, 7 Sacrificiun
fidelium quod, 22.
Salomo Christi typus, 102. Salomo citatur, 30, 73, 78,
Salutem [ad] variis modis nos invitat Deus, 100.
Samaritani etsi meta ad christianismum accedant, suæ
tamen infidelitatis consilia clam fovent, 74.
Sanctus, Qui est et qui erat, 68. Sancti an mille annis
in deliciis terrenis regnatori. 94. Sancti cu·lesti metro
poli quando potituri, 67. Sancti rapi quomodo dicantur,
51. Sancti splendore amicti, etsi nondum plenam promis
sorum impletionem adepti, 27. Sancti vindictam a Deo
poscunt, 26. Sanctorum castra multis angelis cincta, 95.
In quatuor mundi plagis fixa, ibid. Sanctorum conspiratio
in coclesti harmonia seu musica, 60. Sanctorum vestes
quæ, 75. Sanctorum virtutes angelos sæpe latent, 29.
Sanctificatio Christus, 88.
Sanguis e torcularis lacu exiens, 64, 50. Sanguis san
clorum vindicatur de manu Babylonis, 84, 44, 85. Sanguis
velut mortui, 68. Sanguinis potu implentur qui sancto
rum sanguine manus polluerunt, 68. Sauguinis sui
ultionem poscunt martyres, 26. Sanguis uvæ, vinum,
Sapphirus myst., 104.
Sardius, lapis myst., 104.
Sardianæ Ecclesiæ significata, 13.
Sardonyx mysticus, 104.
Satanas Christi cruce occisus, sub consummationem
saeculi revicturus, 77. Satanas ligatus, post mille annos
modicum solvetur, 91. cœlo ejicitur, 52. custodia
solvitur, 94, 41. Satan, idem diabolus, 52. Non potest
altra quam Deus permittit, 58. Princeps mundi, 53.
Unde dictus, 53.
Scorpiis similes locustarum caudæ, 40, 14.
Scriptura omnis triplex est ut homo, 1. In Scripturam
divinam adulterantes exsecratio, 112.
Scythicæ gentes Euphratem transituræ, 72. Scythicæ
seu Unnica gentes, 91.
Seductu faciles qui, 58.
Semihora, myst. quid,
Senacheribi expeditio, 93.
Seniores xxiv 2. Qui, 19. Sunt ante thronum Christi,
21: lidem mystici, 23. Et qui his proximi, 60. Cum
quatuor animalib. proni Deum adorant, 83.
Septem myst. numerus, 63. Septem angell et Septem
ecclesia, 4, 6. Septem angeli, 34. Septem angeli totidem
plagas ante sæculi consummationem hominib. inferentes,
85. Septem coeli, 6. Septem co:li, septem angeli, septem
dies, 79. Septem capita bestiæ marinæ, 55. Septem capita
draconis ignei 50. Septem capita et septem mentes, 78.
Septem cornua et septem ocult agni, 22. Septem lampa
des, et septem spiritus, 19. Septem millia teriæmotu
oppressa mystice, 47. Septem p'agæ ex septem angelis,
63. Septem spiritus, 4, 33. Septem sigiliis clausus liber,
Septenarius numerus mysticus, 4, 6, 34, 103.
Septingenta, numerus mysticus. 105.
Sepultura [in] cadaverum ofliciosos se præbent Christia
ni, 26. Sepultura negatur prophetarum corporibus, 46,
Seraphi oculis pleni, 19.
Serpens antiquus, diabolus, 52, 91.
Servari omnes homines vult Deus, 89.
Servi myslice qui, 89.
Sessores mystice qui, 41.
Sex, mysticus numerus, 64, 63.
Sexcenti, myst. numerus, 61, 65.
Sigilla septem myst., 21. Sigilli primi solutio, 25 Se
cundi, 24. Tertii. ibid. Quarti, 23. Quinti, 26. Sexli, 27.
septimi, 33. Sigilla septem ut quidam interpretati´sint,
Signa seu millia pass., 103. Signa dæmonum opera
tione elita, 72. Signa in frontib. Impressa servis Dei, 30.
Signa seu miracula qualia editurus Antichristus, 56.
Signo crucis fideles ab infidelibus distincti, 30. Šignis
veris præstigias Anticbristi eludet per prophetas suos
Deus, 46.
Signaculum spiritus, 30, Signaculo divino in fronte
signati mortis periculum evadunt, 39, Signali divino lu
mine in faciebus suis, 38. Signatæ in frontibus divini
vultus lumine CXLIV chiliades, 36, 59.
Silentium in cœlo, myst, 31.
Simeon quid signif., 31.
Simon Magus ut mortuum excitarit, 58. Petro apostolo
redarguitur, 56.
Simpliciores fidei doctrinam in corde firmiter retinere
debent, etsi verbis eam tueri non possunt, 12.
Sina [n] monte præsentiam suam Deus ut ostenderit,
Sinus Abrahæ, myst., 86.
Sion mons mysticus, 59. Sion spiritualis, Eclesia,
Sitienti justitiam, aqua vitæ gratis propinatur, 100.
Smaragdus viridis, 103. Mysticus, 104.
Smyrnensi ecclesiæ significata, 10.
Sodoma spiritualis, 46.
Sol Christus, 88. Justitiæ, 7. Sol nigrefactus myst., 27,
55. Sole amicta mulier, mystice, 49. Solis tertia pars ob
scuratur, 37, 44, 38. Solis æstu torqueri, myst. quid, 70.
Solis alia gloria, alia lunæ, 107, Solis ardor, mystice quid,
33. Solis splendore fulgens angeli facies, 42, 44.
Solomon citatur, 9.
Somnus socordia, 14.
Sordes auri et animi quid differant, 71.
Speluncis [in] abdunt se pii, 31, 74.
Spinæ in manu ebriosi, 2.
Spiritus septem, 4, 55, 13, 19. 22. Spiritus septem
eversum hominis insidentes, 50. Spiritus charismata për
xu menses significata, 107. Spiritus contemptores ab ejus
ope reciduntur, 71. Spiritus dæmonum miracula facientes,
72. Spiritus immundi habitant urbes desolatas, 81, 13.
Qua essentia et natura præditi, 41. Spiritus mali malis
hominibus utuntur administris et organis, 9 Spiritu in
montem subvertus Joannes, 101. Spiritus signaculum in
piis, 30. Spiritus vitæ mortuos excitat, 47. Spiritua ia
spirituale quoque interpretationem et intellectum postu
lant, 77.
Splendor angelicarum potestatum, 81.
Sponsa Christi, 99, 101.
Stadium mysticum quod, 71. Stadia MDC, myst., 61, 63.
Stadia xx, 103, 16.
Statera mystice quid, 25.
Status loculæ, 58.
Stella e calo in terram decidens, myst., 38, 35. Stel'a
fluvialib. aquis immittitur, 36, 37 Stella matutina que,
13. Christus, 111. Stelia stellam superat gloria, 60. Stella
ac lucerne qui homines appellentur, 8. Stellæ septem,
myst., 7, 8, 33, 13. Stellæ cadentes, myst., 27. Stellarum
tertia pars obscuratur, 37, 47. In terram detracta, 50, 49,
51. stellis x. Corona mystica, 49, 53.
Stola peccati lacrymis poenitentiæ eluenda est, 67.
Stola virtutum, allegor., 17. Sola animarum a Christo
eluuntur, 73, Stole candida myst., 27. Stol..s suarum
actionum qui candificarunt, 32.
Suftimenta mystica, 22.
Sufitus Deo preces sanctorum, 31, 39, 52.
Susa Persief regui sedes, 78.
Symposium Methodii,
Synagoga Judæorum et Gentium exterius templi
atrium, 45. Synagoga Satanæ, 15, 10, 20.
Tabernaculum Dei, 93, 29. Tabernaculum Dei, myst.,
56, Tabernaculum testimonii aperitur, myst., 66, 27.
Talaris vestis, 6.
Talentaris grando, myst., 74.
Templum Dei, myst. quid, 33, 45, 27. Templum Dei,
Ecclesia catholica, 95. Templum fumo repletur mystice,
66. Templum tabernaculi testimonii aperitur, myst., titi,
27. Templi atrium exterius, myst., 45, 29. templo coll
vox magna, 73.
Tempus el rerum eventus detegunt vaticinia obscura,
59. Tempus mortuorum quod, 18. Tempus non erit: m
plius, 45, 46. Tempus omne, breve est, si cum futuro
sæculo comparetur, 79. Tempus prope esse quo signif.
dicatur, 5. Tempus, tempora et dimidium temporis, 51.
Temporis exacta cognitio penes solum Deum est, 91.
Tempora futura curiosius inquirere velamur, 2.
Tentationis hora, quid, 15 Tentationes ad fidelium vires
altemperat Deus, 51. Tentationum asin examinari, 70.
Tentationum ignis explorat qui vere Christiani sint, qui
non, 74. Tentationum igne probatur verbum de trina, 17.
Tentationum impetus enixis precibus retunditur, 96.
Tentationibus pii probantur ut igne aurum,
Tepiditas damnatur, 16.
Teria et cinis sum, 51. Terra fugit, mystice, 96. Terra
illustratur ex angeli gloria, 80. Terra mulieri pro'ugæ
[seu Ecclesia] opitulatur,.Terra nova et cœlum novulin,
57, 13, 98. Terræ faciem renovat Dominus, 97. Terræ
habitatores, mystice, 53. Terræ novæ regnum, 22. Ter
ræmotus quid sign., 27. Terræmotus magnus, 47. Ma
col. 1409–1410page 193 of 200
PG 106:1409Αδης, 818.INDEX IN ARETHAM CÆSARIENSEM.
ximus, 73. In terram cur dejectus draco ille magnus,
Terrena contemnentes in eremum se rocipiunt, 55.
Terrenis studiis dediti, miseri, 54.
Testimonii sui verbo diabolum devicerunt angeli,
Testis fidelis Chr.. 4. Testis fidells et verax, 16.
Thaborius mons, 5.
Thaddeus, chrysoprasus mysticus, 10%
Thalamus sempiternus, 86, 47. In thalamum cum Christo sponso intrare, 73.
Theologus citatur, Joannes sc, 78
Thomas, beryllus, myst., 104.
Thoraces ferrei, myst., 39. Thoraces ignei, sulfurei,
byacinthini, 41, 55.
Thronus quid signif., 17, 18, 19. Thronus, mystice quid,
54, 45. Candidus. myst.. 96. Thronus Dei, Cherubi et
Seraphi, 85. Throni confessoribus seu martyribus Christi
præparati, 92.
Thus, æreum, myst., 7, 11 Masculum, 7.
Thyatirensi Ecclesiæ significata, 11.
Timidi ut infideles et peccatores, ad lacum ignis damnati, 100.
Tolerantia sanctorum, 62.
Tonitrua, mystice q. f..73 Tenitrua septem voces suas
eloquuntur, 43, 45. Tonitrui Blius, Joannes, 17. Tonitrui
vox mystica, 59, 96.
Tepazius mysticus, 104.
Torcular ir
Dei, 61, 19. Torcular iræ Dei calcat Christus, mystice, 88.
Traditiones apostolice servanda, 14.
Tris unum sunt, 78.
Tribus Israelis mysticæ, 102. Pribui cuique cur par
numerus tributus, 31.
Trinitas (S.), mystice signif., 20. Trinitas divinæ essentiæ trino hymno significata, 65. S. Trinitatis agnitio e
salutifera cruce, 102. Trinitatis blasphemnatio, 36. S. Trinitatis habitaculum, Hierosolyma nova, 99.
Tritici choenix myst., 25.
Tropologia et propologica scriptura, 1, 2.
Tuba septima significatio, 44. Tube similis vox, 6.
Tubarum clangore pienas hominibus immittentes angeli,
Turpitudinem gloriæ sibi statuet Antichristus,
Typi, veritatis præcursores, 2.
Ubera Christi, 7.
Uleus malum, myst., 67.
U
Ultionem sanguinis sui poscunt martyres, 26.
Unguis mystice quid sign., 104, 25.
Unnicæ gentes, 94.
Urbs eadem semper, etiamsi cives sæpe mutentur,
85. Urbs quadrata, 103.
Uriel angelus, 10.
Ursini pedes, 55, 50.
Uxor Agni parat et adornat se, 86. Uxor Agni Ecclesia,
Væ in quos recte quadret, 58. Va tertium septima tuba
dewuntiatum, 18. Væ væ magnæ Babyloni, 83.
Valens imp. blasphemus, 55.
Vehiculum Dominicum, nubes, 47.
Veneficorum princeps Babylon, 76. Venefici a cœles
Jerusalem excluduntur, 111.
Venio ut fur, 72
Ventorum inhibitio myst., 29.
Verbum Dei, Christus, 88, 17. Unde sic dictus, ibid,
Verba Dei, vera et fidelia, 99, 109.
Veritatis (ad) cognitionem humanitate adducuntur es
rantes, 26.
Vermis non moriens, 38.
Vespasianea Hierosolymorum excisio,
Vestis Christi sauguine tincta, myst., 88, 13. Yedis
sordida, et vestis splendida, myst., 14. Vestes ala,
myst., 18, 19, 27. Nuptiales, myst., 18. Sanctorum qua,
75. Vestes semper candidas habere, myst., ibid Yesus
suas custodiens beatus, 72, 56. Vesub. splendidis indu
torum innumera multitudo, 32.
Vestitu suæ virtutis quisque in altera vita lucebit,
Veteres citantur, 28.
Vicisse ut dicatur Christus. 17. Victus victori marcipatur, 36, 57. Victi, una die deleri omnes possunt, 82.
Victoria cum acerba clade conjuncta, 59. Victoriæ Chr
stianæ præmia, 14, 37, 100.
Cur vigilandum, 109. Vigilantes beati, 72, 56.
Vindemia impietatis seu vitis amaritudinis, 63.
Vindices polestates injurias conservis factas si
factas interpretantur, 81.
Vinum admonitionis, 25. Impietatis, 61. Ira Dei, mal,
61. Iræ fornicationis, 61. Vinum lædi velatur, myst,
Vino mero plenum torcular, 64 Vino scorializmus sax
quomodo Babylon inebriarit gentes. 81.
Virga ferrea gentes ut pascat Christus, 51. Virga peccatorum non pertingit ad sortem justorum, i. virga ferrea 88. 23, 64 Quia non finit Deus, 71,
Virgines Agni comites, 60, 22, Virgines novi lesla
menti secundum interiorem et exteriorem komisen,
Virginitas in vetere testamento rarior fuit, 9.
Visa coelestia, mente ac ratione prædita intel igama,
eliamsi alioqui sint inanima, 45. Visa mystica in materi
quapiam et colore visenda exhibentur, 54.
Visio et auditio in spiritalibus reciprocant, 6. Visiones
mystica difficiles explicatu, 1.
Vita duum generum, 93. Vita hæc, mare quoddam, ál.
Nox, 111.
Vites terræ vindemiantur, mystice, 63.
Vitreum mare, 63, 58.
vitreo vase aqua refecto ignis vi solis elicitar,
Vitulus mysticus, 20, 50, 21.
Vocabulum unum et idem sæpe de doobas opposis
prædicatur, 15.
Voluntas Dei duplex, 89. Voluntas Deo sufficit, 15.
Vox aquarum multarum, 7. Vox et visio spiritalis idem
sunt, 6. Vox opificum non audietur, myst., 84. Vox turbe
similis, 6. Vox turbæ magne et aquarum multarum, mysl,
Z
Zabulon quid signif., 51.
Zacharias citatur, 22, 45, 75.
Zona aurea cinctus Christus, 7, 9.
INDEX RERUM ET SENTENTIARUM
QUA
In Commentario Arethæ in Apocalypsin memorata dignæ visæ sunt.
Abyssus, 724.
Αδης, 818.
Agnus Christus dicitur in Apocalypsi velut occisus, 696.
Axpiowy, id est, locustarum nomen unde dicatur, 25.
Angeli dicuntur nunc Patris esse, nunc Filii, 679. Angell fortis de cœlo descendentis varia descriptio, 734.
Animæ dicuntur navigia, 721.
Antichristi varia nomina, 763.
Apocalypsis quid sit, 616.
Aquila volans in Apocalypsi dicitur angelus, ¡il.
Babylon multiplex, 801.
Распознавание текста
col. 1411–1412page 194 of 200
Byssus quid significet, 805.
Chalcolibanum, 658, 670.
Character bestie in manu aut in fronte, 812.
Christus qua specie videatur in Apocalypsi, 655. Chri
slum dici principium creaturæ Dei, non facit pro Arianis,
684. Christus quare dicatur agnus, 696. Christus pro qui
bus hæserit triduo apud inferos, 704. Christus quare a et
principium et finis dicatur, 653, 821, 831.
w,
Claveni David quomodo habeat Christus, 680.
Dæmones dicunter montes et insula, reges terræ ac
primates, servi ac liberi, 710.
Defunctos curam habere vivorum etiam Plato ac He
siodus docent, 751.
Dei nosse sive notitia,671. Dei dextræ ac sinistræ quæ
applicentur, 694.
Draco rufus Satapas, quæ habeat cornua, 732.
Frigidus, fervidus, ac tepidus quinam sint, 685.
Tvaic, sive scientia multipliciter capitur, 683.
Gog et Magog quas gentes significent, 818.
Haresibus Nestorii, Eutychetis et Manichæorum con
tradicitur, 680.
Herba profert quidquid natura ad alimentum destinavit,
Humilitas animi nou det rimit, sed potius sublimal, 709.
Imperia septem variis temporibus robur obtinuerunt
In variis regionibus, 792.
Iris unde oriatur et quid denotet, 689.
Leo dicitur et Christus et Antichristus, 677.
Libel.us in manu angeli quid significet, 735. Et quod
devoratus fecerit amaricari ventrem, 739.
Adyoç sive sermo capitur multipliciter, 685.
Locustarum spiritualium varia species ac nocumentum,
Lucifer ac stella matutina dicitur Christus, et etiam
Satanas, 675.
Mille anni in Apocalypsi qui dicantur, 811, 814, 813.
Montes et insula, 710.
Mors duplex, 667. Mors duplex in Scripturis, 813.
Murus coelestis Jerusalem cur jaspidi cristallizanti as
similatur, 825.
Nosse ipsius Dei, 671.
Nox et dies quid significent, 717.
Numerus septenarius, 649, 655, 716, 759. Numerus vi
ginti quatuor seniorum, 689. Numerus senarius alarum,
690. Numerus ternarius, 721.
Ordeum quos significet, 704.
Patriarcharum duodecim tribuum nomina quos desi
gnent, 714.
Peccata quænam corpus inquinent, et quænam spiri
tum, 647.
Persecutio immanis sub Maximiano, 705. Prædicationi
convenit duplex fluminis utilitas, 831.
Reges ac sacerdotes qui dicantur mystice, 698. Reges
ac principes, 710.
Sacerdotes ex continentibus semper assumpti sunt,
Sancti colendi sunt ac orandi, ut pro nobis intercedant,
831, 832 Sanctorum reliquis venerandæ, ibid.
Sardius terrori est ac medicamini, 689.
Senarius alarum quatuor animalium quid significet,
Septem Ecclesiæ, stelle, spiritus, candelabra, lucernæ
et lampades quid significent, 649, 655, 656, 661,662, 676,
Servi et liberi qui dicantnr in Apocalypsi, 711.
Sigilla septem quid designent, 701, etc.
Signa quæ scribuntur sub Autichristo futura quid si
gnificent, 709.
Simulacra locuta fuisse ac sudasse, imo et arbores et
aquas, 764.
Splendores qui dicantur, 628.
Stella matutina dicitur Christus et etiam Satanas, 675.
Stella dicta Absynthium quæ in flumina fontesque cecidit,
est diabolus, 722. Similiter et alia stella cadens, cui datur
clavis putei abyssi, 725.
Tempus ant dies mala dicuntur propter il'a quæ in
ipsis contingunt, 718. Tempus quomodo amplius uon
erit. 738.
Tepidus evomitur, cum et tepor faciat ad vomitum,
Terramotus quid in Scripturis significet, 709.
Timor multiplex, 749.
Tonitrus septem dicuntur angelicæ potestates, 756.
Tribus duodecim filiorum Israel quos designant, 714.
Triticum quos significet, 704.
Verbi Dei quomodo sit nomen incogni'um, rum Ver
bum Dei dicatur, 06.
Vestis Verbi Dei quæ dicatur. 806.
Virgines præcedunt omnes alios post viginti quatuor
seniores, 767.
Virginitas matrimonio longe præponenda, 813.
Virga directionis, virga ferrea, virga potentiæ sive vir
tutis, 674, 807.
Vita duplex in Scripturis, 814.
Notitia bibliographica.
Cap. V.
Cap. VI.
Caput primum. Quot fuerint ab Adam adusque Salva
Qui sunt Jacobi filii, patriarchæ populi. 22
Quinam sunt isti LXXV qui cum Jacob in
Ægyptum profecti sunt.
Cap. VII.
sacerdotales.
Quinam fuerunt Samuelis progenitores
toris adventum generationes.
Cap. II.
Initio.
Quot fuerint pontifices ab Aarone facto
Cap. VIII.
tales.
Quinam sunt Heli progenitores sacerdo
Cap. III.
Quinam ex Cain nati sunt ab origine ad
septimam usque generationem.
Cap. IV. — Quinam servati sunt a diluvio in area 22
Cap. IX. Quinam fuerunt progenitores Ezechielis
prophetæ sacerdotales.
Cap. X.
cerdotaleg.
Quinam fuerunt Jeremiæ progenitoras sa
col. 1413–1414page 195 of 200
r
Cap. XI.
Quinam fuerunt populi judices post divi
sionem terræ a Jesu Nave faciam.
Cap. XII. - Quinam fuerunt reges populi.
Cap. XIII. - Quiuam fuerunt reges Israel postquam ab
Juda divalsus est.
Cap. XIV. Quinam fuerunt prophetæ in verbo divino
qui el prophetias scripto consignarunt.
Quinam ob prævaricalas leges lapidi
Cap. LX.
obruči interierunt.
Cap. LXI.
Cap. LXII.
buerunt.
Cap. LXIII.
Cap. LXIV.
Cap. LXV.
Cap. XV. — Quinam fuerunt alii prophetæ, qui nequa
quam suas prophetias in scriptis reliquerunt.
Cap. XVI.
lieres.
Cap. XVIII.
Cap. XVII.
phet.
Cap. XIX.
Ægypto.
tap. XX.
Quænam fuerunt prophetantes mu
Qui reges pii et qui impii fuerunt. 27
Quinam in populo fuerunt falsi pro
Quinam præfuerunt tribubus in exitu ab
sunt.
Cap. LXVI.
Cap. LXVII.
Cap. LXVIII.
Et quinam item justi ob pietatem.
Quinam lege prohibitos ecucabitus
Quinam binomines fuerunt.
Quinam secundo nomine engnomit
Quæ de una Divinitate usurpantur.
Que de duplici subsistentia.
pto proficiscentis.
Et quænam de Triuitate sccipiuntur.
Quæ sunt mansiones poputi ab Æ
Cap. LXIX. Quænam vidit mirabilia Moyses,
etiam ab ipso patrata sunt.
Cap. LXX. Quæ sunt prodigia ab Jesu Nave perȚ
trata, et per ipsum populo effecta miracula.
Cap. LXXI. Quænam mirabilia per Judices facta 7
Cap. LXXII. Quæ mira patravıl Samuel.
Cap. LXXIII. Quænam sunt Davidis gesta, et pro
digia illius gratia patrata.
Quosnam suscepit liberos Moyses, et
qu.
Cap XXI.
Quos habuit filios Aaron.
Cap. XXII.
Quæ suul gentes quas populus hæredi
tavit.
Cap. XXIII. Quosnam, et quarumnam gentium reges
populus interfecit.
Cap. LXXV.
Cap. XXIV.
filis Noe, Sem,
Quot et quæ gentes ortæ sunt a tribus
Cham, Japheth.
Cap. XXV. Libri XXII, qui constituunt Testamen
(um.
Cap. XXVI. Nomina et interpretatio litterarum He
braicarum.
Cap XXVII Menses Hebræorum, Ægyptiorum
Macedonum, Romanorum.
Cap. XXVIII. Quomodo componebatur sanctum
chrisma.
Cap. XXIX. Qui fuerint gigantes.
Cap. LXXIV.
Quænam sunt gesta Salomonis.
Quæ prodigia fecit Isaias propheta. K
Cap. LXXVI. Qua sunt Jeremiæ vaticinia, et qua
nam inter prophetandum sustinuit.
Cap. LXXVII.
Quæ sunt vaticinia Sophoniæ.
Cap. LXXVIII. Quænam prophetavit Aggæus.
Cap. LXXIX.
Quæ prophetavit Zacharias.
Quænam prophetavit Malachias.
Quænam sunt signa mirabilia, quæ
Quænam fecit Eliseus stupenda pre
digia in duplict spiritu Eliæ.
Quæ prophetarit Elias.
Cap. LXXX.
Cap. LXXXI.
cit Elias.
Cap. LXXXII.
Cap. LXXXIII.
Cap. XXX. Quinam fuerunt multorum liberorum
patres.
Cap. I.XXXIV.
Cap. LXXXV.
Cap. XXXI.
Quomodo partitus est populus terram
promissionis, ut Jesus Nave il.is forte distribuerat.
Cap. LXXXVI.
Cap. LXXXVII.
Cap. XXXII. Quænam sunt refugii civitates ad quas
refugiebant quotquot involuntarium homicidium perpe
trassent.
nites.
Cap. XXXIII.
parata.
Quæ sunt metropoles pro Levitis se
Cap. XXXVI. Qui sunt reges quos Abraham servavit
cum Lot.
Cap. XXXVII.
uxores duxerunt.
Cap. XXXVIII.
Cap. XXXIX.
Cap. XL.
Cap. XXXV. Quinam reges convenerunt in vallem
salsam, quos cecidit Abraham.
Cap. XXXIV. Quasnam ceperunt civitates el reges
Jesus et Caleph fideles.
Quinam Hebræl cum essent ethuicas
Cap. XCIII.
Anani.
Cap. XCIV.
Cap. XCV.
Quid prophetavit Baasa.
Cap. LXXXVIII.
Quæ sunt vaticinia Samaa.
Cap. LXXXIX. Quid prophetavit Jadon.
Cap. XC.
Cap. XCI.
Cap. XCII.—Quænam prophetavit Azarias filius Sadoc.
Quænam vaticinatus est Jesus filios
Quid vaticinatus est Michæas.
Que sunt Elisæi vaticinia.
Quænam prophetavil Gad.
Quæ sunt Nathanis prophetiæ.
Quænam vaticinatus est Achnas Silo
Quænam prophetavit Ozieł propheta.
Quænam vaticinatus est E'iad Obdiæ fi'jns.
et per ea quæ
Cap. XLI.
Quinam fuerunt polygami.
Quot mulieres viros perdiderunt. 42
Quot mulleres viros beneficio affecerunt,
operate sunt, accepta Deo fuerunt.
Quinam viri ob sapientiam admirationi
fuerunt.
Cap XLII. Quæ mulieres sapientia maxime clarue
Cap. XCVI.
Cap. XCVII.
cerdos.
Cap. XCVIII.
Cap. XCIX.
Cap. C.
Quænam proplietavit Holda usor Selim.
Quæ prophetavit Zacharias eximios sa
Quæ sunt vaticinia Symeonis.
Quænam sunt vaticinia Elisabeth. 106
Quæ sunt ea, quæ Virgo Maria prophetavil.
runt.
Cap. XLIII. Quinam ob nimtam sapientiam, ipsa sua
sapientia interierunt.
Cap. CI.
Quis nec volens prophetavit in Evangelo.
Cap. XLIV. Quinam veritate sapienter occulta, sa
Cap. CII.
Quinam sunt fortes Davidis.
lutem invenerunt.
Cap. XLV. Quinam dolo justitiæ opera effecerunt.
Cap. XLVI.
Cap. CIIL.
Cap. CIV.
Quinam prætextu probitatis aut reli
gionis cadem operati sunt.
Cap. XLVII. Quinam justi occist sunt.
Cap. XLVIII.
Cap. XLIX.
Quinam fuerunt fratricide.
impendebantur.
Cap. CV. De templo Hierosolymitano, quod ædifi
cavit Salomon.
Cap. CVI.
ædificavit.
Quinam sunt principes Salomonis. 110
Quæuam erant quæ quotidie a Salomone
Quinam dum efferuntur dejecti sunt. 55
Quinam propter humilitatem ad gloriam
et celsitudinem erecti sunt.
Cap. Li-Quinam jussi sunt nou ægrotantes devivere.
Cap. LII.
mortui sunt.
Cap. 1.1.1.
tui sunt
Cap. I.IV.
Cap. LV.
Cap. L.VI.
Cap. LVI.
Cap. LVII
Quinam misericordia usi contra Dei o
luntatem, propterea interfecti suut.
Cap. L. Quinam justitiæ suæ mercedem mortem
ipsain receperunt: et quinam ob impietatem vitam pro
duxerunt.
Cujusmodi erat templum, quod Sa'omon
Cap. CVII..
Quænam ɛacra reposita erant in sancıda
rio.
Cap. CVIII.
Quinam ex sanctis amissa oculorum acie
Quinəm superstites manserunt, nec mor
Quænam erant utensilia elaborata et
dedicata a Salomone in ministerium sacrum.
Cap. CIX.
Quænam erant vestes, sacerdotibus
quas
et levitis ad sacra obeunda ministeria Salomon paraverat,
Cap CX.
Cujusmodi erat tabernaculum a Moyse
erectum secundum exemplar quod viderat in monte.
Quinam mortui revixerunt.
Cap. CXI. Cujusmodi erat sanctuarium ambitus,
quod Moyses fecerat.
Quænam steriles pepererunt.
Quinam patrem inhonorarunt.
Cap. CXII. Quantus erat populus a David contra
Dei voluntatem censitus.
Cap. LIX. Quinam ob perpetratas neces accepti fue
funt gratique apud Deum.
Cap. CXIII. Quotnam interierunt de populo propter
peccatum Davidis ob recensionem populi.
Cap. CXIV. Quænam mulieres cum jam fornicate
fuissent, in justas nuptias laudabiliter transierant 119
Cap. CXV. Quinam prophetæ calibes m nsere 122
col. 1415–1416page 196 of 200
Cap. CXVII.
Quinam in foveås ad certam mortem
Cap. CLXII.
Quinam ex apostolis matrimonio juncti
projecti sunt.
Cap. CLXIII.
Qum.
Cap. CXVI.
erant.
iz
Quinam reges propterea quod impii
fuerint non sunt sepulti in regiis sepulcris Davidis. 122
Cap. CXVII. Quinam reges de posteris David ex
clusi sunt a genealogia Salvatoris, et cur.
Cap. CXIX.- Quinam cum periculose ægrotaret, me
dicis utens, nec a Deo salutem postulans, obiit.
Cap. CXX. Quinam libri in Scripturis memorantur
tanquam exstantes, qui tamen non reperiuntur.
Quinam pœnas luerunt suorum crimi
Cap. CLXIV. Quinam peccatores misericordiam sunt
consecuti.
Cap. CLXV. Quinam cum sibi eximium quid facere
viderentur, eo ipso a scopo aberrarunt.
Cap. CLXVI. Quæ el quot gentes subinde contra sa
cra loca insurrexerunt, atque divinitus immissas pœnas
sustinuerunt.
Cap. CXXII.
Cap. CXXI. Quænam sunt testimonia ab apostolis
producta, quorum loca in Scripturis non habemus. 123
Quinam fuerunt sacrarum Scripturarum
translatores.
NICEPHORUS PHILOSOPHus.
Notitia.
Cap. CXXIII.
Cap. CXXIV.
Quoties vastata est Jerusalem.
Quoties et quando depopulati sunt
Israelitæ.
Cap. CXXV.
Caput aliud ex Josepho.
Commentarius prævius.
Cap. CXXVI.
Quot festa apud Judæos celebrantur.
Oratio Nicephori in S. Antonium Cauleam.
Exordium ac propositio,
Cap. CXXVII.
Cap. CXXVIII.
incomprehensibilia.
Quænam jejunia celebrant Judæi.
Quæ non sunt quærenda, cum sint
Caput primum. - Sancti Antonii ortus, institutio, vita
monachica.
Cap. CXXIX. Quænam per somnium quibusdam ma
nifestata sunt.
Cap. II. Sancti Antonil sacerdotium: præfectura mo
nasterii præclaræ in hoc munere virtutes: Patris mo
nachismus.
Cap. CXXX.
Cap. CXXXI.
Quis conscripsit librum Regnorum. 133
Quænam per proverbia et ænigmala
in Scripturis dicta sunt.
Cap. CXXXII.
prolata.
Quænam sunt parabola ore Dominico
Cap. III. Sancti Antonii patriarchatus, in eo labores.
Leo imperator laudatus.
Cap. IV.
Cap. V.
Sanctus Antonius cum veteribus sanctis
comparatus: invocatus ab auctore.
Sancti Antonii obitus, sepultura, miracula.
Cap. CXXXIII.
b
Quorum externorum testimoniorum
Paulus apostolus mentionem facit.
Cap. CXXXIV.
Quot Jacobi inter apostolos fuerunt.
Notitia.
Cap. CXXXV. Quot Joannes in prædicatione verbi
fuerunt, et quot Zachariæ.
Proœmia.
Prologus.
Cap. CXXXVI. - Hippolyti Thebaui locus, ex chronico
Caput primum.
Sermo I. Apocalypsis Jesu Christi.
ejus syntagmate.
Cap. CXXXVII.
Qui sunt qui innotescunt de LXX
discipulis.
It
Cap. CXXXIX. Quot fuerunt a gentilibus motæ per
secutiones, et per quos.
Cap. CXL. Quot hæreses Ecclesiæ fidem appetie
runt.
Cap. CXXXVIII.
Quot persecutiones contra Eccle
siam excitatæ sunt a Judæis, usquedum capti sunt, et
templum incensum.
Cap. II.
Ut Dominum in medio septem candelabro
rum podere (hoc est, talari veste) indutum conspexerit.
Cap. 111.
Ad Ephesinæ Ecclesiæ angelum destinata.
Quales secta penes Judæos fuerunt. 138
Quænam hæreses inter Samaritanos
Quænam sectæ apud Græcos fuere.
Quot sunt apud Græcos vaticinandi
Cap. CXLI.
Cap. CXLII.
obtinuerunt.
Cap. CXLIII.
Cap. CXLIV.
genera.
Cap. CXLV. Cur Judæi secundam et quintam hebdo
mada feriam jejunant.
Cap. CXLVI.—Cur Christiani jejunant quarta et sexla
feria.
rivate sunt.
Cap. CXLVII. Quæ et quot gentes ex Abrahamo de
Cap. CXLVIII. - Quæ sunt Pauli apostoli vaticinia. 166
Cap. CXLIX.-Quæ sunt Joannis evangelista vaticinia.
Cap. CL. Quot anni sunt a creatione mundi usque aɗl
Christi adventum.
Cap. Cl.I.
Quot quibusve nominibus prædixerunt
sanctæ Scripturæ vocandum Dominum ubi inter homines
apparuisset.
Cap. XI. De libro septem sigillis obsignato, quem
nulla creata natura aperire potuit.
Cap. XII.
Ut Agnus qui habet septem cornua, ape
ruerit librum.
Cap. XIII.
Sermo V. Solutio primi sigilli; per quam
apostolorum doctrina designatur.
Cap. XIV. - Secundi sigilli solutio, qua prælium quod
infideles contra fideles ineunt, describitur.
Cap. XV.Solutio tertii sigilli, quæ illorum a Christo
defectionem proponit qui minus firmiter in ipsum cre
diderant.
Cap. XVI. Sermo VI. Solutio quarti sigilli, qua illo
rum flagella delineantur qui propter animi mollitiem et
impatientiam Dominum negaverunt.
Cap. XVII.
Solutio quinti szilli, quæ sanctorum
clamore ad Deum pro sæculi consummatione proponit. 270
Cap. XVIII..
Sexti sigilli solutio, quæ plagas quæ
sub sæculi catastrophen mortalium generi inferentur,
breviter percenset.
Cap. XIX.
Sermo VII. De centum quadraginta qua
tuor hominum millibus qui a quatuor angelorum plaga
illæsi conservantur.
Cap. CLII. - Decem apparitiones Domini suis factar,
postquam ille e mortuis surrexit.
Cap. CLIII.
Quoties postquam in cœlum rediit,
Daruit Dominus discipulis suis.
Cap. CLIV.
veri cultu.
Quot idola coluit populus, relicto Del
Cap. CLV.
Quinam firmissimas amicitias servavere.
Cap CLVI. Quis rationalem in bruti animam mula
vit.
Cap. CLVII.
Quinam mali cum essent, probi evase
runt.
Quis longævissimus post Moysen fuit.
Qui sunt, qui leones manibus occiderunt.
Cap. CLVIII.
Cap. CLIX.
Cap. CLX.-Quinam a leonibus interfecti fuerunt. 174
Cap. CLXI. Quinam propter sacrilegia interfecti sunt.
De innumera illorum turba qui ex gen
Cap. XX.
lium nationibus conversi, candidis induentur unique
eum Christo regnabunt.
Cap. XXI. "Solutio septimi sigilli, qua explicatur
quomodo angelicæ virtutes sanctorum preces veluti thy
miama quoddam Deo offerant.
Cap. XXII. Sermo VIII. De septem angelis, e quo
significata sint.
Cap. VII. - Sermo III. De iis quæ Sardianæ Ecclesiæ
angelo significata sunt.
Cap. VIII.
clesie Philadelphia.
Cap. IX.
nificata fuerint.
Cap. IV. Sermo II. Cujusmodi Smyrnensis Ecclesiæ
angelo sint indicata.
Cap. V.
fuerint significata.
Cap. VI.
Cujusmodi Pergamensis Ecclesiæ angelo
Cujusmodi Thyatirensis Ecclesiæ angelo
Cujusmodi significata fuerint angelo Ec
Qualia Laodicensium Ecclesiæ angelo sig
Cap. X. Sermo IV. De ostio quod in cœlo visum est
apertum: deque viginti quatuor senioribus, et aliis qui
busdam, quæ hinc ordine consequuntur.
col. 1417–1418page 197 of 200
rum numero dum primus tuba canit, grando, et ignis,
ac sanguis in terram fertur.
Cap. XXIII. De secundo angelo, eorumque interitu
que vitam in mari degunt.
Cap. XXIV. — De terão angelo, et profluentium aqua
rum amaritudine.
Cap. XXVI. - De quinto angelo, mysticisque locustis,
ac varia earumdem forma.
Cap. XXV.Sermo IX. De quarto angelo, et lumina
rium obscuratione.
Cap. XXVII. De sexto angelo, et quatuor angelis
qui juxta Euphratem ligati tenebantur.
Cap. XXVII. Sermo X. De angelo circumdato iride
et nube, qui sæculi consummationem denuntiabat. 306
Cap. XXIX.
Ut Evangelista librum ex angelo susre
perit.
Cap. XXX.
De Enocho et Elia.
Cap XXXI. Sermo XI. Ut duo isti Dei prophetæ ab
Autichristo trucidati, denuo surrexerint.
De prioribus et novissimis Ecclesiæ
Cap. LXIV. SermoXXII. De sedente super thronum,
et communi resurrectione.
Cap. LXV.-De cœlo novo, el terra nova, supernaque
Jerusalem.
Cap. LXVI. — Cujusmodi ab eo dieta sint qui sedebat
in throno.
Cap. LXVII. Sermo XXIII. De angelo qui sanctam
civitatem illi ostendit, ejusdem muros et portas dimetitur.
Cap. LXVIII. — De fluvio mundo, qui e throno in me
diam civitatis plateam procedere visus est.
Cap. LXIX. Quod Christus sit Deus prophetarum, et
angelorum Dominus.
Cap. LXX
Sermo XXIV. Quod ea omnia quæ apo
stolus vidit, digna sint fide.
Cap. LXXI. Ut jussus sit ne hane Apocalypsin ob
signaret, sed palam prædicaret.
Cap. LXXII. Ut Ecclesia et Spiritus qui in illa degit,
gloriosum Christi adventum expetant; certæque male
dictioni subjiciantur qui librum bunc adulterant. 450
Note Friderici Sylburgii Veterani ad Commentarium
Andreæ Cæsariensis.
Cap. XXXII. De septima tuba, et sanctis qui Deum
ob futurum judicium celebrant.
Cap. XXXIII.
persecutionibus.
Cap. XXXIV. - Sermo XII. De angelorum et dæmo
num prælio, tet Satana casu.
ARETH AS EPISCOPUS CÆSAREÆ IN CAPPA
Cap. XXXV. Ut draco Ecclesiam persequi non de
sistal.
Notitia.
Præfatio Joan. Heutenil.
Promium auctoris.
Cap. XXXVI.
De bestia quæ habebat cornua decem
et septem capita.
Cap. XXXVII.—Sermo XIII. De pseudopropheta. 335
Cap XXXVIII. De profano Antichristi nomine. 339
Cap. XXXIX. De Agno et centum quadraginta qua
Luor millibus stantibus cum Agno in monte Sion. 512
Cap. XL. Sermo XIV. De angelo judicium propin
quum denuntiante.
Cap. XLI. De angelo qui Babylonis ruinam andun
Caput primum. Proœmium Apocalypsis, et quod per
angelum ipsi data sit.
Čap. 11. — Visio in qua Jesum vidit in medio septem
candelabrorum.
næorum.
Cap. V.
gamorum.
tiat.
Cap. XLII. De tertio angelo qui fideles, ne Anti
christum suscipiant, graviter admonet.
Cap. XLIII. Serino XV. Ut is qui super nubem se
debat, falce ea demetal quæ oriuntur e terra. 517
Cap. XLIV.De angelo amaritudinis vitem vinde
miante.
Cap. XLV. De septem angelis, qui ante sæculi finom
septem plagas hominibus inferunt, deque mari vitren.
Cap. XLVI. Sermo XVI. Ut, prima phiala effusa,
ulcera nata sint in desertoribus.
Cap. XLVII.
De plaga secunda, quæ iis infertur qui
in mari vitam degunt.
Qua scripta sunt ad angelum Ecclesia
Cap. III.
Ephesiorum.
Cap. IV. - Que significata sunt angelo Ecclesiæ Spyr
Quæ designata sunt angelo Ecclesix Per
Cap. VI.
Que scripta sunt angelo Ecclesiæ Thya
tirorum.
Cap. VII. Qua scripta sunt angelo Ecclesiæ qua est
Sardis.
Cap. VIII. Quæ scripta sunt ad augelum Ecclesia
Philadelphorum.
Quæ significata sunt angelo Ecclesia Lao
Cap. IX.
dicensium.
Cap. X. De viso ab ipso ostio in cœlo, et throne s
viginti quatuor seuioribus, et his quæ consequenter ostensi
sunt.
Cap. XI.
De libro signato sigillis septem qui erat in
manu Domini, quem nulla creată natura potuit aperire.
Cap. XLVIII. Ut flumina oer tertiam phialam_in
sanguinem convertantur.
Cap. XLIX. Sermo XVII. Ut per quartam plagam
ardore crucientur homines.
Cap. L. Ut per quintam plagam bestiæ regnum
obscuratum sit.
Cap. XII. — De Agno habente cornua septem, quomodo
librum aperuerit.
Cap. LI. Ut per sextam phialam via Euphratis pandatur
regibus ab oriente venientibus.
Cap. LII.-Sermo XVIII. Ut per septimam plagam grando
et terræ motus in hominum perniciem excitatus sit. 370
Cap. LIII.
De uno e septem sauctorum angelorum
numero, qui beato Joanni adulteræ civitatis eversionem
ostendit deque septem meretricis capitibus, et decem
ejusdem cornibus.
Cap. LIV.
Ut angelus mysterium, quod viderat, in
terpretatus sit.
Cap. LV.Sermo XIX. De alio angelo Babylonis rui
nam denuntiante: deque cœlesti voce, qua sancti civita
tem deserere et voluptates quibus, ante fruebantur, missas
facere jubentur.
Cap. XIII.
Solutio primi sigilli designans doctrinam
apostolicam.
Cap. XIV. Solutio secundi sigilli significans bellum
infidelium adversus fideles.
Solutio tertii sigilli, eorum significans ex
Cap. XV.
cisionem qui non firmiter Christi crediderunt.
Cap. XVI. Solutio quarti sigilli manifestans indu
ela castigatoria flagella in eos qui Dominum negaverunt
ob defectum tolerantiæ.
Cap. XVII. Solutio quinti sigilli significans clamo
rem sanctarum animarum ad Dominum, ut fat consum
matio.
Cap. XVIII. Solutio sexti sigilli significans eos que
inferantur in consummatione plagas.
Cap. XIX. De his que servantur a plaga quatuor an
gelorum, nempe centum quadraginta quatuor millibus.
Cap. LVI. De sanctorum hymnis et laudibus, triplici
que Alleluia, quod propter subversam Babylonem ceci
uerunt sancţi.
Cap. LVI. De mysticis Agni nuptiis, ejusdemque
Agni cœna.
Cap. LVIII. Sermo XX. Ut Christum viderit Evan
gelista angelicarum virtutum agminibus cinctum, alboque
equo insidentem.
Cap. LIX. De Antichristo, cæterisque qui simul cum
illo in gehennam abjiciuntur.
Cap. LX. - Ut Satanas post Christum crucifixum usque
ad sæculi finem sit ligatus; et de mille annis
Cap. XX. - De innumerabili turba eorum qui ex gen
tibus una cum Christo regnabunt.
Cap. XXI.
Solutio septimi sigilli, quod angelicæ vir
tutes ad Deum ferant sanctorum preces tanquam thymia
mala.
Cap. XXII. De septem angelis, quorum primo tuba
canente grando, et ignis, ac sanguis in terram feruntur.
Cap. XXIII.
De secondo angelo, quo tuba canente
pereunt quæ in mari vivebant.
Cap. LXI.
Cap. XXIV..
Sermo XXI. De sedibus quæ illis sunt pa
Tertius angelus aquas fluminum reddit
rat qui Christi confessionem illibatam conservarunt_410
Cap. LXII. Quæ sit prima resurrectio quæ item
mors secunda.
Cap. LXII.
De Gog et Mageg.
amaras.
Cap. XXV.
Quartus angelus tertiam luminis solaris
ac lunaris partem obscurat.
Cap. XXVI. — De quinto angelo et spiritualibus locu
col. 1419–1420page 198 of 200
stis ascendentibus ex abysso terræ, deque varia specie
ipsarum.
Cap. LXIX.
visa sunt.
Cap. XXVII. De sexto angelo: et solutio angelo
rum qui super Euphratem alligati erant.
Cap. LXX.
Dominus omnium.
Quod fide digna sint quæ ab Apostolo
Quod Christus sit Deus prophetarum ac
Cap. XXVIII. De angelo circumdato nube ac iride,
qui communem omnium finem prænuntiabat.
Cap. XXX.
Cap. XXIX. Quod libellum de manu angeli evange
lista acceperit.
guent.
Cap. XXXI.
De Enoch et Ella, qui Antichristum coar
Quod occisi ab Antichristo Enoch et ‘Elias
resurgent, et eos qui seducti fuerant terrore consterna
bunt.
Cap. XXXII. - De septima tuba et sanctis Deum lan
dantibus ob futurum judicium.
Cap. LXXI. Quod jussum ipsi fuerit ne obsignaret,
sed ut prædicaret banc revelationem.
Cap. LXXII. - Quod Ecclesia et Spiritus qui in ea est
gloriosum exspectant Christi adventum, et de maledictione
cui sunt obnoxii qui librum hunc adulterant ao depra
vant, tanquam irritum et abrogatum.
ORATIO de SS. martyribus Samona, Guria et Abibo. 787
ORATIO de translatione S. Euthymii archiepiscopi (P.
Cap. XXXIII. De prioribus Ecclesiæ persecutioni
bus, et iis quæ sub Antechristo fient.
Notitia.
Notitia altera.
Cap. XXXIV. De commisso prælio inter sanctos an
gelos et pravas potestates. et de casu draconis. 663
Sermo in SS Deiparæ Annuntiationem.
Oratio de malo.
Cap. XXXV. Quod 'draco non cesset persequi Eccle
siam.
Cap. XXXVI. De bestia habente cornua decem et
capita septem, quorum unum dicit veluti occisum. 670
Cap. XXXVII. De alia bestia habente duo cornua
quæ homines ad priorem bestiam adducebat.
Hymni quinque in S. Deiparam.
Epigrammata tetrastica quibus titulum fecit Paradisus.
Elogium S. Panteleemonis martyris.
Carmina varia argumenti sacri vel historici.
Cap. XXXVIII.
De nomine bestia.
I. - In Dominum Nicephorum imperatorem.
Cap. XXXIX. - De centum quadraginta quatuor milli
bus qui cum Agno stabant in monte Sion.
– In Dominum Joannem imperatorem Epitaphium.
Cap. XL.
De angelo qui denuntiabat propinquum
esse futurum judicium.
In dormitionem Deiparæ.
V. In apostasim.
Cap. XLI.
dicante.
De secundo angelo casum Babylonis præ
In sanctos quinque, Eustratium et alios.
In Romanorum pugnam.
Cap. XLII. De tertio angelo muniente populum De
mini que susciperet Antichristum.
VIII. In musicum quemdam.
Cap. XLIII.
Quod is qui sedebat in nube, demelebat
falce quæ ex terra germinabant.
XI. - In patrem suum.
Cap. XLIV.
De alio angelo qui vindemiabat vineam
amaritudinis.
Cap. XLV.
De septem angelis qui in homines plagas
inducent ante consummationem et de mari vitreo in quo
sanctos conspexerat.
In Ascensionem.
XIII. In Aristotelem.
In Platonem.
In S. Gregorium theologym.
Cap. XLVI. Quod effusa prima phiala flat ulcus adversus
apostatas qui a Deo defecerunt ad Antichristum.
In Simplicium decem categoriarum interpre
lem.
Cap. XLVII. Plaga secunda adversus ea quæ objur
gantur in mari.
Cap. XLVIII. - Quod per tertiam plagam mutentur
flumina in sanguinem.
In quinque vocales et decem categorias. 918
In philosophos.
In berorum vastationes.
Cap. XLIX. Quod per quartam plagam æstu exu
In Bulgaros.
rantur homines.
XXIII. In intellectualem substantiam.
Cap. L. Quod per quintam plagam regnum bestiæ
obscuretur.
XXV.· Definitio entium.
Cap. LI. Quod per sextam plagam via per Euphra
ten aperitur regibus orientalibus.
XXIV. In cometam.
In Gnosticoram et Practicorum philosophiani.
Cap. III. Quod per septimam plagam grando et terra
molus fiant adversus homines.
In Simplicium.
XXVIII. In Porphyrium.
Cap. LIII. De uno ex septem angelis qui ostendit
evangelista subversionem civitatis meretricis, et de se
ptem capitibus decemque cornibus.
In dormitionem Deiparæ.
In abscessum suum.
In S. Cerycum in medio vinearum stantem.
Cap. LIV. Quod angelus visum ab ipso mysterium
interpretatus sit,
In sanctum Blasium.
Cap. LVII. De mysticis nuptiis et cœna Agni.
Cap. LVIII.
Cap LV. De alio angelo casum Babylonis signifi
cante, et colesti voce quæ fugam ex ipsa præcipiat; de
que rejectione delectabilium quæ antea acquisierat. 726
Cap. LVI.
De cantu sanctorum, et de triplici Alle
luia quod cecinerunt pro subversione Babylonis.
XXXIII. – In quemdam ingressum in Græciam et syl
vestrem factum.
XXXIV. - In montem Olympum.
XXXV. In regales coronas manus imperator Joannes.
Quomodo viderit evangelista Christum
equo insidentem cum potestatibus angelicis terrorem in
In imaginem Salvatoris.
– In S. Joannnem rosam gerentem.
cutientem.
Cap. I.IX.. De Antichristo, et his qui cum eo proji
cientur in gehennam.
Cap. I.X. Quod Satanas ligatus sit a Christi adventu
us que ad consummationem; et de mille annis.
Cap. LXI. De sedibus quæ paratæ sunt illis qui ser
vaverunt Christi confessionem.
Et sancto Demetrio.
XXXIX.· In latronem.
In Dominum Nicephorum imperatorem.
In sanctum Demetrium.
In urnam sancti Panteleemonis.
Enodia.
Cap. LXII.
cunda mors.
Quae sit prima resurrectio, et quæ se
In suum magistrum Nicephorum.
Sancti Theodori.
XI.VII. In sanctum Theodorum tyronem.
Cap. LXIII. De Gog et Magog.
Cap. LXIV. De sedente in throno et communi resur
rectione ac judicio.
In inventionem capitis Præcursoris.
In egregium caput.
Cap. LXV.. De cœlo et terra novis, supernaque
In Christum dormitantem in navicula.
Jerusalem.
In seipsu:n.
Cap. LXVI.
throno sédens.
Cap. LXVII. De angelo qui ostendit ipsi sanctorum
civitatem, et dimensus est murum ac portas ipsius. 766
Cap LXVIII. De Quvio puro qui visus est ex throno
procedere
De his quæ dixit is qui visus est in
In seipsum.
Quos diceret sermones sanctus rex Nicepho
rus, suis imaginibus detruncatis.
LVII. In seipsum.
col. 1421–1422page 199 of 200
In Deiparam et angelos, sanctum Paulum
et apostolos Christo offerentes Chrysostomum.
In sepulcrum.
LXXVI. - In nuntium crysłalinum.
In exercitus ducem.
in Samaritanam.
LXXIX. — In Præcursorem, Theologum et Chrysosto
mum.
LXXX. - Ja librum Theologi.
LXXXI.· In spongiam.
CXXXVII. - ln suum patrem.
CXXXVIII.-In suum magistrum.
In Theonem philosophum.
In templum Salvatoris.
CXLI. In effigiem veram.
CXLN. In vitam.
Oratio.
In SS. Virginem in Porta.
In meretricem.
LIX. In Christi nativitatem.
In militem sagitta ablatum.
Aliud.
LXIII. De Romanorum casu in Bulgarorum obsidione934
LXIV. In crucem.
LXV. In exercitus ducem.
In baptismum.
LXXI. In Joel.
LXX. - In defparam Christum ferentem.
LXIX. la illud: Diviserunt vestimenta mea.
Epitaphium in Theodorum Decapolem.
– In sanctos apostolos.
In urnam S. Panteleemonis.
Nicolai.
LXXII. — In Malinum.
LXXIII. - In Evangelium.
In orationem Deiparæ, Præcursoris et &
CXLVII.—In imperatoris suscriptionem e cinabro, 96
In seipsum.
CXLIX. - De Deo.
În nocturnos vagabundos velut a luna actos. Mi
In baptismum.
CLII. – In Mæandrum fumen.
Exomologesis.
In S. Romanum musicum.
In cervam, quæ insecutores fugiens in mare se
conjecit et a piscatoribus capta est.
CLVI. Ad corollario ornatum.
CLVII. - In Theologum.
In detractores.
In lanceam.
In chlamydem.
In ver.
In pannos.
In vincula.
In Sancia sanctorum.
In dexteram imperatoris Nicephori.
In Crucem.
In Christi ortum.
In Sophoclem.
LXXXIV. lu illud: Diviserunt vestimenta mea. 939
Epitaphia Constantini.
In transfigurationem.
In templum imperatoris.
In sanctum Basilium.
XCIV. - In Nicephorum magistrum.
In templum.
In templum Studií,
Canticorum metaphrasis. Canticum I. Egy
ptiorum submersio, canticum Muysis, Ægyptiorum clades,
Israelis victoria.
Canticum II.
Canticum (II.
CLXVI. Canticum IV. Domini incarnationem Habacac
nuntiat.
que oratio.
Canticum V. Isaise prophetis, et plerum
num hymnus.
Canticum VIII.
canticum.
Canticum VI. pisce clamavit hæc Jonas.
Canticum VII. Rns fornacis, trium juve
Canticum IX. Dei hominis Matris Virginis
CLXXIL Zachariæ oraculum et propheticum canti
In Deiparam.
In sanctum Stephanum.
C-In Christum, Deiparam, Præcursorem et angelos 946
In dormitionem Deiparæ.
cum.
Notitia.
Sermo in SS. Joachim et Annam.
CVIII. In seipsum.
CIX. — In Athenas et Constantinopolim.
CX. In Athenarum sapientes.
CV. In sanctum Stephanum.
CVI. In dormitionem Deiparæ Christus.
CVII-Epitaphia in patriarcham D. Polyeuctum. 848
Appendix ad Cosmam vestitorem.
pars.
Notitia.
Canon acrostichus in festivitatem conceptionis S. Dei
Epitome interpretationis in Genesim e variis Patribus,
athanasius cORINTHIORUM EPISCOPUS.
CXI. - In Nicæam.
In vitam.
In seipsum.
Notuia.
Fragmentum e quatuor libris Zoti Jacobiti.
Ut ex Lazaro.
Iu virgam ferream.
In Deiparam.
pita.
CXXI. De muliere.
CXX. In sanctum Theodorum.
fatio.
De quatuor fluminibus paradisi.
Collectio interpretationum in Isaiam prophetam. Præ
Præfatio ad catenam in Psalmos.
Octalevchi divisio in e
In carnalem amorem.
Scholia vetera in Matthæum.
In Constantinum a mensa.
Scholia vetera in Marcum.
CXXVI. - In Græcorum bella,
In egressum e patria.
Scholia vetera in Lucam.
Scholia vetera in Joannem.
In Xenophontem.
Liturgia sancti Basilii. 1291
In novos philosophos.
Synaxarium.
In seipsum.
In imperatricem Helenam.
In effigiem Salvatoris.
In sepulcrum.
In crucifixionem.
soris.
CXXXV. In exercitus ducem.
In inventionem capitis venerandi Præcur
Synaxarium alterum.
Formula abjurationis Athinganorum.
De festo 'Axabíorov.
Interpretationes divinorum mandatorum.
Apophthegmata SS. Patrum.
Index rerum in Aretham Cæsariensem.
Parisiis. — Ex Typis J.-P. MIGNE.
Iambi ascetici.
Index Gracus in Andream Cæsariensem.
Index Latinus in eumdem.
col. 1423–1424page 200 of 200
Epitome interpretailonis in Genesim e variis Patribus,
ATHANASIUS CORINTHIORUM EPISCOPUS.
Nontia. 1022
Fragmentum e quatwor libris ZotiJacobiti, — 4027
OPUSCULA GIUECA INCERT.E ETATIS.
ÜvescutA schiPrURISTICA. — Oetateuchi divisio in ca-
jita, 1025
De quatuor fluminibus paradisi. | 1055
Colleetio interpretationum in Isaizm prophetam. Pras-
alin: 1059
Priefatio ad catenam in Psalmos. 1002
Sehoiia vetera in Matibzum, 1078
Srholia vetera in Marcum, 174
Scholia vetera in Lucam. 1178
Scholia vetera in Juannem, MEE
Üetscets vrrCmorca. — Liturgia sancii Basil. — 129L
Synaxarium. 1510
Synaxarium aMerum. —— 1526
Vormuía abjurationis Athinganorum. 155t
Orosceta wonatia, — De festo vic "Axaíiorov. — 1335
Tombi ascetici. 128i
Jnterprelationes disinorum. mandatorum, 1539
Apophthegmata SS. Patrum. —. 1555
ludex Gracus in Andream Cusariensem, 1287
Index Lalinusim eumdem. —— 1395
Tudex rerum in Aretham Caxsariensem. nu