PG 25:537ΤΟΥ ΕΝ ΑΓΙΟΙΣ ΠΑΤΡΟΣ ΗΜΩΝ ΑΘΑΝΑΣΙΟΥ ΑΡΧΙΕΠΙΣΚΟΠΟΥ ΑΛΕΞΑΝΔΡΕΙΑΣ, ΠΡΟΣ ΤΟΥΣ ΕΠΙΣΚΟΠΟΥΣ ΑΙΓΥΠΤΟΥ ΚΑΙ ΛΙΒΥΗΣ ΕΠΙΣΤΟΛΗ ΕΓΚΥΚΛΙΟΣ ΚΑΤΑ ΑΡΕΙΑΝΩΝ. Πάντα μὲν ὅσα ὁ Κύριος ἡμῶν καὶ Σωτὴρ Ἰησοῦς Χριστὸς, ὡς ἔγραψεν ὁ Λουκᾶς, πεποίηκέ τε καὶ ἐδίδαξεν, εἰς τὴν ἡμετέραν φανεὶς σωτηρίαν διεπράξατο· ἦλθε γὰρ, ὡς ὁ Ἰωάννης φησὶν, οὐχ ἵνα κρίνῃ τὸν κόσμον, ἀλλ’ ἵνα σωθῇ ὁ κόσμος δι’ αὐτοῦ. Ἔστι δὲ μετὰ πάντων καὶ τοῦτο θαυμάσαι τῆς ἀγαθότητος αὐτοῦ, ὅτι καὶ περὶ τῶν πρὸς ἡμᾶς μαχομένων οὐ παρεσιώπησεν, ἀλλὰ καὶ μάλα προείρηκεν, ἵνα, ἐπειδὰν ἐκεῖνα παραγένηται, εὐθέως εὑρεθῶμεν ἠσφαλισμένην ἔχοντες τὴν διάνοιαν ἐκ τῆς ἐκείνου διδασκαλίας, λέγοντος· Ἐγερθήσονται ψευδοπροφῆται καὶ ψευδόχριστοι, καὶ δώσουσι σημεῖα μεγάλα καὶ τέρατα, ὥστε πλανᾶσθαι, εἰ δυνατὸν, καὶ τοὺς ἐκλεκτούς· ἰδοὺ προείρηκα ὑμῖν. Τὰ μὲν γὰρ ἐν ἡμῖν ἀποτεθέντα μαθήματά τε καὶ χαρίσματα παρ’ αὐτοῦ πολλὰ καὶ ὑπὲρ ἄνθρωπόν ἐστιν· οὐρανίου γὰρ πολιτείας τύπος, καὶ δύναμις κατὰ δαιμόνων, υἱοποίησίς τε καὶ τὸ ὑπὲρ πᾶν χάρισμα καὶ ἐξαίρετον, ἡ περὶ τοῦ Πατρὸς γνῶσις καὶ αὐτοῦ τοῦ Λόγου, καὶ δωρεὰ Πνεύματος ἁγίου.ΑΘΑΝΑΣΙΟΥ ΑΡΧΙΕΠΙΣΚΟΠΟΥ ΑΛΕΞΑΝΔΡΕΙΑΣ, ΠΡΟΣ ΤΟΥΣ ΕΠΙΣΚΟΠΟΥΣ ΑΙΓΥΠΤΟΥ ΚΑΙ ΛΙΒΥΗΣ ΕΠΙΣΤΟΛΗ ΕΓΚΥΚΛΙΟΣ ΚΑΤΑ ΑΡΕΙΑΝΩΝ. σοῦς Χριστὸς (95), ὡς ἔγραψεν ὁ Λουκᾶς, πεποίηκέ τε καὶ ἐδίδαξεν, εἰς τὴν ἡμετέραν φανείς σωτηρίαν οὐχ ἵνα κρίνῃ τὸν κόσμον, ἀλλ᾽ ἵνα σωθῇ ὁ κόσμος δι' αὐτοῦ. Ἔστι δὲ μετὰ (97) πάντων καὶ τοῦτο θαυμά- σαι τῆς ἀγαθότητος αὐτοῦ, ὅτι καὶ περὶ τῶν πρὸς ἡμᾶς μαχομένων οὐ παρεσιώπησεν, ἀλλὰ καὶ μάλα προείρηκεν, ἵνα, ἐπειδὰν ἐκεῖνα παραγένηται, εὐθέως εὑρεθῶμεν ἡσφαλισμένην ἔχοντες τὴν διάνοιαν ἐκ τῆς ἐκείνου διδασκαλίας, λέγοντος· Εγερθήσονται ψευδο- * λόγος πρῶτ τος. Τοῦ ἐν ἁγίοις, κατὰ Ἀρειανῶν λόγος πρώτος. Τοῦ μεγάλου ᾿Αθανασίου λόγος Γ περὶ τῆς πανουργίας καὶ ὑποκρίσεως τῶν Αρειομανιτῶν, καὶ πῶς μετασχηματιζόμενοι πλανᾶν ἐπιχειροῦσι τοὺς ἀγνοοῦντας αὐτούς. Τοῦ μεγάλου ᾿Αθανασίου λόγος τρίτος, λόγος τρίτος, λόγος πρῶτος λόγος δεύτερος. καὶ Σωτὴρ ἡμῶν ὁ Χριστός. Αι καὶ Σωτήρ ὁ Λουκᾶς φησιν. εἰς τὴν ἡμετέραν φθάνει σωτηρίαν. φανείς εἰς. ἀλλὰ καὶ μᾶλλον προείρηκε. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. S. P. N. ATHANASII ARCHIEPISCOPI ALEXANDRIÆ, AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ EPISTOLA ENCYCLICA CONTRA ARIANOS Act. 1, 1. es Joan. 17. siliensi, Anglicano, Felckmanni et anonymis, et in editis Græcis. At in mss. Anglicano et Felckmanni anonymo additur praeterea in fine, Seguerianus, Goblerianus, et Felckmanni anonymus habent, etc., In codice ms. collegii Parisiensis RR. PP. Jesuitarum is est titulus, Magni Athana- sii Oratio tertia de astutia et simulatione Arianorum, et quomodo se varie componentes, eos fallere conan- tur, qui ipsos non cognoscunt. Eadem quoque est in- scriptio in collectaneis variarum lectionum ex veteri quodam libro, quas Felckmannus sibi amicum quem- dam, quem litteris Fr. indicat, communicasse scri- bit : non ibi tamen leguntur hæc priora verba, sed tantum cætera quæ sequuntur. Idem etiani, qui in Jesuit, codice, 1. Omnia quidem quæe Doninus et Salvater noster Jesus Christus, ut scripsit Lucas, et fecit et docuit s, nostra salutis, propter quam et venerat, procurandae causa peregit. Nam, ut ait Joannes ", venit non ut judicaret mundum, sed ut mundus per ipsum salvaretur. Inter omnia tamen quæ gessit, in eo præcipue admiranda est ejus benignitas, quod de his qui bellum nobis erant indicturi non solum non siluerit, sed etiam luculenter prædixerit, ut cum illa evenerint, mentem nostram ejus doctrina munitam offendant, qui nobis ea his verbis prænun- legitur titulus in ms. Colbertino, et in alio monaste rii S. Taurini Ebroicensis. Verum ideo in his com dicibus inscribitur quod tertia ordine exstet, nempe post tractatum De sententia Dionysii Alexandrini, qui in his codicibus duas in partes di- viditur, quarum prima dicitur, altera Apud Omnibonium hæc habetur in- scriptio, S. Athanasii liber primus contra hæreticos : quanquam idem postea Orationem, quæ vulgo se- cunda inscribitur, Sermonem primum contra Aria- nos inscribit. abest Gobler. et Felckm. anon. Mox sidem Göbler. et Felckm. anon., et Fr. 1, Felck. anon. pro habet Taurin., (94) ΤΟΥ ΕΝ ΑΓΙΟΙΣ ΠΑΤΡΟΣ ΗΜΩΝ 1. Πάντα μὲν ὅσα ὁ Κύριος ἡμῶν καὶ Σωτὴρ Ἰη- Α (96) διεπράξατο· ἦλθε γὰρ, ὡς ὁ Ἰωάννης φησίν, (94) Scripta anno 356. Sic inscribitur in mss. Bad B (95) Seguer. Jesuit. Colb. et Taurin., ὁ Κύριος (96) Seguer. Gobler. Felekin. 1, Colbert. Taurin. (97) Μετά abest a Basil. Mox Fr. 1, Colbert. et
PG 25:538Ἡ δὲ τῶν ἀνθρώπων διάνοια ἐπιμελῶς ἐπὶ τὰ πονηρὰ ἔγκειται· καὶ μὴν ὁ ἀντίδικος ἡμῶν διάβολος, φθονῶν ἐπὶ τοῖς τοσούτοις ἡμῖν ἀγαθοῖς γενομένοις, περιέρχεται ζητῶν ἁρπάσαι τὰ εἰς ἡμᾶς τοῦ Λόγου σπέρματα. Διὰ τοῦτο γοῦν, ὥσπερ ἴδια κειμήλια τὰ μαθήματα σφραγίζων ἐν ἡμῖν διὰ τῆς προῤῥήσεως, ἔλεγεν ὁ Κύριος· Βλέπετε μή τις ὑμᾶς πλανήσῃ. Πολλοὶ γὰρ ἐλεύσονται ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου, λέγοντες· Ἐγώ εἰμι· καὶ ὁ καιρὸς ἤγγικε, καὶ πολλοὺς πλανήσουσι· μὴ οὖν πορευθῆτε ὀπίσω αὐτῶν. Μέγα τι χάρισμα δέδωκεν ἡμῖν ὁ Λόγος, ὥστε μὴ ἐκ τῶν φαινομένων ἀπατᾶσθαι, ἀλλὰ καὶ μᾶλλον, κἂν ταῦτα κεκαλυμμένα τυγχάνῃ, διακρίνειν τῇ τοῦ Πνεύματος χάριτι. Ἐπειδὴ γὰρ ὅλος ἐστὶ μισητὸς ὁ τῆς κακίας εὑρετὴς καὶ μέγας δαίμων ὁ διάβολος, μόνον τε φαινόμενος βάλλεται παρὰ πάντων, ὡς ὄφις, ὡς δράκων, ὡς λέων ζητῶν τινας ἁρπάσαι καὶ καταπιεῖν· διὰ τοῦτο ὃ μὲν ἔστιν αὐτὸς, ὑποκρύπτει καὶ σκέπει, τὸ δὲ παρὰ πάντων ποθούμενον ὄνομα ὑποκρίνεται πανούργως, ἵνα, ἀπατήσας τῇ φαντασίᾳ, λοιπὸν τοὺς πλανηθέντας τοῖς ἰδίοις περιπείρῃ δεσμοῖς.ΑΘΑΝΑΣΙΟΥ ΑΡΧΙΕΠΙΣΚΟΠΟΥ ΑΛΕΞΑΝΔΡΕΙΑΣ, ΠΡΟΣ ΤΟΥΣ ΕΠΙΣΚΟΠΟΥΣ ΑΙΓΥΠΤΟΥ ΚΑΙ ΛΙΒΥΗΣ ΕΠΙΣΤΟΛΗ ΕΓΚΥΚΛΙΟΣ ΚΑΤΑ ΑΡΕΙΑΝΩΝ. σοῦς Χριστὸς (95), ὡς ἔγραψεν ὁ Λουκᾶς, πεποίηκέ τε καὶ ἐδίδαξεν, εἰς τὴν ἡμετέραν φανείς σωτηρίαν οὐχ ἵνα κρίνῃ τὸν κόσμον, ἀλλ᾽ ἵνα σωθῇ ὁ κόσμος δι' αὐτοῦ. Ἔστι δὲ μετὰ (97) πάντων καὶ τοῦτο θαυμά- σαι τῆς ἀγαθότητος αὐτοῦ, ὅτι καὶ περὶ τῶν πρὸς ἡμᾶς μαχομένων οὐ παρεσιώπησεν, ἀλλὰ καὶ μάλα προείρηκεν, ἵνα, ἐπειδὰν ἐκεῖνα παραγένηται, εὐθέως εὑρεθῶμεν ἡσφαλισμένην ἔχοντες τὴν διάνοιαν ἐκ τῆς ἐκείνου διδασκαλίας, λέγοντος· Εγερθήσονται ψευδο- * λόγος πρῶτ τος. Τοῦ ἐν ἁγίοις, κατὰ Ἀρειανῶν λόγος πρώτος. Τοῦ μεγάλου ᾿Αθανασίου λόγος Γ περὶ τῆς πανουργίας καὶ ὑποκρίσεως τῶν Αρειομανιτῶν, καὶ πῶς μετασχηματιζόμενοι πλανᾶν ἐπιχειροῦσι τοὺς ἀγνοοῦντας αὐτούς. Τοῦ μεγάλου ᾿Αθανασίου λόγος τρίτος, λόγος τρίτος, λόγος πρῶτος λόγος δεύτερος. καὶ Σωτὴρ ἡμῶν ὁ Χριστός. Αι καὶ Σωτήρ ὁ Λουκᾶς φησιν. εἰς τὴν ἡμετέραν φθάνει σωτηρίαν. φανείς εἰς. ἀλλὰ καὶ μᾶλλον προείρηκε. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. S. P. N. ATHANASII ARCHIEPISCOPI ALEXANDRIÆ, AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ EPISTOLA ENCYCLICA CONTRA ARIANOS Act. 1, 1. es Joan. 17. siliensi, Anglicano, Felckmanni et anonymis, et in editis Græcis. At in mss. Anglicano et Felckmanni anonymo additur praeterea in fine, Seguerianus, Goblerianus, et Felckmanni anonymus habent, etc., In codice ms. collegii Parisiensis RR. PP. Jesuitarum is est titulus, Magni Athana- sii Oratio tertia de astutia et simulatione Arianorum, et quomodo se varie componentes, eos fallere conan- tur, qui ipsos non cognoscunt. Eadem quoque est in- scriptio in collectaneis variarum lectionum ex veteri quodam libro, quas Felckmannus sibi amicum quem- dam, quem litteris Fr. indicat, communicasse scri- bit : non ibi tamen leguntur hæc priora verba, sed tantum cætera quæ sequuntur. Idem etiani, qui in Jesuit, codice, 1. Omnia quidem quæe Doninus et Salvater noster Jesus Christus, ut scripsit Lucas, et fecit et docuit s, nostra salutis, propter quam et venerat, procurandae causa peregit. Nam, ut ait Joannes ", venit non ut judicaret mundum, sed ut mundus per ipsum salvaretur. Inter omnia tamen quæ gessit, in eo præcipue admiranda est ejus benignitas, quod de his qui bellum nobis erant indicturi non solum non siluerit, sed etiam luculenter prædixerit, ut cum illa evenerint, mentem nostram ejus doctrina munitam offendant, qui nobis ea his verbis prænun- legitur titulus in ms. Colbertino, et in alio monaste rii S. Taurini Ebroicensis. Verum ideo in his com dicibus inscribitur quod tertia ordine exstet, nempe post tractatum De sententia Dionysii Alexandrini, qui in his codicibus duas in partes di- viditur, quarum prima dicitur, altera Apud Omnibonium hæc habetur in- scriptio, S. Athanasii liber primus contra hæreticos : quanquam idem postea Orationem, quæ vulgo se- cunda inscribitur, Sermonem primum contra Aria- nos inscribit. abest Gobler. et Felckm. anon. Mox sidem Göbler. et Felckm. anon., et Fr. 1, Felck. anon. pro habet Taurin., (94) ΤΟΥ ΕΝ ΑΓΙΟΙΣ ΠΑΤΡΟΣ ΗΜΩΝ 1. Πάντα μὲν ὅσα ὁ Κύριος ἡμῶν καὶ Σωτὴρ Ἰη- Α (96) διεπράξατο· ἦλθε γὰρ, ὡς ὁ Ἰωάννης φησίν, (94) Scripta anno 356. Sic inscribitur in mss. Bad B (95) Seguer. Jesuit. Colb. et Taurin., ὁ Κύριος (96) Seguer. Gobler. Felekin. 1, Colbert. Taurin. (97) Μετά abest a Basil. Mox Fr. 1, Colbert. et
PG 25:539Καὶ ὥσπερ ἂν εἴ τις, ἀνδραποδίσασθαι θέλων ἀλλοτρίους παῖδας, ἀποδημούντων τῶν γονέων, ὑποκρίνηται τὰς ἐκείνων ὄψεις, καὶ ποθοῦντας τοὺς υἱοὺς ἀπατήσῃ, καὶ λοιπὸν ἀπαγαγὼν αὐτοὺς μακρὰν, ἀπολέσῃ· τὸν αὐτὸν τρόπον καὶ ὁ κακοδαίμων καὶ σκολιὸς διάβολος, οὐκ ἔχων μὲν αὐτὸς παῤῥησίαν, εἰδὼς δὲ τὸν εἰς τὴν ἀλήθειαν ἔρωτα τῶν ἀνθρώπων, ὑποκρίνεται μὲν ταύτην τῇ φαντασίᾳ, τὸν δὲ ἴδιον ἰὸν ἐπιβάλλει τοῖς ἐπακολουθήσασιν αὐτῷ. Οὕτως καὶ τὴν Εὔαν ἠπάτησεν, οὐ τὰ ἴδιᾳ λαλῶν, ἀλλ’ ὑποκρινόμενος μὲν τὰ τοῦ Θεοῦ ῥήματα, τὴν δὲ διάνοιαν αὐτῶν παραποιῶν· οὕτω καὶ τὴν γυναῖκα τοῦ Ἰὼβ ὑπέβαλε, πείσας αὐτὴν ὑποκρίνασθαι μὲν φιλανδρίαν, διδάξας δὲ βλασφημεῖν εἰς τὸν Θεόν· οὕτως τοὺς ἀνθρώπους ὁ δόλιος παίζει ταῖς φαντασίαις, ὑποκλέπτων καὶ σύρων ἕκαστον εἰς τὸν ἴδιον τῆς κακίας βόθρον. Πάλαι μὲν οὖν ἀπατήσας τὸν πρῶτον ἄνθρωπον τὸν Ἀδὰμ, καὶ νομίσας δι’ ἐκείνου ὑποχειρίους ἐσχηκέναι τοὺς πάντας, ἐνήλλετο θρασυνόμενος καὶ λέγων· Τὴν οἰκουμένην ὅλην καταλήψομαι τῇ χειρὶ ὡς νοσσιὰν, καὶ ὡς καταλελειμμένα ὠὰ ἀρῶ, καὶ οὐκ ἔστιν ὃς διαφεύξεταί με, ἢ ἀντείπῃ μοι.μεγάλα καὶ τέρατα, ὥστε πλανᾶσθαι (98), εἰ δι νατὸν, καὶ τοὺς ἐκλεκτούς· ἰδοὺ προείρηκα ὑμῖν. Τὰ μὲν γὰρ ἐν ἡμῖν ἀποτεθέντα μαθήματά τε (99) καὶ χαρίσματα παρ' αὐτοῦ πολλὰ καὶ ὑπὲρ ἄνθρω πόν ἐστιν· οὐρανίου γὰρ πολιτείας τύπος, καὶ δύνα- μις κατὰ δαιμόνων, υἱοποίησίς τε (1) καὶ τὸ ὑπὲρ πᾶν χάρισμα καὶ ἐξαίρετον, ἡ περὶ τοῦ Πατρὸς γνῶ σις καὶ αὐτοῦ τοῦ Λόγου, καὶ δωρεὰ Πνεύματος ἁγίου. Ἡ δὲ τῶν ἀνθρώπων διάνοια ἐπιμελῶς ἐπὶ τὰ που νηρὰ ἔγκειται (2)· καὶ μὴν ὁ ἀντίδικος ἡμῶν διάβο λος, φθονῶν ἐπὶ τοῖς τοσούτοις ἡμῖν ἀγαθοῖς γενομέ νοις, περιέρχεται ζητῶν ἁρπάσαι τὰ εἰς ἡμᾶς τοῦ Λόγου σπέρματα. Διὰ τοῦτο γοῦν, ὥσπερ ίδια κει μήλια τὰ μαθήματα σφραγίζων ἐν ἡμῖν διὰ τῆς προφῆται καὶ ψευδόχριστοι, καὶ δώσουσι σημεία προῤῥήσεως, ἔλεγεν ὁ Κύριος· Βλέπετε μή τις ὑμᾶς πλανήσῃ. Πολλοὶ γὰρ ἐλεύσονται ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου, λέγοντες· Ἐγώ εἰμι· καὶ ὁ καιρὸς ἤγγικε, καὶ πολλοὺς πλανήσουσι· μὴ οὖν (5) πορευθῆτε ὀπίσω αὐτῶν. Μέγα τι χάρισμα δέδωκεν ἡμῖν ὁ Λόγος, ὥστε μὴ ἐκ τῶν φαινομένων ἀπατᾶ- σθαι, ἀλλὰ καὶ μᾶλλον, κἂν ταῦτα κεκαλυμμένα (4) τυγχάνῃ, διακρίνειν τῇ τοῦ Πνεύματος χάριτι Ἐπειδὴ γὰρ ὅλος ἐστὶ μισητὸς ὁ τῆς κακίας εὑρετὴς καὶ μέ γας δαίμων ὁ διάβολος, μόνον τε φαινόμενος βάλλεται παρὰ πάντων (5), ὡς ὄφις, ώς δράκων, ως λέων ζητ τῶν τινας ἁρπάσαι καὶ καταπιεῖν· διὰ τοῦτο δ μὲν ἔστιν αὐτὸς, ὑποκρύπτει καὶ σκέπει, τὸ δὲ παρὰ πάντων ποθούμενον ὄνομα ὑποκρίνεται πανούργως (6), ἵνα, ἀπατήσας τῇ φαντασία, λοιπὸν τοὺς πλανη θέντας τοῖς ἰδίοις περιπείρῃ δεσμοῖς. Καὶ ὥσπερ ἐν ἀποδημούντων τῶν γονέων, ὑποκρίνηται (3) τὰς ἐκείνων ὄψεις, καὶ ποθοῦντας τοὺς υἱοὺς ἀπατήση, καὶ λοιπὸν ἀπαγαγὼν αὐτοὺς μακρὰν, ἀπολέσῃ· τὸν αὐτὸν τρόπον καὶ ὁ κακοδαίμων καὶ σχολιὸς διάβολος, οὐκ ἔχων μὲν αὐτὸς παρρησίαν, εἰδὼς δὲ τὸν εἰς τὴν ἀλήθειαν ἔρωτα τῶν ἀνθρώπων, ὑποκρίνεται μὲν ταύτην τῇ φαντασίᾳ (9), τὸν δὲ ἴδιον τὸν ἐπιβάλλει τοῖς ἐπακολουθήσασιν αὐτῷ. πλανῆς σαι, μέν τέ πολλά τε. υἱοποίησις δέ. Ενκείται· καὶ μὴν καὶ ὁ ἀντίδικος, οὖν λυμμένα. καὶ ταῦ τα κεκαλυμμένα. όλως, όλος. ἄλλεται πρὸς πάντας, τινὰς ἁρπάσαι καὶ καταπιεῖν. τίνα άρο πάσῃ καὶ καταπίῃ. καὶ τίνα κατά πίῃ. περὶ πάντων παρὰ πάντων. ὁ πανοῦργος. ἂν ἀποδημούντων ἀπὸ τῶν γονέων. ἀπατήσῃ, ἀπολέσῃ. Αἱ ὑποκρίνεται, ἀπατήσει, ει ἀπολέσει. καὶ κακοδαίμων καί φαντασίαν. ταύτῃ τῇ φαντασία 83) S. ATHANAS!I OPP. PARS I/ - HISTORICA ET DOGMATICA. • . Liavit : Exsurgent pseudopropheta et pseudochristi, A et dabunt signa magna et prodigia, ita ut in errorem inducantur, si feri possit, etiam electi : ecce pradisi robis 86. Multa sane ac supra hominem sunt præ- cepta et beneficia quæ illi in nobis placuit recon- dere; ea scilicet sunt cœlestis vitæ forma, potestas adversus dæmones, adoptio, et quod omne benefi- cinm superat præcipumque est, Patris et ipsius Verbi cognitio, atque Spiritus sancti donum. Ve- rum humana mens ad malum valde proclivis est : adversarius quoque noster diabolus tanta nobis bona invidens circuit et vigilat *7, ut quæ in nobis exsi- stunt verbi semina auferat. Hinc ergo Dominus sua præcepta, veluti proprium thesaurum, in nobis pre- dictione obsignans ait: Videte ne quis vos seducat. Multi enim venient in nomine meo, dicentes: Ego B sum : et tempus appropinquavit. Nolite ergo ire post eos **. Magnum sane aliquid nobis præstitit Verbum, ut scilicet ex ipsa rerum specie non deciperemur; sed potius, licet hæc operta sint et oblecta, Spiri- tus gratia possemus discernere. Quia eniin totus per se odio dignus est malitiæ inventor et magnus dæmon diabolus, statimque ac apparuerit, ab omni- bus repellitur, ut serpens, ut draco, ut leo quærens quos rapiat et devoret : idcirco quod ipse quidem est celat et occultat; at nomen, quod omnes ha- bent desiderio, astute præ se fert, ut cum homines falsa specie deluserit, jam deceptos pro- pris astringat vinculis. Nempe quemadmodum si quis alienos liberos in captivitatem attrahere ci- piens, absentiun parentum similem indueret spe- C ciem, eoque artificio filios, utpote parentum desi- derio flagrantes, illectos procul abduceret, mise- rosque interimeret ita profecto improbus dæmon, tortuosusque et malignus diabolus, se per seipsum exhibere quidem non audet; sed cum non ignoret quam homines sint veritatis amantes, hanc specie tenus in se fingit, atque hoc pacto proprium vene- num in sequentes se spargit. ་ : Matth. XXIV, 24, 25. I Petr. v, 8. Luc. XXI, rin. Fr. et Felckm. anon. Alii et editi, paulo post sequens abesta Basil. Felckm. anon. Alii vero et editi omittunt. Μox Seguer., At alii et editi, etc. Felck. anon. omittunt. Ibid. Gobler. et Felck. anon., Paulo post Fr. habet pro Felck. anon. et Fr. 1, ut et legit Narnius. Alii et editi, insilii in omnes, atque ita legit Omnibonus. lbid. Seguer. Colbert. 8. D Taurin. Jes. Gobler. Felckm. anon. et Fr. 1, Aiii autem et editi, Felckm. anon., Mox Gobler. et Felekm. auon., pro et Felckm. I anon. At alii et editi, anon. et Fr. 1. Cæteri autem et editi omittunt. Mox Gobler. et Felckm. anon., qui et mox et (excepto Fr. 1) alii et editi, Ibid., desunt in Gobler. et Felck. et anon. Galeri et editi, T tamen abest ab Anglicano. 2. Sic ille Evam olim decepit, non propria scili- (7) εἴ τις, ἀνδραποδίσασθαι θέλων ἀλλοτρίους παῖδας, (98) Sic Seguer. Jesuit. Gobler. Colbert. Tau- (99) Sic Seguer. Fr. 1, Colbert. Taurin. Gobler. et (1) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 1. (2) Fr. 1, Colbert. Taurin., ἐπιμελῶς ἐπὶ τὸ κακὸν (3) Seguer. Jesuit. Colbert. et Taurin. Gobler. et (4) Seg., ἀλλὰ μᾶλλον καὶ ταῦτα κἂν κεκα- (5) Sic Seguer. Jes. Colbert. Taurin. Gobler. 2. Οὕτως καὶ τὴν Εὔαν ἠπάτησεν, οὐ τὰ ἴδια λα (6) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. Gobler. (7) Sic Seguer. Taurin. Jesuit. Gobler. Felckm. (8) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 4, (9) Sic Seguer. At Felchn. 5 anon., ταύτην τὴν
PG 25:540Ὅτε δὲ ὁ Κύριος ἐπεδήμησε, καὶ πεῖραν ἔσχεν ὁ ἐχθρὸς τῆς ἀνθρωπίνης οἰκονομίας αὐτοῦ, μὴ δυνηθεὶς ἀπατῆσαι τὴν ὑπ’ αὐτοῦ φορουμένην σάρκα, τότε δὴ ὁ τὴν οἰκουμένην ὅλην ἐπαγγελλόμενος καταλαμβάνειν λοιπὸν ἐξ ἐκείνου καὶ δι’ ἐκεῖνον παίζεται καὶ ὑπὸ παιδίων, ὡς στρουθίον, ὁ ὑπερήφανος. Παιδίον γὰρ νῦν νήπιον εἰς τρώγλην ἀσπίδων βάλλον τὴν χεῖρα, γελᾷ τὸν ἀπατήσαντα τὴν Εὔαν· καὶ πάντες δὲ οἱ ὀρθῶς πιστεύοντες εἰς τὸν Κύριον πατοῦσι τὸν εἰπόντα· Θήσομαι τὸν θρόνον μου ἐπάνω τῶν νεφελῶν, ἀναβήσομαι, ὅμοιος ἔσομαι τῷ Ὑψίστῳ. Οὕτω μὲν οὖν πάσχει μετ’ αἰσχύνης ἐκεῖνος· ὅμως δὲ, εἰ καὶ τολμᾷ πάλιν ὁ ἀναίσχυντος σχηματίζεσθαι, ἀλλὰ γινώσκεται καὶ νῦν μᾶλλον ὁ τάλας ὑπὸ τῶν τὸ σημεῖον ἐν τῷ μετώπῳ φορούντων, καὶ δεινότερον ἀποστρέφεται τεταπεινωμένος καὶ κατῃσχυμμένος. Κἄν τε γὰρ ὡς ὄφις νῦν ἕρπων μετασχηματίσηται εἰς ἄγγελον φωτὸς, ἀλλ’ οὐκ εἰς ὄνησιν ἕξει τὴν ὑπόκρισιν· πεπαιδεύμεθα γὰρ, ὅτι κἂν ἄγγελος ἐξ οὐρανοῦ εὐαγγελίσηται ἡμᾶς παρ’ ὃ παρελάβομεν, ἀνάθεμα τοῦτον εἶναι. Ἐὰν δὲ καὶ πάλιν τὸ ἴδιον κρύψῃ ψεῦδος, καὶ λαλεῖν ὑποκρίνηται διὰ χειλέων τὴν ἀλήθειαν·μεγάλα καὶ τέρατα, ὥστε πλανᾶσθαι (98), εἰ δι νατὸν, καὶ τοὺς ἐκλεκτούς· ἰδοὺ προείρηκα ὑμῖν. Τὰ μὲν γὰρ ἐν ἡμῖν ἀποτεθέντα μαθήματά τε (99) καὶ χαρίσματα παρ' αὐτοῦ πολλὰ καὶ ὑπὲρ ἄνθρω πόν ἐστιν· οὐρανίου γὰρ πολιτείας τύπος, καὶ δύνα- μις κατὰ δαιμόνων, υἱοποίησίς τε (1) καὶ τὸ ὑπὲρ πᾶν χάρισμα καὶ ἐξαίρετον, ἡ περὶ τοῦ Πατρὸς γνῶ σις καὶ αὐτοῦ τοῦ Λόγου, καὶ δωρεὰ Πνεύματος ἁγίου. Ἡ δὲ τῶν ἀνθρώπων διάνοια ἐπιμελῶς ἐπὶ τὰ που νηρὰ ἔγκειται (2)· καὶ μὴν ὁ ἀντίδικος ἡμῶν διάβο λος, φθονῶν ἐπὶ τοῖς τοσούτοις ἡμῖν ἀγαθοῖς γενομέ νοις, περιέρχεται ζητῶν ἁρπάσαι τὰ εἰς ἡμᾶς τοῦ Λόγου σπέρματα. Διὰ τοῦτο γοῦν, ὥσπερ ίδια κει μήλια τὰ μαθήματα σφραγίζων ἐν ἡμῖν διὰ τῆς προφῆται καὶ ψευδόχριστοι, καὶ δώσουσι σημεία προῤῥήσεως, ἔλεγεν ὁ Κύριος· Βλέπετε μή τις ὑμᾶς πλανήσῃ. Πολλοὶ γὰρ ἐλεύσονται ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου, λέγοντες· Ἐγώ εἰμι· καὶ ὁ καιρὸς ἤγγικε, καὶ πολλοὺς πλανήσουσι· μὴ οὖν (5) πορευθῆτε ὀπίσω αὐτῶν. Μέγα τι χάρισμα δέδωκεν ἡμῖν ὁ Λόγος, ὥστε μὴ ἐκ τῶν φαινομένων ἀπατᾶ- σθαι, ἀλλὰ καὶ μᾶλλον, κἂν ταῦτα κεκαλυμμένα (4) τυγχάνῃ, διακρίνειν τῇ τοῦ Πνεύματος χάριτι Ἐπειδὴ γὰρ ὅλος ἐστὶ μισητὸς ὁ τῆς κακίας εὑρετὴς καὶ μέ γας δαίμων ὁ διάβολος, μόνον τε φαινόμενος βάλλεται παρὰ πάντων (5), ὡς ὄφις, ώς δράκων, ως λέων ζητ τῶν τινας ἁρπάσαι καὶ καταπιεῖν· διὰ τοῦτο δ μὲν ἔστιν αὐτὸς, ὑποκρύπτει καὶ σκέπει, τὸ δὲ παρὰ πάντων ποθούμενον ὄνομα ὑποκρίνεται πανούργως (6), ἵνα, ἀπατήσας τῇ φαντασία, λοιπὸν τοὺς πλανη θέντας τοῖς ἰδίοις περιπείρῃ δεσμοῖς. Καὶ ὥσπερ ἐν ἀποδημούντων τῶν γονέων, ὑποκρίνηται (3) τὰς ἐκείνων ὄψεις, καὶ ποθοῦντας τοὺς υἱοὺς ἀπατήση, καὶ λοιπὸν ἀπαγαγὼν αὐτοὺς μακρὰν, ἀπολέσῃ· τὸν αὐτὸν τρόπον καὶ ὁ κακοδαίμων καὶ σχολιὸς διάβολος, οὐκ ἔχων μὲν αὐτὸς παρρησίαν, εἰδὼς δὲ τὸν εἰς τὴν ἀλήθειαν ἔρωτα τῶν ἀνθρώπων, ὑποκρίνεται μὲν ταύτην τῇ φαντασίᾳ (9), τὸν δὲ ἴδιον τὸν ἐπιβάλλει τοῖς ἐπακολουθήσασιν αὐτῷ. πλανῆς σαι, μέν τέ πολλά τε. υἱοποίησις δέ. Ενκείται· καὶ μὴν καὶ ὁ ἀντίδικος, οὖν λυμμένα. καὶ ταῦ τα κεκαλυμμένα. όλως, όλος. ἄλλεται πρὸς πάντας, τινὰς ἁρπάσαι καὶ καταπιεῖν. τίνα άρο πάσῃ καὶ καταπίῃ. καὶ τίνα κατά πίῃ. περὶ πάντων παρὰ πάντων. ὁ πανοῦργος. ἂν ἀποδημούντων ἀπὸ τῶν γονέων. ἀπατήσῃ, ἀπολέσῃ. Αἱ ὑποκρίνεται, ἀπατήσει, ει ἀπολέσει. καὶ κακοδαίμων καί φαντασίαν. ταύτῃ τῇ φαντασία 83) S. ATHANAS!I OPP. PARS I/ - HISTORICA ET DOGMATICA. • . Liavit : Exsurgent pseudopropheta et pseudochristi, A et dabunt signa magna et prodigia, ita ut in errorem inducantur, si feri possit, etiam electi : ecce pradisi robis 86. Multa sane ac supra hominem sunt præ- cepta et beneficia quæ illi in nobis placuit recon- dere; ea scilicet sunt cœlestis vitæ forma, potestas adversus dæmones, adoptio, et quod omne benefi- cinm superat præcipumque est, Patris et ipsius Verbi cognitio, atque Spiritus sancti donum. Ve- rum humana mens ad malum valde proclivis est : adversarius quoque noster diabolus tanta nobis bona invidens circuit et vigilat *7, ut quæ in nobis exsi- stunt verbi semina auferat. Hinc ergo Dominus sua præcepta, veluti proprium thesaurum, in nobis pre- dictione obsignans ait: Videte ne quis vos seducat. Multi enim venient in nomine meo, dicentes: Ego B sum : et tempus appropinquavit. Nolite ergo ire post eos **. Magnum sane aliquid nobis præstitit Verbum, ut scilicet ex ipsa rerum specie non deciperemur; sed potius, licet hæc operta sint et oblecta, Spiri- tus gratia possemus discernere. Quia eniin totus per se odio dignus est malitiæ inventor et magnus dæmon diabolus, statimque ac apparuerit, ab omni- bus repellitur, ut serpens, ut draco, ut leo quærens quos rapiat et devoret : idcirco quod ipse quidem est celat et occultat; at nomen, quod omnes ha- bent desiderio, astute præ se fert, ut cum homines falsa specie deluserit, jam deceptos pro- pris astringat vinculis. Nempe quemadmodum si quis alienos liberos in captivitatem attrahere ci- piens, absentiun parentum similem indueret spe- C ciem, eoque artificio filios, utpote parentum desi- derio flagrantes, illectos procul abduceret, mise- rosque interimeret ita profecto improbus dæmon, tortuosusque et malignus diabolus, se per seipsum exhibere quidem non audet; sed cum non ignoret quam homines sint veritatis amantes, hanc specie tenus in se fingit, atque hoc pacto proprium vene- num in sequentes se spargit. ་ : Matth. XXIV, 24, 25. I Petr. v, 8. Luc. XXI, rin. Fr. et Felckm. anon. Alii et editi, paulo post sequens abesta Basil. Felckm. anon. Alii vero et editi omittunt. Μox Seguer., At alii et editi, etc. Felck. anon. omittunt. Ibid. Gobler. et Felck. anon., Paulo post Fr. habet pro Felck. anon. et Fr. 1, ut et legit Narnius. Alii et editi, insilii in omnes, atque ita legit Omnibonus. lbid. Seguer. Colbert. 8. D Taurin. Jes. Gobler. Felckm. anon. et Fr. 1, Aiii autem et editi, Felckm. anon., Mox Gobler. et Felekm. auon., pro et Felckm. I anon. At alii et editi, anon. et Fr. 1. Cæteri autem et editi omittunt. Mox Gobler. et Felckm. anon., qui et mox et (excepto Fr. 1) alii et editi, Ibid., desunt in Gobler. et Felck. et anon. Galeri et editi, T tamen abest ab Anglicano. 2. Sic ille Evam olim decepit, non propria scili- (7) εἴ τις, ἀνδραποδίσασθαι θέλων ἀλλοτρίους παῖδας, (98) Sic Seguer. Jesuit. Gobler. Colbert. Tau- (99) Sic Seguer. Fr. 1, Colbert. Taurin. Gobler. et (1) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 1. (2) Fr. 1, Colbert. Taurin., ἐπιμελῶς ἐπὶ τὸ κακὸν (3) Seguer. Jesuit. Colbert. et Taurin. Gobler. et (4) Seg., ἀλλὰ μᾶλλον καὶ ταῦτα κἂν κεκα- (5) Sic Seguer. Jes. Colbert. Taurin. Gobler. 2. Οὕτως καὶ τὴν Εὔαν ἠπάτησεν, οὐ τὰ ἴδια λα (6) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. Gobler. (7) Sic Seguer. Taurin. Jesuit. Gobler. Felckm. (8) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 4, (9) Sic Seguer. At Felchn. 5 anon., ταύτην τὴν
PG 25:542ἀλλ’ οὐκ ἀγνοοῦντες αὐτοῦ τὰ νοήματα, δυνάμεθα λέγειν τὰ ὑπὸ τοῦ Πνεύματος εἰς αὐτὸν εἰρημένα· Τῷ δὲ ἁμαρτωλῷ εἶπεν ὁ Θεός· Ἵνα τί σὺ ἐκδιηγῇ τὰ δικαιώματά μου; καὶ, Οὐχ ὡραῖος αἶνος ἐν τῷ στόματι τοῦ ἁμαρτωλοῦ. Οὐδὲ γὰρ τὴν ἀλήθειαν λέγων ἀξιόπιστός ἐστιν ὁ πανοῦργος. Καὶ τοῦτο ἔδειξε μὲν ἡ Γραφὴ διηγουμένη τὴν ἐν τῷ παραδείσῳ πρὸς τὴν Εὔαν αὐτοῦ κακοτεχνίαν· ἤλεγξε δὲ αὐτὸν καὶ ὁ Κύριος, πρῶτον μὲν ἐν τῷ ὄρει, διαιρῶν τὴν πτύξιν τοῦ θώρακος αὐτοῦ, καὶ δεικνὺς ὅστις ἐστὶν ὁ δόλιος, καὶ ἐλέγχων, ὅτι μὴ τῶν ἁγίων εἷς ἐστιν, ἀλλὰ Σατανᾶς ἐστιν ὁ πειράζων, ἐν τῷ λέγειν· Ὕπαγε ὀπίσω μου, Σατανᾶ· γέγραπται γάρ· Κύριον τὸν Θεόν σου προσκυνήσεις, καὶ αὐτῷ μόνῳ λατρεύσεις· καὶ ὅτε δὲ κράζοντας ἀπὸ τῶν μνημείων ἐφίμωσε τοὺς δαίμονας. Ἦν μὲν γὰρ ἀληθὲς τὸ παρ’ αὐτῶν λεγόμενον, καὶ οὐκ ἐψεύδοντο τότε λέγοντες, ὅτι Σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ, καὶ ὁ ἅγιος τοῦ Θεοῦ· ἀλλ’ οὐκ ἤθελε δι’ ἀκαθάρτου στόματος τὴν ἀλήθειαν προφέρεσθαι καὶ μάλιστα δι’ ἐκείνων, ἵνα μὴ, προφάσει ταύτης ἐπιμίξαντες τὸ ἴδιον θέλημα τῆς κακίας, ἐπισπείρωσι τοῦτο καθεύδουσι τοῖς ἀνθρώποις.λῶν, ἀλλ' ὑποκρινόμενος μὲν τὰ τοῦ Θεοῦ ῥήματα, τὴν δὲ διάνοιαν αὐτῶν παραποιῶν· οὕτω καὶ τὴν γυναῖκα τοῦ Ἰὼβ ὑπέβαλε (10), πείσας αὐτὴν ὑπο- κρίνασθαι μὲν φιλανδρίαν, διδάξας δὲ βλασφημεῖν εἰς τὸν Θεόν· οὕτως τοὺς ἀνθρώπους ὁ δόλιος παίζει ταῖς φαντασίαις, ὑποκλέπτων καὶ σύρων ἕκαστον εἰς τὸν ἴδιον τῆς κακίας βόθρον. Πάλαι μὲν οὖν ἀπατήσας τὸν πρῶτον ἄνθρωπον τὸν (11) Αδάμ, καὶ νομίσας δι' ἐκείνου ὑποχειρίους έσχηκέναι τοὺς πάντας (12), ἐνήλλετο θρασυνόμενος καὶ λέγων· Τὴν οἰκουμένην δλην καταλήψομαι τῇ χειρὶ ὡς νοσσιάν, καὶ ὡς καταλελειμμένα ὡὰ ἀρῶ, καὶ οὐκ ἔστιν ὅς δια- φεύξεταί με, ἢ ἀντείπῃ μοι. "Οτε δὲ ὁ Κύριος ἐπ εδήμησε, καὶ πεῖραν ἔσχεν ὁ ἐχθρὸς (13) τῆς ἀνθρω- πίνης οἰκονομίας αὐτοῦ, μὴ δυνηθεὶς ἀπατῆσαι τὴν ὑπ' αὐτοῦ φορουμένην σάρκα, τότε δὴ ὁ τὴν οἰκου μένην ὅλην ἐπαγγελλόμενος καταλαμβάνειν λοιπὸν (14) ἐξ ἐκείνου καὶ δι' ἐκεῖνον παίζεται καὶ ὑπὸ παιδίων, ὡς στρουθίον, ὁ ὑπερήφανος. Παιδίον γὰρ νῦν νήπιον εἰς τρώγλην (15) ἀσπίδων βάλλον τὴν χεῖρα, γελᾷ τὸν ἀπατήσαντα τὴν Εὔαν· καὶ πάντες δὲ οἱ ὀρθῶς πιστεύοντες εἰς (16) τὸν Κύριον πατοῦσι τὸν εἰπόντα· θήσομαι τὸν θρόνον μου ἐπάνω τῶν νεφελῶν, ἀναβήσομαι, ἔμοιος ἔσομαι τῷ Ὑψίστῳ. Οὕτω μὲν οὖν πάσχει μετ' αἰσχύνης ἐκεῖνος· ὅμως δὲ, εἰ καὶ τολμᾷ πάλιν ὁ ἀναίσχυντος σχηματίζεσθαι, ἀλλὰ γινώσκεται καὶ νῦν μᾶλλον ὁ τάλας ὑπὸ τῶν τὸ σης μεῖον ἐν τῷ μετώπῳ φορούντων (17), καὶ δεινότερον ἀποστρέφεται τεταπεινωμένος καὶ κατησχυμμένος. Κἄν τε γὰρ ὡς ὄφις νῦν ἔρπων μετασχηματίσηται εἰς ἄγγελον φωτός, ἀλλ᾽ οὐκ εἰς ὄνησιν ἕξει τὴν ὑπόκρι- σιν· πεπαιδεύμεθα γὰρ, ὅτι (18) κἂν ἄγγελος ἐξ οὐ- ρανοῦ εὐαγγελίσηται ἡμᾶς παρ' παρελάβομεν, ἀνάθεμα τοῦτον εἶναι. λαλεῖν ὑποκρίνηται διὰ χειλέων τὴν ἀλήθειαν· ἀλλ᾽ οὐκ ἀγνοοῦντες αὐτοῦ τὰ νοήματα, δυνάμεθα λέγειν • Χ,14. ὑπέβαλε. ὑπέβαλλε. υποκρίνασθε, μέν ύπο- κρίνεσθε μέν. της τῇ χειρί μου. νοσιάν. φορουμένην, φρουρουμένην. δι' ἐκεῖνον, δι' ἐκείνον. παιδίων, παίδων. ἐπὶ τρώγλης. ἐπὶ γλώττης, πάντ τες τε. δέ θήσω. αναβήσομαι, καί. επάνω, ἐπί. περι- φορούντων. περιφερόντων, δεινότερον. κἄν τε οὐκ ἄν τε. με τασχηματίσηται. τασχηματίσηται. μετασχηματίζηται, ὅτι. ἡμῖν. ἁμαρτωλῷ, Ινα τί σύ. Διά τί σύ. διηγῇ. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A cet loquens, sed verba Dei ficte usurpans, eorum- Isa. XIV, B – C que adulterans sensum. Sic etiam uxorem Job sub- ornavit, illi nempe suadens ut amorem viri præ se ferret, at revera eam docens blasphemias in Deumin ipsum proferre. Sic denique homines externa re- rum specie versutus deludit et decipit, singulosque in proprium malitia puteum subripit et trahit. Ita que postquam olim primum hominem circumvenit, omnes per illum in sua potestate et ditione tenere ratus, ferox et superbus hujusmodi verbis insulta bat Universum orbem velut nidum manu compre- hendam, et tanquam derelicta ova tollam, nec est qui me effugiat aut contradical 8. Verum ubi advenit Dominus, humanamque ejus dispensationem expe- rientia inimicus cognovit, cum non posset carnem decipere, quam gestabat Christus; tunc ille qui uni- versum orbem se comprehensurum pollicitus sibi fuerat, jam inde propter Christum etian pueris, tanquam passer, superbus coepit esse ludibrio. Nunc enim pueri infantes, manu in foramen aspidum injecta ", illum qui Evam fefellit derident, omnes- que qui recte in Dominum credunt, conculcant eum qui dixit : Supra nubes ponam solium meum, ascen- dam et ero similis Altissimo ". Hæc igitur ille non sine rubore patitur, qui si rursus pro ea qua pollet impudentia, formam mutare audeat, nihilominus infelix illis latere nusquam potest, qui signum in fronte gerunt, sed ab eis eo etiam acerbius repel- litur cum magno sui dedecore et pudore. Licet enim nunc, instar colubri serpentis, fclam angeli lucis formam induerit, nihil tamen ipsi prodesse poterit hujusmodi simulatio : quippe cum edocti simus, licet angelus e coelo nobis evangelizet præter iu quod accepimus, anathema illum esse cium, et veritatem labiis loqui simulet, qua mente id faciat non ignari, quæ a Spiritu sancto in illum dicta sunt merito usurpabimus: Peccatori autem 14. es Galat. 1, Isa. Isa. XI, 8. bler. Felckm. anon. et Fr. 1, Alii vero et editi, Μox iidem præter Fr. et Colbert.,, et præterea Jesuit. Taurin. Colbert. ac Seguer. addunt. Alii vero et editi habent absque Felckm. et anon. quoque habent Gobler. Felckm. anon. et Fr. Taurin. Fr. 1, Ibid. Basil. cum edit. Commel., Feickm. et anon. et Fr. 1. Alii autem et editi art. omittunt. Paulo post pro Jesuit. Colbert. et Taurin. habent Ibid. Felckm. anon. pro ut in aliis et editis legitur, habet Item ibid. Go- bler. et Felckin. anon., pro habent D - «f anon. At Basil. Anglic. et Felckm. anon., Editi, ut et legerunt Omnito- nus et Nannius. Mox Jesuit. Colbert. Taurin., Ibid. Seguer. omittit. Seguer. Goller. Felckm. et anon. et Fr. 1, Ibidem, post Seguer. Gobler. et Felck. anon. addunt Item ibid., pro Felck. anon. habet Felckm. anon. et Fr. 4. At Felckm. anon., Alii et editi, qui et omnit- tut Mox Anglic. pro habet Ibid. Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit., Alii et editi, Alii et editi, minus bene. glic. et Felckm. anon. At in aliis et editis deest Ibidem Felckm. anon, etc. Μox iidem et Seguer. Turin. Je- suit. Fr. 1, Cæleri et editi, Ibid. Jesuit., 3. Ἐὰν δὲ καὶ πάλιν τὸ ἴδιον κρύψῃ ψεῦδος, καὶ (19) τὰ ὑπὸ τοῦ Πνεύματος εἰς αὐτὸν εἰρημένα· Τῷ 3. Quod si iterum proprium velit tegere menda- (10) Jesuit., τῷ. Ι. ibid. et Segner. Taurin. Go- (11) Τόν abest a Jesuit. Colbert. Taurin. Gobler. (12) Sic Seguer. Colbert. Taurin. et Jesuit. Πάν- 1. Editi et alii, τοὺς ἅπαντας ἐνήλλατο. Μox Colbert. (13) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. (14) Λοιπόν deest in Gobler. et Felckm. 1 anon. (15) Sic Seguer. Taurin. Jes. Gobler. et Felckm. (16) Jesuit. Colbert. Taurin. πρός. Iidem mox et (17) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. Gobler. (18) Sic Seguer. Colb. Taurin. Jesuit. Basil. An- (19) Gobler. et Felckm. 1 anon. λέγειν Τῷ δὲ
PG 25:543Διὰ τοῦτο οὔτε αὐτὸς ἠνέσχετο τοιαῦτα λαλούντων αὐτῶν, οὐδὲ ἡμᾶς ἀνασχέσθαι τῶν τοιούτων βουλόμενος, παρήγγειλε δι’ ἑαυτοῦ μὲν, Προσέχετε, λέγων, ἀπὸ τῶν ψευδοπροφητῶν, οἵτινες ἔρχονται πρὸς ὑμᾶς ἐν ἐνδύμασι προβάτων, ἔσωθεν δέ εἰσι λύκοι ἅρπαγες· διὰ δὲ τῶν ἁγίων ἀποστόλων· Μὴ παντὶ πνεύματι πιστεύετε. Τοιοῦτος γὰρ ὁ τρόπος τῆς ἀντικειμένης ἐνεργείας ἐστί· τοιαῦτα δὲ τὰ τῶν αἱρέσεων συγκροτήματα τυγχάνει· πατέρα γὰρ ἑκάστη τῆς ἰδίας ἐπινοίας ἔχουσα τὸν ἐξ ἀρχῆς τραπέντα καὶ γενόμενον ἀνθρωποκτόνον καὶ ψεύστην τὸν διάβολον, καὶ αἰσχυνομένη τὸ τούτου μισητὸν ὄνομα προφέρειν, ὑποκρίνεται τὸ καλὸν καὶ ὑπὲρ πᾶν ὄνομα τοῦ Σωτῆρος, τάς τε τῶν Γραφῶν λέξεις περιβάλλεται. Καὶ λέγει μὲν τὰ ῥήματα, κλέπτει δὲ τὴν διάνοιαν τὴν ἀληθῆ· καὶ λοιπὸν, ἣν ἔπλασεν ἰδίαν ἐπίνοιαν ὡς ἐν δόλῳ τινὶ σκεπάσασα, ἀνθρωποκτόνος καὶ αὐτὴ γίνεται τῶν πλανωμένων. Ἐπεὶ πόθεν Μαρκίωνι καὶ Μανιχαίῳ τὸ Εὐαγγέλιον, ἀρνουμένοις τὸν νόμον; ἐκ γὰρ τῶν παλαιῶν τὰ νέα, καὶ τὰ νέα τοῖς παλαιοῖς μαρτυρεῖ. Οἱ τοίνυν ἀρνούμενοι ταῦτα πῶς ὁμολογήσουσι τὰ ἐξ ἐκείνων; Παῦλος γὰρ ἀπόστολος.Β δὲ τὴν διάνοιαν την ἀληθῆ (29)· καὶ λοιπὸν, ἣν ἀνθρωποκτόνος καὶ αὐτὴ γίνεται τῶν πλανωμένων. Α δὲ ἁμαρτωλῷ εἶπεν ὁ Θεός· Ἵνα τί σὺ ἐκδιηγῇ τὰ δικαιώματά μου; καὶ, Οὐχ ὡραῖος αἶνος ἐν τῷ στόματι τοῦ (20) ἁμαρτωλοῦ. Οὐδὲ γὰρ τὴν ἀλή θειαν λέγων ἀξιόπιστός ἐστιν ὁ πανοῦργος. Καὶ τοῦτο ἔδειξε μὲν ἡ Γραφὴ διηγουμένη τὴν ἐν τῷ πα ραδείσῳ πρὸς τὴν Εὔαν αὐτοῦ κακοτεχνίαν· ήλεγξε δὲ αὐτὸν καὶ (21) ὁ Κύριος, πρῶτον μὲν ἐν τῷ ὄρει, διαιρῶν τὴν πτύξιν τοῦ θώρακος αὐτοῦ, καὶ δεικνύς ὅστις ἐστὶν ὁ δόλιος (22), καὶ ἐλέγχων, ὅτι μὴ τῶν ἁγίων εἷς ἐστιν, ἀλλὰ Σατανᾶς ἐστιν ὁ πειράζων, ἐν τῷ λέγειν· Υπαγε ὀπίσω μου, Σατανᾶ· γέγραπται γάρ Κύριον τὸν Θεόν σου προσκυνήσεις, καὶ αὐτῷ μόνῳ λατρεύσεις· καὶ ὅτε δὲ κράζοντας ἀπὸ τῶν μνημείων ἐφίμωσε τοὺς δαίμονας. "Ην μὲν γὰρ ἀληθὲς τὸ παρ' αὐτῶν λεγόμενον, καὶ οὐκ ἐψεύδοντο τότε (23) λέγοντες, ὅτι Σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ, καὶ ὁ ἅγιος τοῦ Θεοῦ· ἀλλ' οὐκ ἤθελε δι' ἀκαθάρτου στό ματος τὴν ἀλήθειαν (24) προφέρεσθαι καὶ μάλιστα δι' ἐκείνων, ἵνα μὴ, προφάσει ταύτης ἐπιμίξαντες τὸ ἴδιον θέλημα τῆς κακίας, ἐπισπείρωσι τοῦτο καθεύ δουσι τοῖς ἀνθρώποις. Διὰ τοῦτο (25) οὔτε αὐτὸς ἦν έσχετο τοιαῦτα λαλούντων αὐτῶν, οὐδὲ ἡμᾶς ἀνασχέ σθαι (26) τῶν τοιούτων βουλόμενος, παρήγγειλε δι' ἑαυτοῦ μὲν, Προσέχετε, λέγων, ἀπὸ τῶν ψευδο- προφητῶν, οἵτινες ἔρχονται πρὸς ὑμᾶς ἐν ἐνδύ- μασι προβάτων, ἔσωθεν δέ εἰσι λύκοι ἅρπαγες διὰ δὲ τῶν ἁγίων ἀποστόλων· Μὴ παντὶ πνεύματι πιστεύετε. Τοιοῦτος γὰρ (27) ὁ τρόπος τῆς ἀντικει μένης ενεργείας ἐστί· τοιαῦτα δὲ τὰ τῶν αἱρέσεων συγκροτήματα (28) τυγχάνει· πατέρα γὰρ ἑκάστη τῆς ιδίας ἐπινοίας ἔχουσα τὸν ἐξ ἀρχῆς τραπέντα καὶ γε- νόμενον ἀνθρωποκτόνον καὶ ψεύστην τὸν διάβολον, καὶ αἰσχυνομένη τὸ τούτου μισητὸν ὄνομα προ- φέρειν, ὑποκρίνεται τὸ καλὸν καὶ ὑπὲρ τῶν ὄνο μα τοῦ Σωτῆρος, τάς τε τῶν Γραφών λέξεις πο ριβάλλεται. Καὶ λέγει μὲν τὰ ῥήματα, κλέπτει ἔπλασεν ἰδίαν ἐπίνοιαν ὡς ἐν δόλῳ τινὶ σκεπάσασα, Οὐδὲ γὰρ οὐδέ. αὐτὸν ὅστις ἐστὶν ὁ δόλιος. ὁ δόλιος. δεικνύς αὐτὸν ὅστις ἐστὶν ὁ διάβολος. ἐστί. εἷς τίς. τοῦτο, ἀνέχεσθαι. γέλιον, ἀρνουμένοις τὸν νόμον (30) ; ἐκ γὰρ τῶν πα λαιῶν τὰ νέα, καὶ τὰ νέα τοῖς παλαιοῖς μαρτυρεῖ. Οἱ τοίνυν ἀρνούμενοι ταῦτα πῶς ὁμολογήσουσι τὰ ἐξ ἐκείνων ; Παῦλος γὰρ ἀπόστολος (31) Εὐαγγελίου * συγκροτήματα. πατέρα γὰρ αίρεσις ἑκάστη. διάνοιαν. Αι άρνου μέ- νοις καὶ τὸν νόμον. Απόστολος. τοῦ Εὐαγ γελίων. οὖ, B S. ATHANASII OPP. PARS I. dixit Deus : Quare tu enarras justitias meas ? et, Non est speciosa laus in ore peccatoris ". Nam nec etiamsi veritatem dicat, ulla fide dignus est ver- sipellis, ut ex Scriptura discimus, quæ perversita- tem, qua adversus Evam usus est, commemorat. Ejus quoque audaciam repressit Dominus, ac pri- mum quidem in monte, ubi varios ejus pectoris sinus explicavit, ostenditque quisnam esset vetera- tor ille, nempe non eum aliquem e sanctis, sed esse Satanam tentantem, hincque ait : Abi post me, Sa- tana; scriptum est enim : Dominum Deum tuum adorabis, et illi soli servies " : nec non item, cum dæmones e monumentis vociferantes silere jussit. Verum quidem erat quod illi clamabant, nec men- tiebantur tunc aientes: Tu es Filius Dei et Sanctus Dei st : at nolebat per os immundum maximeque per illos veritatem proferri, ne hujus occasione pro- priam suæ inalitiæ voluntatem admiscentes, eam dormientibus hominibus superseminarent". Idcirco neque ipse eos ita loqui passus est, neque nos hæc ferre permittens, per seipsum his verbis præmo- nuit : Attendite a falsis prophetis, qui veniunt ad vos in vestimentis ovium, intrinsecus autem sunt lupi ra- paces 8. Et per sanctos apostolos: Nolite omni spiritui credere ". Ea siquidem est indoles adversa- riæ operationis, nec alia est hæresum cosgmentatio : singulæ enim proprii commenti patrem et auctoremn mendacem dæmonem habent, qui ab initio perver- sus, homicida factus est : cujus cum detestandum nomen ipsas proferre pudeat, præclaro omnibusque præstantiore Salvatoris nomine se falso insigniunt, C et verbis Scripturarum se audent adornare. At vo- ces quidem proferunt, verum autem celant sensum : atque hoc pacto singulæ, proprio commento insi- diose obtecto, eorum, quos in errorem inducunt fiunt homicida. gem negant, profuerit Evangelium; siquidem ex veteribus nova sunt exorta, et vicissim veteribus nova perhibent testimonium? Qui ergo vetera reji‣ ciunt, quomodo quæ ex illis emanavere possum, HISTORICA ET DOGMATICA. Psal. xlix, 46. » Eccli. xv, 9. vs Mattn. 1, 10. ” | Joann. iv, 1. Matth. vi, 15. mox habent Gobler. et Felckin. anon. omnittunt Alii et editi, A Felckm. anon. abest Μox pro Jesuit. et Taurin. habent Taurin. desunt in Jesuit. Editi vero, Matth. vii, 29; Marc. 1, 24. *7 Matth. x111, 25. Felckm. et anon. et Fr. 1. Editio autem Com- meliniana omittit Mox Gobler. Felckm. et anon. habent, Felckm. anon. et Fr. 1. editi et alii, autem et editi, & Ibid Seguer., Item ibid., pro Jesuit. Colb. et Taurin. Lrabent 8. 4. Enimvero quid Marcioni et Manichæo, qui le- (20) Τῷ et τοῦ abest a Jesuit. et Taurin. qui et D (21) Sic Seguer. At alii και omittunt. (22) Sic Seguer. At Colbert. et Taurin., δεικνὺς (23) Τότε abest a Gobler. et Felckm. 4 anon. (24) Τὴν ἀλήθειαν deest in Jesuit. Colbert. et (95) Hæc verba, καθεύδουσι τοῖς ἀνθρώποις. Διὰ (26) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Fr. 1. 4. Ἐπεὶ πόθεν Μαρκίωνι καὶ Μανιχαίῳ τὸ Εὐαγ (27) Γάρ abest a Seguer. (28) Sic Seguer. Taurin. Jesuit. Anglic. Gobler. (24) Seguer. Taurin. Colbert. Jesuit., τὴν ἀληθῆ (30) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. (31) Sic Seguer. Taurin. Colbert. et Jesuit. Alii
PG 25:544Εὐαγγελίου γέγονεν, οὗ προεπηγγείλατο διὰ τῶν προφητῶν αὑτοῦ ἐν Γραφαῖς ἁγίαις· Ὁ δὲ Κύριος αὐτὸς ἔλεγεν· Ἐρευνᾶτε τὰς Γραφὰς, ὅτι αὐταί εἰσιν αἱ μαρτυροῦσαι περὶ ἐμοῦ· Πῶς οὖν ὁμολογήσουσι τὸν Κύριον, μὴ προερευνῶντες τὰς περὶ αὐτοῦ Γραφάς; Ὃν γὰρ ἔγραψε Μωϋσῆς καὶ οἱ προφῆται, τοῦτον εὑρηκέναι λέγουσιν οἱ μαθηταί. Τί δὲ καὶ Σαδδουκαίοις ὁ νόμος μὴ δεχομένοις τοὺς προφήτας; Ὁ γὰρ τὸν νόμον δεδωκὼς Θεὸς, αὐτὸς ἐγείρειν ἐν τῷ νόμῳ καὶ προφήτας ἐπηγγείλατο, ὥστε τὸν αὐτὸν εἶναι Κύριον τοῦ τε νόμου καὶ τῶν προφητῶν, καὶ τὸν ἀρνούμενον θάτερον αὐτῶν ἀρνεῖσθαι πάντως καὶ τὸ ἕτερον. Τί δὲ καὶ Ἰουδαίοις λοιπὸν ἡ Παλαιὰ, μὴ ἐπεγνωκόσι τὸν ἐξ αὐτῆς προσδοκώμενον Κύριον; Εἰ γὰρ ἐπίστευον τοῖς Μωϋσέως γράμμασιν, ἐπίστευσαν ἂν τοῖς τοῦ Κυρίου ῥήμασι. Περὶ γὰρ ἐμοῦ, φησὶν, ἐκεῖνος ἔγραψε. Τί δὲ καὶ τῷ Σαμοσατεῖ τὰ τῶν Γραφῶν, ἀρνουμένῳ τὸν τοῦ Θεοῦ Λόγον, καὶ τὴν ἐξ ἀμφοτέρων τῆς τε Παλαιᾶς καὶ Καινῆς Διαθήκης σημαινομένην καὶ δεικνυμένην ἔνσαρκον τοῦ Λόγου παρουσίαν;Β δὲ τὴν διάνοιαν την ἀληθῆ (29)· καὶ λοιπὸν, ἣν ἀνθρωποκτόνος καὶ αὐτὴ γίνεται τῶν πλανωμένων. Α δὲ ἁμαρτωλῷ εἶπεν ὁ Θεός· Ἵνα τί σὺ ἐκδιηγῇ τὰ δικαιώματά μου; καὶ, Οὐχ ὡραῖος αἶνος ἐν τῷ στόματι τοῦ (20) ἁμαρτωλοῦ. Οὐδὲ γὰρ τὴν ἀλή θειαν λέγων ἀξιόπιστός ἐστιν ὁ πανοῦργος. Καὶ τοῦτο ἔδειξε μὲν ἡ Γραφὴ διηγουμένη τὴν ἐν τῷ πα ραδείσῳ πρὸς τὴν Εὔαν αὐτοῦ κακοτεχνίαν· ήλεγξε δὲ αὐτὸν καὶ (21) ὁ Κύριος, πρῶτον μὲν ἐν τῷ ὄρει, διαιρῶν τὴν πτύξιν τοῦ θώρακος αὐτοῦ, καὶ δεικνύς ὅστις ἐστὶν ὁ δόλιος (22), καὶ ἐλέγχων, ὅτι μὴ τῶν ἁγίων εἷς ἐστιν, ἀλλὰ Σατανᾶς ἐστιν ὁ πειράζων, ἐν τῷ λέγειν· Υπαγε ὀπίσω μου, Σατανᾶ· γέγραπται γάρ Κύριον τὸν Θεόν σου προσκυνήσεις, καὶ αὐτῷ μόνῳ λατρεύσεις· καὶ ὅτε δὲ κράζοντας ἀπὸ τῶν μνημείων ἐφίμωσε τοὺς δαίμονας. "Ην μὲν γὰρ ἀληθὲς τὸ παρ' αὐτῶν λεγόμενον, καὶ οὐκ ἐψεύδοντο τότε (23) λέγοντες, ὅτι Σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ, καὶ ὁ ἅγιος τοῦ Θεοῦ· ἀλλ' οὐκ ἤθελε δι' ἀκαθάρτου στό ματος τὴν ἀλήθειαν (24) προφέρεσθαι καὶ μάλιστα δι' ἐκείνων, ἵνα μὴ, προφάσει ταύτης ἐπιμίξαντες τὸ ἴδιον θέλημα τῆς κακίας, ἐπισπείρωσι τοῦτο καθεύ δουσι τοῖς ἀνθρώποις. Διὰ τοῦτο (25) οὔτε αὐτὸς ἦν έσχετο τοιαῦτα λαλούντων αὐτῶν, οὐδὲ ἡμᾶς ἀνασχέ σθαι (26) τῶν τοιούτων βουλόμενος, παρήγγειλε δι' ἑαυτοῦ μὲν, Προσέχετε, λέγων, ἀπὸ τῶν ψευδο- προφητῶν, οἵτινες ἔρχονται πρὸς ὑμᾶς ἐν ἐνδύ- μασι προβάτων, ἔσωθεν δέ εἰσι λύκοι ἅρπαγες διὰ δὲ τῶν ἁγίων ἀποστόλων· Μὴ παντὶ πνεύματι πιστεύετε. Τοιοῦτος γὰρ (27) ὁ τρόπος τῆς ἀντικει μένης ενεργείας ἐστί· τοιαῦτα δὲ τὰ τῶν αἱρέσεων συγκροτήματα (28) τυγχάνει· πατέρα γὰρ ἑκάστη τῆς ιδίας ἐπινοίας ἔχουσα τὸν ἐξ ἀρχῆς τραπέντα καὶ γε- νόμενον ἀνθρωποκτόνον καὶ ψεύστην τὸν διάβολον, καὶ αἰσχυνομένη τὸ τούτου μισητὸν ὄνομα προ- φέρειν, ὑποκρίνεται τὸ καλὸν καὶ ὑπὲρ τῶν ὄνο μα τοῦ Σωτῆρος, τάς τε τῶν Γραφών λέξεις πο ριβάλλεται. Καὶ λέγει μὲν τὰ ῥήματα, κλέπτει ἔπλασεν ἰδίαν ἐπίνοιαν ὡς ἐν δόλῳ τινὶ σκεπάσασα, Οὐδὲ γὰρ οὐδέ. αὐτὸν ὅστις ἐστὶν ὁ δόλιος. ὁ δόλιος. δεικνύς αὐτὸν ὅστις ἐστὶν ὁ διάβολος. ἐστί. εἷς τίς. τοῦτο, ἀνέχεσθαι. γέλιον, ἀρνουμένοις τὸν νόμον (30) ; ἐκ γὰρ τῶν πα λαιῶν τὰ νέα, καὶ τὰ νέα τοῖς παλαιοῖς μαρτυρεῖ. Οἱ τοίνυν ἀρνούμενοι ταῦτα πῶς ὁμολογήσουσι τὰ ἐξ ἐκείνων ; Παῦλος γὰρ ἀπόστολος (31) Εὐαγγελίου * συγκροτήματα. πατέρα γὰρ αίρεσις ἑκάστη. διάνοιαν. Αι άρνου μέ- νοις καὶ τὸν νόμον. Απόστολος. τοῦ Εὐαγ γελίων. οὖ, B S. ATHANASII OPP. PARS I. dixit Deus : Quare tu enarras justitias meas ? et, Non est speciosa laus in ore peccatoris ". Nam nec etiamsi veritatem dicat, ulla fide dignus est ver- sipellis, ut ex Scriptura discimus, quæ perversita- tem, qua adversus Evam usus est, commemorat. Ejus quoque audaciam repressit Dominus, ac pri- mum quidem in monte, ubi varios ejus pectoris sinus explicavit, ostenditque quisnam esset vetera- tor ille, nempe non eum aliquem e sanctis, sed esse Satanam tentantem, hincque ait : Abi post me, Sa- tana; scriptum est enim : Dominum Deum tuum adorabis, et illi soli servies " : nec non item, cum dæmones e monumentis vociferantes silere jussit. Verum quidem erat quod illi clamabant, nec men- tiebantur tunc aientes: Tu es Filius Dei et Sanctus Dei st : at nolebat per os immundum maximeque per illos veritatem proferri, ne hujus occasione pro- priam suæ inalitiæ voluntatem admiscentes, eam dormientibus hominibus superseminarent". Idcirco neque ipse eos ita loqui passus est, neque nos hæc ferre permittens, per seipsum his verbis præmo- nuit : Attendite a falsis prophetis, qui veniunt ad vos in vestimentis ovium, intrinsecus autem sunt lupi ra- paces 8. Et per sanctos apostolos: Nolite omni spiritui credere ". Ea siquidem est indoles adversa- riæ operationis, nec alia est hæresum cosgmentatio : singulæ enim proprii commenti patrem et auctoremn mendacem dæmonem habent, qui ab initio perver- sus, homicida factus est : cujus cum detestandum nomen ipsas proferre pudeat, præclaro omnibusque præstantiore Salvatoris nomine se falso insigniunt, C et verbis Scripturarum se audent adornare. At vo- ces quidem proferunt, verum autem celant sensum : atque hoc pacto singulæ, proprio commento insi- diose obtecto, eorum, quos in errorem inducunt fiunt homicida. gem negant, profuerit Evangelium; siquidem ex veteribus nova sunt exorta, et vicissim veteribus nova perhibent testimonium? Qui ergo vetera reji‣ ciunt, quomodo quæ ex illis emanavere possum, HISTORICA ET DOGMATICA. Psal. xlix, 46. » Eccli. xv, 9. vs Mattn. 1, 10. ” | Joann. iv, 1. Matth. vi, 15. mox habent Gobler. et Felckin. anon. omnittunt Alii et editi, A Felckm. anon. abest Μox pro Jesuit. et Taurin. habent Taurin. desunt in Jesuit. Editi vero, Matth. vii, 29; Marc. 1, 24. *7 Matth. x111, 25. Felckm. et anon. et Fr. 1. Editio autem Com- meliniana omittit Mox Gobler. Felckm. et anon. habent, Felckm. anon. et Fr. 1. editi et alii, autem et editi, & Ibid Seguer., Item ibid., pro Jesuit. Colb. et Taurin. Lrabent 8. 4. Enimvero quid Marcioni et Manichæo, qui le- (20) Τῷ et τοῦ abest a Jesuit. et Taurin. qui et D (21) Sic Seguer. At alii και omittunt. (22) Sic Seguer. At Colbert. et Taurin., δεικνὺς (23) Τότε abest a Gobler. et Felckm. 4 anon. (24) Τὴν ἀλήθειαν deest in Jesuit. Colbert. et (95) Hæc verba, καθεύδουσι τοῖς ἀνθρώποις. Διὰ (26) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Fr. 1. 4. Ἐπεὶ πόθεν Μαρκίωνι καὶ Μανιχαίῳ τὸ Εὐαγ (27) Γάρ abest a Seguer. (28) Sic Seguer. Taurin. Jesuit. Anglic. Gobler. (24) Seguer. Taurin. Colbert. Jesuit., τὴν ἀληθῆ (30) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. (31) Sic Seguer. Taurin. Colbert. et Jesuit. Alii
PG 25:545Τί δὲ καὶ τοῖς Ἀρειανοῖς αἱ Γραφαὶ, καὶ τί ταύτας οὗτοι προφέρουσιν, ἄνθρωποι κτίσμα λέγοντες εἶναι τὸν Θεοῦ Λόγον, καὶ ὡς ἂν Ἕλληνες, λατρεύοντες τῇ κτίσει παρὰ τὸν κτίσαντα Θεόν; Πρὸς μὲν γὰρ τὴν ἰδίαν τῆς ἐπινοίας ἀσέβειαν ἑκάστη τούτων τῶν αἱρέσεων οὐδὲν κοινὸν ἔχει πρὸς τὰς Γραφάς· καὶ τοῦτο ἴσασι καὶ οἱ τὰ τούτων πρεσβεύοντες, ὅτι πολὺ, μᾶλλον δὲ τὸ ὅλον εἰσὶν ἐναντίαι πρὸς τὸ ἑκάστης ἐκείνων φρόνημα· ἀπάτης δὲ χάριν τῶν ἁπλουστέρων, οἷοί εἰσι περὶ ὧν ἐν Παροιμίαις γέγραπται· Ἄκακος πιστεύει παντὶ λόγῳ· σχηματίζονται μελετᾷν καὶ λέγειν τὰς λέξεις, ὡς ὁ πατὴρ αὐτῶν διάβολος, ἵνα ἐκ τῶν λέξεων δόξωσιν ὀρθὸν ἔχειν καὶ τὸ φρόνημα, καὶ λοιπὸν πείσωσι παρὰ τὰς Γραφὰς φρονεῖν τοὺς ταλαιπώρους ἀνθρώπους. Ἀμέλει ἐν ἑκάστῃ τῶν αἱρέσεων οὕτω σχηματισάμενος ὁ διάβολος, λέξεις ὑπέβαλε μεστὰς δολιότητος· περὶ γὰρ τούτων ὁ Κύριος εἴρηκεν, ὅτι Ἐγερθήσονται ψευδόχριστοι καὶ ψευδοπροφῆται, ὥστε πλανῆσαι πολλούς· τοιγαροῦν ὁ διάβολος ἦλθε, λέγων δι’ ἑκάστης· Ἐγώ εἰμι ὁ Χριστὸς, καὶ παρ’ ἐμοὶ τὸ ἀληθές ἐστι· καὶ πάσας ἰδίᾳ καὶ κοινῇ πεποίηκε ψεύδεσθαι ὁ συκοφάντης.γέγονεν, οὗ προεπηγγείλατο διὰ τῶν προφητῶν αὐτοῦ ἐν Γραφαῖς ἁγίαις. Ὁ δὲ Κύριος αὐτὸς ἔλε γεν· Ἐρευνᾶτε τὰς Γραφὰς (32), ὅτι αὐταί εἰσιν αἱ μαρτυροῦσαι περὶ ἐμοῦ. Πῶς οὖν ὁμολογήσουσι τὸν Κύριον, μὴ προερευνῶντες (53) τὰς περὶ αὐτοῦ Γραφάς; "Ον γὰρ ἔγραψε Μωϋσῆς καὶ οἱ προφῆται, τοῦτον εὑρηκέναι λέγουσιν οἱ μαθηταί. Τί δὲ καὶ Σαδδουκαίοις ὁ νόμος μὴ δεχομένοις τοὺς προφήτας; Ο γὰρ τὸν νόμον δεδωκώς Θεός, αὐτὸς ἐγείρειν ἐν τῷ νόμῳ καὶ προφήτας ἐπηγγείλατο, ὥστε τὸν αὐτὸν εἶναι Κύριον τοῦ τε νόμου καὶ τῶν προφητῶν, καὶ τὸν ἀρνούμενον θάτερον αὐτῶν ἀρνεῖσθαι πάντως καὶ τὸ ἕτερον. Τί δὲ καὶ Ἰουδαίοις λοιπὸν ἡ Παλαιά, μὴ ἐπεγνωκόσι τὸν ἐξ αὐτῆς προσδοκώμενον Κύριον; Εἰ γὰρ ἐπίστευον τοῖς Μωϋσέως γράμμασιν, ἐπί- στευσαν ἂν τοῖς τοῦ Κυρίου ῥήμασι. Περὶ γὰρ ἐμοῦ, Β φησίν, ἐκεῖνος ἔγραψε. Τί δὲ καὶ τῷ Σαμοσατεῖ τὰ τῶν Γραφῶν, ἀρνουμένῳ τὸν τοῦ Θεοῦ Λόγον, καὶ τὴν ἐξ ἀμφοτέρων τῆς τε Παλαιᾶς καὶ Καινῆς Διαθή- κης (34) σημαινομένην καὶ δεικνυμένην ἔνσαρκον τοῦ Λόγου παρουσίαν ; Τί δὲ καὶ τοῖς ᾿Αρειανοῖς αἱ Γραφαι, καὶ τί ταύτας οὗτοι προφέρουσιν, ἄνθρωποι κτίσμα λέγοντες εἶναι τὸν Θεοῦ λόγον, καὶ ὡς ἂν (35) Έλληνες, λατρεύοντες τῇ κτίσει παρὰ τὸν κτίσαντα θεόν ; Πρὸς μὲν γὰρ τὴν ἰδίαν τῆς ἐπινοίας ἀσέβειαν ἑκάστη τούτων τῶν αἱρέσεων οὐδὲν κοινὸν ἔχει πρὸς τὰς Γραφάς· καὶ τοῦτο ἴσασι καὶ οἱ τὰ τούτων πρε- σβεύοντες,ὅτι πολύ, μᾶλλον δὲ τὸ (56) ὅλον εἰσὶν ἐναντίαι πρὸς τὸ ἑκάστης ἐκείνων φρόνημα· ἀπάτης δὲ χάριν τῶν ἁπλουστέρων, οἷοί εἰσι περὶ ὧν ἐν Παροιμίαις γέγραπται· "Ακακος πιστεύει παντὶ λόγῳ· σχη- ματίζονται μελετἂν καὶ λέγειν τὰς λέξεις, ὡς ὁ πα τὴρ αὐτῶν διάβολος (37), ἵνα ἐκ τῶν λέξεων δόξωσιν ὀρθὸν ἔχειν καὶ τὸ φρόνημα, καὶ λοιπὸν πείσωσι παρὰ τὰς Γραφάς φρονείν τους ταλαιπώρους ἀνθρώπους (38). Αμέλει ἐν ἑκάστῃ τῶν αἱρέσεων οὕτω σχηματισά- μενος ὁ διάβολος (39), λέξεις ὑπέβαλε μεστάς δολιότη- τος· περὶ γὰρ τούτων ὁ Κύριος είρηκεν (40), ὅτι Εγερθήσονται ψευδόχριστοι καὶ ψευδοπροφῆ ται, ώστε πλανῆσαι πολλούς· τοιγαροῦν ὁ διάβο λος ἦλθε, λέγων δι᾿ ἑκάστης· Ἐγώ εἰμι ὁ Χριστὸς, καὶ παρ' ἐμοὶ τὸ ἀληθές ἐστι· καὶ πάσας ἰδίᾳ καὶ κοινῇ πεποίηκε (41) ψεύδεσθαι ὁ συκοφάντης. Καὶ τό ΣΣΙΝ, 24. Ερευνᾶτε τὰς περὶ αὐτοῦ Γραφάς. αὐταί. αὗται. Πῶς οὖν, Όπως οὖν. τὰς περὶ αὐτοῦ Γραφάς. περὶ αὐτοῦ. θείας Γραφής. τοῦ Θεοῦ Λόγου παρουσίαν. λατρεύουσι. τῆς ἀσεβείας ἐπίνοιαν. τῆς ἐπινοίας ασέβειαν. τό ὁ διάβολος. θρώπους. μεστάς δολιότητος. σχηματι- ζόμενος, μετὰ δολιότητος. εἴρηκεν ψεύσα. σθαι πεποίηκε. αἱ αἱρέσεις. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A admittere? Nimirum Paulus factus est apostolus Evangelii Dei, quod ante promiserat per prophetas suos in Scripturis sanctis ‘. Ipse quoque Dominus dixit: Scrutamini Scripturas, quia ipsæ sunt quæ testimonium perhibent de me³. Quomodo igitur Do- minum poterunt confiteri, si quæ de illo scripta sunt non prius scrutentur? Nain de quo Moyses et propheta scripserunt, eum se invenisse aflirmant discipuli ³. Quid etiam legem Sadducæi retinent, qui ipsi prophetas repudiant? Deus enim qui legen de- dit, ipse se in lege prophetas excitaturum est polli- citus, ita ut ipse et legis et prophetarum sit Domi- nus, atque adeo qui borum unum rejecerit, alterum quoque rejicere necesse sit. Quid item Judæis emo- lumenti possit esse Vetus Testamentum, qui Domi - num, cujus adventus in eo prædicitur, non agnove- C runt ? Nam si Moysis scriptis crederent, verbis quo- que Domini credidissent. De me enim, inquit, ille scripsit *. Quid similiter utilitatis e Scripturis per- cipiat Samosatensis, qui Dei Verbum, corporeum- que ejus adventuin utroque Velere et Novo Testamento significatum ac indicatum negare non veretur? Quid denique Arianos juvant Scripturæ ? quid ipsi illas proponunt; ipsi, inquam, qui Dei Filium rem creatam esse contendunt, et non secus ac gentiles, rei creatæ potius quam creatori Deo serviunt? Nempe illæ hæreses in sua quæque im- pietate nihil commune cum Scripturis habent ; quod sane non ignorant illarum patroni, Scripturas scilicet plurimum, imo vero penitus adversari cujus- que illarum hæresum doctrinæ. Ipsi nihilominus ut in fraudem impellant simpliciores, quales illi sunt de quibus in Proverbiis scriptum est, Innocens cre- dit omni verbo '; Scriptura voces meditari et usur- pare simulant, non aliter quam ipsarum pater dia- bolus, ut scilicet ex verborum sono recle sentire videantur, deindeque miseros homines inducaut ut sententias a Scripturis alienas amplectantur. Certe sic se dlabolus in singulis hæresibus simulate ge- rens, voces dolo plenas ipse subministravit, Liucque ait Dominus Exsurgent pseudochristi et pseudopro- phetæ, ita ut multi in errorem inducantur". ltaque venit diabolus, et per singulas' hæreses dixit: Ego Rom. 1, 2. • Joan. v, 39. • Joan. 1, 45. * Joan. v, • Rom. 1, 25. • Prov. xiv, 15. * Matth Ibid. Seguer. Tau rin. Jesuit. Gobler. et Felchn. anom. Editi, Μox Felckm. anon. pro habet Seguer. Taurin. Colbert. Jesuit. Gobler. Felckm. anon. et Fr. 1, Alii autem et editi omittunt et editio Commeliniana, Mox Seg. anon. Mox iidem et Jesuit. Colbert. Taurin. Alii et edili, PATROL. GR. XXV. Alii vero et editi omittunt. To sequens abest a Felckm. anon. et ediii, mox habent Alii et editi, et, desunt in Seguer. Felckm. et anon. Taurin. et Jesuit. qui tamen duo ultimi vocem habent. Mus iidem cum Tanrin. et Jesuit. habent Sed alii et editi at omnittunt (32) Sic Seguer. Colbert. et Taurin. At alii et editi, D (33) Jesuit. Colbert. et Taurin. ἐρευνῶντες. Ibid. (34) Gobler. et Feickm. 1 anon. Διαθήκης. Celeri (35) Seguer. ἄν omittit. Idem et Gobler. et Felck. (56) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. et Fr. 1. (37) Sic Seguer. Gobl. et Felckm. 4 anon. At alii (38) Jesuit. Colb. Taurin. et Fr. 1 omittunt åv- (39) Sic Seg. Coll. Taurin. Jesuit. et Fr. 1, qui et (40) Haec verba, εἴρηκεν, etc., aut διάβολος inclus., (41) Seguer. Gobler. et Felekin. 1 anon.
PG 25:546Καὶ τό γε παράδοξον, πᾶσαι πρὸς ἑαυτὰς αἱ αἱρέσεις μαχόμεναι περὶ ὧν ἔπλασεν ἑκάστη κακῶν, ἐν μόνῳ τῷ ψεύδεσθαι συνεδέθησαν ἀλλήλαις· ἕνα γὰρ ἔχουσι πατέρα τὸν πάσαις ἐπισπείραντα τὸ ψεῦδος. Ὁ μὲν οὖν πιστὸς καὶ τοῦ Εὐαγγελίου μαθητὴς, ἔχων χάριν τοῦ διακρίνειν τὰ πνευματικὰ, καὶ ἐπὶ τὴν πέτραν οἰκοδομήσας ἑαυτοῦ τὴν τῆς πίστεως οἰκίαν, ἕστηκεν ἑδραῖος καὶ ἀσφαλὴς ἀπὸ τῆς τούτων ἀπάτης διαμένων· ὁ δὲ ἁπλοῦς, ὡς προεῖπον, καὶ μὴ κατηχηθεὶς ἰσχυρῶς, ὁ τοιοῦτος τὰ λεγόμενα μόνον σκοπῶν, καὶ μὴ τὴν διάνοιαν θεωρῶν, εὐθὺς ὑποσύρεται ταῖς ἐκείνων μεθοδείαις. Διὰ τοῦτο καλόν ἐστι καὶ ἀναγκαῖον εὔχεσθαι λαμβάνειν χάρισμα διακρίσεως πνευμάτων, ἵνα ἕκαστος γινώσκῃ κατὰ τοῦ Ἰωάννου παραγγελίαν, τίνας μὲν ἀποβάλλειν ὀφείλει, τίνας δὲ προσλαμβάνεσθαι, ὡς φίλους καὶ τῆς αὐτῆς ὄντας πίστεως. Πολλὰ μὲν οὖν ἄν τις γράψειεν, εἰ βούλοιτο περὶ τούτων ἐπεξεργάσασθαι πολλὴ γὰρ καὶ ποικίλη τῶν αἱρέσεων ἡ ἀσέβεια καὶ ἡ κακοφροσύνη φανήσεται, καὶ δεινὴ λίαν ἡ τῶν ἀπατώντων πανουργία.γέγονεν, οὗ προεπηγγείλατο διὰ τῶν προφητῶν αὐτοῦ ἐν Γραφαῖς ἁγίαις. Ὁ δὲ Κύριος αὐτὸς ἔλε γεν· Ἐρευνᾶτε τὰς Γραφὰς (32), ὅτι αὐταί εἰσιν αἱ μαρτυροῦσαι περὶ ἐμοῦ. Πῶς οὖν ὁμολογήσουσι τὸν Κύριον, μὴ προερευνῶντες (53) τὰς περὶ αὐτοῦ Γραφάς; "Ον γὰρ ἔγραψε Μωϋσῆς καὶ οἱ προφῆται, τοῦτον εὑρηκέναι λέγουσιν οἱ μαθηταί. Τί δὲ καὶ Σαδδουκαίοις ὁ νόμος μὴ δεχομένοις τοὺς προφήτας; Ο γὰρ τὸν νόμον δεδωκώς Θεός, αὐτὸς ἐγείρειν ἐν τῷ νόμῳ καὶ προφήτας ἐπηγγείλατο, ὥστε τὸν αὐτὸν εἶναι Κύριον τοῦ τε νόμου καὶ τῶν προφητῶν, καὶ τὸν ἀρνούμενον θάτερον αὐτῶν ἀρνεῖσθαι πάντως καὶ τὸ ἕτερον. Τί δὲ καὶ Ἰουδαίοις λοιπὸν ἡ Παλαιά, μὴ ἐπεγνωκόσι τὸν ἐξ αὐτῆς προσδοκώμενον Κύριον; Εἰ γὰρ ἐπίστευον τοῖς Μωϋσέως γράμμασιν, ἐπί- στευσαν ἂν τοῖς τοῦ Κυρίου ῥήμασι. Περὶ γὰρ ἐμοῦ, Β φησίν, ἐκεῖνος ἔγραψε. Τί δὲ καὶ τῷ Σαμοσατεῖ τὰ τῶν Γραφῶν, ἀρνουμένῳ τὸν τοῦ Θεοῦ Λόγον, καὶ τὴν ἐξ ἀμφοτέρων τῆς τε Παλαιᾶς καὶ Καινῆς Διαθή- κης (34) σημαινομένην καὶ δεικνυμένην ἔνσαρκον τοῦ Λόγου παρουσίαν ; Τί δὲ καὶ τοῖς ᾿Αρειανοῖς αἱ Γραφαι, καὶ τί ταύτας οὗτοι προφέρουσιν, ἄνθρωποι κτίσμα λέγοντες εἶναι τὸν Θεοῦ λόγον, καὶ ὡς ἂν (35) Έλληνες, λατρεύοντες τῇ κτίσει παρὰ τὸν κτίσαντα θεόν ; Πρὸς μὲν γὰρ τὴν ἰδίαν τῆς ἐπινοίας ἀσέβειαν ἑκάστη τούτων τῶν αἱρέσεων οὐδὲν κοινὸν ἔχει πρὸς τὰς Γραφάς· καὶ τοῦτο ἴσασι καὶ οἱ τὰ τούτων πρε- σβεύοντες,ὅτι πολύ, μᾶλλον δὲ τὸ (56) ὅλον εἰσὶν ἐναντίαι πρὸς τὸ ἑκάστης ἐκείνων φρόνημα· ἀπάτης δὲ χάριν τῶν ἁπλουστέρων, οἷοί εἰσι περὶ ὧν ἐν Παροιμίαις γέγραπται· "Ακακος πιστεύει παντὶ λόγῳ· σχη- ματίζονται μελετἂν καὶ λέγειν τὰς λέξεις, ὡς ὁ πα τὴρ αὐτῶν διάβολος (37), ἵνα ἐκ τῶν λέξεων δόξωσιν ὀρθὸν ἔχειν καὶ τὸ φρόνημα, καὶ λοιπὸν πείσωσι παρὰ τὰς Γραφάς φρονείν τους ταλαιπώρους ἀνθρώπους (38). Αμέλει ἐν ἑκάστῃ τῶν αἱρέσεων οὕτω σχηματισά- μενος ὁ διάβολος (39), λέξεις ὑπέβαλε μεστάς δολιότη- τος· περὶ γὰρ τούτων ὁ Κύριος είρηκεν (40), ὅτι Εγερθήσονται ψευδόχριστοι καὶ ψευδοπροφῆ ται, ώστε πλανῆσαι πολλούς· τοιγαροῦν ὁ διάβο λος ἦλθε, λέγων δι᾿ ἑκάστης· Ἐγώ εἰμι ὁ Χριστὸς, καὶ παρ' ἐμοὶ τὸ ἀληθές ἐστι· καὶ πάσας ἰδίᾳ καὶ κοινῇ πεποίηκε (41) ψεύδεσθαι ὁ συκοφάντης. Καὶ τό ΣΣΙΝ, 24. Ερευνᾶτε τὰς περὶ αὐτοῦ Γραφάς. αὐταί. αὗται. Πῶς οὖν, Όπως οὖν. τὰς περὶ αὐτοῦ Γραφάς. περὶ αὐτοῦ. θείας Γραφής. τοῦ Θεοῦ Λόγου παρουσίαν. λατρεύουσι. τῆς ἀσεβείας ἐπίνοιαν. τῆς ἐπινοίας ασέβειαν. τό ὁ διάβολος. θρώπους. μεστάς δολιότητος. σχηματι- ζόμενος, μετὰ δολιότητος. εἴρηκεν ψεύσα. σθαι πεποίηκε. αἱ αἱρέσεις. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A admittere? Nimirum Paulus factus est apostolus Evangelii Dei, quod ante promiserat per prophetas suos in Scripturis sanctis ‘. Ipse quoque Dominus dixit: Scrutamini Scripturas, quia ipsæ sunt quæ testimonium perhibent de me³. Quomodo igitur Do- minum poterunt confiteri, si quæ de illo scripta sunt non prius scrutentur? Nain de quo Moyses et propheta scripserunt, eum se invenisse aflirmant discipuli ³. Quid etiam legem Sadducæi retinent, qui ipsi prophetas repudiant? Deus enim qui legen de- dit, ipse se in lege prophetas excitaturum est polli- citus, ita ut ipse et legis et prophetarum sit Domi- nus, atque adeo qui borum unum rejecerit, alterum quoque rejicere necesse sit. Quid item Judæis emo- lumenti possit esse Vetus Testamentum, qui Domi - num, cujus adventus in eo prædicitur, non agnove- C runt ? Nam si Moysis scriptis crederent, verbis quo- que Domini credidissent. De me enim, inquit, ille scripsit *. Quid similiter utilitatis e Scripturis per- cipiat Samosatensis, qui Dei Verbum, corporeum- que ejus adventuin utroque Velere et Novo Testamento significatum ac indicatum negare non veretur? Quid denique Arianos juvant Scripturæ ? quid ipsi illas proponunt; ipsi, inquam, qui Dei Filium rem creatam esse contendunt, et non secus ac gentiles, rei creatæ potius quam creatori Deo serviunt? Nempe illæ hæreses in sua quæque im- pietate nihil commune cum Scripturis habent ; quod sane non ignorant illarum patroni, Scripturas scilicet plurimum, imo vero penitus adversari cujus- que illarum hæresum doctrinæ. Ipsi nihilominus ut in fraudem impellant simpliciores, quales illi sunt de quibus in Proverbiis scriptum est, Innocens cre- dit omni verbo '; Scriptura voces meditari et usur- pare simulant, non aliter quam ipsarum pater dia- bolus, ut scilicet ex verborum sono recle sentire videantur, deindeque miseros homines inducaut ut sententias a Scripturis alienas amplectantur. Certe sic se dlabolus in singulis hæresibus simulate ge- rens, voces dolo plenas ipse subministravit, Liucque ait Dominus Exsurgent pseudochristi et pseudopro- phetæ, ita ut multi in errorem inducantur". ltaque venit diabolus, et per singulas' hæreses dixit: Ego Rom. 1, 2. • Joan. v, 39. • Joan. 1, 45. * Joan. v, • Rom. 1, 25. • Prov. xiv, 15. * Matth Ibid. Seguer. Tau rin. Jesuit. Gobler. et Felchn. anom. Editi, Μox Felckm. anon. pro habet Seguer. Taurin. Colbert. Jesuit. Gobler. Felckm. anon. et Fr. 1, Alii autem et editi omittunt et editio Commeliniana, Mox Seg. anon. Mox iidem et Jesuit. Colbert. Taurin. Alii et edili, PATROL. GR. XXV. Alii vero et editi omittunt. To sequens abest a Felckm. anon. et ediii, mox habent Alii et editi, et, desunt in Seguer. Felckm. et anon. Taurin. et Jesuit. qui tamen duo ultimi vocem habent. Mus iidem cum Tanrin. et Jesuit. habent Sed alii et editi at omnittunt (32) Sic Seguer. Colbert. et Taurin. At alii et editi, D (33) Jesuit. Colbert. et Taurin. ἐρευνῶντες. Ibid. (34) Gobler. et Feickm. 1 anon. Διαθήκης. Celeri (35) Seguer. ἄν omittit. Idem et Gobler. et Felck. (56) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. et Fr. 1. (37) Sic Seguer. Gobl. et Felckm. 4 anon. At alii (38) Jesuit. Colb. Taurin. et Fr. 1 omittunt åv- (39) Sic Seg. Coll. Taurin. Jesuit. et Fr. 1, qui et (40) Haec verba, εἴρηκεν, etc., aut διάβολος inclus., (41) Seguer. Gobler. et Felekin. 1 anon.
PG 25:547Ἐπειδὴ δὲ ἡ θεία Γραφὴ πάντων ἐστὶν ἱκανωτέρα, τούτου χάριν τοῖς βουλομένοις τὰ πολλὰ περὶ τούτων γινώσκειν συμβουλεύσας ἐντυγχάνειν τοῖς θείοις λόγοις, αὐτὸς νῦν τὸ κατεπεῖγον ἐσπούδασα δηλῶσαι, διὸ μάλιστα καὶ οὕτως ἔγραψα. Ἤκουσα ἐν τοῖς μέρεσι τούτοις διατρίβων, ἀδελφοὶ γὰρ γνήσιοι καὶ τῆς ὀρθῆς δόξης ὄντες ἀπήγγειλαν, ὡς ἄρα τινὲς συνελθόντες τῶν τὰ Ἀρείου φρονούντων ἔγραψαν δῆθεν περὶ πίστεως, ὡς ἠθέλησαν, καὶ θέλουσιν ἀποστεῖλαι πρὸς ὑμᾶς, ἵνα ἢ ὑπογράψητε κατὰ τὸ δοκοῦν αὐτοῖς, μᾶλλον δὲ καθὸ ἐνέπνευσεν αὐτοῖς ὁ διάβολος· ἢ ὁ ἀντιλέγων ὑπερόριος γένηται. Καὶ γὰρ καὶ τοὺς ἐπισκόπους τῶν μερῶν τούτων ἤδη διοχλεῖν ἄρχονται. Ἐντεῦθεν οὖν ὁ τρόπος τῶν γραφόντων δῆλος γίνεται. Οἱ γὰρ οὕτω γράφοντες, ὥστε τὸ τέλος τῶν γραμμάτων αὐτῶν ἐξορισμὸν καὶ ἄλλας τιμωρίας ἔχειν, τί ἂν εἶεν οἱ τοιοῦτοι ἢ Χριστιανῶν μὲν ἀλλότριοι, διαβόλου δὲ καὶ τῶν ἐκείνου δαιμόνων φίλοι; μάλιστα ὅτι, τοῦ θεοσεβεστάτου βασιλέως Κωνσταντίου φιλανθρώπου ὄντος, παρὰ γνώμην αὐτοῦ θρυλλοῦσιν ἃ θέλουσιν αὐτοί·μεναι περὶ ὧν ἔπλασεν (42) ἑκάστη κακῶν, ἐν μόνῳ τῷ ψεύδεσθαι συνεδέθησαν ἀλλήλαις· ἕνα γὰρ ἔχουσι πατέρα τὸν πάσαις ἐπισπείραντα τὸ ψεῦδος. Ὁ μὲν οὖν πιστὸς καὶ τοῦ Εὐαγγελίου μαθητής, ἔχων χάριν τοῦ (43) διακρίνειν τὰ πνευματικά, καὶ ἐπὶ τὴν πέ- τραν οἰκοδομήσας ἑαυτοῦ τὴν τῆς πίστεως οἰκίαν, έστηκεν ἑδραῖος καὶ ἀσφαλὴς ἀπὸ τῆς τούτων ἀπάτης διαμένων· ὁ δὲ ἁπλοῦς, ὡς προεἶπον (44), καὶ μὴ κατηχηθεὶς ἰσχυρῶς, ὁ τοιοῦτος τὰ λεγόμενα μόνον σκοπῶν, καὶ μὴ τὴν διάνοιαν θεωρῶν, εὐθὺς ὑποσύ ρεται ταῖς ἐκείνων μεθοδείαις. Διὰ τοῦτο καλόν ἐστι καὶ ἀναγκαῖον εύχεσθαι λαμβάνειν χάρισμα διακρί σεως πνευμάτων, ἵνα ἕκαστος γινώσκῃ κατὰ τοῦ Ἰωάννου παραγγελίαν, τίνας μὲν ἀποβάλλειν ὀφεί λει (45), τίνας δὲ προσλαμβάνεσθαι, ὡς φίλους καὶ τῆς αὐτῆς ὄντας πίστεως. Πολλὰ μὲν οὖν ἄν τις γράψειεν, εἰ βούλοιτο περὶ τούτων ἐπεξεργάσασθαι· πολλὴ γὰρ καὶ ποικίλη τῶν αἱρέσεων ἡ (46) ἀσέβεια καὶ ἡ κακοφροσύνη φανήσεται, καὶ δεινὴ λίαν ἡ τῶν ἀπατώντων πανουργία. Ἐπειδὴ δὲ ἡ θεία Γραφή πάντων ἐστὶν ἱκανωτέρα, τούτου χάριν τοῖς βουλομέν νοις τὰ πολλὰ περὶ τούτων γινώσκειν συμβουλεύσας ἐντυγχάνειν τοῖς θείοις λόγοις (47), αὐτὸς νῦν τὸ κατεπείγον ἐσπούδασα δηλῶσαι, διὸ μάλιστα καὶ οὐ τως έγραψα. γε παράδοξον, πᾶσαι πρὸς ἑαυτὰς αἱ αἱρέσεις μαχά Β ἔπλασαν. χαρίσματα του. καὶ ἐπὶ πέτραν οἰκοδομήσας, και ἐπὶ πέτραν ᾠκοδόμησεν αὐτοῦ τὴν τῆς πίστεως οἰκίαν, καὶ ἕστηκεν. ὡς εἶπον. ἰσχυρῶς. ἀσφαλῶς. λει, δεῖ πίστεως, πίστεως φύσεως. εἰ εἰ βούλοιτο. ἂν βούλοιτο. ή φανήσεται φαίνεται, ἀπατώντων ἀπαντώντων, ἁπάντων. πανουργία κακουργία. " ἀδελφοὶ γὰρ (48) γνήσιοι καὶ τῆς ὀρθῆς δόξης ὄντες απήγγειλαν, ὡς ἄρα τινὲς συνελθόντες τῶν τὰ ᾿Αρείου φρονούντων ἔγραψαν δῆθεν περὶ πίστεως, ὡς ἠθέλη σαν (49), καὶ θέλουσιν ἀποστεῖλαι πρὸς ὑμᾶς, ἵνα ἡ ὑπογράψητε κατὰ τὸ δοκοῦν αὐτοῖς, μᾶλλον δὲ καθό ἐνέπνευσεν αὐτοῖς ὁ διάβολος (50)· ἢ ὁ ἀντιλέγων (51) ὑπερόριος γένηται. Καὶ γὰρ καὶ τοὺς ἐπισκόπους τῶν μερῶν τούτων ἤδη διοχλεῖν (52) ἄρχονται. Ἐντεῦθεν οὖν ὁ τρόπος τῶν γραφόντων δῆλος γίνεται. Οἱ γὰρ αὐτὸς νῦν τό. αὐτὸς τοίνυν. αὐτὸς τό. ὄντες δόξης γνώ ρισαν. ἠθέλησαν. κατὰ τὸ δοκοῦν αὐτοῖς, μᾶλλον δὲ καθὸ ἐνέπνευσεν αυτ τοῖς ὁ διάβολος, λέγων τις. τοῖς ἐπισκόποις τῶν μερῶν τούτων ἤδη διενοχλεῖν. Καὶ γὰρ καὶ τοῖς ἐπισκόποις τῶν μερῶν τούτων ήδη διοχλεῖν. Εν τεῦθεν μὲν οὖν. γραφόντων. γρα φέντων. S. ATHANASII OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. sum Christus, et apud me est veritas ; cunctasque A prorsus cum separatim tum communiter mentiri coegit veterator: et quod profecto mirum est, cum omnes hæreses adversus seipsas dimicent, ut una- quæque ea quæ commenta est tueatur, solum in mentiendo inter se consentiunt : nimirum unum omnes patrem habent, qui mendacium ipsis super- seminavit. Igitur quisquis fidelis est et Evangelii discipulus, ac dono spiritualia discernendi preditus, quique suam fidei domum in petra ædifcavit ", stat frmus, et tutus ab illorum fraude manel. At qui simplex est, ut dixi, nec valde instructus ; is ad verba duntaxat attendens, nec sensum perspiciens, confestim hæreticorum artificiis attrahitur. Quo- circa orare et convenit et necesse est, ut gratiam discernendi spiritus consequamur, ut unusquisque, quemadmodum monet Joannes, cognoscal, quinam quidem rejiciendi, quinam vero tanquam amici et ejusdem fidei consortes, sint admittendi. Multa sane in hanc rem liceret scribere, si cui ista accurate tractare esset animus. Nam facile apparebit, quam multa variaque sit hæresum impietas ac perversitas, quamque metuenda fallentium astutia. Verum quia divina Scriptura longe cæteris omnibus præstat, idcirco his qui plura hac de re habere voluerint, auctor ipse sum ut divinos libros sedulo legant : ego vero nunc, quod instat properavi indicare, idque potissimum me impulit ut hæc ita scribe- rem. germani et orthodoxi fratres nuntiarunt, aliquos ex Arii sectatoribus simul convenisse, ac de fidle, prout voluerunt, scripsisse, velleque ad vos litteras mittere, ut vel, quemadmodum ipsis placet, seu potius ut illis suggessit diabolus, subscribatis; vel qui contradixerit, in exsilium ejiciatur. Namque ipsis etiam episcopis harumce regionum molesti jam esse incipiunt : quod utique mores scribentium ananifeste prodit. Qui enim ita scribunt, ut sua- • Matth. xi, 25. • Matth. vii, 24. Mos Seguer. Colb. Taurin. Jesuit. et Fr. 1, etc. Alii vero D et editi, omisso, labent anon. Mor Seguer. Gobler. et Felckm. anon. Alii autem et editi, addunt post ut iidem habent cum Seguer. Basil. Anglic. Gobler. Felckm. et anon. quo etiam modo legit Omnibonus. Alii vero et editi pro habent Μox Seguer. Jesuit. Fr.1, Alii et editi, aliis et editis omittitur. Ibid. pro Fr. 1. Taurin. et Colbert. habent et pro Anglic. habet et Felckin. amou. Basil. item pro babet bler. et Felckm. anou, Jesuit. Col- bert. Taurin. et Fr. 1, Editi et alii, Seguer. Gobler. Felckm. ano. Felckm. et anon. Alii vero et editi omittunt úg et Fr. 1. Cæteri et editi omittunt 5. Ibid. hæc verba, desunt in Seg. Jesuit. Gobl. Felc. anon. Colbert. et Taurin. Jesuit. Colb. et Taur. Ibid. Seguer. Idem et Jesuit. Colbert. Taurin. el Fr. liabent Alii vero et edidi, 5. In hisce regionibus commorans audivi, uti C (42) Sic Seguer. At Taurin. Επλασσεν. Alii et editi, (43) Seguer. χάρισμα το Jesuit. Colbert. Taurin. (44) Seguer. ὥσπερ εἶπον. Gobler. et Felckm. 1 (45) Jesuit. Taurin. Colbert. et Fr. 1, omisso ὀφεί (46) Sic Seguer. Colbert. Taurin. et Jesuit. At in (47) Fr. 1 et Taurin. λογίοις. Ibid. Seguer. Go- 5. Ηκουσα ἐν τοῖς μέρεσι τούτοις διατρίβων, (48) Γάρ abest a Jesuit. Colbert., et Taurin. Ibid. (49) Sic Seguer. Jesuit. Colb. Taurin. Fr. 1. Gobl. (50) Sic Seg. Jesuit. Colb. Taur. Gobl. Felc. 1 an. (51) Seguer. Gobler. et Felckm. 1 anon. ἢ ἀντι- (52) Sic Seg. Gobl. et Felc. 1 an. Editi, Καὶ γὰρ
PG 25:548καὶ γὰρ καὶ τοῦτο ποιοῦσι μετὰ πολλῆς μὲν πανουργίας, δύο δὲ τούτων μάλιστα χάριν, ὥς γέ μοι φαίνεται· ἑνὸς μὲν, ἵνα καὶ, ὑμῶν ὑπογραψάντων, δόξωσι παύειν μὲν τὴν Ἀρείου κακωνυμίαν, λανθάνειν δὲ αὐτοὶ ὡς μὴ τὰ Ἀρείου φρονοῦντες· ἑτέρου δὲ, ἵνα ταῦτα γράφοντες, δόξωσι πάλιν ἐπικρύπτειν τὴν ἐν Νικαίᾳ γενομένην σύνοδον, καὶ τὴν ἐκτεθεῖσαν ἐν αὐτῇ κατὰ τῆς Ἀρειανῆς αἱρέσεως πίστιν. Ἀλλὰ καὶ τοῦτο μᾶλλον ἐλέγχει αὐτῶν τὴν κακοήθειαν καὶ τὴν ἑτεροδοξίαν· εἰ γὰρ ἐπίστευον ὀρθῶς, ἠρκοῦντο τῇ ἐν Νικαίᾳ ἐκτεθείσῃ πίστει παρὰ πάσης τῆς οἰκουμενικῆς συνόδου· καὶ εἰ ἐνόμιζον ἑαυτοὺς συκοφαντεῖσθαι καὶ μάτην λεγομένους Ἀρειανοὺς, ἐχρῆν αὐτοὺς μὴ σπουδάζειν ἐναλλάττειν τὰ κατὰ Ἀρείου γραφέντα, ἵνα μὴ ὡς κατ’ αὐτῶν ᾖ ὁρισθέντα τὰ κατ’ ἐκείνου γραφέντα. Νῦν δὲ τοῦτο μὲν οὐ ποιοῦσιν, ὡς δὲ αὐτοὶ ὄντες Ἄρειος ὑπὲρ ἑαυτῶν ἀγωνίζονται. Σκοπεῖτε γὰρ ὡς οὐκ ἀληθείας μέλει τούτοις, ἀλλὰ πάντα διὰ τὴν Ἀρειανὴν αἵρεσιν καὶ λέγουσι καὶ πράττουσιν.μεναι περὶ ὧν ἔπλασεν (42) ἑκάστη κακῶν, ἐν μόνῳ τῷ ψεύδεσθαι συνεδέθησαν ἀλλήλαις· ἕνα γὰρ ἔχουσι πατέρα τὸν πάσαις ἐπισπείραντα τὸ ψεῦδος. Ὁ μὲν οὖν πιστὸς καὶ τοῦ Εὐαγγελίου μαθητής, ἔχων χάριν τοῦ (43) διακρίνειν τὰ πνευματικά, καὶ ἐπὶ τὴν πέ- τραν οἰκοδομήσας ἑαυτοῦ τὴν τῆς πίστεως οἰκίαν, έστηκεν ἑδραῖος καὶ ἀσφαλὴς ἀπὸ τῆς τούτων ἀπάτης διαμένων· ὁ δὲ ἁπλοῦς, ὡς προεἶπον (44), καὶ μὴ κατηχηθεὶς ἰσχυρῶς, ὁ τοιοῦτος τὰ λεγόμενα μόνον σκοπῶν, καὶ μὴ τὴν διάνοιαν θεωρῶν, εὐθὺς ὑποσύ ρεται ταῖς ἐκείνων μεθοδείαις. Διὰ τοῦτο καλόν ἐστι καὶ ἀναγκαῖον εύχεσθαι λαμβάνειν χάρισμα διακρί σεως πνευμάτων, ἵνα ἕκαστος γινώσκῃ κατὰ τοῦ Ἰωάννου παραγγελίαν, τίνας μὲν ἀποβάλλειν ὀφεί λει (45), τίνας δὲ προσλαμβάνεσθαι, ὡς φίλους καὶ τῆς αὐτῆς ὄντας πίστεως. Πολλὰ μὲν οὖν ἄν τις γράψειεν, εἰ βούλοιτο περὶ τούτων ἐπεξεργάσασθαι· πολλὴ γὰρ καὶ ποικίλη τῶν αἱρέσεων ἡ (46) ἀσέβεια καὶ ἡ κακοφροσύνη φανήσεται, καὶ δεινὴ λίαν ἡ τῶν ἀπατώντων πανουργία. Ἐπειδὴ δὲ ἡ θεία Γραφή πάντων ἐστὶν ἱκανωτέρα, τούτου χάριν τοῖς βουλομέν νοις τὰ πολλὰ περὶ τούτων γινώσκειν συμβουλεύσας ἐντυγχάνειν τοῖς θείοις λόγοις (47), αὐτὸς νῦν τὸ κατεπείγον ἐσπούδασα δηλῶσαι, διὸ μάλιστα καὶ οὐ τως έγραψα. γε παράδοξον, πᾶσαι πρὸς ἑαυτὰς αἱ αἱρέσεις μαχά Β ἔπλασαν. χαρίσματα του. καὶ ἐπὶ πέτραν οἰκοδομήσας, και ἐπὶ πέτραν ᾠκοδόμησεν αὐτοῦ τὴν τῆς πίστεως οἰκίαν, καὶ ἕστηκεν. ὡς εἶπον. ἰσχυρῶς. ἀσφαλῶς. λει, δεῖ πίστεως, πίστεως φύσεως. εἰ εἰ βούλοιτο. ἂν βούλοιτο. ή φανήσεται φαίνεται, ἀπατώντων ἀπαντώντων, ἁπάντων. πανουργία κακουργία. " ἀδελφοὶ γὰρ (48) γνήσιοι καὶ τῆς ὀρθῆς δόξης ὄντες απήγγειλαν, ὡς ἄρα τινὲς συνελθόντες τῶν τὰ ᾿Αρείου φρονούντων ἔγραψαν δῆθεν περὶ πίστεως, ὡς ἠθέλη σαν (49), καὶ θέλουσιν ἀποστεῖλαι πρὸς ὑμᾶς, ἵνα ἡ ὑπογράψητε κατὰ τὸ δοκοῦν αὐτοῖς, μᾶλλον δὲ καθό ἐνέπνευσεν αὐτοῖς ὁ διάβολος (50)· ἢ ὁ ἀντιλέγων (51) ὑπερόριος γένηται. Καὶ γὰρ καὶ τοὺς ἐπισκόπους τῶν μερῶν τούτων ἤδη διοχλεῖν (52) ἄρχονται. Ἐντεῦθεν οὖν ὁ τρόπος τῶν γραφόντων δῆλος γίνεται. Οἱ γὰρ αὐτὸς νῦν τό. αὐτὸς τοίνυν. αὐτὸς τό. ὄντες δόξης γνώ ρισαν. ἠθέλησαν. κατὰ τὸ δοκοῦν αὐτοῖς, μᾶλλον δὲ καθὸ ἐνέπνευσεν αυτ τοῖς ὁ διάβολος, λέγων τις. τοῖς ἐπισκόποις τῶν μερῶν τούτων ἤδη διενοχλεῖν. Καὶ γὰρ καὶ τοῖς ἐπισκόποις τῶν μερῶν τούτων ήδη διοχλεῖν. Εν τεῦθεν μὲν οὖν. γραφόντων. γρα φέντων. S. ATHANASII OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. sum Christus, et apud me est veritas ; cunctasque A prorsus cum separatim tum communiter mentiri coegit veterator: et quod profecto mirum est, cum omnes hæreses adversus seipsas dimicent, ut una- quæque ea quæ commenta est tueatur, solum in mentiendo inter se consentiunt : nimirum unum omnes patrem habent, qui mendacium ipsis super- seminavit. Igitur quisquis fidelis est et Evangelii discipulus, ac dono spiritualia discernendi preditus, quique suam fidei domum in petra ædifcavit ", stat frmus, et tutus ab illorum fraude manel. At qui simplex est, ut dixi, nec valde instructus ; is ad verba duntaxat attendens, nec sensum perspiciens, confestim hæreticorum artificiis attrahitur. Quo- circa orare et convenit et necesse est, ut gratiam discernendi spiritus consequamur, ut unusquisque, quemadmodum monet Joannes, cognoscal, quinam quidem rejiciendi, quinam vero tanquam amici et ejusdem fidei consortes, sint admittendi. Multa sane in hanc rem liceret scribere, si cui ista accurate tractare esset animus. Nam facile apparebit, quam multa variaque sit hæresum impietas ac perversitas, quamque metuenda fallentium astutia. Verum quia divina Scriptura longe cæteris omnibus præstat, idcirco his qui plura hac de re habere voluerint, auctor ipse sum ut divinos libros sedulo legant : ego vero nunc, quod instat properavi indicare, idque potissimum me impulit ut hæc ita scribe- rem. germani et orthodoxi fratres nuntiarunt, aliquos ex Arii sectatoribus simul convenisse, ac de fidle, prout voluerunt, scripsisse, velleque ad vos litteras mittere, ut vel, quemadmodum ipsis placet, seu potius ut illis suggessit diabolus, subscribatis; vel qui contradixerit, in exsilium ejiciatur. Namque ipsis etiam episcopis harumce regionum molesti jam esse incipiunt : quod utique mores scribentium ananifeste prodit. Qui enim ita scribunt, ut sua- • Matth. xi, 25. • Matth. vii, 24. Mos Seguer. Colb. Taurin. Jesuit. et Fr. 1, etc. Alii vero D et editi, omisso, labent anon. Mor Seguer. Gobler. et Felckm. anon. Alii autem et editi, addunt post ut iidem habent cum Seguer. Basil. Anglic. Gobler. Felckm. et anon. quo etiam modo legit Omnibonus. Alii vero et editi pro habent Μox Seguer. Jesuit. Fr.1, Alii et editi, aliis et editis omittitur. Ibid. pro Fr. 1. Taurin. et Colbert. habent et pro Anglic. habet et Felckin. amou. Basil. item pro babet bler. et Felckm. anou, Jesuit. Col- bert. Taurin. et Fr. 1, Editi et alii, Seguer. Gobler. Felckm. ano. Felckm. et anon. Alii vero et editi omittunt úg et Fr. 1. Cæteri et editi omittunt 5. Ibid. hæc verba, desunt in Seg. Jesuit. Gobl. Felc. anon. Colbert. et Taurin. Jesuit. Colb. et Taur. Ibid. Seguer. Idem et Jesuit. Colbert. Taurin. el Fr. liabent Alii vero et edidi, 5. In hisce regionibus commorans audivi, uti C (42) Sic Seguer. At Taurin. Επλασσεν. Alii et editi, (43) Seguer. χάρισμα το Jesuit. Colbert. Taurin. (44) Seguer. ὥσπερ εἶπον. Gobler. et Felckm. 1 (45) Jesuit. Taurin. Colbert. et Fr. 1, omisso ὀφεί (46) Sic Seguer. Colbert. Taurin. et Jesuit. At in (47) Fr. 1 et Taurin. λογίοις. Ibid. Seguer. Go- 5. Ηκουσα ἐν τοῖς μέρεσι τούτοις διατρίβων, (48) Γάρ abest a Jesuit. Colbert., et Taurin. Ibid. (49) Sic Seguer. Jesuit. Colb. Taurin. Fr. 1. Gobl. (50) Sic Seg. Jesuit. Colb. Taur. Gobl. Felc. 1 an. (51) Seguer. Gobler. et Felckm. 1 anon. ἢ ἀντι- (52) Sic Seg. Gobl. et Felc. 1 an. Editi, Καὶ γὰρ
PG 25:550Οἱ γὰρ τολμῶντες διαβάλλειν τὰ καλῶς ὁρισθέντα, καὶ γράφειν ἐπιχειροῦντες ἄλλα παρ’ ἐκεῖνα, τί ἕτερον ποιοῦσιν, ἢ κατηγοροῦσι μὲν τῶν Πατέρων, προί̈στανται δὲ τῆς αἱρέσεως, καθ’ ἧς ἐκεῖνοι γεγόνασί τε καὶ ἀπεφήναντο; Καὶ γὰρ καὶ νῦν ἃ γράφουσιν, οὐκ ἀληθείας φροντίζοντες γράφουσι, καθὰ προεῖπον, ἀλλὰ μᾶλλον παίζοντες καὶ τέχνῃ τοῦτο ποιοῦντες, πρὸς ἀπάτην τῶν ἀνθρώπων, ἵν’ ἐν τῷ διαπέμπεσθαι τὰς ἐπιστολὰς, τὰς μὲν τῶν λαῶν ἀκοὰς ἀπασχολεῖσθαι περὶ ταῦτα ποιήσωσι, κερδάνωσι δὲ τὸν χρόνον τοῦ κατηγορεῖσθαι αὐτοὶ, καὶ λαθόντες ὡς ἀσεβοῦντες, ἔχωσι χώραν ἐπεκτεῖναι τὴν αἵρεσιν, ὡς γάγγραιναν, ἔχουσαν νομὴν πανταχοῦ. Πάντα γοῦν κινοῦσι καὶ ταράττουσι, καὶ οὐδὲ οὕτω τοῖς ἑαυτῶν ἀρκοῦνται· κατ’ ἐνιαυτὸν γὰρ, ὡς οἱ τὰς διαθήκας γράφοντες, συνερχόμενοι καὶ αὐτοὶ, προσποιοῦνται περὶ πίστεως γράφειν, ἵνα καὶ ἐν τούτῳ γέλωτα μᾶλλον καὶ αἰσχύνην ὀφλήσωσιν, ὅτι μὴ παρ’ ἑτέρων, ἀλλὰ παρ’ αὐτῶν τὰ αὐτῶν ἐκβάλλεται. Εἰ γὰρ ἐθάῤῥουν οἷς ἔγραφον προτέροις, οὐκ ἂν δεύτερα γράφειν ἐζήτουν·οὕτω γράφοντες, ὥστε τὸ τέλος τῶν γραμμάτων (53) αὐτῶν ἐξορισμὸν καὶ ἄλλας τιμωρίας ἔχειν, τί ἂν εἶεν οἱ τοιοῦτοι ἢ Χριστιανῶν μὲν ἀλλότριοι, διαβό λου δὲ καὶ τῶν ἐκείνου δαιμόνων φίλοι; μάλιστα ὅτι, τοῦ θεοσεβεστάτου (54) βασιλέως Κωνσταντίου φιλ- ανθρώπου ὄντος, παρά γνώμην αὐτοῦ θρυλλοῦσιν ἁ θέλουσιν αὐτοί· καὶ γὰρ καὶ τοῦτο ποιοῦσι μετὰ πολλῆς μὲν πανουργίας, δύο δὲ τούτων μάλιστα χά- ριν, ὥς γέ μοι φαίνεται· ἑνὸς μὲν, ἵνα καὶ, ὑμῶν υπογραψάντων, δόξωσι παύειν μὲν τὴν ᾿Αρείου και κωνυμίαν, λανθάνειν δὲ αὐτοὶ ὡς μὴ τὰ ᾿Αρείου φρο νοῦντες· ἑτέρου δὲ (55), ἵνα ταῦτα γράφοντες, δόξωσι πάλιν ἐπικρύπτειν τὴν ἐν Νικαίᾳ γενομένην σύνοδον, καὶ τὴν ἐκτεθεῖσαν ἐν αὐτῇ κατὰ τῆς ᾿Αρειανῆς (56) αἱρέσεως πίστιν. ᾿Αλλὰ καὶ τοῦτο μᾶλλον ἐλέγχει αύ- τῶν τὴν κακοήθειαν καὶ τὴν ἑτεροδοξίαν· εἰ γὰρ ἐπὶ- στευον ὀρθῶς, ἡρκοῦντο τῇ ἐν Νικαίᾳ ἐκτεθείση πίστει παρὰ πάσης τῆς οἰκουμενικῆς συνόδου· καὶ εἰ ἐνόμιζον ἑαυτοὺς συκοφαντεῖσθαι καὶ μάτην λεγο- μένους ᾿Αρειανούς, ἐχρῆν αὐτοὺς (57) μὴ σπουδάζειν ἐναλλάττειν τὰ κατὰ ᾿Αρείου γραφέντα, ἵνα μὴ ὡς κατ' αὐτῶν ᾗ (58) ὁρισθέντα τὰ κατ᾽ ἐκείνου γρα φέντα. Νῦν δὲ τοῦτο μὲν οὐ ποιοῦσιν, ὡς δὲ αὐτοὶ ὄντες Αρειος ὑπὲρ ἑαυτῶν ἀγωνίζονται. Σκοπεῖτε (59) γὰρ ὡς οὐκ ἀληθείας μέλει τούτοις, ἀλλὰ πάντα διὰ τὴν ᾿Αρειανὴν αἵρεσιν καὶ λέγουσι καὶ πράττουσιν. Οἱ γὰρ τολμῶντες διαβάλλειν τὰ καλῶς ὁρισθέντα, καὶ γράφειν ἐπιχειροῦντες ἄλλα παρ' ἐκεῖνα, τί ἔτε- ρον ποιοῦσιν, ἢ κατηγοροῦσι μὲν (60) τῶν Πατέρων, προΐστανται δὲ τῆς αἱρέσεως, καθ᾿ ἧς ἐκεῖνοι γεγό νασί τε καὶ ἀπεφήναντο ; Καὶ γὰρ καὶ νῦν ἃ γράφου σιν (61), οὐκ ἀληθείας φροντίζοντες γράφουσι, καθὰ προείπον, ἀλλὰ μᾶλλον παίζοντες καὶ τέχνῃ τοῦτο ποιοῦντες, πρὸς ἀπάτην τῶν ἀνθρώπων, ἵν᾿ ἐν τῷ διαπέμπεσθαι τὰς ἐπιστολὰς, τὰς μὲν τῶν λαῶν ἀκοὰς ἀπασχολεῖσθαι (62) περὶ ταῦτα ποιήσωσι, κερδάνωσι δὲ τὸν χρόνον τοῦ κατηγορεῖσθαι αὐτοὶ, καὶ λαθόντες ὡς ἀσεβοῦντες, ἔχωσι χώραν ἐπεκτείναι (63) τὴν αἴ- ρεσιν, ὡς γάγγραιναν, έχουσαν νομὴν πανταχοῦ. οὕτω τοῖς ἑαυτῶν ἀρκοῦνται· κατ᾽ ἐνιαυτὸν γὰρ, ὡς (64) οἱ τὰς διαθήκας γράφοντες, συνερχόμενοι · καὶ αὐτοί, προσποιοῦνται περὶ πίστεως γράφειν, ἵνα καὶ ἐν τούτῳ γέλωτα μᾶλλον καὶ αἰσχύνην ὀφλήσω- Β ή Χριστιανῶν. οἱ Χριστιανῶν. σταντίνου, Κωνσταν- τίου, τὴν ἐν Νικαίᾳ, ἐναλλάττειν ἐχρῆν μὴ σπεύδειν αὐτούς. ἦν. έκείνου, ᾿Αρείου. πει. ηγοροῦσι μέν. φουσι. ἀποσχολεῖσθαι. ποιήσωσι. ποιῶσι. κερδάνουσι. ει λανθάνοντες. ἔχουσαν νομὴν πανταχοῦ. ἔχουσαν πανταχού όρο μήν. γάρ. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A rum litterarum finis sit exsilium aliæve pena : qni- Jesuit. Felc. anon. et Fr. 1, Alii et editi, Felckim. et anon. cum editione Commelin. Kwv- ut et habet Omnibonus. At alii ut et legit Nannius : eaque vera et germana est lectio. etc., ad inclusive, desunt in' Gobl. et Felck. anon. Ira. et alii, Feickm. anon. Ibid. pro Auglic. habet nam hujusmodi homines censendi sunt quam Chri- stianorum inimici, amici vero diaboli, ejusque damo- num, præsertim cum contra mentem Constantii piis- simi clementissimique imperatoris, quæ ipsis placent audeant promulgare? Quod et ipsum suinma cum calliditate faciunt, duabusque, ut mihi quidem vi- detur, potissimum de causis. Prima est, ut vobis subscribentibus, ipsi infami Arii nomine notari de- sinant, nec cum Ario sentire existimentur. Altera est, ut ita scribendo, Nicænam synodum et fidem quæ in ea adversus Arianam hæresim est exposita, videantur obscurare. Verum id etiam evidentius perversitatem illorum pravamque doctrinam ar- guit : si enim recte crederent, fide, quæ Nicææ ab universa generali, synodo exposita est, essent con- tenti. Similiter si per calumniam et immerito Aria- nos se vocari arbitrarentur, non tantis conatibus contenderent ea immutare quæ contra Arium sunt decreta, ne videlicet quæ in illum sunt definita, ea tanquam adversus se sancita fuerint. Nunc autem id quidem non agunt, sed quasi ipsi Arius essent, pro seipsis pugnant. Nam, quæso, attendite nihil illos de veritate curare, sed omnia Arianæ hæresis propugnandæ causa et dicere et facere. Qui enim ea quæ recte definita sunt, audent reprehendere, alia- que præter illa statuere conantur, quid aliud agunt quam quod Patres ipsos accusant, et ejus hæresis patrocinium suscipiunt, adversus quam illi stete- runt et æquam pronuntiarunt sententiam? Nam quæ modo scribunt, non veritatis studio, uti jam dixi, sed potius astu et dolo scribunt, ut homines in errorem possint inducere, ut scilicet in mitten- dis epistolis, vulgi aures hisce rebus occupent, in- terimque temporis prorogatione accusationem ipsi evitent, suaque hoc pacto occultata impietate, læ- resis, quæ instar gangrænæ omnia consumit, propa- gaudæ locum habeant. suis decretis ipsi sunt contenti : nam singulis an- nis, velut qui pacta scribunt, ipsi quoque conve- niunt, et de fide statuere simulant, ut etiam inde nibil misi risum et dedecus referant, quippe quo- bler. Felckm. anon. et Fr. 1. Cæteri et editi, Exó- et Fr. 1. Alii vero et editi, Ibid. Sep. Colb. Taurin. et Jesuit. Editi, Gu- bler. et Felkm. anon. lidemque muΣ Seguer. Jesuit. Anglic. et Fr. 1, Colbert. Taurin. Alii et editi, Felckin. anon. At in aliis et editis deest 6. Πάντα γοῦν κινοῦσι καὶ ταράττουσι, καὶ οὐδὲ (53) Sep. Γραφών. Mox idem cum Col. Taur. Gob. D (54) Seg. θεοφιλεστάτου. Ibid. Anglic. Colb. Taurin. (55) Gobl. et Felc. 1 an. ἕτερον. Mox haec verba, (56) Jesuit. Colbert. Taurin. 'Αρειανικής, et in- (57) Sic Seg. Jesuit. Colb. et Taurin. Edili vero (58) Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. 6. Itaque omnia movent et conturbant, nec tamen (59) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Go- (60) Gob. et Felckm. 1 anon. omittunt ή κατ- (61) Fr. 1 Colbert. Taurin. xal & vuv ypá- (62) Sic Seguer. Taurin. Jesuit. Goh. Fel. 1 311. (63) Felekin. 5 anon. ἐπεκτείνειν. Mos Seguer. (64) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Fr. 1, Jesuit.
PG 25:551οὐδὲ πάλιν ἀφέντες ἐκεῖνα, ταῦτα νῦν ἔγραφον ἅπερ, πάντως τοῦτο μελετήσαντες, πάλιν ἀλλάξουσιν, ἐὰν ὀλίγος πάνυ παρέλθῃ χρόνος, καὶ πρόφασιν λάβωσι τοῦ συνήθως τισὶν ἐπιβουλεύειν. Τότε γὰρ, ὅταν ἐπιβουλεύσωσι, μάλιστα προσποιοῦνται περὶ πίστεως γράφειν, ἵνα, ὡς ὁ Πιλᾶτος ἐνίψατο τὰς χεῖρας, οὕτω καὶ οὗτοι δράκοντες ἀποκτείνωσι τοὺς εἰς Χριστὸν εὐσεβοῦντας· καὶ ἵνα, ὡς περὶ πίστεως ὁρίζοντες δόξωσιν, ὡς πολλάκις εἶπον, φεύγειν τὸ τῆς ἑτεροδοξίας ἔγκλημα. Ἀλλ’ οὔτε λαθεῖν, οὔτε φυγεῖν δυνήσονται· ἕως γὰρ ἑαυτοῖς ἀπολογοῦνται, ἑαυτῶν ἀεὶ κατήγοροι γίνονται, καὶ δικαίως γε· οὐ γὰρ τοῖς ἐλέγχουσιν αὐτοὺς ἀποκρίνονται, ἀλλ’ ἑαυτοὺς, ὡς βούλονται, πείθουσι. Πότε οὖν, τοῦ ὑπευθύνου κρίνοντος ἑαυτὸν, λύσις γίνεται τοῦ ἐγκλήματος; Διὰ τοῦτο γοῦν ἀεὶ γράφουσι, καὶ ἀεὶ τὰ ἴδια μεταποιοῦντες, ἄδηλον ἔχουσι τὴν πίστιν, μᾶλλον δὲ φανερὰν ἔχουσι τὴν ἀπιστίαν καὶ τὴν κακοφροσύνην. Πάσχειν δέ μοι τοῦτο δοκοῦσιν εἰκότως. Ἐπειδὴ γὰρ, τῆς ἀληθείας ἀποστάντες, καὶ θέλοντες ἀνατρέψαι τὴν ἐν Νικαίᾳ πίστιν γραφεῖσαν καλῶς, ἠγάπησαν, κατὰ τὸ γεγραμμένον, κινεῖν πόδας ἑαυτῶν·σιν, ὅτι μὴ παρ' ἑτέρων, ἀλλὰ παρ' αὐτῶν τὰ αὐτῶν Σιν, 10. νειν, οὐδ᾽ αὖ πάλιν ἔγραφον νῦν, ἀφέντες ἐκεῖνα, ταῦτα ἅπερ ἔγραψαν, πάντως, ὅτι πάλιν. ἐὰν ὀλίγος πάνυ. πάνυ. παρέλθοι. καὶ πρόφασιν. καὶ πάλιν πρόφασιν. ἐπιβου- λεύωσι. περὶ πίστεως, περὶ πίστιν. φεύγειν. Αt ἀεί ναντος. ἐκβάλλεται. Εἰ γὰρ ἐθάρξουν οἷς ἔγραφον προτέροις, οὐκ ἂν δεύτερα γράφειν ἐζήτουν· οὐδὲ πάλιν ἀφέντες ἐκεῖνα, ταῦτα νῦν ἔγραφον ἅπερ, πάντως (65) τοῦτο μελετήσαντες, πάλιν (66) ἀλλάξουσιν, ἐὰν ὀλίγος πάνυ παρέλθῃ χρόνος, καὶ πρόφασιν λάβωσι τοῦ συν- ήθως τισὶν ἐπιβουλεύειν. Τότε γὰρ, ὅταν ἐπιβου- λεύσωσι (67), μάλιστα προσποιοῦνται περὶ πίστεως γράφειν, ἵνα, ὡς ὁ Πιλάτος ενίψατο τὰς χεῖρας, οὕτω καὶ οὗτοι δράκοντες ἀποκτείνωσι τοὺς εἰς Χριστὸν εὐσεβοῦντας (68)· καὶ ἵνα, ὡς περὶ πίστεως ὁρίζον- τες δόξωσιν, ὡς πολλάκις εἶπον, φεύγειν (69) τὸ τῆς ἑτεροδοξίας ἔγκλημα. Αλλ᾽ οὔτε λαθεῖν, ούτε φυγείν δυνήσονται· ἕως γὰρ ἑαυτοῖς ἀπολογοῦνται, ἑαυτῶν ἀεὶ (70) κατήγοροι γίνονται, καὶ δικαίως γε· οὐ γὰρ τοῖς ἐλέγχουσιν αὐτοὺς ἀποκρίνονται, ἀλλ' ἐαυτούς. ὡς βούλονται, πείθουσι. Πότε οὖν, τοῦ ὑπευθύνου κρί- νοντος (71) ἑαυτόν, λύσις γίνεται τοῦ ἐγκλήματος; Διὰ τοῦτο γοῦν ἀεὶ γράφουσι, καὶ ἀεὶ τὰ ἴδια μετα- ποιοῦντες, ἄδηλον ἔχουσι τὴν πίστιν, μᾶλλον δὲ φανε- ρὰν ἔχουσι τὴν ἀπιστίαν (72) καὶ τὴν κακοφροσύνην. Πάσχειν δέ μοι τοῦτο δοκοῦσιν εἰκότως. Ἐπειδὴ γὰρ, τῆς ἀληθείας ἀποστάντες, καὶ θέλοντες ἀνατρέψαι τὴν ἐν Νικαίᾳ πίστιν γραφεῖσαν καλῶς, ἠγάπησαν, κατὰ τὸ γεγραμμένον, κινεῖν πόδας ἑαυτῶν (73)· διὰ τοῦτο καὶ οὗτοι, ὡς ἡ ποτε Ἱερουσαλήμ, κεκο πιάκασι καὶ κάμνουσιν ἐν ταῖς μεταβολαῖς, ἄλλοτε ἄλλα γράφοντες, μόνον ἵνα τοὺς χρόνους κερδάνωσι, καὶ διαμείνωσι χριστομάχοι τοὺς ἀνθρώπους πλα- νῶντες. Ο των ἀνέχεσθαι θελήσει; Τίς γράφοντας αὐτοὺς οὐκ ἀποστραφήσεται δικαίως; Τίς οὐκ ἂν καταγνώσε- ται (75) τῆς τόλμης αὐτῶν; Ολίγοι γὰρ ὄντες τὸν ἀριθμὸν, θέλουσι τὰ ἑαυτῶν ὑπὲρ πάντων ἰσχύειν· τά τε ἑαυτῶν συγκροτήματα ἐν γωνίαις γινόμενα (76) καὶ ὕποπτα τυγχάνοντα βουλόμενοι κρατεῖν, βιάζον ται λύειν καὶ ἀκυροῦν (77) τὴν οἰκουμενικὴν γενομέ φανεράν ἔχουσι. μᾶλλον δὲ τὴν ἀπιστίαν. τὴν ἀπι- στίαν δὲ καὶ κακοφροσύνην φανερὰν ἔχουσι. μᾶλλον δὲ καὶ ἀπιστίαν καὶ τὴν κακοφρο σύνην. ἑαυτῶν. αὐτῶν. τοι. ὡς ὅ ποτε Ισραήλ. ἀνασχέσθαι. καταγνώσεται. ὑπὲρ τὰ πάντων. τὰ ἑαυτῶν Ισχύειν. άχυροῦν. ἄδολον πίστιν καὶ καθαράν σύνοδον. και άνθρωποι εἰ S. ATHANASI OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. rum decreta non ab aliis sed ab ipsis resciudantur. A Si enim his quæ prius definierunt confiderent, no)- lent profecto alia definire: nec rursus illis dinis- sis, ea nunc definirent, quæ, ut ipsi certe meditan- tur, post aliquod tempus sunt immutaturi, cum nova: scilicet ansam insidias, ut assolent, alicui struendi nacti fuerint. Siquidem tune in pri- mis cum insidias alicui parant, fingunt se de fide scribere, ut, quemadmodum Pilatus manus lavit, sic et illi scribendo, pios Christi cultores interimant, et ut, quod quidemn sæpius dixi, tanquam qui in fide definienda sint distenti, hæresis accusationem possint declinare. Verum nec latere, nec fugere po- terunt : quandiu enim se ipsi sibi duntaxat purga- bunt, sui semper erunt accusatores, et merito qui- dem, cum illis non respondeant a quibus coarguun- tur, sed sibi tantum quidquid voluerint persua- deant. Quis igitur unquam reus absolvitur, qui sui ipsius sit judex? Hinc ergo nusquam cessant seri- bere atque ita sua perpetuo mutantes, incertam fidem vel potius certam manifestamque infidelita- tem et pravitatem habent, quod quiden haud im- merito illis accidere mihi videtur. Quia enim de- sciscentes a veritate, et fidem, quæ Nicææ recte edita est, abrogare in animo habentes, dilexerunt, quemadmodum scriptum est 10, movere pedes suos ; ideo illi non secus ac olim Jerusalem, moliendis mutationibus sudant et laborant, aliasque aliud gcribunt, eam tantum ob causam ut tempus lu- crentur, et Christi hostes permaneant, bominesque abducant a veritate. adhuc ferre poterit? Quis eos scribentes non jure aversabitur? Quis illoruin non condemnabit temeri- tatem? Illi nimirum pauci numero, sua plus omni- bus valere volunt, qui et suos consessus in angulis habitos suspectosque vim habere exoptantes, nervos omnes contendunt ut generalem, sinceram et puram synodum solvant, ac irritam reddant; illi, inquam, Jerem. etc. autem et editi, Μox iidem Seguer. Col- bert. Taurin. et Jesuit habent At in aliis et editis deest Ibid. Feleku. anom. Item itidem, Seguerian. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. Felekin. et anon. Alii autem et editi, bler. et Felck. anon. At alii et editi, h. pro label Fr. 1, Felck. et anon. in aliis et editis, omittitur. bler. Felckm. anon. Alii vero et editi, xpl- B D bler. Fr. et Felck. anon. At in Jes. Coll. Tan- rin. et Fr. 1. post omittitur Anglic. Felckm. auon. Ceteri et editi, Fr. et Felckm. :non. Editi, Ibid. Fr. 1. Colb. Taurin. Seguer. Jesuit. aútoí pro cu- Item ibid. Gobler. et Felckm. anon. Taurin. et Colbert. Felekin. anon. Mox Seguer. Jesuit. Colbert. et Taurin. Alii vero et editi omittunt Ibid. Jesuit. Cul- hert. Taurin. et Fr. 1, Ibid. ante deest in Gobler. Felckm. apoll. 7. Quis ergo cui veritas maxime cordi est, illos (65) Sic Seguer. Colbert. Taurin. et Jesuit. Editi (66) Sic Seguer. Colbert. Taurin. et Jesuit. Alii (67) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Go- (63) Anglicanus, ἀσεβοῦντες. Mox editio Comme (69) Seg. Col. Felck. 1 anon. φεύγωσι. Iidem mox (70) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. (71) Sic Seguer. Colbert, Taurin. Jesuit. Go- (72) Sic Seguer. Colbert. Taurin, Jes. Basil. Gu- 7. Τίς οὖν, ᾧ μάλιστα μέλει ἀληθείας (74), ἔτι τού- (73) Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. (74) Jesuit. Colbert. Taurin. περὶ ἀληθείας. lbid. (75) Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 1. καταγνοίη. (76) Seguer. γενόμενα. (77) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. et Fr. 1.
PG 25:552διὰ τοῦτο καὶ οὗτοι, ὡς ἥ ποτε Ἱερουσαλὴμ, κεκοπιάκασι καὶ κάμνουσιν ἐν ταῖς μεταβολαῖς, ἄλλοτε ἄλλα γράφοντες, μόνον ἵνα τοὺς χρόνους κερδάνωσι, καὶ διαμείνωσι χριστομάχοι τοὺς ἀνθρώπους πλανῶντες. Τίς οὖν, ᾧ μάλιστα μέλει ἀληθείας, ἔτι τούτων ἀνέχεσθαι θελήσει; Τίς γράφοντας αὐτοὺς οὐκ ἀποστραφήσεται δικαίως· Τίς οὐκ ἂν καταγνώσεται τῆς τόλμης αὐτῶν; Ὀλίγοι γὰρ ὄντες τὸν ἀριθμὸν, θέλουσι τὰ ἑαυτῶν ὑπὲρ πάντων ἰσχύειν· τά τε ἑαυτῶν συγκροτήματα ἐν γωνίαις γινόμενα καὶ ὕποπτα τυγχάνοντα βουλόμενοι κρατεῖν, βιάζονται λύειν καὶ ἀκυροῦν τὴν οἰκουμενικὴν γενομένην ἄδολον καὶ καθαρὰν σύνοδον· καὶ ἄνθρωποι, διὰ τὸ συνηγορεῖν τῇ χριστομάχῳ αἱρέσει προαχθέντες παρὰ τῶν περὶ Εὐσέβιον, τολμῶσιν ὁρίζειν περὶ πίστεως, καὶ ὀφείλοντες ὡς ὑπεύθυνοι κρίνεσθαι, κρίνειν, ὡς οἱ περὶ Καϊάφαν, ἐπιχειροῦσι καὶ αὐτοί· καὶ Θαλίαν ποιοῦσι πιστεύεσθαι θέλοντες, οἱ μηδὲ πῶς πιστεύουσι γινώσκοντες.σιν, ὅτι μὴ παρ' ἑτέρων, ἀλλὰ παρ' αὐτῶν τὰ αὐτῶν Σιν, 10. νειν, οὐδ᾽ αὖ πάλιν ἔγραφον νῦν, ἀφέντες ἐκεῖνα, ταῦτα ἅπερ ἔγραψαν, πάντως, ὅτι πάλιν. ἐὰν ὀλίγος πάνυ. πάνυ. παρέλθοι. καὶ πρόφασιν. καὶ πάλιν πρόφασιν. ἐπιβου- λεύωσι. περὶ πίστεως, περὶ πίστιν. φεύγειν. Αt ἀεί ναντος. ἐκβάλλεται. Εἰ γὰρ ἐθάρξουν οἷς ἔγραφον προτέροις, οὐκ ἂν δεύτερα γράφειν ἐζήτουν· οὐδὲ πάλιν ἀφέντες ἐκεῖνα, ταῦτα νῦν ἔγραφον ἅπερ, πάντως (65) τοῦτο μελετήσαντες, πάλιν (66) ἀλλάξουσιν, ἐὰν ὀλίγος πάνυ παρέλθῃ χρόνος, καὶ πρόφασιν λάβωσι τοῦ συν- ήθως τισὶν ἐπιβουλεύειν. Τότε γὰρ, ὅταν ἐπιβου- λεύσωσι (67), μάλιστα προσποιοῦνται περὶ πίστεως γράφειν, ἵνα, ὡς ὁ Πιλάτος ενίψατο τὰς χεῖρας, οὕτω καὶ οὗτοι δράκοντες ἀποκτείνωσι τοὺς εἰς Χριστὸν εὐσεβοῦντας (68)· καὶ ἵνα, ὡς περὶ πίστεως ὁρίζον- τες δόξωσιν, ὡς πολλάκις εἶπον, φεύγειν (69) τὸ τῆς ἑτεροδοξίας ἔγκλημα. Αλλ᾽ οὔτε λαθεῖν, ούτε φυγείν δυνήσονται· ἕως γὰρ ἑαυτοῖς ἀπολογοῦνται, ἑαυτῶν ἀεὶ (70) κατήγοροι γίνονται, καὶ δικαίως γε· οὐ γὰρ τοῖς ἐλέγχουσιν αὐτοὺς ἀποκρίνονται, ἀλλ' ἐαυτούς. ὡς βούλονται, πείθουσι. Πότε οὖν, τοῦ ὑπευθύνου κρί- νοντος (71) ἑαυτόν, λύσις γίνεται τοῦ ἐγκλήματος; Διὰ τοῦτο γοῦν ἀεὶ γράφουσι, καὶ ἀεὶ τὰ ἴδια μετα- ποιοῦντες, ἄδηλον ἔχουσι τὴν πίστιν, μᾶλλον δὲ φανε- ρὰν ἔχουσι τὴν ἀπιστίαν (72) καὶ τὴν κακοφροσύνην. Πάσχειν δέ μοι τοῦτο δοκοῦσιν εἰκότως. Ἐπειδὴ γὰρ, τῆς ἀληθείας ἀποστάντες, καὶ θέλοντες ἀνατρέψαι τὴν ἐν Νικαίᾳ πίστιν γραφεῖσαν καλῶς, ἠγάπησαν, κατὰ τὸ γεγραμμένον, κινεῖν πόδας ἑαυτῶν (73)· διὰ τοῦτο καὶ οὗτοι, ὡς ἡ ποτε Ἱερουσαλήμ, κεκο πιάκασι καὶ κάμνουσιν ἐν ταῖς μεταβολαῖς, ἄλλοτε ἄλλα γράφοντες, μόνον ἵνα τοὺς χρόνους κερδάνωσι, καὶ διαμείνωσι χριστομάχοι τοὺς ἀνθρώπους πλα- νῶντες. Ο των ἀνέχεσθαι θελήσει; Τίς γράφοντας αὐτοὺς οὐκ ἀποστραφήσεται δικαίως; Τίς οὐκ ἂν καταγνώσε- ται (75) τῆς τόλμης αὐτῶν; Ολίγοι γὰρ ὄντες τὸν ἀριθμὸν, θέλουσι τὰ ἑαυτῶν ὑπὲρ πάντων ἰσχύειν· τά τε ἑαυτῶν συγκροτήματα ἐν γωνίαις γινόμενα (76) καὶ ὕποπτα τυγχάνοντα βουλόμενοι κρατεῖν, βιάζον ται λύειν καὶ ἀκυροῦν (77) τὴν οἰκουμενικὴν γενομέ φανεράν ἔχουσι. μᾶλλον δὲ τὴν ἀπιστίαν. τὴν ἀπι- στίαν δὲ καὶ κακοφροσύνην φανερὰν ἔχουσι. μᾶλλον δὲ καὶ ἀπιστίαν καὶ τὴν κακοφρο σύνην. ἑαυτῶν. αὐτῶν. τοι. ὡς ὅ ποτε Ισραήλ. ἀνασχέσθαι. καταγνώσεται. ὑπὲρ τὰ πάντων. τὰ ἑαυτῶν Ισχύειν. άχυροῦν. ἄδολον πίστιν καὶ καθαράν σύνοδον. και άνθρωποι εἰ S. ATHANASI OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. rum decreta non ab aliis sed ab ipsis resciudantur. A Si enim his quæ prius definierunt confiderent, no)- lent profecto alia definire: nec rursus illis dinis- sis, ea nunc definirent, quæ, ut ipsi certe meditan- tur, post aliquod tempus sunt immutaturi, cum nova: scilicet ansam insidias, ut assolent, alicui struendi nacti fuerint. Siquidem tune in pri- mis cum insidias alicui parant, fingunt se de fide scribere, ut, quemadmodum Pilatus manus lavit, sic et illi scribendo, pios Christi cultores interimant, et ut, quod quidemn sæpius dixi, tanquam qui in fide definienda sint distenti, hæresis accusationem possint declinare. Verum nec latere, nec fugere po- terunt : quandiu enim se ipsi sibi duntaxat purga- bunt, sui semper erunt accusatores, et merito qui- dem, cum illis non respondeant a quibus coarguun- tur, sed sibi tantum quidquid voluerint persua- deant. Quis igitur unquam reus absolvitur, qui sui ipsius sit judex? Hinc ergo nusquam cessant seri- bere atque ita sua perpetuo mutantes, incertam fidem vel potius certam manifestamque infidelita- tem et pravitatem habent, quod quiden haud im- merito illis accidere mihi videtur. Quia enim de- sciscentes a veritate, et fidem, quæ Nicææ recte edita est, abrogare in animo habentes, dilexerunt, quemadmodum scriptum est 10, movere pedes suos ; ideo illi non secus ac olim Jerusalem, moliendis mutationibus sudant et laborant, aliasque aliud gcribunt, eam tantum ob causam ut tempus lu- crentur, et Christi hostes permaneant, bominesque abducant a veritate. adhuc ferre poterit? Quis eos scribentes non jure aversabitur? Quis illoruin non condemnabit temeri- tatem? Illi nimirum pauci numero, sua plus omni- bus valere volunt, qui et suos consessus in angulis habitos suspectosque vim habere exoptantes, nervos omnes contendunt ut generalem, sinceram et puram synodum solvant, ac irritam reddant; illi, inquam, Jerem. etc. autem et editi, Μox iidem Seguer. Col- bert. Taurin. et Jesuit habent At in aliis et editis deest Ibid. Feleku. anom. Item itidem, Seguerian. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. Felekin. et anon. Alii autem et editi, bler. et Felck. anon. At alii et editi, h. pro label Fr. 1, Felck. et anon. in aliis et editis, omittitur. bler. Felckm. anon. Alii vero et editi, xpl- B D bler. Fr. et Felck. anon. At in Jes. Coll. Tan- rin. et Fr. 1. post omittitur Anglic. Felckm. auon. Ceteri et editi, Fr. et Felckm. :non. Editi, Ibid. Fr. 1. Colb. Taurin. Seguer. Jesuit. aútoí pro cu- Item ibid. Gobler. et Felckm. anon. Taurin. et Colbert. Felekin. anon. Mox Seguer. Jesuit. Colbert. et Taurin. Alii vero et editi omittunt Ibid. Jesuit. Cul- hert. Taurin. et Fr. 1, Ibid. ante deest in Gobler. Felckm. apoll. 7. Quis ergo cui veritas maxime cordi est, illos (65) Sic Seguer. Colbert. Taurin. et Jesuit. Editi (66) Sic Seguer. Colbert. Taurin. et Jesuit. Alii (67) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Go- (63) Anglicanus, ἀσεβοῦντες. Mox editio Comme (69) Seg. Col. Felck. 1 anon. φεύγωσι. Iidem mox (70) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. (71) Sic Seguer. Colbert, Taurin. Jesuit. Go- (72) Sic Seguer. Colbert. Taurin, Jes. Basil. Gu- 7. Τίς οὖν, ᾧ μάλιστα μέλει ἀληθείας (74), ἔτι τού- (73) Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. (74) Jesuit. Colbert. Taurin. περὶ ἀληθείας. lbid. (75) Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 1. καταγνοίη. (76) Seguer. γενόμενα. (77) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. et Fr. 1.
PG 25:553Τίς γὰρ οὐκ οἶδεν, ὅτι διὰ τὴν τοῦ Ἀρείου μανίαν Σεκοῦνδος μὲν ὁ Πενταπολίτης, ὁ πάλαι πολλάκις καθαιρεθεὶς, ἐδέχθη παρ’ αὐτῶν, προεβλήθησαν δὲ Γεώργιος, ὁ νῦν ἐν Λαοδικείᾳ, καὶ Λεόντιος ὁ ἀπόκοπος, καὶ πρὸ αὐτοῦ Στέφανος, καὶ Θεόδωρος ὁ ἐν Ἡρακλείᾳ; Καὶ γὰρ καὶ πρότερον ἀπὸ τοῦ πρεσβυτερίου καθαιρεθέντες, ὕστερον διὰ τὴν ἀσέβειαν ἐκλήθησαν ἐπίσκοποι Οὐρσάκιός τε καὶ Οὐάλης, οἵτινες καὶ τὴν ἀρχὴν, ὡς νεώτεροι, παρ’ Ἀρείου κατηχήθησαν· Ἀκάκιός τε καὶ Πατρόφιλος καὶ Νάρκιςσος, οἱ πρὸς πᾶσαν ἀσέβειαν τολμηρότατοι· οὗτοι μὲν οὖν καὶ ἐν τῇ κατὰ Σαρδικὴν γενομένῃ μεγάλῃ συνόδῳ καθῃρέθησαν· Εὐστάθιός τε ὁ νῦν ἐν Σεβαστείᾳ, Δημόφιλός τε καὶ Γερμίνιος, καὶ Εὐδόξιος, καὶ Βασίλειος, συνήγοροι τῆς ἀσεβείας ὄντες, εἰς τοῦτο προήχθησαν. Περὶ γὰρ τῶν νῦν Κεκροπίου, καὶ τοῦ λεγομένου Αὐξεντίου, καὶ Ἐπικτήτου τοῦ ὑποκριτοῦ, περιττόν ἐστι καὶ λέγειν, φανεροῦ πᾶσιν ὄντος, πῶς καὶ διὰ ποίας προφάσεις καὶ παρὰ τίνων ἐχθρῶν καὶ οὗτοι προεβλήθησαν ὑποκρίνασθαι τὰς κατὰ τῶν ἐπιβουλευθέντων ἐπισκόπων ὀρθοδόξων συκοφαντίας·νὴν ἄδολον καὶ καθαρὰν σύνοδον· καὶ ἄνθρωποι, διὰ Α τὸ συνηγορεῖν τῇ χριστομάχῳ αἱρέσει προαχθέντες παρὰ τῶν περὶ Εὐσέβιον, τολμῶσιν ὁρίζειν περὶ πίστεως, καὶ ὀφείλοντες ὡς ὑπεύθυνοι κρίνεσθαι, κρί- νειν, ὡς οἱ περὶ Καϊάφαν, ἐπιχειροῦσι καὶ αὐτοί (78) καὶ θαλίαν ποιοῦσι πιστεύεσθαι θέλοντες, οἱ μηδὲ πως πιστεύουσι γινώσκοντες (79). Τίς γὰρ οὐκ οἶδεν, ὅτι διὰ τὴν τοῦ ᾿Αρείου μανίαν Σεκοῦνδος μὲν ὁ Πενταπολίτης, ὁ πάλαι πολλάκις καθαιρεθείς, ἐδέχθη παρ' αὐτῶν, προεβλήθησαν (80) δὲ Γεώργιος, ὁ νῦν ἐν Λαοδικείᾳ, καὶ Λεόντιος ὁ ἀπόκοπος, καὶ πρὸ αὐτ τοῦ Στέφανος, καὶ Θεόδωρος ὁ (81) ἐν Ηρακλείᾳ; Καὶ γὰρ καὶ πρότερον ἀπὸ τοῦ πρεσβυτερίου καθ αιρεθέντες, ὕστερον διὰ τὴν ἀσέβειαν ἐκλήθησαν ἐπίσκοποι Ουρσάκιός τε καὶ Οὐάλης, οἵτινες καὶ τὴν ἀρχὴν (82), ὡς νεώτεροι, παρ' Αρείου κατηχήθη- " σαν ᾿Ακάκιος (83) τε καὶ Πατρόφιλος καὶ Νάρκισ σος, οἱ πρὸς πᾶσαν ἀσέβειαν τολμηρότατοι (84) · οὗτοι μὲν οὖν καὶ ἐν τῇ κατὰ Σαρδικήν γενομένη με γάλη συνόδῳ καθηρέθησαν· Εὐστάθιός τε ὁ νῦν ἐν Σεβαστεία, Δημόφιλος τε καὶ Γερμίνιος (85), καὶ Εὐδόξιος, καὶ Βασίλειος, συνήγοροι τῆς ἀσεβείας εν τες, εἰς τοῦτο προήχθησαν. Περὶ γὰρ τῶν νῦν Κε- κροπίου (86), καὶ τοῦ λεγομένου Αυξεντίου, καὶ Επικτήτου τοῦ ὑποκριτού, περιττόν ἐστι καὶ λέγειν, φανεροῦ πᾶσιν ὄντος, πῶς καὶ διὰ ποίας προφά σεις (87) καὶ παρὰ τίνων ἐχθρῶν καὶ οὗτοι προεβλή θησαν ὑποκρίνασθαι τὰς κατὰ τῶν ἐπιβουλευθέντων ἐπισκόπων ὀρθοδόξων συκοφαντίας· ὅτι καὶ οὗτοι, καίτοι ἀπὸ ὀγδοήκοντα μονῶν (88) τυγχάνοντες, καὶ μὴ γινωσκόμενοι παρὰ τῶν λαῶν, ὅμως διὰ τὴν ἀσέ- βειαν ἐπραγματεύσαντο ἑαυτοῖς τὸ ὄνομα τοῦ ἐπισκό του. Διὰ τοῦτο γοῦν (89) καὶ Γεώργιον ἀπὸ τῆς Καππαδοκίας τινὰ μισθωσάμενοι, θέλουσι νῦν (90) ἀποστεῖλαι πρὸς ὑμᾶς. Ἀλλ᾽ οὐδὲ περὶ τούτου λόγος οὐδείς. Φήμη (91) γὰρ ἐν τοῖς μέρεσιν ἐστι τούτοις, καὶ αὐτοί· καὶ θαλίαν. Θαλείαν, ἐπιχειροῦσι καὶ αὐτοί· καὶ βίαν ποιοῦσι λίαν πιστεύεσθαι. καὶ ἄπι- στα λίαν ποιοῦσι πιστεύεσθαι. ἐπιχειροῦ σι. Καὶ αὐτοὶ Θαλίαν, τες. εἰδότες. προεβλήθη. Καὶ γὰρ πρότερον. πρεσβυτερείου. πρε- σβυτερίου. πρεσβυτέρου. Αt οι. παρ' Αρείου κατηχήθησαν. καταχήθησαν. κατήχθησαν. παρ' Αρείω κατα ηχήθησαν. Πατρόφιλος, Πρό φίλος. τολμηροί. κατὰ Σαρδικῇ γενόμενοι. μόφιλος τε καὶ Γερμίνιος. Γαρμίνιος. Αι Κεχρόπου. και Επικτήτου τοῦ ὑποκριτοῦ τοῦ ἐστὶ καὶ λέγειν. ἂν εἴη λέγειν. ἐστὶ λέγειν. υποκρίνεσθαι. ὑποκρίνασθαι. ὀγδοήκοντα μόνον. ὀγδοήκοντα μονῶν, νῦν. νῦν 'Αλλ' οὐδέ. 'Αλλ' οὔ. μέρεσιν ἐστί, EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. qui quad baresis Christo adversariæ patrocinium Seguer. elc. Fr. 1. Taurin. Colbert. et Jesuit. Anglicamus, Alii et editi, etc. Alii et editi, omittunt. Seguer. ibidemn, Iden item cum Gobier, et Felck. 1200. Jesuit. Basil. Anglic. Fr. Felckm. anon. Alii cumreditis, anon. et Fr. 1. alii cum editis, Μux Seguer. Jesuit. Basil. Anglic. Gobler. et Felck. anon. «t Fr. 1. Gobler. tamen cum Felkm. et anon. Jesuit. Alii cum editis, Ibid. pro Felck. 5, eliti, Μox Pelckm. anon. Fr. 1, ca susceperint, ab Eusebianis fuerunt pronioti, de fide audent decernere; et qui tanquam rei judicari de- berent, hi, ut olim Gaiphas, ad judicandum aggre- diuntur, sibique Thaliam componentibus credi vo- lunt, qui nec ipsi quidem sciunt quomodo credant. Quis enim ignorat Secundum Pentapolitanum, qui olim ob insanam Arii hæresim sæpius fuil deposi- tus, ab ipsis susceptum esse : promotos item Geor- gium, qui nune Laodiceæ est episcopus, et Leon- tium castratum, et ante eum, Stephanum, et Theo- dorum Heracliensem episcopum ? Quinetiam Ursa- cius et Valens, quos ab ipso etiam initio, utpote juniores, religionis rudimentis imbuit ipse Arius, cum de gradu presbyterii fuissent antea dejecti, postmodum ob impietatem episcopi sunt designati. B His adde Acacium Patrophilumque et Narcissum, viros ad omnem impietatem audacissimos; qui qui- dem omnes in magna Sardicensi synodo fuerunt depositi. Eustathius quoque, qui modo Sebastes est episcopus, Eudoxius et Basilius impietatis patroni ad idem munus sunt evecti. Nam de Cecro- pio, et co quem vocant Auxentium, et Epicteto histrione dicere supervacaneum fuerit, cum omni- bus notum sit, quomodo, quamque ob causam et a quibus hostibus et isti fuerint promoti, ut nimi- rum calumnias adversus orthodoxos episcopos, qui- bus tendunt insidias, fingerent. Hi enim octoginta licet mansionibus distantes, nec populo noti, tamen suam propter impietatem episcopi nomen sibi sunt lucrati. Hinc ergo etiam quemdam Georgium cơ Cappadocia mercede conductum ad vos nunc vo- lunt mittere. Sed nulla hujus ratio haberi debet : siquidem fama est in hisce regionibus, illum ne Christianum quidem esse, sed potius idololatriæ addictum barbarisque esse moribus et carnificis C D desunt in aliis et edit. Commelin, nec legit etiam Omnibonus. Gobler. Felck. et anon. et Fr. 1. Alii autem et editi Mox ante deest in Felck. auon. Ibidem, legitur in Seguer. Taur. in Jes. Gobler. Felikm. anon. At in editione Commelin. art. deest. Item ibid. Seguer. Gobler. Felckm. anon. Jesuit. Colbert. et Taurin. Editi et alii, Jesuit. Colb. Taur. et Fr. 1, Alii ct eliti, tantum. Gobler. et Felkm. anon. Sed legendum ut alii et editi habent. Nempe conqueritur S. Athanasius illos Ecclesiarum, unde tot mansionibus distabant, et quibus nec noti erant, factos fuisse episcopos. Editi et alii omittunt. Mox Seg. des. Galil. Felck. anon. Colbert. Taurin. et Fr. 1, Editi et alii, Taurin. ibid. post adduni cateri omit- tunt.. (78) Seguer. Gobler. Felckm. 1 anon. ἐπιχειροῦσι (79) Seguer. Collert. Taurin. et Jesuit. γινώσκον- (80) Sic Seguer. Jesuit. et Fr. 1. Alii vero et editi (81) Sic Jesuit. Seguer. et Fr. 1. Δt alii et editi (82) Sir Jesuit. Basil. Anglic. Gobier. Felckm. 1 (83) Vide supra 136 137 (84) Sic Seguer. Jesuit. et Fr. 1. Cæteri autem et (85) Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 1 addunt Δη- (86) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Anglic. (87) Gobler. et Felck. 1 anon. προφάσεως. Μον (88) Seg. ὀγδοήκοντα μόνων. Colb. ὀγδοήκοντα (89) Γοῦν abest a Gobler. et Feleki. 4 anon. (90) Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 1, θέλουσι (94) Sic Jesuit. Colbert. Taurin. Anglic. et Fr. 1. Alii vero et edili, Φημί γάρ. Jesuit. Colbert.
PG 25:554ὅτι καὶ οὗτοι, καίτοι ἀπὸ ὀγδοήκοντα μονῶν τυγχάνοντες, καὶ μὴ γινωσκόμενοι παρὰ τῶν λαῶν, ὅμως διὰ τὴν ἀσέβειαν ἐπραγματεύσαντο ἑαυτοῖς τὸ ὄνομα τοῦ ἐπισκόπου. Διὰ τοῦτο γοῦν καὶ Γεώργιον ἀπὸ τῆς Καππαδοκίας τινὰ μισθωσάμενοι, θέλουσι νῦν ἀποστεῖλαι πρὸς ὑμᾶς. Ἀλλ’ οὐδὲ περὶ τούτου λόγος οὐδείς. Φήμη γὰρ ἐν τοῖς μέρεσίν ἐστι τούτοις, ὅτι μηδόλως Χριστιανός ἐστιν οὗτος, ἀλλὰ μᾶλλον τὰ τῶν εἰδώλων ἐζήλωσε, καὶ τὸν τρόπον ἐστὶ δήμιος· διὸ καὶ τοιοῦτον αὐτὸν ὄντα προσελάβοντο, ὥστε ἀδικεῖν, ἁρπάζειν, φονεύειν δύνασθαι· ταῦτα γὰρ πλέον ἤσκησε, καὶ οὐδόλως οἶδε τὰ ἴδια τῆς εἰς Χριστὸν πίστεως. Ἐκεῖνοι μὲν οὖν τοιαῦτα μηχανῶνται κατὰ τῆς ἀληθείας· ἡ δὲ γνώμη τούτων ἔκδηλος ἔσται πᾶσι, κἂν μυριάκις ὡς ἐγχέλυες ἐξειλεῖν ἐπιχειρῶσι καὶ λανθάνειν ὡς χριστομάχοι. Διὰ τοῦτο παρακαλῶ, μηδεὶς ὑμῶν ἀπατάσθω, μηδεὶς ὑμῶν ὑφαρπαζέσθω· ἀλλὰ μᾶλλον, ὡς Ἰουδαϊκῆς ἀσεβείας ἐπιβαινούσης κατὰ τῆς εἰς Χριστὸν πίστεως, πάντες ζηλώσατε τῷ Κυρίῳ· καὶ κατέχων ἕκαστος τὴν ἐκ Πατέρων πίστιν, ἣν καὶ οἱ ἐν Νικαίᾳ συνελθόντες ὑπέμνησαν γράψαντες, μὴ ἀνασχέσθω τῶν κατ’ αὐτῆς καινοτομεῖν ἐπιχειρούντων.νὴν ἄδολον καὶ καθαρὰν σύνοδον· καὶ ἄνθρωποι, διὰ Α τὸ συνηγορεῖν τῇ χριστομάχῳ αἱρέσει προαχθέντες παρὰ τῶν περὶ Εὐσέβιον, τολμῶσιν ὁρίζειν περὶ πίστεως, καὶ ὀφείλοντες ὡς ὑπεύθυνοι κρίνεσθαι, κρί- νειν, ὡς οἱ περὶ Καϊάφαν, ἐπιχειροῦσι καὶ αὐτοί (78) καὶ θαλίαν ποιοῦσι πιστεύεσθαι θέλοντες, οἱ μηδὲ πως πιστεύουσι γινώσκοντες (79). Τίς γὰρ οὐκ οἶδεν, ὅτι διὰ τὴν τοῦ ᾿Αρείου μανίαν Σεκοῦνδος μὲν ὁ Πενταπολίτης, ὁ πάλαι πολλάκις καθαιρεθείς, ἐδέχθη παρ' αὐτῶν, προεβλήθησαν (80) δὲ Γεώργιος, ὁ νῦν ἐν Λαοδικείᾳ, καὶ Λεόντιος ὁ ἀπόκοπος, καὶ πρὸ αὐτ τοῦ Στέφανος, καὶ Θεόδωρος ὁ (81) ἐν Ηρακλείᾳ; Καὶ γὰρ καὶ πρότερον ἀπὸ τοῦ πρεσβυτερίου καθ αιρεθέντες, ὕστερον διὰ τὴν ἀσέβειαν ἐκλήθησαν ἐπίσκοποι Ουρσάκιός τε καὶ Οὐάλης, οἵτινες καὶ τὴν ἀρχὴν (82), ὡς νεώτεροι, παρ' Αρείου κατηχήθη- " σαν ᾿Ακάκιος (83) τε καὶ Πατρόφιλος καὶ Νάρκισ σος, οἱ πρὸς πᾶσαν ἀσέβειαν τολμηρότατοι (84) · οὗτοι μὲν οὖν καὶ ἐν τῇ κατὰ Σαρδικήν γενομένη με γάλη συνόδῳ καθηρέθησαν· Εὐστάθιός τε ὁ νῦν ἐν Σεβαστεία, Δημόφιλος τε καὶ Γερμίνιος (85), καὶ Εὐδόξιος, καὶ Βασίλειος, συνήγοροι τῆς ἀσεβείας εν τες, εἰς τοῦτο προήχθησαν. Περὶ γὰρ τῶν νῦν Κε- κροπίου (86), καὶ τοῦ λεγομένου Αυξεντίου, καὶ Επικτήτου τοῦ ὑποκριτού, περιττόν ἐστι καὶ λέγειν, φανεροῦ πᾶσιν ὄντος, πῶς καὶ διὰ ποίας προφά σεις (87) καὶ παρὰ τίνων ἐχθρῶν καὶ οὗτοι προεβλή θησαν ὑποκρίνασθαι τὰς κατὰ τῶν ἐπιβουλευθέντων ἐπισκόπων ὀρθοδόξων συκοφαντίας· ὅτι καὶ οὗτοι, καίτοι ἀπὸ ὀγδοήκοντα μονῶν (88) τυγχάνοντες, καὶ μὴ γινωσκόμενοι παρὰ τῶν λαῶν, ὅμως διὰ τὴν ἀσέ- βειαν ἐπραγματεύσαντο ἑαυτοῖς τὸ ὄνομα τοῦ ἐπισκό του. Διὰ τοῦτο γοῦν (89) καὶ Γεώργιον ἀπὸ τῆς Καππαδοκίας τινὰ μισθωσάμενοι, θέλουσι νῦν (90) ἀποστεῖλαι πρὸς ὑμᾶς. Ἀλλ᾽ οὐδὲ περὶ τούτου λόγος οὐδείς. Φήμη (91) γὰρ ἐν τοῖς μέρεσιν ἐστι τούτοις, καὶ αὐτοί· καὶ θαλίαν. Θαλείαν, ἐπιχειροῦσι καὶ αὐτοί· καὶ βίαν ποιοῦσι λίαν πιστεύεσθαι. καὶ ἄπι- στα λίαν ποιοῦσι πιστεύεσθαι. ἐπιχειροῦ σι. Καὶ αὐτοὶ Θαλίαν, τες. εἰδότες. προεβλήθη. Καὶ γὰρ πρότερον. πρεσβυτερείου. πρε- σβυτερίου. πρεσβυτέρου. Αt οι. παρ' Αρείου κατηχήθησαν. καταχήθησαν. κατήχθησαν. παρ' Αρείω κατα ηχήθησαν. Πατρόφιλος, Πρό φίλος. τολμηροί. κατὰ Σαρδικῇ γενόμενοι. μόφιλος τε καὶ Γερμίνιος. Γαρμίνιος. Αι Κεχρόπου. και Επικτήτου τοῦ ὑποκριτοῦ τοῦ ἐστὶ καὶ λέγειν. ἂν εἴη λέγειν. ἐστὶ λέγειν. υποκρίνεσθαι. ὑποκρίνασθαι. ὀγδοήκοντα μόνον. ὀγδοήκοντα μονῶν, νῦν. νῦν 'Αλλ' οὐδέ. 'Αλλ' οὔ. μέρεσιν ἐστί, EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. qui quad baresis Christo adversariæ patrocinium Seguer. elc. Fr. 1. Taurin. Colbert. et Jesuit. Anglicamus, Alii et editi, etc. Alii et editi, omittunt. Seguer. ibidemn, Iden item cum Gobier, et Felck. 1200. Jesuit. Basil. Anglic. Fr. Felckm. anon. Alii cumreditis, anon. et Fr. 1. alii cum editis, Μux Seguer. Jesuit. Basil. Anglic. Gobler. et Felck. anon. «t Fr. 1. Gobler. tamen cum Felkm. et anon. Jesuit. Alii cum editis, Ibid. pro Felck. 5, eliti, Μox Pelckm. anon. Fr. 1, ca susceperint, ab Eusebianis fuerunt pronioti, de fide audent decernere; et qui tanquam rei judicari de- berent, hi, ut olim Gaiphas, ad judicandum aggre- diuntur, sibique Thaliam componentibus credi vo- lunt, qui nec ipsi quidem sciunt quomodo credant. Quis enim ignorat Secundum Pentapolitanum, qui olim ob insanam Arii hæresim sæpius fuil deposi- tus, ab ipsis susceptum esse : promotos item Geor- gium, qui nune Laodiceæ est episcopus, et Leon- tium castratum, et ante eum, Stephanum, et Theo- dorum Heracliensem episcopum ? Quinetiam Ursa- cius et Valens, quos ab ipso etiam initio, utpote juniores, religionis rudimentis imbuit ipse Arius, cum de gradu presbyterii fuissent antea dejecti, postmodum ob impietatem episcopi sunt designati. B His adde Acacium Patrophilumque et Narcissum, viros ad omnem impietatem audacissimos; qui qui- dem omnes in magna Sardicensi synodo fuerunt depositi. Eustathius quoque, qui modo Sebastes est episcopus, Eudoxius et Basilius impietatis patroni ad idem munus sunt evecti. Nam de Cecro- pio, et co quem vocant Auxentium, et Epicteto histrione dicere supervacaneum fuerit, cum omni- bus notum sit, quomodo, quamque ob causam et a quibus hostibus et isti fuerint promoti, ut nimi- rum calumnias adversus orthodoxos episcopos, qui- bus tendunt insidias, fingerent. Hi enim octoginta licet mansionibus distantes, nec populo noti, tamen suam propter impietatem episcopi nomen sibi sunt lucrati. Hinc ergo etiam quemdam Georgium cơ Cappadocia mercede conductum ad vos nunc vo- lunt mittere. Sed nulla hujus ratio haberi debet : siquidem fama est in hisce regionibus, illum ne Christianum quidem esse, sed potius idololatriæ addictum barbarisque esse moribus et carnificis C D desunt in aliis et edit. Commelin, nec legit etiam Omnibonus. Gobler. Felck. et anon. et Fr. 1. Alii autem et editi Mox ante deest in Felck. auon. Ibidem, legitur in Seguer. Taur. in Jes. Gobler. Felikm. anon. At in editione Commelin. art. deest. Item ibid. Seguer. Gobler. Felckm. anon. Jesuit. Colbert. et Taurin. Editi et alii, Jesuit. Colb. Taur. et Fr. 1, Alii ct eliti, tantum. Gobler. et Felkm. anon. Sed legendum ut alii et editi habent. Nempe conqueritur S. Athanasius illos Ecclesiarum, unde tot mansionibus distabant, et quibus nec noti erant, factos fuisse episcopos. Editi et alii omittunt. Mox Seg. des. Galil. Felck. anon. Colbert. Taurin. et Fr. 1, Editi et alii, Taurin. ibid. post adduni cateri omit- tunt.. (78) Seguer. Gobler. Felckm. 1 anon. ἐπιχειροῦσι (79) Seguer. Collert. Taurin. et Jesuit. γινώσκον- (80) Sic Seguer. Jesuit. et Fr. 1. Alii vero et editi (81) Sic Jesuit. Seguer. et Fr. 1. Δt alii et editi (82) Sir Jesuit. Basil. Anglic. Gobier. Felckm. 1 (83) Vide supra 136 137 (84) Sic Seguer. Jesuit. et Fr. 1. Cæteri autem et (85) Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 1 addunt Δη- (86) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Anglic. (87) Gobler. et Felck. 1 anon. προφάσεως. Μον (88) Seg. ὀγδοήκοντα μόνων. Colb. ὀγδοήκοντα (89) Γοῦν abest a Gobler. et Feleki. 4 anon. (90) Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 1, θέλουσι (94) Sic Jesuit. Colbert. Taurin. Anglic. et Fr. 1. Alii vero et edili, Φημί γάρ. Jesuit. Colbert.
PG 25:555Κἂν γὰρ τὰς ἀπὸ τῶν Γραφῶν λέξεις γράφωσι, μὴ ἀνέχεσθε τῶν γραφόντων· κἂν τὰ ῥήματα τῆς ὀρθοδοξίας φθέγγωνται, μηδ’ οὕτως τοῖς λαλοῦσι προσέχετε. Οὐ γὰρ ὀρθῇ διανοίᾳ λαλοῦσιν, ἀλλ’ ὡς ἔνδυμα προβάτου τὰ ῥήματα περιβαλλόμενοι, ἔνδοθεν τὰ τοῦ Ἀρείου φρονοῦσιν, ὡς ὁ τῶν αἱρέσεων καθηγεμὼν διάβολος. Καὶ γὰρ κἀκεῖνος ἐλάλει μὲν τὰ ἐκ τῶν Γραφῶν, ἐφιμώθη δὲ παρὰ τοῦ Σωτῆρος. Εἰ γὰρ ἃ ἔλεγε, καὶ ἐφρόνει, οὐκ ἂν ἐξέπεσεν ἐκ τῶν οὐρανῶν· νῦν δὲ, τῷ φρονήματι πεσὼν, ὑποκρίνεται τοῖς ῥήμασιν ὁ πανοῦργος· πολλάκις δὲ καὶ δι’ Ἑλληνικῆς κομψολογίας, καὶ τοῖς αὐτῆς σοφίσμασι πειράζει πλανᾷν ὁ κακοθελής.Α ότι μηδόλως Χριστιανός ἐστιν οὗτος, ἀλλὰ μᾶλλον τὰ τὰ τῶν Ἑλλή των εζήλωσε. ἐστὶ ζηλῶν καὶ τὸν τρόπον δήμιος. προελάβοντο. έξελεῖν. μηδεὶς ὑφαρπαζέσθω. μηδεὶς ὑμῶν ὑφαρπαζέσθω. μηδεὶς ὑμῶν ἀφαρπαζέσθω. ἀνασχέσθω; ανάσχεσθε. κἂν ῥήματα. προβάτου. περιβαλόμενοι. ὡς ἔνδυμα περιβαλλόμενον. ἔνδον τὰ τοῦ ᾿Αρείου. τοῦ παρά περί. τῶν εἰδώλων ἐζήλωσε (92), καὶ τὸν τρόπον ἐστὶ δή μιος· διὸ καὶ τοιοῦτον αὐτὸν ὄντα προσελάβοντο, ώστε ἀδικεῖν, ἀρπάζειν, φονεύειν δύνασθαι· ταῦτα γὰρ πλέον ἤσκησε, καὶ οὐδόλως οἶδε τὰ ἴδια τῆς εἰς Χριστὸν πίστεως. τῆς ἀληθείας· ἡ δὲ γνώμη τούτων ἔκδηλος ἔσται πᾶσι, κἂν μυριάκις ὡς ἐγχέλυες ἐξειλεῖν (93) ἐπι- χειρῶσι καὶ λανθάνειν ὡς χριστομάχοι. Διὰ τοῦτο παρακαλῶ, μηδεὶς ὑμῶν ἀπατάσθω (94), μηδείς ὑμῶν ὑφαρπαζέσθω· ἀλλὰ μᾶλλον, ὡς Ἰουδαϊκῆς ἀσεβείας ἐπιβαινούσης κατὰ τῆς εἰς Χριστὸν πίστεως, πάντες ζηλώσατε τῷ Κυρίῳ· καὶ κατέχων ἕκαστος τὴν ἐκ Πατέρων πίστιν, ἦν καὶ οἱ ἐν Νικαίᾳ συνελθόντες υπέμνησαν γράψαντες, μὴ ἀνασχέσθω (95) τῶν κατ' αὐτῆς καινοτομεῖν ἐπιχειρούντων. Κἂν γὰρ τὰς ἀπὸ τῶν Γραφῶν λέξεις γράφωσι, μὴ ἀνέχεσθε τῶν γρα- φόντων· κἂν τὰ ῥήματα τῆς ὀρθοδοξίας φθέγγωνται, μηδ' οὕτως τοῖς λαλοῦσι προσέχετε. Οὐ γὰρ ὀρθῇ διανοίᾳ λαλοῦσιν, ἀλλ' ὡς ἔνδυμα προβάτου (96) τὰ ῥήματα περιβαλλόμενοι, ἔνδοθεν τὰ τοῦ ᾿Αρείου φρο νοῦσιν, ὡς ὁ τῶν αἱρέσεων καθηγεμών διάβολος. Καὶ γὰρ κἀκεῖνος ἐλάλει μὲν τὰ ἐκ (97) τῶν Γραφῶν, ἐφι- μώθη δὲ παρὰ τοῦ Σωτῆρος. Εἰ γὰρ & ἔλεγε, καὶ ἐφρά νει, οὐκ ἂν ἐξέπεσεν ἐκ τῶν οὐρανῶν· νῦν δὲ, τῷ φρονήματι πεσών, ὑποκρίνεται τοῖς ῥήμασιν ὁ παν οῦργος (98) · πολλάκις δὲ καὶ δι᾽ Ἑλληνικῆς κομψο λογίας, καὶ τοῖς αὐτῆς σοφίσμασι πειράζει πλανἂν ὁ κακοθελής. Εἰ μὲν οὖν παρὰ ὀρθοδόξων ἦν τὰ γραφό μενα, οἷα ἂν ἐγεγόνει (99) παρὰ τοῦ μεγάλου καὶ ὁμολογητοῦ Ὁσίου, καὶ Μαξιμίνου τοῦ τῆς Γαλλίας, ἢ τοῦ διαδεξαμένου τοῦτον, ἢ παρὰ Φιλογονίου καὶ Ευσταθίου τῶν τῆς ᾿Ανατολῆς, ἡ Ἰουλίου (1) καὶ Λι- βερίου τῶν ἐπισκόπων Ρώμης, ἢ Κυριακοῦ τοῦ τῆς Μυσίας, ἢ Πιστοῦ καὶ ᾿Αρισταίου τῶν ἀπὸ τῆς Ἑλ λάδος ἐπισκόπων, ἢ Σιλβέστρου καὶ Πρωτογένους τοῦ τῆς Δακίας, ἢ Λεοντίου καὶ Εὐψυχίου τῶν τῆς κοῦργος. ἐξ Ἑλληνικῆς. καὶ τοῖς ταύτης. καὶ τοῖς αὐτοῖς. οἷά ἐστι τὰ παρά, οἷα ἐγεγόνει. παρὰ τοῦ μεγάλου Μαξιμίνου, τοῦ, Μαξιμίνου. Μος Ευσταθίου τοῦ τῆς ᾿Ανατο λῆς. Ιουλίου, Σιλβέστρου και. Ρώμης, ή Σιλβέστρου καὶ Πρωτογένους τοῦ τῆς Δακίας, Κυ- ριακοῦ τοῦ τῆς. του Πιστοῦ Πόστου, Αριστέου. ἐπισκόπων S. ATHANASII OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA.. propriis ; quæ sane causa fuit cur huncce homi- nem sibi acciverint, ut scilicet injuste agere, ra- pere, occidere possit: in his enim ille se potissi- mum exercuit: at quæ ad fidem Christi spectant, nullo modo novit. · B nantur : quo autem animo id faciant, omnibus per· spicuum futurum est, etiamsi sexcenties, anguilla- rum instar, variis contortionibus elabi conentur, nihilque non tentent ut Christi hostes non habean- tur. Quocirca vos ego præmoneo : nemo vestruin decipiatur, nemo subripiatur; sed potius veluti Judaica impietate in Christi fidem irrumpente, omnes zelo pro Domino ardete, singulique retenta fide quaun a Patribus accepimus, quamque hi qui Nicææ convenerunt, scripto comprobavere, eos qui nova contra illam moliuntur, ferre nolite. Nam etiamsi voces ex Scripturis mutuentur, scribentes nihilominus repellite: licet orthodoxæ fidei verba protulerint, nec sic loquentes velitis attendere. Nec enim recta mente loquuntur, sed his verbis velut ovium pelle induti, intus eadem ac Arius sentiunt; qua in re ducem hæresum imitantur aliabolun. Namque ille quoque vocibus ex Scri- pinra excerptis utebatur; sed tamen silentium ei a Salvatore est impositum. Si enim vere ita sen- sisset, ut dicebat, nunquam certe e colis ceci- disset. Jam vero veterator ille qui, eo quod prave sentiret, cecidit, simulate subdoleque loquitur: sepe etiam improbus profanam adhibet eloquen- C tiam ejusque argutias, quo homines in errorein conetur inducere. Itaque si quæ scribunt, ea scri- beren orthodoxi, ut magnus et confessor Hosius, et Maximinus Galliæ aut ejus successor : Philogo- nius et Eustathius Orientis, vel Julius et Liberius Ronæ episcopi, Cyriacus Mysiæ, Pistus et Aristæus Græciæ episcopi, Sylvester et Protoge- feickm. anon. Colbert. et Taurin., Ceteri vero et editi, Μox Colbert. Editi et alii, Segner. Colbert. Taur. Jesuit. et Basil. Editi et alii, Taur. et Fr. 1, qui iidem paulo post, Ibidem Basil. Anglic. et Felck. an. Fr. 1. Gobler. Felckm. et anon. Alii vero omit- int Seguer. habet Editio Commelin., Ibid. Gobl. et Felckman. anon. Item ibidem abest a Seguer. Taurin. Jesuit. et Felck. anon. Felckm. et anou. At alii cum editis ĕx omnit- tunt. Mox ibid. pro Gobler. et Felckm. an. Ibid. Colbert. Taurin. Fr. 1, Item ibid. Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Felekin. anon. Jesuit. Colb. Taurin. etc. Editi et cæteri, Ibid. Gobler. et Felckm. an. etc. Seguer. ve- ro Colbert. Taurin. Jesuit. et Fr. 1, ut hic in textua legitur. Editi et alii particulam xalomittunt ante Seguer. etc. Editi et alii omittunt Mos post vocem Seg. Gobl. Felck. an. Colbert. Taurin. et Fr. subdunt que in aliis et editis paulo post habentur. Ib. Seg. Taurin. et Jes. Alii vero et editi omittunt. item ibid. legitur in Colbert. Taur. Seg. Jesuit. Gobler. Felckm. et anon, et Fr. 1; in aliis vero et editis scribitur ut et legit O nibonus. Fr. 1, ibid. Colbert. et Taurin. Vox item abest a Colbert. Jesuit. et Taurin. ☐ 8. En igitur quæ illi adversus veritatem machi- (92) Sic Seguerian. Jesuit. Basil. Anglic. Fr. 1, (93) Anglican. ἐξωλισθαίνειν, Seguer. ἐξειλεῖν. (94) Basil. omittit μηδεὶς ὑμῶν ἀπατάσθω. Μox D (95) Jesuit. ανασχέσθαι. Editi, ἀνέχεσθε. Colb. (96) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Anglic. (97) Sic Segner. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. 8. Ἐκεῖνοι μὲν οὖν τοιαῦτα μηχανώνται κατά (98) Seg. Colbert. Taurin. Jesuit. et Fr. 1, xa- (99) Sic Seguer. Goller. et Felcka. 1 anon. Aε (1) Colb. Taur. Jesuit. et Fr. 1, ἢ Σιλβέστρου καὶ
PG 25:556Εἰ μὲν οὖν παρὰ ὀρθοδόξων ἦν τὰ γραφόμενα, οἷα ἂν ἐγεγόνει παρὰ τοῦ μεγάλου καὶ ὁμολογητοῦ Ὁσίου, καὶ Μαξιμίνου τοῦ τῆς Γαλλίας, ἢ τοῦ διαδεξαμένου τοῦτον, ἢ παρὰ Φιλογονίου καὶ Εὐσταθίου τῶν τῆς Ἀνατολῆς, ἢ Ἰουλίου καὶ Λιβερίου τῶν ἐπισκόπων Ῥώμης, ἢ Κυριακοῦ τοῦ τῆς Μυσίας, ἢ Πιστοῦ καὶ Ἀρισταίου τῶν ἀπὸ τῆς Ἑλλάδος ἐπισκόπων, ἢ Σιλβέστρου καὶ Πρωτογένους τοῦ τῆς Δακίας, ἢ Λεοντίου καὶ Εὐψυχίου τῶν τῆς Καππαδοκίας ἐπισκόπων, ἢ Κεκιλιανοῦ τοῦ τῆς Ἀφρικῆς, ἢ Εὐστοργίου τοῦ τῆς Ἰταλίας, ἢ Καπίτωνος τοῦ τῆς Σικελίας, ἢ Μακαρίου τοῦ τῆς Ἱερουσαλὴμ, ἢ Ἀλεξάνδρου τοῦ τῆς Κωνσταντινουπόλεως, ἢ Παιδέρωτος τοῦ τῆς Ἡρακλείας, ἢ τῶν μεγάλων Μελετίου καὶ Βασιλείου, καὶ Λογγιανοῦ, καὶ τῶν σὺν αὐτοῖς τῶν ἀπὸ τῆς Ἀρμενίας καὶ τοῦ Πόντου, ἢ Λούπου καὶ Ἀμφίωνος τῶν ἀπὸ τῆς Κιλικίας, ἢ Ἰακώβου καὶ τῶν σὺν αὐτῷ τῶν ἀπὸ τῆς μέσης τῶν ποταμῶν, ἢ τοῦ ἡμετέρου τοῦ μακαρίου Ἀλεξάνδρου, καὶ τῶν ὁμοδόξων αὐτοῖς, οὐδὲν ἦν ἐν τοῖς γραφομένοις ὑποπτεύειν· ἄδολος γὰρ καὶ ἁπλοῦς ἐστιν ὁ τῶν ἀποστολικῶν ἀνδρῶν τρόπος.Α ότι μηδόλως Χριστιανός ἐστιν οὗτος, ἀλλὰ μᾶλλον τὰ τὰ τῶν Ἑλλή των εζήλωσε. ἐστὶ ζηλῶν καὶ τὸν τρόπον δήμιος. προελάβοντο. έξελεῖν. μηδεὶς ὑφαρπαζέσθω. μηδεὶς ὑμῶν ὑφαρπαζέσθω. μηδεὶς ὑμῶν ἀφαρπαζέσθω. ἀνασχέσθω; ανάσχεσθε. κἂν ῥήματα. προβάτου. περιβαλόμενοι. ὡς ἔνδυμα περιβαλλόμενον. ἔνδον τὰ τοῦ ᾿Αρείου. τοῦ παρά περί. τῶν εἰδώλων ἐζήλωσε (92), καὶ τὸν τρόπον ἐστὶ δή μιος· διὸ καὶ τοιοῦτον αὐτὸν ὄντα προσελάβοντο, ώστε ἀδικεῖν, ἀρπάζειν, φονεύειν δύνασθαι· ταῦτα γὰρ πλέον ἤσκησε, καὶ οὐδόλως οἶδε τὰ ἴδια τῆς εἰς Χριστὸν πίστεως. τῆς ἀληθείας· ἡ δὲ γνώμη τούτων ἔκδηλος ἔσται πᾶσι, κἂν μυριάκις ὡς ἐγχέλυες ἐξειλεῖν (93) ἐπι- χειρῶσι καὶ λανθάνειν ὡς χριστομάχοι. Διὰ τοῦτο παρακαλῶ, μηδεὶς ὑμῶν ἀπατάσθω (94), μηδείς ὑμῶν ὑφαρπαζέσθω· ἀλλὰ μᾶλλον, ὡς Ἰουδαϊκῆς ἀσεβείας ἐπιβαινούσης κατὰ τῆς εἰς Χριστὸν πίστεως, πάντες ζηλώσατε τῷ Κυρίῳ· καὶ κατέχων ἕκαστος τὴν ἐκ Πατέρων πίστιν, ἦν καὶ οἱ ἐν Νικαίᾳ συνελθόντες υπέμνησαν γράψαντες, μὴ ἀνασχέσθω (95) τῶν κατ' αὐτῆς καινοτομεῖν ἐπιχειρούντων. Κἂν γὰρ τὰς ἀπὸ τῶν Γραφῶν λέξεις γράφωσι, μὴ ἀνέχεσθε τῶν γρα- φόντων· κἂν τὰ ῥήματα τῆς ὀρθοδοξίας φθέγγωνται, μηδ' οὕτως τοῖς λαλοῦσι προσέχετε. Οὐ γὰρ ὀρθῇ διανοίᾳ λαλοῦσιν, ἀλλ' ὡς ἔνδυμα προβάτου (96) τὰ ῥήματα περιβαλλόμενοι, ἔνδοθεν τὰ τοῦ ᾿Αρείου φρο νοῦσιν, ὡς ὁ τῶν αἱρέσεων καθηγεμών διάβολος. Καὶ γὰρ κἀκεῖνος ἐλάλει μὲν τὰ ἐκ (97) τῶν Γραφῶν, ἐφι- μώθη δὲ παρὰ τοῦ Σωτῆρος. Εἰ γὰρ & ἔλεγε, καὶ ἐφρά νει, οὐκ ἂν ἐξέπεσεν ἐκ τῶν οὐρανῶν· νῦν δὲ, τῷ φρονήματι πεσών, ὑποκρίνεται τοῖς ῥήμασιν ὁ παν οῦργος (98) · πολλάκις δὲ καὶ δι᾽ Ἑλληνικῆς κομψο λογίας, καὶ τοῖς αὐτῆς σοφίσμασι πειράζει πλανἂν ὁ κακοθελής. Εἰ μὲν οὖν παρὰ ὀρθοδόξων ἦν τὰ γραφό μενα, οἷα ἂν ἐγεγόνει (99) παρὰ τοῦ μεγάλου καὶ ὁμολογητοῦ Ὁσίου, καὶ Μαξιμίνου τοῦ τῆς Γαλλίας, ἢ τοῦ διαδεξαμένου τοῦτον, ἢ παρὰ Φιλογονίου καὶ Ευσταθίου τῶν τῆς ᾿Ανατολῆς, ἡ Ἰουλίου (1) καὶ Λι- βερίου τῶν ἐπισκόπων Ρώμης, ἢ Κυριακοῦ τοῦ τῆς Μυσίας, ἢ Πιστοῦ καὶ ᾿Αρισταίου τῶν ἀπὸ τῆς Ἑλ λάδος ἐπισκόπων, ἢ Σιλβέστρου καὶ Πρωτογένους τοῦ τῆς Δακίας, ἢ Λεοντίου καὶ Εὐψυχίου τῶν τῆς κοῦργος. ἐξ Ἑλληνικῆς. καὶ τοῖς ταύτης. καὶ τοῖς αὐτοῖς. οἷά ἐστι τὰ παρά, οἷα ἐγεγόνει. παρὰ τοῦ μεγάλου Μαξιμίνου, τοῦ, Μαξιμίνου. Μος Ευσταθίου τοῦ τῆς ᾿Ανατο λῆς. Ιουλίου, Σιλβέστρου και. Ρώμης, ή Σιλβέστρου καὶ Πρωτογένους τοῦ τῆς Δακίας, Κυ- ριακοῦ τοῦ τῆς. του Πιστοῦ Πόστου, Αριστέου. ἐπισκόπων S. ATHANASII OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA.. propriis ; quæ sane causa fuit cur huncce homi- nem sibi acciverint, ut scilicet injuste agere, ra- pere, occidere possit: in his enim ille se potissi- mum exercuit: at quæ ad fidem Christi spectant, nullo modo novit. · B nantur : quo autem animo id faciant, omnibus per· spicuum futurum est, etiamsi sexcenties, anguilla- rum instar, variis contortionibus elabi conentur, nihilque non tentent ut Christi hostes non habean- tur. Quocirca vos ego præmoneo : nemo vestruin decipiatur, nemo subripiatur; sed potius veluti Judaica impietate in Christi fidem irrumpente, omnes zelo pro Domino ardete, singulique retenta fide quaun a Patribus accepimus, quamque hi qui Nicææ convenerunt, scripto comprobavere, eos qui nova contra illam moliuntur, ferre nolite. Nam etiamsi voces ex Scripturis mutuentur, scribentes nihilominus repellite: licet orthodoxæ fidei verba protulerint, nec sic loquentes velitis attendere. Nec enim recta mente loquuntur, sed his verbis velut ovium pelle induti, intus eadem ac Arius sentiunt; qua in re ducem hæresum imitantur aliabolun. Namque ille quoque vocibus ex Scri- pinra excerptis utebatur; sed tamen silentium ei a Salvatore est impositum. Si enim vere ita sen- sisset, ut dicebat, nunquam certe e colis ceci- disset. Jam vero veterator ille qui, eo quod prave sentiret, cecidit, simulate subdoleque loquitur: sepe etiam improbus profanam adhibet eloquen- C tiam ejusque argutias, quo homines in errorein conetur inducere. Itaque si quæ scribunt, ea scri- beren orthodoxi, ut magnus et confessor Hosius, et Maximinus Galliæ aut ejus successor : Philogo- nius et Eustathius Orientis, vel Julius et Liberius Ronæ episcopi, Cyriacus Mysiæ, Pistus et Aristæus Græciæ episcopi, Sylvester et Protoge- feickm. anon. Colbert. et Taurin., Ceteri vero et editi, Μox Colbert. Editi et alii, Segner. Colbert. Taur. Jesuit. et Basil. Editi et alii, Taur. et Fr. 1, qui iidem paulo post, Ibidem Basil. Anglic. et Felck. an. Fr. 1. Gobler. Felckm. et anon. Alii vero omit- int Seguer. habet Editio Commelin., Ibid. Gobl. et Felckman. anon. Item ibidem abest a Seguer. Taurin. Jesuit. et Felck. anon. Felckm. et anou. At alii cum editis ĕx omnit- tunt. Mox ibid. pro Gobler. et Felckm. an. Ibid. Colbert. Taurin. Fr. 1, Item ibid. Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Felekin. anon. Jesuit. Colb. Taurin. etc. Editi et cæteri, Ibid. Gobler. et Felckm. an. etc. Seguer. ve- ro Colbert. Taurin. Jesuit. et Fr. 1, ut hic in textua legitur. Editi et alii particulam xalomittunt ante Seguer. etc. Editi et alii omittunt Mos post vocem Seg. Gobl. Felck. an. Colbert. Taurin. et Fr. subdunt que in aliis et editis paulo post habentur. Ib. Seg. Taurin. et Jes. Alii vero et editi omittunt. item ibid. legitur in Colbert. Taur. Seg. Jesuit. Gobler. Felckm. et anon, et Fr. 1; in aliis vero et editis scribitur ut et legit O nibonus. Fr. 1, ibid. Colbert. et Taurin. Vox item abest a Colbert. Jesuit. et Taurin. ☐ 8. En igitur quæ illi adversus veritatem machi- (92) Sic Seguerian. Jesuit. Basil. Anglic. Fr. 1, (93) Anglican. ἐξωλισθαίνειν, Seguer. ἐξειλεῖν. (94) Basil. omittit μηδεὶς ὑμῶν ἀπατάσθω. Μox D (95) Jesuit. ανασχέσθαι. Editi, ἀνέχεσθε. Colb. (96) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Anglic. (97) Sic Segner. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. 8. Ἐκεῖνοι μὲν οὖν τοιαῦτα μηχανώνται κατά (98) Seg. Colbert. Taurin. Jesuit. et Fr. 1, xa- (99) Sic Seguer. Goller. et Felcka. 1 anon. Aε (1) Colb. Taur. Jesuit. et Fr. 1, ἢ Σιλβέστρου καὶ
PG 25:558Ἐπειδὴ δὲ παρὰ τῶν συνηγορεῖν τῇ αἱρέσει χάριν μισθωθέντων ἐστὶ τὰ γραφέντα, κατὰ δὲ τὴν θείαν παροιμίαν, Οἱ λόγοι τῶν ἀσεβῶν εἰσι δόλιοι, καὶ, Στόμα ἀσεβῶν ἀποκρίνεται κακὰ, καὶ, Κυβερνῶσιν ἀσεβεῖς δόλους· γρηγορεῖν δεῖ, ὡς εἶπεν ὁ Κύριος, ἀδελφοὶ, καὶ νήφειν, μή τις ἐκ τῆς κομψολογίας καὶ πανουργίας ἀπάτη γένηται, μὴ τῷ ὀνόματί τις ἔλθῃ λέγων, ὅτι Κἀγὼ τὸν Χριστὸν καταγγέλλω, καὶ μετ’ ὀλίγον Ἀντίχριστος γνωσθῇ. Ἀντίχριστοι δὲ οὗτοι τυγχάνουσιν, ὅσοι διὰ τὴν Ἀρείου μανίαν ἔρχονται πρὸς ὑμᾶς. Τί γὰρ λείπει παρ’ ὑμῖν, ἵνα ἔξωθέν τις ὑμῖν ἐπιδημήσῃ; Ἢ τίνος αἱ κατ’ Αἴγυπτον καὶ Λιβύας καὶ τὴν Ἀλεξάνδρειαν Ἐκκλησίαι χρείαν ἔχουσιν, ἵνα, ἀντὶ ξύλων καὶ φορτίων πραγματευόμενοι τὴν ἐπισκοπὴν, ἐπιβαίνωσι ταῖς μὴ προσηκούσαις αὐτοῖς Ἐκκλησίαις; Τίς οὐκ οἶδε, τίς οὐ θεωρεῖ λευκῶς, ὅτι ταῦτα πάντα πράττουσι διὰ τὴν ὑπὲρ τῆς ἀσεβείας σύστασιν; Διὰ τοῦτο, κἂν ἐνεοὺς ἑαυτοὺς ποιῶσι, κἂν μείζονα κράσπεδα τῶν Φαρισαίων περιδήσωσιν ἑαυτοῖς, καὶ πλατύνωσιν ἑαυτοὺς τοῖς φθέγμασι, καὶ τὸν τόνον ἀσκήσωσι τῆς φωνῆς, οὐκ ὀφείλουσι πιστεύεσθαι·Καππαδοκίας ἐπισκόπων, ἢ Κεκιλιανοῦ (2) τοῦ τῆς Αφρικής, η Εύστεργίου τοῦ τῆς Ἰταλίας, ἢ Καπί τωνος τοῦ τῆς Σικελίας, ή Μακαρίου τοῦ τῆς (3) Ἱερουσαλήμ, ἢ 'Αλεξάνδρου τοῦ τῆς Κωνσταντινου πόλεως, ἢ Παιδέρωτος (4) τοῦ τῆς Ἡρακλείας, ἢ τῶν μεγάλων Μελετίου (5) καὶ Βασιλείου, καὶ Λογ γιανοῦ, καὶ τῶν σὺν αὐτοῖς τῶν ἀπὸ τῆς ᾿Αρμενίας καὶ τοῦ Πόντου, ἢ Λούπου (6) καὶ Ἀμφίωνος τῶν ἀπὸ τῆς Κιλικίας, ἡ Ἰακώβου καὶ τῶν σὺν αὐτῷ τῶν ἀπὸ τῆς μέσης τῶν ποταμῶν, ἢ τοῦ ἡμετέρου τοῦ μακαρίου (7) 'Αλεξάνδρου, καὶ τῶν ὁμοδόξων αὐτοῖς, οὐδὲν ἦν ἐν τοῖς γραφομένοις ὑποπτεύειν· ἄδολος γὰρ καὶ ἁπλοῦς ἐστιν ὁ τῶν ἀποστολικῶν ἀνδρῶν τρόπος. χάριν μισθωθέντων ἐστὶ τὰ γραφέντα, κατὰ δὲ τὴν Β θείαν παροιμίαν, Οἱ λόγοι τῶν ἀσεβῶν εἰσι δόλιοι, καὶ, Στόμα ἀσεβῶν ἀποκρίνεται κακά, καὶ, Κυβερ- νῶσιν (9) ἀσεβεῖς δόλους· γρηγορεῖν δεῖ, ὡς εἶ πεν ὁ Κύριος, ἀδελφοὶ, καὶ νήφειν, μή τις ἐκ τῆς κομψολογίας καὶ πανουργίας ἀπάτη γένηται, μὴ τῷ ὀνόματί (10) τις ἔλθῃ λέγων, ὅτι ἀγὼ τὸν Χριστὸν καταγγέλλω, καὶ μετ᾿ ὀλίγον Αντίχριστος- γνωσθῇ. Αντίχριστοι δὲ οὗτοι τυγχάνουσιν, ὅσοι διὰ τὴν Αρείου μανίαν ἔρχονται πρὸς ὑμᾶς. Τί γὰρ λείπει παρ' ὑμῖν, ἵνα ἔξωθέν τις ὑμῖν ἐπιδημήσῃ; Η τίνος οἱ κατ' Αίγυπτον καὶ Λιβύας καὶ τὴν ᾿Αλεξάνδρειαν φορτίων πραγματευόμενοι τὴν ἐπισκοπὴν, ἐπιβαί νωσι ταῖς μὴ προσηκούσαις αὐτοῖς Ἐκκλησίαις ; Τίς οὐκ οἶδε, τίς οὐ θεωρεῖ λευκῶς, ὅτι ταῦτα πάντα πράττουσι διὰ τὴν ὑπὲρ τῆς ἀσεβείας σύστασιν; Δια τοῦτο, κἂν ἐνεοὺς (12) ἑαυτοὺς ποιῶσι, κἂν μείζονα κράσπεδα τῶν Φαρισαίων περιδήσωσιν ἑαυτοῖς, καὶ πλατύνωσιν ἑαυτοὺς τοῖς φθέγμασι, καὶ τὸν τόνον ἀσκήσωσι τῆς φωνῆς, οὐκ ὀφείλουσι πιστεύεσθαι· οὐ γὰρ ἡ λέξις, ἀλλ' ἡ διάνοια καὶ ἡ μετ᾿ εὐσεβείας ἀγωγὴ συνίστησι τὸν πιστόν. Διὰ τοῦτο οἱ Σαδδου- " Αt Κελιανοῦ. Καιλιανοῦ, Εκιλλιανοῦ. Κικελια- νού, τῆς. Μακαρίτου. Πεδέ- ρωτος. Μελετίου. καὶ τῶν, καὶ ών. τῶν ἀπὸ ᾿Αρμενίας καὶ τοῦ Πόντου. Αt Λούπα που Λάππου. Αμφίω νος, του ὁμολογητοῦ καὶ ἐπισκόπων της Κιλικίας. Αμφίωνος, ἢ ἀπὸ τῆς, Απφίωνος, οι Ἰακώβου τοῦ ἡμετέρου μακαρίτου. τοῦ ἡμετέρου μακαρίου του Αλεξάνδρου. παρὰ τῶν συνηγορεῖν, παρὰ τῶν διὰ τὸ συνηγορείν, βερνώσι δέ. καὶ τῷ ὀνόματι. Αντίχριστοι δὲ οὗτοι τυγχά νουσιν. τυγχά- νουσιν. Λιβύην καὶ ᾿Αλεξάνδρειαν. έννεούς. τούς. αυτούς. πε- ριδήσωσιν, περιδίδωσιν, ἐπιδύσωσι ἑαυτούς. κἂν πλατύνωσιν. τον τόνον. EPISTOLA AÐ EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A nes Dacia, Leontius et Eupsychius Cappadocia episcopi, Cecilianus Africa, Eustorgius Italia, Capito Sicilia, Macarius Jerosolymæ, Alexander Constantinopolis, Paderos Heracleæ, magni Me- letius et Basilius, et Longianus, aliique ex Arme- nia et Ponto; ut item Lupus et Amphio Cilicia episcopi ; vel Jacobus caterique ex Mesopotamia ; vel denique ut etiam noster beatus Alexander, aliique qui idem ac illi sentiunt : si, inquam, illi his essent similes, nullus profecto in illorum scriptis esset suspicionis locus : simplex enim ac candidum est virorum apostolicorum inge- nium. pro propugnanda hæresis causa mercede sunt con- Prov. III, 6. ss Prov. IV, Pelckm. anon. et Fr. 1. Basil. Felckm. an. et editio Commelin. Anglic., Felckman. anonym. Editi, C lbid. Felckm. an. Feick. an. et Fr. 1; alii autem cum editis, et alii, Μox pro editi habent Ibid. Seguer. Jesuit. Gobl. et Felckmanni L anon. Colbert. Taurin. Felck. anon. et Fr. 1. Felck. anon. Alii vero et editi, Ibidem post Colbert. Taurin. Fr. 1, et Jesuit, addunt Anglic. etc. Goller. et Felc. ait. forte legit Nannius, qui in edit. Com- mel, vertit, Appiani. Ibid. 5. aute deest in Jesui. et Colbert. ducti, et juxta divinum proverbium, Sermones im- piorum sunt dolosi “, et : Os impiorum respondet mala “, et : Impii dolos gubernant ''; vigilandumn et cavendum est, fratres, ut monuit Dominus, ne qua fraus ex verborum elegantia astutiave oria- tur; ne, inquam, quis veniat nomine tenus dictu- rus Ego Christum aununtio, et paulo post idem Antichristus agnoscatur. Antichristi porro isti sunt habendi, qui ad vos audent accedere ut vesanam Arii hæresim disseminent. Quid enim tandem est quod apud vos desit, ut quis ad vos aliunde adve- niat? Vel cujus indigent Ægypti, Libyæ et Alexan driæ Ecclesiæ, ut hi qui pro lignis et sarcinis episco- patum mercantur, in Ecclesias, quæ nihil ad se per- tinent, irruant ? Quis nescit, quis non clare videt hæc omnia illos agere, ut Arianam stabiliant im- pietatem ? Quocirca licet se mulos ipsi præbeant, licet fimbrias majores quam Pharisæi sibi alli- gent, et se sermonibus dilatent, quantumvis voce contendant, nulla tamen illis habenda est fides. Non enim verba, sed recta sententia et pia vita fidelen commendat. Hinc Sadducæos et Herodianos, 5. et Fel. anon. Editi, et Taurin. elc. Galeri et editi, etc. Alii vero et edit, Paulo post Seg. Taurin. Jesuit et Fr. 1, At in aliis et edit. Commel. deest Alii vero et editi, Felckm. et 2. Alii vere et editi, Ibidl. Seg. Colb. Taurin. Jesuit. Anglic. Basil. et Felck. 5, čav- Alii vero et editi, Paulo post pro Anglican, habet Gobler. et Felck. 1, Colbert. Taurin. ibid. Mox item Seguer. Colb. Taurin. Jes. Gobl. Felck. et Fr. 1, Ab aliis vero et editis óv abest. 9. Quia vero scripta illa auctores eos habent qui 9. Ἐπειδὴ (8) δὲ παρὰ τῶν συνηγορεῖν τῇ αἱρέσει (11) Ἐκκλησίαι χρείαν ἔχουσιν, ἵνα, ἀντὶ ξύλων καὶ 28. 13 Prov. III, (2) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. Gobler. (3) Jesui. Colbert. Taurin. et Fr. 1, τοῦ ἀπὸ D (4) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Gobler. (5) Segner. Gohler, Fel. 1 anon. Μελιτίου. Editi (6) Sic Seguer. Colbert, Taurin. Jesuit. Gobler. (7) Sic Seguer. Taurin. et Jesuit. At Basil. Angl. (8) Gobi. et Felc. 4 anon. ἐπεί. Ibid. Jesuit. Colb. (9) Seg. ut et legitur in textu Græco Scripturæ, κυ (10) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Fr. 1 et Jesuit. (11) Sic Seguer. Colb. Taurin. Fr. 1 et Jesuit. (12) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Goller.
PG 25:559οὐ γὰρ ἡ λέξις, ἀλλ’ ἡ διάνοια καὶ ἡ μετ’ εὐσεβείας ἀγωγὴ συνίστησι τὸν πιστόν. Διὰ τοῦτο οἱ Σαδδουκαῖοι καὶ οἱ Ἡρωδιανοὶ, καίπερ τὸν νόμον διὰ χειλέων ἔχοντες ἐνετράπησαν παρὰ τοῦ Σωτῆρος ἀκούσαντες· Πλανᾶσθε μὴ εἰδότες τὰς Γραφὰς μηδὲ τὴν δύναμιν τοῦ Θεοῦ. Καὶ δέδεικται πᾶσιν, ὅτι καὶ οἱ δοκοῦντες τὸν νόμον λαλεῖν ἠλέγχθησαν τὴν διάνοιαν ὄντες αἱρετικοὶ καὶ θεομάχοι. Ἄλλους μὲν οὖν ἐπλάνησαν τοιαῦτα λέγοντες· τὸν δὲ Κύριον γενόμενον ἄνθρωπον οὐκ ἠδυνήθησαν ἀπατῆσαι· ὁ Λόγος γὰρ σὰρξ ἐγένετο, ὁ γινώσκων τοὺς διαλογισμοὺς τῶν ἀνθρώπων, ὅτι εἰσὶ μάταιοι· οὕτω γὰρ καὶ Ἰουδαίους ὑφαρπάζοντας ἤλεγξε, λέγων· Εἰ ὁ Θεὸς Πατὴρ ὑμῶν ἦν, ἠγαπᾶτέ με ἄν· ἐγὼ γὰρ ἐκ τοῦ Πατρὸς ἐξῆλθον, καὶ ἥκω πρὸς ὑμᾶς· Οὕτω μοι καὶ νῦν οὗτοι δοκοῦσι ποιεῖν· κρύπτουσι γὰρ ἃ φρονοῦσι, καὶ λοιπὸν εἰς τὸ γράφειν χρῶνται παρὰ τῶν Γραφῶν τὰς λέξεις, ἵν’ ἐν αὐταῖς δελεάσαντες ὑποσύρωσιν εἰς τὴν ἰδίαν κακίαν τοὺς ἀγνοοῦντας. Θεάσασθε δὲ, εἰ μὴ οὕτως ἔχει.καῖοι καὶ οἱ Ἡρωδιανοί, καίπερ τὸν νόμον διὰ χειλέων Β ἔχοντες ἐνετράπησαν παρὰ τοῦ (13) Σωτήρος ἀκού σαντες· Πλανᾶσθε μὴ εἰδότες τὰς Γραφὰς μηδὲ τὴν δύναμιν τοῦ Θεοῦ. Καὶ δέδεικται πᾶσιν, ότι καὶ οἱ δοκοῦντες τὸν νόμον λαλεῖν ἠλέγχθησαν την διάνοιαν ὄντες αἱρετικοὶ καὶ θεομάχοι. "Αλλους μὲν οὖν (14) ἐπλάνησαν τοιαῦτα λέγοντες· τὸν δὲ Κύριον γενόμενον ἄνθρωπον οὐκ ήδυνήθησαν ἀπατῆσαι· ὁ Λόγος γὰρ σὰρξ ἐγένετο, ὁ γινώσκων τοὺς διαλο γισμοὺς τῶν ἀνθρώπων (15), ὅτι εἰσὶ μάταιοι· οὕτω γὰρ καὶ Ἰουδαίους ὑφαρπάζοντας ἤλεγξε, λέγων· Εἰ ὁ Θεὸς Πατὴρ ὑμῶν ἦν, ἀγαπᾶτέ με ἄν· ἐγὼ γὰρ ἐκ τοῦ Πατρὸς ἐξῆλθον, καὶ ἥκω πρὸς ὑμᾶς. Οὕτω μοι καὶ νῦν οὗτοι (16) δοκοῦσι ποιεῖν· κρύ πτουσι γὰρ & φρονοῦσι, καὶ λοιπὸν εἰς τὸ γράφειν χρῶνται παρὰ τῶν Γραφῶν τὰς λέξεις, ἵν᾽ ἐν αὐταῖς τοὺς ἀγνοοῦντας. μηδενὸς ὑποκειμένου, γράφουσι περὶ πίστεως, περιτο τὸν τὸ ἐπιχείρημα, τάχα (18) δὲ καὶ ἐπιβλαβές, ὅτι, μηδεμιᾶς ζητήσεως οὔσης, αὐτοὶ πρόφασιν λογο- μαχίας παρέχουσιν ἀνασκευάζοντες τὰς ἀκάκους τῶν ἀδελφῶν καρδίας, καὶ παρασπείροντες & μηδὲ εἰς νοῦν αὐτῶν ποτε ἀνέβη· εἰ δὲ διὰ τὴν ᾿Αρειανὴν αἵρεσιν ἀπολογούμενοι γράφειν ἐπιχειροῦσιν, ἔδει τῶν φύν των κακῶν (19) τὰ σπέρματα προανελεῖν, καὶ τοὺς τὰ σπέρματα παρασχόντας στηλιτεῦσαι, καὶ οὕτως τὰ ἀντ᾽ ἐκείνων γράφειν ὀρθῶς, ἡ ἐκδικεῖν φανερῶς τὰ ᾿Αρείου, ἵνα μὴ κεκρυμμένως (20), ἀλλὰ φανερῶς χριστομάχοι δεικνύωνται, καὶ πάντες αὐτοὺς φεύγω σιν ὡς ἀπὸ προσώπου όψεως. Νῦν δὲ κἀκεῖνα κρύ πτουσι, καὶ περὶ ἄλλων προσποιούμενοι γράφουσι - καὶ ὥσπερ ἰατρὸς κληθεὶς πρὸς πληγέντα καὶ κάτ μνοντα, καὶ εἰσελθὼν περὶ μὲν τῶν τραυμάτων (21) μηδὲν λέγοι, περὶ δὲ τῶν ὑγιαινόντων μελῶν διαλέ γοιτο, πολλῆς ἂν ἐμβροντησίας καταγνωσθείη, ὅτι ὧν μὲν χάριν εἰσῆλθε, σιωπᾷ, τῶν δὲ ἄλλων, ὧν οὐκ ἔστι χρεία αὐτοῦ, διαλέγεται (22)· τὸν αὐτὸν τρόπον καὶ οὗτοι τὰ μὲν τῆς αἱρέσεως αὐτῶν ἀφιᾶσιν, ἔτε ρα δὲ γράφειν ἐπιχειροῦσιν. Έδει δὲ (23), εἴπερ περὶ πίστεως ἐφρόντιζον, καὶ τὸν Χριστὸν ἠγάπων, πρῶτ οὔσης, αὐτοί. οὔσης αὐτοῖς. παρέχουσιν. περιέχουσιν. τῶν κακῶν φυ του τὸν δὲ Κυριακὸν ἄνθρωπον οὐκ ήδυνήθησαν, ὁ Λόγος γὰρ σάρξ, γάρ. ἐλέγχθησαν, ἀπατῆσαν· ὁ Λόγος γὰρ σάρξ, σοφῶν. οὗτοι. ἡγαπᾶτε ἂν ἐμέ, ταῖς. ἐν ταύταις. Αt τάχα τῶν. κρυμμένοι. ἐκδικεῖν, διεκδικεῖν. πραγμάτων. καταγνωσθείη, κατακριθείη. γοιτο. οὗτα, αὐτοί, εἰ αὐτῶν αἱρέσεως, εἰ περὶ πίστεως, S. ATHANASII OPP. PARS I. - IHISTORICA ET DOGMATICA. quamvis legem præ labiis haberent, Salvator his A verbis repressit : Erratis, nescientes Scriptuτας neque virtutem Dei". Hincque palam factum est illos etiam qui verbis legis niti videbantur, senten- tia hæreticos et Dei hostes esse. Alios quidem illi hujusmodi sermonibus in errorem induxerunt : at Dominum hominem factum non potuerunt fal- lere; Verbum enim caro factum est; Verbum, in- quam, cui non latet vanas esse hominum cogita- tiones 18. Sic enim et Judæos insidiantes ipse con- fotavit : Si Deus Pater vester esset, me utique dili- geretis ego enim ex Patre exivi, et venio ad vos ". Idem nunc et isti miţi agere videntur : quæ enim sentiunt, ipsi occultant, ac deinde ut scribant, vo- ces a Scripturis callide mutuantur, ut nimirum lis tanquam esca illectos ignaros in propriam attrahant nequitiam. 22140. Nam, quæse, attendite annon ita se res habeat. Si enim nulla impellente causa de fide scri- bunt, rem agunt certe inutilem forteque periculo. sam, quippe cum nulla mota quæstione, ansam ipsi contentionis suppeditent, atque ita candida fratrum corda perturbent, eaque disseminent quæ in illo- rum mentem nunquam venere. Sin autein ut sese de Ariana hæresi purgarent, scribere voluerunt, profecto semina malorum quæ exorta sunt, prios erant evellenda, hique damnandi qui hujusmo !i semina subministrarunt; ac proinde licebat hoc pacto adversus eos recta scribere: vel certe satins fuisset Arii sententiam aperte asserere, ut scilicet non clam sed palam ipsos Christi hostes esse ap- pareret, cunctique ab illis non aliter quam a con- spectu serpentis procul diffugerent. Nunc vero Arii quidem doctrinam celant, seque simulant de aliis rebus scribere : ac quemadmodum si quis medicus ad saucium aliquem et ægrotuin accersitus, de vul- »eribus nihil diceret, sed de sanis membris disse- reret, næ ille valde stupidus baberetur, utpote qui de his sileret quorum gratia venisset, et de aliis quæ illo minime indigerent, præpostere dispu- laret : sic et illi agunt, qui nempe ea quæ ad he Matth. xxi, 29. G Pal. scult, 11. Joan. vult, 41. et Felckn. anon. Editi vero et alii, Ibid. Colb. Taurin. Seguer. Jesuit. et Fragm. 1, At alii et editi, et Fragm. 1. Editi autem et alii, et anon. Alii autem et editi omittunt. etc. ibi- dem Seguer. Colb. Taurin. Jesuit. Angl. Gobl. Fel. 1, etc. Al in aliis et editis decst In Colb. autem mendose legitur, etc., intermediis omis- sis. teri vero et editi omittunt Paulo ante, Seguer. lubet ut in textu Græco Evan- gelii legitur. Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 1, et Fr. 1, ut et legit Nannius, alii et editi Paulo ante pro Colb. et Taur. Paulo post pro Gobler. et Felck. habent Μox iidem, excepto Anglicano, pro la- bent omittunt post quod etiam deest in Jesuit. Fr. 1, Colbert. et Taurin. guer. ibid. etc. (17) δελεάσαντες ὑποσύρωσιν εἰς τὴν ἰδίαν κακίαν 10. Θεάσασθε δὲ, εἰ μὴ οὕτως ἔχει. Εἰ μὲν γὰρ, (19) Sic Seguer. Coll. Taurin. Jes. Gobler. Fel. (15) Sic Seguer. Taurin. Jesuit. Gobler. et Fel. D δέ omittunt. J'aulo post Seguer. Colb. Taurin. Jes. (14) Seguer. οὖν omittit. Mox Jesuit. et Taurin. (15) Seguer. Colb. Taurin. Jesuit. et Fr. 1, τῶν (16) Sic Segner. Colbert. Taurin. et Jesuit. Can. (17) Seguer. Gobler. Fel. 1, aou., ἵνα ἐν ἑαυ (18) Sic Seguer. Coll. Taurin. Jes. Gobler. Fel. (20) Sic Seg. Gob. et Fel. 1. Alii vero et editi, χει (21) Seg. Coll. Taurin. Goll. et Felck. 1. τῶν (22) Segner. Anglie Gouler. et Felck. 1, διπλέ (25) Goller. et Felckm. 1, Εδει οὖν. idein et Se
PG 25:560Εἰ μὲν γὰρ, μηδενὸς ὑποκειμένου, γράφουσι περὶ πίστεως, περιττὸν τὸ ἐπιχείρημα, τάχα δὲ καὶ ἐπιβλαβὲς, ὅτι, μηδεμιᾶς ζητήσεως οὔσης, αὐτοὶ πρόφασιν λογομαχίας παρέχουσιν ἀνασκευάζοντες τὰς ἀκάκους τῶν ἀδελφῶν καρδίας, καὶ παρασπείροντες ἃ μηδὲ εἰς νοῦν αὐτῶν ποτε ἀνέβη· εἰ δὲ διὰ τὴν Ἀρειανὴν αἵρεσιν ἀπολογούμενοι γράφειν ἐπιχειροῦσιν, ἔδει τῶν φύντων κακῶν τὰ σπέρματα προανελεῖν, καὶ τοὺς τὰ σπέρματα παρασχόντας στηλιτεῦσαι, καὶ οὕτως τὰ ἀντ’ ἐκείνων γράφειν ὀρθῶς, ἢ ἐκδικεῖν φανερῶς τὰ Ἀρείου, ἵνα μὴ κεκρυμμένως, ἀλλὰ φανερῶς χριστομάχοι δεικνύωνται, καὶ πάντες αὐτοὺς φεύγωσιν ὡς ἀπὸ προσώπου ὄφεως. Νῦν δὲ κἀκεῖνα κρύπτουσι, καὶ περὶ ἄλλων προσποιούμενοι γράφουσι· καὶ ὥσπερ ἰατρὸς κληθεὶς πρὸς πληγέντα καὶ κάμνοντα, καὶ εἰσελθὼν περὶ μὲν τῶν τραυμάτων μηδὲν λέγοι, περὶ δὲ τῶν ὑγιαινόντων μελῶν διαλέγοιτο, πολλῆς ἂν ἐμβροντησίας καταγνωσθείη, ὅτι ὧν μὲν χάριν εἰσῆλθε, σιωπᾷ, τῶν δὲ ἄλλων, ὧν οὐκ ἔστι χρεία αὐτοῦ, διαλέγεται· τὸν αὐτὸν τρόπον καὶ οὗτοι τὰ μὲν τῆς αἱρέσεως αὐτῶν ἀφιᾶσιν, ἕτερα δὲ γράφειν ἐπιχειροῦσιν.καῖοι καὶ οἱ Ἡρωδιανοί, καίπερ τὸν νόμον διὰ χειλέων Β ἔχοντες ἐνετράπησαν παρὰ τοῦ (13) Σωτήρος ἀκού σαντες· Πλανᾶσθε μὴ εἰδότες τὰς Γραφὰς μηδὲ τὴν δύναμιν τοῦ Θεοῦ. Καὶ δέδεικται πᾶσιν, ότι καὶ οἱ δοκοῦντες τὸν νόμον λαλεῖν ἠλέγχθησαν την διάνοιαν ὄντες αἱρετικοὶ καὶ θεομάχοι. "Αλλους μὲν οὖν (14) ἐπλάνησαν τοιαῦτα λέγοντες· τὸν δὲ Κύριον γενόμενον ἄνθρωπον οὐκ ήδυνήθησαν ἀπατῆσαι· ὁ Λόγος γὰρ σὰρξ ἐγένετο, ὁ γινώσκων τοὺς διαλο γισμοὺς τῶν ἀνθρώπων (15), ὅτι εἰσὶ μάταιοι· οὕτω γὰρ καὶ Ἰουδαίους ὑφαρπάζοντας ἤλεγξε, λέγων· Εἰ ὁ Θεὸς Πατὴρ ὑμῶν ἦν, ἀγαπᾶτέ με ἄν· ἐγὼ γὰρ ἐκ τοῦ Πατρὸς ἐξῆλθον, καὶ ἥκω πρὸς ὑμᾶς. Οὕτω μοι καὶ νῦν οὗτοι (16) δοκοῦσι ποιεῖν· κρύ πτουσι γὰρ & φρονοῦσι, καὶ λοιπὸν εἰς τὸ γράφειν χρῶνται παρὰ τῶν Γραφῶν τὰς λέξεις, ἵν᾽ ἐν αὐταῖς τοὺς ἀγνοοῦντας. μηδενὸς ὑποκειμένου, γράφουσι περὶ πίστεως, περιτο τὸν τὸ ἐπιχείρημα, τάχα (18) δὲ καὶ ἐπιβλαβές, ὅτι, μηδεμιᾶς ζητήσεως οὔσης, αὐτοὶ πρόφασιν λογο- μαχίας παρέχουσιν ἀνασκευάζοντες τὰς ἀκάκους τῶν ἀδελφῶν καρδίας, καὶ παρασπείροντες & μηδὲ εἰς νοῦν αὐτῶν ποτε ἀνέβη· εἰ δὲ διὰ τὴν ᾿Αρειανὴν αἵρεσιν ἀπολογούμενοι γράφειν ἐπιχειροῦσιν, ἔδει τῶν φύν των κακῶν (19) τὰ σπέρματα προανελεῖν, καὶ τοὺς τὰ σπέρματα παρασχόντας στηλιτεῦσαι, καὶ οὕτως τὰ ἀντ᾽ ἐκείνων γράφειν ὀρθῶς, ἡ ἐκδικεῖν φανερῶς τὰ ᾿Αρείου, ἵνα μὴ κεκρυμμένως (20), ἀλλὰ φανερῶς χριστομάχοι δεικνύωνται, καὶ πάντες αὐτοὺς φεύγω σιν ὡς ἀπὸ προσώπου όψεως. Νῦν δὲ κἀκεῖνα κρύ πτουσι, καὶ περὶ ἄλλων προσποιούμενοι γράφουσι - καὶ ὥσπερ ἰατρὸς κληθεὶς πρὸς πληγέντα καὶ κάτ μνοντα, καὶ εἰσελθὼν περὶ μὲν τῶν τραυμάτων (21) μηδὲν λέγοι, περὶ δὲ τῶν ὑγιαινόντων μελῶν διαλέ γοιτο, πολλῆς ἂν ἐμβροντησίας καταγνωσθείη, ὅτι ὧν μὲν χάριν εἰσῆλθε, σιωπᾷ, τῶν δὲ ἄλλων, ὧν οὐκ ἔστι χρεία αὐτοῦ, διαλέγεται (22)· τὸν αὐτὸν τρόπον καὶ οὗτοι τὰ μὲν τῆς αἱρέσεως αὐτῶν ἀφιᾶσιν, ἔτε ρα δὲ γράφειν ἐπιχειροῦσιν. Έδει δὲ (23), εἴπερ περὶ πίστεως ἐφρόντιζον, καὶ τὸν Χριστὸν ἠγάπων, πρῶτ οὔσης, αὐτοί. οὔσης αὐτοῖς. παρέχουσιν. περιέχουσιν. τῶν κακῶν φυ του τὸν δὲ Κυριακὸν ἄνθρωπον οὐκ ήδυνήθησαν, ὁ Λόγος γὰρ σάρξ, γάρ. ἐλέγχθησαν, ἀπατῆσαν· ὁ Λόγος γὰρ σάρξ, σοφῶν. οὗτοι. ἡγαπᾶτε ἂν ἐμέ, ταῖς. ἐν ταύταις. Αt τάχα τῶν. κρυμμένοι. ἐκδικεῖν, διεκδικεῖν. πραγμάτων. καταγνωσθείη, κατακριθείη. γοιτο. οὗτα, αὐτοί, εἰ αὐτῶν αἱρέσεως, εἰ περὶ πίστεως, S. ATHANASII OPP. PARS I. - IHISTORICA ET DOGMATICA. quamvis legem præ labiis haberent, Salvator his A verbis repressit : Erratis, nescientes Scriptuτας neque virtutem Dei". Hincque palam factum est illos etiam qui verbis legis niti videbantur, senten- tia hæreticos et Dei hostes esse. Alios quidem illi hujusmodi sermonibus in errorem induxerunt : at Dominum hominem factum non potuerunt fal- lere; Verbum enim caro factum est; Verbum, in- quam, cui non latet vanas esse hominum cogita- tiones 18. Sic enim et Judæos insidiantes ipse con- fotavit : Si Deus Pater vester esset, me utique dili- geretis ego enim ex Patre exivi, et venio ad vos ". Idem nunc et isti miţi agere videntur : quæ enim sentiunt, ipsi occultant, ac deinde ut scribant, vo- ces a Scripturis callide mutuantur, ut nimirum lis tanquam esca illectos ignaros in propriam attrahant nequitiam. 22140. Nam, quæse, attendite annon ita se res habeat. Si enim nulla impellente causa de fide scri- bunt, rem agunt certe inutilem forteque periculo. sam, quippe cum nulla mota quæstione, ansam ipsi contentionis suppeditent, atque ita candida fratrum corda perturbent, eaque disseminent quæ in illo- rum mentem nunquam venere. Sin autein ut sese de Ariana hæresi purgarent, scribere voluerunt, profecto semina malorum quæ exorta sunt, prios erant evellenda, hique damnandi qui hujusmo !i semina subministrarunt; ac proinde licebat hoc pacto adversus eos recta scribere: vel certe satins fuisset Arii sententiam aperte asserere, ut scilicet non clam sed palam ipsos Christi hostes esse ap- pareret, cunctique ab illis non aliter quam a con- spectu serpentis procul diffugerent. Nunc vero Arii quidem doctrinam celant, seque simulant de aliis rebus scribere : ac quemadmodum si quis medicus ad saucium aliquem et ægrotuin accersitus, de vul- »eribus nihil diceret, sed de sanis membris disse- reret, næ ille valde stupidus baberetur, utpote qui de his sileret quorum gratia venisset, et de aliis quæ illo minime indigerent, præpostere dispu- laret : sic et illi agunt, qui nempe ea quæ ad he Matth. xxi, 29. G Pal. scult, 11. Joan. vult, 41. et Felckn. anon. Editi vero et alii, Ibid. Colb. Taurin. Seguer. Jesuit. et Fragm. 1, At alii et editi, et Fragm. 1. Editi autem et alii, et anon. Alii autem et editi omittunt. etc. ibi- dem Seguer. Colb. Taurin. Jesuit. Angl. Gobl. Fel. 1, etc. Al in aliis et editis decst In Colb. autem mendose legitur, etc., intermediis omis- sis. teri vero et editi omittunt Paulo ante, Seguer. lubet ut in textu Græco Evan- gelii legitur. Jesuit. Colbert. Taurin. et Fr. 1, et Fr. 1, ut et legit Nannius, alii et editi Paulo ante pro Colb. et Taur. Paulo post pro Gobler. et Felck. habent Μox iidem, excepto Anglicano, pro la- bent omittunt post quod etiam deest in Jesuit. Fr. 1, Colbert. et Taurin. guer. ibid. etc. (17) δελεάσαντες ὑποσύρωσιν εἰς τὴν ἰδίαν κακίαν 10. Θεάσασθε δὲ, εἰ μὴ οὕτως ἔχει. Εἰ μὲν γὰρ, (19) Sic Seguer. Coll. Taurin. Jes. Gobler. Fel. (15) Sic Seguer. Taurin. Jesuit. Gobler. et Fel. D δέ omittunt. J'aulo post Seguer. Colb. Taurin. Jes. (14) Seguer. οὖν omittit. Mox Jesuit. et Taurin. (15) Seguer. Colb. Taurin. Jesuit. et Fr. 1, τῶν (16) Sic Segner. Colbert. Taurin. et Jesuit. Can. (17) Seguer. Gobler. Fel. 1, aou., ἵνα ἐν ἑαυ (18) Sic Seguer. Coll. Taurin. Jes. Gobler. Fel. (20) Sic Seg. Gob. et Fel. 1. Alii vero et editi, χει (21) Seg. Coll. Taurin. Goll. et Felck. 1. τῶν (22) Segner. Anglie Gouler. et Felck. 1, διπλέ (25) Goller. et Felckm. 1, Εδει οὖν. idein et Se
PG 25:561Ἔδει δὲ, εἴπερ περὶ πίστεως ἐφρόντιζον, καὶ τὸν Χριστὸν ἠγάπων, πρῶτον τὰ κατ’ αὐτοῦ βλάσφημα ῥήματα προανελεῖν, καὶ οὕτως ἀντ’ ἐκείνων τοὺς ὑγιεινοὺς λέγειν τε καὶ γράφειν λόγους. Ἀλλ’ οὔτε αὐτοὶ τοῦτο ποιοῦσιν, οὔτε τοὺς θέλοντας ποιεῖν ἐπιτρέπουσιν, ἢ ἀγνοοῦντες, ἢ τέχνῃ πανουργίας χρώμενοι. Εἰ μὲν οὖν ἀγνοοῦντες τοῦτο πάσχουσι, προπετείας ἂν ἐγκαλοῖντο, ὅτι περὶ ὧν οὐκ ἴσασι, διαβεβαιοῦνται· εἰ δὲ γινώσκοντες ἃ προσποιοῦνται, μείζων κατ’ αὐτῶν ἡ κατάγνωσις, ὅτι περὶ μὲν τῶν ἰδίων βουλευόμενοι, πάρεργον οὐδὲν τίθενται· περὶ δὲ τῆς εἰς τὸν Κύριον ἡμῶν πίστεως γράφοντες, παίζουσι, καὶ πάντα μᾶλλον ἢ ἀληθεύουσι· καὶ κρύπτουσι μὲν, περὶ ὧν ἡ αἵρεσις αὐτῶν ἐγκαλεῖται, λέγουσι δὲ τὰς ἀπὸ τῶν Γραφῶν λέξεις. Ἔστι δὲ τοῦτο κλοπὴ τῆς ἀληθείας ἄντικρυς, καὶ πάσης ἀδικίας μεστόν· καὶ τοῦτο εὖ οἶδ’ ὅτι καὶ ἡ ὑμετέρα θεοσέβεια συνορᾷν ἐκ τούτων καλῶς δυνήσεται. Οὐδεὶς γὰρ ἐγκαλούμενος περὶ μοιχείας ἀπολογεῖται περὶ κλοπῆς, οὐδὲ φόνου τις ἔγκλημα διώκων ἀνέχεται τῶν κατηγορουμένων, εἰ ἀπολογοῖντο λέγοντες, οὐκ ἐπιωρκήσαμεν, ἀλλὰ καὶ τὴν παρακαταθήκην ἐφυλάξαμεν·τον τὰ κατ' αὐτοῦ βλάσφημα ῥήματα (24) προαν- ελεῖν, καὶ οὕτως ἀντ᾽ ἐκείνων τοὺς ὑγιεινούς λέγειν τε καὶ γράφειν λόγους. Αλλ' ούτε αὐτοὶ τοῦτο ποιοῦ σιν, οὔτε τοὺς θέλοντας ποιεῖν ἐπιτρέπουσιν, ἢ ἀγνο οῦντες, ἢ τέχνῃ πανουργίας χρώμενοι. Β προπετείας ἂν ἐγκαλοῖντο, ὅτι περὶ ὧν οὐκ ἴσασι, διαβεβαιοῦνται· εἰ δὲ γινώσκοντες & προσποιοῦνται (26), μείζων κατ' αὐτῶν ἡ κατάγνωσις, ὅτι περὶ μὲν τῶν ἰδίων βουλευόμενοι, πάρεργον οὐδὲν τίθενται· περὶ δὲ τῆς εἰς τὸν Κύριον ἡμῶν (27) πίστεως γρά φοντές, παίζουσι, καὶ πάντα μᾶλλον ἢ ἀληθεύουσι · καὶ κρύπτουσι μὲν, περὶ ὧν ἡ αἵρεσις αὐτῶν ἐγκα- λεῖται, λέγουσι δὲ τὰς ἀπὸ τῶν Γραφῶν λέξεις. Ἔστι δὲ τοῦτο κλοπὴ τῆς ἀληθείας ἄντικρυς, καὶ πάσης ἀδικίας μεστόν· καὶ τοῦτο εὖ (28) οἶδ' ὅτι καὶ ἡ ὑμετέρα θεοσέβεια συνορᾷν ἐκ τούτων καλῶς δυνή σεται. Οὐδεὶς γὰρ ἐγκαλούμενος περὶ μοιχείας ἀπο λογεῖται περὶ κλοπῆς, οὐδὲ φόνου τις έγκλημα διώ χων ἀνέχεται τῶν κατηγορουμένων, εἰ ἀπολογοῖντο λέγοντες, οὐκ ἐπιωρκήσαμεν, ἀλλὰ καὶ τὴν παρακα- ταθήκην ἐφυλάξαμεν· μᾶλλον γὰρ ἐστι τοῦτο παι γνιον (29) ἢ λύσις ἐγκλήματος καὶ ἀληθείας ἀπό δειξις. Τί γὰρ φόνος πρὸς παρακαταθήκην; ἢ τί μοιχεία πρὸς κλοπήν; Εἰ γὰρ καὶ ἀλλήλων ἔχονται αἱ κακίαι ἐκ τῆς αὐτῆς καρδίας ἐξερχόμεναι, ἀλλο ὡς πρὸς τὸ λῦσαι τὸ πλημμεληθέν, οὐδεμίαν εἰς τοῦτο πρὸς ἑαυτὰς ἔχουσι τὴν κοινωνίαν. Ο οὖν Αχαρ, ὡς ἐν τῷ Ἰησοῦ τῷ τοῦ Ναυῆ γέγραπται, εγκαλού- μενος περὶ κλοπῆς, οὐ τὴν ἐν τοῖς πολέμοις εὔνοιαν προφέρων ἀπελογεῖτο, ἀλλ' ἐλεγχθεὶς ἐν τῷ κλέμματι (30), λίθοις ἐβλήθη παρὰ πάντων. Καὶ Σαούλ δὲ ὀλι- γωρίας καὶ παρανομίας εγκαλούμενος, οὐδὲν ὤνησεν ἐν ἄλλοις (31) προφασιζόμενος. Οὐδὲ γὰρ ἡ ἐν ἄλλοις ἀπολογία λύσιν ἄλλων ἐγκλημάτων ἐργάζεται· ἀλλ᾽ εἰ ἄρα δεῖ (32) νομίμως καὶ δικαίως πάντα πράττειν, προσήκει περὶ ὧν ἐγκαλεῖταί τις, περὶ τούτων καὶ ἀπολογεῖσθαι, καὶ ἢ δεικνύειν, ὅτι μὴ πεποίηκεν, ἢ ὁμολογεῖν, εἰ ἐλέγχοιτο, μηκέτι ὁρᾷν μηδὲ ποιήσειν ῥήματα. καὶ οὕτως. Ιn και δὲ γινώσκοντες ἀποπροσποιοῦνται, εἰ δὲ γινώσκοντες & προσποιοῦνται, μείζων ἡ κατ' αὐτῶν εἴη κατάγνωσις. μείζων ἡ κατ' αὐτῶν ἡ κατάγνω· σις. εἰς Χριστὸν ἡμῶν. οὐδεὶς, γάρ παίγνια. ὤνησεν ἐν ἄλλοις, ήνυσεν, ἄλλοις, ἐν ἄλλοις Εἰ ἄρα δέ... πράττει. ἀπολογεῖσθαι. ἀπολογήσασθαι. μηκέτι ποιήσειν, μηδὲ ὁρᾷν. "Αν δ' ἄρα. δέδρακε καὶ μήτε ὁμολογοίη. δέδρακε μήθ' ὁμολογοίη. ἂν ἄρα πεποίηκε καὶ δέδρακεν· εἰ δὴ μήθ' όμο λογοίη. έτερα μέσ ἑτέρων. λέγῃ. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A resin spectant, omiuunt, et plane alia scribere moliuntur. Verum si aliqua illis de fide cura esset, Christumve diligerent, impia in eum vo- cabula primo fuissent tollenda, ac deinde illorum loco sani dicendi scribendive sermones. Atqui ne- que istud ipsi faciunt, neque alios permittunt facere, idque vel præ ignorantia, vel quia dolo el arti- ficio utuntur. C Jos. VII, 26. deest Ibid. iidem et Gobler. Felkm. et 5, aliis vero et editis particula omittitur. etc. Euiti vero et alii, In Gobler. item et Felck- manno legitur Ralli vero et alii, abest ab aliis et editis. Mox post deest s Seg. Jesuit. Colb. et Taurin. et Feik. 1, tis et inconsiderantiæ sunt accusandi qui ea asse- verent quæ ipsi ignorant. Sin autem scientes simu- lant, majori damnatione sunt digni, qui nimirum cum de suis rebus deliberant, nihil supervacaneum æstimant cum autem de fide in Dominum nostrumn tractant, ludunt, et quidvis potius agunt quam ve- rum dicant, dum scilicet et ea dissimulant ob quæ illorum hæresis reprehenditur, et voces e Scripta- ris selectas proferunt: quod utique patel esse ve- ritatis furtum, omnique iniquitate plenum : nec du- bīto quin vestra pietas id ex his recte possit intelli- gere. Nemo enim de adulterio accusatus, de forto se purgat : neque qui cædis aliquos accusaverit, patitur reos in sui defensione respondere Non pejeravimus, sed etiam depositum servavimus. Si- quidem hoc potius ludus est, quam criminis excu- satio et veritatis patefactio. Quid enim cæli cum deposito, aut adulterio cum furto? Quamvis enim vitia ex eodem corde exorta inter se coliærescan:; tamen ad crimen commissum diluendum, nihil ha- bent commune. Hinc Achar, ut apud Jesum Nave filium scriptum est, furti accusatus, bellica indul- gentiæ excusatione minime usus est; sed in furto convictus, lapidibus ab omnibus est obrutus ‘7. Saul quoque de negligentia et de violata lege re- prehensus, nihil profecit cum alia prætende- ret. Nec enim de aliquo crimine purgatio, alius est absolutio sed ut omnia juste ac legitime agantur, oportet eum qui de re aliqua accusatur, de eadem respondere, atque vel probare se id non fecisse, vel convictum polliceri se non amplius facturum. Quod si id de quo accusatur, fecerit et commiserit, nec tamen fateri velit, sed ut factum occultet, alia pro aliis responderit ; perspicuum Fr. 1, Felekm. 1, etc. Alii vero et editi, etc. Legitur tamen quoque in Felekm. 5. Gobler. Fel. et Fr. 1, iidemque ibidem et Fel. et Mox Seguer. Jes. Colliert. Tan- rin. Gobler. et Felck. 1, Alii et cuisti, Anglic. Felck. et Fr. 1. Edii vero et alii, Ibid. Seguer. Colb. Taurin. Jes. Gobl. Felck. et Fr. 1, Ibid. Seg. Jes. Taurin. Gobl. Fel. et Fr. 1, Editi vero et alii, Mox Jes. Colb. Taur. et Fr. 1, Item ibidem Jes. et Seg. 11. Εἰ μὲν οὖν (25) ἀγνοοῦντες τοῦτο πάσχουσι, (35) τὰ αὐτά. "Αν δὲ ἄρα πεποίηκε καὶ δέδρακε, καὶ (25) Sic Seg. Taurin. et des. At in aliis et editis D (25) Οὖν abest a Seguer. (26) Sic Seg. Jes. Gobl. Fel. 4. At Col. et Taur. ɛi (37) Sic Segner. Colbert. Taurin. Fr. 1, Jesuit. (28) Sic Seg. Jes. Colb. Taurin. Anglic. Αt εὖ (29) Seg. et Taurin. τοῦτο τὸ παίγνιον. Gobler. (30) Seguer. ἐγκλήματι. 11. Quod si præ ignorantia hoc agant, temerita- (31) Seguer. Jes. Coll. Taurin. Anglic. Gobler. (32) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Anglic. 5. πράττειν. Αt Basil, εἰ ἄρα δή, etc. Editi et alii, (33) Sic Seguer. Colbert. Taurin Jesuit. Basil.
PG 25:562μᾶλλον γάρ ἐστι τοῦτο παίγνιον ἢ λύσις ἐγκλήματος καὶ ἀληθείας ἀπόδειξις. Τί γὰρ φόνος πρὸς παρακαταθήκην; ἢ τί μοιχεία πρὸς κλοπήν; Εἰ γὰρ καὶ ἀλλήλων ἔχονται αἱ κακίαι ἐκ τῆς αὐτῆς καρδίας ἐξερχόμεναι, ἀλλ’ ὡς πρὸς τὸ λῦσαι τὸ πλημμεληθὲν, οὐδεμίαν εἰς τοῦτο πρὸς ἑαυτὰς ἔχουσι τὴν κοινωνίαν. Ὁ οὖν Ἄχαρ, ὡς ἐν τῷ Ἰησοῦ τῷ τοῦ Ναυῆ γέγραπται, ἐγκαλούμενος περὶ κλοπῆς, οὐ τὴν ἐν τοῖς πολέμοις εὔνοιαν προφέρων ἀπελογεῖτο, ἀλλ’ ἐλεγχθεὶς ἐν τῷ κλέμματι, λίθοις ἐβλήθη παρὰ πάντων. Καὶ Σαοὺλ δὲ ὀλιγωρίας καὶ παρανομίας ἐγκαλούμενος, οὐδὲν ὤνησεν ἐν ἄλλοις προφασιζόμενος. Οὐδὲ γὰρ ἡ ἐν ἄλλοις ἀπολογία λύσιν ἄλλων ἐγκλημάτων ἐργάζεται· ἀλλ’ εἰ ἄρα δεῖ νομίμως καὶ δικαίως πάντα πράττειν, προσήκει περὶ ὧν ἐγκαλεῖταί τις, περὶ τούτων καὶ ἀπολογεῖσθαι, καὶ ἢ δεικνύειν, ὅτι μὴ πεποίηκεν, ἢ ὁμολογεῖν, εἰ ἐλέγχοιτο, μηκέτι δρᾷν μηδὲ ποιήσειν τὰ αὐτά. Ἂν δὲ ἄρα πεποίηκε καὶ δέδρακε, καὶ μήτε ὁμολογοίη, ἀλλὰ καὶ κρύπτων, ἕτερα ἀνθ’ ἑτέρων λέγοι· δῆλός ἐστιν οὐκ ὀρθῶς πράξας, ἀλλὰ καὶ συνειδὼς αὐτὸς ἑαυτῷ παρανομῶν.τον τὰ κατ' αὐτοῦ βλάσφημα ῥήματα (24) προαν- ελεῖν, καὶ οὕτως ἀντ᾽ ἐκείνων τοὺς ὑγιεινούς λέγειν τε καὶ γράφειν λόγους. Αλλ' ούτε αὐτοὶ τοῦτο ποιοῦ σιν, οὔτε τοὺς θέλοντας ποιεῖν ἐπιτρέπουσιν, ἢ ἀγνο οῦντες, ἢ τέχνῃ πανουργίας χρώμενοι. Β προπετείας ἂν ἐγκαλοῖντο, ὅτι περὶ ὧν οὐκ ἴσασι, διαβεβαιοῦνται· εἰ δὲ γινώσκοντες & προσποιοῦνται (26), μείζων κατ' αὐτῶν ἡ κατάγνωσις, ὅτι περὶ μὲν τῶν ἰδίων βουλευόμενοι, πάρεργον οὐδὲν τίθενται· περὶ δὲ τῆς εἰς τὸν Κύριον ἡμῶν (27) πίστεως γρά φοντές, παίζουσι, καὶ πάντα μᾶλλον ἢ ἀληθεύουσι · καὶ κρύπτουσι μὲν, περὶ ὧν ἡ αἵρεσις αὐτῶν ἐγκα- λεῖται, λέγουσι δὲ τὰς ἀπὸ τῶν Γραφῶν λέξεις. Ἔστι δὲ τοῦτο κλοπὴ τῆς ἀληθείας ἄντικρυς, καὶ πάσης ἀδικίας μεστόν· καὶ τοῦτο εὖ (28) οἶδ' ὅτι καὶ ἡ ὑμετέρα θεοσέβεια συνορᾷν ἐκ τούτων καλῶς δυνή σεται. Οὐδεὶς γὰρ ἐγκαλούμενος περὶ μοιχείας ἀπο λογεῖται περὶ κλοπῆς, οὐδὲ φόνου τις έγκλημα διώ χων ἀνέχεται τῶν κατηγορουμένων, εἰ ἀπολογοῖντο λέγοντες, οὐκ ἐπιωρκήσαμεν, ἀλλὰ καὶ τὴν παρακα- ταθήκην ἐφυλάξαμεν· μᾶλλον γὰρ ἐστι τοῦτο παι γνιον (29) ἢ λύσις ἐγκλήματος καὶ ἀληθείας ἀπό δειξις. Τί γὰρ φόνος πρὸς παρακαταθήκην; ἢ τί μοιχεία πρὸς κλοπήν; Εἰ γὰρ καὶ ἀλλήλων ἔχονται αἱ κακίαι ἐκ τῆς αὐτῆς καρδίας ἐξερχόμεναι, ἀλλο ὡς πρὸς τὸ λῦσαι τὸ πλημμεληθέν, οὐδεμίαν εἰς τοῦτο πρὸς ἑαυτὰς ἔχουσι τὴν κοινωνίαν. Ο οὖν Αχαρ, ὡς ἐν τῷ Ἰησοῦ τῷ τοῦ Ναυῆ γέγραπται, εγκαλού- μενος περὶ κλοπῆς, οὐ τὴν ἐν τοῖς πολέμοις εὔνοιαν προφέρων ἀπελογεῖτο, ἀλλ' ἐλεγχθεὶς ἐν τῷ κλέμματι (30), λίθοις ἐβλήθη παρὰ πάντων. Καὶ Σαούλ δὲ ὀλι- γωρίας καὶ παρανομίας εγκαλούμενος, οὐδὲν ὤνησεν ἐν ἄλλοις (31) προφασιζόμενος. Οὐδὲ γὰρ ἡ ἐν ἄλλοις ἀπολογία λύσιν ἄλλων ἐγκλημάτων ἐργάζεται· ἀλλ᾽ εἰ ἄρα δεῖ (32) νομίμως καὶ δικαίως πάντα πράττειν, προσήκει περὶ ὧν ἐγκαλεῖταί τις, περὶ τούτων καὶ ἀπολογεῖσθαι, καὶ ἢ δεικνύειν, ὅτι μὴ πεποίηκεν, ἢ ὁμολογεῖν, εἰ ἐλέγχοιτο, μηκέτι ὁρᾷν μηδὲ ποιήσειν ῥήματα. καὶ οὕτως. Ιn και δὲ γινώσκοντες ἀποπροσποιοῦνται, εἰ δὲ γινώσκοντες & προσποιοῦνται, μείζων ἡ κατ' αὐτῶν εἴη κατάγνωσις. μείζων ἡ κατ' αὐτῶν ἡ κατάγνω· σις. εἰς Χριστὸν ἡμῶν. οὐδεὶς, γάρ παίγνια. ὤνησεν ἐν ἄλλοις, ήνυσεν, ἄλλοις, ἐν ἄλλοις Εἰ ἄρα δέ... πράττει. ἀπολογεῖσθαι. ἀπολογήσασθαι. μηκέτι ποιήσειν, μηδὲ ὁρᾷν. "Αν δ' ἄρα. δέδρακε καὶ μήτε ὁμολογοίη. δέδρακε μήθ' ὁμολογοίη. ἂν ἄρα πεποίηκε καὶ δέδρακεν· εἰ δὴ μήθ' όμο λογοίη. έτερα μέσ ἑτέρων. λέγῃ. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A resin spectant, omiuunt, et plane alia scribere moliuntur. Verum si aliqua illis de fide cura esset, Christumve diligerent, impia in eum vo- cabula primo fuissent tollenda, ac deinde illorum loco sani dicendi scribendive sermones. Atqui ne- que istud ipsi faciunt, neque alios permittunt facere, idque vel præ ignorantia, vel quia dolo el arti- ficio utuntur. C Jos. VII, 26. deest Ibid. iidem et Gobler. Felkm. et 5, aliis vero et editis particula omittitur. etc. Euiti vero et alii, In Gobler. item et Felck- manno legitur Ralli vero et alii, abest ab aliis et editis. Mox post deest s Seg. Jesuit. Colb. et Taurin. et Feik. 1, tis et inconsiderantiæ sunt accusandi qui ea asse- verent quæ ipsi ignorant. Sin autem scientes simu- lant, majori damnatione sunt digni, qui nimirum cum de suis rebus deliberant, nihil supervacaneum æstimant cum autem de fide in Dominum nostrumn tractant, ludunt, et quidvis potius agunt quam ve- rum dicant, dum scilicet et ea dissimulant ob quæ illorum hæresis reprehenditur, et voces e Scripta- ris selectas proferunt: quod utique patel esse ve- ritatis furtum, omnique iniquitate plenum : nec du- bīto quin vestra pietas id ex his recte possit intelli- gere. Nemo enim de adulterio accusatus, de forto se purgat : neque qui cædis aliquos accusaverit, patitur reos in sui defensione respondere Non pejeravimus, sed etiam depositum servavimus. Si- quidem hoc potius ludus est, quam criminis excu- satio et veritatis patefactio. Quid enim cæli cum deposito, aut adulterio cum furto? Quamvis enim vitia ex eodem corde exorta inter se coliærescan:; tamen ad crimen commissum diluendum, nihil ha- bent commune. Hinc Achar, ut apud Jesum Nave filium scriptum est, furti accusatus, bellica indul- gentiæ excusatione minime usus est; sed in furto convictus, lapidibus ab omnibus est obrutus ‘7. Saul quoque de negligentia et de violata lege re- prehensus, nihil profecit cum alia prætende- ret. Nec enim de aliquo crimine purgatio, alius est absolutio sed ut omnia juste ac legitime agantur, oportet eum qui de re aliqua accusatur, de eadem respondere, atque vel probare se id non fecisse, vel convictum polliceri se non amplius facturum. Quod si id de quo accusatur, fecerit et commiserit, nec tamen fateri velit, sed ut factum occultet, alia pro aliis responderit ; perspicuum Fr. 1, Felekm. 1, etc. Alii vero et editi, etc. Legitur tamen quoque in Felekm. 5. Gobler. Fel. et Fr. 1, iidemque ibidem et Fel. et Mox Seguer. Jes. Colliert. Tan- rin. Gobler. et Felck. 1, Alii et cuisti, Anglic. Felck. et Fr. 1. Edii vero et alii, Ibid. Seguer. Colb. Taurin. Jes. Gobl. Felck. et Fr. 1, Ibid. Seg. Jes. Taurin. Gobl. Fel. et Fr. 1, Editi vero et alii, Mox Jes. Colb. Taur. et Fr. 1, Item ibidem Jes. et Seg. 11. Εἰ μὲν οὖν (25) ἀγνοοῦντες τοῦτο πάσχουσι, (35) τὰ αὐτά. "Αν δὲ ἄρα πεποίηκε καὶ δέδρακε, καὶ (25) Sic Seg. Taurin. et des. At in aliis et editis D (25) Οὖν abest a Seguer. (26) Sic Seg. Jes. Gobl. Fel. 4. At Col. et Taur. ɛi (37) Sic Segner. Colbert. Taurin. Fr. 1, Jesuit. (28) Sic Seg. Jes. Colb. Taurin. Anglic. Αt εὖ (29) Seg. et Taurin. τοῦτο τὸ παίγνιον. Gobler. (30) Seguer. ἐγκλήματι. 11. Quod si præ ignorantia hoc agant, temerita- (31) Seguer. Jes. Coll. Taurin. Anglic. Gobler. (32) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Anglic. 5. πράττειν. Αt Basil, εἰ ἄρα δή, etc. Editi et alii, (33) Sic Seguer. Colbert. Taurin Jesuit. Basil.
PG 25:563Τί δὲ δεῖ λόγων μακρῶν, ὅπου γε καὶ αὐτοὶ οὗτοι κατήγοροι τῆς Ἀρειανῆς αἱρέσεώς εἰσιν; Εἰ γὰρ οὐ θαῤῥοῦσιν εἰπεῖν, ἀλλὰ μᾶλλον κρύπτουσι τὰ ἐκείνων τῆς βλασφημίας ῥήματα, δῆλοί εἰσι γινώσκοντες ξένην καὶ ἀλλοτρίαν τῆς ἀληθείας εἶναι τὴν αἵρεσιν ταύτην. Ἐπειδὴ δὲ κρύπτουσιν αὐτοὶ καὶ φοβοῦνται λέγειν, ἀναγκαῖον ἡμᾶς ἀποδῦσαι τὸ κάλυμμα τῆς ἀσεβείας, καὶ δειγματίσαι τὴν αἵρεσιν, εἰδότας ἃ τότε οἱ περὶ Ἄρειον ἔλεγον, καὶ πῶς ἐξεβλήθησαν ἀπὸ τῆς Ἐκκλησίας, καὶ καθῃρέθησαν ἀπὸ τοῦ κλήρου· συγγνώμην μέντοι πρότερον αἰτησαμένους, ἐφ’ οἷς μέλλομεν προφέρειν ῥυπαροῖς ῥήμασιν· ὅτι μὴ φρονοῦντες, ἀλλὰ ἐλέγχοντες τοὺς αἱρετικοὺς, λέγομεν ταῦτα. Ὁ τοίνυν μακαρίτης Ἀλέξανδρος ὁ ἐπίσκοπος ἐξέβαλε τὸν Ἄρειον τῆς Ἐκκλησίας φρονοῦντα καὶ λέγοντα ταῦτα· Οὐκ ἀεὶ ὁ Θεὸς Πατὴρ ἦν, οὐκ ἀεὶ ἦν ὁ Υἱός· ἀλλὰ πάντων ὄντων ἐξ οὐκ ὄντων, καὶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ ἐξ οὐκ ὄντων ἐστί· καὶ πάντων ὄντων κτισμάτων, καὶ αὐτὸς κτίσμα καὶ ποίημά ἐστι· καὶ πάντων οὐκ ὄντων πρότερον, ἀλλ’ ἐπιγενομένων, καὶ αὐτὸς ὁ τοῦ Θεοῦ Λόγος ἦν ποτε, ὅτε οὐκ ἦν πρὶν γεννηθῆναι, ἀλλ’ ἀρχὴν ἔχει τοῦ εἶναι·S. ATHANASII OPP. PARS I.¯— HISTORICA ET DOGMA FICA. μήτε ὁμολογοίη, ἀλλὰ καὶ κρύπτων, ἕτερα ἀνθ' ἑτέ ράνομον. δύσασθαι κάλυμμα. προφέρειν. προσφέρειν. φρο νοῦντα καὶ λέγοντα ταῦτα· Οὐκ ἀεὶ ὁ Θεὸς Πατὴρ ἦν. φρονοῦντα εἰ ἦν. ἀλλ' ἀρχὴν ἔχει εἰς τὸ εἶναι. ὅτε βεβούληται ὁ Θεὸς αὐτὸς δημιουργήσαι. ὁ Θεὸς αὐτόν. αὐτὸν ὁ Θεός. ὅτι τῇ μὲν φύσει. ὅτι μὲν φύσιν. ὅτι ρων λέγοι· δῆλός ἐστιν οὐκ ὀρθῶς πράξας, ἀλλὰ καὶ συνειδὼς αὐτὸς ἑαυτῷ παρανομῶν (34). Τί δὲ δεῖ λό- γων μακρῶν, ὅπου γε καὶ αὐτοὶ οὗτοι κατήγοροι τῆς 'Αρειανῆς αἱρέσεως εἰσιν ; Εἰ γὰρ οὐ θαῤῥοῦσιν εἰ πεῖν, ἀλλὰ μᾶλλον κρύπτουσι τὰ ἐκείνων τῆς βλα σφημίας ῥήματα, δῆλοί εἰσι γινώσκοντες ξένην καὶ ἀλλοτρίαν τῆς ἀληθείας εἶναι τὴν αἵρεσιν ταύτην. Ἐπειδὴ δὲ κρύπτουσιν αὐτοὶ καὶ φοβοῦνται λέγειν, ἀναγκαῖον ἡμᾶς ἀποδῦσαι τὸ κάλυμμα (35) τῆς ἀσε βείας, καὶ δειγματίσαι τὴν αἵρεσιν, εἰδότας & τότε οἱ περὶ "Αρειον ἔλεγον, καὶ πῶς ἐξεβλήθησαν ἀπὸ ρου· συγγνώμην μέντοι πρότερον αιτησαμένους, ἐφ᾽ οἷς μέλλομεν (37) προφέρειν ῥυπαροῖς ρήμασιν· Β΄ ὅτι μὴ φρονοῦντες, ἀλλὰ ἐλέγχοντες τοὺς αἱρετικοὺς, λέγομεν ταῦτα. Ο σκοπος ἐξέβαλε τὸν ᾿Αρειον τῆς Ἐκκλησίας φρο νοῦντα καὶ λέγοντα ταῦτα· . Οὐκ ἀεὶ ὁ Θεὸς Πατὴρ ἦν, οὐκ ἀεὶ ἦν ὁ Υἱός· ἀλλὰ πάντων ὄντων ἐξ οὐκ ὄντων, καὶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ ἐξ οὐκ ὄντων ἐστί· καὶ πάντων ὄντων κτισμάτων, καὶ αὐτὸς κτίσμα καὶ ποίημά ἐστι· καὶ πάντων οὐκ ὄντων πρότερον, ἀλλ' ἐπιγενομένων, καὶ αὐτὸς ὁ τοῦ Θεοῦ Λόγος ἦν ποτέ, ὅτε οὐκ ἦν πρὶν γεννηθῆναι (39), ἀλλ᾽ ἀρχὴν ἔχει τοῦ εἶναι· τότε γὰρ γέγονεν, ότε βεβούληται αὐτὸν ὁ Θεός δημιουργῆσαι· ἐν γὰρ τῶν πάντων έργων (40) ἐστὶ καὶ αὐτός· καὶ ὅτι τῇ μὲν φύσει τρεπτός ἐστι, τῷ δὲ ἰδίῳ αὐτεξουσίω, ὡς βούλεται, μένει (41) και λός ότε μέντοι θέλει, δύναται τρέπεσθαι καὶ αὐτὸς ὥσπερ καὶ τὰ πάντα. Διὰ τοῦτο γὰρ ὁ Θεὸς, προγεν νώσκων ἔσεσθαι καλὸν αὐτὸν, προλαβών ταύτην αυ τῷ τὴν δόξαν δέδωκεν, ἣν ἂν καὶ ἐκ τῆς ἀρετῆς ἔρχε μετὰ ταῦτα· ὥστε ἐξ ἔργων (42) αὐτοῦ, ὧν προέγνω ὁ Θεὸς, τοιοῦτον αὐτὸν νῦν γεγονέναι. » Λέγουσι γοῦν, ὅτι (45) « Οὐδὲ Θεὸς ἀληθινός ἐστιν ὁ Χριστὸς, ἀλλὰ μετοχῇ καὶ αὐτὸς, ὥσπερ καὶ οἱ ἄλλοι (44) πάντες, λέγεται Θεός. » Προστιθέασι δὲ καὶ τοῦτο, ὅτι ι Οὐκ ἔστιν αὐτὸς ὁ ἐν τῷ Πατρὶ φύσει, καὶ ἴδιος τῆς οὐσίας αὐτοῦ Λόγος, καὶ ἡ ἰδία Σοφία, ἐν ᾗ καὶ τοῦτον (45) πεποίηκε τὸν κόσμον· ἀλλ᾽ ἄλλος μὲν ἔστιν ὁ ἐν τῷ • μὲν φύσει. 1, ἕως βούλεται μένει. μένει τῷ δὲ ἰδίῳ αὐτὸ εξουσίῳ βεβούληται μένειν καλός. ὅτι, ὥσπερ καὶ οἱ ἄλλοι. ὥσπερ οἱ ἄλλοι. ὁ ἐν τῷ Πατρὶ φύσει, ὁ τοῦ Θεοῦ φύσει. οι 5. καί ἐν ᾖ. ίδιος οὐσίας καὶ ἡ ἰδία σοφία αὐτοῦ Λόγος, ἐν ᾗ τοῦτον, - est eum nibil boni egisse, sed potius violata legis A sibi conscium esse. Verum quid longa oratione opus est, cum ipsi Arianæ hæresis sint accusato- res? Si enim impias illorum voces proferre non audent, sed tegunt, hoc ipso testantur se non ignorare hanc hæresim a veritate alienam remo- Lamve esse. Quando vero rem celant illi et vul- gare verentur, necesse est nos ipsos impietatis velum detrahere, omniumque oculis hæresim ex- ponere : novimus siquidem quæ tunc Ariani re- sponderint, quove modo ex Ecclesia expulsi fuerint, et e clero ejecti. Veniam tamen a vobis ante petimus, si spurca vocabula sumus prolaturi: nec enim hæc divulgamus quod ita sentiamus, sed tantum ut hæreticos refellamus. Arium ab Ecclesia projecit, hæc quæ sequuntur et sentientem et aientem : « Non semper Deus fuit Pater, non semper fuit Filius : sed cum omnia sint ex nihilo, Filius quoque est ex nihilo: cum item res omnes sint creatæ, ita ille creatus et factus est. Præterea ut res omnes, cum antea non es- sent, sunt postea exorta : sic ipsum Dei Ver- bum fuit aliquando cum non esset, nec fuit priusquam genitum est, sed exsistendi habet ini- tium. Tunc enim factum est, cum illud creare vo- luit Deus: siquidem ipsum quoque unum est e omnibus operibus. Est etiam ex sua natura muta- bile, proprioque suo arbitrio, perinde ut vult, bo. num manet : cum autem voluerit, potest et idem mutari, uti cæteræ res omnes. Namque idcirco Deus ipsum bonam futurum prænoscens, hanc illi gloriam, præveniendo, concessit, quam ex virtute postea habuit. Proinde ex ejus operibus, quæ præ- novit Deus, ipsum nunc tale factum est. › Dicunt itaque ‹ Neque verum Deum esse Christum; sed eum, ut et alios omnes, Deum communicatione appellari. » Illud quoque addunt, ‹ Illum non esse natura in Patre, neque proprium ejus naturæ Verbum esse vel propriam Sapientiam, in qua hunc mundumı Gobler. et Felchm. 1, Alii vero et editi, Seg. Taurin. Colb. Jes. Gob. Fel. I et Fr. 1, Edii vero et alii omittunt Mox Gobler. et Felck. 1, Seg. Taurin. et Jesuit. Editi, Jesuit. Colb. Taurin. et Fr. 1, Gubl. et Felckm. 1, Editi et alii, C D Legitur item in Gobler. et Felc. 1. Alii vero et editi labent etc. Colb., Alii et editi, Paulo post Taurin. Colb. Seguer. Jes. et Fr. lunt. Ibid. pro Jes. Colb. Tau- rin. et Fr. i habent Fr. 1. Sic etiamn Basil. nisi quod omit- tat post Alii vero et editi sic habent: etc. J 12. Itaque beatæ memoriæ episcopus Alexander (34) Sic Seg. Taur. et Jes. Cateri vero et editi, πα- (35) Sic Seg. Taur. Colb. et Jes. Editi vero, ἀπο (36) 'Aπó deest in Seguer. (37) Seguer. μέλλοιμεν. Ibid. idem et Colb. Taur. (38) Sic omnes mss. At editi o omittunt. Μox (39) Jes. Taurin. Colb. et Fr. 1, πρὶν γεννηθῇ, (40) Segner. ἔργον. Μos idem, ὅτι τὴν μὲν φύσιν. (36) τῆς Ἐκκλησίας, καὶ καθῃρέθησαν ἀπὸ τοῦ κλή- 12. Ο τοίνυν μακαρίτης Αλέξανδρος ὁ (38) ἐπί- (41) Sic Seguer. At Jesuit. Taurin. Colb. et Fr. (42) Felckm. 5, ὥσπερ ἐξ ἔργων. (13) Fetak στο : 1, λέγουσι γὰρ (44) Seguer. καὶ ὥσπερ καὶ οἱ ἄλλοι, Jes. Taur. 1. Προστιθέασι δὲ καὶ τοῦτο. Cæteri et editi xal omit (45) Sic Seguer. Colb. Taurin. Jes. Gobb Felck.
PG 25:564τότε γὰρ γέγονεν, ὅτε βεβούληται αὐτὸν ὁ Θεὸς δημιουργῆσαι· ἓν γὰρ τῶν πάντων ἔργων ἐστὶ καὶ αὐτός· καὶ ὅτι τῇ μὲν φύσει τρεπτός ἐστι, τῷ δὲ ἰδίῳ αὐτεξουσίῳ, ὡς βούλεται, μένει καλός· ὅτε μέντοι θέλει, δύναται τρέπεσθαι καὶ αὐτὸς ὥσπερ καὶ τὰ πάντα. Διὰ τοῦτο γὰρ ὁ Θεὸς, προγινώσκων ἔσεσθαι καλὸν αὐτὸν, προλαβὼν ταύτην αὐτῷ τὴν δόξαν δέδωκεν, ἣν ἂν καὶ ἐκ τῆς ἀρετῆς ἔσχε μετὰ ταῦτα· ὥστε ἐξ ἔργων αὐτοῦ, ὧν προέγνω ὁ Θεὸς, τοιοῦτον αὐτὸν νῦν γεγονέναι.« Λέγουσι γοῦν, ὅτι »Οὐδὲ Θεὸς ἀληθινός ἐστιν ὁ Χριστὸς, ἀλλὰ μετοχῇ καὶ αὐτὸς, ὥσπερ καὶ οἱ ἄλλοι πάντες, λέγεται Θεός.« Προστιθέασι δὲ καὶ τοῦτο, ὅτι »Οὐκ ἔστιν αὐτὸς ὁ ἐν τῷ Πατρὶ φύσει, καὶ ἴδιος τῆς οὐσίας αὐτοῦ Λόγος, καὶ ἡ ἰδία Σοφία, ἐν ᾗ καὶ τοῦτον πεποίηκε τὸν κόσμον· ἀλλ’ ἄλλος μὲν ἔστιν ὁ ἐν τῷ Πατρὶ ἴδιος αὐτοῦ λόγος, καὶ ἄλλη ἡ ἐν τῷ Πατρὶ ἰδία αὐτοῦ σοφία, ἐν ᾗ σοφίᾳ καὶ τοῦτον τὸν Λόγον πεποίηκεν·S. ATHANASII OPP. PARS I.¯— HISTORICA ET DOGMA FICA. μήτε ὁμολογοίη, ἀλλὰ καὶ κρύπτων, ἕτερα ἀνθ' ἑτέ ράνομον. δύσασθαι κάλυμμα. προφέρειν. προσφέρειν. φρο νοῦντα καὶ λέγοντα ταῦτα· Οὐκ ἀεὶ ὁ Θεὸς Πατὴρ ἦν. φρονοῦντα εἰ ἦν. ἀλλ' ἀρχὴν ἔχει εἰς τὸ εἶναι. ὅτε βεβούληται ὁ Θεὸς αὐτὸς δημιουργήσαι. ὁ Θεὸς αὐτόν. αὐτὸν ὁ Θεός. ὅτι τῇ μὲν φύσει. ὅτι μὲν φύσιν. ὅτι ρων λέγοι· δῆλός ἐστιν οὐκ ὀρθῶς πράξας, ἀλλὰ καὶ συνειδὼς αὐτὸς ἑαυτῷ παρανομῶν (34). Τί δὲ δεῖ λό- γων μακρῶν, ὅπου γε καὶ αὐτοὶ οὗτοι κατήγοροι τῆς 'Αρειανῆς αἱρέσεως εἰσιν ; Εἰ γὰρ οὐ θαῤῥοῦσιν εἰ πεῖν, ἀλλὰ μᾶλλον κρύπτουσι τὰ ἐκείνων τῆς βλα σφημίας ῥήματα, δῆλοί εἰσι γινώσκοντες ξένην καὶ ἀλλοτρίαν τῆς ἀληθείας εἶναι τὴν αἵρεσιν ταύτην. Ἐπειδὴ δὲ κρύπτουσιν αὐτοὶ καὶ φοβοῦνται λέγειν, ἀναγκαῖον ἡμᾶς ἀποδῦσαι τὸ κάλυμμα (35) τῆς ἀσε βείας, καὶ δειγματίσαι τὴν αἵρεσιν, εἰδότας & τότε οἱ περὶ "Αρειον ἔλεγον, καὶ πῶς ἐξεβλήθησαν ἀπὸ ρου· συγγνώμην μέντοι πρότερον αιτησαμένους, ἐφ᾽ οἷς μέλλομεν (37) προφέρειν ῥυπαροῖς ρήμασιν· Β΄ ὅτι μὴ φρονοῦντες, ἀλλὰ ἐλέγχοντες τοὺς αἱρετικοὺς, λέγομεν ταῦτα. Ο σκοπος ἐξέβαλε τὸν ᾿Αρειον τῆς Ἐκκλησίας φρο νοῦντα καὶ λέγοντα ταῦτα· . Οὐκ ἀεὶ ὁ Θεὸς Πατὴρ ἦν, οὐκ ἀεὶ ἦν ὁ Υἱός· ἀλλὰ πάντων ὄντων ἐξ οὐκ ὄντων, καὶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ ἐξ οὐκ ὄντων ἐστί· καὶ πάντων ὄντων κτισμάτων, καὶ αὐτὸς κτίσμα καὶ ποίημά ἐστι· καὶ πάντων οὐκ ὄντων πρότερον, ἀλλ' ἐπιγενομένων, καὶ αὐτὸς ὁ τοῦ Θεοῦ Λόγος ἦν ποτέ, ὅτε οὐκ ἦν πρὶν γεννηθῆναι (39), ἀλλ᾽ ἀρχὴν ἔχει τοῦ εἶναι· τότε γὰρ γέγονεν, ότε βεβούληται αὐτὸν ὁ Θεός δημιουργῆσαι· ἐν γὰρ τῶν πάντων έργων (40) ἐστὶ καὶ αὐτός· καὶ ὅτι τῇ μὲν φύσει τρεπτός ἐστι, τῷ δὲ ἰδίῳ αὐτεξουσίω, ὡς βούλεται, μένει (41) και λός ότε μέντοι θέλει, δύναται τρέπεσθαι καὶ αὐτὸς ὥσπερ καὶ τὰ πάντα. Διὰ τοῦτο γὰρ ὁ Θεὸς, προγεν νώσκων ἔσεσθαι καλὸν αὐτὸν, προλαβών ταύτην αυ τῷ τὴν δόξαν δέδωκεν, ἣν ἂν καὶ ἐκ τῆς ἀρετῆς ἔρχε μετὰ ταῦτα· ὥστε ἐξ ἔργων (42) αὐτοῦ, ὧν προέγνω ὁ Θεὸς, τοιοῦτον αὐτὸν νῦν γεγονέναι. » Λέγουσι γοῦν, ὅτι (45) « Οὐδὲ Θεὸς ἀληθινός ἐστιν ὁ Χριστὸς, ἀλλὰ μετοχῇ καὶ αὐτὸς, ὥσπερ καὶ οἱ ἄλλοι (44) πάντες, λέγεται Θεός. » Προστιθέασι δὲ καὶ τοῦτο, ὅτι ι Οὐκ ἔστιν αὐτὸς ὁ ἐν τῷ Πατρὶ φύσει, καὶ ἴδιος τῆς οὐσίας αὐτοῦ Λόγος, καὶ ἡ ἰδία Σοφία, ἐν ᾗ καὶ τοῦτον (45) πεποίηκε τὸν κόσμον· ἀλλ᾽ ἄλλος μὲν ἔστιν ὁ ἐν τῷ • μὲν φύσει. 1, ἕως βούλεται μένει. μένει τῷ δὲ ἰδίῳ αὐτὸ εξουσίῳ βεβούληται μένειν καλός. ὅτι, ὥσπερ καὶ οἱ ἄλλοι. ὥσπερ οἱ ἄλλοι. ὁ ἐν τῷ Πατρὶ φύσει, ὁ τοῦ Θεοῦ φύσει. οι 5. καί ἐν ᾖ. ίδιος οὐσίας καὶ ἡ ἰδία σοφία αὐτοῦ Λόγος, ἐν ᾗ τοῦτον, - est eum nibil boni egisse, sed potius violata legis A sibi conscium esse. Verum quid longa oratione opus est, cum ipsi Arianæ hæresis sint accusato- res? Si enim impias illorum voces proferre non audent, sed tegunt, hoc ipso testantur se non ignorare hanc hæresim a veritate alienam remo- Lamve esse. Quando vero rem celant illi et vul- gare verentur, necesse est nos ipsos impietatis velum detrahere, omniumque oculis hæresim ex- ponere : novimus siquidem quæ tunc Ariani re- sponderint, quove modo ex Ecclesia expulsi fuerint, et e clero ejecti. Veniam tamen a vobis ante petimus, si spurca vocabula sumus prolaturi: nec enim hæc divulgamus quod ita sentiamus, sed tantum ut hæreticos refellamus. Arium ab Ecclesia projecit, hæc quæ sequuntur et sentientem et aientem : « Non semper Deus fuit Pater, non semper fuit Filius : sed cum omnia sint ex nihilo, Filius quoque est ex nihilo: cum item res omnes sint creatæ, ita ille creatus et factus est. Præterea ut res omnes, cum antea non es- sent, sunt postea exorta : sic ipsum Dei Ver- bum fuit aliquando cum non esset, nec fuit priusquam genitum est, sed exsistendi habet ini- tium. Tunc enim factum est, cum illud creare vo- luit Deus: siquidem ipsum quoque unum est e omnibus operibus. Est etiam ex sua natura muta- bile, proprioque suo arbitrio, perinde ut vult, bo. num manet : cum autem voluerit, potest et idem mutari, uti cæteræ res omnes. Namque idcirco Deus ipsum bonam futurum prænoscens, hanc illi gloriam, præveniendo, concessit, quam ex virtute postea habuit. Proinde ex ejus operibus, quæ præ- novit Deus, ipsum nunc tale factum est. › Dicunt itaque ‹ Neque verum Deum esse Christum; sed eum, ut et alios omnes, Deum communicatione appellari. » Illud quoque addunt, ‹ Illum non esse natura in Patre, neque proprium ejus naturæ Verbum esse vel propriam Sapientiam, in qua hunc mundumı Gobler. et Felchm. 1, Alii vero et editi, Seg. Taurin. Colb. Jes. Gob. Fel. I et Fr. 1, Edii vero et alii omittunt Mox Gobler. et Felck. 1, Seg. Taurin. et Jesuit. Editi, Jesuit. Colb. Taurin. et Fr. 1, Gubl. et Felckm. 1, Editi et alii, C D Legitur item in Gobler. et Felc. 1. Alii vero et editi labent etc. Colb., Alii et editi, Paulo post Taurin. Colb. Seguer. Jes. et Fr. lunt. Ibid. pro Jes. Colb. Tau- rin. et Fr. i habent Fr. 1. Sic etiamn Basil. nisi quod omit- tat post Alii vero et editi sic habent: etc. J 12. Itaque beatæ memoriæ episcopus Alexander (34) Sic Seg. Taur. et Jes. Cateri vero et editi, πα- (35) Sic Seg. Taur. Colb. et Jes. Editi vero, ἀπο (36) 'Aπó deest in Seguer. (37) Seguer. μέλλοιμεν. Ibid. idem et Colb. Taur. (38) Sic omnes mss. At editi o omittunt. Μox (39) Jes. Taurin. Colb. et Fr. 1, πρὶν γεννηθῇ, (40) Segner. ἔργον. Μos idem, ὅτι τὴν μὲν φύσιν. (36) τῆς Ἐκκλησίας, καὶ καθῃρέθησαν ἀπὸ τοῦ κλή- 12. Ο τοίνυν μακαρίτης Αλέξανδρος ὁ (38) ἐπί- (41) Sic Seguer. At Jesuit. Taurin. Colb. et Fr. (42) Felckm. 5, ὥσπερ ἐξ ἔργων. (13) Fetak στο : 1, λέγουσι γὰρ (44) Seguer. καὶ ὥσπερ καὶ οἱ ἄλλοι, Jes. Taur. 1. Προστιθέασι δὲ καὶ τοῦτο. Cæteri et editi xal omit (45) Sic Seguer. Colb. Taurin. Jes. Gobb Felck.
PG 25:566αὐτὸς δὲ οὗτος ὁ Κύριος κατ’ ἐπίνοιαν λέγεται Λόγος διὰ τὰ λογικὰ, καὶ κατ’ ἐπίνοιαν λέγεται Σοφία διὰ τὰ σοφιζόμενα.« Ἀμέλει φασὶν, ὅτι »Ξένων πάντων καὶ ἀλλοτρίων ὄντων κατὰ τὴν οὐσίαν τοῦ Πατρὸς, οὕτω καὶ αὐτὸς ξένος μὲν καὶ ἀλλότριος κατὰ πάντα τῆς τοῦ Πατρὸς οὐσίας ἐστὶ, τῶν δὲ γενητῶν καὶ κτισμάτων ἴδιος καὶ εἷς τυγχάνει· κτίσμα γάρ ἐστι καὶ ποίημα καὶ ἔργον.« Πάλιν τέ φασιν, ὅτι »Οὐχ ἡμᾶς ἔκτισε δι’ ἐκεῖνον, ἀλλ’ ἐκεῖνον δι’ ἡμᾶς. Ἦν γὰρ, φασὶ, μόνος ὁ Θεὸς, καὶ οὐκ ἦν ὁ Λόγος σὺν αὐτῷ· εἶτα θελήσας ἡμᾶς δημιουργῆσαι, τότε πεποίηκε τοῦτον, καὶ ἀφ’ οὗ γέγονεν, ὠνόμασεν αὐτὸν Λόγον, καὶ Υἱὸν, καὶ Σοφίαν, ἵνα ἡμᾶς δι’ αὐτοῦ δημιουργήσῃ· καὶ ὥσπερ τὰ πάντα βουλήματι τοῦ Θεοῦ οὐκ ὄντα πρότερον, ὑπέστη· οὕτω καὶ αὐτὸς τῷ βουλήματι τοῦ Θεοῦ, οὐκ ὢν πρότερον, γέγονεν. Οὐ γάρ ἐστι τοῦ Πατρὸς ἴδιον καὶ φύσει γέννημα ὁ Λόγος, ἀλλὰ καὶ αὐτὸς χάριτι γέγονεν. Ὁ γὰρ ὢν Θεὸς τὸν μὴ ὄντα Υἱὸν πεποίηκε τῇ βουλῇ, ἐν ᾗ καὶ τὰ πάντα πεποίηκε, καὶ ἐδημιούργησε, καὶ ἔκτισε, καὶ γενέσθαι ἠθέλησε.« Καὶ γὰρ καὶ τοῦτο λέγουσιν, ὅτι »Οὐκ ἔστιν ὁ Χριστὸς ἡ φυσικὴ καὶ ἀληθινὴ δύναμις τοῦ Θεοῦ·Πατρὶ ἴδιος αὐτοῦ λόγος, καὶ ἄλλη ἡ ἐν τῷ Πατρὶ ἰδία αὐτοῦ σοφία (46), ἐν ᾗ σοφίᾳ καὶ τοῦτον τὸν λό- γον πεποίηκεν· αὐτὸς δὲ οὗτος ὁ Κύριος κατ' ἐπί νοιαν λέγεται Λόγος διὰ τὰ λογικά, καὶ κατ᾽ ἐπίνοιαν λέγεται Σοφία διὰ τὰ σοφιζόμενα. » Αμέλει φασίν, ὅτι ι Ξένων πάντων (47) καὶ ἀλλοτρίων ὄντων κατὰ τὴν οὐσίαν τοῦ Πατρὸς, οὕτω καὶ αὐτὸς ξένος μὲν καὶ ἀλλότριος κατὰ πάντα τῆς τοῦ Πατρὸς οὐσίας ἐστὶ, τῶν δὲ γενητών (48) καὶ κτισμάτων ἴδιος καὶ εἶς τυγχάνει · κτίσμα γάρ ἐστι καὶ ποίημα καὶ ἔργον. » Πάλιν τέ φασιν (49), ὅτι • Οὐχ ἡμᾶς ἔκτισε δι' ἐκεῖνον, ἀλλ' ἐκεῖνον δι' ἡμᾶς. Ην γάρ, φασί, μόνος ὁ Θεὸς, καὶ οὐκ ἦν ὁ Λόγος σὺν αὐτῷ· εἶτα θελήσας ἡμᾶς δημιουργῆσαι, τότε πεποίηκε τοῦτον, καὶ ἀφ᾽ οὗ γέ- γονεν, ὠνόμασεν αὐτὸν Λόγον, καὶ Υἱὸν, καὶ Σοφίαν, ἵνα ἡμᾶς δι' αὐτοῦ δημιουργήσῃ· καὶ ὥσπερ τὰ πάν- τα (50) βουλήματι τοῦ Θεοῦ οὐκ ὄντα πρότερον, ὑπέ στη· οὕτω καὶ αὐτὸς τῷ βουλήματι τοῦ Θεοῦ, οὐκ ὢν πρότερον, γέγονεν (51). Οὐ γάρ ἐστι τοῦ Πατρὸς Ιδιον καὶ φύσει γέννημα ὁ Λόγος, ἀλλὰ καὶ αὐτὸς χάριτι γέγονεν. Ὁ γὰρ ῶν Θεὸς τὸν μὴ ὄντα Υἱὸν πε ποίηκε τῇ βουλῇ, ἐν ᾗ καὶ τὰ πάντα πεποίηκε, καὶ ἐδημιούργησε, καὶ ἔκτισε, καὶ γενέσθαι ἠθέλησε. » Καὶ γὰρ καὶ τοῦτο λέγουσιν, ὅτι «Οὐκ ἔστιν ὁ Χριστὸς (52) ἡ φυσικὴ καὶ ἀληθινὴ δύναμις τοῦ Θεοῦ· ἀλλ᾿ ὥσπερ κάμπη καὶ ὁ βροῦχος λέγονται δύναμις, οὕτω καὶ αὐτὸς λέγεται δύναμις τοῦ Πατρός. • Πρὸς τούτοις ἔλε- γεν, ὅτι (53) « Τῷ Υἱῷ ὁ Πατὴρ ἄῤῥητος ὑπάρχει· καὶ οὔτε ὁρᾷν, οὔτε γινώσκειν τελείως καὶ ἀκριβῶς δύ- ναται ὁ Υἱὸς τὸν Πατέρα. Αρχὴν γὰρ ἔχων τοῦ εἶναι, οὐ δύναται τὸν ἄναρχον γινώσκειν· ἀλλὰ καὶ δ γινώ- σκει καὶ βλέπει, ἀναλόγως οἶδε τοῖς ἰδίοις μέτροις, καὶ βλέπει, ὥσπερ καὶ ἡμεῖς (53') γινώσκομεν καὶ βλέπομεν κατὰ τὴν ἰδίαν δύναμιν. » Προσετίθει δὲ καὶ τοῦτο, ὅτι « Ὁ Υἱὸς οὐ μόνον τὸν Πατέρα τὸν ἴδιον οὐκ οἶδεν ἀκριβῶς, ἀλλ᾽ οὐδὲ τὴν ἰδίαν ἑαυτοῦ (54) οὐσίαν οἶδεν. » αἱρετικὸς ἀπεδείχθη. Ἐγὼ δὲ καὶ μόνον γράφων, ἐκάθαιρον (55) ἐμαυτὸν ἐνθυμούμενος τὰ κατὰ τού ἄλλος μὲν λόγος ὁ ἐν Πατρὶἴδιος, καὶ ἄλλη ἐν τῷ Πατρὶ ἀΐδιος αὐτῷ σοφία. Αι πάντων ὄντων. κτιστῶν. φασί, φησί. πάντα. γέγονε, Ὁ γὰρ ὧν Θεός, πάντα πεποίηκε. ἄῤῥητος : ἀόρατος. οὔτε ὁρᾷ οὔτε γινώσκει, δύναται, (53΄) ὑμεῖς. κατὰ τὴν ἰδίαν δύναμιν. κατὰ τὴν ἰδίαν τοῦ Θεοῦ δύναμιν. και τὰ τὴν ἰδίαν Θεοῦ δύναμιν. τὸν ίδιον προστιθεῖ δὲ καὶ τοῦτο, ὅτι οὐ μόνον τὸν Πατέρα οὐκ οἶδεν, τοῦ. ἐξουσίαν οἶδεν ἑαυτοῦ. Μοχ ὁ "Αρειος ἐκάθαρον. ἐθρήνουν. τὰ κατὰ τοῦτον, EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A effecit, sed aliud esse in Patre proprium ejus Joel 11, 25. At in editis legitur et 5, et Fr. 1. editi habent post rin. et Jesuit. habet item tion post Colb. Taurin. et Felku. 1, inter- mediis omissis, subdunt etc., Gobl. item et Felckm. 1, desunt ibid. èv √ xal tà in Mos Seguer. Colb. Taurin. Jesuit. Gobl. Felckm. et Fr. I habent alii vero cum editis, B verbum, et aliam in Patre esse propriam ejus sa- pientiam, in qua sapientia boc quoque Verbum effecerit, ipsum autem istum Dominum cogitatione Verbum sive Rationem dici, propter res ratione præditas ; Sapientiam item cogitatione dici propter res sapientia ornatas. › Certe iidem inquiunt, ‹ Cum res omnes secundum naturam alienæ et diversæ sint a Patre, ita illum esse quoque omnino alie- »um et diversum a Patris natura, et ad res factas ac creatas pertinere, unamque illarum esse, quippe cum ipse res creata et facta, atque opus sit. › Rur- sus contendunt ● Deum non nos propter illum, sed Nium propter nos creasse. Deus enim, aiunt illi, solus erat, nec Verbum eum illo erat: sed cum nos voluit producere tune illud fecit, quod quident, a quo factum est, Verbum et Filium ac Sapientiam nominavit, ut nos per ipsum produceret. Insuper, quemadmodum omnia Dei voluntate constituta sunt, cum antea non essent, sic idem cum antea Hon esset, Patris voluntate factum est. Non enim Ver- bum proprins et naturalis est Patris fetus, sed gratia id illi quoque est tributum. Deus enim qui semper est, Filium, qui non erat, eadem voluntate fecit, qua cætera omnia fecit, produxit, creavit et exsistere voluit. Nam et istud addunt, Christum . non esse naturalem et veram Dei potentiam, sed, ut eruca et bruchus potentia dicuntur 1, sic et ipsum Patris potentiam appellari. › Præterea aiebat « Patrem Filio esse ineffabilem, nec ab eo perfecte et accurate videri aut cognosci posse : nam cum exsistendi initium habeat, eum qui sine initio est videre non posse; quod autem cognoscit et videt, modo sibi convenienti cognoscere et videre, quem- admodum nos pro nostris viribus cognoscimus et videinus. Hocitem subjungebat, ‹ Filium non solum proprium Patrem accurate non cognoscere, sed ne propriam quidem sui naturam. › est declaratus. Ego certe vel solum duin hæc scri- berem, memetipsum expurgabam, tum contraria lbid. Felckm. 5, omisso quod mox sequitur, quod etiam ab- Dest ab Anglicano. Sic Jesuit. Colb. Taurin. Seguer. Anglic. et Basili. In aliis autem et edit. Commel.. mendose legitur Μox Seguer. Jes. Taurin. Gobler. Felckin. et 5, et Fr. 1, Basili. Editi, Quæ ibid. sequuntur emendavimus ex mss. Seguer. Colb. Taurin. Go- bler. Felckman. et Fr. 1, sed solus Seguer. habet. Editi cum aliis sic habent, etc. Colb. et Taurin. art. ante abest a Seguer. Gubler. et Fel. ckmanni 1. Taurin. et Fr. 1, legitur Editi et alii la- bent Μox Basil. Anglic. et Felck. 5, 13. Ταῦτα καὶ τὰ τοιαῦτα λέγων μὲν ὁ ᾿Αρειος, (46) Sic Segner. Colb. Taurin. Jes. et Felckm. 1. (47) Sic Seguer. Taurin. Colb. Jes. Gobl. Felck. (48) Seguer. et Colb. γεννητῶν. Ibid. iiden Tau- (49) Seguer. Πάλιν δέ φησι. Paulo post idem pro (50) Seguer. Taurin. Colbert. et Jesuit. ὥσπερ (51) Sic Seg. Taurin. Colb. Jes. Gobl. et Felck. 1. In aliis vero et editis legitur ἐγένετο. Ibid. sta- (52) Jesuit. ὁ Θεός. (55) Colb. Taurin. Fr. 1, ἔλεγεν Αρειος, ὅτι, etc, 13. Hæc et similia cum Arius diceret, hæretiens (54) Sic Seg. Jes. Gob. et Fel. 1, Fr. 1. Al editi, αὐ (55) Sic Seg. Gobl. et Felckm. 1. In Jesuit. Coll.
PG 25:567ἀλλ’ ὥσπερ ἡ κάμπη καὶ ὁ βροῦχος λέγονται δύναμις, οὕτω καὶ αὐτὸς λέγεται δύναμις τοῦ Πατρός.« Πρὸς τούτοις ἔλεγεν, ὅτι »Τῷ Υἱῷ ὁ Πατὴρ ἄῤῥητος ὑπάρχει· καὶ οὔτε ὁρᾷν, οὔτε γινώσκειν τελείως καὶ ἀκριβῶς δύναται ὁ Υἱὸς τὸν Πατέρα. Ἀρχὴν γὰρ ἔχων τοῦ εἶναι, οὐ δύναται τὸν ἄναρχον γινώσκειν· ἀλλὰ καὶ ὃ γινώσκει καὶ βλέπει, ἀναλόγως οἶδε τοῖς ἰδίοις μέτροις, καὶ βλέπει, ὥσπερ καὶ ἡμεῖς γινώσκομεν καὶ βλέπομεν κατὰ τὴν ἰδίαν δύναμιν.« Προσετίθει δὲ καὶ τοῦτο, ὅτι »Ὁ Υἱὸς οὐ μόνον τὸν Πατέρα τὸν ἴδιον οὐκ οἶδεν ἀκριβῶς, ἀλλ’ οὐδὲ τὴν ἰδίαν ἑαυτοῦ οὐσίαν οἶδεν. Ταῦτα καὶ τὰ τοιαῦτα λέγων μὲν ὁ Ἄρειος, αἱρετικὸς ἀπεδείχθη. Ἐγὼ δὲ καὶ μόνον γράφων, ἐκάθαιρον ἐμαυτὸν ἐνθυμούμενος τὰ κατὰ τούτων, καὶ κρατῶν τὴν τῆς εὐσεβείας διάνοιαν. Καὶ γὰρ καὶ ἐν τῇ κατὰ Νίκαιαν συνόδῳ οἱ συνελθόντες πάντες πανταχόθεν ἐπίσκοποι τὰς μὲν ἀκοὰς ἐπὶ τούτοις ἐκράτουν, παμψηφεὶ δὲ πάντες καὶ διὰ ταῦτα κατέκριναν τὴν αἵρεσιν ταύτην, καὶ ἀνεθεμάτισαν, εἰπόντες ἀλλοτρίαν εἶναι καὶ ξένην ταύτην τῆς ἐκκλησιαστικῆς πίστεως.Α των, καὶ κρατῶν τὴν τῆς εὐσεβείας διάνοιαν. Καὶ καὶ ξέ- νην αὐτὴν εἶναι τῆς. δέ Κατὰ ᾿Αρειανῶν λόγος σύντομος, Ὁ μὲν Ἰωάννης φη- σίν· Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ Λόγος, ὁ γὰρ καὶ ἐν τῇ κατὰ Νίκαιαν συνόδῳ οἱ συνελθόντες πάντες (56) πανταχόθεν ἐπίσκοποι τὰς μὲν ἀκοὰς ἐπὶ τούτοις ἐκράτουν, παμψηφεὶ δὲ πάντες καὶ διὰ ταῦτα κατέκριναν τὴν αἵρεσιν ταύτην, καὶ ἀνεθεμάτι σαν (57), εἰπόντες ἀλλοτρίαν εἶναι καὶ ξένην ταύτην τῆς ἐκκλησιαστικῆς πίστεως. Οὐκ ἀνάγκη δὲ τοὺς κρίναντας (58) ἦγεν ἐπὶ τοῦτο, ἀλλὰ πάντες προ- αιρέσει τὴν ἀλήθειαν ἐξεδίκουν· πεποιήκασι δὲ τοῦτο δικαίως καὶ ὀρθῶς. ᾿Αθεότης γὰρ ἐκ τούτων εἰσ- άγεται, καὶ μᾶλλον παρὰ τὰς Γραφὰς Ἰουδαϊσμός, ἔχων ἐγγὺς ἐπακολουθοῦντα τὸν Ἑλληνισμόν, ὥστε τὸν ταῦτα φρονοῦντα μηκέτι (59) μηδὲ Χριστιανὸν καλεῖσθαι· ταῦτα γὰρ πάντα τῶν Γραφῶν ἐστιν ἐναν τία. Ὁ μὲν (59') γὰρ Ιωάννης φησίν· Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ Λόγος· οὗτοι δὲ φάσκουσιν· Οὐκ ἦν, πριν γεννηθῇ. Καὶ αὐτὸς δὲ πάλιν ἔγραψε Καὶ ἐσμεν ἐν τῷ ἀλη θινῷ, ἐν τῷ Υἱῷ αὐτοῦ ᾿Ιησοῦ Χριστῷ· οὗτός ἐστιν ὁ ἀληθινὸς (60) Θεὸς καὶ ἡ ζωὴ ἡ αἰώνιος. Οὗτοι δὲ ὥσπερ ἀντιμαχόμενοι φάσκουσι μὴ εἶναι τὸν Χριστὸν ἀληθινὸν Θεὸν, ἀλλὰ κατὰ μετοχὴν καὶ αὐτ τὸν ὡς τὰ πάντα (61) λέγεσθαι Θεόν. Καὶ ὁ μὲν ᾿Από στολος αἰτιᾶται τοὺς Ἕλληνας, ὅτι κτίσματα σέβουσι, λέγων· Ἑλάτρευσαν τῇ κτίσει (62) παρὰ τὸν κτί- σαντα Θεόν· οὗτοι δὲ κτίσμα λέγοντες τὸν Κύριον εἶναι (63), καὶ ὡς κτίσματι λατρεύοντες αὐτῷ, τί διαφέρουσιν Ἑλλήνων; Πῶς γὰρ, εἰ τοῦτο φρονοῦσιν, οὐχὶ καὶ κατ' αὐτῶν ἐστι τὸ ἀνάγνωσμα, καὶ ὡς αὐτ τοὺς (64) μεμφόμενος ἐστιν ὁ μακάριος Παῦλος; Καὶ ὁ μὲν Κύριος φησιν· Ἐγὼ καὶ ὁ Πατὴρ ἐν έσμεν· καὶ, Ὁ ἐμὲ ἑωρακώς ἑώρακε τὸν Πατέρα καὶ ὁ παρ' αὐτοῦ δὲ κηρύττειν ἀποσταλείς Απόστο λος γράφει· "Ος ὢν ἀπαύγασμα τῆς δόξης, καὶ χαρακτήρ τῆς ὑποστάσεως αὐτοῦ· οὗτοι δὲ τολ μῶσι διαιρεῖν, καὶ ἀλλότριον αὐτὸν τῆς τοῦ Πατρὸς οὐσίας καὶ ἀἰδιότητος λέγειν (63), καὶ τρεπτὸν εἰσ- ἄγειν οἱ ἄθεοι, οὐ βλέποντες, ὅτι, ταῦτα λέγοντες, οὐκέτι ποιοῦσιν αὐτὸν ἓν μετὰ τοῦ Πατρὸς, ἀλλὰ μετὰ τῶν κτισμάτων. Τίς γὰρ οὐχ ὁρᾷ, ὅτι ἀδιαίρετόν (66) ἐστι τὸ ἀπαύγασμα πρὸς τὸ φῶς, καὶ ἴδιον αὐτοῦ συνυπάρχον τούτῳ φύσει, καὶ οὐκ ἐπιγέγονεν ὕστε ὥσπερ τὰ πάντα. ὡς πάντας. κτίσματα. κτίσμα. τὴν κτίσιν. αὐτῷ, οὐδὲν διαφέρουσιν. ὡς αὐτός. ἐστίν Πατρὸς ἰδιότητος καὶ τρεπτὸν εἰσάγειν, ἀϊδιότητος, ιδιότητος. Μας οἱ ἄθεοι S. ATHANASII OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. cogitando, tum rectam fidem firmissime retinendo. Etenim ipsi quoque omnes episcopi in Nicaena syno- do undique congregati, ad hæc verba aures conti- nebant, omnesque propterea uno consensu hanc hæresim condemnavere, atque anathemate percus- sere, eamque ab ecclesiastica fide alienam et remo- Iain esse sancivere. Nulla autemn necessitas judices ad hanc sententiam adduxit, sed omnes sua sponte veritatem ulti sunt, idque jure et merito. Siquidem ex hujusmodi opinionibus summa impietas vel po- tius Judaismus adversus Scripturas inducitur, quem propius sequatur gentilitas : adeo ut qui ipsa sentit, ne Christianus quidem amplius debeat appellari. Hæc enim omnia Scripturis sunt contraria. Nam Joan- Des quidem dicit : In principio erat Verbum “; illi autem dicunt: Non erat antequam genitus est. Idem quoque Joannes scripsit: Et sumus in vero, in Filio ejus Jesu Christo : ipse est verus Deus et vila @lerna 3. Illi vero tanquam reluctantes aiunt Chri- stum non esse verum Deurn, sed ut res calc- ras ipsum quoque nonnisi communicatione Deum vocari. Præterea Apostolus gentiles, quod res crea- tas venerentur, his verbis reprehendit : Servierunt creaturæ potius quam Deo creatori ". At illi cum Dominum creatum esse pugnant, eique tanquanı creato serviunt, quid, quæso, a gentilibus differunt? Qui enim, si ita sentiunt, ad illos non pertinent hec verba et objurgatio beati Pauli ? Dominus praeterea dicit: Ego et Pater unum sumus ; et: Qui me vidit, vidit Patrem s. Ipse quoque Apostolus ab eo ad prædicandum missus scribit : Qui cum sit splen- dor gloriæ, et figura substantiæ ejus ". At illi con- tra, eum dividere alienumque a Patris substantia el æternitate dicere, atque mutabilem fingere audent impii, qui non animadvertunt se his verbis eum non unum cum Patre, sed cum rebus creatis facere. Quis enim non videt splendorem a luce non esse separa- bilem; sed cum illa tanquam ipsius propriam na- tura simul exsistere, nec posterius exoriri ? Deinde, cum Pater dicat, Hic est Filius meus dile- clus"; cum item Scripturæ declarent ipsum esse [ Joan. V, 20. Rom. 1, 95. ss Joan, 1, Matth. XVII, 1. 5. Taurin. Mox Segner. Gobler. et Felckm. 1, omittunt. (59') Hæc quæ sequuntur ad numerum in editis tomo if edit. Connel., pag. 30, Paris. pag. 22, iterum habentur sub hoc titulo : cujus initiumn, etc., sed merumn fragmen- bum est hujusce epistolæ, cujus cum nonnullæ sint variæ lectiones, eas quoque deinceps referemus. Gobler. Felck. et 5, Jesuit. Fr. 1, et Fragmen. fum, ut et legitur apud Joannem. In aliis et editis deest. B . C ss Joan. x, 50. ss Joan. xv, 9. Hebr. 1, 3. D At Fragment. Ceteri et editi, Μox Seguer. et Fragm. habent Editi vero et alii Gobler. Felckm. et 5, et Fragm. ut et exstat apud Paulum. At alii et editi, Taurin. Mox iidem et Fr. 1, habent Felck. '5, et Fr. 1. Editi vero et alii, lidl. abest a Felckm. 5. et eum a Pa- tris proprietate separare, ac mutabilem inducere, etc. Ibid. pro Taurin. et Colb. abest ab Anglicano. (36) Πάντες deest in Jesuit. Colbert. et Taurin. (57) Καὶ ἀνεθεμάτισαν deest in Jesuit. Colb. et (58) Seguer. κρίναντας. Editi et alii, κρίνοντας. (59) Sic Seg. Gobl. et Felck. 1. Αt alii et editi μη· (60) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Basil. Anglic. (61) Sic Segner. Colb. Taurin. Jesuit ct Fr. 1. (62) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Anglic. (63) Τὸν Κύριον εἶναι deest in Jesuit. Colliert. et (64) Sic Seguer. Jesuit. Coll. Taurin. Fragm. (65) Fragmentum, καὶ ἀλλοτριοῦν αὐτὸν τῆς τοῦ (65) 'Αδιαίρετόν έστι omittitur in Anglic.
PG 25:568Οὐκ ἀνάγκη δὲ τοὺς κρίναντας ἦγεν ἐπὶ τοῦτο, ἀλλὰ πάντες προαιρέσει τὴν ἀλήθειαν ἐξεδίκουν· πεποιήκασι δὲ τοῦτο δικαίως καὶ ὀρθῶς. Ἀθεότης γὰρ ἐκ τούτων εἰςάγεται, καὶ μᾶλλον παρὰ τὰς Γραφὰς Ἰουδαϊσμὸς, ἔχων ἐγγὺς ἐπακολουθοῦντα τὸν Ἑλληνισμὸν, ὥστε τὸν ταῦτα φρονοῦντα μηκέτι μηδὲ Χριστιανὸν καλεῖσθαι· ταῦτα γὰρ πάντα τῶν Γραφῶν ἐστιν ἐναντία. Ὁ μὲν γὰρ Ἰωάννης φησίν· Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ Λόγος· οὗτοι δὲ φάσκουσιν· Οὐκ ἦν, πρὶν γεννηθῇ. Καὶ αὐτὸς δὲ πάλιν ἔγραψε· Καί ἐσμεν ἐν τῷ ἀληθινῷ, ἐν τῷ Υἱῷ αὐτοῦ Ἰησοῦ Χριστῷ· οὗτός ἐστιν ὁ ἀληθινὸς Θεὸς καὶ ἡ ζωὴ ἡ αἰώνιος· Οὗτοι δὲ ὥσπερ ἀντιμαχόμενοι φάσκουσι μὴ εἶναι τὸν Χριστὸν ἀληθινὸν Θεὸν, ἀλλὰ κατὰ μετοχὴν καὶ αὐτὸν ὡς τὰ πάντα λέγεσθαι Θεόν. Καὶ ὁ μὲν Ἀπόστολος αἰτιᾶται τοὺς Ἕλληνας, ὅτι κτίσματα σέβουσι, λέγων· Ἐλάτρευσαν τῇ κτίσει παρὰ τὸν κτίσαντα Θεόν· οὗτοι δὲ κτίσμα λέγοντες τὸν Κύριον εἶναι, καὶ ὡς κτίσματι λατρεύοντες αὐτῷ, τί διαφέρουσιν Ἑλλήνων; Πῶς γὰρ, εἰ τοῦτο φρονοῦσιν, οὐχὶ καὶ κατ’ αὐτῶν ἐστι τὸ ἀνάγνωσμα, καὶ ὡς αὐτοὺς μεμφόμενός ἐστιν ὁ μακάριος Παῦλος; Καὶ ὁ μὲν Κύριός φησιν· Ἐγὼ καὶ ὁ Πατὴρ ἕν ἐσμεν·Α των, καὶ κρατῶν τὴν τῆς εὐσεβείας διάνοιαν. Καὶ καὶ ξέ- νην αὐτὴν εἶναι τῆς. δέ Κατὰ ᾿Αρειανῶν λόγος σύντομος, Ὁ μὲν Ἰωάννης φη- σίν· Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ Λόγος, ὁ γὰρ καὶ ἐν τῇ κατὰ Νίκαιαν συνόδῳ οἱ συνελθόντες πάντες (56) πανταχόθεν ἐπίσκοποι τὰς μὲν ἀκοὰς ἐπὶ τούτοις ἐκράτουν, παμψηφεὶ δὲ πάντες καὶ διὰ ταῦτα κατέκριναν τὴν αἵρεσιν ταύτην, καὶ ἀνεθεμάτι σαν (57), εἰπόντες ἀλλοτρίαν εἶναι καὶ ξένην ταύτην τῆς ἐκκλησιαστικῆς πίστεως. Οὐκ ἀνάγκη δὲ τοὺς κρίναντας (58) ἦγεν ἐπὶ τοῦτο, ἀλλὰ πάντες προ- αιρέσει τὴν ἀλήθειαν ἐξεδίκουν· πεποιήκασι δὲ τοῦτο δικαίως καὶ ὀρθῶς. ᾿Αθεότης γὰρ ἐκ τούτων εἰσ- άγεται, καὶ μᾶλλον παρὰ τὰς Γραφὰς Ἰουδαϊσμός, ἔχων ἐγγὺς ἐπακολουθοῦντα τὸν Ἑλληνισμόν, ὥστε τὸν ταῦτα φρονοῦντα μηκέτι (59) μηδὲ Χριστιανὸν καλεῖσθαι· ταῦτα γὰρ πάντα τῶν Γραφῶν ἐστιν ἐναν τία. Ὁ μὲν (59') γὰρ Ιωάννης φησίν· Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ Λόγος· οὗτοι δὲ φάσκουσιν· Οὐκ ἦν, πριν γεννηθῇ. Καὶ αὐτὸς δὲ πάλιν ἔγραψε Καὶ ἐσμεν ἐν τῷ ἀλη θινῷ, ἐν τῷ Υἱῷ αὐτοῦ ᾿Ιησοῦ Χριστῷ· οὗτός ἐστιν ὁ ἀληθινὸς (60) Θεὸς καὶ ἡ ζωὴ ἡ αἰώνιος. Οὗτοι δὲ ὥσπερ ἀντιμαχόμενοι φάσκουσι μὴ εἶναι τὸν Χριστὸν ἀληθινὸν Θεὸν, ἀλλὰ κατὰ μετοχὴν καὶ αὐτ τὸν ὡς τὰ πάντα (61) λέγεσθαι Θεόν. Καὶ ὁ μὲν ᾿Από στολος αἰτιᾶται τοὺς Ἕλληνας, ὅτι κτίσματα σέβουσι, λέγων· Ἑλάτρευσαν τῇ κτίσει (62) παρὰ τὸν κτί- σαντα Θεόν· οὗτοι δὲ κτίσμα λέγοντες τὸν Κύριον εἶναι (63), καὶ ὡς κτίσματι λατρεύοντες αὐτῷ, τί διαφέρουσιν Ἑλλήνων; Πῶς γὰρ, εἰ τοῦτο φρονοῦσιν, οὐχὶ καὶ κατ' αὐτῶν ἐστι τὸ ἀνάγνωσμα, καὶ ὡς αὐτ τοὺς (64) μεμφόμενος ἐστιν ὁ μακάριος Παῦλος; Καὶ ὁ μὲν Κύριος φησιν· Ἐγὼ καὶ ὁ Πατὴρ ἐν έσμεν· καὶ, Ὁ ἐμὲ ἑωρακώς ἑώρακε τὸν Πατέρα καὶ ὁ παρ' αὐτοῦ δὲ κηρύττειν ἀποσταλείς Απόστο λος γράφει· "Ος ὢν ἀπαύγασμα τῆς δόξης, καὶ χαρακτήρ τῆς ὑποστάσεως αὐτοῦ· οὗτοι δὲ τολ μῶσι διαιρεῖν, καὶ ἀλλότριον αὐτὸν τῆς τοῦ Πατρὸς οὐσίας καὶ ἀἰδιότητος λέγειν (63), καὶ τρεπτὸν εἰσ- ἄγειν οἱ ἄθεοι, οὐ βλέποντες, ὅτι, ταῦτα λέγοντες, οὐκέτι ποιοῦσιν αὐτὸν ἓν μετὰ τοῦ Πατρὸς, ἀλλὰ μετὰ τῶν κτισμάτων. Τίς γὰρ οὐχ ὁρᾷ, ὅτι ἀδιαίρετόν (66) ἐστι τὸ ἀπαύγασμα πρὸς τὸ φῶς, καὶ ἴδιον αὐτοῦ συνυπάρχον τούτῳ φύσει, καὶ οὐκ ἐπιγέγονεν ὕστε ὥσπερ τὰ πάντα. ὡς πάντας. κτίσματα. κτίσμα. τὴν κτίσιν. αὐτῷ, οὐδὲν διαφέρουσιν. ὡς αὐτός. ἐστίν Πατρὸς ἰδιότητος καὶ τρεπτὸν εἰσάγειν, ἀϊδιότητος, ιδιότητος. Μας οἱ ἄθεοι S. ATHANASII OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. cogitando, tum rectam fidem firmissime retinendo. Etenim ipsi quoque omnes episcopi in Nicaena syno- do undique congregati, ad hæc verba aures conti- nebant, omnesque propterea uno consensu hanc hæresim condemnavere, atque anathemate percus- sere, eamque ab ecclesiastica fide alienam et remo- Iain esse sancivere. Nulla autemn necessitas judices ad hanc sententiam adduxit, sed omnes sua sponte veritatem ulti sunt, idque jure et merito. Siquidem ex hujusmodi opinionibus summa impietas vel po- tius Judaismus adversus Scripturas inducitur, quem propius sequatur gentilitas : adeo ut qui ipsa sentit, ne Christianus quidem amplius debeat appellari. Hæc enim omnia Scripturis sunt contraria. Nam Joan- Des quidem dicit : In principio erat Verbum “; illi autem dicunt: Non erat antequam genitus est. Idem quoque Joannes scripsit: Et sumus in vero, in Filio ejus Jesu Christo : ipse est verus Deus et vila @lerna 3. Illi vero tanquam reluctantes aiunt Chri- stum non esse verum Deurn, sed ut res calc- ras ipsum quoque nonnisi communicatione Deum vocari. Præterea Apostolus gentiles, quod res crea- tas venerentur, his verbis reprehendit : Servierunt creaturæ potius quam Deo creatori ". At illi cum Dominum creatum esse pugnant, eique tanquanı creato serviunt, quid, quæso, a gentilibus differunt? Qui enim, si ita sentiunt, ad illos non pertinent hec verba et objurgatio beati Pauli ? Dominus praeterea dicit: Ego et Pater unum sumus ; et: Qui me vidit, vidit Patrem s. Ipse quoque Apostolus ab eo ad prædicandum missus scribit : Qui cum sit splen- dor gloriæ, et figura substantiæ ejus ". At illi con- tra, eum dividere alienumque a Patris substantia el æternitate dicere, atque mutabilem fingere audent impii, qui non animadvertunt se his verbis eum non unum cum Patre, sed cum rebus creatis facere. Quis enim non videt splendorem a luce non esse separa- bilem; sed cum illa tanquam ipsius propriam na- tura simul exsistere, nec posterius exoriri ? Deinde, cum Pater dicat, Hic est Filius meus dile- clus"; cum item Scripturæ declarent ipsum esse [ Joan. V, 20. Rom. 1, 95. ss Joan, 1, Matth. XVII, 1. 5. Taurin. Mox Segner. Gobler. et Felckm. 1, omittunt. (59') Hæc quæ sequuntur ad numerum in editis tomo if edit. Connel., pag. 30, Paris. pag. 22, iterum habentur sub hoc titulo : cujus initiumn, etc., sed merumn fragmen- bum est hujusce epistolæ, cujus cum nonnullæ sint variæ lectiones, eas quoque deinceps referemus. Gobler. Felck. et 5, Jesuit. Fr. 1, et Fragmen. fum, ut et legitur apud Joannem. In aliis et editis deest. B . C ss Joan. x, 50. ss Joan. xv, 9. Hebr. 1, 3. D At Fragment. Ceteri et editi, Μox Seguer. et Fragm. habent Editi vero et alii Gobler. Felckm. et 5, et Fragm. ut et exstat apud Paulum. At alii et editi, Taurin. Mox iidem et Fr. 1, habent Felck. '5, et Fr. 1. Editi vero et alii, lidl. abest a Felckm. 5. et eum a Pa- tris proprietate separare, ac mutabilem inducere, etc. Ibid. pro Taurin. et Colb. abest ab Anglicano. (36) Πάντες deest in Jesuit. Colbert. et Taurin. (57) Καὶ ἀνεθεμάτισαν deest in Jesuit. Colb. et (58) Seguer. κρίναντας. Editi et alii, κρίνοντας. (59) Sic Seg. Gobl. et Felck. 1. Αt alii et editi μη· (60) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Basil. Anglic. (61) Sic Segner. Colb. Taurin. Jesuit ct Fr. 1. (62) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit. Anglic. (63) Τὸν Κύριον εἶναι deest in Jesuit. Colliert. et (64) Sic Seguer. Jesuit. Coll. Taurin. Fragm. (65) Fragmentum, καὶ ἀλλοτριοῦν αὐτὸν τῆς τοῦ (65) 'Αδιαίρετόν έστι omittitur in Anglic.
PG 25:569καὶ, Ὁ ἐμὲ ἑωρακὼς ἑώρακε τὸν Πατέρα· καὶ ὁ παρ’ αὐτοῦ δὲ κηρύττειν ἀποσταλεὶς Ἀπόστολος γράφει· Ὃς ὣν ἀπαύγασμα τῆς δόξης, καὶ χαρακτὴρ τῆς ὑποστάσεως αὐτοῦ· οὗτοι δὲ τολμῶσι διαιρεῖν, καὶ ἀλλότριον αὐτὸν τῆς τοῦ Πατρὸς οὐσίας καὶ ἀϊδιότητος λέγειν, καὶ τρεπτὸν εἰςάγειν οἱ ἄθεοι, οὐ βλέποντες, ὅτι, ταῦτα λέγοντες, οὐκέτι ποιοῦσιν αὐτὸν ἓν μετὰ τοῦ Πατρὸς, ἀλλὰ μετὰ τῶν κτισμάτων. Τίς γὰρ οὐχ ὁρᾷ, ὅτι ἀδιαίρετόν ἐστι τὸ ἀπαύγασμα πρὸς τὸ φῶς, καὶ ἴδιον αὐτοῦ συνυπάρχον τούτῳ φύσει, καὶ οὐκ ἐπιγέγονεν ὕστερον; Εἶτα τοῦ Πατρὸς λέγοντος, Οὗτός ἐστιν ὁ Υἱός μου ὁ ἀγαπητὸς, καὶ τῶν Γραφῶν λεγουσῶν τοῦτον εἶναι τὸν τοῦ Πατρὸς Λόγον, ἐν ᾧ καὶ οἱ οὐρανοὶ ἐστερεώθησαν, καὶ ἁπλῶς πάντα δι’ αὐτοῦ ἐγένετο· οὗτοι, καινῶν ἐφευρεταὶ δογμάτων καὶ πλασμάτων γενόμενοι, ἕτερον ἐπεισάγουσι λόγον, καὶ ἄλλην σοφίαν τοῦ Πατρὸς εἶναι, τοῦτον δὲ κατ’ ἐπίνοιαν διὰ τὰ λογικὰ λέγεσθαι Λόγον καὶ Σοφίαν, οὐχ ὁρῶντες ἐκ τούτου τὸ ἄτοπον. Εἰ γὰρ δι’ ἡμᾶς λέγεται κατ’ ἐπίνοιαν Λόγος καὶ Σοφία, τί ἂν εἴη αὐτὸς, οὐκ ἂν εἴποιεν.ρον (67) ; Εἶτα τοῦ Πατρὸς λέγοντος, Οὗτός ἐστιν ὁ Υἱός μου ὁ ἀγαπητὸς, καὶ τῶν Γραφῶν λεγουσῶν τοῦτον εἶναι τὸν τοῦ Πατρὸς Λόγον, ἐν ᾧ καὶ οἱ ούτ ρανοὶ ἐστερεώθησαν, καὶ ἁπλῶς πάντα δι' αὐτοῦ ἐγένετο· οὗτοι, καινῶν ἐφευρεταὶ δογμάτων καὶ πλασμάτων γενόμενοι (68), ἕτερον ἐπεισάγουσι λό- γον, καὶ ἄλλην σοφίαν τοῦ Πατρὸς εἶναι, τοῦτον δὲ κατ᾽ ἐπίνοιαν διὰ τὰ λογικὰ λέγεσθαι Λόγον (69) καὶ Σοφίαν, οὐχ ὁρῶντες ἐκ τούτου τὸ ἄτοπον. Λόγος καὶ Σοφία, τί ἂν εἴη αὐτὸς, οὐκ ἂν εἴποιεν. Εἰ γὰρ ταῦτα αὐτὸν λέγουσιν εἶναι αἱ Γραφαι, οὗτοι δὲ (71) ταῦτα εἶναι τὸν Κύριον οὐ θέλουσι, φανερῶς οὐδὲ ὑπάρχειν αὐτὸν θέλουσιν οἱ ἄθεοι καὶ τῶν Γρα- φῶν ἐναντίοι. Καὶ τοῦτο οἱ μὲν πιστοὶ δύνανται παρ' αὐτῆς τε τῆς πατρικῆς φωνῆς (72), καὶ παρὰ τῶν προσκυνούντων αὐτὸν ἀγγέλων, καὶ τῶν περὶ αὐτοῦ γραψάντων ἁγίων μαθεῖν· οὗτοι δὲ, ἐπεὶ τὴν διάνοιαν οὐκ ἔχουσι καθαράν, οὐδὲ δύνανται θείων ἐπακούειν καὶ θεολόγων ἀνδρῶν, δύνανται κἂν παρὰ (73) τῶν ὁμοίων αὐτοῖς δαιμόνων μαθεῖν, ὅτι μὴ ὡς πολλῶν ὄντων ἀνεφώνουν, ἀλλὰ τοῦτον μόνον εἰδότες ἔλεγον· Σὺ εἶ ὁ ἅγιος τοῦ Θεοῦ, καὶ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ. Καὶ γὰρ καὶ ὁ τὴν αἵρεσιν αὐτοῖς ὑποβαλών (74), πειρά- ζων ἐν τῷ ὄρει, οὐκ ἔλεγεν· Εἰ καὶ σὺ Υἱὸς εἶ τοῦ Θεοῦ, ὡς ἔντων ἄλλων· ἀλλ', Εἰ σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ (75), ὡς μόνου ὄντος αὐτοῦ. Ἀλλ᾽ οἱ θαυμα στοί, ὥσπερ Ελληνες, ἐκπεσόντες τῆς περὶ τοῦ ἑνὸς Θεοῦ ἐννοίας, εἰς πολυθεότητα κατῆλθον, οὕτω καὶ οὗτοι, μὴ πιστεύοντες ἕνα εἶναι τὸν τοῦ Πατρὸς Λό γον, εἰς πολλῶν ἐπίνοιαν πεπτώκασι· καὶ τὸν μὲν ὄντως ὄντα Θεὸν καὶ ἀληθινὸν (76) Λόγον ἀρνοῦνται, κτίσμα δὲ αὐτὸν κἂν ἐνθυμεῖσθαι τετολμήκασιν, οὐ βλέποντες ὅσης ἀσεβείας μεστόν ἐστι τὸ φρόνημα. Εἰ γὰρ κτίσμα ἐατὶ, πῶς αὐτὸς τῶν κτισμάτων ἐστὶ Β ἐπιγέγονεν ὕστερον. αὐτοῦ φύσει καὶ οὐκ ἐπιγέγονεν, τοῦτο φύσει τούτῳ φύσει. οὐ γέγονεν ὕστερον· ἀλλὰ Πατρός, κενών. πλασμάτων. Α' πλάσται. πλαστῶν. σοφίαν τοῦ Πατρὸς εἶναι, ἐν ᾗ καὶ τοῦτον πεποίηκε, καὶ λοι πὸν κατ' ἐπίνοιαν αὐτὸν διὰ τὰ λογικά, Σοφίαν τοῦ Πατρὸς εἶναι, ἐν ᾗ καὶ τοῦτον πε ποιηκέναι, καὶ λοιπὸν κατ᾽ ἐπίνοιαν, οὐχ ὁρῶντες ἑκάστου. ταῦτα εἶναι τὸν Κύριον οὐ θέλουσι φανερῶς, οὐδέ, οἱ ἄθεοι εναντίοι εἰσίν. αὐτῆς τῆς πα τρικής. αὐτῆς τῆς τε τῆς, ἁγίων σπί τὴν διάνοιαν οὐ θέλουσι καθαράν. ὁμοίων αὐτοῖς δαιμόνων. ὁμοίων δαιμόνων αὐτοῖς. ὁμοίων αὐτῶν δαιμόνων. ὑποβαλών. Καὶ γὰρ ὁ τὴν αἵρεσιν αὐτοῖς ὑποβάλλων. οὐκ ἔλεγεν οὐκ ἔλε- γον, ἅγιος τοῦ Θεοῦ, ἀλλ' οἱ θαυμαστοί ἀλλ' ὡς μόνου ὄντος αὐτοῦ. εἰ σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ. Μος ἐκπεσόντες εἰς πολυθεῖαν κατα ἦλθον. τὸν μὲν ὄντως όντα Θεὸν καὶ ἀληθινόν, τὸν μὲν ὄντως ὄντα Θεὸν ἀληθινόν, δε κἂν ἐνθυμεῖ- σθα:. καὶ ἐνθυμεῖσθαι. 5.69 EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A Patris verbum in quo et cali frmati sunt ", omnia- que prorsus per ipsum facta sunt"; illi novorum dogmatum et commentorum inventores aliud indú • cunt verbum aliamque fingunt esse sapientiam Pa- tris; illum vero nonnisi cogitatione, rerum scilicet ratione præditarum causa, Verbum sive Rationem et Sapientiam appellari. Verum quæ inde oriantur absurda, profecto non perspiciunt. cogitatione dicitur, quidnam ipse fuerit, nunquam utique sunt dicturi. Nam si hæc illum esse testan- tur Scripturæ, illi vero hæc eadem Dominum esse nolunt; certe ne exsistere quidem eumn manifeste volunt impii Scripturarumve adversarii. Sane ſide- les id possunt discere tum ex ipsa paterna voce, tuuu ex angelis qui illum adorant, tum etiam ex sanctis qui de eo scripsere. Verum illi quandoquidem pu- ram non habent mentem, nec divinos et theologas viros queunt audire, possunt saltem idem ipsuın a sui similibus dæmonibus edoceri, qui nimirum non quasi multi essent filii, sed solum hunc agnoscentes exclamabant : Tu es sancius Dei et Filius Dei 30. ls euim qui hanc hæresim ipsis suggessit, cum eum in monte tentaret, non dixit: Si et tu Filius Dei es, quasi nempe alii essent filii : sed, Si tu es Fi- lius Dei s, utpote quem solum esse constaret. Ve- rum ‘egregii illi viri, non secus ac gentiles qui ab nnius Dei notitia aberrantes, in deorum multitudi- nem sunt delapsi, sic et ipsi, dum unum Patris C Verbum nolunt credere, in hunc errorem cecide- runt, multa scilicet esse Verba. Eum itaque qui vere Deus et verum Verbum est negant, ipsum- que rem creatam esse audent cogitare; quæ senten- tia quanta sit impietate plena, omnino non al- ** Psal. xxx11, 6. Joan. 1, 3. Marc. 1, 24; Matth. vIII, 29. 2º Luc. IV, 3. Fragm. etc. Ibid. Seguer. Basil. Gubler. et Fel- ckman. 1, Editi et alii, Item ilid. Gobier. et Felck. 1, etc. ris. ut et legit Nannins. Alii cu editione Comunel. Mox Seguer. Fragm. Gobler. et Felckm. 1, Colb. Taurin. Fr. 1, Cate- D ri et editi, Paulo post Colb. Fr. 1, etc. Jesuit. vero, etc. Colb. et Taurin. etc. Paulo post abest a Gu- bler. et Felckm. 1, qui et ibidem habent Gabler. Felekan. 1, Culbert. et Fr. 1, Cateri et editi, etc. Paulo post, deest in Jesuit. Colbert. et Taurin. mox, Mox Taurin. Jesuit. Fr. 1, Seguer. Edito Comme Fragmentum, Fr. 1, item habet Alii et edliti. Ibid., legitur in Seguer. Jesuit. Colb. Taurin. Anglican. et Fragment. Editi vero habent mendose : at utrumque abest a Goller. et Felc. usque ad exclusi- ve, desunt in Basilieusi. Editi autem et alii, alrest a Fr. 1, et Taurin. Paulo post Seguer. Seguer. Colbert. Taurin. et Jes. etc. Editi et alii, etc. Mox Colbert. Taurin. guer. Jes. Fr. 1, Gobler. et Felck. 1, Editi et alii, 14. Εἰ γὰρ δι' ἡμᾶς λέγεται κατ᾽ ἐπίνοιαν (70) 14. Si enim nostri causa, Verbum et Sapientia (67) Jesuit. Taurin. et Colb. αὐτοῦ φύσει καὶ οὐκ (68) Sic Seguer. Jes. Colb. Taurin. et editio Pa- (69) Seguer. γενέσθαι καὶ Λόγον. Ibid. Fragmn. (70) Κατ' ἐπίνοιαν deest in Fragmento. (71) Seguer. Gobler. Felck. 1, αὐτοὶ δέ. Ibid. (72) Sic Seguer. Taurin, Jesuit. et Felckm. 5. Αι (75) Goller. et Felckm. 1, δύνανται δὲ παρά. PIC. (74) Sic Seguerian. Colbert. Taurin. Jesuit, et 1. Ibid. quæ sequuntur post hæc verba, σὺ εἶ δ (75) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit et Frag. (76) Fragm. τὸν μὲν ὄντως ὄντα καὶ ἀληθινόν, etc.
PG 25:570Εἰ γὰρ ταῦτα αὐτὸν λέγουσιν εἶναι αἱ Γραφαὶ, οὗτοι δὲ ταῦτα εἶναι τὸν Κύριον οὐ θέλουσι, φανερῶς οὐδὲ ὑπάρχειν αὐτὸν θέλουσιν οἱ ἄθεοι καὶ τῶν Γραφῶν ἐναντίοι. Καὶ τοῦτο οἱ μὲν πιστοὶ δύνανται παρ’ αὐτῆς τε τῆς πατρικῆς φωνῆς, καὶ παρὰ τῶν προσκυνούντων αὐτὸν ἀγγέλων, καὶ τῶν περὶ αὐτοῦ γραψάντων ἁγίων μαθεῖν· οὗτοι δὲ, ἐπεὶ τὴν διάνοιαν οὐκ ἔχουσι καθαρὰν, οὐδὲ δύνανται θείων ἐπακούειν καὶ θεολόγων ἀνδρῶν, δύνανται κἂν παρὰ τῶν ὁμοίων αὐτοῖς δαιμόνων μαθεῖν, ὅτι μὴ ὡς πολλῶν ὄντων ἀνεφώνουν, ἀλλὰ τοῦτον μόνον εἰδότες ἔλεγον· Σὺ εἶ ὁ ἅγιος τοῦ Θεοῦ, καὶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ. Καὶ γὰρ καὶ ὁ τὴν αἵρεσιν αὐτοῖς ὑποβαλὼν, πειράζων ἐν τῷ ὄρει, οὐκ ἔλεγεν· Εἰ καὶ σὺ Υἱὸς εἶ τοῦ Θεοῦ, ὡς ὄντων ἄλλων· ἀλλ’, Εἰ σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ, ὡς μόνου ὄντος αὐτοῦ. Ἀλλ’ οἱ θαυμαστοὶ, ὥσπερ Ἕλληνες, ἐκπεσόντες τῆς περὶ τοῦ ἑνὸς Θεοῦ ἐννοίας, εἰς πολυθεότητα κατῆλθον, οὕτω καὶ οὗτοι, μὴ πιστεύοντες ἕνα εἶναι τὸν τοῦ Πατρὸς Λόγον, εἰς πολλῶν ἐπίνοιαν πεπτώκασι·ρον (67) ; Εἶτα τοῦ Πατρὸς λέγοντος, Οὗτός ἐστιν ὁ Υἱός μου ὁ ἀγαπητὸς, καὶ τῶν Γραφῶν λεγουσῶν τοῦτον εἶναι τὸν τοῦ Πατρὸς Λόγον, ἐν ᾧ καὶ οἱ ούτ ρανοὶ ἐστερεώθησαν, καὶ ἁπλῶς πάντα δι' αὐτοῦ ἐγένετο· οὗτοι, καινῶν ἐφευρεταὶ δογμάτων καὶ πλασμάτων γενόμενοι (68), ἕτερον ἐπεισάγουσι λό- γον, καὶ ἄλλην σοφίαν τοῦ Πατρὸς εἶναι, τοῦτον δὲ κατ᾽ ἐπίνοιαν διὰ τὰ λογικὰ λέγεσθαι Λόγον (69) καὶ Σοφίαν, οὐχ ὁρῶντες ἐκ τούτου τὸ ἄτοπον. Λόγος καὶ Σοφία, τί ἂν εἴη αὐτὸς, οὐκ ἂν εἴποιεν. Εἰ γὰρ ταῦτα αὐτὸν λέγουσιν εἶναι αἱ Γραφαι, οὗτοι δὲ (71) ταῦτα εἶναι τὸν Κύριον οὐ θέλουσι, φανερῶς οὐδὲ ὑπάρχειν αὐτὸν θέλουσιν οἱ ἄθεοι καὶ τῶν Γρα- φῶν ἐναντίοι. Καὶ τοῦτο οἱ μὲν πιστοὶ δύνανται παρ' αὐτῆς τε τῆς πατρικῆς φωνῆς (72), καὶ παρὰ τῶν προσκυνούντων αὐτὸν ἀγγέλων, καὶ τῶν περὶ αὐτοῦ γραψάντων ἁγίων μαθεῖν· οὗτοι δὲ, ἐπεὶ τὴν διάνοιαν οὐκ ἔχουσι καθαράν, οὐδὲ δύνανται θείων ἐπακούειν καὶ θεολόγων ἀνδρῶν, δύνανται κἂν παρὰ (73) τῶν ὁμοίων αὐτοῖς δαιμόνων μαθεῖν, ὅτι μὴ ὡς πολλῶν ὄντων ἀνεφώνουν, ἀλλὰ τοῦτον μόνον εἰδότες ἔλεγον· Σὺ εἶ ὁ ἅγιος τοῦ Θεοῦ, καὶ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ. Καὶ γὰρ καὶ ὁ τὴν αἵρεσιν αὐτοῖς ὑποβαλών (74), πειρά- ζων ἐν τῷ ὄρει, οὐκ ἔλεγεν· Εἰ καὶ σὺ Υἱὸς εἶ τοῦ Θεοῦ, ὡς ἔντων ἄλλων· ἀλλ', Εἰ σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ (75), ὡς μόνου ὄντος αὐτοῦ. Ἀλλ᾽ οἱ θαυμα στοί, ὥσπερ Ελληνες, ἐκπεσόντες τῆς περὶ τοῦ ἑνὸς Θεοῦ ἐννοίας, εἰς πολυθεότητα κατῆλθον, οὕτω καὶ οὗτοι, μὴ πιστεύοντες ἕνα εἶναι τὸν τοῦ Πατρὸς Λό γον, εἰς πολλῶν ἐπίνοιαν πεπτώκασι· καὶ τὸν μὲν ὄντως ὄντα Θεὸν καὶ ἀληθινὸν (76) Λόγον ἀρνοῦνται, κτίσμα δὲ αὐτὸν κἂν ἐνθυμεῖσθαι τετολμήκασιν, οὐ βλέποντες ὅσης ἀσεβείας μεστόν ἐστι τὸ φρόνημα. Εἰ γὰρ κτίσμα ἐατὶ, πῶς αὐτὸς τῶν κτισμάτων ἐστὶ Β ἐπιγέγονεν ὕστερον. αὐτοῦ φύσει καὶ οὐκ ἐπιγέγονεν, τοῦτο φύσει τούτῳ φύσει. οὐ γέγονεν ὕστερον· ἀλλὰ Πατρός, κενών. πλασμάτων. Α' πλάσται. πλαστῶν. σοφίαν τοῦ Πατρὸς εἶναι, ἐν ᾗ καὶ τοῦτον πεποίηκε, καὶ λοι πὸν κατ' ἐπίνοιαν αὐτὸν διὰ τὰ λογικά, Σοφίαν τοῦ Πατρὸς εἶναι, ἐν ᾗ καὶ τοῦτον πε ποιηκέναι, καὶ λοιπὸν κατ᾽ ἐπίνοιαν, οὐχ ὁρῶντες ἑκάστου. ταῦτα εἶναι τὸν Κύριον οὐ θέλουσι φανερῶς, οὐδέ, οἱ ἄθεοι εναντίοι εἰσίν. αὐτῆς τῆς πα τρικής. αὐτῆς τῆς τε τῆς, ἁγίων σπί τὴν διάνοιαν οὐ θέλουσι καθαράν. ὁμοίων αὐτοῖς δαιμόνων. ὁμοίων δαιμόνων αὐτοῖς. ὁμοίων αὐτῶν δαιμόνων. ὑποβαλών. Καὶ γὰρ ὁ τὴν αἵρεσιν αὐτοῖς ὑποβάλλων. οὐκ ἔλεγεν οὐκ ἔλε- γον, ἅγιος τοῦ Θεοῦ, ἀλλ' οἱ θαυμαστοί ἀλλ' ὡς μόνου ὄντος αὐτοῦ. εἰ σὺ εἶ ὁ Υἱὸς τοῦ Θεοῦ. Μος ἐκπεσόντες εἰς πολυθεῖαν κατα ἦλθον. τὸν μὲν ὄντως όντα Θεὸν καὶ ἀληθινόν, τὸν μὲν ὄντως ὄντα Θεὸν ἀληθινόν, δε κἂν ἐνθυμεῖ- σθα:. καὶ ἐνθυμεῖσθαι. 5.69 EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A Patris verbum in quo et cali frmati sunt ", omnia- que prorsus per ipsum facta sunt"; illi novorum dogmatum et commentorum inventores aliud indú • cunt verbum aliamque fingunt esse sapientiam Pa- tris; illum vero nonnisi cogitatione, rerum scilicet ratione præditarum causa, Verbum sive Rationem et Sapientiam appellari. Verum quæ inde oriantur absurda, profecto non perspiciunt. cogitatione dicitur, quidnam ipse fuerit, nunquam utique sunt dicturi. Nam si hæc illum esse testan- tur Scripturæ, illi vero hæc eadem Dominum esse nolunt; certe ne exsistere quidem eumn manifeste volunt impii Scripturarumve adversarii. Sane ſide- les id possunt discere tum ex ipsa paterna voce, tuuu ex angelis qui illum adorant, tum etiam ex sanctis qui de eo scripsere. Verum illi quandoquidem pu- ram non habent mentem, nec divinos et theologas viros queunt audire, possunt saltem idem ipsuın a sui similibus dæmonibus edoceri, qui nimirum non quasi multi essent filii, sed solum hunc agnoscentes exclamabant : Tu es sancius Dei et Filius Dei 30. ls euim qui hanc hæresim ipsis suggessit, cum eum in monte tentaret, non dixit: Si et tu Filius Dei es, quasi nempe alii essent filii : sed, Si tu es Fi- lius Dei s, utpote quem solum esse constaret. Ve- rum ‘egregii illi viri, non secus ac gentiles qui ab nnius Dei notitia aberrantes, in deorum multitudi- nem sunt delapsi, sic et ipsi, dum unum Patris C Verbum nolunt credere, in hunc errorem cecide- runt, multa scilicet esse Verba. Eum itaque qui vere Deus et verum Verbum est negant, ipsum- que rem creatam esse audent cogitare; quæ senten- tia quanta sit impietate plena, omnino non al- ** Psal. xxx11, 6. Joan. 1, 3. Marc. 1, 24; Matth. vIII, 29. 2º Luc. IV, 3. Fragm. etc. Ibid. Seguer. Basil. Gubler. et Fel- ckman. 1, Editi et alii, Item ilid. Gobier. et Felck. 1, etc. ris. ut et legit Nannins. Alii cu editione Comunel. Mox Seguer. Fragm. Gobler. et Felckm. 1, Colb. Taurin. Fr. 1, Cate- D ri et editi, Paulo post Colb. Fr. 1, etc. Jesuit. vero, etc. Colb. et Taurin. etc. Paulo post abest a Gu- bler. et Felckm. 1, qui et ibidem habent Gabler. Felekan. 1, Culbert. et Fr. 1, Cateri et editi, etc. Paulo post, deest in Jesuit. Colbert. et Taurin. mox, Mox Taurin. Jesuit. Fr. 1, Seguer. Edito Comme Fragmentum, Fr. 1, item habet Alii et edliti. Ibid., legitur in Seguer. Jesuit. Colb. Taurin. Anglican. et Fragment. Editi vero habent mendose : at utrumque abest a Goller. et Felc. usque ad exclusi- ve, desunt in Basilieusi. Editi autem et alii, alrest a Fr. 1, et Taurin. Paulo post Seguer. Seguer. Colbert. Taurin. et Jes. etc. Editi et alii, etc. Mox Colbert. Taurin. guer. Jes. Fr. 1, Gobler. et Felck. 1, Editi et alii, 14. Εἰ γὰρ δι' ἡμᾶς λέγεται κατ᾽ ἐπίνοιαν (70) 14. Si enim nostri causa, Verbum et Sapientia (67) Jesuit. Taurin. et Colb. αὐτοῦ φύσει καὶ οὐκ (68) Sic Seguer. Jes. Colb. Taurin. et editio Pa- (69) Seguer. γενέσθαι καὶ Λόγον. Ibid. Fragmn. (70) Κατ' ἐπίνοιαν deest in Fragmento. (71) Seguer. Gobler. Felck. 1, αὐτοὶ δέ. Ibid. (72) Sic Seguer. Taurin, Jesuit. et Felckm. 5. Αι (75) Goller. et Felckm. 1, δύνανται δὲ παρά. PIC. (74) Sic Seguerian. Colbert. Taurin. Jesuit, et 1. Ibid. quæ sequuntur post hæc verba, σὺ εἶ δ (75) Sic Seguer. Colbert. Taurin. Jesuit et Frag. (76) Fragm. τὸν μὲν ὄντως ὄντα καὶ ἀληθινόν, etc.
PG 25:571καὶ τὸν μὲν ὄντως ὄντα Θεὸν καὶ ἀληθινὸν Λόγον ἀρνοῦνται, κτίσμα δὲ αὐτὸν κἂν ἐνθυμεῖσθαι τετολμήκασιν, οὐ βλέποντες ὅσης ἀσεβείας μεστόν ἐστι τὸ φρόνημα. Εἰ γὰρ κτίσμα ἐστὶ, πῶς αὐτὸς τῶν κτισμάτων ἐστὶ δημιουργός; ἢ πῶς αὐτὸς ὁ Υἱὸς καὶ Σοφία, καὶ Λόγος; Λόγος γὰρ οὐ κτίζεται, ἀλλὰ γεννᾶται· καὶ τὸ κτίσμα οὐχὶ υἱὸς, ἀλλὰ ποίημα. Καὶ εἰ τὰ κτίσματα δι’ αὐτοῦ γέγονε, κτίσμα δέ ἐστι καὶ αὐτός· διὰ τίνος ἄρα καὶ αὐτὸς γέγονεν; Ἀνάγκη γὰρ τὰ ποιήματα διά τινος γίνεσθαι, ὥσπερ οὖν καὶ γέγονε διὰ τοῦ Λόγου, ὅτι μὴ αὐτὸς ἦν ποίημα, ἀλλὰ Λόγος τοῦ Πατρός. Καὶ πάλιν, εἰ ἄλλη ἐστὶν ἡ ἐν τῷ Πατρὶ σοφία παρὰ τὸν Κύριον, καὶ ἡ Σοφία ἐν σοφίᾳ γέγονεν. Εἰ δὲ Σοφία ἐστὶν ὁ τοῦ Θεοῦ Λόγος, εἴη ἂν καὶ ὁ Λόγος ἐν λόγῳ γεγονώς· καὶ εἰ ὁ Λόγος τοῦ Θεοῦ ἐστιν ὁ Υἱὸς, εἴη ἂν καὶ ὁ Υἱὸς ἐν τῷ υἱῷ ποιηθείς. Πῶς τοίνυν ὁ Κύριος ἔλεγεν· Ἐγὼ ἐν τῷ Πατρὶ, καὶ ὁ Πατὴρ ἐν ἐμοὶ, ὄντος ἑτέρου ἐν τῷ Πατρὶ, ἐν ᾧ καὶ αὐτὸς ὁ Κύριος γέγονε; Πῶς δὲ καὶ ὁ Ἰωάννης, ἀφεὶς ἐκεῖνον, περὶ τούτου διηγεῖται λέγων· Πάντα δι’ αὐτοῦ ἐγένετο, καὶ χωρὶς αὐτοῦ ἐγένετο οὐδὲ ἕν;δημιουργός; ἢ πῶς αὐτὸς ὁ Υἱός (77) καὶ Σοφία, καὶ χιν, 10. κτίσματα, αὐτὸς δὲ Υιός, ποίημα. Επειτα εἰ τὰ κτίσματα, διὰ τίνος ἄρα καὶ οὗτος γέγονεν, εἰ ἄλλη ἐστὶ σοφία ἡ ἐν τῷ Πατρὶ σοφία παρὰ τὸν Κύριον. Ἡ δὲ σοφία. εἴη κατ' αὐτούς, ὁ Κύριος λέγει· Εγώ, ρου, ὁ Κύριος γέγονεν, ὡς οἱ 'Αρεια- νοὶ νομίζουσιν· οὐκ ἂν εἴη αὐτὸς ἐν τῷ Πατρί. Πῶς δὲ καί, γέγονεν. Εἰ γὰρ πάντα. πάντα τὰ βουλήματι γενόμενα, πῶς καὶ αὐτὸς εἶς. Εἰ δὲ πάντα βουλήματι τὰ γενό- μενα... πῶς αὐτὸς εἶς, Λόγος ; Λόγος γὰρ οὐ κτίζεται, ἀλλὰ γεννᾶται· καὶ τὸ κτίσμα οὐχὶ υἱὸς, ἀλλὰ ποίημα. Καὶ εἰ τὰ κτί- σματα (78) δι' αὐτοῦ γέγονε, κτίσμα δέ ἐστι καὶ αὐτ τός· διὰ τίνος ἄρα καὶ αὐτὸς γέγονεν ; 'Ανάγκη γὰρ τὰ ποιήματα διά τινος γίνεσθαι, ὥσπερ οὖν καὶ γέ- γονε διὰ τοῦ Λόγου, ὅτι μὴ αὐτὸς ἦν ποίημα (79), ἀλλὰ Λόγος τοῦ Πατρός. Καὶ πάλιν, εἰ ἄλλη ἐστὶν ἡ ἐν τῷ Πατρὶ σοφία παρὰ τὸν Κύριον, καὶ ἡ Σοφία ἐν σοφίᾳ γέγονεν. Εἰ δὲ Σοφία (80) ἐστὶν ὁ τοῦ Θεοῦ Λόγος, εἴη ἂν καὶ ὁ Λόγος ἐν λόγῳ γεγονώς· καὶ εἰ ὁ Λόγος τοῦ Θεοῦ ἐστιν ὁ Υἱὸς, εἴη ἂν καὶ ὁ Υἱὸς (81) ἐν τῷ υἱῷ ποιηθείς. τρὶ, καὶ ὁ Πατὴρ ἐν ἐμοὶ, ὄντος ἑτέρου (82) ἐν τῷ Πατρὶ, ἐν ᾧ καὶ αὐτὸς ὁ Κύριος γέγονε ; Πῶς δὲ και ὁ Ἰωάννης, ἀφεὶς ἐκεῖνον, περὶ τούτου διηγείται λέ- γων· Πάντα δι' αὐτοῦ ἐγένετο, καὶ χωρὶς αὐτοῦ ἐγένετο οὐδὲ ἔν (83); Εἰ δὲ πάντα τὰ βουλήματι γενόμενα δι᾿ αὐτοῦ γέγονε, πῶς καὶ αὐτὸς εἷς τῶν γενομένων ἐστί ; Πῶς δὲ καὶ τοῦ Ἀποστόλου λέγον τος, Δι' δν τὰ πάντα καὶ δι' οὗ τὰ πάντα, οὗτοι λέγουσιν· Οὐχ ἡμεῖς δι' αὐτὸν, ἀλλ' ἐκεῖνος δι' ἡμᾶς γέγονεν ; Εδει γάρ, εἴπερ οὕτως ἦν, εἰπεῖν αὐτὸν (34), Δι' οὓς γέγονεν ὁ Λόγος. Νῦν δὲ μὴ τοῦτο λέγων, ἀλλὰ, δι' δν τὰ πάντα καὶ δι' οὗ τὰ πάντα, δείκνυσι τού- τους αἱρετικοὺς καὶ συκοφάντας. Αλλως τε, εἰ τε θαῤῥήκασιν ἄλλον εἶναι Λόγον (85) ἐν τῷ Θεῷ, ἐπεὶ μὴ φανερὰς ἔχουσι τὰς ἐκ τῶν Γραφῶν ἀποδείξεις, κἂν ἐν ἔργον αὐτοῦ δεικνύτωσαν, ἢ τοῦ Πατρὸς ἔργον χωρὶς τούτου τοῦ Λόγου γεγονός (86), ἵνα τινά δου κῶσι πρόφασιν ἔχειν τῆς ἑαυτῶν ἐπινοίας. Τοῦ μὲν γὰρ ἀληθινοῦ Λόγου πᾶσιν ἐστι φανερὰ τὰ ἔργα, ὡς καὶ ἐξ αὐτῶν αὐτὸν (87) ἀναλόγως θεωρεῖσθαι· ὡς τῶν γεγενημένων. Πως δὲ καὶ τοῦ, πῶς καὶ τοῦ, δι' οὗ τὰ πάντα ἄλλον εἶναι τὸν Λόγον. κἂν ἔν ἔργον. κἂν ἔργον. αὐ τοῦ γεγονώς. Δε ἢ τοῦ Πατρὸς ἔργα & χωρὶς τοῦ λόγου γεγόνασι. ἢ τὰ τοῦ Πατρὸς ἔργα & χω- ρίς, εἰ τὰ τοῦ Πατρός έργα χωρὶς τοῦ Λόγου γεγόνασιν. χωρίς τούτου τοῦ Λόγου. ἵνα τινὰ δοκῶσι πρόφασιν ἔχειν. ἵνα τινὰ ἔχειν πρόφασιν δοκῶσι. άτινα δοκοῦσι πρόφασιν ἔχειν. τῆς ἑαυτῶν ἐπινοίας. τῆς ἑαυτῶν διανοίας. Μάλλον οὖν ἐπινοίας. τῆς ἑαυτῶν διανοίας. Τοῦ μὲν γάρ, εἰς. S. ATHANASII OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. tendunt. Nam si creatus ipse est, quomodo rerum A creatarum opifex est ? vel quomodo ipse Filius et Sapientia et Verbum est? Nam Verbum non creatur, sed gignitur; quodque creatum est, non filius est, sed opus. Insuper, si res creatæ per ipsum factæ sunt, ipse autem creatus quoque est : per quem, quæso, factus est ? Siquidem necesse est ut res creatæ per aliquem fiant, quemadmodum utique per Verbum facta sunt, quia scilicet non opus sed Verbum Patris est. Praterea, si sapientia quæ in Patre est, alia est prater Dominum, certe Sapientia in sapientia facta est ; ac proinde si Sapientia Dei, Verbum est, sequetur Verbum in verbo factum esse ; el rursus, si Verbum Dei, Filius est, Filium in filio factum esse intelligetur. B tre, et Paler in me est 3, cum in patre sit alius, in quo et ipse Dominus factus est? Qui vero Joan- nes, illo dimisso, de isto ita loquitur : Omnia per ipsum facta sunt, et sine ipso factum est nihil at ? Si porro omnia, quæ voluntate sunt facta, per eum facta sunt, quomodo ipse una est e rebus fa- clis? Quomodo item Apostolo dicente : Propter quem omnia et per quem omnia", ipsi non ve- rentur dicere: Non nos propter ipsum, sed ille propter nos factus est? Si enim ita esset, prorsus illi dicendum fuisset : Propter quos factuin est Verbum. Cum autem id minime dicat, sed, propter quem omnia et per quem omnia, illos hæreticos et sycophantas esse ostendit. Alioqui si aliud in Deo c Verbum esse audeant asseverare; cum clara ex Scripturis argumenta nulla ipsis suppetant, saltem unum ejus opus, vel Patris opus aliquod sine hoc Verbo factum indicent, ut aliqua ratione suum commentum defendere posse videantur. Opera qui- dem veri Verbi omnibus sunt manifesta, adeo ut so Joan. st Joan. 1, 3. Hebr. 11, 10. etc. etc. Mox Seguer. etc. post sic in Fragmento legitur, Felckin. et 5, Colb. et Taurin. etc. Mox Fr. 1, Colb. et Taurin. etc. etc. lidem mox, etc., unde juxta los mss. is est hujus loci sensus Cum enim alius sit in Patre, in quo et ipse Dominus fuctus est, ut putant Ariani: certe ipse in Patre non erit. Qui vero Joannes, etc. Ibid. Jer. Colb. Taurin. et Fr. 1, lid. et Seguer. Gobler. et Felck. 1, et mox, Eliti vero et alii, etc. Ibid. Jes. Colb. Taurin.. Item mox iidem et Seguer. etc. Cæteri autem et editi, etc. absunt a Seguer. Colb. Jes. et Fragm. Dalii et editi, Paulo pust Se guer. Colb. Taurin. Jes. Fr. 1, Gobler. et Felck. 1, Alii vero et editi, Ibid. abest a Fr. 1. quorum duo postremi mendose habent Jes. Colb. Taurin. Fr. 1, etc. Galeri vero et editi, Felck. 5, ibid. Seguer., Gobler. et Felck. 1, Jes. Colb. Taurin. et Fr. 1, Item ibid. Seguer. Colb. Taurin. Jes. Fragm. Felck. 5, Editi et alii, tunt. I 15. Quomodo ergo Dominus dixit : Ego in Pa- (77) Jes. Colb. Taurin. ἢ πῶς τὰ μὲν πάντα (78) Jes. Colbert. Taurin. Fr. 1, οὐ γέννημα, ἀλλὰ (79) Colb., Fr. 1, μὴ αὐτός ἐστι ποίημα. Paulo (80) Seguer. Jes. Coil. Taurin. Gobier. Fr. 1, (81) Jes. et Fr. 1, εἴη ἂν κατ' αὐτοὺς ὁ Υἱός, etc. (82) Jes., Colb., Taurin. et Fr. 1, "Οντος γὰρ ἑτέ (83) Seguer. οὐδέν. Gobler. et Felck. 1, οὐδὲ ἓν δ 15. Πῶς τοίνυν ὁ Κύριος έλεγεν · Ἐγὼ ἐν τῷ Πα (84) Αὐτόν deest in Fragmento. Paulo post, καὶ (85) Sic Segner. Colb. Taurin. Jes. et Fragm. Αt (86) Sic Seguer. Fragm. Gobler. et Felck. 4, (87) Sic miss. et Fragm. At editi αὐτόν oruit-
PG 25:572Εἰ δὲ πάντα τὰ βουλήματι γενόμενα δι’ αὐτοῦ γέγονε, πῶς καὶ αὐτὸς εἷς τῶν γενομένων ἐστί; Πῶς δὲ καὶ τοῦ Ἀποστόλου λέγοντος, Δι’ ὃν τὰ πάντα καὶ δι’ οὗ τὰ πάντα, οὗτοι λέγουσιν· Οὐχ ἡμεῖς δι’ αὐτὸν, ἀλλ’ ἐκεῖνος δι’ ἡμᾶς γέγονεν; Ἔδει γὰρ, εἴπερ οὕτως ἦν, εἰπεῖν αὐτὸν, Δι’ οὓς γέγονεν ὁ Λόγος. Νῦν δὲ μὴ τοῦτο λέγων, ἀλλὰ, δι’ ὃν τὰ πάντα καὶ δι’ οὗ τὰ πάντα, δείκνυσι τούτους αἱρετικοὺς καὶ συκοφάντας. Ἄλλως τε, εἰ τεθαῤῥήκασιν ἄλλον εἶναι Λόγον ἐν τῷ Θεῷ, ἐπεὶ μὴ φανερὰς ἔχουσι τὰς ἐκ τῶν Γραφῶν ἀποδείξεις, κἂν ἓν ἔργον αὐτοῦ δεικνύτωσαν, ἢ τοῦ Πατρὸς ἔργον χωρὶς τούτου τοῦ Λόγου γεγονὸς, ἵνα τινὰ δοκῶσι πρόφασιν ἔχειν τῆς ἑαυτῶν ἐπινοίας. Τοῦ μὲν γὰρ ἀληθινοῦ Λόγου πᾶσίν ἐστι φανερὰ τὰ ἔργα, ὡς καὶ ἐξ αὐτῶν αὐτὸν ἀναλόγως θεωρεῖσθαι· ὡς γὰρ τὴν κτίσιν ὁρῶντες, διανοούμεθα τὸν ταύτην κτίσαντα Θεὸν, οὕτω βλέποντες μηδὲν ἄτακτον ἐν τοῖς γενομένοις, ἀλλὰ πάντα τάξει καὶ προνοίᾳ κινούμενά τε καὶ μένοντα, ἐνθυμούμεθα Λόγον εἶναι τοῦ Θεοῦ τὸν ἐπὶ πάντων ὄντα τε καὶ ἡγεμονεύοντα.δημιουργός; ἢ πῶς αὐτὸς ὁ Υἱός (77) καὶ Σοφία, καὶ χιν, 10. κτίσματα, αὐτὸς δὲ Υιός, ποίημα. Επειτα εἰ τὰ κτίσματα, διὰ τίνος ἄρα καὶ οὗτος γέγονεν, εἰ ἄλλη ἐστὶ σοφία ἡ ἐν τῷ Πατρὶ σοφία παρὰ τὸν Κύριον. Ἡ δὲ σοφία. εἴη κατ' αὐτούς, ὁ Κύριος λέγει· Εγώ, ρου, ὁ Κύριος γέγονεν, ὡς οἱ 'Αρεια- νοὶ νομίζουσιν· οὐκ ἂν εἴη αὐτὸς ἐν τῷ Πατρί. Πῶς δὲ καί, γέγονεν. Εἰ γὰρ πάντα. πάντα τὰ βουλήματι γενόμενα, πῶς καὶ αὐτὸς εἶς. Εἰ δὲ πάντα βουλήματι τὰ γενό- μενα... πῶς αὐτὸς εἶς, Λόγος ; Λόγος γὰρ οὐ κτίζεται, ἀλλὰ γεννᾶται· καὶ τὸ κτίσμα οὐχὶ υἱὸς, ἀλλὰ ποίημα. Καὶ εἰ τὰ κτί- σματα (78) δι' αὐτοῦ γέγονε, κτίσμα δέ ἐστι καὶ αὐτ τός· διὰ τίνος ἄρα καὶ αὐτὸς γέγονεν ; 'Ανάγκη γὰρ τὰ ποιήματα διά τινος γίνεσθαι, ὥσπερ οὖν καὶ γέ- γονε διὰ τοῦ Λόγου, ὅτι μὴ αὐτὸς ἦν ποίημα (79), ἀλλὰ Λόγος τοῦ Πατρός. Καὶ πάλιν, εἰ ἄλλη ἐστὶν ἡ ἐν τῷ Πατρὶ σοφία παρὰ τὸν Κύριον, καὶ ἡ Σοφία ἐν σοφίᾳ γέγονεν. Εἰ δὲ Σοφία (80) ἐστὶν ὁ τοῦ Θεοῦ Λόγος, εἴη ἂν καὶ ὁ Λόγος ἐν λόγῳ γεγονώς· καὶ εἰ ὁ Λόγος τοῦ Θεοῦ ἐστιν ὁ Υἱὸς, εἴη ἂν καὶ ὁ Υἱὸς (81) ἐν τῷ υἱῷ ποιηθείς. τρὶ, καὶ ὁ Πατὴρ ἐν ἐμοὶ, ὄντος ἑτέρου (82) ἐν τῷ Πατρὶ, ἐν ᾧ καὶ αὐτὸς ὁ Κύριος γέγονε ; Πῶς δὲ και ὁ Ἰωάννης, ἀφεὶς ἐκεῖνον, περὶ τούτου διηγείται λέ- γων· Πάντα δι' αὐτοῦ ἐγένετο, καὶ χωρὶς αὐτοῦ ἐγένετο οὐδὲ ἔν (83); Εἰ δὲ πάντα τὰ βουλήματι γενόμενα δι᾿ αὐτοῦ γέγονε, πῶς καὶ αὐτὸς εἷς τῶν γενομένων ἐστί ; Πῶς δὲ καὶ τοῦ Ἀποστόλου λέγον τος, Δι' δν τὰ πάντα καὶ δι' οὗ τὰ πάντα, οὗτοι λέγουσιν· Οὐχ ἡμεῖς δι' αὐτὸν, ἀλλ' ἐκεῖνος δι' ἡμᾶς γέγονεν ; Εδει γάρ, εἴπερ οὕτως ἦν, εἰπεῖν αὐτὸν (34), Δι' οὓς γέγονεν ὁ Λόγος. Νῦν δὲ μὴ τοῦτο λέγων, ἀλλὰ, δι' δν τὰ πάντα καὶ δι' οὗ τὰ πάντα, δείκνυσι τού- τους αἱρετικοὺς καὶ συκοφάντας. Αλλως τε, εἰ τε θαῤῥήκασιν ἄλλον εἶναι Λόγον (85) ἐν τῷ Θεῷ, ἐπεὶ μὴ φανερὰς ἔχουσι τὰς ἐκ τῶν Γραφῶν ἀποδείξεις, κἂν ἐν ἔργον αὐτοῦ δεικνύτωσαν, ἢ τοῦ Πατρὸς ἔργον χωρὶς τούτου τοῦ Λόγου γεγονός (86), ἵνα τινά δου κῶσι πρόφασιν ἔχειν τῆς ἑαυτῶν ἐπινοίας. Τοῦ μὲν γὰρ ἀληθινοῦ Λόγου πᾶσιν ἐστι φανερὰ τὰ ἔργα, ὡς καὶ ἐξ αὐτῶν αὐτὸν (87) ἀναλόγως θεωρεῖσθαι· ὡς τῶν γεγενημένων. Πως δὲ καὶ τοῦ, πῶς καὶ τοῦ, δι' οὗ τὰ πάντα ἄλλον εἶναι τὸν Λόγον. κἂν ἔν ἔργον. κἂν ἔργον. αὐ τοῦ γεγονώς. Δε ἢ τοῦ Πατρὸς ἔργα & χωρὶς τοῦ λόγου γεγόνασι. ἢ τὰ τοῦ Πατρὸς ἔργα & χω- ρίς, εἰ τὰ τοῦ Πατρός έργα χωρὶς τοῦ Λόγου γεγόνασιν. χωρίς τούτου τοῦ Λόγου. ἵνα τινὰ δοκῶσι πρόφασιν ἔχειν. ἵνα τινὰ ἔχειν πρόφασιν δοκῶσι. άτινα δοκοῦσι πρόφασιν ἔχειν. τῆς ἑαυτῶν ἐπινοίας. τῆς ἑαυτῶν διανοίας. Μάλλον οὖν ἐπινοίας. τῆς ἑαυτῶν διανοίας. Τοῦ μὲν γάρ, εἰς. S. ATHANASII OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. tendunt. Nam si creatus ipse est, quomodo rerum A creatarum opifex est ? vel quomodo ipse Filius et Sapientia et Verbum est? Nam Verbum non creatur, sed gignitur; quodque creatum est, non filius est, sed opus. Insuper, si res creatæ per ipsum factæ sunt, ipse autem creatus quoque est : per quem, quæso, factus est ? Siquidem necesse est ut res creatæ per aliquem fiant, quemadmodum utique per Verbum facta sunt, quia scilicet non opus sed Verbum Patris est. Praterea, si sapientia quæ in Patre est, alia est prater Dominum, certe Sapientia in sapientia facta est ; ac proinde si Sapientia Dei, Verbum est, sequetur Verbum in verbo factum esse ; el rursus, si Verbum Dei, Filius est, Filium in filio factum esse intelligetur. B tre, et Paler in me est 3, cum in patre sit alius, in quo et ipse Dominus factus est? Qui vero Joan- nes, illo dimisso, de isto ita loquitur : Omnia per ipsum facta sunt, et sine ipso factum est nihil at ? Si porro omnia, quæ voluntate sunt facta, per eum facta sunt, quomodo ipse una est e rebus fa- clis? Quomodo item Apostolo dicente : Propter quem omnia et per quem omnia", ipsi non ve- rentur dicere: Non nos propter ipsum, sed ille propter nos factus est? Si enim ita esset, prorsus illi dicendum fuisset : Propter quos factuin est Verbum. Cum autem id minime dicat, sed, propter quem omnia et per quem omnia, illos hæreticos et sycophantas esse ostendit. Alioqui si aliud in Deo c Verbum esse audeant asseverare; cum clara ex Scripturis argumenta nulla ipsis suppetant, saltem unum ejus opus, vel Patris opus aliquod sine hoc Verbo factum indicent, ut aliqua ratione suum commentum defendere posse videantur. Opera qui- dem veri Verbi omnibus sunt manifesta, adeo ut so Joan. st Joan. 1, 3. Hebr. 11, 10. etc. etc. Mox Seguer. etc. post sic in Fragmento legitur, Felckin. et 5, Colb. et Taurin. etc. Mox Fr. 1, Colb. et Taurin. etc. etc. lidem mox, etc., unde juxta los mss. is est hujus loci sensus Cum enim alius sit in Patre, in quo et ipse Dominus fuctus est, ut putant Ariani: certe ipse in Patre non erit. Qui vero Joannes, etc. Ibid. Jer. Colb. Taurin. et Fr. 1, lid. et Seguer. Gobler. et Felck. 1, et mox, Eliti vero et alii, etc. Ibid. Jes. Colb. Taurin.. Item mox iidem et Seguer. etc. Cæteri autem et editi, etc. absunt a Seguer. Colb. Jes. et Fragm. Dalii et editi, Paulo pust Se guer. Colb. Taurin. Jes. Fr. 1, Gobler. et Felck. 1, Alii vero et editi, Ibid. abest a Fr. 1. quorum duo postremi mendose habent Jes. Colb. Taurin. Fr. 1, etc. Galeri vero et editi, Felck. 5, ibid. Seguer., Gobler. et Felck. 1, Jes. Colb. Taurin. et Fr. 1, Item ibid. Seguer. Colb. Taurin. Jes. Fragm. Felck. 5, Editi et alii, tunt. I 15. Quomodo ergo Dominus dixit : Ego in Pa- (77) Jes. Colb. Taurin. ἢ πῶς τὰ μὲν πάντα (78) Jes. Colbert. Taurin. Fr. 1, οὐ γέννημα, ἀλλὰ (79) Colb., Fr. 1, μὴ αὐτός ἐστι ποίημα. Paulo (80) Seguer. Jes. Coil. Taurin. Gobier. Fr. 1, (81) Jes. et Fr. 1, εἴη ἂν κατ' αὐτοὺς ὁ Υἱός, etc. (82) Jes., Colb., Taurin. et Fr. 1, "Οντος γὰρ ἑτέ (83) Seguer. οὐδέν. Gobler. et Felck. 1, οὐδὲ ἓν δ 15. Πῶς τοίνυν ὁ Κύριος έλεγεν · Ἐγὼ ἐν τῷ Πα (84) Αὐτόν deest in Fragmento. Paulo post, καὶ (85) Sic Segner. Colb. Taurin. Jes. et Fragm. Αt (86) Sic Seguer. Fragm. Gobler. et Felck. 4, (87) Sic miss. et Fragm. At editi αὐτόν oruit-
PG 25:574Τοῦτο καὶ αἱ θεῖαι Γραφαὶ μαρτυροῦσι, λέγουσαι αὐτόν τε εἶναι τὸν τοῦ Θεοῦ Λόγον, καὶ ὅτι δι’ αὐτοῦ τὰ πάντα γέγονε, καὶ χωρὶς αὐτοῦ ἐγένετο οὐδὲ ἕν. Ἐκείνου δὲ, περὶ οὗ λέγουσιν, οὐδὲν οὔτε ῥητὸν οὔτε ἔργον ὑπ’ αὐτῶν δείκνυται. Καὶ γὰρ καὶ αὐτὸς ὁ Πατὴρ λέγων, Οὗτός ἐστιν ὁ Υἱός μου ὁ ἀγαπητὸς, οὐδένα ἕτερον εἶναι παρ’ αὐτὸν σημαίνει. Οὐκοῦν κατὰ τοῦτο καὶ Μανιχαίοις οἱ θαυμαστοὶ λοιπὸν προσετέθησαν. Καὶ γὰρ κἀκεῖνοι μόνον ἄχρις ὀνόματος ἀγαθὸν Θεὸν ὀνομάζουσι, καὶ ἔργον μὲν αὐτοῦ οὔτε βλεπόμενον οὔτε ἀόρατον δεικνύειν δύνανται· τὸν δὲ ἀληθινὸν καὶ ὄντως ὄντα Θεὸν, τὸν ποιητὴν οὐρανοῦ καὶ γῆς, καὶ πάντων τῶν ἀοράτων ἀρνούμενοι, παντελῶς εἰσι μυθολόγοι. Τοῦτο δὲ καὶ οὗτοι πάσχειν μοι δοκοῦσιν οἱ κακόφρονες. Τοῦ γὰρ ἀληθινοῦ Λόγου καὶ μόνου ὄντος ἐν τῷ Πατρὶ τὰ ἔργα βλέπουσι, καὶ τοῦτον μὲν ἀρνοῦνται, ἄλλον δὲ ἑαυτοῖς ἀναπλάττονται λόγον, ὃν οὔτε ἐξ ἔργων οὔτε ἐξ ἀκοῆς ἀποδεικνύειν δύνανται· εἰ μὴ ἄρα σύνθετον τὸν Θεὸν, ὡς ἄνθρωπον, λαλοῦντα καὶ ἀμείβοντα τοὺς λόγους, καὶ πάλιν οὕτω νοοῦντα καὶ σοφιζόμενον ὑπονοοῦντες μυθολογοῦσιν.γὰρ τὴν κτίσιν ὁρῶντες, διανοούμεθα τὸν ταύτην κτίσαντα Θεόν, οὕτω βλέποντες μηδὲν ἄτακτον ἐν τοῖς γενομένοις, ἀλλὰ πάντα τάξει καὶ προνοίᾳ κινούμενα τε καὶ μένοντα, ἐνθυμούμεθα λόγον εἶναι τοῦ Θεοῦ (88) τὸν ἐπὶ πάντων ὄντα τε καὶ ἡγεμονεύοντα. Τοῦτο καὶ αἱ θεῖαι Γραφαὶ μαρτυροῦσι, λέγουσαι αὐτόν τε εἶναι τὸν τοῦ Θεοῦ Λόγον, καὶ ὅτι δι' αὐτοῦ τὰ πάντα γέγονε (89), καὶ χωρὶς αὐτοῦ ἐγένετο οὐδὲ ἕν. Ἐκείνου δὲ, περὶ οὗ λέγουσιν, οὐδὲν οὔτε ῥητὸν οὔτε ἔργον ὑπ' αὐτῶν δείκνυται. Καὶ γὰρ καὶ αὐτὸς ὁ Πατὴρ (90) λέγων, Οὗτός ἐστιν ὁ Υἱός μου ο ἀγαπητός, οὐδένα ἕτερον εἶναι παρ' αὐτὸν σημαί- νει. στοὶ λοιπὸν προσετέθησαν. Καὶ γὰρ κἀκεῖνοι μόνον ἄχρις ὀνόματος ἀγαθὸν Θεόν (91) ὀνομάζουσι, καὶ Β ἔργον μὲν αὐτοῦ οὔτε βλεπόμενον οὔτε ἀόρατον δει- κνύειν δύνανται· τὸν δὲ ἀληθινὸν καὶ ὄντως ὄντα Θεόν, τὸν ποιητὴν οὐρανοῦ καὶ γῆς, καὶ πάντων τῶν (92) ἀοράτων αρνούμενοι, παντελῶς εἰσι μυθο λόγοι. ' Τοῦτο δὲ καὶ οὗτοι πάσχειν μοι δοκοῦσιν οἱ κακόφρονες. Τοῦ γὰρ ἀληθινοῦ Λόγου καὶ μόνου δν τος ἐν τῷ Πατρὶ τὰ ἔργα βλέπουσι, καὶ τοῦτον μὲν ἀρνοῦνται, ἄλλον δὲ ἑαυτοῖς ἀναπλάττονται (93) λό- γον, ὃν οὔτε ἐξ ἔργων οὔτε ἐξ ἀκοῆς ἀποδεικνύειν δύνανται· εἰ μὴ ἄρα σύνθετον τὸν Θεόν, ὡς ἄνθρω- πον, λαλοῦντα καὶ ἀμείβοντα τους λόγους (94), καὶ πάλιν οὕτω νοοῦντα καὶ σοφιζόμενον ὑπονοοῦντες μυ θολογοῦσιν, οὐχ ὁρῶντες εἰς ὅσην ἀλογίαν ταῦτα λέ- γοντες ἐκπεπτώκασιν. Εἰ μὲν γὰρ ἐπισυμβαίνοντας ἔχει τοὺς λόγους, πολὺ τοῦτο (95) ἄνθρωπον νομίζου- σιν· εἰ δὲ καὶ ἐξ αὐτοῦ προφέρονται καὶ λοιπὸν ἀφα- νίζονται· μειζόνως ἀσεβοῦσιν, ὅτι τὰ ἐκ τοῦ ὄντο, εἰς τὸ μὴ εἶναι ἀναλύουσιν. Εἰ γὰρ ὅλως γεννᾶν αὐ τὸν ὑπονοοῦσι (96), βέλτιόν ἐστι καὶ εὐσεβέστερον λέγειν ἑνὸς εἶναι λόγου γεννήτορα τὸν Θεόν, ὅς ἐστι τὸ πλήρωμα (97) τῆς θεότητος αὐτοῦ, ἐν ᾧ καὶ οἱ θησαυροὶ τῆς γνώσεως πάσης εἰσὶν ἀπόκρυφοι, καὶ καὶ αἱ Γραφαὶ μαρτυ- ροῦσι, ἐγένετο. ἐγένετο, γέγονε. ἔργον ὑπ' αὐτοῦ δείκνυται. αὐτὸς ὁ Πατήρ, Καὶ γὰρ αὐτός ἐστιν ὁ λέγων, οὗτος, ὁ Υἱός μου. μου οὐδένα δὲ ἕτερον, οὐδὲν ἕτερον. κατὰ τοῦτο καὶ Μανιχαίοις, και οι θαυμαστοί Θεόν. καὶ ἔργον μὲν αὐτοῦ. μέν ἀποδεικνύειν. πάντων τῶν ποιη- μάτων. ἀρνούμενοι παντελῶς, εἰσὶ μυθολόγοι. αρνούμενοι παντε λῶς, εἰσὶ μυθολόγοι. : τοντες. &ν οὔτε, ν δεικνύειν δύνανται. νοοῦντα, τοὺς λόγους τοὺς προτέρους, καὶ πάλιν οὕτω σοφιζόμενον ὑπονοοῦντες. μυθολο γοῦσιν, οὐχ ὁρῶντες, εἰς έναντιλογίαν ταῦτα λέγοντες έκπε- πτώκασι. ὑπονοοῦντες, οὐ νοοῦντες. πολὺ τοῦτο. άνθρωπον, ἄνουν, πολὺ τοῦτον ἄνθρω πον, οἶμαι, ὡς ἄνουν ὀφείλει γράφεσθαι, ἵν' ᾗ οὔ τως· πολὺ τοῦτον ἄνουν νομίζουσι. ἀφα νίζουσιν, ὡς οἱ τῶν ἀνθρώπων, μειζόνως ἀσεβοῦσιν. εὐσεβοῦσιν. πολὺ τοῦτον, ἀφανίζονται EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A ex his ipse convenienter conspiciatur. Ut enim res creatas intuentes, harum creatorem intelligimus Deum ita cum in rebus factis nihil inordinatunı, ss Matth. xv, 5. rin. Fr. 1, Jes. et Fragm. etc. C editi, Μox pro ut habent Seguer. Taurin. Fr. 1, Jes. et Fragmentum; in editione Comnel. et aliis legitur Mox Colb. et Tau- D rin. etc. Fragm. etc. Ibid. Seguer. Jes. Fr. 1, Colb. Taurin. et Fragm. Editi vero et alii omittunt. Mor Fragm. etc. Jes., Μox Seguer. Colb. Taurin. Jes. Fragm. etc. Editi vero et alii omittunt. Ibid. deest in Jes., Fr. 1, Colb. et Taurin. Μox Seguer. Colb. Taurin. Jes. et Fragmn. At in editis et aliis omittitur. Mox Jes. Colb. Taurin. et Fr. Ibid. Jes. Taurin. Colb. et Fr. 1, Item ibid. Seguer., Alii cum editis, sed omnia certo ordine et providentia moveri et servari cernimus; recte inde colligimus esse Dei Verbum, quod omnibus præsit et dominetur. Ve- rum id, etiam Scripturæ divinæ testantur, quæ as- serunt ipsum esse Dei Verbum, omniaque per ipsum facta esse, et sine illo nihil esse factum. Illius art- tem verbi, de quo illi loquuntur, nullum sane vel dictum vel factum possunt ostendere. Etenim ipse Pater qui dicit : Hic est Filius meus dilectus 3, nullum alium præter eum esse significat. ciantur egregii isti viri. Illi enim nomine tents Deum bonun appellant, nullumque ejus opus sive aspectabile sive non aspectabile possunt common- strare. Cum autem verum vereque exsistentem Deum, cœli et terræ, omniumque rerum invisibi - lium effectorem negant, nihil nisi meras narrant fabulas. Idem profecto maleficis istis accidere mihi videtur. Nam licet veri Verbi, quod et unum est in Patre, opera videant, ipsum nihilominus negant, aliudque verbum sibi ipsis fingunt, quod neque ex factis neque ex auditione demonstrare queunt; nisi forte Deum concipiant compositum, qui nore ho- minum loquatur, prioresque sermones immutet ; quem quidem si ita cogitantem et intelligentemi suspicentur, vere fingunt commenta, nec animad- vertunt quantum hæc a ratione sint aliena. Si enim succedentia sibi verba habeat, uae euun plane ho- minem arbitrantur. Quod si præterea ex ipso verba proferantur, ac postea evanescant; eo major illo- rum est impietas, qui nempe ea, quæ sunt ex illo qui est, in nihilum resolvant. Nam si omniuo exi- stimant a Deo gigni Verbum: melius et religiosius est Deum dicere unius Verbi esse genitorem, quod et ejus divinitatis plenitudo est, et in quo thesauri Ibid. Fragm. Seguer. Taurin. Colb. et de- suit. etc. Alii vero et editi, omittunt. Mox Fragm. Gouler. et Fel. 1. In Basil. scriptum quoque erat, sed deletum est. Alii vero et editi, ibid. Seguer. Fragm. Anglic. Gobler. Fel. et 5, Jes. Taurin. Colb. et Fr. 1, etc., ut jacet in contextu. At alii et editi, Jes. Fr. 1, ibidem pro e- dose habent Anglic. Fr. 1. Fel. 5, Ibid. Jes. Colb. Taurin. pro labent cum hac nota in textum inserta hoc modo, Mox Fr. 1, Jes. Colb. Taur. ibid. mendose, Hæc porro, etc., usque ad in- clusive desunt in Gobler. et Felc. 1. 16. Οὐκοῦν κατὰ τοῦτο καὶ Μανιχαίοις οἱ θαυμα (88) Seguer. εἶναι Θεοῦ. Μos Seguer. Colb. Tau- (89) Sic Seguer. Gobler. et Felck. 1. At alii et (90) Seguer. Jes. Colb. Taurin. Fr. 1, Καὶ γὰρ (91) Jes. Colb. Taurin. et Fr. 1, ἀγαθόν τινα (92) Sic mss. et Fragm. At in editis, τῶν deest. 16. Hinc ergo etiam cum Manichæis jam conso- (93) Sic Fragmentum. At editi et alii, ἀναπλάτ- (94) Sic Fragm. Seguer. Taurin. Colb. Fr.1, Jes. (95) Sic Seguer. Colb. Taurin. Jes. et Fragmn. At (96) Seguer., αὐτὸν γεννᾶν αὐτόν, etc. (97) Taurin. Colbert. Fr. 1, ὅς ἐστι καὶ τὸ πλή
PG 25:575οὐχ ὁρῶντες εἰς ὅσην ἀλογίαν ταῦτα λέγοντες ἐκπεπτώκασιν. Εἰ μὲν γὰρ ἐπισυμβαίνοντας ἔχει τοὺς λόγους, πολὺ τοῦτο ἄνθρωπον νομίζουσιν· εἰ δὲ καὶ ἐξ αὐτοῦ προφέρονται καὶ λοιπὸν ἀφανίζονται· μειζόνως ἀσεβοῦσιν, ὅτι τὰ ἐκ τοῦ ὄντος εἰς τὸ μὴ εἶναι ἀναλύουσιν. Εἰ γὰρ ὅλως γεννᾷν αὐτὸν ὑπονοοῦσι, βέλτιόν ἐστι καὶ εὐσεβέστερον λέγειν ἑνὸς εἶναι Λόγου γεννήτορα τὸν Θεὸν, ὅς ἐστι τὸ πλήρωμα τῆς θεότητος αὐτοῦ, ἐν ᾧ καὶ οἱ θησαυροὶ τῆς γνώσεως πάσης εἰσὶν ἀπόκρυφοι, καὶ τοῦτον λέγειν εἶναί τε καὶ συνυπάρχειν τῷ ἑαυτοῦ Πατρὶ, δι’ οὗ καὶ τὰ πάντα γέγονεν· ἢ πολλῶν μὴ φαινομένων Πατέρα νομίζειν τὸν Θεὸν, ἢ ὡς ἐκ πολλῶν συγκείμενον, ὡς ἀνθρωποπαθῆ καὶ ποικίλον, τὸν ἁπλοῦν ὄντα τῇ φύσει φαντάζεσθαι. Εἶτα τοῦ Ἀποστόλου λέγοντος· Χριστὸς Θεοῦ δύναμις καὶ Θεοῦ σοφία, οὗτοι ταῖς πολλαῖς δυνάμεσιν ἕνα καὶ τοῦτον συναριθμοῦσι, καὶ τό γε χείριστον, ὅτι τῇ κάμπῃ καὶ τοῖς ἄλλοις ἀλόγοις, τοῖς δι’ ἐπιτιμίαν πεμπομένοις δι’ αὐτοῦ, παραβάλλουσιν αὐτὸν οἱ παράνομοι. Εἶτα, τοῦ Κυρίου λέγοντος·Β τοῦτον λέγειν εἶναί τε καὶ συνυπάρχειν τῷ ἑαυτοῦ Πατρί, δι᾿ οὗ καὶ τὰ πάντα γέγονεν· ἢ πολλῶν μὴ φαινομένων Πατέρα νομίζειν (98) τὸν Θεόν, ἢ ὡς ἐκ πολλῶν συγκείμενον, ὡς ἀνθρωποπαθῆ καὶ ποικίλον, τὸν ἁπλοῦν ὄντα τῇ φύσει φαντάζεσθαι. Εἶτα τοῦ Αποστόλου λέγοντος· Χριστὸς Θεοῦ δύναμις καὶ Θεοῦ σοφία, οὗτοι ταῖς πολλαῖς (99) δυνάμεσιν ἕνα καὶ τοῦτον συναριθμοῦσι, καὶ τό γε χείριστον, ὅτι τῇ κάμπῃ καὶ τοῖς ἄλλοις ἀλόγοις, τοῖς δι᾽ ἐπιτιμίαν πεμπομένοις δι' αὐτοῦ (1), παραβάλλουσιν αὐτὸν οἱ παράνομοι. Εἶτα, τοῦ Κυρίου λέγοντος· Οὐδεὶς ἐπιγινώσκει τὸν Πατέρα εἰ μὴ ὁ Υἱὸς, καὶ πάλιν, Οὐχ ὅτι τὸν Πατέρα τις ἑώρακεν εἰ μὴ ὁ ὢν παρὰ τοῦ Πατρός· πῶς οὐκ ἀληθῶς εἰσιν οὗτοι θεομάχοι, λέγοντες μήτε ὁρᾶσθαι μήτε ἐπιγινώσκεσθαι τὸν Πα- τέρα παρὰ τοῦ Υἱοῦ τελείως; Εἰ γὰρ ὁ Κύριος λέ- γει, Καθὼς γινώσκει με ὁ Πατήρ, κἀγὼ γινώσκω τὸν Πατέρα· οὐκ ἐκ μέρους δὲ γινώσκει ὁ Πατήρ τὸν Υἱόν· πῶς οὐ μαίνονται φλυαροῦντες, ὅτι ἐκ μέρους καὶ οὐ πλήρης γινώσκει ὁ Υἱὸς τὸν 1- τέρα (2); Εἶτα εἰ ἀρχὴν ἔχει ὁ Υἱὸς εἰς τὸ εἶναι, ἀρχὴν δὲ ἔχει καὶ τὰ πάντα εἰς τὸ γεγενῆσθαι· τί τίνος ἐστὶ πρῶτον, λεγέτωσαν. Ἀλλ᾽ οὔτε τι εἰπεῖν ἔχουσιν, οὔτε τοῦ Λόγου τοιαύτην ἀρχὴν δεικνύειν δύνανται οἱ πανούργοι. Τοῦ γὰρ Πατρός ἐστιν ἀλη θινὸν καὶ ἴδιον αὐτοῦ γέννημα (3), καὶ Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ Λόγος, καὶ ὁ Λόγος ἦν πρὸς τὸν Θεὸν, καὶ θεὸς ἦν ὁ Λόγος. Περὶ γὰρ τοῦ λέγειν αὐτοὺς μὴ εἰδέναι τὸν Υἱὸν τὴν ἑαυτοῦ οὐσίαν περιττόν ἐστιν ἀποκρί νασθαι, εἰ μὴ μόνον μανίας (4) αὐτῶν καταγινώ- σκειν, εἴ γε ἑαυτὸν οὐκ οἶδεν ὁ Λόγος, ὁ τοῖς πᾶσι τὴν γνῶσιν τὴν περὶ τοῦ Πατρὸς καὶ ἑαυτοῦ χαριζόμενος, και μεμφόμενος τοὺς μὴ (5) γινώσκοντας ἑαυτούς. ἀρχὴν ὁδῶν αὐτοῦ εἰς ἔργα αὐτοῦ· ἀπαίδευτοι και τας φρένας ἐμβεβροντημένοι ! Καὶ δοῦλος (6) ἐν ταῖς Γραφαῖς ἐλέχθη, καὶ παιδίσκης υἱὸς, καὶ ἀρνίον καὶ * ρωμα. θησαυροί τῆς γνώσεως πάσης εἰσὶν ἀπόκρυφοι. θησαυροί τῆς γνώσεως πασίν εἰσιν ἀπόκρυφοι. ἀπόκρυφοι. οι λέγειν εἶναί τε καὶ συνυπάρχειν. είναι λέγειν καὶ συνυπάρχειν. ἢ ὡς ἐκ πολλῶν. ή συγκείμενον άνθρω- ποπαθή. καὶ ταῖς πολλαῖς, τῇ κάμπῃ πεμπομένοις ζώοις δι' αὐτοῦ. εἶτα, καί. ἐπιγινώσκει, γινώσκει. πλήρης ὁ Υἱὸς γινώσκει τὸν Πατέρα· εἶτα εἰ ἀρχὴν ἔχει εἰς τὸ εἶναι ὁ Υἱός. Αρχὴν δὲ ἔχει καὶ τὰ πάντα εἰς ο τὸ γεγενῆσθαι. ἀρχήν τε ἔχει καὶ τὰ πάντα εἰς τὸ γενέσθαι. Καὶ οὐ πλήρης δ Υιός, ἀρχὴν δὲ ἔχει καὶ τὰ πάντα εἰς τὸ γεγενῆσθαι, τι γινώσκει τὸν Πατέρα; Εἶτα ἀρχὴν ἔχει εἰς τὸ εἶναι ὁ Υἱὸς, τίνος ἐστὶ πρῶτον, τίνος ἐστὶ πρῶτον, τί άΐδιον. ίδιον γέννημα. καὶ ὁ Λόγος. Αι καὶ Λόγος. καὶ Θεὸς ἦν ὁ Λέ- γος αὐτόν, εἴ γε ἑαυτόν, εἰ ἑαυτόν. μεμφόμενος δὲ τοὺς μή, ἑαυτούς. ἑαυτόν. γέγρα- πται, φασί, ὁ Κύριος. γέγραπται, φασίν· Κύριος, - A S. ATHANASII OPP. PARS I. cirnis cognitionis sunt absconditi, idemque dicere situl esse et exsistere cum suo Patre, per quod et ɔmnia facta sunt; quam Deum multorum nusquam apparentium Patrem esse opinari, vel eum, qui matura simplex est, tanquam ex multis compositum, hoininum sinileın variumque comminisci. Præterea cum dicat Apostolus: Christus Dei virtus et Dei supientia “; illi eum aliis multis virtutibus una annumerant, quodque pejus est, illum scelerati cum eruca et aliis bestiis, quas ad homines pu- miendos ipse misit, non verentur comparare. In- super cum Dominus dicat : Nemo cognoscit Patrem, nisi Filius”; et iterum, Non quod Patrem quis vi- dit, nisi qui est a Patre : qui Geri potest, ut illi Dei hostes non censeantur, qui dicunt Patrem a Filio perfecte nec videri nec cognosci ? Nam si Dominus dicit : Quemadmodum cognoscit me Pater, et ego cognosco Patrem s : si nec ipse Pater Fi- lium ex parte duntaxat cognoscit; annon illi in- sani sunt habendi, cum effutiunt Patren non plene, sed ex parte a Filio cognosci? Deinde si exsistendi principium habet Filius: si item omnia sui ortus initium habent; quid primum exstiterit dicant. Yerum nihil profecto est quod queant dicere: nec tale Verbi initium indicare possunt improbi veteratores. Siquidem verus et proprius ipse est Patris fetus, et In principio erat Verbum, et Verbum erat apud Deum, et Deus erat Verbum 3. Nam quod aiunt Filium suam ipsius naturam nescire, re- sponsione sane indignum est, sed satis fuerit eos insaniæ condemnare. Numn enim seipsum non novit Verbum, quod Patris suique ipsius cognitionem omnibus impertit, illosque reprehendit qui ipsos non cognoscunt ? me initium viarum suarum in opera sua ". Ineru- diti sane vereque stupidi! Scilicet servus quoque in Scripturis et ancillae filius, et agnus et uvis di- C HISTORICA ET DOGMATICA. I Cor. 1, 24. ss Matth. x1, 27. st Joall. vi, 46. Joan. X, 15. 3s Joan. 1, 1. » Prov. VII, 22. Mox Segner. Jesuit. Colbert. Taurin. In Fragm. deest Ibid. seguer. Jes. Coll. Taurin. Fr. 1, Fragm. Alii et editi, Segner. Colb. Taurin. Jes. et Fragm. Editi et alii omittunt. Ibid. Fragm. Colb. Taurin. Jes. et Fr. 1, etc., qui iidem paulo post, omittunt. Gobler. Felc. et 5. At alii et editi, Mos, pro Gobler. et Felc. i habent Ibid., pro Seguer. Colb. Taurin. et Fragm. editi, Ibid. Seguer. Jes. Gobler. et Felc. 1, Εditi vero et alii, Jes. Coils. et Tauru. totum hunc locum sic habent : etc. fr. habet item omisso. rin. et Fr. 1. At alii et editi, Ibid. Jes. Mox omnes mss. et Fragm. editi, Item ibid. desunt in Fragm. Seguer. mendose. Item ibid. Jes. Coll. Taur. et Fr. 1, etc. Editi et alii, etc. Ibid. mss. et Fragos. habent Editi vero, Item ibid. Se- guer. Jes. Colb. Taurin. Fr. et Fragm. etc. Fr. 1. Colb. Taurin. Cateri et editi, etc. ☐ 17. At scriptum est, inquiunt, Dominus creavit 17. ᾿Αλλὰ γέγραπται, φασί· Κύριος έκτισέ με (98) Jes. Taurin. Colb. et Fr. 1, ὀνομάζειν. Ibid. (99) Seguer. Gobler. Fel. 1 et 5, οὗτοι τῇ κάμπῃ (1) Sic Seguer. Fragm. Jes. Taurin. Colb. Fr.1, (2) Sic Seguer. Fragm. Gohl. et Felc. 1. At (3) Sic Seguer. Fragin. Jesuit., Colbert. Tau- (4) Coll. et Taurin. Fr. 1, ἢ μόνον μανίας. Ibi l. (5) Jes. Colbert. Taurin. Fr. 1, χαριζόμενος, (6) Fragm. εἰ καὶ δοῦλος.
PG 25:576Οὐδεὶς ἐπιγινώσκει τὸν Πατέρα εἰ μὴ ὁ Υἱὸς, καὶ πάλιν, Οὐχ ὅτι τὸν Πατέρα τις ἑώρακεν εἰ μὴ ὁ ὢν παρὰ τοῦ Πατρός· πῶς οὐκ ἀληθῶς εἰσιν οὗτοι θεομάχοι, λέγοντες μήτε ὁρᾶσθαι μήτε ἐπιγινώσκεσθαι τὸν Πατέρα παρὰ τοῦ Υἱοῦ τελείως; Εἰ γὰρ ὁ Κύριος λέγει, Καθὼς γινώσκει με ὁ Πατὴρ, κἀγὼ γινώσκω τὸν Πατέρα· οὐκ ἐκ μέρους δὲ γινώσκει ὁ Πατὴρ τὸν Υἱόν· πῶς οὐ μαίνονται φλυαροῦντες, ὅτι ἐκ μέρους καὶ οὐ πλήρης γινώσκει ὁ Υἱὸς τὸν Πατέρα; Εἶτα εἰ ἀρχὴν ἔχει ὁ Υἱὸς εἰς τὸ εἶναι, ἀρχὴν δὲ ἔχει καὶ τὰ πάντα εἰς τὸ γεγενῆσθαι· τί τίνος ἐστὶ πρῶτον, λεγέτωσαν. Ἀλλ’ οὔτε τι εἰπεῖν ἔχουσιν, οὔτε τοῦ Λόγου τοιαύτην ἀρχὴν δεικνύειν δύνανται οἱ πανοῦργοι. Τοῦ γὰρ Πατρός ἐστιν ἀληθινὸν καὶ ἴδιον αὐτοῦ γέννημα, καὶ Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ Λόγος, καὶ ὁ Λόγος ἦν πρὸς τὸν Θεὸν, καὶ Θεὸς ἦν ὁ Λόγος. Περὶ γὰρ τοῦ λέγειν αὐτοὺς μὴ εἰδέναι τὸν Υἱὸν τὴν ἑαυτοῦ οὐσίαν περιττόν ἐστιν ἀποκρίνασθαι, εἰ μὴ μόνον μανίας αὐτῶν καταγινώσκειν, εἴ γε ἑαυτὸν οὐκ οἶδεν ὁ Λόγος, ὁ τοῖς πᾶσι τὴν γνῶσιν τὴν περὶ τοῦ Πατρὸς καὶ ἑαυτοῦ χαριζόμενος, καὶ μεμφόμενος τοὺς μὴ γινώσκοντας ἑαυτούς. Ἀλλὰ γέγραπται, φασί·Β τοῦτον λέγειν εἶναί τε καὶ συνυπάρχειν τῷ ἑαυτοῦ Πατρί, δι᾿ οὗ καὶ τὰ πάντα γέγονεν· ἢ πολλῶν μὴ φαινομένων Πατέρα νομίζειν (98) τὸν Θεόν, ἢ ὡς ἐκ πολλῶν συγκείμενον, ὡς ἀνθρωποπαθῆ καὶ ποικίλον, τὸν ἁπλοῦν ὄντα τῇ φύσει φαντάζεσθαι. Εἶτα τοῦ Αποστόλου λέγοντος· Χριστὸς Θεοῦ δύναμις καὶ Θεοῦ σοφία, οὗτοι ταῖς πολλαῖς (99) δυνάμεσιν ἕνα καὶ τοῦτον συναριθμοῦσι, καὶ τό γε χείριστον, ὅτι τῇ κάμπῃ καὶ τοῖς ἄλλοις ἀλόγοις, τοῖς δι᾽ ἐπιτιμίαν πεμπομένοις δι' αὐτοῦ (1), παραβάλλουσιν αὐτὸν οἱ παράνομοι. Εἶτα, τοῦ Κυρίου λέγοντος· Οὐδεὶς ἐπιγινώσκει τὸν Πατέρα εἰ μὴ ὁ Υἱὸς, καὶ πάλιν, Οὐχ ὅτι τὸν Πατέρα τις ἑώρακεν εἰ μὴ ὁ ὢν παρὰ τοῦ Πατρός· πῶς οὐκ ἀληθῶς εἰσιν οὗτοι θεομάχοι, λέγοντες μήτε ὁρᾶσθαι μήτε ἐπιγινώσκεσθαι τὸν Πα- τέρα παρὰ τοῦ Υἱοῦ τελείως; Εἰ γὰρ ὁ Κύριος λέ- γει, Καθὼς γινώσκει με ὁ Πατήρ, κἀγὼ γινώσκω τὸν Πατέρα· οὐκ ἐκ μέρους δὲ γινώσκει ὁ Πατήρ τὸν Υἱόν· πῶς οὐ μαίνονται φλυαροῦντες, ὅτι ἐκ μέρους καὶ οὐ πλήρης γινώσκει ὁ Υἱὸς τὸν 1- τέρα (2); Εἶτα εἰ ἀρχὴν ἔχει ὁ Υἱὸς εἰς τὸ εἶναι, ἀρχὴν δὲ ἔχει καὶ τὰ πάντα εἰς τὸ γεγενῆσθαι· τί τίνος ἐστὶ πρῶτον, λεγέτωσαν. Ἀλλ᾽ οὔτε τι εἰπεῖν ἔχουσιν, οὔτε τοῦ Λόγου τοιαύτην ἀρχὴν δεικνύειν δύνανται οἱ πανούργοι. Τοῦ γὰρ Πατρός ἐστιν ἀλη θινὸν καὶ ἴδιον αὐτοῦ γέννημα (3), καὶ Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ Λόγος, καὶ ὁ Λόγος ἦν πρὸς τὸν Θεὸν, καὶ θεὸς ἦν ὁ Λόγος. Περὶ γὰρ τοῦ λέγειν αὐτοὺς μὴ εἰδέναι τὸν Υἱὸν τὴν ἑαυτοῦ οὐσίαν περιττόν ἐστιν ἀποκρί νασθαι, εἰ μὴ μόνον μανίας (4) αὐτῶν καταγινώ- σκειν, εἴ γε ἑαυτὸν οὐκ οἶδεν ὁ Λόγος, ὁ τοῖς πᾶσι τὴν γνῶσιν τὴν περὶ τοῦ Πατρὸς καὶ ἑαυτοῦ χαριζόμενος, και μεμφόμενος τοὺς μὴ (5) γινώσκοντας ἑαυτούς. ἀρχὴν ὁδῶν αὐτοῦ εἰς ἔργα αὐτοῦ· ἀπαίδευτοι και τας φρένας ἐμβεβροντημένοι ! Καὶ δοῦλος (6) ἐν ταῖς Γραφαῖς ἐλέχθη, καὶ παιδίσκης υἱὸς, καὶ ἀρνίον καὶ * ρωμα. θησαυροί τῆς γνώσεως πάσης εἰσὶν ἀπόκρυφοι. θησαυροί τῆς γνώσεως πασίν εἰσιν ἀπόκρυφοι. ἀπόκρυφοι. οι λέγειν εἶναί τε καὶ συνυπάρχειν. είναι λέγειν καὶ συνυπάρχειν. ἢ ὡς ἐκ πολλῶν. ή συγκείμενον άνθρω- ποπαθή. καὶ ταῖς πολλαῖς, τῇ κάμπῃ πεμπομένοις ζώοις δι' αὐτοῦ. εἶτα, καί. ἐπιγινώσκει, γινώσκει. πλήρης ὁ Υἱὸς γινώσκει τὸν Πατέρα· εἶτα εἰ ἀρχὴν ἔχει εἰς τὸ εἶναι ὁ Υἱός. Αρχὴν δὲ ἔχει καὶ τὰ πάντα εἰς ο τὸ γεγενῆσθαι. ἀρχήν τε ἔχει καὶ τὰ πάντα εἰς τὸ γενέσθαι. Καὶ οὐ πλήρης δ Υιός, ἀρχὴν δὲ ἔχει καὶ τὰ πάντα εἰς τὸ γεγενῆσθαι, τι γινώσκει τὸν Πατέρα; Εἶτα ἀρχὴν ἔχει εἰς τὸ εἶναι ὁ Υἱὸς, τίνος ἐστὶ πρῶτον, τίνος ἐστὶ πρῶτον, τί άΐδιον. ίδιον γέννημα. καὶ ὁ Λόγος. Αι καὶ Λόγος. καὶ Θεὸς ἦν ὁ Λέ- γος αὐτόν, εἴ γε ἑαυτόν, εἰ ἑαυτόν. μεμφόμενος δὲ τοὺς μή, ἑαυτούς. ἑαυτόν. γέγρα- πται, φασί, ὁ Κύριος. γέγραπται, φασίν· Κύριος, - A S. ATHANASII OPP. PARS I. cirnis cognitionis sunt absconditi, idemque dicere situl esse et exsistere cum suo Patre, per quod et ɔmnia facta sunt; quam Deum multorum nusquam apparentium Patrem esse opinari, vel eum, qui matura simplex est, tanquam ex multis compositum, hoininum sinileın variumque comminisci. Præterea cum dicat Apostolus: Christus Dei virtus et Dei supientia “; illi eum aliis multis virtutibus una annumerant, quodque pejus est, illum scelerati cum eruca et aliis bestiis, quas ad homines pu- miendos ipse misit, non verentur comparare. In- super cum Dominus dicat : Nemo cognoscit Patrem, nisi Filius”; et iterum, Non quod Patrem quis vi- dit, nisi qui est a Patre : qui Geri potest, ut illi Dei hostes non censeantur, qui dicunt Patrem a Filio perfecte nec videri nec cognosci ? Nam si Dominus dicit : Quemadmodum cognoscit me Pater, et ego cognosco Patrem s : si nec ipse Pater Fi- lium ex parte duntaxat cognoscit; annon illi in- sani sunt habendi, cum effutiunt Patren non plene, sed ex parte a Filio cognosci? Deinde si exsistendi principium habet Filius: si item omnia sui ortus initium habent; quid primum exstiterit dicant. Yerum nihil profecto est quod queant dicere: nec tale Verbi initium indicare possunt improbi veteratores. Siquidem verus et proprius ipse est Patris fetus, et In principio erat Verbum, et Verbum erat apud Deum, et Deus erat Verbum 3. Nam quod aiunt Filium suam ipsius naturam nescire, re- sponsione sane indignum est, sed satis fuerit eos insaniæ condemnare. Numn enim seipsum non novit Verbum, quod Patris suique ipsius cognitionem omnibus impertit, illosque reprehendit qui ipsos non cognoscunt ? me initium viarum suarum in opera sua ". Ineru- diti sane vereque stupidi! Scilicet servus quoque in Scripturis et ancillae filius, et agnus et uvis di- C HISTORICA ET DOGMATICA. I Cor. 1, 24. ss Matth. x1, 27. st Joall. vi, 46. Joan. X, 15. 3s Joan. 1, 1. » Prov. VII, 22. Mox Segner. Jesuit. Colbert. Taurin. In Fragm. deest Ibid. seguer. Jes. Coll. Taurin. Fr. 1, Fragm. Alii et editi, Segner. Colb. Taurin. Jes. et Fragm. Editi et alii omittunt. Ibid. Fragm. Colb. Taurin. Jes. et Fr. 1, etc., qui iidem paulo post, omittunt. Gobler. Felc. et 5. At alii et editi, Mos, pro Gobler. et Felc. i habent Ibid., pro Seguer. Colb. Taurin. et Fragm. editi, Ibid. Seguer. Jes. Gobler. et Felc. 1, Εditi vero et alii, Jes. Coils. et Tauru. totum hunc locum sic habent : etc. fr. habet item omisso. rin. et Fr. 1. At alii et editi, Ibid. Jes. Mox omnes mss. et Fragm. editi, Item ibid. desunt in Fragm. Seguer. mendose. Item ibid. Jes. Coll. Taur. et Fr. 1, etc. Editi et alii, etc. Ibid. mss. et Fragos. habent Editi vero, Item ibid. Se- guer. Jes. Colb. Taurin. Fr. et Fragm. etc. Fr. 1. Colb. Taurin. Cateri et editi, etc. ☐ 17. At scriptum est, inquiunt, Dominus creavit 17. ᾿Αλλὰ γέγραπται, φασί· Κύριος έκτισέ με (98) Jes. Taurin. Colb. et Fr. 1, ὀνομάζειν. Ibid. (99) Seguer. Gobler. Fel. 1 et 5, οὗτοι τῇ κάμπῃ (1) Sic Seguer. Fragm. Jes. Taurin. Colb. Fr.1, (2) Sic Seguer. Fragm. Gohl. et Felc. 1. At (3) Sic Seguer. Fragin. Jesuit., Colbert. Tau- (4) Coll. et Taurin. Fr. 1, ἢ μόνον μανίας. Ibi l. (5) Jes. Colbert. Taurin. Fr. 1, χαριζόμενος, (6) Fragm. εἰ καὶ δοῦλος.
PG 25:577Κύριος ἔκτισέ με ἀρχὴν ὁδῶν αὐτοῦ εἰς ἔργα αὐτοῦ· ἀπαίδευτοι καὶ τὰς φρένας ἐμβεβροντημένοι Καὶ δοῦλος ἐν ταῖς Γραφαῖς ἐλέχθη, καὶ παιδίσκης υἱὸς, καὶ ἀρνίον καὶ πρόβατον, καὶ ὅτι κεκοπίακε, καὶ ἐδίψησε, καὶ ἐτυπτήθη, καὶ πέπονθεν. Ἀλλ’ ἔχει τὴν πρόφασιν καὶ τὸ αἴτιον εὔλογον ἐγγὺς τὰ τοιαῦτα πάλιν ἐκ τῶν Γραφῶν σημαινόμενα. Ἔστι δὲ τοῦτο, διότι ἄνθρωπος καὶ Υἱὸς ἀνθρώπου γέγονε, λαβὼν τὴν τοῦ δούλου μορφὴν, ἥτις ἦν ἡ ἀνθρωπίνη σάρξ. Ὁ γὰρ Λόγος, φησὶν ὁ Ἰωάννης, σὰρξ ἐγένετο. Εἰ δὲ ἄνθρωπος γέγονεν, οὐ δεῖ τινας ἐπὶ ταῖς τοιαύταις φωναῖς σκανδαλίζεσθαι· ἀνθρώπου γὰρ ἴδιόν ἐστι τὸ κτίζεσθαι, τὸ γίνεσθαι, τὸ πλάττεσθαι, τὸ κοπιᾷν, τὸ πάσχειν, τὸ ἀποθνήσκειν, τὸ ἐκ νεκρῶν ἐγείρεσθαι. Καὶ ὥσπερ Λόγος ὢν καὶ σοφία τοῦ Πατρὸς, ἔχει πάντα τὰ τοῦ Πατρὸς, τὸ ἀί̈διον, τὸ ἄτρεπτον, τὸ κατὰ πάντα καὶ ἐν πᾶσιν ὅμοιον, τὸ μὴ πρότερον καὶ ὕστερον, ἀλλὰ τὸ συνυπάρχειν τῷ Πατρὶ, καὶ αὐτὸ τὸ τῆς θεότητος εἶδος αὐτὸν εἶναι, καὶ τὸ δημιουργικὸν, καὶ τὸ μὴ κτίζεσθαι· ὅμοιος γὰρ ὢν κατὰ τὴν οὐσίαν τοῦ Πατρὸς, οὐκ ἂν εἴη κτιστὸς, ἀλλὰ κτίστης, ὡς αὐτὸς εἴρηκεν·πρόβατον, καὶ ὅτι κεκοπίακε, καὶ ἐδίψησε, καὶ ἐτυ- πτήθη, καὶ πέπονθεν. Ἀλλ᾽ ἔχει τὴν πρόφασιν καὶ τὸ αἴτιον εὔλογον (7) ἐγγὺς τὰ τοιαῦτα πάλιν ἐκ τῶν Γραφῶν σημαινόμενα. Εστι (8) δὲ τοῦτο, διότι ἄν- θρωπος καὶ Υἱὸς ἀνθρώπου γέγονε, λαβὼν τὴν τοῦ δούλου μορφήν, ἥτις ἦν ἡ ἀνθρωπίνη σάρξ. Ὁ γὰρ Λόγος, φησὶν ὁ Ἰωάννης (9), σὰρξ ἐγένετο. Εἰ δὲ ἄνθρωπος γέγονεν, οὐ δεῖ (10) τινας ἐπὶ ταῖς τοιαύ- ταις φωναῖς σκανδαλίζεσθαι· ἀνθρώπου γὰρ ἴδιόν ἐστι τὸ (11) κτίζεσθαι, τὸ γίνεσθαι, τὸ πλάττεσθαι, τὸ κοπιᾷν, τὸ πάσχειν, τὸ ἀποθνήσκειν, τὸ ἐκ νεκρῶν ἐγείρεσθαι. Καὶ ὥσπερ λόγος ὢν καὶ σοφία τοῦ Πατ τρός, ἔχει πάντα τὰ τοῦ Πατρὸς (12), τὸ ἀΐδιον, τὸ ἄτρεπτον, τὸ κατὰ πάντα καὶ ἐν πᾶσιν ὅμοιον, τὸ μὴ πρότερον καὶ ὕστερον, ἀλλὰ τὸ συνυπάρχειν (13) τῷ Πατρὶ, καὶ αὐτὸ τὸ τῆς θεότητος εἶδος αὐτὸν εἶναι, Β καὶ τὴ δημιουργικὸν (14), καὶ τὸ μὴ κτίζεσθαι· ὅμοιος γὰρ ἂν κατὰ τὴν οὐσίαν τοῦ Πατρὸς, οὐκ ἂν εἴη κτιστὸς, ἀλλὰ κτίστης (15), ὡς αὐτὸς εἴρηκεν· Ο Πατήρ μου ἕως ἄρτι ἐργάζεται, κἀγὼ ἐργάζο μαι· οὕτως ἄνθρωπος (16) γεγονώς, καὶ σάρκα φο ρέσας, ἐξ ἀνάγκης κτίζεσθαι λέγεται καὶ ποιεῖσθαι, καὶ πάντα τὰ τῆς σαρκὶς ἴδια, κἂν οὗτοι (17), ὡς Ἰουδαϊκοὶ κάπηλοι, τὸν οἶνον μίσγωσιν ὕδατι, τα πεινοῦντες τὸν Λόγον, καὶ τὴν θεότητα αὐτοῦ ταῖς τῶν γεννητῶν (18) ἐννοίαις ὑποβάλλοντες. Διὰ τοῦτο γὰρ εἰκότως καὶ δικαίως οἱ μὲν Πατέρες Αγανάκτη- σαν, καὶ ἀνεθεμάτισαν τὴν ἀσεβεστάτην ταύτην (19) αἴρεσιν, οὗτοι δὲ ὡς εὐέλεγκτον καὶ πανταχόθεν οὖσαν σαθρὰν φοβοῦνται καὶ κρύπτουσι. Καὶ γὰρ βραχέα μὲν (20) ταῦτα πρὸς κατάγνωσιν αὐτῶν ἡμεῖς ἐγράψαμεν· ἐὰν δέ τις θελήσῃ πλατυτέρῳ τῷ κατ' αὐτῶν ἐλέγχῳ χρήσασθαι, εὑρήσει τὴν αἵρεσιν ταύ- την Ελλήνων μὲν οὐ μακράν, τῶν δὲ ἄλλων αἱρέ σεων ἐσχάτην και τρυγίαν (21) τυγχάνουσαν. Ἐκεῖ και μὲν γὰρ ἢ περὶ τὸ σῶμα καὶ τὴν ἐνανθρώπησιν 22. • εὔκολον. ὅτι. διότι. σημαινόμενά ἐστι, διότι ἄνθρω πος. ἐγγύς. ἄνθρωπος υἱὸς ἀνθρώπου. ὁ Ἰωάννης. τινα. τῷ, πάσχειν γίνεσθαι. γενέσθαι. ἀποθνήσκειν καὶ ἐκ νεκρῶν. ἐγείρεσθαι. έγεί ρασθαι. ΧΧΥ. υπάρχειν. καὶ αὐτὸ τὸ τῆς θεότητος, τό ὢν καὶ κατὰ τὴν οὐσίαν. Η κατὰ τὴν οὐσίαν, ἀλλὰ καὶ κτίστης. πος. γεγονώς καὶ σάρκα φορέσας. καὶ ἐξ ἀνάγκης καὶ κτίζεσθαι. σαρκὸς ὑπομένειν, κἂν οὗτοι, σμίγωσιν. σμί γουσιν. μίσγουσιν. νητών. μετά, μύει αὐτοῖς αὐτῶν. τρύγα. καὶ τὴν ἐνανθρώπησιν, αι ἢ τὴν ἐνανθρώπησιν. ὡς οἱ Ἰουδαῖοι. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A ctus est, ut et laborasse, sitivisse, vapulasse et Joan. 1, 14. “ Joan. v, 17. * Isa. 1, alii et editi, Ibid. Fragm., Jesuit. Colb. Taurin. et Fr. 1, Alii et editi, In editis et Jes. et Taurin. est punctum aute Ibid. Gobler. et Felekin. 1, Fr. 1. At editi et alii omittunt, Fr. 1, Seg. Fragm. Jesuit. Colb. Taurin. Fr. 1, Goller. et Felckm. 1. In aliis vero et editione Commel. sed mendose. Ibid., habent Seguer. Fragm. Jes. Taurin. Colb. Basili. Anglic. et Felckm. et 2, legitque Namnius. In aliis et editis deest. Item ibidem Seguer. Jesuit. Culbert. Taurin. Fr. 1, Fragm. Gubler. et Felck. 1, habent Editi et alii, Seguer. Colb. Taurin. ibid., Idem ibid. ut et Fragm. Jes. Fr. 1, Basili Anglic. Gobler. Felchm. i et 5, Colb. Taurin., Editi et alii, mento. PATROL. GR. C D passus esse: sed hæc quæ ex Scripturis memoran-. tur, non sine causa aut ratione dici liquido constat, quia scilicet homo el Filius hominis factus est, forma servi accepta, quæ est humana caro. Verbum enim, inquit Joannes, caro factum est s. Quod si homo factus est, nemo hujusmodi vocibus offendi debet siquidem hominis proprium est creari, nasci, formari, laborare, pati, mori, et a mortuis excitari. Ac quemadmodum ut Verbum et sapientia Patris, omnia quæ sunt Patris habet, nempe ater- nitatem, immutabilitatem, perfectissimamque cum illo secundum omnia et in omnibus similitudinem; ita ut nihil prius vel posterius in illo sit, seď una cum Patre exsistat, eademque ipse sit divinitatis forma, et vi efficiendi pariter praditus, nec deui- que creari possit: nam cuni Patris secundum na- turam sit similis, non creatus sed creator est, uti ipse dixit: Pater meus usque ad hoc tempus opera- tur; et ego operor': ita plane homo factus et carne indutus, necessario et creari et fieri dicitur, ut el cætera quæ ad carnem proprie pertinent, etiamsi isti vinum cum aqua *, ul Judaici caupones, commi- sceant, cum Verbum deprimunt, et ejus divinitatem notionibus rerum factarum subjiciunt. Idcirco enim jure et merito indignati Patres impiissima hæresi Anathema dixere, quam illi quia refulatu facilem et futilem undique esse sentiunt, liment et dissimo- laut. Namnque nos quidem hæc pauca ad illos con- futandos scripsimus ; si cui vero eosdem placuerit copiosius refellere, istam hæresim a gentilibus nou procul abesse, aliarumque hæresum extremam et fæcem esse reperiet. Illæ scilicet varie errant vel circa corpus.et humanam naturam a Domino as- sumptam, cum aliæ alia mendacia proferunt, vei cum Dominum advenisse penitus negant, qui Μox Seguer. Colb. Taurin. et Jes., etc. In aliis deest. Mox Seguer. Colb. Taurin. et Jes., autem voces, desunt in Fragmento. Fr. 1. Galeri vero et editi, Ibid. Segner. Jes. Colb. Taurin. et Fr., Alii et editi omiltuut. Ibid. Colb. et Taurin, etc. Mox Jes. Cult. Taurin., Gobler. Felekm. et 5, Seguer. et Fragmn., habet et paulo pro Jesuit., Μos Seguer. Colb. Taurin. Fragm. Jesuit. Fr. 1, Felekm. 5, et legit Naunius. Editi et alii, Ibid. Felckm. 5, (7) Sie Seguer. Fragm. Taurin. et Jesuit. At (8) Sic Jes. Colb. Taurin. et Fr. 1, et Fragm. (9) Sic Seguer. Fragm. Jes. Taurin. Colb. et (10) Seguer. Gobler. et Felckm. 1, οὐ χρή. Ibid. (11) Sic to hic et in sequentibus scribitur in (12) Ἔχει πάντα τὰ τοῦ Πατρός desunt in Frag- (13) Seguer. Gobler. Felck. 1, ἀλλὰ καὶ τὸ συν (14) Jes. Colb. Taurin. et Fr. 1, δημιουργεῖν. (15) Sic Seguer. Fragm. Jes. Colb. Taurin. et (16) Coll. Taurin. Fr. 1, οὕτως ὁ αὐτὸς ἄνθρω (17) Jes. Colb. Taurin. et Fr. 1, τὰ ἴδια τῆς (18) Anglic. Colb. Taurus. et Felekin. 5, γεν- (19) Ταύτην arest a Gobler. et Felckm. 1. (20) Basil., Καὶ βραχέα μέν. Felckm. 5. pro μὲν, (21) Seguer. Fragm. Colb. Taurin. Fr. 1, et
PG 25:578Ὁ Πατήρ μου ἕως ἄρτι ἐργάζεται, κἀγὼ ἐργάζομαι · οὕτως ἄνθρωπος γεγονὼς, καὶ σάρκα φορέσας, ἐξ ἀνάγκης κτίζεσθαι λέγεται καὶ ποιεῖσθαι, καὶ πάντα τὰ τῆς σαρκὸς ἴδια, κἂν οὗτοι, ὡς Ἰουδαϊκοὶ κάπηλοι, τὸν οἶνον μίσγωσιν ὕδατι, ταπεινοῦντες τὸν Λόγον, καὶ τὴν θεότητα αὐτοῦ ταῖς τῶν γεννητῶν ἐννοίαις ὑποβάλλοντες. Διὰ τοῦτο γὰρ εἰκότως καὶ δικαίως οἱ μὲν Πατέρες ἠγανάκτησαν, καὶ ἀνεθεμάτισαν τὴν ἀσεβεστάτην ταύτην αἵρεσιν, οὗτοι δὲ ὡς εὐέλεγκτον καὶ πανταχόθεν οὖσαν σαθρὰν φοβοῦνται καὶ κρύπτουσι. Καὶ γὰρ βραχέα μὲν ταῦτα πρὸς κατάγνωσιν αὐτῶν ἡμεῖς ἐγράψαμεν· ἐὰν δέ τις θελήσῃ πλατυτέρῳ τῷ κατ’ αὐτῶν ἐλέγχῳ χρήσασθαι, εὑρήσει τὴν αἵρεσιν ταύτην Ἑλλήνων μὲν οὐ μακρὰν, τῶν δὲ ἄλλων αἱρέσεων ἐσχάτην καὶ τρυγίαν τυγχάνουσαν. Ἐκεῖναι μὲν γὰρ ἢ περὶ τὸ σῶμα καὶ τὴν ἐνανθρώπησιν τοῦ Κυρίου πλανῶνται, αἱ μὲν οὕτως, αἱ δὲ ἐκείνως καταψευδόμεναι, ἢ μηδόλως ἐπιδεδημηκέναι τὸν Κύριον, ὡς Ἰουδαῖοι νομίζοντες ἐπλανήθησαν· αὕτη δὲ μόνη μανικώτερον εἰς αὐτὴν τὴν θεότητα κατατετόλμηκε, λέγουσα μηδόλως εἶναι τὸν Λόγον, μηδὲ τὸν Πατέρα ἀεὶ Πατέρα εἶναι.πρόβατον, καὶ ὅτι κεκοπίακε, καὶ ἐδίψησε, καὶ ἐτυ- πτήθη, καὶ πέπονθεν. Ἀλλ᾽ ἔχει τὴν πρόφασιν καὶ τὸ αἴτιον εὔλογον (7) ἐγγὺς τὰ τοιαῦτα πάλιν ἐκ τῶν Γραφῶν σημαινόμενα. Εστι (8) δὲ τοῦτο, διότι ἄν- θρωπος καὶ Υἱὸς ἀνθρώπου γέγονε, λαβὼν τὴν τοῦ δούλου μορφήν, ἥτις ἦν ἡ ἀνθρωπίνη σάρξ. Ὁ γὰρ Λόγος, φησὶν ὁ Ἰωάννης (9), σὰρξ ἐγένετο. Εἰ δὲ ἄνθρωπος γέγονεν, οὐ δεῖ (10) τινας ἐπὶ ταῖς τοιαύ- ταις φωναῖς σκανδαλίζεσθαι· ἀνθρώπου γὰρ ἴδιόν ἐστι τὸ (11) κτίζεσθαι, τὸ γίνεσθαι, τὸ πλάττεσθαι, τὸ κοπιᾷν, τὸ πάσχειν, τὸ ἀποθνήσκειν, τὸ ἐκ νεκρῶν ἐγείρεσθαι. Καὶ ὥσπερ λόγος ὢν καὶ σοφία τοῦ Πατ τρός, ἔχει πάντα τὰ τοῦ Πατρὸς (12), τὸ ἀΐδιον, τὸ ἄτρεπτον, τὸ κατὰ πάντα καὶ ἐν πᾶσιν ὅμοιον, τὸ μὴ πρότερον καὶ ὕστερον, ἀλλὰ τὸ συνυπάρχειν (13) τῷ Πατρὶ, καὶ αὐτὸ τὸ τῆς θεότητος εἶδος αὐτὸν εἶναι, Β καὶ τὴ δημιουργικὸν (14), καὶ τὸ μὴ κτίζεσθαι· ὅμοιος γὰρ ἂν κατὰ τὴν οὐσίαν τοῦ Πατρὸς, οὐκ ἂν εἴη κτιστὸς, ἀλλὰ κτίστης (15), ὡς αὐτὸς εἴρηκεν· Ο Πατήρ μου ἕως ἄρτι ἐργάζεται, κἀγὼ ἐργάζο μαι· οὕτως ἄνθρωπος (16) γεγονώς, καὶ σάρκα φο ρέσας, ἐξ ἀνάγκης κτίζεσθαι λέγεται καὶ ποιεῖσθαι, καὶ πάντα τὰ τῆς σαρκὶς ἴδια, κἂν οὗτοι (17), ὡς Ἰουδαϊκοὶ κάπηλοι, τὸν οἶνον μίσγωσιν ὕδατι, τα πεινοῦντες τὸν Λόγον, καὶ τὴν θεότητα αὐτοῦ ταῖς τῶν γεννητῶν (18) ἐννοίαις ὑποβάλλοντες. Διὰ τοῦτο γὰρ εἰκότως καὶ δικαίως οἱ μὲν Πατέρες Αγανάκτη- σαν, καὶ ἀνεθεμάτισαν τὴν ἀσεβεστάτην ταύτην (19) αἴρεσιν, οὗτοι δὲ ὡς εὐέλεγκτον καὶ πανταχόθεν οὖσαν σαθρὰν φοβοῦνται καὶ κρύπτουσι. Καὶ γὰρ βραχέα μὲν (20) ταῦτα πρὸς κατάγνωσιν αὐτῶν ἡμεῖς ἐγράψαμεν· ἐὰν δέ τις θελήσῃ πλατυτέρῳ τῷ κατ' αὐτῶν ἐλέγχῳ χρήσασθαι, εὑρήσει τὴν αἵρεσιν ταύ- την Ελλήνων μὲν οὐ μακράν, τῶν δὲ ἄλλων αἱρέ σεων ἐσχάτην και τρυγίαν (21) τυγχάνουσαν. Ἐκεῖ και μὲν γὰρ ἢ περὶ τὸ σῶμα καὶ τὴν ἐνανθρώπησιν 22. • εὔκολον. ὅτι. διότι. σημαινόμενά ἐστι, διότι ἄνθρω πος. ἐγγύς. ἄνθρωπος υἱὸς ἀνθρώπου. ὁ Ἰωάννης. τινα. τῷ, πάσχειν γίνεσθαι. γενέσθαι. ἀποθνήσκειν καὶ ἐκ νεκρῶν. ἐγείρεσθαι. έγεί ρασθαι. ΧΧΥ. υπάρχειν. καὶ αὐτὸ τὸ τῆς θεότητος, τό ὢν καὶ κατὰ τὴν οὐσίαν. Η κατὰ τὴν οὐσίαν, ἀλλὰ καὶ κτίστης. πος. γεγονώς καὶ σάρκα φορέσας. καὶ ἐξ ἀνάγκης καὶ κτίζεσθαι. σαρκὸς ὑπομένειν, κἂν οὗτοι, σμίγωσιν. σμί γουσιν. μίσγουσιν. νητών. μετά, μύει αὐτοῖς αὐτῶν. τρύγα. καὶ τὴν ἐνανθρώπησιν, αι ἢ τὴν ἐνανθρώπησιν. ὡς οἱ Ἰουδαῖοι. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. A ctus est, ut et laborasse, sitivisse, vapulasse et Joan. 1, 14. “ Joan. v, 17. * Isa. 1, alii et editi, Ibid. Fragm., Jesuit. Colb. Taurin. et Fr. 1, Alii et editi, In editis et Jes. et Taurin. est punctum aute Ibid. Gobler. et Felekin. 1, Fr. 1. At editi et alii omittunt, Fr. 1, Seg. Fragm. Jesuit. Colb. Taurin. Fr. 1, Goller. et Felckm. 1. In aliis vero et editione Commel. sed mendose. Ibid., habent Seguer. Fragm. Jes. Taurin. Colb. Basili. Anglic. et Felckm. et 2, legitque Namnius. In aliis et editis deest. Item ibidem Seguer. Jesuit. Culbert. Taurin. Fr. 1, Fragm. Gubler. et Felck. 1, habent Editi et alii, Seguer. Colb. Taurin. ibid., Idem ibid. ut et Fragm. Jes. Fr. 1, Basili Anglic. Gobler. Felchm. i et 5, Colb. Taurin., Editi et alii, mento. PATROL. GR. C D passus esse: sed hæc quæ ex Scripturis memoran-. tur, non sine causa aut ratione dici liquido constat, quia scilicet homo el Filius hominis factus est, forma servi accepta, quæ est humana caro. Verbum enim, inquit Joannes, caro factum est s. Quod si homo factus est, nemo hujusmodi vocibus offendi debet siquidem hominis proprium est creari, nasci, formari, laborare, pati, mori, et a mortuis excitari. Ac quemadmodum ut Verbum et sapientia Patris, omnia quæ sunt Patris habet, nempe ater- nitatem, immutabilitatem, perfectissimamque cum illo secundum omnia et in omnibus similitudinem; ita ut nihil prius vel posterius in illo sit, seď una cum Patre exsistat, eademque ipse sit divinitatis forma, et vi efficiendi pariter praditus, nec deui- que creari possit: nam cuni Patris secundum na- turam sit similis, non creatus sed creator est, uti ipse dixit: Pater meus usque ad hoc tempus opera- tur; et ego operor': ita plane homo factus et carne indutus, necessario et creari et fieri dicitur, ut el cætera quæ ad carnem proprie pertinent, etiamsi isti vinum cum aqua *, ul Judaici caupones, commi- sceant, cum Verbum deprimunt, et ejus divinitatem notionibus rerum factarum subjiciunt. Idcirco enim jure et merito indignati Patres impiissima hæresi Anathema dixere, quam illi quia refulatu facilem et futilem undique esse sentiunt, liment et dissimo- laut. Namnque nos quidem hæc pauca ad illos con- futandos scripsimus ; si cui vero eosdem placuerit copiosius refellere, istam hæresim a gentilibus nou procul abesse, aliarumque hæresum extremam et fæcem esse reperiet. Illæ scilicet varie errant vel circa corpus.et humanam naturam a Domino as- sumptam, cum aliæ alia mendacia proferunt, vei cum Dominum advenisse penitus negant, qui Μox Seguer. Colb. Taurin. et Jes., etc. In aliis deest. Mox Seguer. Colb. Taurin. et Jes., autem voces, desunt in Fragmento. Fr. 1. Galeri vero et editi, Ibid. Segner. Jes. Colb. Taurin. et Fr., Alii et editi omiltuut. Ibid. Colb. et Taurin, etc. Mox Jes. Cult. Taurin., Gobler. Felekm. et 5, Seguer. et Fragmn., habet et paulo pro Jesuit., Μos Seguer. Colb. Taurin. Fragm. Jesuit. Fr. 1, Felekm. 5, et legit Naunius. Editi et alii, Ibid. Felckm. 5, (7) Sie Seguer. Fragm. Taurin. et Jesuit. At (8) Sic Jes. Colb. Taurin. et Fr. 1, et Fragm. (9) Sic Seguer. Fragm. Jes. Taurin. Colb. et (10) Seguer. Gobler. et Felckm. 1, οὐ χρή. Ibid. (11) Sic to hic et in sequentibus scribitur in (12) Ἔχει πάντα τὰ τοῦ Πατρός desunt in Frag- (13) Seguer. Gobler. Felck. 1, ἀλλὰ καὶ τὸ συν (14) Jes. Colb. Taurin. et Fr. 1, δημιουργεῖν. (15) Sic Seguer. Fragm. Jes. Colb. Taurin. et (16) Coll. Taurin. Fr. 1, οὕτως ὁ αὐτὸς ἄνθρω (17) Jes. Colb. Taurin. et Fr. 1, τὰ ἴδια τῆς (18) Anglic. Colb. Taurus. et Felekin. 5, γεν- (19) Ταύτην arest a Gobler. et Felckm. 1. (20) Basil., Καὶ βραχέα μέν. Felckm. 5. pro μὲν, (21) Seguer. Fragm. Colb. Taurin. Fr. 1, et
PG 25:579Ὅθεν εὐλόγως ἄν τις κατ’ αὐτῶν ἐκεῖνον εἴποι γεγράφθαι τὸν ψαλμόν· Εἶπεν ἄφρων ἐν καρδίᾳ αὐτοῦ, Οὐκ ἔστι Θεός· διεφθάρησαν καὶ ἐβδελύχθησαν ἐν τοῖς ἐπιτηδεύμασιν αὐτῶν. Ἀλλὰ καὶ ἰσχύομεν, φασὶ, καὶ δυνάμεθα ταῖς πανουργίαις προστῆναι τῆς αἱρέσεως. Βελτίων δ’ ἂν γένοιτο αὐτῶν ἡ ἀπολογία, ἐὰν μὴ τέχνῃ τινὶ μηδὲ σοφίσμασιν Ἑλληνικοῖς, ἀλλ’ ἁπλῇ τῇ πίστει ταύτης προστῆναι δύνανται. Οὐκοῦν εἰ τεθαῤῥήκασι καὶ γινώσκουσιν ἐκκλησιαστικὴν εἶναι ταύτην, λεγέτωσαν φανερῶς τὸ φρόνημα· οὐδεὶς γὰρ ἅψας λύχνον τίθησιν αὐτὸν ὑπὸ τὸν μόδιον, ἀλλ’ ἐπὶ τὴν λυχνίαν, καὶ λάμπει πᾶσι τοῖς εἰσερχομένοις. Εἰ τοίνυν καὶ οὗτοι προστῆναι δύνανται, γραψάτωσαν τὰ προειρημένα, καὶ δειξάτωσαν πᾶσιν, ὡς λύχνον, γυμνὴν τὴν ἑαυτῶν αἵρεσιν· φανερῶς τε καὶ κατηγορείτωσαν Ἀλεξάνδρου τοῦ μακαρίτου ἐπισκόπου, ὡς ἀδίκως ἐκβαλόντος τὸν Ἄρειον λέγοντα ταῦτα, καὶ μεμφέσθωσαν τὴν ἐν Νικαίᾳ σύνοδον, ἀντὶ τῆς ἀσεβείας ὑπομνήσασαν καὶ γράψασαν τὴν εὐσεβῆ πίστιν. Ἀλλ’ οὐ ποιήσουσιν, εὖ οἶδα, ὅτι οὐχ οὕτως εἰσὶν ἀγνῶτες ὧν ἐπλάσαντο καὶ φιλονεικοῦσιν ἐπισπεῖραι κακῶν·Α τοῦ Κυρίου πλανῶνται, αἱ μὲν οὕτως, αἱ δὲ ἐκείνω; καταψευδόμεναι, ή μηδόλως ἐπιδεδημηκέναι τὸν Κύ ριον, ὡς Ἰουδαῖοι νομίζοντες επλανήθησαν· αὕτη δὲ μόνη μανικώτερον εἰς αὐτὴν τὴν θεότητα (22) κατα τετόλμηκε, λέγουσα μηδόλως εἶναι τὸν Λόγον, μηδὲ τὸν Πατέρα ἀεὶ Πατέρα εἶναι. "Οθεν εὐλόγως ἄν τις κατ' αὐτῶν ἐκεῖνον (25) είποι γεγράφθαι τὸν ψαλμόν Εἶπεν ἄφρων ἐν καρδίᾳ αὐτοῦ, Οὐκ ἔστι Θεός· διεφθάρησαν καὶ ἐβδελύχθησαν ἐν τοῖς ἐπιτηδεύμασιν αὐτῶν. ταῖς πανουργίαις προστῆναι τῆς αἱρέσεως. Βελτίων δ' ἂν γένοιτο αὐτῶν ἡ ἀπολογία, ἐὰν μὴ τέχνῃ τινὶ μηδὲ σοφίσμασιν Ἑλληνικοῖς, ἀλλ᾽ ἁπλῇ τῇ πίστει ταύτης προστῆναι δύνανται. Οὐκοῦν εἰ τεθαῤῥήκασι Ꮡ καὶ γινώσκουσιν ἐκκλησιαστικὴν εἶναι ταύτην, λεγέ- τωσαν φανερῶς τὸ φρόνημα· οὐδεὶς γὰρ ἅψας λύχνον τίθησιν αὐτὸν (25) ὑπὸ τὸν μόδιον, ἀλλ᾽ ἐπὶ τὴν λυ- χνίαν, καὶ λάμπει πᾶσι τοῖς εἰσερχομένοις. Εἰ τοίνυν καὶ οὗτοι προστῆναι δύνανται, γραψάτωσαν τὰ προ- ειρημένα, καὶ δειξάτωσαν πᾶσιν, ὡς λύχνον (26), γιο μνὴν τὴν ἑαυτῶν αἵρεσιν· φανερῶς τε καὶ κατηγορεί τωσαν ᾿Αλεξάνδρου τοῦ μακαρίτου (27) ἐπισκόπου, ὡς ἀδίκως ἐκβαλόντος τὸν ᾿Αρειον λέγοντα ταῦτα, καὶ μεμφέσθωσαν τὴν ἐν Νικαία σύνοδον, ἀντὶ τῆς ἀσε βείας ὑπομνήσασαν καὶ γράψασαν τὴν εὐσεβὴ πίστιν. Αλλ' οὐ ποιήσουσιν, εὖ οἶδα, ὅτι οὐχ οὕτως εἰσὶν ἀγνῶτες (28) ὧν ἐπλάσαντο καὶ φιλονεικοῦσιν ἐπο σπεῖραι κακῶν· ἀλλὰ καὶ μάλα γινώσκουσιν, ὅτι, κἂν κατὰ τὴν ἀρχὴν τοὺς ἀκεραίους διὰ κενῆς (99) ἀπάτης ὑφαρπάσωσιν, ἀλλ᾽ εὐθὺς ἡ ἔννοια αὐτῶν ὡς φῶς ἀσεβῶν (50) σβέννυται, καὶ στηλιτεύονται παν ταχοῦ, ὡς τῆς ἀληθείας ἐχθροί. Διὰ τοῦτο γοῦν (34) πάντα μωρῶς ποιοῦντες, καὶ ὡς μωροί λαλοῦντες, τοῦτο μόνον, ὡς υἱοὶ τοῦ αἰῶνος ὄντες τούτου, φρονί- μως πεποιήκασι, κρύπτοντες ὑπὸ τὸν μόδιον τὸν ἑαυ τῶν λύχνον, ἵνα νομίζηται φαίνειν, καὶ μὴ φαινόμε νος ἀποσβεσθῇ καταγινωσκόμενος. Καὶ γὰρ καὶ αὐ τὸς Αρειος (52) ὁ τῆς μὲν αἱρέσεως ἔξαρχος, Εὐ- * αὐτὴν θεότητα. κατατετόλμηκε. τετόλμηκε. μηδὲ τὸν Πα- τέρα ἀεὶ Πατέρα. Αt τὸν Θεὸν Πατέρα εἶναι. Οθεν, Βέλτιον δ' ἂν γένοιτο, προστῆναι δύνωνται. αὐτόν δειξάτωσαν πρώτον, ὡς λύχνον. δειξάτωσαν πρῶτον εἰς λύχνον. εἰ 5, γυμνὴν τὴν ἑαυτῶν. γυμνήν φανερώς τε καὶ κατηγορείτωσαν. και μακαρίου. μακαριωτάτου. ἀγνοοῦντες. ὧν ἐπλά- σαντο καὶ φιλονεικοῦσιν ἐπισπεῖραι κακῶν. ἦν ἐπλάσαντο... κακίαν. καινῆς, κακῆς. πάντα μωρῶς ποιοῦσιν, ὡς μωροί λαλοῦντες. Μος τούτου ταγινωσκόμενος γὰρ καὶ αὐτὸς "Αρειος. γὰρ αὐτὸς "Αρειος. S. ATIIANASII OPP. PARS I. quidem error fuit Judæorum. Hæc autem sola, na- juri incitata furore, ausa est ipsam etiamn Divinitatem aggredi, quatenus nempe contendit Verbum omnino non fuisse, nec Deum semper fuisse Palrem ; quocirca non immerito quis dixerit ad- versus eos scriptum esse hunc psalmum: Dixit in- sipiens in corde suo : Non est Deus : corrupti sunt et abominabiles facti sunt in studiis suis **. - HISTORICA ET DOGMATICA. laciis defendere nostram hæresim. Verum melius ipsi se defenderent, si non quodam artificio nec profanis sophismatis, sed simplici fide eam possent propugnare. Itaque, si hanc ecclesiasticana esse con- fidunt et existimant, suam sententiam aperte de- clareut. Nemo enim accensam lucernam sub modio ponit, sed supra candelabrum, ut omnibus venien- tibus luceat . Si ergo suam illi hæresin tueri possunt, scribant quæ supra allata sunt, suamque hæresim nudam omnibus, tanquam lucernam, ex- bibeant : Alexandrum beatæ memoriæ episcopum aperte criminentur, Arium ea dicentem ejecisse injuste : conquerantur de Nicæna synodo, quæ, in- pietate rejecta, piam substituit et edidit fidem. Ve- rum id eos non facturos pro certo habeo. Nec enim adeo sunt ignari malorum quæ commenti sunt et spargere nituntur: sed probe sciunt, licet initio simpliciores vano surripuerint artificio, suam tamen sententiam illico tanquam impiorum lumen, C cxstinguendam, seque ubique velut veritatis hostes ignominia esse notandos. Hinc est igitur quod illi, qui stulte agunt omnia, et ut stulti loquuntur, in eo tantuin se prudenter, at filii sæculi, gerant, quod submodium lucernam abscondant suamn ", ut apparere existimetur, et ne, si appareret, cognita et reprobata exstingueretur. Namque ipse Arius dux hujusce hæresis, et Eusebii socius, Eusebia- norum opera a beatæ memoria Constantino Au- Psal. Lí, 1, 2.“ Matth. v, 15. * Luc. xvi, 8. Fr. 1, Gobler. Felcku. et 5. Editi vero et alii, lbid. Seguer. Gobler. Felck. 1, D Alii et editi, Mox Jesuit., Taurin. Colbert. Fr. 1, et Fragmn., alii et eliti, etc. desinit Fragmentum. Goblerian. et Felck. 1, etc. Infra Jesuit. Colb. Taurin. et Fr. 1, et Feickm. 4. At alii et eliti omittunt. At Gobler. Felck. et 5, Editi, Ibid. Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. Fr. 1, Gobier. Felck. Alii vero et editi omittunt. Item ibid. Seguer. et Jesuit., At in aliis et elitis deest. Editi et alii, editi, Ibid. Seguer. Taurin. Colbert. Fr. 1, Anglic. Gobler. Felck. et 3, Editi vero et alii, Taurin., ut et videtur legisse Nannius ; nata vertit, recenti impostura. Colbert., Ibid. iidem et Seguer. Gobler. et Felck. 1, abest a Seguer. Jesuit. Fr. 1, Colbert. 1, Taurin. Hic autem locus ex S. Athanasio habetur apud Sozomenum lib. 11, cap. 30, editionis Valesii. Gobler. et Felck. 1, Kal 18. Atqui, inquiunt, valemus et possumus al- 18. ᾿Αλλὰ καὶ ἰσχύομεν, φασὶ (24), καὶ δυνάμεθα (22) Sic Seguer. Fragm. Jesuit. Colb. Taurin. (23) Seguer., ἐκείνων. Μox, post οὐκ ἔστι Θεός, (24) Seguer., Αλλ' ισχύομεν, φησί. Paulo post (25) Sic Seguer. Colb. Taurin. Jesuit. Gobler. (26) Sic Segner. Taurin. Jesuit. Fr. 1, Anglic. (27) Sic Seguer. Jesuit. Colb. et Fr. 1. Al Taur., (28) Sic Seguer. Taurin. et Jesuit. At alii et (29) Sic Seguer. Jesuit. et editio Commel. At (30) Segner., ἀσεβῶς. (31) Jesuit. Colbert. Taurin., Διὰ τοῦτο δ' οὖν. (32) Jesuit. Taurin. Colbert., ἀποσβεσθῇ· και
PG 25:580ἀλλὰ καὶ μάλα γινώσκουσιν, ὅτι, κἂν κατὰ τὴν ἀρχὴν τοὺς ἀκεραίους διὰ κενῆς ἀπάτης ὑφαρπάσωσιν, ἀλλ’ εὐθὺς ἡ ἔννοια αὐτῶν ὡς φῶς ἀσεβῶν σβέννυται, καὶ στηλιτεύονται πανταχοῦ, ὡς τῆς ἀληθείας ἐχθροί. Διὰ τοῦτο γοῦν πάντα μωρῶς ποιοῦντες, καὶ ὡς μωροὶ λαλοῦντες, τοῦτο μόνον, ὡς υἱοὶ τοῦ αἰῶνος ὄντες τούτου, φρονίμως πεποιήκασι, κρύπτοντες ὑπὸ τὸν μόδιον τὸν ἑαυτῶν λύχνον, ἵνα νομίζηται φαίνειν, καὶ μὴ φαινόμενος ἀποσβεσθῇ καταγινωσκόμενος. Καὶ γὰρ καὶ αὐτὸς Ἄρειος ὁ τῆς μὲν αἱρέσεως ἔξαρχος, Εὐσεβίου δὲ κοινωνὸς, κληθεὶς ἐκ σπουδῆς τότε τῶν περὶ Εὐσέβιον παρὰ τοῦ μακαρίτου Κωνσταντίνου τοῦ Αὐγούστου, καὶ ἀπαιτούμενος εἰπεῖν ἐγγράφως τὴν ἑαυτοῦ πίστιν, ἔγραψεν ὁ δόλιος, κρύπτων μὲν τὰς ἰδίας τῆς ἀσεβείας λέξεις, ὑποκρινόμενος δὲ καὶ αὐτὸς, ὡς ὁ διάβολος, τὰ τῶν Γραφῶν ῥήματα ἁπλᾶ, καὶ ὥς ἐστι γεγραμμένα. Εἶτα λέγοντος τοῦ μακαρίτου Κωνσταντίνου· Εἰ μηδὲν ἕτερον ἔχεις παρὰ ταῦτα ἐν τῇ διανοίᾳ, μάρτυρα τὴν ἀλήθειαν δός·Α τοῦ Κυρίου πλανῶνται, αἱ μὲν οὕτως, αἱ δὲ ἐκείνω; καταψευδόμεναι, ή μηδόλως ἐπιδεδημηκέναι τὸν Κύ ριον, ὡς Ἰουδαῖοι νομίζοντες επλανήθησαν· αὕτη δὲ μόνη μανικώτερον εἰς αὐτὴν τὴν θεότητα (22) κατα τετόλμηκε, λέγουσα μηδόλως εἶναι τὸν Λόγον, μηδὲ τὸν Πατέρα ἀεὶ Πατέρα εἶναι. "Οθεν εὐλόγως ἄν τις κατ' αὐτῶν ἐκεῖνον (25) είποι γεγράφθαι τὸν ψαλμόν Εἶπεν ἄφρων ἐν καρδίᾳ αὐτοῦ, Οὐκ ἔστι Θεός· διεφθάρησαν καὶ ἐβδελύχθησαν ἐν τοῖς ἐπιτηδεύμασιν αὐτῶν. ταῖς πανουργίαις προστῆναι τῆς αἱρέσεως. Βελτίων δ' ἂν γένοιτο αὐτῶν ἡ ἀπολογία, ἐὰν μὴ τέχνῃ τινὶ μηδὲ σοφίσμασιν Ἑλληνικοῖς, ἀλλ᾽ ἁπλῇ τῇ πίστει ταύτης προστῆναι δύνανται. Οὐκοῦν εἰ τεθαῤῥήκασι Ꮡ καὶ γινώσκουσιν ἐκκλησιαστικὴν εἶναι ταύτην, λεγέ- τωσαν φανερῶς τὸ φρόνημα· οὐδεὶς γὰρ ἅψας λύχνον τίθησιν αὐτὸν (25) ὑπὸ τὸν μόδιον, ἀλλ᾽ ἐπὶ τὴν λυ- χνίαν, καὶ λάμπει πᾶσι τοῖς εἰσερχομένοις. Εἰ τοίνυν καὶ οὗτοι προστῆναι δύνανται, γραψάτωσαν τὰ προ- ειρημένα, καὶ δειξάτωσαν πᾶσιν, ὡς λύχνον (26), γιο μνὴν τὴν ἑαυτῶν αἵρεσιν· φανερῶς τε καὶ κατηγορεί τωσαν ᾿Αλεξάνδρου τοῦ μακαρίτου (27) ἐπισκόπου, ὡς ἀδίκως ἐκβαλόντος τὸν ᾿Αρειον λέγοντα ταῦτα, καὶ μεμφέσθωσαν τὴν ἐν Νικαία σύνοδον, ἀντὶ τῆς ἀσε βείας ὑπομνήσασαν καὶ γράψασαν τὴν εὐσεβὴ πίστιν. Αλλ' οὐ ποιήσουσιν, εὖ οἶδα, ὅτι οὐχ οὕτως εἰσὶν ἀγνῶτες (28) ὧν ἐπλάσαντο καὶ φιλονεικοῦσιν ἐπο σπεῖραι κακῶν· ἀλλὰ καὶ μάλα γινώσκουσιν, ὅτι, κἂν κατὰ τὴν ἀρχὴν τοὺς ἀκεραίους διὰ κενῆς (99) ἀπάτης ὑφαρπάσωσιν, ἀλλ᾽ εὐθὺς ἡ ἔννοια αὐτῶν ὡς φῶς ἀσεβῶν (50) σβέννυται, καὶ στηλιτεύονται παν ταχοῦ, ὡς τῆς ἀληθείας ἐχθροί. Διὰ τοῦτο γοῦν (34) πάντα μωρῶς ποιοῦντες, καὶ ὡς μωροί λαλοῦντες, τοῦτο μόνον, ὡς υἱοὶ τοῦ αἰῶνος ὄντες τούτου, φρονί- μως πεποιήκασι, κρύπτοντες ὑπὸ τὸν μόδιον τὸν ἑαυ τῶν λύχνον, ἵνα νομίζηται φαίνειν, καὶ μὴ φαινόμε νος ἀποσβεσθῇ καταγινωσκόμενος. Καὶ γὰρ καὶ αὐ τὸς Αρειος (52) ὁ τῆς μὲν αἱρέσεως ἔξαρχος, Εὐ- * αὐτὴν θεότητα. κατατετόλμηκε. τετόλμηκε. μηδὲ τὸν Πα- τέρα ἀεὶ Πατέρα. Αt τὸν Θεὸν Πατέρα εἶναι. Οθεν, Βέλτιον δ' ἂν γένοιτο, προστῆναι δύνωνται. αὐτόν δειξάτωσαν πρώτον, ὡς λύχνον. δειξάτωσαν πρῶτον εἰς λύχνον. εἰ 5, γυμνὴν τὴν ἑαυτῶν. γυμνήν φανερώς τε καὶ κατηγορείτωσαν. και μακαρίου. μακαριωτάτου. ἀγνοοῦντες. ὧν ἐπλά- σαντο καὶ φιλονεικοῦσιν ἐπισπεῖραι κακῶν. ἦν ἐπλάσαντο... κακίαν. καινῆς, κακῆς. πάντα μωρῶς ποιοῦσιν, ὡς μωροί λαλοῦντες. Μος τούτου ταγινωσκόμενος γὰρ καὶ αὐτὸς "Αρειος. γὰρ αὐτὸς "Αρειος. S. ATIIANASII OPP. PARS I. quidem error fuit Judæorum. Hæc autem sola, na- juri incitata furore, ausa est ipsam etiamn Divinitatem aggredi, quatenus nempe contendit Verbum omnino non fuisse, nec Deum semper fuisse Palrem ; quocirca non immerito quis dixerit ad- versus eos scriptum esse hunc psalmum: Dixit in- sipiens in corde suo : Non est Deus : corrupti sunt et abominabiles facti sunt in studiis suis **. - HISTORICA ET DOGMATICA. laciis defendere nostram hæresim. Verum melius ipsi se defenderent, si non quodam artificio nec profanis sophismatis, sed simplici fide eam possent propugnare. Itaque, si hanc ecclesiasticana esse con- fidunt et existimant, suam sententiam aperte de- clareut. Nemo enim accensam lucernam sub modio ponit, sed supra candelabrum, ut omnibus venien- tibus luceat . Si ergo suam illi hæresin tueri possunt, scribant quæ supra allata sunt, suamque hæresim nudam omnibus, tanquam lucernam, ex- bibeant : Alexandrum beatæ memoriæ episcopum aperte criminentur, Arium ea dicentem ejecisse injuste : conquerantur de Nicæna synodo, quæ, in- pietate rejecta, piam substituit et edidit fidem. Ve- rum id eos non facturos pro certo habeo. Nec enim adeo sunt ignari malorum quæ commenti sunt et spargere nituntur: sed probe sciunt, licet initio simpliciores vano surripuerint artificio, suam tamen sententiam illico tanquam impiorum lumen, C cxstinguendam, seque ubique velut veritatis hostes ignominia esse notandos. Hinc est igitur quod illi, qui stulte agunt omnia, et ut stulti loquuntur, in eo tantuin se prudenter, at filii sæculi, gerant, quod submodium lucernam abscondant suamn ", ut apparere existimetur, et ne, si appareret, cognita et reprobata exstingueretur. Namque ipse Arius dux hujusce hæresis, et Eusebii socius, Eusebia- norum opera a beatæ memoria Constantino Au- Psal. Lí, 1, 2.“ Matth. v, 15. * Luc. xvi, 8. Fr. 1, Gobler. Felcku. et 5. Editi vero et alii, lbid. Seguer. Gobler. Felck. 1, D Alii et editi, Mox Jesuit., Taurin. Colbert. Fr. 1, et Fragmn., alii et eliti, etc. desinit Fragmentum. Goblerian. et Felck. 1, etc. Infra Jesuit. Colb. Taurin. et Fr. 1, et Feickm. 4. At alii et eliti omittunt. At Gobler. Felck. et 5, Editi, Ibid. Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. Fr. 1, Gobier. Felck. Alii vero et editi omittunt. Item ibid. Seguer. et Jesuit., At in aliis et elitis deest. Editi et alii, editi, Ibid. Seguer. Taurin. Colbert. Fr. 1, Anglic. Gobler. Felck. et 3, Editi vero et alii, Taurin., ut et videtur legisse Nannius ; nata vertit, recenti impostura. Colbert., Ibid. iidem et Seguer. Gobler. et Felck. 1, abest a Seguer. Jesuit. Fr. 1, Colbert. 1, Taurin. Hic autem locus ex S. Athanasio habetur apud Sozomenum lib. 11, cap. 30, editionis Valesii. Gobler. et Felck. 1, Kal 18. Atqui, inquiunt, valemus et possumus al- 18. ᾿Αλλὰ καὶ ἰσχύομεν, φασὶ (24), καὶ δυνάμεθα (22) Sic Seguer. Fragm. Jesuit. Colb. Taurin. (23) Seguer., ἐκείνων. Μox, post οὐκ ἔστι Θεός, (24) Seguer., Αλλ' ισχύομεν, φησί. Paulo post (25) Sic Seguer. Colb. Taurin. Jesuit. Gobler. (26) Sic Segner. Taurin. Jesuit. Fr. 1, Anglic. (27) Sic Seguer. Jesuit. Colb. et Fr. 1. Al Taur., (28) Sic Seguer. Taurin. et Jesuit. At alii et (29) Sic Seguer. Jesuit. et editio Commel. At (30) Segner., ἀσεβῶς. (31) Jesuit. Colbert. Taurin., Διὰ τοῦτο δ' οὖν. (32) Jesuit. Taurin. Colbert., ἀποσβεσθῇ· και
PG 25:582ἀμύνεται γὰρ ἐπιορκήσαντά σε ὁ Κύριος· ὤμοσεν ὁ ἄθλιος μήτε ἔχειν, μήτε ἄλλα παρὰ τὰ νῦν γραφέντα κἂν εἰρῆσθαι πώποτε παρ’ αὐτοῦ ἢ πεφρονῆσθαι. Ἀλλ’ εὐθὺς ἐξελθὼν, ὥσπερ δίκην δοὺς, κατέπεσε, καὶ πρηνὴς γενόμενος ἐλάκησε μέσος. Πᾶσι μὲν οὖν ἀνθρώποις κοινὸν τοῦ βίου τέλος ὁ θάνατός ἐστι, καὶ οὐ δεῖ τινας ἐπεμβαίνειν, κἂν ἐχθρὸς ᾖ ὁ τελευτήσας, ἀδήλου ὄντος μὴ ἕως ἑσπέρας καὶ αὐτοὺς τοῦτο καταλάβῃ· τὸ δὲ τέλος Ἀρείου, ἐπεὶ μὴ ἁπλῶς γέγονε, διὰ τοῦτο καὶ διηγήματος ἄξιόν ἐστι. Τῶν γὰρ περὶ Εὐσέβιον ἀπειλούντων εἰσαγαγεῖν αὐτὸν εἰς τὴν ἐκκλησίαν, ὁ μὲν ἐπίσκοπος τῆς Κωνσταντινουπόλεως Ἀλέξανδρος ἀντέλεγεν, ὁ δὲ Ἄρειος ἐθάῤῥει τῇ βίᾳ καὶ ταῖς ἀπειλαῖς Εὐσεβίου· σάββατον γὰρ ἦν, καὶ προςεδόκα τῇ ἑξῆς συνάγεσθαι. Πολὺς τοίνυν ἦν ἀγὼν, ἐκείνων μὲν ἀπειλούντων, Ἀλεξάνδρου δὲ εὐχομένου· ἀλλ’ ὁ Κύριος κριτὴς γενόμενος ἐβράβευσε κατὰ τῶν ἀδικούντων. Οὔπω γὰρ ὁ ἥλιος ἔδυ, καὶ χρείας αὐτὸν ἑλκυσάσης εἰς τόπον, ἐκεῖ κατέπεσε, καὶ ἀμφοτέρων τῆς τε κοινωνίας καὶ τοῦ ζῇν εὐθὺς ἐστερήθη. Καὶ ὁ μὲν μακαρίτης Κωνσταντῖνος εὐθὺς ἀκούσας ἐθαύμασεν, ἰδὼν ἐλεγχθέντα τοῦτον ἐπίορκον·σεβίου δὲ κοινωνός, κληθεὶς ἔκ σπουδής (35) τότε Α τῶν περὶ Εὐσέβιον παρὰ τοῦ μακαρίτου Κωνσταν τίνου τοῦ Αὐγούστου, καὶ ἀπαιτούμενος εἰπεῖν ἐγ- γράφως τὴν ἑαυτοῦ πίστιν, ἔγραψεν ὁ δόλιος, κρύ- πτων μὲν τὰς ἰδίας (54) τῆς ἀσεβείας λέξεις, ὑποκρινό- μενος δὲ καὶ αὐτὸς, ὡς ὁ διάβολος, τὰ τῶν Γραφῶν ῥή- ματα ἁπλᾶ, καὶ ὡς ἐστι γεγραμμένα (35). Εἶτα λέ- γοντος τοῦ μακαρίτου Κωνσταντίνου · « Εἰ μηδὲν ἔτε ρον ἔχεις παρὰ ταῦτα ἐν τῇ διανοίᾳ, μάρτυρα τὴν ἀλήθειαν δός· ἀμύνεται γὰρ ἐπιορκήσαντά σε ὁ Κύριος (36) ·, ὤμοσεν ὁ ἄθλιος μήτε ἔχειν, μήτε ἄλλα παρὰ (37) τὰ νῦν γραφέντα κἂν εἰρῆσθαι πώ ποτε παρ' αὐτοῦ ἢ πεφρονῆσθαι. Αλλ' εὐθὺς ἐξελθών, ελάχησε μέσος. ὥσπερ δίκην δούς, κατέπεσε, καὶ πρηνής γενόμενος τέλος ὁ θάνατός ἐστι, καὶ οὐ δεῖ τινας ἐπεμβαίνειν (59), κἂν ἐχθρὸς ᾗ ὁ τελευτήσας, ἀδήλου ὄντος μὴ ἕως ἑσπέρας καὶ αὐτοὺς τοῦτο καταλάβῃ· τὸ δὲ τές λος Αρείου, ἐπεὶ μὴ ἁπλῶς γέγονε, διὰ τοῦτο καὶ διηγήματος ἄξιόν ἐστι. Τῶν γὰρ περὶ Εὐσέβιον ἀπει· λούντων εἰσαγαγεῖν (40) αὐτὸν εἰς τὴν ἐκκλησίαν, ὁ μὲν ἐπίσκοπος τῆς Κωνσταντινουπόλεως Αλέξαν- ὄρος ἀντέλεγεν, ὁ δὲ ῎Αρειος ἐθάῤῥει (41) τῇ βίᾳ καὶ ταῖς ἀπειλαῖς Εὐσεβίου· σάββατον γὰρ ἦν, καὶ προσ- εδόκα τῇ ἑξῆς συνάγεσθαι (42). Πολὺς τοίνυν ἦν ἀγῶν, ἐκείνων μὲν ἀπειλούντων, ᾿Αλεξάνδρου δὲ εύ χομένου· ἀλλ' ὁ Κύριος κριτής γενόμενος ἑβρά- βευσε κατὰ τῶν ἀδικούντων. Οὔπω γὰρ ὁ ἥλιος ἔδυ, καὶ χρείας αὐτὸν ἑλκυσάσης εἰς τόπον, ἐκεῖ κατα έπεσε, καὶ ἀμφοτέρων τῆς τε κοινωνίας καὶ τοῦ ζῆν εὐθὺς ἐστερήθη. Καὶ ὁ μὲν μακαρίτης Κωνσταντί - νὸς εὐθὺς ἀκούσας ἐθαύμασεν, ἰδὼν (43) ελεγχθέντα τοῦτον ἐπίορκον· πᾶσι δὲ γέγονε τότε φανερόν, ὅτι τῶν μὲν περὶ Εὐσέβιον ἠσθένησαν αἱ ἀπειλαὶ, καὶ ἡ ἐλπὶς ᾿Αρείου ματαία γέγονεν. Ἐδείχθη δὲ πάλιν, * τοῦ μακα- ρίτου Κωνσταντίνου τοῦ Αὐγούστου. τοῦ μακαρίου Κωνσταντίνου, παρά Κωνσταντίνου τοῦ Αὐγούστου. και Αὐγούστου. έγραψε μὲν ὁ δόλιος κρύ- πτων τὰς ἰδίας, ἔγραψεν ὁ δόλιος κρύπτων τὰς ἀναιδεῖς δυσσεβείας λέξεις. τοῦ μακαρίτου Κωνσταντίνου. τοῦ Αὐγούστου, εἰ μηδέν, τοῦ μακαρίου Κωνσταντίνου. ἐν τῇ διανοία. ἐν τῇ καρδίᾳ. ἐπιορκήσαντα αὐτὸς ὁ Κύριος. ἀμυνεῖται γὰρ ἐπιορκήσαντά σε αὐτὸς ὁ Κύ ριος. Κύριος. μήτε ἔχειν ἄλλα παρά, ὁ ἄθλιος μήτε ἄλλα παρά, παρὰ τὰ νῦν γραφέντα φρονεῖν, κἂν εἰρῆσθαι πώποτε εἴη παρ' αὐτοῦ. Ἀλλ' εὐθύς, οὐ δεῖ τινας ἐπεμβαί- γειν. τινος ἐπεμβαίνειν. τινας ἐπιβαίνειν. καὶ αὐτὸν τοῦτο καταλάβῃ. αὐτοὺς καταλάβο τοῦτο. εἰσάγειν. καὶ εἰς ἐκκλησίαν. και θαῤῥεῖ. σάββατον γὰρ ἦν. σάββατον δὲ ἦν. Πολὺς τοίνυν ἦν ἀγών. Πολὺς τοίνυν ἀγὼν ἦν. Πολὺς δὲ ἀγὼν ἦν. Πο λὺς τοίνυν ἀγὼν, ἐκείνων. Αι καὶ προσεδόκα, εκείνων πᾶσί τε τοῦτο γέγονε φανερόν. πᾶσι δὲ τοῦ το γέγονε φανερόν. πᾶσί τε τότε γέγονε φανερόν. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. gusto vocatus, suamque fidem jussus scripto ex- ponere, obtemperavit quidem, sed proprias impie- talis voces occultavit, fcteque, ut diabolus, nuda Scripturarum vocabula, uti scripta sunt, usurpa- vit. Deinde dicente beata memoria Constantino, ‹ Si nihil aliud præter hæc in mente retines, da lestem veritatem : te enim, si pejeraveris, ulci- scetur Dominus: › juravit miser nihil se aliud in mente habere, nec unquam alia dixisse aut śen- sisse præter ea quæ modo scripserat. Verum sta- tim ille egressus, tanquam pœnas persolvens de- cidit, et præceps factus crepuit medius 46. C Act. 1, 18. ibid. et Seguer. Fr. et Sozomenus, Anglic. Goblet. et Fel. 1, etc. Editi et alii, Ibidl. Sozom. omittis conjunctionem post Fr. 1. Editi vero et alii, etc. At Sozomenus, Jesuit. Colliert. et Taurin. Ibid. Seguer. Colbert. Taurin. et Fr. 1, Go. bler. et Fel. 1, etc. Editi et alii, Mux Segner., de suit., Fr. 1, Colbert., Taurinens. et Sozomen., Editi et alii, Sozomen. editionis Valesii, Seguer. habet ut in textu, sed sine articulo ante Fel. et 5, Fr. 1, vero et Colbert., etc. Editi et alii, etc. Ibid. Sozomen., etc. D communis vitæ finis, nec cuiquam insultare licet, quamvis fuerit inimicus, qui e vita decesserit, cum incertum sit utrumne ad vesperam victuri simus. Attamen cum Arii obitus non consueto more conti- gerit, idcirco narratione dignus esse videtur. Mini- tantibus nempe Eusebiauis se Arium etiam in eccle- siam introducturos, repognabat Alexander Constan- tinopolis episcopus : Arius autem vi et minis Eusebii confidebat : sabbatum quippe erat, et se sequenti die ad communionem admittendum sperabat. Itaque vehemens erat contentio : minabantur illi, Alexan- der vero orabat. Sed Dominus judex factus, adver- sus iniquos sententiam tulit. Nondum enim sol oc- ciderat, cum Arius impellente necessitate in secre- tum locum digressus, ibidem corruit, et re utraq.is communione scilicet et vita continuo privatus est. Quo confestim audito beatæ memoriæ Constantinuz non sine admiratione vidit illum perjurii ſuisse con- victum. Tunc profecto omnes intellexerunt fractas esse Eusebianorum minas, inanemque fuisse spem Serapionem. alii et editi articulum omittunt. Ibid. Seguer. Je- suit. Colb. Taur. et Fr. 1, Sozomen. Valesii, Editi_el alii, Μox Suzumen. Fr. 1, Colbert. Taur., Fr. 1. Al editi et alii, Ibid. Seguer. de- suit. Colb. Taur. Fr. Alii et editi omittunt. Sozomen. Editi vero et alii, Mex Seguer. Jesuit. Taurin. Colb. Fr. 1, Gobier. Felckm. et Sozom., Alii et editi, Jesuit. Taur. et Fr. 1, Sozom. Editi, in Colb. desunt etc., ad exclusive. Fr. 1, Seguer. 19. (38) Πᾶσι μὲν οὖν ἀνθρώποις κοινὸν τοῦ βίου Β 229 19. Omnibus quidem hominibus mors est (35) Jesuit. Colbert. Taurin., ἐκ σπονδῆς. liden. (34) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. et (35) ῾Απλᾶ καὶ ὡς ἐστι γεγραμμένα, desunt in (36) Jesuit., Colbert., Taurin., ἀμύνεται γάρ σε (37) Sic Segner. Taurin. Jesuit. Sozomen. (58) Vide eadem de re epistolam prosinam, ad (39) Sic Seguer. Jesuit. Coll. Taur. et Fr. 1. Αι (40) Sic Seguer. Sozomen. Colb. Taur. Jesuit. (41) Sic Seguer. Jesuit. Fr. 1, Colb. Taur. et (42) Jesuit. et Taur., συνεισάγεσθαι. Ibid. Seguer (45) Sozom., εἰδώς. Mox desuit. Coll. et Taur.
PG 25:583πᾶσι δὲ γέγονε τότε φανερὸν, ὅτι τῶν μὲν περὶ Εὐσέβιον ἠσθένησαν αἱ ἀπειλαὶ, καὶ ἡ ἐλπὶς Ἀρείου ματαία γέγονεν. Ἐδείχθη δὲ πάλιν, ὅτι παρὰ τοῦ Σωτῆρος ἀκοινώνητος γέγονεν ἡ Ἀρειανὴ μανία καὶ ὧδε καὶ ἐν τῇ πρωτοτόκων ἐν οὐρανοῖς Ἐκκλησίᾳ. Τίς οὖν οὐκ ἂν θαυμάσειεν ὁρῶν τούτους ἀδίκως φιλονεικοῦντας, οὓς ὁ Κύριος κατέκρινε, καὶ βλέπων αὐτοὺς ἐκδικοῦντας τὴν αἵρεσιν, ἣν ὁ Κύριος ἀκοινώνητον ἤλεγξε, μὴ ἀφεὶς τὸν ταύτης ἔξαρχον εἰσελθεῖν εἰς τὴν ἐκκλησίαν, καὶ μὴ φοβουμένους τὸ γεγραμμένον, ἀλλ’ ἀδυνάτοις ἐπιχειροῦντας; Ἃ γὰρ ὁ Θεὸς ὁ ἅγιος βεβούλευται, τίς διασκεδάσει· καὶ ὃν ὁ Θεὸς κατέκρινε, τίς ὁ δικαιῶν; Ἐκεῖνοι μὲν οὖν, ὡς ἰδίας φαντασίας ἐκδικοῦντες, γραφέτωσαν ἃ θέλουσιν· ὑμεῖς δὲ, ἀδελφοὶ, ὡς τὰ τοῦ Κυρίου σκεύη φέροντες, καὶ τὰ τῆς Ἐκκλησίας ἐκδικοῦντες δόγματα, παρακαλῶ, δοκιμασταὶ γίνεσθε τοῦ πράγματος· καὶ εἰ μὲν ἑτέρας παρὰ τὰς προειρημένας Ἀρείου λέξεις γράφουσιν, ἐντεῦθεν ὡς ὑποκριτῶν τούτων κατάγνωτε, κρυπτόντων μὲν τὸν ἰὸν τοῦ φρονήματος, σαινόντων δὲ κατὰ τὸν ὄφιν τοῖς ἀπὸ χειλέων ῥήμασι.Β Αρειανή μανία καὶ ὧδε καὶ ἐν τῇ πρωτοτόκων ἐν οὐ ρανοῖς Ἐκκλησίᾳ. Τίς οὖν οὐκ ἂν θαυμάσειεν ὁρῶν τούτους ἀδίκως φιλονεικούντας (45), οὓς ὁ Κύριος κατέκρινε, καὶ βλέπων αὐτοὺς ἐκδικοῦντας τὴν αἴρ:- σιν, ἣν ὁ Κύριος ἀκοινώνητον ἤλεγξε, μὴ ἀφεὶς τὴν ταύτης ἔξαρχον εἰσελθεῖν εἰς τὴν ἐκκλησίαν, καὶ μὴ φοβουμένους τὸ γεγραμμένον, ἀλλ' ἀδυνάτοις ἐπιχει ροῦντας ; Α γὰρ ὁ Θεὸς ὁ ἅγιος (46) βεβούλευται, τις διασκεδάσει; καὶ ἦν ὁ Θεὸς κατέκρινε, τίς ὁ δι καιῶν ; Ἐκεῖνοι μὲν οὖν, ὡς ἰδίας φαντασίας ἐκδι κοῦντες, γραφέτωσαν & θέλουσιν (47)· ὑμεῖς δὲ, ἀδελφοὶ, ὡς τὰ τοῦ Κυρίου σκεύη φέροντες, καὶ τὰ τῆς Ἐκκλησίας ἐκδικοῦντες δόγματα, παρακαλώ, δου κιμασταὶ γίνεσθε (48) τοῦ πράγματος· καὶ εἰ μὲν ἑτέρας παρὰ τὰς προειρημένας Αρείου λέξεις γρά φουσιν, ἐντεῦθεν (49) ὡς ὑποκριτών τούτων κατάγνωτε, κρυπτόντων μὲν τὸν ἐὸν τοῦ φρονήματος, σαινόντων δὲ κατὰ τὸν ὄριν τοῖς ἀπὸ χειλέων (50) ρήμασι. Καὶ γὰρ ταῦτα γράφοντες ἔχουσι μεθ' ἑαυτῶν τοὺς ἐκβλη θέντας τότε μετὰ ᾿Αρείου, Σεκούνδον (51) τὸν Πεντα- πολίτην, καὶ τοὺς ἐν ᾿Αλεξανδρείᾳ ποτὲ ἐλεγχθέντα; κληρικούς, τούτοις τε γράφουσιν ἐν τῇ ᾿Αλεξανδρείᾳ καὶ τό γε θαυμαστὸν, ἡμᾶς μὲν καὶ τοὺς μεθ᾿ ἡμῶν ἐποίησαν διωχθῆναι, καίτοι τοῦ εὐσεβεστάτου βασι λέως Κωνσταντίνου μετ' ειρήνης ἀποστείλαντος ἡμᾶς εἰς τὴν πατρίδα καὶ τὴν ἐκκλησίαν (52), καὶ κηδ μένου τῆς ὁμονοίας τῶν λαῶν· τούτοις δὲ παραδοθήσ ναι νῦν πεποιήκασι τὰς ἐκκλησίας, καὶ πᾶσιν ἔδειξαν, ὅτι τούτων χάριν ἡ πᾶσα καθ᾿ ἡμῶν ἐξ ἀρχῆς καὶ κατὰ τῶν ἑτέρων γέγονεν ἐπιβουλή. Α ὅτι παρὰ τοῦ Σωτῆρος (44) ἀκοινώνητος γέγονεν ή ἀκοινώτητος. 'Αρειανική μανία. μανία καινή. καὶ ὧδε καὶ τῇ πρωτοτόκων. ἐν τῇ τῶν πρωτοτόκων. ἐν οὐρα νοῖς Τίς οὖν οὐ θαυ μάσειεν ὁρῶν τούτους δικαιώσαι φιλονεικοῦντας, ὃν Κύριος, Τίς οὖν οὐκ ἂν θαυμάσειε δικαίως δρῶν τούτους φιλονεικοῦντας, οὓς ὁ Κύριος, ἐκδικοῦν- τας τὴν αἵρεσιν, οὓς ὁ Κύριος ἀκοινωνήτους ήλεγξε. ἣν ὁ Κύριος κατέκρινε καὶ ἀκοινώνητον ἤλεγξε. ακοινώνητον ἔδειξε, μᾶλλον δὲ ἤλεγξε. μὴ ἀφεὶς τὸν ταύ της ἔξαρχον εἰς τὴν ἐκκλησίαν ἐλθεῖν, ἡμεῖς. ὡς τὰ τοῦ Κυρίου. ὡς τοῦ Κυρίου. ἀδελφοί, τὰ τοῦ γράφοντες πιστεύεσθαι; Εἰ γὰρ ἔγραφον ὀρθῶς, ἐξήλειφον ἦν ἔγραψεν ὁ ᾿Αρειος (54) Θαλείαν, καὶ Κυρίου, τὰ τῆς ἀληθείας δόγματ τα. νεσθε. γενέσθαι. γίνεσθαι. ὑποκριτῶν αὐτ τῶν. τοῖς διὰ χειλέων. τοῖς ἀπὸ τῶν χειλέων. Καὶ γὰρ καὶ ταῦτα. τοὺς ἐν ᾿Αλεξανδρείᾳ· καὶ τό γε θαυμα στόν, ποτέ ἐκβληθέντας. τότε λεχθέντας. ποτὲ λεχθέντας. ποτὲ βληθέντας. ἐκδιωχθῆναι. βα- σιλέως τοῦ λαοῦ. Ρίο πατρίδι, τριάδα. Θαλίαν. καὶ ἀπέβαλον. καὶ ἐπέβαλλον. καὶ ἐπέβαλον. ἀπέβαλον και. ἀπέβαλλον, καὶ S. ATHANASHI OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. Arii. Palam item factum est, Arianam hæresim hic et in cœlesti primogenitorum Ecclesia fuisse com- munione a Salvatore exclusam. Quis igitur non mi- retur illos adeo inique litigare, quos Dominus con- demnavit, eamque tueri et vindicare bæresim, quam ipse Dominus communione indignam esse convicit, qui nempe ejus ducem in ecclesian ingredi noluerit sinere : nec denique quod scriptum est formidare, sed ea aggredi quæ fieri non queunt? Quis enim possit dissolvere quæ Deus sanctus decreverit * ? vel quis eum audebit defendere quem damnavit Deus? Scribant ergo illi quæ voluerint, ut qui propriis tuendis opinionibus delectantur. Vos vero, fratres, vos qui Domini vasa ferlis, et Ecclesiæ dogmata propugnatis, vos, inquam, hortor ut rem perpen- latis : et si quilem alias præter supra memoratas Arii voces scripserint, inde illos condemnate lan- quam hypocritas, qui nimirum sententiæ suæ vene- num occultant, serpentisque exemplo labiorum ver- bis blandiuntur. Namque etiam dum hæc scribunt, illos secum habent qui cum Ario tunc fuere expulsi, Secundum scilicet Pentapolitanum, et clericos qui quondam in Alexandria ccclesia sunt convicti, iis- demque ipsis apud Alexandriam scribunt : quodque permirum est, nos et eos qui nobiscum sunt vexan- dos curarunt, quamvis piissimus imperator Con- stantinus nos ad patriam et ecclesiam cum pace redire jusserit, maximæque curæ haberet po- pulorum concordiam. Iidem ipsi nunc etiam effecere ut istis ecclesiæ traderentur, quo ntique facto cun- ctis probavere omnes insidias quas nobis et aliis ab C initio tetenderunt, nonnisi illorum gratia paratas fuisse. fdem possint facere? Si enim recte scripsissent, Thaliam quam composuit Arius delevissent, procul- Isa. XIV, 27. guer. Gobler. et Felckm. omittunt hid. Fr. 1. Coll. et Taurin., Gobler. et Feleki. 1, Ibid. Jesuit. Taurin. Coll., Segner. et Sozom. Item, abest a Sozomero. et legit Nannius. Sozomenus vero, etc. Id est : Quis igitur non jure miretur, cum videat illos eum excusare conari quem Dominus con- demnavit ? Editi, etc., ut tiam legisse videtur Omnibonus, qui ita vertit : Quis non merito stupeat, ubi hos contendere viderit, quos Dominus condemnavit ? Mox Sozom., Gobler. et Pekkm. 1, Feldkm. 5, Ibid. Sozom., ibique de sinit. Gobler. Feldkm. 1, nec vertil Nannius. Seguer. et Jesuit., lidem ibid. ut et Gobler. Felckm. 1, Fr. 1, Colbert. et Tau- rinensis, Editi et alii, D etc. Ibid. Seguer. Jesuit. Taurin. Colbert. Goilerian. et Felekinan. 1, Gobler. et Felckm. 1, Editi et alii, Ibid. Colbert. Taurin. et Pr. 1, Colb. Fr. 1, et Taur. Editi, Mox Jesuit. Fr. 1, Colb. Taur. Felckm. 5, etc., omissis intermediis. Seguer. ibid., Jesuit. et Taurinensis, Colbert., Goblerian. et Felck. 1, Μox Basili., Ibid. deest in desuit. Fr. 1, Taurin. et Colbert. Fr. 1, Jesuit. Colb. et Taur., Colb. mendose habet Ibid., Idem et Gobl. Felekin. I et Fr. 1, Taur., Jesuit. et Colb., Anglic. et Felcku. 5, sine Cateri et editi, omisso. 20. Qui igitur illi qui ita agunt, hæc scribendo (44) Jesuit., ὅτι καὶ παρὰ τοῦ Σωτῆρος. Ibid. Se (45) Sic Segner. Jesuit. Colb. Taurinensis, ut (46) Ο άγιος abest a Colb. Jesuit. Fr. 1, Taur. (47) Segner. Gobler. Felckm. 1. & βούλονται. Ibid. 20. Πῶς οὖν, ταῦτα ποιοῦντες, δύνανται ταῦτα (53) (48) Sic Seguer. et Jesuit. At Taurin. et Coll., γέ- (49) Jesuit. Fr. 1, Colbert. et Taur., αὐτόθεν. (50) Sic Seguer. Gobler, et Felckm. 1. At Jesuit. (51) Σεκούνδον deest in Gobler. et Felkm. 1. ibid. (52) Segnerian., καὶ τὴν καλὴν ἐκκλησίαν. Μας (53) Jesuit. Taur. Colb. et Fr. 1 ταῦτα omittunt. (54) Seguer. et Taur., ἔγραψεν "Αρειος. Seguer.
PG 25:584Καὶ γὰρ ταῦτα γράφοντες ἔχουσι μεθ’ ἑαυτῶν τοὺς ἐκβληθέντας τότε μετὰ Ἀρείου, Σεκοῦνδον τὸν Πενταπολίτην, καὶ τοὺς ἐν Ἀλεξανδρείᾳ ποτὲ ἐλεγχθέντας κληρικοὺς, τούτοις τε γράφουσιν ἐν τῇ Ἀλεξανδρείᾳ· καὶ τό γε θαυμαστὸν, ἡμᾶς μὲν καὶ τοὺς μεθ’ ἡμῶν ἐποίησαν διωχθῆναι, καίτοι τοῦ εὐσεβεστάτου βασιλέως Κωνσταντίνου μετ’ εἰρήνης ἀποστείλαντος ἡμᾶς εἰς τὴν πατρίδα καὶ τὴν ἐκκλησίαν, καὶ κηδομένου τῆς ὁμονοίας τῶν λαῶν· τούτοις δὲ παραδοθῆναι νῦν πεποιήκασι τὰς ἐκκλησίας, καὶ πᾶσιν ἔδειξαν, ὅτι τούτων χάριν ἡ πᾶσα καθ’ ἡμῶν ἐξ ἀρχῆς καὶ κατὰ τῶν ἑτέρων γέγονεν ἐπιβουλή. Πῶς οὖν, ταῦτα ποιοῦντες, δύνανται ταῦτα γράφοντες πιστεύεσθαι; Εἰ γὰρ ἔγραφον ὀρθῶς, ἐξήλειφον ἣν ἔγραψεν ὁ Ἄρειος Θαλείαν, καὶ ἀπέβαλλον ἂν τὰς τῆς αἱρέσεως παραφυάδας· μαθηταὶ γὰρ οὗτοι καὶ κοινωνοὶ τῆς τε ἀσεβείας καὶ τῆς ἐπιτιμίας γεγόνασιν Ἀρείου· οὐκοῦν, μὴ ἀποβάλλοντες τούτους, ἔκδηλοι πᾶσίν εἰσι μὴ ἔχοντες ὀρθὸν τὸ φρόνημα, κἂν μυριάκις γράφωσι. Διὰ τοῦτο γρηγορεῖν προσήκει, μήποτε τῇ περιβολῇ τῶν γραμμάτων ἀπάτη τις γένηται, καὶ παρενέγκωσί τινας ἀπὸ τῆς εὐσεβοῦς πίστεως.Β Αρειανή μανία καὶ ὧδε καὶ ἐν τῇ πρωτοτόκων ἐν οὐ ρανοῖς Ἐκκλησίᾳ. Τίς οὖν οὐκ ἂν θαυμάσειεν ὁρῶν τούτους ἀδίκως φιλονεικούντας (45), οὓς ὁ Κύριος κατέκρινε, καὶ βλέπων αὐτοὺς ἐκδικοῦντας τὴν αἴρ:- σιν, ἣν ὁ Κύριος ἀκοινώνητον ἤλεγξε, μὴ ἀφεὶς τὴν ταύτης ἔξαρχον εἰσελθεῖν εἰς τὴν ἐκκλησίαν, καὶ μὴ φοβουμένους τὸ γεγραμμένον, ἀλλ' ἀδυνάτοις ἐπιχει ροῦντας ; Α γὰρ ὁ Θεὸς ὁ ἅγιος (46) βεβούλευται, τις διασκεδάσει; καὶ ἦν ὁ Θεὸς κατέκρινε, τίς ὁ δι καιῶν ; Ἐκεῖνοι μὲν οὖν, ὡς ἰδίας φαντασίας ἐκδι κοῦντες, γραφέτωσαν & θέλουσιν (47)· ὑμεῖς δὲ, ἀδελφοὶ, ὡς τὰ τοῦ Κυρίου σκεύη φέροντες, καὶ τὰ τῆς Ἐκκλησίας ἐκδικοῦντες δόγματα, παρακαλώ, δου κιμασταὶ γίνεσθε (48) τοῦ πράγματος· καὶ εἰ μὲν ἑτέρας παρὰ τὰς προειρημένας Αρείου λέξεις γρά φουσιν, ἐντεῦθεν (49) ὡς ὑποκριτών τούτων κατάγνωτε, κρυπτόντων μὲν τὸν ἐὸν τοῦ φρονήματος, σαινόντων δὲ κατὰ τὸν ὄριν τοῖς ἀπὸ χειλέων (50) ρήμασι. Καὶ γὰρ ταῦτα γράφοντες ἔχουσι μεθ' ἑαυτῶν τοὺς ἐκβλη θέντας τότε μετὰ ᾿Αρείου, Σεκούνδον (51) τὸν Πεντα- πολίτην, καὶ τοὺς ἐν ᾿Αλεξανδρείᾳ ποτὲ ἐλεγχθέντα; κληρικούς, τούτοις τε γράφουσιν ἐν τῇ ᾿Αλεξανδρείᾳ καὶ τό γε θαυμαστὸν, ἡμᾶς μὲν καὶ τοὺς μεθ᾿ ἡμῶν ἐποίησαν διωχθῆναι, καίτοι τοῦ εὐσεβεστάτου βασι λέως Κωνσταντίνου μετ' ειρήνης ἀποστείλαντος ἡμᾶς εἰς τὴν πατρίδα καὶ τὴν ἐκκλησίαν (52), καὶ κηδ μένου τῆς ὁμονοίας τῶν λαῶν· τούτοις δὲ παραδοθήσ ναι νῦν πεποιήκασι τὰς ἐκκλησίας, καὶ πᾶσιν ἔδειξαν, ὅτι τούτων χάριν ἡ πᾶσα καθ᾿ ἡμῶν ἐξ ἀρχῆς καὶ κατὰ τῶν ἑτέρων γέγονεν ἐπιβουλή. Α ὅτι παρὰ τοῦ Σωτῆρος (44) ἀκοινώνητος γέγονεν ή ἀκοινώτητος. 'Αρειανική μανία. μανία καινή. καὶ ὧδε καὶ τῇ πρωτοτόκων. ἐν τῇ τῶν πρωτοτόκων. ἐν οὐρα νοῖς Τίς οὖν οὐ θαυ μάσειεν ὁρῶν τούτους δικαιώσαι φιλονεικοῦντας, ὃν Κύριος, Τίς οὖν οὐκ ἂν θαυμάσειε δικαίως δρῶν τούτους φιλονεικοῦντας, οὓς ὁ Κύριος, ἐκδικοῦν- τας τὴν αἵρεσιν, οὓς ὁ Κύριος ἀκοινωνήτους ήλεγξε. ἣν ὁ Κύριος κατέκρινε καὶ ἀκοινώνητον ἤλεγξε. ακοινώνητον ἔδειξε, μᾶλλον δὲ ἤλεγξε. μὴ ἀφεὶς τὸν ταύ της ἔξαρχον εἰς τὴν ἐκκλησίαν ἐλθεῖν, ἡμεῖς. ὡς τὰ τοῦ Κυρίου. ὡς τοῦ Κυρίου. ἀδελφοί, τὰ τοῦ γράφοντες πιστεύεσθαι; Εἰ γὰρ ἔγραφον ὀρθῶς, ἐξήλειφον ἦν ἔγραψεν ὁ ᾿Αρειος (54) Θαλείαν, καὶ Κυρίου, τὰ τῆς ἀληθείας δόγματ τα. νεσθε. γενέσθαι. γίνεσθαι. ὑποκριτῶν αὐτ τῶν. τοῖς διὰ χειλέων. τοῖς ἀπὸ τῶν χειλέων. Καὶ γὰρ καὶ ταῦτα. τοὺς ἐν ᾿Αλεξανδρείᾳ· καὶ τό γε θαυμα στόν, ποτέ ἐκβληθέντας. τότε λεχθέντας. ποτὲ λεχθέντας. ποτὲ βληθέντας. ἐκδιωχθῆναι. βα- σιλέως τοῦ λαοῦ. Ρίο πατρίδι, τριάδα. Θαλίαν. καὶ ἀπέβαλον. καὶ ἐπέβαλλον. καὶ ἐπέβαλον. ἀπέβαλον και. ἀπέβαλλον, καὶ S. ATHANASHI OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. Arii. Palam item factum est, Arianam hæresim hic et in cœlesti primogenitorum Ecclesia fuisse com- munione a Salvatore exclusam. Quis igitur non mi- retur illos adeo inique litigare, quos Dominus con- demnavit, eamque tueri et vindicare bæresim, quam ipse Dominus communione indignam esse convicit, qui nempe ejus ducem in ecclesian ingredi noluerit sinere : nec denique quod scriptum est formidare, sed ea aggredi quæ fieri non queunt? Quis enim possit dissolvere quæ Deus sanctus decreverit * ? vel quis eum audebit defendere quem damnavit Deus? Scribant ergo illi quæ voluerint, ut qui propriis tuendis opinionibus delectantur. Vos vero, fratres, vos qui Domini vasa ferlis, et Ecclesiæ dogmata propugnatis, vos, inquam, hortor ut rem perpen- latis : et si quilem alias præter supra memoratas Arii voces scripserint, inde illos condemnate lan- quam hypocritas, qui nimirum sententiæ suæ vene- num occultant, serpentisque exemplo labiorum ver- bis blandiuntur. Namque etiam dum hæc scribunt, illos secum habent qui cum Ario tunc fuere expulsi, Secundum scilicet Pentapolitanum, et clericos qui quondam in Alexandria ccclesia sunt convicti, iis- demque ipsis apud Alexandriam scribunt : quodque permirum est, nos et eos qui nobiscum sunt vexan- dos curarunt, quamvis piissimus imperator Con- stantinus nos ad patriam et ecclesiam cum pace redire jusserit, maximæque curæ haberet po- pulorum concordiam. Iidem ipsi nunc etiam effecere ut istis ecclesiæ traderentur, quo ntique facto cun- ctis probavere omnes insidias quas nobis et aliis ab C initio tetenderunt, nonnisi illorum gratia paratas fuisse. fdem possint facere? Si enim recte scripsissent, Thaliam quam composuit Arius delevissent, procul- Isa. XIV, 27. guer. Gobler. et Felckm. omittunt hid. Fr. 1. Coll. et Taurin., Gobler. et Feleki. 1, Ibid. Jesuit. Taurin. Coll., Segner. et Sozom. Item, abest a Sozomero. et legit Nannius. Sozomenus vero, etc. Id est : Quis igitur non jure miretur, cum videat illos eum excusare conari quem Dominus con- demnavit ? Editi, etc., ut tiam legisse videtur Omnibonus, qui ita vertit : Quis non merito stupeat, ubi hos contendere viderit, quos Dominus condemnavit ? Mox Sozom., Gobler. et Pekkm. 1, Feldkm. 5, Ibid. Sozom., ibique de sinit. Gobler. Feldkm. 1, nec vertil Nannius. Seguer. et Jesuit., lidem ibid. ut et Gobler. Felckm. 1, Fr. 1, Colbert. et Tau- rinensis, Editi et alii, D etc. Ibid. Seguer. Jesuit. Taurin. Colbert. Goilerian. et Felekinan. 1, Gobler. et Felckm. 1, Editi et alii, Ibid. Colbert. Taurin. et Pr. 1, Colb. Fr. 1, et Taur. Editi, Mox Jesuit. Fr. 1, Colb. Taur. Felckm. 5, etc., omissis intermediis. Seguer. ibid., Jesuit. et Taurinensis, Colbert., Goblerian. et Felck. 1, Μox Basili., Ibid. deest in desuit. Fr. 1, Taurin. et Colbert. Fr. 1, Jesuit. Colb. et Taur., Colb. mendose habet Ibid., Idem et Gobl. Felekin. I et Fr. 1, Taur., Jesuit. et Colb., Anglic. et Felcku. 5, sine Cateri et editi, omisso. 20. Qui igitur illi qui ita agunt, hæc scribendo (44) Jesuit., ὅτι καὶ παρὰ τοῦ Σωτῆρος. Ibid. Se (45) Sic Segner. Jesuit. Colb. Taurinensis, ut (46) Ο άγιος abest a Colb. Jesuit. Fr. 1, Taur. (47) Segner. Gobler. Felckm. 1. & βούλονται. Ibid. 20. Πῶς οὖν, ταῦτα ποιοῦντες, δύνανται ταῦτα (53) (48) Sic Seguer. et Jesuit. At Taurin. et Coll., γέ- (49) Jesuit. Fr. 1, Colbert. et Taur., αὐτόθεν. (50) Sic Seguer. Gobler, et Felckm. 1. At Jesuit. (51) Σεκούνδον deest in Gobler. et Felkm. 1. ibid. (52) Segnerian., καὶ τὴν καλὴν ἐκκλησίαν. Μας (53) Jesuit. Taur. Colb. et Fr. 1 ταῦτα omittunt. (54) Seguer. et Taur., ἔγραψεν "Αρειος. Seguer.
PG 25:585Ἐὰν δὲ τολμήσαντες τὰ Ἀρείου γράψωσιν, ὁρῶντες ἑαυτοὺς εὐοδουμένους καὶ εὐθηνουμένους, οὐδέν ἐστι λοιπὸν ἢ πολλῇ τῇ παῤῥησίᾳ χρήσασθαι, μνημονεύοντας τῶν ἀποστολικῶν προῤῥήσεων, ἃς διὰ τὰς τοιαύτας αἱρέσεις προμηνύων ἔγραψε, καὶ ἡμᾶς εἰπεῖν πρέπει· Οἴδαμεν, ὅτι, ὡς γέγραπται, Ἐν ἐσχάτοις καιροῖς ἀποστήσονταί τινες τῆς ὑγιαινούσης πίστεως, προσέχοντες πνεύμασι πλάνης καὶ διδασκαλίαις δαιμόνων, ἀποστρεφομένων τὴν ἀλήθειαν· καί· Ὅσοι μὲν θέλουσιν εὐσεβῶς ζῇν ἐν Χριστῷ, διωχθήσονται· πονηροὶ δὲ ἄνθρωποι καὶ γόητες προκόψουσιν ἐπὶ τὸ χεῖρον, πλανῶντες καὶ πλανώμενοι. Ἀλλ’ ἡμᾶς οὐδέν τι πείσει τούτων, οὐδὲ χωρίσει τῆς ἀγάπης τοῦ Χριστοῦ, κἂν οἱ αἱρετικοὶ θάνατον ἡμῖν ἀπειλῶσι· Χριστιανοὶ γάρ ἐσμεν, καὶ οὐχὶ Ἀρειανοί. Εἴθε δὲ μηδὲ οἱ ταῦτα γράψαντες ἐφρόνουν τὰ Ἀρείου Ναὶ, ἀδελφοὶ, τοιαύτης παῤῥησίας χρεία νῦν· οὐ γὰρ ἐλάβομεν πνεῦμα δουλείας πάλιν εἰς φόβον· ἀλλ’ ἐπ’ ἐλευθερίᾳ κέκληκεν ἡμᾶς ὁ Θεός· καὶ ἔστιν ἀληθῶς αἰσχρὸν, καὶ λίαν αἰσχρὸν, ἐὰν ἣν παρὰ τοῦ Σωτῆρος διὰ τῶν ἀποστόλων ἔσχομεν πίστιν, ταύτην διὰ Ἄρειον ἢ τοὺς τὰ Ἀρείου φρονοῦντας καὶ πρεσβεύοντας ἀπολέσωμεν.ἀπέβαλλον ἂν τὰς τῆς αἱρέσεως παραφυάδας· μαθη- Α ταὶ γὰρ οὗτοι (55) καὶ κοινωνοὶ τῆς τε ἀσεβείας καὶ τῆς ἐπιτιμίας γεγόνασιν Αρείον· οὐκοῦν, μὴ ἀπο- βάλλοντες τούτους, ἔκδηλοι πᾶσιν εἰσι μὴ ἔχοντες ὀρθὸν τὸ φρόνημα (56), καν μυριάκις γράφωσι. Διὰ τοῦτο γρηγορεῖν προσήκει, μήποτε τῇ περιβολῇ τῶν γραμμάτων ἀπάτη τις γένηται, καὶ παρενέγκωσι τινας ἀπὸ τῆς εὐσεβοῦς πίστεως. Ἐὰν δὲ τολμήσαν- τες τὰ ᾿Αρείου γράψωσιν, ὁρῶντες ἑαυτοὺς (57) εύο- δουμένους καὶ εὐθηνουμένους, οὐδέν ἐστι λοιπὸν ἢ πολλῇ τῇ (58) παρρησίᾳ χρήσασθαι, μνημονεύοντας τῶν ἀποστολικῶν προῤῥήσεων, ἃς διὰ τὰς τοιαύτας αἱρέσεις προμηνύων ἔγραψε, καὶ ἡμᾶς (59) εἰπεῖν πρέπει· Οἴδαμεν, ὅτι, ὡς γέγραπται, Ἐν ἐσχάτοις καιροῖς ἀποστήσονταί τινες τῆς ὑγιαινούσης (60) πίστεως, προσέχοντες πνεύμασι πλάνης καὶ δι- δασκαλίαις δαιμόνων, ἀποστρεφομένων τὴν ἀλή θειαν και· Ὅσοι μὲν θέλουσιν εὐσεβῶς ζῆν ἐν Χριστῷ, διωχθήσονται· πονηροὶ δὲ ἄνθρωποι καὶ γύητες προκόψουσιν ἐπὶ τὸ χεῖρον, πλανῶντες καὶ πλανώμενοι. Ἀλλ᾿ ἡμᾶς οὐδέν τι (61) πείσει τούτων, οὐδὲ χωρίσει τῆς ἀγάπης τοῦ Χριστοῦ, καν οἱ αἱρετικοὶ θάνατον ἡμῖν ἀπειλῶσι Χριστιανοὶ γάρ ἐσμεν, καὶ οὐχὶ ᾿Αρειανοί. Είθε δὲ μηδὲ οἱ ταῦτα γράψαντες ἐφρόνουν τὰ ᾿Αρείου! Ναί, ἀδελφοί, τοι αὐτῆς παῤῥησίας χρεία νῦν· οὐ γὰρ ἐλάβομεν πνεῦμα δουλείας πάλιν εἰς φόβον· ἀλλ᾽ ἐπ᾿ ἐλευθερία κέκλη- κεν ἡμᾶς ὁ Θεός· καὶ ἔστιν ἀληθῶς αἰσχρὸν, καὶ λίαν αἰσχρὸν (62), ἐὰν ἦν παρὰ τοῦ Σωτῆρος διὰ τῶν ἀποστόλων ἔσχομεν πίστιν, ταύτην διὰ "Αρειονἢ τοὺς τὰ ᾿Αρείου φρονοῦντας καὶ πρεσβεύοντας ἀπολέσω- μεν. Ηδη μὲν οὖν πλεῖστοι καὶ τῶν μερῶν τούτων, μαθόντες τὴν τῶν γραφόντων πανουργίαν, ἕτοιμοι μέχρις αἵματός εἰσιν ἀντικαταστῆναι πρὸς τὰς ἐκεί των μεθοδείας, ἀκούοντες μάλιστα περὶ τῆς (63) ὑμῶν στερρότητος· ἐπειδὴ δὲ ἀφ᾽ ὑμῶν ἐξήχηται ὁ κατὰ τῆς αἱρέσεως ἔλεγχος, καὶ ὡς ὄφις ἐκ τῶν φω λεῶν ἡ αἵρεσις ἀποκεκάλυπται· παρ' ὑμῖν τετήρη ται (64) τὸ παιδίον, ὅπερ Ηρώδης ἀνελεῖν ἐζήτει, καὶ ζῇ ἐν ὑμῖν ἡ ἀλήθεια, καὶ ὑγιαίνει παρ' ὑμῖν (65) ἡ πίστις. | τῆς τότε ἀσεβείας, ὀρθὸν φρόνημα. μήποτε τῇ περιβολῇ. τῇ περιβολῇ. μήπως τῇ παραβολή. καὶ εὐθηνουμένους. τῇ. ὥστε καὶ ἡμᾶς. τῆς ὑγιους. βι, ἀπὸ τῆς ὑγιαινούσης. πλάνοις καὶ διδασκαλίαις δαιμονίων. ³¹ τι. κἂν οἱ αἱρετικοί θάνατον ἡμῖν ἀπειλῶσι, γρ. κἂν οἱ αἱρετικοὶ θάνατον ἡμῖν ἀπειλοῦσι. κἂν θάνατόν τις ἀπειλήσῃ. καὶ οὐκ 'Αρειανοί. Ναί, Καί. καὶ λίαν αἰσχρόν. ἐφ' ὑμῶν ἐξε ήχηται. παρ' ὑμῶν. ἐν ὑμῖν. ἔχοντες μετὰ χεῖρα. ἔχοντες ἐν διανοίᾳ τὴν παρὰ τῶν πατέ των πίστιν. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. que surculos hæresis rejecissent. Hi sunt enim di- Timn. 1V, • B c scipuli et consortes cum impietatis tum pœnæ Arii : ac proinde cum illos non repellant, omnibus est perspicuum recte eos non sentire, etiamsi sexcen- ties scripserint. Quocirca vigilandum est ne qua fraus in litterarum ornatu delitescat, et aliquos a pia fide abducant. Quod si prospera se uti fortuna videntes, Arii opiniones scriptis defendere ausi fuerint, nihil jam amplius restat quam ut multa cum libertate agamus, memores prædictionum Apo- stoli quas ob hujusmodi hæreses litteris, præmo- nendi causa, mandavit. Nobis ergo hæc convenit respondere : Scimus scriptum esse : In extrem:s temporibus discedent quidam a sana fide, altenden- tes spiritibus erroris et doctrinis dæmoniorum veri- tatem refugientium *; et : Quicunque pie volunt vi- vere in Christo, persecutionem patientur. Mali autem homines et seductores proficient in pejus, errantes el in errorem inducentes “. Verum nihil horum nos allicere poterit, vel separare a charitate Christi, licet mortem ipsam nobis hæretici minitentur : nam Christiani, non Ariani sumus. Utinam autem qui ista scripserunt, cum Ario non sentirent. Ita sane est, fratres : hujusmodi libertate nunc maxi- me opus est. Non enim accepimus spiritum servitu- tis iterum ad timorem *0 : sed in libertatem voca- vit nos Deus "t : vereque turpe est, et valde turpe, si fidem quam a Salvatore per apostolos accepimus, propter Arium aut Arianos Ariique fautores amitta- mus. Hinc jam complures harumce regionum ho- mines, audita scribentiuni astutia, parati sunt illo- rum artificiis usque ad sanguinem resistere, præ. sertim postquam de vestra animi firmitate certio- res sunt facti. Porro quandoquidem hæresis confu- tationem ipsi divulgastis, eamque, tanquam serpen- tem, e latebris eduxistis: certe infantem, quem oc- cidendum quærebat Herodes, conservastis, vi- vitque in vobis veritas, et apud vos sana perstat fides. suit., etc. alii, Mox Seguer. Jesuit. Taur. Colb., Basili. Anglie, Gobler. Felekin. i habent item Editi et alii, omittunt, aliis deest et Taur. Editi vero et alii Seguer. ha- Μox Seguer. Jesuit. Tan- rin. Fr. 1, Galat. v, 13. D vero et aliis deest Paulo post Seguer. Gobler. Fel. 4. Coll. Jes. Pr. et Taur., et in inargine Auglic., Editi et alii, Μox Seguer. Jes. Coll. et Taur., Paulo post, pro Colb. habet aliis omittitur, Mox iidem et Jesuit. cuin Colb., Gobi. et Felckm. Editi et alii, Mox Seguer. Jesuit. Fr. et Taur., 1. “ Il Tim. 11, 12, 13. so Ron. viii, 15. (55) Jesuit. Taur. Colb. et Fr. 1. αυτοί. Ibid. Je- (56) Sic Segner. Jesuit. Colb. et Taur. At editi et (57) Sic Seguer. Jesuit. Taur. Goller. et Felckm. 4. At editi et alii, αὐτούς. Ibid. Gobler. et Felkm. (58) Sic Segiter. Jesuit. Colb. et Taur. In editis et (59) Segner., καὶ ὑμᾶς. Jes. Fr. 1, Colb. Taur., (60) Sic Seguer. Goller. Telckm. 1, Jesuit. Colb. (61) Sic Seguer. Jesuit. Colb. ct Taur. In editis (62) Sic Seguer. Jesuit. et Taur. Αt in editis et (65) Fr. 1 et Taur., μάλιστα τὰ περὶ τῆς, etc. (64) Fr. 1, Colb. Taur., παρ' ὑμῖν τετήρηται. (65) Sic Seguer. Fr. 1, Jesuit. Colb. et Taur. A1
PG 25:586Ἤδη μὲν οὖν πλεῖστοι καὶ τῶν μερῶν τούτων, μαθόντες τὴν τῶν γραφόντων πανουργίαν, ἕτοιμοι μέχρις αἵματός εἰσιν ἀντικαταστῆναι πρὸς τὰς ἐκείνων μεθοδείας, ἀκούοντες μάλιστα περὶ τῆς ὑμῶν στεῤῥότητος· ἐπειδὴ δὲ ἀφ’ ὑμῶν ἐξήχηται ὁ κατὰ τῆς αἱρέσεως ἔλεγχος, καὶ ὡς ὄφις ἐκ τῶν φωλεῶν ἡ αἵρεσις ἀποκεκάλυπται· παρ’ ὑμῖν τετήρηται τὸ παιδίον, ὅπερ Ἡρώδης ἀνελεῖν ἐζήτει, καὶ ζῇ ἐν ὑμῖν ἡ ἀλήθεια, καὶ ὑγιαίνει παρ’ ὑμῖν ἡ πίστις. Διὰ τοῦτο, παρακαλῶ, ἔχοντες μετὰ χεῖρας τὴν ἐν Νικαίᾳ παρὰ τῶν Πατέρων γραφεῖσαν πίστιν, καὶ ταύτην ἐκδικοῦντες πολλῇ τῇ προθυμίᾳ, καὶ τῇ εἰς τὸν Κύριον πεποιθήσει, τύπος γένεσθε τοῖς πανταχοῦ, δεικνύντες ἀγῶνα προκεῖσθαι νῦν πρὸς τὴν αἵρεσιν ὑπὲρ τῆς ἀληθείας, καὶ ποικίλας εἶναι τοῦ ἐχθροῦ τὰς μεθοδείας. Οὐ γὰρ μόνον τὸ μὴ θῦσαι λίβανον δείκνυσι μάρτυρας· ἀλλὰ καὶ τὸ μὴ ἀρνήσασθαι τὴν πίστιν, ποιεῖ τὸ μαρτύριον τῆς συνειδήσεως λαμπρόν. Καὶ οὐχ οἱ κλίναντες εἰς εἴδωλα μόνον κατεκρίθησαν ὡς ἀλλότριοι, ἀλλὰ καὶ οἱ προδεδωκότες τὴν ἀλήθειαν. Ἰούδας γοῦν οὐ θύσας ἀπεβλήθη τῆς ἀποστολικῆς τιμῆς, ἀλλὰ προδότης γενόμενος.ἀπέβαλλον ἂν τὰς τῆς αἱρέσεως παραφυάδας· μαθη- Α ταὶ γὰρ οὗτοι (55) καὶ κοινωνοὶ τῆς τε ἀσεβείας καὶ τῆς ἐπιτιμίας γεγόνασιν Αρείον· οὐκοῦν, μὴ ἀπο- βάλλοντες τούτους, ἔκδηλοι πᾶσιν εἰσι μὴ ἔχοντες ὀρθὸν τὸ φρόνημα (56), καν μυριάκις γράφωσι. Διὰ τοῦτο γρηγορεῖν προσήκει, μήποτε τῇ περιβολῇ τῶν γραμμάτων ἀπάτη τις γένηται, καὶ παρενέγκωσι τινας ἀπὸ τῆς εὐσεβοῦς πίστεως. Ἐὰν δὲ τολμήσαν- τες τὰ ᾿Αρείου γράψωσιν, ὁρῶντες ἑαυτοὺς (57) εύο- δουμένους καὶ εὐθηνουμένους, οὐδέν ἐστι λοιπὸν ἢ πολλῇ τῇ (58) παρρησίᾳ χρήσασθαι, μνημονεύοντας τῶν ἀποστολικῶν προῤῥήσεων, ἃς διὰ τὰς τοιαύτας αἱρέσεις προμηνύων ἔγραψε, καὶ ἡμᾶς (59) εἰπεῖν πρέπει· Οἴδαμεν, ὅτι, ὡς γέγραπται, Ἐν ἐσχάτοις καιροῖς ἀποστήσονταί τινες τῆς ὑγιαινούσης (60) πίστεως, προσέχοντες πνεύμασι πλάνης καὶ δι- δασκαλίαις δαιμόνων, ἀποστρεφομένων τὴν ἀλή θειαν και· Ὅσοι μὲν θέλουσιν εὐσεβῶς ζῆν ἐν Χριστῷ, διωχθήσονται· πονηροὶ δὲ ἄνθρωποι καὶ γύητες προκόψουσιν ἐπὶ τὸ χεῖρον, πλανῶντες καὶ πλανώμενοι. Ἀλλ᾿ ἡμᾶς οὐδέν τι (61) πείσει τούτων, οὐδὲ χωρίσει τῆς ἀγάπης τοῦ Χριστοῦ, καν οἱ αἱρετικοὶ θάνατον ἡμῖν ἀπειλῶσι Χριστιανοὶ γάρ ἐσμεν, καὶ οὐχὶ ᾿Αρειανοί. Είθε δὲ μηδὲ οἱ ταῦτα γράψαντες ἐφρόνουν τὰ ᾿Αρείου! Ναί, ἀδελφοί, τοι αὐτῆς παῤῥησίας χρεία νῦν· οὐ γὰρ ἐλάβομεν πνεῦμα δουλείας πάλιν εἰς φόβον· ἀλλ᾽ ἐπ᾿ ἐλευθερία κέκλη- κεν ἡμᾶς ὁ Θεός· καὶ ἔστιν ἀληθῶς αἰσχρὸν, καὶ λίαν αἰσχρὸν (62), ἐὰν ἦν παρὰ τοῦ Σωτῆρος διὰ τῶν ἀποστόλων ἔσχομεν πίστιν, ταύτην διὰ "Αρειονἢ τοὺς τὰ ᾿Αρείου φρονοῦντας καὶ πρεσβεύοντας ἀπολέσω- μεν. Ηδη μὲν οὖν πλεῖστοι καὶ τῶν μερῶν τούτων, μαθόντες τὴν τῶν γραφόντων πανουργίαν, ἕτοιμοι μέχρις αἵματός εἰσιν ἀντικαταστῆναι πρὸς τὰς ἐκεί των μεθοδείας, ἀκούοντες μάλιστα περὶ τῆς (63) ὑμῶν στερρότητος· ἐπειδὴ δὲ ἀφ᾽ ὑμῶν ἐξήχηται ὁ κατὰ τῆς αἱρέσεως ἔλεγχος, καὶ ὡς ὄφις ἐκ τῶν φω λεῶν ἡ αἵρεσις ἀποκεκάλυπται· παρ' ὑμῖν τετήρη ται (64) τὸ παιδίον, ὅπερ Ηρώδης ἀνελεῖν ἐζήτει, καὶ ζῇ ἐν ὑμῖν ἡ ἀλήθεια, καὶ ὑγιαίνει παρ' ὑμῖν (65) ἡ πίστις. | τῆς τότε ἀσεβείας, ὀρθὸν φρόνημα. μήποτε τῇ περιβολῇ. τῇ περιβολῇ. μήπως τῇ παραβολή. καὶ εὐθηνουμένους. τῇ. ὥστε καὶ ἡμᾶς. τῆς ὑγιους. βι, ἀπὸ τῆς ὑγιαινούσης. πλάνοις καὶ διδασκαλίαις δαιμονίων. ³¹ τι. κἂν οἱ αἱρετικοί θάνατον ἡμῖν ἀπειλῶσι, γρ. κἂν οἱ αἱρετικοὶ θάνατον ἡμῖν ἀπειλοῦσι. κἂν θάνατόν τις ἀπειλήσῃ. καὶ οὐκ 'Αρειανοί. Ναί, Καί. καὶ λίαν αἰσχρόν. ἐφ' ὑμῶν ἐξε ήχηται. παρ' ὑμῶν. ἐν ὑμῖν. ἔχοντες μετὰ χεῖρα. ἔχοντες ἐν διανοίᾳ τὴν παρὰ τῶν πατέ των πίστιν. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. que surculos hæresis rejecissent. Hi sunt enim di- Timn. 1V, • B c scipuli et consortes cum impietatis tum pœnæ Arii : ac proinde cum illos non repellant, omnibus est perspicuum recte eos non sentire, etiamsi sexcen- ties scripserint. Quocirca vigilandum est ne qua fraus in litterarum ornatu delitescat, et aliquos a pia fide abducant. Quod si prospera se uti fortuna videntes, Arii opiniones scriptis defendere ausi fuerint, nihil jam amplius restat quam ut multa cum libertate agamus, memores prædictionum Apo- stoli quas ob hujusmodi hæreses litteris, præmo- nendi causa, mandavit. Nobis ergo hæc convenit respondere : Scimus scriptum esse : In extrem:s temporibus discedent quidam a sana fide, altenden- tes spiritibus erroris et doctrinis dæmoniorum veri- tatem refugientium *; et : Quicunque pie volunt vi- vere in Christo, persecutionem patientur. Mali autem homines et seductores proficient in pejus, errantes el in errorem inducentes “. Verum nihil horum nos allicere poterit, vel separare a charitate Christi, licet mortem ipsam nobis hæretici minitentur : nam Christiani, non Ariani sumus. Utinam autem qui ista scripserunt, cum Ario non sentirent. Ita sane est, fratres : hujusmodi libertate nunc maxi- me opus est. Non enim accepimus spiritum servitu- tis iterum ad timorem *0 : sed in libertatem voca- vit nos Deus "t : vereque turpe est, et valde turpe, si fidem quam a Salvatore per apostolos accepimus, propter Arium aut Arianos Ariique fautores amitta- mus. Hinc jam complures harumce regionum ho- mines, audita scribentiuni astutia, parati sunt illo- rum artificiis usque ad sanguinem resistere, præ. sertim postquam de vestra animi firmitate certio- res sunt facti. Porro quandoquidem hæresis confu- tationem ipsi divulgastis, eamque, tanquam serpen- tem, e latebris eduxistis: certe infantem, quem oc- cidendum quærebat Herodes, conservastis, vi- vitque in vobis veritas, et apud vos sana perstat fides. suit., etc. alii, Mox Seguer. Jesuit. Taur. Colb., Basili. Anglie, Gobler. Felekin. i habent item Editi et alii, omittunt, aliis deest et Taur. Editi vero et alii Seguer. ha- Μox Seguer. Jesuit. Tan- rin. Fr. 1, Galat. v, 13. D vero et aliis deest Paulo post Seguer. Gobler. Fel. 4. Coll. Jes. Pr. et Taur., et in inargine Auglic., Editi et alii, Μox Seguer. Jes. Coll. et Taur., Paulo post, pro Colb. habet aliis omittitur, Mox iidem et Jesuit. cuin Colb., Gobi. et Felckm. Editi et alii, Mox Seguer. Jesuit. Fr. et Taur., 1. “ Il Tim. 11, 12, 13. so Ron. viii, 15. (55) Jesuit. Taur. Colb. et Fr. 1. αυτοί. Ibid. Je- (56) Sic Segner. Jesuit. Colb. et Taur. At editi et (57) Sic Seguer. Jesuit. Taur. Goller. et Felckm. 4. At editi et alii, αὐτούς. Ibid. Gobler. et Felkm. (58) Sic Segiter. Jesuit. Colb. et Taur. In editis et (59) Segner., καὶ ὑμᾶς. Jes. Fr. 1, Colb. Taur., (60) Sic Seguer. Goller. Telckm. 1, Jesuit. Colb. (61) Sic Seguer. Jesuit. Colb. ct Taur. In editis (62) Sic Seguer. Jesuit. et Taur. Αt in editis et (65) Fr. 1 et Taur., μάλιστα τὰ περὶ τῆς, etc. (64) Fr. 1, Colb. Taur., παρ' ὑμῖν τετήρηται. (65) Sic Seguer. Fr. 1, Jesuit. Colb. et Taur. A1
PG 25:587Καὶ Ὑμέναιος δὲ καὶ Ἀλέξανδρος οὐκ εἰς εἴδωλα τραπέντες ἀπεπήδησαν, ἀλλ’ ὅτι περὶ τὴν πίστιν ἐναυάγησαν. Πάλιν τε Ἀβραὰμ ὁ πατριάρχης οὐκ ἀναιρεθεὶς ἐστεφανώθη, ἀλλ’ ὅτι πιστὸς γέγονε τῷ Θεῷ. Οἵ τε ἄλλοι ἅγιοι, περὶ ὧν ὁ Παῦλός φησι, Γεδεὼν, Βαρὰκ, Σαμψὼν, Ἰεφθαὲ, Δαβίδ τε καὶ Σαμουὴλ, καὶ οἱ σὺν αὐτοῖς, οὐχ αἵματος ἐκχυθέντος, ἐτελειώθησαν, ἀλλὰ διὰ πίστεως ἐδικαιώθησαν, καὶ μέχρι νῦν θαυμάζονται, ὅτι καὶ θάνατον ὑπομένειν ἦσαν ἕτοιμοι διὰ τὴν εἰς τὸν Κύριον εὐσέβειαν. Εἰ δὲ δεῖ προσθεῖναι καὶ τὸ γενόμενον ἐφ’ ἡμῖν, οἴδατε πῶς ὁ μακαρίτης Ἀλέξανδρος μέχρι θανάτου κατὰ τῆς αἱρέσεως ταύτης ἠγωνίσατο, καὶ ὅσας θλίψεις καὶ πηλίκους πόνους, καίτοι γέρων ὢν, ὑπομείνας, ἐν τῇ πρεσβυτικῇ ἡλικίᾳ προσετέθη καὶ αὐτὸς πρὸς τοὺς πατέρας αὐτοῦ. Πόσοι δὲ καὶ ἄλλοι πόσους καμάτους ἐσχήκασι, κατὰ τῆς ἀσεβείας ταύτης διδάσκοντες, καὶ τὸ καύχημα τῆς ὁμολογίας ἔχουσιν ἐν Χριστῷ.Β χι, καὶ ταύτην ἐκδικοῦν- τες πολλῇ τῇ προθυμία. τύπος γένεσθε. τύπος γίνεσθε. τύποι γίνεσθε. τύπος γίνεσθαι. τύπος γενέ- σθαι. διαβόλου. νοντες, προδιδόντες. μόνον, μόνοι. καὶ, Βαρὰκ καὶ οἱ σὺν αὐτοῖς, Αt ἐφ' ἡμῶν. ὁ μακάρ ἐν Νικαίᾳ παρὰ τῶν Πατέρων γραφεῖσαν πίστιν, καὶ ταύτην ἐκδικοῦντες πολλῇ τῇ προθυμία (66), καὶ τῇ εἰς τὸν Κύριον πεποιθήσει, τύπος γένεσθε τοῖς παν ταχοῦ, δεικνύντες ἀγῶνα προκεῖσθαι νῦν πρὸς τὴν αἵρεσιν ὑπὲρ τῆς ἀληθείας, καὶ ποικίλας εἶναι τοῦ ἐχθροῦ (67) τὰς μεθοδείας. Οὐ γὰρ μόνον τὸ μὴ θύ σαι λίβανον δείκνυσι μάρτυρας· ἀλλὰ καὶ τὸ μὴ ἀρ- νήσασθαι τὴν πίστιν, ποιεῖ τὸ μαρτύριον τῆς συνει δήσεως λαμπρόν. Καὶ οὐχ οἱ κλίναντες (68) εἰς είδω λα μόνον κατεκρίθησαν ὡς ἀλλότριοι, ἀλλὰ καὶ οἱ προδεδωκότες τὴν ἀλήθειαν. Ἰούδας γοῦν οὐ θύσα; ἀπεβλήθη τῆς ἀποστολικῆς τιμῆς, ἀλλὰ προδότης γε- νόμενος. Καὶ Ὑμέναιος δὲ καὶ (69) ᾿Αλέξανδρος οὐκ εἰς εἴδωλα τραπέντες ἀπεπήδησαν, ἀλλ' ὅτι περὶ τὴν πίστιν ἐναυάγησαν. Πάλιν (70) τε Αβραάμ, ὁ πατρι άρχης οὐκ ἀναιρεθεὶς ἐστεφανώθη, ἀλλ' ὅτι πιστὸς γέγονε τῷ Θεῷ. Οἵ τε ἄλλοι ἅγιοι, περὶ ὧν ὁ Παῦλός φησι, Γεδεών, Βαράκ, Σαμψών, Ἰεφθαὲ, Δαβίδ τε καὶ Σαμουήλ, καὶ οἱ σὺν αὐτοῖς, οὐχ αἵματος ἐκχυθέντος, ἐτελειώθησαν, ἀλλὰ διὰ πίστεως εδικαιώθησαν, καὶ μέχρι νῦν θαυμάζονται, ὅτι καὶ θάνατον ὑπομένειν ἦταν ἕτοιμοι διὰ τὴν εἰς τὸν Κύριον εὐσέβειαν. Ει δε δεῖ προσθεῖναι καὶ τὸ γενόμενον ἐφ' ἡμῖν (71), οίδατε πῶς ὁ μακαρίτης Αλέξανδρος μέχρι θανάτου κατὰ τῆς αἱρέσεως ταύτης ἡγωνίσατο, καὶ ὅσας θλίψεις καὶ πηλίκους πόνους, καίτοι γέρων ων, ὑπομείνας (72), ἐν τῇ πρεσβυτικῇ ἡλικίᾳ προσετέθη καὶ αὐτὸς πρὸς τοὺς πατέρας αὐτοῦ. Πόσοι δὲ καὶ ἄλλοι πόσους (75) καμάτους εσχήκασι, κατὰ τῆς ἀσεβείας ταύτης διδά- σκοντες, καὶ τὸ καύχημα τῆς ὁμολογίας ἔχουσιν ἐν Χριστῷ. Οὐκοῦν καὶ ἡμεῖς (74), ὡς τοῦ περὶ παντὸς ὄντος ἡμῖν ἀγῶνος, καὶ προκειμένου νῦν ἡ ἀρνήσα- σθαι ἢ τηρῆσαι τὴν πίστιν, σπουδήν ταύτην καὶ πρό θεσιν ἔχωμεν (75), ἃ μὲν παρελάβομεν φυλάττειν, ἔχοντες πρὸς ὑπόμνησιν τὴν ἐν Νικαίᾳ γραφείσαν πίστιν· τὰς δὲ καινοτομίας ἀποστρέφεσθαι, καὶ διδά- σκειν τοὺς λαοὺς μὴ προσέχειν πνεύμασι πλάνης (76), ἀλλὰ παντελῶς ἐκκλίνειν ἀπὸ τῆς ἀσεβείας τῆς τῶν Αρειομανιτῶν, καὶ τῆς τῶν Μελιτιανῶν πρὸς αὐτοὺς συνωμοσίας. πόνους ὑπέμεινε, καίτοι γέρων ων, καὶ ὑπομείνας, πηλίκους, τηλικούτους. αὐτοῦ πατέρας. Πόσοι δὲ ἄλλοι και πόσους. ὄντος ἡμῖν, οὗτος ἡμῖν. ἡμῖν ἀρνήσασθαι ἢ τηρῆσαι, ἔχομεν. νοις. ἀπὸ τῆς ἀσεβείας τῆς τῶν ᾿Αρειομανιτών. ἀπὸ τῆς ἀσε βείας τῶν 'Αρειομανιτών. - S. ATHANASII OPP. PARS I. Patribus editam præ manibus habentes, eamque summa animi alacritate et fortitudine ac constanti in Dominum fiducia propugnantes, omnibus exem- plar efficiamini, cunctisque ostendatis nunc pro veritate adversus hæresim esse certandum, variasque artes inimici esse. Nec enim solum thus aris idolorum non offerre, martyres efficit: verum etiam fidem non negare, illustre est conscientiæ martyrium. Nec iì tantum qui idola adoràvere, ut alieni sunt condemnati, sed etiam qui veritatem prodidere. Hinc Judas ab apostolica dejectus digni- tale est, non quod sacrificavit sed quod proditor fuit. Ilymenæus quoque et Alexander a Christo defecere non ad idola abeundo, sed facto in fide naufragio s. Similiter Abraham patriarcha, la- metsi non occisus, coronatus tamen est, quia Deo fidelis fuit. Alii item saneti viri, de quibus Paulus loquitur, Gedeon nimirum, Barac, Sanson, Jeplitle, David et Samuel ”, cæterique, non sanguine ef- fuso mortem obierunt, sed per fidem justi sumt effecti, atque ad hoc usque tempus admirationem novent, quod pro sua in Dominum pietate mortem subire fuerint parati. Si vero id etiam liceat addere quod nostro tempore accidit, nostis quo pacto beatæ memoriæ Alexander usque ad mortem contra hanc bæresim certaverit, quotque af ictationes quantosve labores, quamvis senex, toleraverit, quibus perfunctus, in extrema senectute appositus est et ipse að patres suos. Quot item alii, sese ei- dei impietati opponentes, quam valde laboravere, qui quidem suæ confessionis gloriationem in Chri- sto habent. Nos igitur similiter, quandoquidem de summa rerum nostrarum agitur, fidesque nunc vel neganda proponitur vel servanda, hoc simus animo et voluntate, ut quæ accepimus custodiamus, co- rumque veluti monumentum fidem Nicææ scriptam teneamus: ita ut repudiatis novitatibus, doceamus populos, ne spiritibus erroris attentos se præbeant, sed ut ab Arianorum impietate et societate quám cum illis inierunt Meletiani, omnino declinent. Tim. 1, 20. ss Hebr. seqq. C quo ut et in editis hæc desunt, Eadem legerunt Omnibonus et Naumius. Μox Seguer. et Anglic., Jesuit. et Taur., Coll., Fr. 1, Editi et alii, et mox (Seguer. excepto) Colb. ibid. pro habet etc. mox iidem, omissis inter- mediis. (71)Sir Seguer. Jesuit. Colbert. Taur. Gobler. et Felekis. 4. editi et alii, Mox Seguer., HISTORICA ET DOGMATICA. Editi vero et alii, etc. Ibid. Seguer. pro habet Item ibid. Jesuit. Colb. Fr. 1, Taur. omittunt pust et 5. At editio Commel., lidl. Seguer. Jesuit. Taurin. et Fr. 1, Colbert. mendose, Editi et alii omittunt. lulen ibid. Jesuit. Colbert. et Taurin.,worl etc. emendatum est in Taurinensi. Editio vero Commel., Mox fidem (Seguer. excepto), Editi et alii, 21. Quamobrem vos oro, ut Nicænam fidem a A (66) Sic omnes mss. si Felckm. 2 excipias, in D (67) Jesuit. Fr. 1, Colbert. et Taurinensis, τοῦ (68) Seguer. Jesuit. Fr. 4, Colbert. et Taur., κλί (69) Jesunt. Colbert. et Taurin., καὶ Ὑμέναιος μὲν (70) Πάλιν τε abest a Goller. et Felckm. 1, qui 21. Διὰ τοῦτο, παρακαλῶ, ἔχοντες μετὰ χεῖρας τὴν (72) Sic Segner. Colliert. Fr. 1, Jesuit. et Taurin. (73) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. Felckm. (74) Καὶ ἡμεῖς deest in Taurin. Colbert. et Jesuit. (75) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. et Fr. 1, ut et (76) Seguer. Jesuit. Fr. 1, Culbert. Taurin., πλά
PG 25:588Οὐκοῦν καὶ ἡμεῖς, ὡς τοῦ περὶ παντὸς ὄντος ἡμῖν ἀγῶνος, καὶ προκειμένου νῦν ἢ ἀρνήσασθαι ἢ τηρῆσαι τὴν πίστιν, σπουδὴν ταύτην καὶ πρόθεσιν ἔχωμεν, ἂ μὲν παρελάβομεν φυλάττειν, ἔχοντες πρὸς ὑπόμνησιν τὴν ἐν Νικαίᾳ γραφεῖσαν πίστιν· τὰς δὲ καινοτομίας ἀποστρέφεσθαι, καὶ διδάσκειν τοὺς λαοὺς μὴ προσέχειν πνεύμασι πλάνης, ἀλλὰ παντελῶς ἐκκλίνειν ἀπὸ τῆς ἀσεβείας τῆς τῶν Ἀρειομανιτῶν, καὶ τῆς τῶν Μελιτιανῶν πρὸς αὐτοὺς συνωμοσίας. Ὁρᾶτε γὰρ, ὡς τὸ πρότερον μαχόμενοι πρὸς ἑαυτοὺς, νῦν, ὡς Ἡρώδης καὶ Πόντιος, συνεφώνησαν εἰς τὴν κατὰ τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ βλασφημίαν· ἐφ’ ᾧ καὶ μισήσειεν ἄν τις αὐτοὺς δικαίως, ὅτι τῶν μὲν ἰδίων χάριν ἀπεχθάνοντο πρὸς ἀλλήλους, εἰς δὲ τὴν κατὰ τῆς ἀληθείας ἔχθραν καὶ τὴν εἰς τὸν Θεὸν ἀσέβειαν φίλοι γεγόνασι καὶ ἀλλήλους δεξιοῦνται, πάντα τε παρὰ γνώμην πάσχειν ὑπομένουσι, διὰ τὴν ἰδίαν ἕκαστος τῆς προθέσεως ἡδονήν·Β χι, καὶ ταύτην ἐκδικοῦν- τες πολλῇ τῇ προθυμία. τύπος γένεσθε. τύπος γίνεσθε. τύποι γίνεσθε. τύπος γίνεσθαι. τύπος γενέ- σθαι. διαβόλου. νοντες, προδιδόντες. μόνον, μόνοι. καὶ, Βαρὰκ καὶ οἱ σὺν αὐτοῖς, Αt ἐφ' ἡμῶν. ὁ μακάρ ἐν Νικαίᾳ παρὰ τῶν Πατέρων γραφεῖσαν πίστιν, καὶ ταύτην ἐκδικοῦντες πολλῇ τῇ προθυμία (66), καὶ τῇ εἰς τὸν Κύριον πεποιθήσει, τύπος γένεσθε τοῖς παν ταχοῦ, δεικνύντες ἀγῶνα προκεῖσθαι νῦν πρὸς τὴν αἵρεσιν ὑπὲρ τῆς ἀληθείας, καὶ ποικίλας εἶναι τοῦ ἐχθροῦ (67) τὰς μεθοδείας. Οὐ γὰρ μόνον τὸ μὴ θύ σαι λίβανον δείκνυσι μάρτυρας· ἀλλὰ καὶ τὸ μὴ ἀρ- νήσασθαι τὴν πίστιν, ποιεῖ τὸ μαρτύριον τῆς συνει δήσεως λαμπρόν. Καὶ οὐχ οἱ κλίναντες (68) εἰς είδω λα μόνον κατεκρίθησαν ὡς ἀλλότριοι, ἀλλὰ καὶ οἱ προδεδωκότες τὴν ἀλήθειαν. Ἰούδας γοῦν οὐ θύσα; ἀπεβλήθη τῆς ἀποστολικῆς τιμῆς, ἀλλὰ προδότης γε- νόμενος. Καὶ Ὑμέναιος δὲ καὶ (69) ᾿Αλέξανδρος οὐκ εἰς εἴδωλα τραπέντες ἀπεπήδησαν, ἀλλ' ὅτι περὶ τὴν πίστιν ἐναυάγησαν. Πάλιν (70) τε Αβραάμ, ὁ πατρι άρχης οὐκ ἀναιρεθεὶς ἐστεφανώθη, ἀλλ' ὅτι πιστὸς γέγονε τῷ Θεῷ. Οἵ τε ἄλλοι ἅγιοι, περὶ ὧν ὁ Παῦλός φησι, Γεδεών, Βαράκ, Σαμψών, Ἰεφθαὲ, Δαβίδ τε καὶ Σαμουήλ, καὶ οἱ σὺν αὐτοῖς, οὐχ αἵματος ἐκχυθέντος, ἐτελειώθησαν, ἀλλὰ διὰ πίστεως εδικαιώθησαν, καὶ μέχρι νῦν θαυμάζονται, ὅτι καὶ θάνατον ὑπομένειν ἦταν ἕτοιμοι διὰ τὴν εἰς τὸν Κύριον εὐσέβειαν. Ει δε δεῖ προσθεῖναι καὶ τὸ γενόμενον ἐφ' ἡμῖν (71), οίδατε πῶς ὁ μακαρίτης Αλέξανδρος μέχρι θανάτου κατὰ τῆς αἱρέσεως ταύτης ἡγωνίσατο, καὶ ὅσας θλίψεις καὶ πηλίκους πόνους, καίτοι γέρων ων, ὑπομείνας (72), ἐν τῇ πρεσβυτικῇ ἡλικίᾳ προσετέθη καὶ αὐτὸς πρὸς τοὺς πατέρας αὐτοῦ. Πόσοι δὲ καὶ ἄλλοι πόσους (75) καμάτους εσχήκασι, κατὰ τῆς ἀσεβείας ταύτης διδά- σκοντες, καὶ τὸ καύχημα τῆς ὁμολογίας ἔχουσιν ἐν Χριστῷ. Οὐκοῦν καὶ ἡμεῖς (74), ὡς τοῦ περὶ παντὸς ὄντος ἡμῖν ἀγῶνος, καὶ προκειμένου νῦν ἡ ἀρνήσα- σθαι ἢ τηρῆσαι τὴν πίστιν, σπουδήν ταύτην καὶ πρό θεσιν ἔχωμεν (75), ἃ μὲν παρελάβομεν φυλάττειν, ἔχοντες πρὸς ὑπόμνησιν τὴν ἐν Νικαίᾳ γραφείσαν πίστιν· τὰς δὲ καινοτομίας ἀποστρέφεσθαι, καὶ διδά- σκειν τοὺς λαοὺς μὴ προσέχειν πνεύμασι πλάνης (76), ἀλλὰ παντελῶς ἐκκλίνειν ἀπὸ τῆς ἀσεβείας τῆς τῶν Αρειομανιτῶν, καὶ τῆς τῶν Μελιτιανῶν πρὸς αὐτοὺς συνωμοσίας. πόνους ὑπέμεινε, καίτοι γέρων ων, καὶ ὑπομείνας, πηλίκους, τηλικούτους. αὐτοῦ πατέρας. Πόσοι δὲ ἄλλοι και πόσους. ὄντος ἡμῖν, οὗτος ἡμῖν. ἡμῖν ἀρνήσασθαι ἢ τηρῆσαι, ἔχομεν. νοις. ἀπὸ τῆς ἀσεβείας τῆς τῶν ᾿Αρειομανιτών. ἀπὸ τῆς ἀσε βείας τῶν 'Αρειομανιτών. - S. ATHANASII OPP. PARS I. Patribus editam præ manibus habentes, eamque summa animi alacritate et fortitudine ac constanti in Dominum fiducia propugnantes, omnibus exem- plar efficiamini, cunctisque ostendatis nunc pro veritate adversus hæresim esse certandum, variasque artes inimici esse. Nec enim solum thus aris idolorum non offerre, martyres efficit: verum etiam fidem non negare, illustre est conscientiæ martyrium. Nec iì tantum qui idola adoràvere, ut alieni sunt condemnati, sed etiam qui veritatem prodidere. Hinc Judas ab apostolica dejectus digni- tale est, non quod sacrificavit sed quod proditor fuit. Ilymenæus quoque et Alexander a Christo defecere non ad idola abeundo, sed facto in fide naufragio s. Similiter Abraham patriarcha, la- metsi non occisus, coronatus tamen est, quia Deo fidelis fuit. Alii item saneti viri, de quibus Paulus loquitur, Gedeon nimirum, Barac, Sanson, Jeplitle, David et Samuel ”, cæterique, non sanguine ef- fuso mortem obierunt, sed per fidem justi sumt effecti, atque ad hoc usque tempus admirationem novent, quod pro sua in Dominum pietate mortem subire fuerint parati. Si vero id etiam liceat addere quod nostro tempore accidit, nostis quo pacto beatæ memoriæ Alexander usque ad mortem contra hanc bæresim certaverit, quotque af ictationes quantosve labores, quamvis senex, toleraverit, quibus perfunctus, in extrema senectute appositus est et ipse að patres suos. Quot item alii, sese ei- dei impietati opponentes, quam valde laboravere, qui quidem suæ confessionis gloriationem in Chri- sto habent. Nos igitur similiter, quandoquidem de summa rerum nostrarum agitur, fidesque nunc vel neganda proponitur vel servanda, hoc simus animo et voluntate, ut quæ accepimus custodiamus, co- rumque veluti monumentum fidem Nicææ scriptam teneamus: ita ut repudiatis novitatibus, doceamus populos, ne spiritibus erroris attentos se præbeant, sed ut ab Arianorum impietate et societate quám cum illis inierunt Meletiani, omnino declinent. Tim. 1, 20. ss Hebr. seqq. C quo ut et in editis hæc desunt, Eadem legerunt Omnibonus et Naumius. Μox Seguer. et Anglic., Jesuit. et Taur., Coll., Fr. 1, Editi et alii, et mox (Seguer. excepto) Colb. ibid. pro habet etc. mox iidem, omissis inter- mediis. (71)Sir Seguer. Jesuit. Colbert. Taur. Gobler. et Felekis. 4. editi et alii, Mox Seguer., HISTORICA ET DOGMATICA. Editi vero et alii, etc. Ibid. Seguer. pro habet Item ibid. Jesuit. Colb. Fr. 1, Taur. omittunt pust et 5. At editio Commel., lidl. Seguer. Jesuit. Taurin. et Fr. 1, Colbert. mendose, Editi et alii omittunt. lulen ibid. Jesuit. Colbert. et Taurin.,worl etc. emendatum est in Taurinensi. Editio vero Commel., Mox fidem (Seguer. excepto), Editi et alii, 21. Quamobrem vos oro, ut Nicænam fidem a A (66) Sic omnes mss. si Felckm. 2 excipias, in D (67) Jesuit. Fr. 1, Colbert. et Taurinensis, τοῦ (68) Seguer. Jesuit. Fr. 4, Colbert. et Taur., κλί (69) Jesunt. Colbert. et Taurin., καὶ Ὑμέναιος μὲν (70) Πάλιν τε abest a Goller. et Felckm. 1, qui 21. Διὰ τοῦτο, παρακαλῶ, ἔχοντες μετὰ χεῖρας τὴν (72) Sic Segner. Colliert. Fr. 1, Jesuit. et Taurin. (73) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. Taurin. Felckm. (74) Καὶ ἡμεῖς deest in Taurin. Colbert. et Jesuit. (75) Sic Seguer. Jesuit. Colbert. et Fr. 1, ut et (76) Seguer. Jesuit. Fr. 1, Culbert. Taurin., πλά
PG 25:590Μελιτιανοὶ μὲν διὰ τὴν προστασίαν καὶ τὴν μανίαν τῆς φιλαργυρίας, Ἀρειομανῖται δὲ διὰ τὴν ἰδίαν ἀσέβειαν, ἵν’ ἐν τῇ τοιαύτῃ συνωμοσίᾳ καὶ τὴν ἰδίαν ἀλλήλοις κακόνοιαν προσκιχρᾷν δύνωνται, καὶ αὐτοὶ μὲν τὴν ἀσέβειαν τούτων ὑποκρίνωνται, οὗτοι δὲ τῇ πονηρίᾳ συντρέχωσιν ἐκείνων τῇ κακίᾳ, καὶ λοιπὸν κοινῇ τὰ ἴδια ἑαυτῶν πονηρεύματα, ὥσπερ τὸ τῆς Βαβυλῶνος ποτήριον κεράσαντες, ἐπιβουλεύσωσι τοῖς εὐσεβοῦσιν ὀρθῶς εἰς τὸν Κύριον ἡμῶν Ἰησοῦν Χριστόν. Ἦν μὲν οὖν ἡ πονηρία καὶ ἡ συκοφαντία τῶν Μελιτιανῶν καὶ πρὸ τούτων πᾶσι φανερά· ἦν δὲ καὶ ἡ ἀσέβεια καὶ θεομάχος αἵρεσις τῶν Ἀρειανῶν πάλαι πανταχοῦ καὶ πᾶσιν ἔκδηλος. Οὐ γὰρ ὀλίγος ἐστὶν ὁ χρόνος· ἀλλ’ οἱ μὲν πρὸ πεντήκοντα καὶ πέντε ἐτῶν σχισματικοὶ γεγόνασιν· οἱ δὲ πρὸ τριάκοντα καὶ ἓξ ἐτῶν ἀπεδείχθησαν αἱρετικοὶ, καὶ τῆς Ἐκκλησίας ἀπεβλήθησαν ἐκ κρίσεως πάσης τῆς οἰκουμενικῆς συνόδου. Ἐξ ὧν δὲ νῦν ἔδρασαν, δέδεικται λοιπὸν καὶ τοῖς δοκοῦσιν αὐτῶν προσποιεῖσθαι φανερῶς, ὡς δι’ οὐδὲν ἕτερον καθ’ ἡμῶν καὶ κατὰ πάντων τῶν ὀρθοδόξων ἐπισκόπων τὴν ἐξ ἀρχῆς ἐπιβουλὴν πεποιήκασιν, ἢ διὰ τὴν ἰδίαν ἑαυτῶν τῆς ἀσεβείας αἵρεσιν.Β ἑαυτοὺς, νῦν, ὡς Ἡρώδης καὶ Πόντιος, συνεφώνησαν εἰς τὴν κατὰ τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ βλασφη- μίαν· ἐφ᾽ ᾧ καὶ μισήσειεν ἄν τις αὐτοὺς δικαίως, ὅτι τῶν μὲν ἰδίων χάριν ἀπεχθάνοντο (77) πρὸς ἀλλή- λους, εἰς δὲ τὴν κατὰ τῆς ἀληθείας ἔχθραν καὶ τὴν εἰς τὸν Θεὸν ἀσέβειαν φίλοι γεγόνασι καὶ ἀλλήλους δεξιοῦνται, πάντα τε παρά γνώμην (78) πάσχειν ὑπο- μένουσι, διὰ τὴν ἰδίαν ἕκαστος τῆς προθέσεως ἡδονήν· Μελιτιανοὶ μὲν διὰ τὴν προστασίαν καὶ τὴν μανίαν ἀσέβειαν, ἵν᾿ ἐν τῇ τοιαύτῃ συνωμοσίᾳ καὶ (80) τὴν Ιδίαν ἀλλήλοις κακόνοιαν προσκιχραν δύνωνται, καὶ αὐτοὶ μὲν (81) τὴν ἀσέβειαν τούτων ὑποκρίνωνται, οὗτοι δὲ τῇ πονηρία συντρέχωσιν ἐκείνων τῇ κακία, καὶ λοιπὸν κοινῇ τὰ ἴδια ἑαυτῶν πονηρεύματα, ὥσπερ τὸ τῆς Βαβυλῶνος (82) ποτήριον κεράσαντες, ἐπιβου- λεύσωσι τοῖς εὐσεβοῦσιν ὀρθῶς εἰς τὸν Κύριον ἡμῶν Ἰησοῦν Χριστόν. "Ην μὲν οὖν ἡ πονηρία καὶ ἡ συ κοφαντία (85) τῶν Μελιτιανῶν καὶ πρὸ τούτων πᾶσι φανερά· ἦν δὲ καὶ ἡ ἀσέβεια καὶ θεομάχος αἵρεσις τῶν ᾿Αρειανῶν πάλαι πανταχοῦ καὶ πᾶσιν ἔκδηλος. Οὐ γὰρ ὀλίγος ἐστὶν ὁ χρόνος· ἀλλ᾽ οἱ μὲν πρὸ πεν- τήκοντα καὶ πέντε ἐτῶν σχισματικοὶ γεγόνασιν· οἱ δὲ προ τριάκοντα (84) καὶ ἐξ ἐτῶν ἀπεδείχθησαν αἱρετι κοὶ, καὶ τῆς Ἐκκλησίας ἀπεβλήθησαν ἐκ κρίσεως πάσης τῆς οἰκουμενικῆς συνόδου. Ἐξ ὧν δὲ νῦν (85) έδρασαν, δέδεικται λοιπὸν καὶ τοῖς δοκοῦσιν αὐτῶν προσποιεῖσθαι φανερῶς, ὡς δι᾿ οὐδὲν ἕτερον καθ' ἡμῶν καὶ κατὰ πάντων τῶν ὀρθοδόξων ἐπισκόπων τὴν ἐξ ἀρχῆς ἐπιβουλὴν πεποιήκασιν, ἢ διὰ τὴν ἰδίαν ἑαυτῶν (86) τῆς ἀσεβείας αἵρεσιν. Ἰδοὺ γὰρ τὸ πάλαι σπουδαζόμενον τοῖς περὶ Εὐσέβιον γέγονε νῦν· καὶ ἀφ᾿ ἡμῶν μὲν ἀρπασθῆναι πεποιήκασι τὰς ἐκκλη- σίας, ἐπισκόπους τε καὶ πρεσβυτέρους μὴ κοινωνοῦν τας αὐτοῖς ἐξώρισαν, ὡς ἠθέλησαν, καὶ τοὺς λαούς * ἀπεχθάνονται. εἰς τὸν Κύριον. εἰς τὸν Θεόν. εἰς Θεόν. Έκαστος. ἑκάστου. Με- λετιανοί. μανίαν. τῆς φιλαργυρίας. μανίας τῆς φιλαργυρίας. τῆς καὶ μανίαν ταῖς φιλαργυρίαις. και και κόνοιαν. κοινωνίαν. προκιχραν. δύνανται. ἵν᾽ ἐν τῇ τοιαύτῃ, τὴν ἀσέ- Γειαν τούτων μέν, ὑποκρίνονται, οι μυς, συν- τρέχουσιν. Βαβυλωνίας. Μοκ ἐπιβουλεύ- σωσι ἐπιβουλεύουσι. ἐπιβουλεύωσι. ή Μελετιανῶν. καὶ πρὸ τούτου· καὶ ἡ θεομάχος. πανταχοῦ πᾶσιν Έκδηλος. ἐστὶν ὁ χρόνος. ἐστὶ χρόνος. οἱ δὲ πρὸ τριάκοντα καὶ ἐξ ἐτῶν ἀπεδείχθησαν αἱρετικοί ἐκ κρίσεως πάσης τῆς οἰκουμένης συνόδου. οἱ δὲ πρὸ τριάκοντα καὶ ἓξ ἑτῶν ἀπεδεί χθησαν ἐκ κρίσεως πάσης τῆς οἰκουμενικῆς συν όδου. τοῖς δοκοῦσιν αὐτῶν προσποιείσθαι. τοῖς δοκοῦσιν ἀπο- προσποιεῖσθαι. αὐτῶν προσποιῆσθα:. αὐτῶν προποιῆσθαι. τῶν. EPISTOLA AD EPISCOPOS ÆGYPTI ET LIBYÆ. Apocal. xviii, 6. Alii autem et editi, Mox Segner., Jesuit. Colbert. et Taurin, Editi, C abest a Jes. Fr. 1, Coll. et Taur. Ibid. Seguer., Editi et alii, Basili. ibid. D lilem et Segner., Fr. 1, Goll. et Fel. 1, Sic item Fel. 5, omisso. Editi aliique, omittunt. Ibid. Seguer. Jesuit. et Taurin., At editi, Ibid. Segn. Jesuit. et Taur., Gubl. et Fel. ihil., Colbert. desunt etc., ad inclusive. etc. Ibid. Seguer., rin. At editi et alii, legitur in mss. præterquam in Jesuit. et Tau- rimo qui habent, Editi, tea pugnabant, nunc, ut olim Herodes et Pontius, contra Dominum nostrum Jesum Christum consen- sere quam certe ob causam meritissimo sunt odio habendi, quippe qui, cum de propriis commodis agitur, inimicitias secum gerant; cum autem est contra veritatem dimicandum, et impietas adversus Deum foverida, amici fiant, seseque invicem coini- ter tractent, et quidvis præter mentem facile fe- rant, voluptate scilicet illecti, quan ex suo quique fine consequendo percepturos sperant. Nam Mele- tiani quidem præsidendi cupiditate et insana ava- ritia ducuntur: Arianos autem sua sola impet- lit impietas. Hinc fit ut in hujusmodi conjura- tione suam mutuo sibi commodare possint impro- bitatem; ita ut Meletiani quidem Arianorum simu- lent impietatem, Ariani vero Meletianorum pravita- tem nequitia tulentur; ac denique propria sua simul flagitia, veluti Babylonis poculum, commi- scentes, iis parent insidias, qui Dominum nostrum Jesum Christum vera pietate colunt. Erat quidem jam antea omnibus nota perversitas et calumnia Meletianorum jam diu quoque ubique cunctis ma- nifesta est impietas Deoque infensa Arianorum hæ- resis. Nec enim parum temporis intercessit, a quo, sumpsere exordium : sed Meletiani ante quinqua - ginta quinque aunos facti sunt schismatici ; et A- riani ante triginta sex annos hæretici sunt declarati, ¡idemque sunt ab Ecclesia, totius generalis synodi judicio, rejecti. Ex his autem quæ modlo egerunt, etiam ipsis, qui illos aperte fovere videntur, per- spicuum jam est eos nullam aliam ob causam nobis omnibusque orthodoxis episcopis tetendisse ab initio iusidias, quam ut impiam suam hæresim defende rent. Ecce enim nunc tandem factum est, quod olim Eusebiani sunt moliti : nobis ecclesias tolli cu̟- : In editis deest. Ibid. Basili.. Seg. ibil., et mox, Pau- lo post Seguer. Gobler. et Fel. 1. Ibid. Seguer., Buili et alii, glic. Gobler. Fel. et ita legit Nannius. At Fel. 5, id est, Ariani vero ante sex et triginta annos declarati sunt hæretici ex judicio totius œcumenica synodi. Edit. Commel, Sic etiam videtur legisse Omnibonus, qui hunc locum ita vertit: Hi vera sex ante annos et triginta pronuntiati, judicio totius universalis synodi. Vide admonitionem. Fel. 1, Seg.gr, Jesuit. Fr. 1, Colbert. Taurin. Editio Commel., Fel. 5. 22. Ορᾶτε γὰρ, ὡς τὸ πρότερον μαχόμενοι προς Α (79) τῆς φιλαργυρίας, 'Αρειομανῖται δὲ διὰ τὴν ἰδίαν (77) Sic Segner. Jesuit. Fr. 1, Taurin. et Colb. (78) Goll. et Fel. 1, περὶ γνώμην. Μος ιδίαν (79) Taur. Colb. et Jesuit., την μανίαν. Editi et alii (80) Sic Seguer. Gobl. et Fel. 1. Editi vero et alii (81) Segner. Jesuit. Fr. 1, Goller. et Fel. 1, οὗτοι (82) Sic Segner. Cullert. Jesuit. Fr. 1, et Tau- 22. Queso enim, perspicite, ut ii, qui inter se an- (85) Seguer. Jesuit. Taurin., και η συκοφαντία. (84) Sic Segner. Jesuit. Taurin. Colb. Fr. 1, An- (83) Seguer., Ἐξ ὧν δὲ καὶ νῦν. Mox Gobler. et (86) Seguer., ἡ αὐτῶν. Gobler. et Felckman. 1, αν
PG 25:591Ἰδοὺ γὰρ τὸ πάλαι σπουδαζόμενον τοῖς περὶ Εὐσέβιον γέγονε νῦν· καὶ ἀφ’ ἡμῶν μὲν ἁρπασθῆναι πεποιήκασι τὰς ἐκκλησίας, ἐπισκόπους τε καὶ πρεσβυτέρους μὴ κοινωνοῦντας αὐτοῖς ἐξώρισαν, ὡς ἠθέλησαν, καὶ τοὺς λαοὺς ἀποστρεφομένους αὐτοὺς ἐξέκλεισαν τῶν ἐκκλησιῶν, τοῖς δὲ Ἀρειανοῖς τοῖς πρὸ τοσούτου χρόνου καταγνωσθεῖσι παραδεδώκασιν αὐτὰς, ἵνα, συνούσης αὐτοῖς καὶ τῆς τῶν Μελιτιανῶν ὑποκρίσεως, ἐπ’ ἀδείας ἔχωσιν ἐν αὐταῖς τὰ τῆς ἀσεβείας αὐτῶν ἀποπτύειν ῥήματα, καὶ προκατασκευάζειν, ὥς γε νομίζουσι, τῷ τὴν αἵρεσιν αὐτοῖς ἐπισπείραντι τῷ Ἀντιχρίστῳ, τὴν τῆς ἀπάτης ὁδόν. Ἐκεῖνοι μὲν οὖν τοσαῦτα νυστάζοντες φανταζέσθωσαν μάτην· οἴδαμεν γὰρ, ὅτι καὶ ὁ φιλάνθρωπος βασιλεὺς, ἀκούσας, κωλύσει τὰς πονηρίας αὐτῶν καὶ οὐ χρονιοῦσιν, ἀλλὰ κατὰ τὸ γεγραμμένον, καρδίαι τῶν ἀσεβῶν ταχέως ἐκλείψουσιν· ἡμεῖς δὲ ὡς πρὸς ἀποστάτας καὶ θέλοντας μανίαν ἐν οἴκῳ Κυρίου καταπῆξαι, ἠμφιεσμένοι, κατὰ τὸ γεγραμμένον, τοῖς λόγοις τῶν θείων Γραφῶν, ἀντικαταστῶμεν, καὶ μήτε θάνατον σωματικὸν φοβηθῶμεν, μήτε τὰς τούτων ὁδοὺς ζηλώσωμεν· ἀλλὰ πάντων μᾶλλον προκρινέσθω τῆς ἀληθείας ὁ λόγος.ἀποστρεφομένους αὐτοὺς ἐξέκλεισαν (87) τῶν ἐκκλη Β καὶ ἐξέκλεισαν. πρὸ τοσούτων χρό των. ἀσεβείας ἑαυτῶν. αὐτῶν ἀσεβείας. ἀπωλείας. τοιαῦτα νυστάξαντες. τοσαῦτα νυστάξαντες. καρδίαι τῶν ἀσεβῶν. καρδία ἀσεβῶν. τότε ὑπὸ τῶν περὶ, τότε τῶν περὶ, σὺν αὐτοῖς. παρ' αὐτοῖς. παρ' αὐτῶν. προσδοκᾷ παρ' αὐτῶν, οὐκ ἠθελήσαμεν. τρόπον. " σιῶν, τοῖς δὲ 'Αρειανοῖς τοῖς πρὸ τοσούτου χρόνου καταγνωσθεῖσι παραδεδώκασιν αὐτὰς, ἵνα, συνούσης αὐτοῖς καὶ τῆς τῶν Μελιτιανῶν (88) ὑποκρίσεως, ἐπ' ἀδείας ἔχωσιν ἐν αὐταῖς τὰ τῆς ἀσεβείας αὐτῶν ἀπο- πτύειν ῥήματα, καὶ προκατασκευάζειν, ως γε νο μίζουσι, τῷ τὴν αἵρεσιν αὐτοῖς ἐπισπείραντι τῷ ᾿Αν τιχρίστῳ, τὴν τῆς ἀπάτης (89) οδόν. σθωσαν μάτην· οἴδαμεν γάρ, ὅτι καὶ ὁ φιλάνθρωπος βασιλεὺς, ἀκούσας, κωλύσει τὰς πονηρίας αὐτῶν καὶ οἱ χρονιοῦσιν (90), ἀλλὰ κατὰ τὸ γεγραμμένον, καρδίαι τῶν ἀσεβῶν ταχέως ἐκλείψουσιν· ἡμεῖς δὲ ὡς πρὸς ἀποστάτας καὶ θέλοντας μανίαν ἐν οἴκῳ Κυρίου και ταπῆξαι, ἡμφιεσμένοι, κατὰ τὸ γεγραμμένον, τοῖς λόγοις τῶν θείων Γραφῶν, ἀντικαταστῶμεν, καὶ μήτε θάνατον σωματικὸν φοβηθῶμεν, μήτε τὰς τούτων ὁδοὺς ζηλώσωμεν· ἀλλὰ πάντων μάλλον προκρινέσθω τῆς ἀληθείας ὁ λόγος. Καὶ γὰρ καὶ ἡμεῖς, ὡς οἴδατε πάντες, ἀξιούμενοι τότε παρὰ τῶν περὶ (91) Ευσέ βιον, ἢ ὑποκρίνασθαι σὺν αὐτοῖς τὴν ἀσέβειαν, ή προσδοκἂν ἐπιβουλὴν παρ' αὐτῶν (92), οὐκ ἠθελήσα μὲν αὐτοῖς συγκαταθέσθαι, ἀλλὰ μᾶλλον εἰλόμεθα διο ώκεσθαι παρ' αὐτῶν, ἢ τὸν τοῦ Ἰούδα μιμήσασθαι τρόπον (95). (94) 'Αμέλει πεποιήκασιν ὅπερ ἠπείλη σαν (95), και μιμησάμενοι τὴν Ιεζάβελ, ἐγκαθέτους ἑαυτοῖς τοὺς Μελιτιανούς (96) κατεσκεύασαν· εἰδότες πῶς κατὰ τοῦ μακαρίου Πέτρου τοῦ μάρτυρος, και μετ' αὐτὸν τοῦ μεγάλου 'Αχιλλᾶ, εἴτα κατὰ τοῦ μα καρίτου (97) 'Αλεξάνδρου γεγόνασιν, ἵν᾽ οὕτως καὶ καθ' ἡμῶν, ὥσπερ τοῦτο μελετήσαντες, ὑποκρίνων ται μὲν οὗτοι ἅπερ ἂν αὐτοῖς ὑποβληθῇ (98), ἐκεῖνοι δὲ πρόφασιν λάβωσι διώκειν καὶ ζητεῖν ἡμᾶς ἀπο κτεῖναι. Τοῦτο γὰρ διψῶσι, καὶ οὐ παύονται γε (99) μέχρι νῦν τὸ αἷμα ἡμῶν θέλοντες ἐκχέειν. Ἀλλὰ τούτων οὐδεμία μοι φροντίς· οἶδα γὰρ καὶ πέπεισμαι ὅτι τοῖς ὑπομένουσιν ἔσται μισθὸς παρὰ τοῦ Σωτῆρος, καὶ ὅτι καὶ ὑμεῖς (1) ὑπομείναντες, ὡς οἱ πατέρες, Ει (ε- ἠθέλησαν καὶ ἠπείλησαν, vero.ἑαυτοὺς Μελετιανούς, μακαρίτου Πέτρου. ἐπισκόπου καὶ μάρτυρος. 'Αχιλά. μαχαρίου. ἵν' οὕτως και. και μεθ' ἡμῶν. εβλήθη. γε μας φροντίς τύπος γινόμενος. S. ATHANASIL OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. rarumt ; episcopos et presbyteros, qui cum ipsis non A communicant, in exsilium pro suo arbitratu mise- runt; populos, qui ab illis fugiunt, occlesiis exclu- serunt, easque tradiderunt Arianis, qui a tanto tem- pore fuerunt condemnati; ut scilicet Meletianorum simulatione cum ipsis conspirante, illic secure pos- sint suae impietatis verba evomere, atque Antichri- sto, qui hanc in illis seminavit hæresim, viam erro- ris, ut quidem sperant, præparare. Nos enim non dubitamus quin benignus imperator, re audita, illorum impietates sit probibiturus; ac proinde non diu illi perstabunt, sed, ut scriptum ests, corda impiorum cito defcient. Nos autem di- vinarum, ut scriptum est ", Scripturarum induti sermonibus, illis non secus ac apostatis qui furo- rem in domo Domini collocare cupiunt, resistamus, nec pertimescamus corporis mortem, neque vias eorum æmule nur: sed potius præ omnibus valeat veritas. Enimvero nos quoque tunc ab Eusebianis, ut nemo vestrum ignorat, rogati ut vel cum eis im- pietatem simulate amplecteremur, vel ab ipsis in- sidias exspectaremus, illis noluimus assentiri, sed potius elegimus ab ipsis vexari quam Judam imitari. Uiique praestitere quod fuerant minati, Jezabelemque imitati ", sibi paravere Meletianos, quorum fraude uterentur : non ignari scilicet quonam modo illi sese adversus beatum Petrum martyrem, deindeque ad- versus magnum Achillam, ac denique adversus feli - cis recordationis Alexandrum gesserint, ut etiam D hoc pacto adversum nos, uti meditati sunt, hi qui- dem quidquid ipsis suggestum fuerit, fingant, illi vero ansam inde arripiant nos perscquendi atque ad necem quærendi. Hoc enim est quod sitiunt, ne- que hactenús voluntatem abjecerunt nostrum effun- dendi sanguinem. Verum hæc ego minime curo; si- quidem exploratum persuasumque mihi est, quod tolerantibns dabitur merces a Salvatore, vosque, ut patres, sustinendo, facti plebi exemplum, eversaque * Prov. x, 20. “IV Reg. xvii, juxta LXX. Mox Fel. 5, Colb. Taurin. Gobl. Fel. 1, Editi, Editi vero et alii, Mox Seguer., Jesuit. Taurin. Fr. 1, Colbert., Mos Seguer. Jesuit. Taurin. Colb. Gobier. Fel. 1, Editi et alii, Bisili. Anglic. et Fel. 5, etc. Editi etc. Mox Segner. Taurin. Jesuit. Fr. 1, Colbert. Gollerian. et Fel. 1, Editi et alii, editis deest Fel. notat in miss. Anglic. Gobler. Fr. 1, et Fel. 1, legi, D III Reg. xx1, 7. Commel, ut et vertit Omnibonus hoc modo : cerunt profecto quemadmodum minati sunt. Gobler. et Fel. 1, ut etiam legit Nannius. etc. Μox Seguer. Culbert. Jesuit. Fr. 1, Taurin., Colbert. et Taurin., Mos Taurin. et Fr. et Colbert., et Gobler. Fel. et 5. At editi et alii, Mox Seguer. Taur. et Culbert. Jesuit., In aliis deest. Colb. ibid., In aliis et editis particula deest. Paulo post ante abest a Seguer. Segueria., 23. Hæc itaque illi dormitantes inaniter cogitent. (87) Taurin. Fr. 1, Colbert., αὐτοὺς ἐζημίωσαν (88) Basili., Μελετιανῶν. Paulo post Seguer. Jesuit. (89) Sic Segner. Jesuit. Taurin. Fr. 1, Gobler. (90) Jesuit. Fr. 1, Taurin. Colb. οὐ γὰρ χρονίσουσιν. (91) Sic Seguer. Jesuit. Fr. 1, Colbert. Taurin. At (92) Sic Seguer. Jesuit. Taurin. Colbert. Αt in (93) Segner. Taurin. Colb, ἢ τὸν Ἰούδα μιμήσασθαι 23. Ἐκεῖνοι μὲν οὖν τοσαῦτα νυστάζοντες φανταζε (94) Vide Apologiam contra Arianos num. 59. (95) Sic Segner. Jesuit. Taurin. Colb. et editio (96) Sic Segner. Colbert. Jesuit. Taurin. Editi (97) Sic Seguer. Jesuit. Fr. 1, Colbert. Taurin. (98) Seguerian. Goblerian. et Felckman. 1, ὑπο (99) Sic Seguer. Fr. 1, Jesuit. Colbert, Taurin. (4) Colbert. Jesuit. Taurin . καὶ ὅτι ὑμεῖς. Μos
PG 25:592Καὶ γὰρ καὶ ἡμεῖς, ὡς οἴδατε πάντες, ἀξιούμενοι τότε παρὰ τῶν περὶ Εὐσέβιον, ἢ ὑποκρίνασθαι σὺν αὐτοῖς τὴν ἀσέβειαν, ἢ προσδοκᾷν ἐπιβουλὴν παρ’ αὐτῶν, οὐκ ἠθελήσαμεν αὐτοῖς συγκαταθέσθαι, ἀλλὰ μᾶλλον εἱλόμεθα διώκεσθαι παρ’ αὐτῶν, ἢ τὸν τοῦ Ἰούδα μιμήσασθαι τρόπον. Ἀμέλει πεποιήκασιν ὅπερ ἠπείλησαν, καὶ μιμησάμενοι τὴν Ἰεζάβελ, ἐγκαθέτους ἑαυτοῖς τοὺς Μελιτιανοὺς κατεσκεύασαν· εἰδότες πῶς κατὰ τοῦ μακαρίου Πέτρου τοῦ μάρτυρος, καὶ μετ’ αὐτὸν τοῦ μεγάλου Ἀχιλλᾶ, εἶτα κατὰ τοῦ μακαρίτου Ἀλεξάνδρου γεγόνασιν, ἵν’ οὕτως καὶ καθ’ ἡμῶν, ὥσπερ τοῦτο μελετήσαντες, ὑποκρίνωνται μὲν οὗτοι ἅπερ ἂν αὐτοῖς ὑποβληθῇ, ἐκεῖνοι δὲ πρόφασιν λάβωσι διώκειν καὶ ζητεῖν ἡμᾶς ἀποκτεῖναι. Τοῦτο γὰρ διψῶσι, καὶ οὐ παύονταί γε μέχρι νῦν τὸ αἷμα ἡμῶν θέλοντες ἐκχέειν. Ἀλλὰ τούτων οὐδεμία μοι φροντίς· οἶδα γὰρ καὶ πέπεισμαι ὅτι τοῖς ὑπομένουσιν ἔσται μισθὸς παρὰ τοῦ Σωτῆρος, καὶ ὅτι καὶ ὑμεῖς ὑπομείναντες, ὡς οἱ πατέρες, τύποι γενόμενοι τοῖς λαοῖς, καὶ ἀνατρέποντες τὴν ξένην καὶ ἀλλοτρίαν ταύτην ἐπίνοιαν τῶν ἀσεβῶν, ἕξετε μὲν τὸ καύχημα, λέγοντες· Τὴν πίστιν τετηρήκαμεν·ἀποστρεφομένους αὐτοὺς ἐξέκλεισαν (87) τῶν ἐκκλη Β καὶ ἐξέκλεισαν. πρὸ τοσούτων χρό των. ἀσεβείας ἑαυτῶν. αὐτῶν ἀσεβείας. ἀπωλείας. τοιαῦτα νυστάξαντες. τοσαῦτα νυστάξαντες. καρδίαι τῶν ἀσεβῶν. καρδία ἀσεβῶν. τότε ὑπὸ τῶν περὶ, τότε τῶν περὶ, σὺν αὐτοῖς. παρ' αὐτοῖς. παρ' αὐτῶν. προσδοκᾷ παρ' αὐτῶν, οὐκ ἠθελήσαμεν. τρόπον. " σιῶν, τοῖς δὲ 'Αρειανοῖς τοῖς πρὸ τοσούτου χρόνου καταγνωσθεῖσι παραδεδώκασιν αὐτὰς, ἵνα, συνούσης αὐτοῖς καὶ τῆς τῶν Μελιτιανῶν (88) ὑποκρίσεως, ἐπ' ἀδείας ἔχωσιν ἐν αὐταῖς τὰ τῆς ἀσεβείας αὐτῶν ἀπο- πτύειν ῥήματα, καὶ προκατασκευάζειν, ως γε νο μίζουσι, τῷ τὴν αἵρεσιν αὐτοῖς ἐπισπείραντι τῷ ᾿Αν τιχρίστῳ, τὴν τῆς ἀπάτης (89) οδόν. σθωσαν μάτην· οἴδαμεν γάρ, ὅτι καὶ ὁ φιλάνθρωπος βασιλεὺς, ἀκούσας, κωλύσει τὰς πονηρίας αὐτῶν καὶ οἱ χρονιοῦσιν (90), ἀλλὰ κατὰ τὸ γεγραμμένον, καρδίαι τῶν ἀσεβῶν ταχέως ἐκλείψουσιν· ἡμεῖς δὲ ὡς πρὸς ἀποστάτας καὶ θέλοντας μανίαν ἐν οἴκῳ Κυρίου και ταπῆξαι, ἡμφιεσμένοι, κατὰ τὸ γεγραμμένον, τοῖς λόγοις τῶν θείων Γραφῶν, ἀντικαταστῶμεν, καὶ μήτε θάνατον σωματικὸν φοβηθῶμεν, μήτε τὰς τούτων ὁδοὺς ζηλώσωμεν· ἀλλὰ πάντων μάλλον προκρινέσθω τῆς ἀληθείας ὁ λόγος. Καὶ γὰρ καὶ ἡμεῖς, ὡς οἴδατε πάντες, ἀξιούμενοι τότε παρὰ τῶν περὶ (91) Ευσέ βιον, ἢ ὑποκρίνασθαι σὺν αὐτοῖς τὴν ἀσέβειαν, ή προσδοκἂν ἐπιβουλὴν παρ' αὐτῶν (92), οὐκ ἠθελήσα μὲν αὐτοῖς συγκαταθέσθαι, ἀλλὰ μᾶλλον εἰλόμεθα διο ώκεσθαι παρ' αὐτῶν, ἢ τὸν τοῦ Ἰούδα μιμήσασθαι τρόπον (95). (94) 'Αμέλει πεποιήκασιν ὅπερ ἠπείλη σαν (95), και μιμησάμενοι τὴν Ιεζάβελ, ἐγκαθέτους ἑαυτοῖς τοὺς Μελιτιανούς (96) κατεσκεύασαν· εἰδότες πῶς κατὰ τοῦ μακαρίου Πέτρου τοῦ μάρτυρος, και μετ' αὐτὸν τοῦ μεγάλου 'Αχιλλᾶ, εἴτα κατὰ τοῦ μα καρίτου (97) 'Αλεξάνδρου γεγόνασιν, ἵν᾽ οὕτως καὶ καθ' ἡμῶν, ὥσπερ τοῦτο μελετήσαντες, ὑποκρίνων ται μὲν οὗτοι ἅπερ ἂν αὐτοῖς ὑποβληθῇ (98), ἐκεῖνοι δὲ πρόφασιν λάβωσι διώκειν καὶ ζητεῖν ἡμᾶς ἀπο κτεῖναι. Τοῦτο γὰρ διψῶσι, καὶ οὐ παύονται γε (99) μέχρι νῦν τὸ αἷμα ἡμῶν θέλοντες ἐκχέειν. Ἀλλὰ τούτων οὐδεμία μοι φροντίς· οἶδα γὰρ καὶ πέπεισμαι ὅτι τοῖς ὑπομένουσιν ἔσται μισθὸς παρὰ τοῦ Σωτῆρος, καὶ ὅτι καὶ ὑμεῖς (1) ὑπομείναντες, ὡς οἱ πατέρες, Ει (ε- ἠθέλησαν καὶ ἠπείλησαν, vero.ἑαυτοὺς Μελετιανούς, μακαρίτου Πέτρου. ἐπισκόπου καὶ μάρτυρος. 'Αχιλά. μαχαρίου. ἵν' οὕτως και. και μεθ' ἡμῶν. εβλήθη. γε μας φροντίς τύπος γινόμενος. S. ATHANASIL OPP. PARS I. - HISTORICA ET DOGMATICA. rarumt ; episcopos et presbyteros, qui cum ipsis non A communicant, in exsilium pro suo arbitratu mise- runt; populos, qui ab illis fugiunt, occlesiis exclu- serunt, easque tradiderunt Arianis, qui a tanto tem- pore fuerunt condemnati; ut scilicet Meletianorum simulatione cum ipsis conspirante, illic secure pos- sint suae impietatis verba evomere, atque Antichri- sto, qui hanc in illis seminavit hæresim, viam erro- ris, ut quidem sperant, præparare. Nos enim non dubitamus quin benignus imperator, re audita, illorum impietates sit probibiturus; ac proinde non diu illi perstabunt, sed, ut scriptum ests, corda impiorum cito defcient. Nos autem di- vinarum, ut scriptum est ", Scripturarum induti sermonibus, illis non secus ac apostatis qui furo- rem in domo Domini collocare cupiunt, resistamus, nec pertimescamus corporis mortem, neque vias eorum æmule nur: sed potius præ omnibus valeat veritas. Enimvero nos quoque tunc ab Eusebianis, ut nemo vestrum ignorat, rogati ut vel cum eis im- pietatem simulate amplecteremur, vel ab ipsis in- sidias exspectaremus, illis noluimus assentiri, sed potius elegimus ab ipsis vexari quam Judam imitari. Uiique praestitere quod fuerant minati, Jezabelemque imitati ", sibi paravere Meletianos, quorum fraude uterentur : non ignari scilicet quonam modo illi sese adversus beatum Petrum martyrem, deindeque ad- versus magnum Achillam, ac denique adversus feli - cis recordationis Alexandrum gesserint, ut etiam D hoc pacto adversum nos, uti meditati sunt, hi qui- dem quidquid ipsis suggestum fuerit, fingant, illi vero ansam inde arripiant nos perscquendi atque ad necem quærendi. Hoc enim est quod sitiunt, ne- que hactenús voluntatem abjecerunt nostrum effun- dendi sanguinem. Verum hæc ego minime curo; si- quidem exploratum persuasumque mihi est, quod tolerantibns dabitur merces a Salvatore, vosque, ut patres, sustinendo, facti plebi exemplum, eversaque * Prov. x, 20. “IV Reg. xvii, juxta LXX. Mox Fel. 5, Colb. Taurin. Gobl. Fel. 1, Editi, Editi vero et alii, Mox Seguer., Jesuit. Taurin. Fr. 1, Colbert., Mos Seguer. Jesuit. Taurin. Colb. Gobier. Fel. 1, Editi et alii, Bisili. Anglic. et Fel. 5, etc. Editi etc. Mox Segner. Taurin. Jesuit. Fr. 1, Colbert. Gollerian. et Fel. 1, Editi et alii, editis deest Fel. notat in miss. Anglic. Gobler. Fr. 1, et Fel. 1, legi, D III Reg. xx1, 7. Commel, ut et vertit Omnibonus hoc modo : cerunt profecto quemadmodum minati sunt. Gobler. et Fel. 1, ut etiam legit Nannius. etc. Μox Seguer. Culbert. Jesuit. Fr. 1, Taurin., Colbert. et Taurin., Mos Taurin. et Fr. et Colbert., et Gobler. Fel. et 5. At editi et alii, Mox Seguer. Taur. et Culbert. Jesuit., In aliis deest. Colb. ibid., In aliis et editis particula deest. Paulo post ante abest a Seguer. Segueria., 23. Hæc itaque illi dormitantes inaniter cogitent. (87) Taurin. Fr. 1, Colbert., αὐτοὺς ἐζημίωσαν (88) Basili., Μελετιανῶν. Paulo post Seguer. Jesuit. (89) Sic Segner. Jesuit. Taurin. Fr. 1, Gobler. (90) Jesuit. Fr. 1, Taurin. Colb. οὐ γὰρ χρονίσουσιν. (91) Sic Seguer. Jesuit. Fr. 1, Colbert. Taurin. At (92) Sic Seguer. Jesuit. Taurin. Colbert. Αt in (93) Segner. Taurin. Colb, ἢ τὸν Ἰούδα μιμήσασθαι 23. Ἐκεῖνοι μὲν οὖν τοσαῦτα νυστάζοντες φανταζε (94) Vide Apologiam contra Arianos num. 59. (95) Sic Segner. Jesuit. Taurin. Colb. et editio (96) Sic Segner. Colbert. Jesuit. Taurin. Editi (97) Sic Seguer. Jesuit. Fr. 1, Colbert. Taurin. (98) Seguerian. Goblerian. et Felckman. 1, ὑπο (99) Sic Seguer. Fr. 1, Jesuit. Colbert, Taurin. (4) Colbert. Jesuit. Taurin . καὶ ὅτι ὑμεῖς. Μos
PG 25:593ἀπολήψεσθε δὲ τὸν στέφανον τῆς ζωῆς, ὃν ἐπηγγείλατο ὁ Θεὸς τοῖς ἀγαπῶσιν αὐτόν. Γένοιτο δὲ κἀμὲ μεθ’ ὑμῶν τὰς ἐπαγγελίας κληρονομῆσαι, τὰς μὴ μόνον τῷ Παύλῳ ῥηθείσας, ἀλλὰ καὶ πᾶσι τοῖς ἠγαπηκόσι τὴν ἐπιφάνειαν τοῦ Κυρίου, καὶ Σωτῆρος, καὶ Θεοῦ, καὶ παμβασιλέως ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ, δι’ οὗ τῷ Πατρὶ ἡ δόξα καὶ τὸ κράτος ἐν Πνεύματι ἁγίῳ καὶ νῦν καὶ εἰς τοὺς σύμπαντας αἰῶνας τῶν αἰώνων. Ἀμήν.τύποι γενόμενοι τοῖς λαοῖς, καὶ ἀνατρέποντες τὴν ξέ- νην καὶ ἀλλοτρίαν (2) ταύτην ἐπίνοιαν τῶν ἀσεβῶν, ἕξετε μὲν τὸ καύχημα, λέγοντες· Τὴν πίστιν τετη ρήκαμεν· ἀπολήψεσθε δὲ τὸν στέφανον τῆς ζωῆς, ἂν ἐπηγγείλατο ὁ Θεὸς (3) τοῖς ἀγαπῶσιν αὐτόν. Γένοιτο δὲ κἀμὲ μεθ' ὑμῶν τὰς ἐπαγγελίας κληρονομήσαι, τὰς μὴ μόνον τῷ Παύλῳ ῥηθείσας, ἀλλὰ καὶ πᾶσι τοῖ, Αγαπηκόσι τὴν ἐπιφάνειαν τοῦ Κυρίου (4), καὶ Σω τῆρος, καὶ Θεοῦ, καὶ παμβασιλέως ἡμῶν Ἰησοῦ Χρι στοῦ, δι' οὗ τῷ Πατρὶ ἡ δόξα καὶ τὸ κράτος ἐν Πνεύ ματι ἁγίῳ καὶ νῦν καὶ εἰς τοὺς σύμπαντας (5) αἰῶνας τῶν αἰώνων. Αμήν. τριον. τηρηθείσας. ἀεὶ καὶ εἰς τοὺς αἰῶνας, ἐν Πνεύματι ἁγίῳ τοῦ κατ' Αρειανών α' λόγου. τοῦ τρίτου λό γου τέλος. APOLOGIA AD CONSTANTIUM IMP. A bujusmodi externa et aliena impiorum astutia, jure gloriari poteritis, dicentes: Fidem servavimus“; ac postremo vitæ coronam, quam Deus se diligenti- bus promisit", estis recepturi. Utinam vero ego quoque vobiscum hæres fiam promissionum, quæ non solum Paulo dictæ sunt, sed etiam omnibus qui adventum Domini et Salvatoris, et Dei, summique nostrum imperatoris Jesu Christi dilexere, per queni Patri gloria et imperium in Spiritu sancto nunc et in omnia sæcula sæculorum. Amen. II Timoth. Iv, 7. » Jac. 1, 12. Colbert. Paulo post xapovoμñoat abest ab iisdem et Gobler. et Fel. 1. Mox Seguer. Jesuit. Taurin. Col- bert. Gobler. et Fel. 1, tổ Haúλw. Editi et alii arti. culum to omittunt. Ibid. Seguerian. Jesuit. Colbert. faurin., TOUS GUμrataç, etc. Taurin. Jesuit. Fr. 4, vũv xal etc. Editi elç toùç gúµnavras, etc. Seguer. in fine addit, TÉROS Colbert., IN APOLOGIAM SEQUENTEM MONITUM. I. Apologia ad imperatorem Constantium, si rim argumentorum spectes, validissima: si salem et leporem, elegantissima : si rerum varietatem, jucundissima censenda est, atque inter præcipua Athanasii opera jure computanda. Num quod eam esset coram Constantio recitaturus Athanasius, ut liquet ex multis ejus locis, ` elaboravit illam accuratius. Intercluso tamen Arianorum insidiis omni ad Constantium aditu, haud licuit Athanasio sæpius iter instituenti, imperatorem convenire, ut testatur ipse sub finem hujus Apologiæ. Quare ad ipsum Constantium missa, an ad eum usque pervenerit, vel ab Arianis intercepta sit, ignoratur. Porro eam postrema Constantii ineunte persecutione, paulo post fugam Athanasii, perscriptam esse, certissimum est : ideoque ad annum eam haud dubitanter referimus. Prior autem ejus pars ante Paschale ejusdem anni festum scripta est, ut liquet ex ipsis Athanasii verbis, posterior post eam solemnitatem. II. Eam vero conscripsit Athanasius ut varias Arianorum calumnias, ad Constantium ab Arianis delalas, depelleret, Implacabiles namque illi Athanasii adversarii, has confinxerant criminationes. 1° Quod Athana- sius Constantem imperatorem in Constantium fratrem suum concitasset; 2° quod Magnentio tyranuo cui, aiebant, addictissimus erat, litteras misisset; 3° quod in ecclesia, Kupiaxóv, seu Dominicum dicta, conventus egisset, ædificio nondum completo, necdum celebrata ejusdem templi dedicatione; 4° quod concessa a Con- stantio se adeundi facultate, obsecutus non esset, atque Alexandria secedere renuisset. Has omnes calumnius, validissime propulsat Athanasius, oculatis sæpe testibus in innocentiæ testimonium adductis, ut nulla super- esset injectorum criminum suspicio. III. Abstinemus porro cum in hac monitione, tum in notis, a gravibus implicatisque quæstionibus, quæ Athanasii gesta chronologiamque spectant: commodius quippe ca in Athanasii Vita indagantur. ; (2) Sic Seguer. Jesuit. Taurin. Colb. At editi, &λ26- (3) '06 deest in Seguerian. Jesuit. Taurin. (4) Colbert, et Taurin., autou tou Kuplov. (5) Sie Segner. At Colbert., vuv xai ȧel xal ɛlç